Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
1976. november 21. DUNANTHLI NAPLÓ Egyértelmű ajánlásokat vár a közvélemény Kérdőjelek Pécs ivóvízellátása körül Ismeretekben gazdagodva, de nyugtalanul távoztunk arról a vízellátási ankétről, amelyet a napokban tartottak meg a pesti Technika Házában. Fővárosi és pécsi szakemberek vitatkoztak Pécs ivóvízellátásának jövőjéről. Az ankét 3 előadása, 7 korreferátuma és 3 hozzászólása során olyan keresztmetszetet kaptunk a témáról, amelyre ritkán nyílik alkalom. Ez valóban ismeretgazdagító volt. Nyugtalanságot keltett viszont, hogy a város vízellátását alapvetően meghatározó több fontos kérdésben még nem születtek egyértelmű szakmai állásfoglalások. Miben született egyetértés? Lássuk mindenekelőtt, miben is egységesek az álláspontok? Vegyük sorba őket! t. Komló vízellátását el kell választani Pécstől. A kutatások azt bizonyították, hogy a bányászváros 16 ezer köbméteres távlati igénye a Mecsek-hegygerinctől északra fekvő területekről is hiánytalanul kielégíthető. 2. Pécs ma 42 500 köbméter vizet fogyaszt, a bőrgyári, porcelángyári stb.. üzemi kutak termelését nem számítva. Az ezredforduló idején 110— 115 ezer köbméter ivóvíz minőségű vízre lesz szüksége a városnak. Ezt a véleményt hangoztatta Szórády Zoltán, a MÉLYÉPTERV osztályvezetője és Szilágyi Elemér, a Pécsi Vízmű főmérnöke is, noha mind a ketten más matematikai és logikai levezetéssel jutottak ehhez az eredményhez. Az ankét valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy a 70 ezer köbméteres plusz zömét csak egy vagy több dunai, vagy drávai távvezeték megépítésével lehet előteremteni. A Pécs környéki mélyfúrású kutak csak szerény mértékben tudnak a szükségletekhez hozzájárulni. 3. Sürgősen bővíteni kell a pellérdi és tortyogói víznyerő területeket, mert innen lehet most a leggyorsabban vízhez jutni. Megtörténhet, hogy a bővítés során a statikus vízkészlethez is hozzányúlunk, következésképp Pellérddel és Tortyogóval egyidőben azonnal új víznyerő forrás után kell nézni, mert különben néhány év múlva bajba kerülhet a város, A Duna vagy a Dráva? Miután felsoroltuk a közös érintkezési pontokat, nézzük meg, hol és miben térnek el a vélemények? 1. Több mint százmillió forintot költenek a IV. ötéves terv során a pellérdi és tortyogói víznyerő terület bővítésére. De még így is csak 14 ezer köbméter pluszt nyerünk, márpedig 1975-re előreláthatólag 18 ezer köbméter pluszra lesz szüksége Pécsnek. Honnan vegyük a hiányzó 4 ezer köbmétert? — tette fel a kérdést Sümegi Pál, a Vízügyi Beruházó Vállalat főmérnöke. Válasz egyelőre mncs. 2. Szinte minden előadó kitért a Duna vagy a Dráva alternatívájára. A többség a Duna felé hajlott, de' vannak Dráva-pártiak is. 3. Sümegi Pál szólt arról: sürgősen el kell dönteni, érdemes-e rekonstrukciót végrehajtani a jelenlegi pécs— mohácsi távvezetéknél? A rekonstrukciót egyébként akkor tudnánk gazdaságosan végrehajtani, ha azt a második dunai távvezeték megépítésével lehetne egybekötni. Amíg azonban nincs a Dunáról, vagy a Dráváról döntés, a levegőben lóg a rekonstrukció ügye is. 4. A szakemberek egy csoportja azt vallotta, hogy ugyanolyan mélyfúrású kutakat kell létesíteni Szederkény térségében, mint amilyenek ma Pellérd és Tortyo- gó övezetében találhatók. A szakemberek másik csoportja viszont a vókányi mélyfúrású kutak mellé tette le a voksát. Szederkény, vagy Vókány alternatívája egyébként összefügg a dunai, vagy drávai vezeték dilemmájával is, mert a dunai távvezeték Szederkény, a drávai viszont Vókány térségén haladna keresztül 5. Hosszas vajúdás után végre megkezdődnek a kísérletek a tisztított szennyvízzel Pécsett. Az egész kísérleteket beárnyékolja azonban az a tény, hogy az ipari üzemek körében egyelőre nincs kellő érdeklődés a tisztított szennyvíz felhasználása iránt. Sümegi Pál kiemelte, hogy gyors változásokra van szükség ezen a téren is. Másfél millió variáció? Külön kell szólni dr. Or- 'óczy István korreferátumáról, az ankét legérdekesebb, egyben legvitatottabb előadásáról. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője rámutatott arra, hogy a legtöbb szaké íbert óhatatlanul is szubjektív szempontok befolyásolhatják a vízigények megállapításánál Nagy érdeme, hogy egy egyszerű és könnyen áttekinthető matematikai képletbe tudta sűrí- ten' a bonyolult összefüggéseket. Helyesléssel, tetszéssel fogadta az ankét azt is, hogy dr. Orlóczy István elektronikus számítógépet vett igénybe a vizsgálatok elvégzéséhez. Többekben kétkedést váltott ki viszont ama megállapítása, hogy a széleskörű, regionális vízproblémák az ember számára már áttekinthetetlenek. Voltak, akik a fejüket csóválták, amikor arról szólt, hogy a dél-dunántúli ivóvízproblémák vizsgálata másfél millió variációs lehetőséget tárt fel. Szakváry Jenő, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője, az ankét elnöke ama véleményének adott hangot, hogy nem célszerű ilyen nagy számokat emlegetni, mert ijesztőnek látszanak. Bármilyen bonyolultnak és szerteágazónak tűnik ez a téma, sokkal közelebb jutunk a valósághoz, ha az ún. kizárásos módszert használjuk. Hogy mit jelent a kizárásos módszer, azt Gondos György, a Vízkészletgazdálkodási Központ szakembere illusztrálta hozzászólásában. A Duna, vagy a Dráva alternatívájáról szólva feltette a kérdést: ismerni kell ehhez a két folyópart talaj- és geológiai viszonyait is? Feltétlenül. Mit tudunk e viszonyokról Mohács térségében? Aránylag sokat. S Drávaszabolcs körzetében? Meglehetősen keveset, így lépésről lépésre haladva eljutott ahhoz a következtetéshez: a Duna mellett szól az ésszerűség, hagyjuk a Drávát! Hogyan döntsön a tanács? Sajnos, az ankét nem nyújtott elég időt és lehetőséget arra, hogy tovább folytassák ezt az ősi és eredményes szokrateszi módszert, pedig erre lenne szükség az életben. Pécs ugyanis 220 millió forintot kap a vízellátási problémák megoldására a IV. ötéves tervben, s még nincs döntés arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasználni ezt az összeget. S addig nem is lesz, amíg a szakemberek nem jutnak egységes álláspontra a Duna, Dráva, Szederkény meg Vókány stb. kérdésében, hiszen hogyan döntsön a tanács meg a többi illetékes fórum, amíg a szakemberek nem tesznek egyértelmű ajánlásokat? Ezért voltunk egyébként nyugtalanok az ankét végén, hiszen előttünk lebeg a tisz- | tított szennyvíz példája is. | Majd tíz éve született meg városunkban az az életrevaló gondolat, hogy hasznosítani kell e vizet, s majd tíz esztendei küzdelem után érjük meg, hogy megépül az első kísérleti tó Pécsett. Egyetlen szakembert sem szeretnők megsérteni, különösen azokat nem. akik olyan kitartóan és derekasan küzdöttek ezért az ügyért, hiszen dicséret illeti őket. Mégis fel kell vetni ezt a témát, nehogy úgy járjunk a Dunával meg a Drávával, Vókánnyal és Szederkénnyel is, mint a tisztított szennyvízzel, mert akkor bajba kerülnénk! Nem lenne a városnak ivóvize! Avval a reménnyel zárjuk be cikkünket, hogy a legközelebbi vízellátási ankéton már több konkrét állásfoglalásról számolhatunk be olvasóinknak. Magyar László ötvenhárommillió forint kamatostul Mozgalmas napok elé néznek a vállalati, üzemi takarékpénztárak, a KST-k. Mint minden évben, most is az év utolsó hónapjaiban kezdik visszafizetni a tagok részére az egész évben szorgalmasan gyűjtött forintokat. Baranyában 174 KST működik, mintegy harmincezer taggal. Ezek közül százötven takarékpénztár számol el ezekben a napokban 25 ezer tagjával és 53 millió forintot ad vissza kamatostul. Az idén összegyűjtött milliók mintegy öt százalékkal többet tesznek ki annál, amit a KST-k az előző évben visz- szafizettek Ez egyben mutatja, hogy a dolgozók saját, önsegélyezés elvén alapuló szervezete a KST, változatlan kedveltségnek örvend. A KST-k szerepe természetesen nemcsak a takarékosság népszerűsítésében és a dolgozók pénzmegtakarításának betétben való elhelyezésében merül ki, hanem elnevezéséhez hűen segíti tagjait. Az ez évben kölcsönként kihelyezett összeg megközelíti a 30 millió forintot. HATODSZOR Hatodik adásához érkezik a pécsi stúdió vasárnap esti műsorában Nádor Tanias: Életem — muzsika című sorozata. Mi a célja és jelen- l tősége e nagy érdeklődést kiváltott rádióműsornak ? — Úgy éreztem, el kell mondanom: miképp fonta esztendő alatt veszítettek tisztaságukból, de szamomra is meglepően örvendetes módón, ma is élvezhető a megörökített koncertfelvételek nagy része. Például épp a tnai vasárnapi műsoromban mulatom be a Pécsi Zenekörül életemet gyermekkorom óta a muzsika, miképp lettem rádiós — válaszolta e műsor szerkesztője, Nádor Tamás. — Bemutatni emlékeimen, saját élményeimen keresztül városunk zenei életének múltját. Ügy vélem, növeli e sorozat értékét, hogy ezúttal először hangzanak el nagy nyilvánosság előtt azok a hangíelvétélek, amelyeket harminc esztendővel ezelőtt a Nagy Lajos Gimnázium azidőtájt országosan egyedülálló diákstúdiójában készítettem néhány barátommal együtt, számos pécsi zenei, eseményről. Sajnos, a decelit-lemezre készült felvételek az eltelt közel 30 Három év után Visszatérnek az anyák Kevesebb lesz az egyke — Fizetések, szintre hozva Bedolgozók vagy otthon dolgozók? Amikor Fónai Lajosné, a Pécsi Kesztyűgyár dolgozója a gyermekgondozási segély idejének lejárta után újból dolgozni kezdett, azt tapasztalta, hogy kolleganői bizony megelőzték a fizetésben. A három esztendő alatt, amíg otthon volt a gyermekével, számottevően emelkedett az adminisztrációban dolgozók bére, s ha itt van, bizonyára az övé is a többiekével azonos szinten volna ... Nem sokáig kellett éreznie ezt a jogtalan hátrányt, rövid idő alatt úgy rendezték a fizetését, hogy nem került anyagilag rosszabb helyzetbe, mert gyereket szült es otthon maradt. Az övéhez hasonló problémák most kerülnek felszínre, ezekben a hetekben, hónapokban állnak munkába azok az asszonyok, akik elsőként éltek a kormány biztosította lehetőséggel, és otthon maradtak gyermekük mellett. — Mindenkinek van valami kérése. Érthető is, mert igaz, hogy három esztendős a gyerek, túl van a legkényesebb koron, azért továbbra is nagyon sok gondot okoz az asszonyoknak. Különösen itt nehéz a Kesztyűgyárban, ahol két műszakban kell dolgozni. Jönnek azzal, hogy tegyük őket egy műszakba, mert nincs aki elmenjen a gyerekért, vagy biztosítsunk az üzemen belül más, megfelelőbb munkakört. Az egy műszak nem, vagy csak na- gyon-nagyon nehezen megy. Másképp próbálunk segíteni: lehetőséget adunk arra az asszonyoknak, hogy otthon dolgozzanak, így a gyereket is el tudják látni, úgy oszthatják be a munkaidejüket, ahogy nekik legjobban megfelel -j- mondja Zentai Fe- rencné, a személyzetis. — Ezek az asszonyok bedolgozók lesznek? — Nem. Rendes dolgozói a gyárnak, csak éppen otthon végzik munkájukat. Egyébként nemcsak a kézi varrókról van szó. Most már azt is megtesszük, hogy gépet adunk ki otthonra, így a gépi varrókon is segíteni tudunk. Az asszonyok — különösen a gyermekesek — szívesen élnek ezzel a lehetőséggel. Jelenleg 46 gépünk van háznál, és ahogy érkeznek az új gépek, növelni fogjuk ezt a számot. A Kertvárosban például van húsz gépünk, azt erre is állítottuk be: az asszonyok ott megtanulják a szakmai fogásokat, és otthon végzik majd a munkát. — Az otthon dolgozók, teljes jogú munkások? — Természetesen. Ugyanúgy jár , nekik a szabadság, nyereségrészesedés, és minden egyéb juttatás, mintha az üzemben végeznék a munkát. Csak egyvalami nem megy: azok az asszonyok, akik otthon dolgoznak, nem kaphatják meg a gyermek- gondozási segélyt. Hiába érvelünk, vitatkozunk, hogy az ő esetükben nem bedolgozókról van szó, ezt még nem sikerült elérni — mondja Gábor Istvánná, a Kesztyűgyár szakszervezeti bizottságának titkára. — Érdemes volt? — Persze, hogy érdemes. Mégiscsak más, ha én vagyok a gyerek mellett. Többet tudok foglalkozni vele, és szerintem a nevelés szempontjából sem mindegy ez a két esztendő — mondja Fónai Lajosné, aki a napokban állt újból munkába. — Mennyi volt az átlag- keresete? — Ezerhatszáz. — Hogy jött ki a hatszázból? — Másfél esztendeig nincs semmi probléma, addig szerintem jól kijön az ember. Aztán ahogy nő a gyerek, egy kicsit összébb kell húznunk magunkat —, de még így is nagyon megéri. Különösen azoknak az asszonyoknak, akik a második gyerekkel maradnak otthon. Eggyel még csak valahogy kihúzza az ember, úgy is, hogy dolgozik, de ha már a második jön, kétszeres a gond. Általános tapasztalat: gyáron belül is érezhető: jelentősen emelkedett a szülések száma a gyermekgondozási segély bevezetése óta. Kevesebb lesz az egyke, sok asz- szony bátrabban vállalkozik a második gyerekre —, mert így tulajdonképpen mindkét apróságot át tudja segíteni a legnehezebb éveken. Az újból munkába álló asszonyok immár óvodás korú gyerekeit fogadja a gyári óvoda —, amely az ideálisnál jóval nagyobb létszámmal, de így is kitűnő. körülmények között működik. Sok kesztyűgyári asszony ezzel nincs kisegítve, különösképp, ha Űjmecsekalján lakik. Rajtuk úgy segítenek, hogy a lakóhelyhez legközelebb lévő tanácsi óvodába megy a gyerek, a gyári óvoda viszont fogad a környékből olyan kicsiket, akiknek tanácsi óvodába kellene járniok. Ismét új probléma vetődik fel: az a gyerek, aki a két és fél esztendőt az édesanyja mellett, családi körben töltötte, nyilván nehezebben illeszkedik be egyik napról a másikra egy nagy közösségbe — lassabb, gátlásosabb az átmenet. Többet, megértőbben kell foglalkozni az ilyen gyerekekkel, hogy feltalálják magukat, ne okozzon törést az édesanya távolléte. Javaslatként felvetődött az is, hogy a meg gyermekgondozási segélyen lévő anya gyermeke az utolsó hónapban járhasson óvodába —, ha csak naponta néhány órára is — így simább lenne az átmenet. Figyelemreméltó ötlet — de az óvodai helyek amúgy is szűk volta miatt nehezen lehet megvalósítani.. . Ők az elsők, akik visszajöttek. A helyük mindenütt megvan, számítanak rájuk, sőt — a kesztyűgyár esetében például — az alatt az idő alatt sem feledkeznek meg róluk, míg otthon vannak a gyerek mellett. D. Kónya József kedvelők Egyesülete zenekarának és a Pécsi Oratórium- kórusnak Bach-hangverse- nyéről készült felvételt 1913 márciusából. Továbbá a Széchenyi téren megrendezett impozáns méretű ifjúsági kórustalálkozó felvételét, .amelyen a belvárosi templomnak a háború alatt beolvasztott harangjával összekondulva énekelte a pécsi fiatalok több ezres főnyi kórusa Horváth Mihály békét hirdető Ha- tangkánonját Talán legértékesebb az a felvétel, mely a pécsi színházban készült, ahol a Filharmóniai Társaság Zenekara Takács Jenőnek, a pécsi zenekonzervatórium akkori, ma külföldön élő zongoraművész-zeneszerzőigazgatójának nagyzenekarra és zongorára írt Tarantelláját adta elő, Dohnányi Ernő. vezényletével. A mű zongoraszólamát Takács Jenő játssza. Ma már muzeális értékűnek mondható felvételeim közül ugyancsak a vasárnapi adásban hallható a rádió 28 évvel ezelőtti szilveszteri mű- sorából a Tótágas néhány részlete, amelyben többek között Koréh Endre pompás basszus hangján a Kék Duna keringő koloraturáit énekli, míg Pataky Kálmán, a Cini, cini cincog az egér kezdetű korabeli slágert — Mozart stílusban . .. — E sorozatot a még élő, korabeli személyek visszaemlékezései teszik hitelessé és a mai fiatalok számára is tanulságossá. Így már hallhatták a rádióhallgatók Vár« halmi Oszkárt, a pécsi ünnepi játékok zenei eseményeiről, valamint a Kari Lajos dr.-ral készített zenés riportot a 30-as évek színházi világáról, operettjének sikeréről. Rökk Marika pécsi szerepléséről. Készen vár adásra az a felvétel, melyen' az egykori híres pécsi színházigazgató és bonviván, Asszonyi László fia emlékezik a színház forró sikerű opera- és operettelőadásaira. Ennek kapcsán felkerestem budapesti lakásán a Pécsett is nagy sikert aratott Nótás kapitány immár 93 esztendős szerzőjét, Farkas Imrét, az ő rögtönzött kis házikoncertjét éppúgy megőrizte a hang- felvétel, mint Horváth Mihálynak, vagy az egykor világhíres Angster-orgonagyár alapítója unokájának nyilatkozatát. Az idézett korszak hangulatát régi slágerek megszólaltatásával fokozom, és itt szeretnék köszönetét mondani azoknak, akik régi hanglemezeik átadásával egészítették ki lemezgyűjteményemet. F. D, Nem lesz határidő elcsúszás Épül az orvosegyetem űj kollégiuma Minden bizonnyal idegen- forgalmi látványosság is lesz szép építészeti megoldásával a Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiuma, amely a 400 ágyas klinika mögötti homokbánya helyén épül. A 32 millió forintos beruházással létesítendő 400 férőhelyes diákszálló nyáron turisták és vendégek fogadására is kiválóan alkalmas. A Baranya megyei Építőipari Vállalat munkásai jelenleg a 9-, gépház szinten dolgoznak. Az idei árvíz okozta kiesés több építkezés határidejét kitolja, éppen ezért kerestük fel Kovács Károlyt, az Orvostudományi Egyetem gazdasági főigazgatóját, hogy az építkezés várható üteméről érdeklődjünk, — Azzal kezdhetem, hogy nem lesz határidő elcsúszás, tehát a tervezett időpontban, 1971. július 31-én elkészül a diákszálló. A kollégium nem. tartozik a kiemelt létesítmények közé, tehát a kivitelező vállalatnak jogában állt volna az árvízre hivatkozva a határidő módosítását kérnie, de nagy megértést tanúsítottak. A nyolc emeletes, tíz szintes épület lépcsőzetes kiképzéssel készül. A teraszos megoldás lehetővé teszi, hogy a diákok már februárban napozhassanak. Az univáz szerkezettel készülő kollégiumot bekapcsolják a távfűtési hálózatba. A homokbánya területén az egyetem KlSZ-szer- vezetének bekapcsolásával sportpályákat alakítanak ki. t Életem — muzsika Régi pécsi zenei eseinéuvek első nyilvános bemulaiasa
