Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

Ar»:! forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 274. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. nov. 22., vasárnap Köszöntjük a pártkongresszust! Hazánk népe már hosszú hónapok óta készül az ünne­pélyes pillanatra, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának megnyitásá­ra. Nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is készültek, munkafelajánlá­sokkal, vitákkal, országos méretű tanácskozásokkal je­lezve, hogy a pártkongresszus egész népünk életét megha­tározó esemény. A múlt tapasztalatai sze­rint is emelkedett hangú m unkatanácskozás pártunk kongresszusa. Népünk küz­delmes, forradalmi útjának határkövei; kilátópontok, amelyekről egyaránt látható a múlt minden erőfeszítése s az előttünk álló szép fel­adatok is. A kongresszus számadás, felelős beszámoló dolgozó népünknek, közös erőfeszítéseink eredményei­ről és a jövő érdekében kö­zösen vállalt tennivalóinkról. A X. kongresszusnak bősé­gesen lesz mondanivalója. Hiszen hazánk az elmúlt négy esztendő alatt is sokat fej­lődött, gyarapodott. Pártunk­tól idegen a dicsekvés, a kommunisták szerényen, tár­gyilagosan ítélik meg az eredményeket. De ami meg­történt, ami hazánkban épült, az senki előtf nem titok. A fejlődés, amely az utóbbi éveket jellemezte kivívta nemcsak tulajdon népünk, de hazánk halárain kívül elő barátaink, sőt ellenfeleink el­ismerését is. S ha akadt is elszalasztott lehetőség, ha több szorgalommal, jobb szer­vezettséggel még magasabbra juthattunk volna is — nincs okunk szégyenkezni a világ előtt. Tovább építettük hazánk­ban a szocializmus bázisait. Szívós munkával, sok küzdé­lem árán megerősítettük szocialista életünk rendjét, emeltük színvonalát. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével szabadabb utat nyitottunk a kezdeményezé­seknek, az ötleteknek, a szo­cialista gazdaságot erősítő bá­tor vállalkozásoknak. Építet­tünk üzemeket, lakóházak, áruházak, iskolák sorát ad­tuk át. Kényelmesebbé, kul­turáltabbá vált az élet. Nem­csak. városaink élete vált ott­honosabbá és korszerűbbé, de a legkisebb falvak népe is jobb körülmények között él. A külső jegyeknél is jelen­tősebb azonban az a válto­zás, amely társadalmunk mé- 1} eben, a gondolatokban, az érzésekben mutatkozik meg. A szocialista hazához, az új társadalomhoz való mind szo­rosabb kötődés napjait éljük. Az emberek sokasága ma már városon és falun egy­aránt tudatosan vallja jónak és magáénak azt az élet- és társadalmi formát, amelynek építését évekkel ezelőtt ta­lán nem minden kétkedés nélkül vállalta. Ez a politikai irányvonal nehéz, sorsdöntő időkben, az 1956-os ellenforradalrrji láza­dás felszámolása során ko- vácsolódott ki. Pártunk gyö­keresen szakított az előző ve­zetés hibáival, helyreállította a pártélet lenini normáit — a bizalom és rend légkörét teremtette meg az egész tár­sadalom életében. Megszün­tette a torzulásokat, a mun­kásosztályra, a népre tá­maszkodva, a Szovjetunió se* gítségével, a szocialista orszá­gok és a nemzetközi kom­munista mozgalom támogatá­sát élvezve vezette és vitte győzelemre a harcot. Fejlődésünk immár 14 éve töretlen. Egyetlen nap, egyet­len lépés sem volt azonban könnyű. Olyan történelmi je­lentőségű feladatokat oldot­tunk meg, mint a munkás- osztály hatalmának helyreál­lítása és megszilárdítása, az ellenforradalmi lázadást kí­sérő eszmei zűrzavar leküz­dése, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a szocializ­mus alapjainak lerakása, a szocializmus teljes felépítése útjának kijelölése, a gazda­ságirányítás új rendszerének bevezetése, a nemzet szocia­lista egységének megszilár­dítása. Pártunk a forradalmi tet­tek pártja. Munkájában, a célok kijelölésében azonban mindenkor a helyzet reális értékelésére törekedett és tö­rekszik. Ismerjük gondjain­kat, világosan látjuk társa­dalmunk egyes nemkívánatos jelenségeit, mégis meggyőző­déssel mondjuk, hogy a 14 éve folytatott politika helyes és bevált. Amikor azonban a kommunisták, az ország népe az eddigi politika foly­tatását, megerősítését kéri a kongresszustól, akkor ezen természetesen nem azt értik, hogy semmin sem kell vál­toztatni, javítani. Politikánk szellemén, alapelvein termé­szetesen nem kell változtat­nunk. Az elmúlt hónapokban lezajlott taggyűlések és párt- értekezletek azonban sorra vették mindazokat a módsze­reket és részkérdéseket, ame­lyeken éppen a kipróbált po­litika következetesebb és ha­tékonyabb érvényesülése ér­dekében javítanunk kell. A közvélemény azt várja a kongresszustól, hogy ezekben a kérdésekben megfelelő kö­rültekintéssel, elvi határo­zottsággal döntsön, hogy — mint ahogy ezt az irányel­vek is rögzítik — meggyor­suljon a szocialista társada­lom építése, magasabb szín­vonalon végezhessük el mun­kánkat az elkövetkező évek­ben. Ez egész népünk érdeke. Népünk jó politikai légkör­ben, dolgos, alkotó élet kö­zepette, a becsülettel elvég­zett országépítő munka jól­eső érzésével készült pártunk X, kongresszusára. Tudjuk és valljuk azonban azt is, hogy pártunk nem állhat meg történelmi útján, ezért to­vább kell keresni a fejlődés során napirendre kerülő új feladatok megoldását. Semmi sem idegenebb pártunktól, minthogy csalhatatlannak, tévedhetetlennek tekintse magát. Ereje éppen abban van, hogy mindig kész a vi­szonyok változása alapján korrigálni önmagát, az elvi hűséget párosítja a valóság­hoz való alkalmazkodással. Ezeket a felelősségteljes tennivalókat veszi fontolóra a párt kongresszusa. Ennek a nagy munkának stratégiá­ját és részletterveit dolgozza ki és állítja népünk elé e nagyjelentőségű tanácskozás. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusát ezért is kíséri cselekvésre kész várakozás, egész dolgozó népünk megkülönböztetett fi­gyelme, jó kívánsága. B. J. Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában megkezdődik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongresz- szus óta végzett munkát, szá­mot adjon az elért fejlődés­ről, s a küldöttek vélemé­nyét, javaslatait figyelembe véve kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmuta­tást adjon azok végrehajtá­sához. Ennek alapján a Köz­ponti Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet ja­vasolja majd a kongresszus­nak: a) a Központi Bizottság be­számolója, b) javaslat a szervezeti sza­bályzat módosítására, c) a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentése, d) a Fcllebbviteli Bizottság jelentése, e) a párt vezető szerveinek megválasztása, A hat napra tervezett kongresszuson — amely nem­csak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is sza­mot tartó esemény —, a kül­dötteken kívül igen sok meg­hívott is részt vesz. Ott lesz­nek a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány tagjai, az Országos Főhatóságok veze­tői, a társadalmi és tömeg­szervezetek vezetői; meghív­ták a tanácskozásra a ma­gyar munkásmozgalom szá­mos régi harcosát, a tudo­mányos és művészeti élet is­mert1 képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit, kö­zöttük szocialista brigádve­zetőket, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, já­rások, városok, községek szakmai és mozgalmi mun­kában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunisták­kal együtt munkálkodó pár­tonkívüliek képviselői, neves közéleti személyiségek. A kialakult hagyományok­hoz híven számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel „A kongresz- szusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a tele­vízió. Pénteken este ismét a helyszínről tudósít majd bő­vebben a tv, szombaton pe­dig összefoglalja a tanácsko­zás záróeseményeit. A rádió politikai adásai­ban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus eseményeiről. Hétfőn 1IW55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyitót, illetve a Központi Bizottság beszámolóját. A Déli Krónika naponta terje­delmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az Esti Króni­ka pedig összefoglalja az egész napi tanácskozást, s hangképekben tudósít az egyes felszólalásokról. hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon, — szombat dél­ben elutazott Budapestről. A török külügyminiszter es a kíséretében lévő személyi­ségek búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Baranya küldöttei A X. pártkongresszuson — a megyei pártértekezlet .n megválasztott — Baranyát képviselő küldöttek: Aczél György, az MSZMP Közpor ti Bizottságának titkára, An.al Sándorné, a Szigetvári Cipő­gyár dolgozója, Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Pártbizottság első titkára, Balezer Károly, a Mohácsi Bútorgyár dolgo­zója, Baranyai Antalné, a Pécsváradi községi Pártbi­zottság titkára, Bezensek An­talné, a Pécsi Kesztyűgyár Pártbizottságának titkára, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudo­mányi Egyetem tanszékve­zető tanára, Dittrich József, a Szigetvári járási Pártbizott­ság titkára, Egri Gyula, a Me­gyei Pártbizottság első titkára, Garamvölgyi János, a Me­cseki Szénbányák igazgatója. Juhász István, a Mecseki Szénbányák vájára, Kása Sándorné, a Vajszlói Terme­lőszövetkezet brigádvezetöje, Kovácsovics György, a Sze­derkényi Termelőszövetkezet párttitkára, Laki Istvánné d a Pécsi II. kér. Tanács vb- elnöke, Lendvai Gellért, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat lőmestere, Lőrincz Ti­bor, a B. m. Állami Építő­ipari Vállalat dolgozója, Ma- takovics Jánosné, nyugdíjas, Neubauer József, a Komlói városi Pártbizottság titkára, Novics János, a Megyei Párt- bizottság titkára, Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács vb-el­nöke, Rapai Gyula, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. Remeczki Mihály, a MÁV dolgozója, Roskó Zsigmond, a Siklósi Termelőszövetkezet elnöke, dr. Vida József, a Sásdi já­rási Pártbizottság titkára te Zámbó István, a Bikali Ál­lami Gazdaság igazgatója, A megye területén lakó küldöttek ma, a kora dél­utáni órákban utaznak fel Budapestre. A tanácskozásról a közvé­lemény, az ország népe na­ponta részletesen tájékozód­hat a sajtó, a rádió és a tele­vízió útján. A televízió hét­főn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 óra­kor kapcsolják a kongresszu­si üléstermet, helyszínt köz­vetítést adnak a megnyitó­ról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a Pártunk X, kongresszusa tiszteletére Rekordsorozat a hányaüzemekben Elutazóit a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügymi­nisztere, — aki Péter János külügyminiszter meghívására Növekedett az ipari dolgozók aránya l/abb kötet a népszámlálásról Pontos számokat tegnap délután még senki sem tu­dott, egy azonban biztos: a kongresszusi műszakok tel­jes sikert hoztak. Mint isme­retes, az István-aknai Hor­váth János szocialista bri­gádja november 12-én fel­hívással fordult valamennyi mecseki bányaüzem dolgozói­hoz : nyilvánítsák november 21-ét termelőnappá, s tartsa­nak minden munkahelyen kongresszusi műszakokat. A felhíváshoz sorra csatlakoz­tak a szocialista brigádok, üzemek, s tegnap reggel — a szabad szombat ellenére — minden eddiginél nagyobb számban szálltak le dolgo­zók a pécsi, illetve komlói bányaüzemekben, A délelőttös műszak hiva­talos adatait a központi disz­pécser tizenkét órakor bocsá­totta rendelkezésünkre. Esze­rint Pécsbányán 211, Sza- bolcs-bányán 303, Vasason 296, Kossuth-bányán 527, Bétán 238, Zobákon 432, Szászváron pedig 90 bányász állt munkához. A termelés már az első órákban megha­ladta a korábbi napok átla­gát. Tizenkét óráig 6494 csil­lét töltöttek meg, illetve 4317 tonnányi szenet szállí­tottak ki az aknákon. A pén­teki termelést — mely egyéb­ként szintén rekord volt a vállalat történetében: több mint 16 ezer tonna szenet küldtek felszínre —, minden jel szerint felülmúlták szom­baton. Vasas-bányán Gergő György főmérnök közölte: 220 vagonra számítanak. A dolgozó létszám magasabb volt mint az egyszerű hét­köznapokon. Különösen szép eredményeket produkált Or­mos István szocialista bri­gádja. Ormos István a me- ] gyei pártértekezlet küldötte volt. Nagyszerű híreket kap­tunk Kossuth-bányáról is. Az 527 leszálló 400 vagon szenet ígért. Zobák-aknán a délutáni órákban igazi ünnepi hangu­lat volt: a sok megpróbálta­tást átélt üzem dolgozói el­érték eddigi legmagasabb tel­jesítményüket. Gálfi István főmérnök telefon-nyilatkoza­tában egyetlen mondatot mondott: szeretném minden dolgozónkat megcsókolni. Rocskár Bálint, a Pártbizott­ság titkára elmondotta: pén­teken 282 vagon szenet küld­tek felszínre, ami már egé­szen közel van az akna ma­ximális kapacitását jelentő 300 vagonhoz. A kora délutáni órákban ismét beszéltünk Vasassal. Méder Miklós párttitkár kö­zölte: most már biztosnak látszik, hogy Bálái Sándor külfejtési szocialista brigádja a kongresszusi műszak kere­tében befejezi éves tervét. Vasas-bánya a tegnapi nap­pal egyébként üzemi szinten is utolérte magát: ledolgoz­ták többszáz tonnás lemara­dásukat. Dr, Bánki Nándor, a Me­cseki Szénbányák Pártbizott­ságának helyettes titkára ér­deklődésünkre elmondotta: a második és harmadik szak­ban is jelentős termelést várnak. A kongresszusi mű­szakokat minden üzemben a párt-, KISZ- és szakszerveze­ti szervek segítségével készí­tették elő, s ennek nagy sze­repe van az eredményekben. Az önkéntesség elvét sehol sens engedték megsértem. Az 1970. január 1-i nép- számlálás teljes anyagából egyszázalékos mintavétel — lényegében százezer lakosra kiterjedő adatgyűjtés — alap­ján részletes feldolgozást ké­szít a Központi Statisztikai Hivatal, ez a kötet az év vé­gére készül el. Ennek fonto­sabb — főleg a népesség de­mográfiai és foglalkozási ösz- szetételére, valamint a lakás- helyzetre vonatkozó — ada­tait azonban most külön köz­zétették. A jelentés szerint az ország 10 316 000 főnyi lakosából —a január 1-i állapot szerint — 5 millió 5 ezer a férfi, és 5 millió 311 ezer a nő. 1960—1970 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata: a gyermekkorúak száma 14 százalékkal csök­kent, az öregkorúaké 28 szá­zalékkal nőtt. Ami a családi állapot változását illeti, a há­zasok aránya mindkét nemnél kisebb mértékben csökkent, az elváltak száma jelentősen növekedett Az iskolai végzettség szín­vonala tovább javult az utób­bi évtizedben: az általános iskola nyolc osztályát végzet­tek aránya több mint másfél- szeresére emelkedett s az érettségizettek, illetve a fel­sőoktatási intézményben okle­velet szerzettek száma is to­vább nőtt A gazdasági tevékenység szempontjából is jelentősen változott a népesség összeté­tele. Az aktiv keresők száma a 60-as évek elején tapasztalt átmeneti csökkenés után eleinte lassú ütemben, az utóbbi években jelentősen emelkedett, s számuk az Idén elérte az 5 milliót; a nyugdí­jasok, járadékosok száma csaknem megháromszorozó­dott, s mivel több mint 140 000 nő részesül gyermek- gondozási segélyben, ilyen módon az úgynevezett inaktív keresők (nyugdíjasok, jára­dékosok, segélyezettek stb.) együttes száma megközelíti az 1 400 000-et. A száz keresőre jutó eltartottak száma e tíz év alatt 100-ról 78-ra csök­kent. A különböző népgazdasági ágak helyzetét a foglalkoz­tatottak száma alapján vizs­gálva kiderül, hogy míg 1960-ban az iparban és építő­iparban dolgozók együttes aránya nem érte el a mező- gazdasági keresőkét, addig az idén az ipari dolgozók száma egymagában is jóval felül­múlja a mezőgazdasági fog- lalkozásúakét. Egyébként az ipari és építőipari dolgozók együttes száma tíz év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottaké nagyjából ennyivel csökkent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom