Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

1976. november 21. DUNANTHLI NAPLÓ Egyértelmű ajánlásokat vár a közvélemény Kérdőjelek Pécs ivóvízellátása körül Ismeretekben gazdagodva, de nyugtalanul távoztunk ar­ról a vízellátási ankétről, amelyet a napokban tartottak meg a pesti Technika Házá­ban. Fővárosi és pécsi szak­emberek vitatkoztak Pécs ivóvízellátásának jövőjéről. Az ankét 3 előadása, 7 korre­ferátuma és 3 hozzászólása során olyan keresztmetszetet kaptunk a témáról, amelyre ritkán nyílik alkalom. Ez va­lóban ismeretgazdagító volt. Nyugtalanságot keltett vi­szont, hogy a város vízellá­tását alapvetően meghatározó több fontos kérdésben még nem születtek egyértelmű szakmai állásfoglalások. Miben született egyetértés? Lássuk mindenekelőtt, mi­ben is egységesek az állás­pontok? Vegyük sorba őket! t. Komló vízellátását el kell választani Pécstől. A ku­tatások azt bizonyították, hogy a bányászváros 16 ezer köbméteres távlati igénye a Mecsek-hegygerinctől északra fekvő területekről is hiány­talanul kielégíthető. 2. Pécs ma 42 500 köbméter vizet fogyaszt, a bőrgyári, porcelángyári stb.. üzemi ku­tak termelését nem számítva. Az ezredforduló idején 110— 115 ezer köbméter ivóvíz mi­nőségű vízre lesz szüksége a városnak. Ezt a véleményt hangoztatta Szórády Zoltán, a MÉLYÉPTERV osztályve­zetője és Szilágyi Elemér, a Pécsi Vízmű főmérnöke is, noha mind a ketten más ma­tematikai és logikai leveze­téssel jutottak ehhez az ered­ményhez. Az ankét vala­mennyi résztvevője egyetér­tett abban, hogy a 70 ezer köbméteres plusz zömét csak egy vagy több dunai, vagy drávai távvezeték megépíté­sével lehet előteremteni. A Pécs környéki mélyfúrású kutak csak szerény mérték­ben tudnak a szükségletekhez hozzájárulni. 3. Sürgősen bővíteni kell a pellérdi és tortyogói víznyerő területeket, mert innen lehet most a leggyorsabban vízhez jutni. Megtörténhet, hogy a bővítés során a statikus víz­készlethez is hozzányúlunk, következésképp Pellérddel és Tortyogóval egyidőben azon­nal új víznyerő forrás után kell nézni, mert különben né­hány év múlva bajba kerül­het a város, A Duna vagy a Dráva? Miután felsoroltuk a közös érintkezési pontokat, nézzük meg, hol és miben térnek el a vélemények? 1. Több mint százmillió fo­rintot költenek a IV. ötéves terv során a pellérdi és tor­tyogói víznyerő terület bőví­tésére. De még így is csak 14 ezer köbméter pluszt nye­rünk, márpedig 1975-re előre­láthatólag 18 ezer köbméter pluszra lesz szüksége Pécs­nek. Honnan vegyük a hiány­zó 4 ezer köbmétert? — tette fel a kérdést Sümegi Pál, a Vízügyi Beruházó Vállalat fő­mérnöke. Válasz egyelőre mncs. 2. Szinte minden előadó ki­tért a Duna vagy a Dráva alternatívájára. A többség a Duna felé hajlott, de' vannak Dráva-pártiak is. 3. Sümegi Pál szólt arról: sürgősen el kell dönteni, ér­demes-e rekonstrukciót vég­rehajtani a jelenlegi pécs— mohácsi távvezetéknél? A re­konstrukciót egyébként akkor tudnánk gazdaságosan végre­hajtani, ha azt a második dunai távvezeték megépítésé­vel lehetne egybekötni. Amíg azonban nincs a Dunáról, vagy a Dráváról döntés, a le­vegőben lóg a rekonstrukció ügye is. 4. A szakemberek egy cso­portja azt vallotta, hogy ugyanolyan mélyfúrású kuta­kat kell létesíteni Szeder­kény térségében, mint ami­lyenek ma Pellérd és Tortyo- gó övezetében találhatók. A szakemberek másik csoportja viszont a vókányi mélyfúrású kutak mellé tette le a voksát. Szederkény, vagy Vókány al­ternatívája egyébként össze­függ a dunai, vagy drávai ve­zeték dilemmájával is, mert a dunai távvezeték Szeder­kény, a drávai viszont Vó­kány térségén haladna ke­resztül 5. Hosszas vajúdás után végre megkezdődnek a kísér­letek a tisztított szennyvízzel Pécsett. Az egész kísérleteket beárnyékolja azonban az a tény, hogy az ipari üzemek körében egyelőre nincs kellő érdeklődés a tisztított szenny­víz felhasználása iránt. Sü­megi Pál kiemelte, hogy gyors változásokra van szük­ség ezen a téren is. Másfél millió variáció? Külön kell szólni dr. Or- 'óczy István korreferátumá­ról, az ankét legérdekesebb, egyben legvitatottabb előadá­sáról. A Dél-Dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság osztályveze­tője rámutatott arra, hogy a legtöbb szaké íbert óhatatla­nul is szubjektív szempontok befolyásolhatják a vízigények megállapításánál Nagy érde­me, hogy egy egyszerű és könnyen áttekinthető mate­matikai képletbe tudta sűrí- ten' a bonyolult összefüggé­seket. Helyesléssel, tetszéssel fo­gadta az ankét azt is, hogy dr. Orlóczy István elektroni­kus számítógépet vett igény­be a vizsgálatok elvégzésé­hez. Többekben kétkedést váltott ki viszont ama meg­állapítása, hogy a széleskörű, regionális vízproblémák az ember számára már áttekint­hetetlenek. Voltak, akik a fe­jüket csóválták, amikor arról szólt, hogy a dél-dunántúli ivóvízproblémák vizsgálata másfél millió variációs lehe­tőséget tárt fel. Szakváry Je­nő, az Országos Vízügyi Hi­vatal osztályvezetője, az an­két elnöke ama véleményé­nek adott hangot, hogy nem célszerű ilyen nagy számokat emlegetni, mert ijesztőnek látszanak. Bármilyen bonyo­lultnak és szerteágazónak tű­nik ez a téma, sokkal köze­lebb jutunk a valósághoz, ha az ún. kizárásos módszert használjuk. Hogy mit jelent a kizárásos módszer, azt Gondos György, a Vízkészletgazdálkodási Köz­pont szakembere illusztrálta hozzászólásában. A Duna, vagy a Dráva alternatívájá­ról szólva feltette a kérdést: ismerni kell ehhez a két fo­lyópart talaj- és geológiai vi­szonyait is? Feltétlenül. Mit tudunk e viszonyokról Mo­hács térségében? Aránylag sokat. S Drávaszabolcs körze­tében? Meglehetősen keveset, így lépésről lépésre haladva eljutott ahhoz a következte­téshez: a Duna mellett szól az ésszerűség, hagyjuk a Drá­vát! Hogyan döntsön a tanács? Sajnos, az ankét nem nyúj­tott elég időt és lehetőséget arra, hogy tovább folytassák ezt az ősi és eredményes szokrateszi módszert, pedig erre lenne szükség az életben. Pécs ugyanis 220 millió fo­rintot kap a vízellátási prob­lémák megoldására a IV. öt­éves tervben, s még nincs döntés arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasz­nálni ezt az összeget. S addig nem is lesz, amíg a szakem­berek nem jutnak egységes álláspontra a Duna, Dráva, Szederkény meg Vókány stb. kérdésében, hiszen hogyan döntsön a tanács meg a töb­bi illetékes fórum, amíg a szakemberek nem tesznek egyértelmű ajánlásokat? Ezért voltunk egyébként nyugtalanok az ankét végén, hiszen előttünk lebeg a tisz- | tított szennyvíz példája is. | Majd tíz éve született meg városunkban az az életrevaló gondolat, hogy hasznosítani kell e vizet, s majd tíz esz­tendei küzdelem után érjük meg, hogy megépül az első kísérleti tó Pécsett. Egyetlen szakembert sem szeretnők megsérteni, különösen azokat nem. akik olyan kitartóan és derekasan küzdöttek ezért az ügyért, hiszen dicséret illeti őket. Mégis fel kell vetni ezt a témát, nehogy úgy járjunk a Dunával meg a Drávával, Vókánnyal és Szederkénnyel is, mint a tisztított szenny­vízzel, mert akkor bajba ke­rülnénk! Nem lenne a város­nak ivóvize! Avval a reménnyel zárjuk be cikkünket, hogy a legkö­zelebbi vízellátási ankéton már több konkrét állásfog­lalásról számolhatunk be ol­vasóinknak. Magyar László ötvenhárom­millió forint kamatostul Mozgalmas napok elé néz­nek a vállalati, üzemi taka­rékpénztárak, a KST-k. Mint minden évben, most is az év utolsó hónapjaiban kezdik visszafizetni a tagok részére az egész évben szor­galmasan gyűjtött forintokat. Baranyában 174 KST mű­ködik, mintegy harmincezer taggal. Ezek közül százötven takarékpénztár számol el ezekben a napokban 25 ezer tagjával és 53 millió forintot ad vissza kamatostul. Az idén összegyűjtött milliók mintegy öt százalékkal töb­bet tesznek ki annál, amit a KST-k az előző évben visz- szafizettek Ez egyben mutat­ja, hogy a dolgozók saját, önsegélyezés elvén alapuló szervezete a KST, változat­lan kedveltségnek örvend. A KST-k szerepe termé­szetesen nemcsak a takaré­kosság népszerűsítésében és a dolgozók pénzmegtakarítá­sának betétben való elhelye­zésében merül ki, hanem el­nevezéséhez hűen segíti tag­jait. Az ez évben kölcsön­ként kihelyezett összeg meg­közelíti a 30 millió forintot. HATODSZOR Hatodik adásához érkezik a pécsi stúdió vasárnap esti műsorában Nádor Tanias: Életem — muzsika című so­rozata. Mi a célja és jelen- l tősége e nagy érdeklődést kiváltott rádióműsornak ? — Úgy éreztem, el kell mondanom: miképp fonta esztendő alatt veszítettek tisztaságukból, de szamomra is meglepően örvendetes mó­dón, ma is élvezhető a meg­örökített koncertfelvételek nagy része. Például épp a tnai vasárnapi műsoromban mulatom be a Pécsi Zene­körül életemet gyermekko­rom óta a muzsika, miképp lettem rádiós — válaszolta e műsor szerkesztője, Nádor Tamás. — Bemutatni emlé­keimen, saját élményeimen keresztül városunk zenei éle­tének múltját. Ügy vélem, növeli e sorozat értékét, hogy ezúttal először hangza­nak el nagy nyilvánosság előtt azok a hangíelvétélek, amelyeket harminc esztendő­vel ezelőtt a Nagy Lajos Gimnázium azidőtájt orszá­gosan egyedülálló diákstúdió­jában készítettem néhány barátommal együtt, számos pécsi zenei, eseményről. Saj­nos, a decelit-lemezre készült felvételek az eltelt közel 30 Három év után Visszatérnek az anyák Kevesebb lesz az egyke — Fizetések, szintre hozva Bedolgozók vagy otthon dolgozók? Amikor Fónai Lajosné, a Pécsi Kesztyűgyár dolgozója a gyermekgondozási segély idejének lejárta után újból dolgozni kezdett, azt tapasz­talta, hogy kolleganői bizony megelőzték a fizetésben. A három esztendő alatt, amíg otthon volt a gyermekével, számottevően emelkedett az adminisztrációban dolgozók bére, s ha itt van, bizonyára az övé is a többiekével azo­nos szinten volna ... Nem sokáig kellett éreznie ezt a jogtalan hátrányt, rö­vid idő alatt úgy rendezték a fizetését, hogy nem került anyagilag rosszabb helyzetbe, mert gyereket szült es otthon maradt. Az övéhez hasonló problé­mák most kerülnek felszín­re, ezekben a hetekben, hó­napokban állnak munkába azok az asszonyok, akik el­sőként éltek a kormány biz­tosította lehetőséggel, és ott­hon maradtak gyermekük mellett. — Mindenkinek van vala­mi kérése. Érthető is, mert igaz, hogy három esztendős a gyerek, túl van a legké­nyesebb koron, azért tovább­ra is nagyon sok gondot okoz az asszonyoknak. Különösen itt nehéz a Kesztyűgyárban, ahol két műszakban kell dol­gozni. Jönnek azzal, hogy te­gyük őket egy műszakba, mert nincs aki elmenjen a gyerekért, vagy biztosítsunk az üzemen belül más, meg­felelőbb munkakört. Az egy műszak nem, vagy csak na- gyon-nagyon nehezen megy. Másképp próbálunk segíteni: lehetőséget adunk arra az asszonyoknak, hogy otthon dolgozzanak, így a gyereket is el tudják látni, úgy oszt­hatják be a munkaidejüket, ahogy nekik legjobban meg­felel -j- mondja Zentai Fe- rencné, a személyzetis. — Ezek az asszonyok be­dolgozók lesznek? — Nem. Rendes dolgozói a gyárnak, csak éppen otthon végzik munkájukat. Egyéb­ként nemcsak a kézi varrók­ról van szó. Most már azt is megtesszük, hogy gépet adunk ki otthonra, így a gé­pi varrókon is segíteni tu­dunk. Az asszonyok — külö­nösen a gyermekesek — szí­vesen élnek ezzel a lehető­séggel. Jelenleg 46 gépünk van háznál, és ahogy érkez­nek az új gépek, növelni fog­juk ezt a számot. A Kertvá­rosban például van húsz gé­pünk, azt erre is állítottuk be: az asszonyok ott megta­nulják a szakmai fogásokat, és otthon végzik majd a munkát. — Az otthon dolgozók, tel­jes jogú munkások? — Természetesen. Ugyan­úgy jár , nekik a szabadság, nyereségrészesedés, és min­den egyéb juttatás, mintha az üzemben végeznék a mun­kát. Csak egyvalami nem megy: azok az asszonyok, akik otthon dolgoznak, nem kaphatják meg a gyermek- gondozási segélyt. Hiába ér­velünk, vitatkozunk, hogy az ő esetükben nem bedolgozók­ról van szó, ezt még nem si­került elérni — mondja Gá­bor Istvánná, a Kesztyűgyár szakszervezeti bizottságának titkára. — Érdemes volt? — Persze, hogy érdemes. Mégiscsak más, ha én vagyok a gyerek mellett. Többet tu­dok foglalkozni vele, és sze­rintem a nevelés szempont­jából sem mindegy ez a két esztendő — mondja Fónai Lajosné, aki a napokban állt újból munkába. — Mennyi volt az átlag- keresete? — Ezerhatszáz. — Hogy jött ki a hatszáz­ból? — Másfél esztendeig nincs semmi probléma, addig sze­rintem jól kijön az ember. Aztán ahogy nő a gyerek, egy kicsit összébb kell húz­nunk magunkat —, de még így is nagyon megéri. Külö­nösen azoknak az asszonyok­nak, akik a második gyerek­kel maradnak otthon. Eggyel még csak valahogy kihúzza az ember, úgy is, hogy dol­gozik, de ha már a második jön, kétszeres a gond. Általános tapasztalat: gyá­ron belül is érezhető: jelen­tősen emelkedett a szülések száma a gyermekgondozási segély bevezetése óta. Keve­sebb lesz az egyke, sok asz- szony bátrabban vállalkozik a második gyerekre —, mert így tulajdonképpen mindkét apróságot át tudja segíteni a legnehezebb éveken. Az újból munkába álló asszonyok immár óvodás ko­rú gyerekeit fogadja a gyári óvoda —, amely az ideális­nál jóval nagyobb létszám­mal, de így is kitűnő. körül­mények között működik. Sok kesztyűgyári asszony ezzel nincs kisegítve, különösképp, ha Űjmecsekalján lakik. Raj­tuk úgy segítenek, hogy a lakóhelyhez legközelebb lévő tanácsi óvodába megy a gye­rek, a gyári óvoda viszont fogad a környékből olyan ki­csiket, akiknek tanácsi óvo­dába kellene járniok. Ismét új probléma vetődik fel: az a gyerek, aki a két és fél esztendőt az édesany­ja mellett, családi körben töltötte, nyilván nehezebben illeszkedik be egyik napról a másikra egy nagy közösségbe — lassabb, gátlásosabb az átmenet. Többet, megértőb­ben kell foglalkozni az ilyen gyerekekkel, hogy feltalálják magukat, ne okozzon törést az édesanya távolléte. Javas­latként felvetődött az is, hogy a meg gyermekgondo­zási segélyen lévő anya gyer­meke az utolsó hónapban járhasson óvodába —, ha csak naponta néhány órára is — így simább lenne az átme­net. Figyelemreméltó ötlet — de az óvodai helyek amúgy is szűk volta miatt nehezen lehet megvalósítani.. . Ők az elsők, akik vissza­jöttek. A helyük mindenütt megvan, számítanak rájuk, sőt — a kesztyűgyár eseté­ben például — az alatt az idő alatt sem feledkeznek meg róluk, míg otthon van­nak a gyerek mellett. D. Kónya József kedvelők Egyesülete zeneka­rának és a Pécsi Oratórium- kórusnak Bach-hangverse- nyéről készült felvételt 1913 márciusából. Továbbá a Szé­chenyi téren megrendezett impozáns méretű ifjúsági kó­rustalálkozó felvételét, .ame­lyen a belvárosi templomnak a háború alatt beolvasztott harangjával összekondulva énekelte a pécsi fiatalok több ezres főnyi kórusa Horváth Mihály békét hirdető Ha- tangkánonját Talán legérté­kesebb az a felvétel, mely a pécsi színházban készült, ahol a Filharmóniai Társaság Zenekara Takács Jenőnek, a pécsi zenekonzervatórium akkori, ma külföldön élő zongoraművész-zeneszerző­igazgatójának nagyzenekarra és zongorára írt Tarantellá­ját adta elő, Dohnányi Ernő. vezényletével. A mű zongora­szólamát Takács Jenő játssza. Ma már muzeális értékűnek mondható felvételeim közül ugyancsak a vasárnapi adás­ban hallható a rádió 28 év­vel ezelőtti szilveszteri mű- sorából a Tótágas néhány részlete, amelyben többek között Koréh Endre pompás basszus hangján a Kék Duna keringő koloraturáit énekli, míg Pataky Kálmán, a Cini, cini cincog az egér kezdetű korabeli slágert — Mozart stílusban . .. — E sorozatot a még élő, korabeli személyek vissza­emlékezései teszik hitelessé és a mai fiatalok számára is tanulságossá. Így már hall­hatták a rádióhallgatók Vár« halmi Oszkárt, a pécsi ünne­pi játékok zenei eseményei­ről, valamint a Kari Lajos dr.-ral készített zenés ripor­tot a 30-as évek színházi vi­lágáról, operettjének sike­réről. Rökk Marika pécsi szerepléséről. Készen vár adásra az a felvétel, melyen' az egykori híres pécsi szín­házigazgató és bonviván, Asszonyi László fia emléke­zik a színház forró sikerű opera- és operettelőadásaira. Ennek kapcsán felkerestem budapesti lakásán a Pécsett is nagy sikert aratott Nótás kapitány immár 93 esztendős szerzőjét, Farkas Imrét, az ő rögtönzött kis házikoncert­jét éppúgy megőrizte a hang- felvétel, mint Horváth Mi­hálynak, vagy az egykor vi­lághíres Angster-orgonagyár alapítója unokájának nyilat­kozatát. Az idézett korszak hangulatát régi slágerek meg­szólaltatásával fokozom, és itt szeretnék köszönetét mon­dani azoknak, akik régi hang­lemezeik átadásával egészí­tették ki lemezgyűjteménye­met. F. D, Nem lesz határidő elcsúszás Épül az orvosegyetem űj kollégiuma Minden bizonnyal idegen- forgalmi látványosság is lesz szép építészeti megoldásával a Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiuma, amely a 400 ágyas klinika mögötti homokbánya helyén épül. A 32 millió forintos beruházás­sal létesítendő 400 férőhelyes diákszálló nyáron turisták és vendégek fogadására is ki­válóan alkalmas. A Baranya megyei Építőipari Vállalat munkásai jelenleg a 9-, gép­ház szinten dolgoznak. Az idei árvíz okozta kiesés több építkezés határidejét kitolja, éppen ezért kerestük fel Kovács Károlyt, az Orvostu­dományi Egyetem gazdasági főigazgatóját, hogy az épít­kezés várható üteméről ér­deklődjünk, — Azzal kezdhetem, hogy nem lesz határidő elcsúszás, tehát a tervezett időpontban, 1971. július 31-én elkészül a diákszálló. A kollégium nem. tartozik a kiemelt létesítmé­nyek közé, tehát a kivitelező vállalatnak jogában állt vol­na az árvízre hivatkozva a határidő módosítását kérnie, de nagy megértést tanúsítot­tak. A nyolc emeletes, tíz szin­tes épület lépcsőzetes kikép­zéssel készül. A teraszos megoldás lehetővé teszi, hogy a diákok már februárban na­pozhassanak. Az univáz szer­kezettel készülő kollégiumot bekapcsolják a távfűtési há­lózatba. A homokbánya terü­letén az egyetem KlSZ-szer- vezetének bekapcsolásával sportpályákat alakítanak ki. t Életem — muzsika Régi pécsi zenei eseinéuvek első nyilvános bemulaiasa

Next

/
Oldalképek
Tartalom