Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

1970. november 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Jövőnk — a IV. ötéves terv tükrében írta: dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára A X. pártkongresszus irány­elvei kijelölték azt az utat, amelyen társadalmi-gazdasá­gi fejlődésünknek a követ­kező években haladnia kell. Ez irányú feladatainkat tar­talmazza a IV. ötéves terv, amelyet a közelmúltban emelt törvényerőre az Or­szággyűlés. A vitákból és a megjelent közleményekben a IV. ötéves terv konkrét feladatait és főbb mutatószámait megis­merhettük. Ezek mellett azon­ban bennünket az is érdekel, hogy népgazdaságunk része­ként milyen lesz városunk — megyénk gazdaságának fej­lődése a következő öt eszten­dőben? Az erre adandó vá­laszt megnehezíti, hogy a népgazdasági tervek és a „megye terve” közötti kap­csolat közvetett jellegű, mi­után a gazdaságirányítás ösz­tönzői, módszerei is többsé­gükben közvetett jellegűek. Ennélfogva a vállalatok ter­vei nem egyszerűen az ága­zati tervek „lebontott” ré­szei, hanem irányzatukban, tartalmukban tükrözik eze­ket vissza. Megyei szinten je­lenleg csak megközelítő pon­tossággal lehet meghatározni az olyan összesített főbb mu­tatókat, mint pl. az ipari ter­melés üteme, termelékeny­ség, foglalkoztatottság, bér- színvonal növekedése stb. Mindezek mellett, miután a vállalatok többsége a minisz­tériumoktól, irányító hatósá­gaiktól kapott irányelvek alapján, már elkészítette, vagy elkészíti saját IV. öt­éves tervét, a tendenciák is­merete és a közgazdasági számítások útján reális képet alkothatunk a várható fejlő­désről. < Hétezer új munkahely Amit a felmérések nyomán már elöljáróban megállapít­hatunk az, hogy az alapkér­désekben úgyszólván minden területen a népgazdasági irányelvekkel való egyezőség a jellemző és nem tapasztal­tunk sehol sem ezekkel el­lentétes irányzatokat. Erre mutatnak az ipari termelés főbb adatai is. A megyében üzemelő iparvállalatok tervei szerint — 1971—75 között — a termelési érték a népgaz­dasági célkitűzésekkel egye­zően évi 6—7 százalékkal, a létszám 1.5—2 százalékkal növekszik, amely a várható 6—7000 új munkahely léte- sülése révén előreláthatólag biztosíthatja a foglalkozta­tottság jelenlegi kedvező szintjét. A termelés bővítése továbbra is főként a rekonst­rukciók folytán és kisebb arányban az új üzemek belé­pésével valósul meg. Az ex­port termelés a jelenlegi 1100 milliós értékről 5 év alatt 45 —47 százalékkal, mintegy 1700 millió forintra növek­szik. Javul a munka terme­lékenysége és az ipari terme­lés többlete a tervek szerint kétharmad arányban a tel­jesítmények növekedéséből származik. A bővített újra­termelés biztosítására az ipa­ri, kereskedelmi, szállító és szolgáltató vállalatok 11—12 milliárd forint összegű beru­házást terveznek megvalósí­tani. Korábban már sok szó esett azokról a feszültségek­ről, amelyeknek feloldását a következő tervciklusban szor­galmazni szükséges. Ezek kö­zé soroljuk megyénk közis­mert iparszerkezeti problé­máit, amelynek megváltozta­tását a megyei pártbizottság iparfejlesztési koncepciójá­nak megfelelően a jövőben erőteljesebben kell folytatni. Erre a célra kell összponto­sítani a helyi (vállalati és tanácsi) erőforrásokat és igé­nyelni az olyan központi se­gítséget, mint pl. iparkitele- pítési és energia-racionali­zálási alap stb. I A vállalati, minisztériumi j célkitűzések ismeretében j megállapítható, hogy a IV. j ötéves terv időszakában a ; megyében tervezett ipari fej- j lesztés általában megfelel ezeknek az elképzeléseknek és megvalósulásuk eredmé­nyeként színesebbé, sokolda­lúbbá válhat megyénk ipari szerkezete. Nagy beruházások az építőanyagiparban A legnagyobb változás az építőanyagipar területért várható, amelynek fejleszté­sére 1900 millió forintot for­dítanak és így az ágazat ter­melése megyénkben az öt­éves terv végén háromszo-. rosa lesz a jelenleginek. Köz­ismert az új beremendi ce- mentmü építése, amely 1972- ben kezdi meg termelését. A gyár éves kapacitása megha­ladja az l millió tonna ce­mentet. Jelentős a porcelán- gyár 200 millió forintos be­ruházása is, amely a korsze­rű burkolóanyagok (pirográ- nit, mozaik) gyártásában je­lenthet előrelépést. De átla­gon felüli fejlesztéssel szá­mol a kő-, cserép- és tégla­ipar is. Az építőipar a növekvő feladatok megoldására a je­lenlegi évi 1,5 milliárdos ka­pacitást 1975-re 2 milliárd forintra fogja növelni. Így a tervidőszakban mintegy 8 milliárd forint nagyságrendű építési feladatot tudnak vál­lalni — azonban a számítá­sok szerint még ez sem lesz elegendő a 10 milliárd forin­tot meghaladó igények kielé­gítéséhez. Ezért fokozottabb gondot kell fordítani a fej­lesztés alapkérdéseire, első­sorban a lakás- és közműépí­tésre, miután ezeknek a cé­loknak realitása főként a mélyépítési kapacitástól — és a sokat vitatott, de feltét­lenül szükséges — házgyár megépítésétől függ. De a töb­bi beruházás időben történő megvalósulásának is az épí­tőkapacitás az előfeltétele. Meglesz a műszergyár A tervek szerint területünk egyik erőteljes fejlődő ága­zata lesz a gépipar. Az újon­nan létesülő műszergyár be­lépése mellett — amely a termelés és az exporttevé­kenység megkétszereződését jelenti — a meglévő gépipari i üzemek (Sopiana Gépgyár, 1 Építőgépgyártó V., Mezőgaz­dasági Gépgyár) kb. 100 mil­lió forintot fordítanak fej­lesztésükre. A könnyűiparban a hagyó- | mányokkal rendelkező kész- j tyű, bőr- és cipőipar üzemei ! egyaránt tervezik termelésük erőteljes növelését és kapa­citásuk bővítését, amelyek közül a műszakilag magas szinten álló Rostműgyár to­vábbi beruházása érdemel külön említést. A legjelentő­sebb könnyűipari fejleszté­sek helye a tervidőszakban azonban Mohács lesz, ahol a Farostlemezgyár és a Bútor­gyár új üzemegységeinek be­ruházására közel 1 milliárd forintot fordítanak, tovább növelve a város ipari súlyát. Fejlődés várható a textil és ruházati ipar üzemeiben és a rekonstrukciók eredménye­ként a termelés növekedési üteme itt meghaladja az át­lagos ipari növekedést. Az élelmiszeriparban a fej­lesztésre fordítandó 600 mil­lió forint a húsipar és sütő­ipar korszerűsítését, gépesí­tését szolgálja. Itt elsősorban Pécs húsellátását lényegesen javító új baromfifeldolgozó üzem építését lehet kiemel­ni, amely a termelőszövetke­zetek és az állami gazdasá­gok közös beruházásaként jön létre — Pellérden. | A fel nem sorolt többi ; iparág (villamosenergia ipar, I gázgyártás, stb.) is olyan mértékben bővíti kereteit és növeli kapacitását, hogy a jelentkező igényeknek eleget tehessen. Mint érdekességet lehet megemlíteni a brikettgyár Pécsre telepítése után Hida­son megszervezendő új enyv- és festékgyárat, amely a sellyei Agrokémiai KSz. mel­lett a vegyipar kialakításá­nak további lépését jelent­heti. Ezzel megoldódik Hidas és környéke1 lakosságának foglalkoztatási gondja. Huszonhat bekötő út Szándékosai» hagytam az ipari problémák végére me­gyénk legjelentősebb ágaza­tának, a szénbányászatnak helyzetét. Amint a közel­múltban e tárgyban tartott „kerekasztal konferencia” is megállapította a fejlesztés koncepciói ezen a területen rendkívül ellentmondásosak. A távlati prognózis szerint a IV. ötéves terv időszaká­ban a termelés fokozatos csökkenésével kellene szá­molni, azonban a fogyasztók változatlan — sőt helyenként növekvő — igényei ezzel el­lentétesek. Befolyásolja a fe­keteszén termelés helyzetét a nemzetközi piacokon mu­tatkozó kokszkonjunktúrával összefüggésben a hazai koksz­ellátás kérdése is. Mindezek együttvéve szükségessé teszik a mecseki szénbányászat ter­melési és fejlesztési számai­nak a jelenleginél konkré­tabb megállapítását. A szállítás, hírközlés terü­letén a tervek jelentős fejlő­dést ígérnek. 190 új autóbusz, a városokban új autóbusz- állomások, a MÁV-nál 700 millió forintos ráfordítással a vasútvonalak korszerűsíté­se, új abaligeti alagút, stb. a bizonyítékai ennek. A terv­időszakban a főútvonalak to­vábbi korszerűsítése mellett 26 község kap bekötőutat, Pécsett 1971-ben megkezdő­dik a régen várt Siklósi úti felüljáró építése. De nagy fontosságúak a Posta beru­házásai is: tv-torony, 12 ez­res kapacitású új pécsi tele­fonközpont, szigetvári posta- hivatal stb. Hetven szakosított telep A IV. ötéves terv idősza­kában a megye mezőgazda­ságában a termelési érték várhatóan évi 2—3,5 száza­lékkal (összesen 15—17 szá­zalékkal) növekszik. A ter­melés szerkezetében lénye­ges változás nem várható. A növénytermelésben a gabona és takarmányfélék átlagter­melésének további növekedé­sével számolunk. A takar­mánybázis szempontjait fi­gyelembe véve különösen a fehérje tartalmú takarmány- növények területének és ter­mésátlagának bővítése indo­kolt. A városi lakosság zöld­ség és gyümölcs ellátásának javítása érdekében szüksé­gesnek látszik a zöldségfélék jelenlegi 5700 holdas vetés- területét 1975-ig kb. 7500 holdra növelni és tovább szé­lesíteni a primőrzöldségek fóliás termelését. A mezőgazdasági termelé­sen belül főként az állatte­nyésztés súlya és aránya nö­vekszik a legerőteljesebben. Az intenzív tartásra alkal­mas állatfajták beállításának szorgalmazása mellett a szarvasmarha-állományt a je­lenlegi 90 ezerről kb. Í00 ezer darabra, a sertésállományt 340 ezerről kb. 400 ezer da­rabra indokolt növelni a tervidőszak végére. A felada­tokat elsősorban a koncent­rált nagyüzemekben szüksé­ges megoldani, de a háztáji gazdaságok állattartását is célszerű szinten tartani. A termelés bővülésével együtt a felvásárlásra kerü­lő termékek és termények I mennyisége növekedni fog, I meghaladva az előző ötéves j terv évi 8—9 százalékos nö­vekedési ütemét. Különösen : az állatok és állati termé­kek, baromfi, valamint a zöldség és gyümölcsféléknél várható számottevő fejlődés, amely a lakosság áruellátása szempontjából biztató jelen- ! ség. Az eddigiekben vázolt cé- : lók eléréséhez jelentősen ja­vítani kell a mezőgazdaság eszközellátását. A rendelke­zésre álló saját forrásokat és az állami támogatást figye­lembe véve a mezőgazdasági í üzemeink beruházására kb. 3,5 milliárd forintos össze- get fordíthatunk. 1975-ig mintegy 10—12 ezer új te­hénférőhely, 80—90 ezer új sertésférőhely (kb. 70—75 I szakosított sertés és szarvas- J marha telep) létesülésével számolhatunk a megyében. I Az építkezéseknél általános I követelmény a korszerűség, j az előregyártott elemek fel- használása, az állattenyész­tési belső munkálatok gépe- j sítése. I Jelentős fejlesztést igényel j a megye mezőgazdaságának j gép- és traktorparkja, külö- i nősen a termelőszövetkeze- I tekben. A következő öt év­ben mintegy 3—3500 traktor- ! egység és 60—80 új kombájn beállítása válik szükségessé. Reális célnak látszik, hogy a tervidőszak végére befeje­ződjék a kukorica, cukorrépa és a szálastakarmányok ter­melésének komplex gépesíté­se. De előbbre kell lépnünk a kertészeti munkák és a szállítás gépesítésével is. A gépesítés egyik előfeltétele­ként mind központi, mind helyi intézkedésekkel na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni a krónikus alkatrész- hiány felszámolására. A mezőgazdaságban időn­ként a termelés, problémái­nál is nagyobb gondot okoz a termékek megőrzése, rak­tározása, ezért megoldandó feladat a tárolókapacitás bő­vítése. Bár 4500 vagon új magtártér épül, szükséges a szárító kapacitás növelése, de különösen a hűtőházak lé­tesítése. Tovább folytatódik a talaj­javítási és vízrendezési te­vékenység, amelynek kereté­ben az öntözésre berendezett terület kb. 5 ezer holddal (mintegy 20 százalékkal) nö­vekszik a következő öt év alatt. A mezőgazdaság munkaerő mozgásában a jövőben két­irányú tendenciával számol­hatunk. Egyrészt folytatódik az iparba történő elvándor­lás, de ugyanakkor számolni lehet a mezőgazdaság mű­szaki színvonalának emel­kedése révén a szakmunká­sok ideáramlásával is. A kétirányú mozgás, valamint a kiöregedés következtében a jelenlegi 29 százalékról hozzávetőlegesen kb. 25 szá­zalékra fog csökkenni a me­zőgazdasági keresők aránya az összes foglalkoztatottakon belül. Háromszázmillió szállodaépítésre A kereskedelmi áruforga­lom az élelmiszereknél 47, ruházati cikkeknél 30, ipar­cikkeknél kb. 60—70 száza­lékkal növekszik a következő öt évben. A beruházási terv keretében ABC áruházak, iparcikk boltok, 3000 adagos konyha, tv-torony, étterem­presszó, új Centrum Áruház, stb. épülnek. A szállodakapa­citást jelentősen fogja növel­ni a harkányi gyógy- és a pécsi 200 férőhelyes szállók, illetve turista és camping szállók megépítése, amelyek­re kb. 300 millió forintot for­dítanak. Közismert, hogy az életkö­rülmények javulásával együtt növekednek a különböző la­kossági szolgáltatások iránti igények. Pl. a számítások szerint 1975-re a jelenlegi gépkocsiállomány megkétsze­reződik. Helyeselhetők ezért azok a tervek, amelyek sze­rint a meglévők bővítése mel­lett Pécsett, Mohácson, Szi­getváron, Komlón új szervi­zek épülnek. De bővülés vár­ható a háztartási gépek, vil­lamosberendezések javító ka­pacitása terén is. Mindezek ellenére a tervbevett fejlesz­tés itt nem látszik elegendő­nek és közel sem halad együtt a növekvő kereslettel és igé­nyekkel. A jelenlegi szabá­lyozó rendszer mellett a szol­gáltató vállalatok csak mini­mális fejlesztési alapot tud­nak képezni, ezért a tervbe­vett beruházásokhoz fokozot­tabb tanácsi támogatásra, bankhitelre van szükség ah­hoz, hogy az ismert tőkesze­génységet áthidalhassuk. Kultúrkombinát Pécsett Azok a kommunális-kultu­rális fejlesztési tervek, ame­lyeket a IV. ötéves terv évei­ben kívánnak megvalósítani megyénkben, nyilvánvalóan találkoznak a közvélemény egyetértésével, annál is in­kább, mert létrejöttükkel to­vább fogják emelni váro­saink színvonalát és elősegí­tik az urbanizációs folyama­tok kibontakozását. Ez idő­szakban épül meg többek kö­zött Pécsett a fedett uszoda és sportcsarnok, 600 férőhe­lyes kultúrkombinát, több községben pedig kultúrház. Mindenütt javítani kívánják az általános iskolák tárgyi feltételeit, de Pécsett két 12 tantermes gimnázium építé­sével is számolhatunk. Lé­nyeges fejlesztést jelent a kollégiumi helyzet tekinteté­ben a tervezett 400 általános iskolai, 500 középiskolai, 240 szakmunkásképző és 320 gyer­mekotthoni kollégiumi férő­hely. Az óvodai, bölcsődei elhelyezést várhatóan kb. 1500 új férőhely létesítése' fogja elősegíteni. Ez azonban nem teszi lehetővé az erő­södő igények kielégítését, ezért már jelenleg is több vállalatnál kezdeményezik azt, hogy saját erőből növel­jék az üzemi, — óvodai-böl­csődei intézmények kapaci­tását. Ennek a szociális kö­rülmények javításán túl kü­lönösen a női munkaerő megszerzése és megtartása vonatkozásában lehet az üze­meknél . nagy jelentősége. Hangsúlyozni kell azonban, hogy eddigiekben felsorolt fejlesztési elképzelések (ter­melőkapacitások, kommuná­lis, kulturális objektumok stb.) konkrét megjelöléseik ellenére sem tekinthetők tel­jes egészében véglegesnek. A döntések hovatartozásától függően az illetékes minisz­tériumoknak, tanácsi testü­leteknek, vállalatoknak a kö­vetkező hónapokban kell ál- lástfoglalniuk a tervbevett fejlesztések kérdéseiben. Az elhatározást — de méginkább a célok megvalósítását — az anyagi források, tervezési, kivitelezési kapacitások biz­tosítása is befolyásolja. Tizenkétezer új lakás Az életkörülmények javí­tásában szerepe van a lakás- helyzet alakulásának. A X. pártkongresszus irányelvei és a népgazdasági terv célkitű­zései egyaránt nagy súlyt fektetnek a lakásprogram megvalósítására, és nyilván­való, hogy a közvélemény nagy figyelmet fordít erre a problémára. Megyénkben is a terv egyik központi kérdése a lakáshelyzet javítása, ami­nek bizonyítéka, hogy a Me­gyei Tanács fejlesztési alap­jából 62 százalékot, Pécs vá­ros Tanácsa pedig 90 szá­zalékot fordít erre a célra. A tervek szerint a megyében kb. 1600 állami, szövetkezeti és 4100 magánerős lakás épülne a következő öt évben. * Pécsett ugyanakkor 4400 ál­lami, szövetkezeti . és 2100 magánerős lakás épül. Bár­mennyire imponálóak ezek a nagy számok, a gyorsütemű lakosságnövekedéshez képest, amely az utóbbi 10 évben Pécset jellemzi és nem utol­sósorban az igénylők nagy számához képest — kevés­nek látszik. Ismeretes, hogy a magyar városok között Pé- esett a legnagyobb a múlt*‘ században épült lakások ará­nya (33,4 százalék), amely' néha elhatározásunkon túl­menően is nagyobb szanálá­sokat igényel. Lehet vitatkozó"• ni azon, hogy a lehetőségeket figyelembe véve mennyi az igények kielégítését megkö­zelítő lakásépítési szükséglet. Egy azonban bizonyos; a _ probléma rendkívüli társa-.-' dalmi súlya szükségessé te­szi, hogy mindent elkőves-„, sünk a tervezett lakásszám,, túlteljesítése érdekében. Azon kell fáradoznunk, hogy ennek előfeltételei t (közművesítés,?., építőkapacitás, vállalati és-; magánerős források bevoná-., sa stb.) mielőbb megteremt-,? sük. 18 százalékkal nő a reálbér A VI. öteves tervidőszak alapvető életszínvonalpoliti- - kai célja, a növekvő mun­kateljesítményekkel és a gaz- v dasági lehetőséggel összhang­ban a dolgozók jövedelmé­nek emelése. A tervek sze- ' rint a munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbére 16—18 százalékkal, a munkások, alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó — a pénzbeli tár­sadalmi juttatásokat is ma­gában foglaló — reáljövedel­me 25—27 százalékkal növe­kedik. Ezeket kiegészítik azok a szociálpolitikai és az egész*-? ségügyi ellátást érintő intéz­kedések, amelyek az áruel­látás javulásával együtt biz­tosítják a dolgozók maga­sabb életszínvonalát. Termé­szetesen ennek előfeltételeit .3. jobb és hatékonyabb munká- ' val lehet csak megteremteni. „ Éppen ezért teljes mértek­ben egyetértünk a Központi Bizottság kongresszusi irány- . elveinek azon megállapításá­val, amely kimondja: „Pár­tunk álláspontja, hogy a szó- ? cialista társadalom építésé-;1? nek együtt kell járnia a dől-?, gozók életszínvonalának. ? rendszeres emelésével. Az életszínvonal további emelé­sének. az életkörülmények javításának feltételeit a jö­vőben is a termelés, a tér-., melékenység emelésével kell . megteremteni. Előrehaladd-; sunk, társadalmi és egyéni? boldogulásunk megkíváriia, hogtf mindenki legjobb tudá- . sa szerint dolgozzon a kitfl- , zött célok mielőViKí elérésé- . ért”. A megyei tervcélok A IV. ötéves terv szocia­lista építőmunkánk újabb ál­lomása. s mint fontos társa-- dalmi-gazdasági esemény szükségessé teszi a közvél e- • ménv tájékoztatását avégből. hogy a népgazdasági terv - irányelvei mellett a megyei tervcélok is minél szélesebb - körben ismertekké váljanak, és ezzel valós helyzetet ala­kítsunk ki megyénk iövőié- ről. Természetesen egv cikk ke-etében minden k°rdásről, fejlesztési problémám!—bár--' mennvire szeretnénk — szá-,. motadni lehetetlen. Úgy vé- • lem, hogy azoknak a vállalati vezetőknek, dolgozóknak is van még mondanivalójuk,. akik a terv tartalommal va- • ló megtöltése vagy konkrét megszervezése érdekében fá­radoznak Ezirányú gondola­taiknak közlése tovább bővít- 1 heti ismereteinket, tudatosít­hatja eredményeinket és egy­ben segítséget adhat ahhoz, hogy minden dolgozó meg­értse a terv céljait és érinek < megvalósítása érdekében te- " vékenykedjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom