Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

1970. november 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nemcsak orvosokat érdekel Hatvanhat előadás az orvoskonferencián Interjú-szűrés Bácskában — A magdeburgi aranyművesektől a mai munkaegészségügyig Tegnap megkezdődött a , gyakorló orvosok első tudo­mányos konferenciáján a munka: az összesen 133 elő­adásból tegnap 63 hangzott el. Egyébként az előadások nem hosszúak, sőt, a hozzá­juk csatlakozó referátumok idejét is 10 percre korlátoz­ták, hogy minél többen hoz­zászólhassanak! Egy hozzá­szólás megengedett időtarta­ma: 2 perc. Vagyis: a kon­ferencián kizárt a szócsép- lés, s lehetőség van a vitára. Érdekes még a tárgyak sze­rinti megoszlás: egészségügyi szervezésről 16. szűrésről 13, gondozásról 13, szemészetről és fül-orr-gégészetről 4—4, ideggyógyászatról 11, belgyó­gyászatról 10, tüdőgyógyá­szatról 6, gerontológiáról 9, továbbá sebészetről és ortho- pédiáról 16, gyermekgyógyá­szatról 6, genetikáról 8, a röntgenről 2 és a rheumatoló- giáról 1 előadás hangzik el a négy nap alatt. Lazításnak pedig sajátos programokat szerveztek: így naponta dél­előtt 10 órától 16 óráig lehet megtekinteni az újmecsek- aljai korszerű rendelőintéze­tet. A tegnapi előadások közül meghallgattunk néhányat, amelyek nem csak orvosokat, hanem az olvasók széles tö­megét is érdekelhetik. Így dr. Laczi Józsefét, aki a Bu­dapesti Chinoin Gyógyszer- gyár Uzemegéssségügyi szol­gálatának orvosa, ö elmon­dotta, hogy Magdeburgban már körülbelül 500 évvel ez­előtt értekezést írt a város orvosa az aranyműveseket fenyegető, foglalkozásukkal kapcsolatos ártalmakról. Így fejlődött a munkaegészség­ügy komoly tudománnyá. Mégis — a fekvőbetegintéz­mények orvosai egyáltalán nem, vagy csak homályosan ismerik betegeik munkakö­rülményeit. A kórlapokon pontatlan, általánosságban mozgó kifejezéseket használ­nak a munkakörökre. Pedig különösen lényeges a munkás és a mupkahely harmóniája, elsősorban a technika fejlő­dése, a gyorsuló élettempó miatt. Erre utal az a vizsgá­lat, amelyet a Chinoinban ta­valy végeztek: szúrópróbasze­rűen megvizsgáltak 1330 em­bert, tudakolva, hogy milyen a munkakörülményük. Közü­lük a vizsgálat során 443 kért nyugtatót, vagy altatót. Ez 33 százalék. Ezek után vissza­menőleg is megnézték az adatokat: 1985-ben a dolgo­zók 27, 1961-ben pedig 23 százaléka szedett rendszere­sen nyugtatót. A helyzet te­hát fokozatosan romlik, s ez egyre sürgeti a munkaegész­ségügy fejlesztését, ezen be­lül az egyén és a környezet kölcsöhatásának rendszeres vizsgálatát. A bajai járás három or­vosa: dr. Vargha János sze- remlei, dr. Papp József bács- bokodi és dr. Morva László tataházi községi körzeti orvos közösen dolgozott és írt há­rom tanulmányt. Dr. Vargha János ezek közül a Korszerű gondoskodás idős betegeink­ről címűt dolgozta fel elő­adásnak. A konferencia alap- gondolatával : a veszélyezte­tettség felkutatásával szoro­san összefüggő kutatásaik so­rán — mint az előadásból ki­derült — 60 éven felüli korú 806 idős embert kérdezgettek ki, úgynevezett interjúszűrés formájában. Ezek között olyan kérdések is voltak, hogy alacsonyan, vagy maga­san, esetleg ülve alszik-e, s hogyan lélegzik éjjel. így a 806 idős emberből 79 új be­teget vettek gondozásba ke­ringésszervi megbetegedés miatt. E munka fontosságát bizonyítja két számadat: 1900-ban az összlakosság 7,7 százaléka volt 60 éven felüli, 1965-ben pedig 15,5 százaléka. A szerzőhármasból dr. Papp József A mezőgazdasá­gi dolgozók élet- és munka- körülményeinek felmérése és megjavítása címmel tartott előadást. Az alap: hármuk községe, Szeremle, Tataháza és Bácsbokod tsz-parasztsá- gának vizsgálata. Néhány je­lentős megállapítás: a mező- gazdasági üzemi balesetek 50 százaléka az idős embereket sújtja. Több gazdaságban fi­zikai munkát végeznek a szervi megbetegedésben szen­vedő fiatalok is. Legtöbben munka közben nem tartanak pihenőt, napi fél órás ebéd­szünet kivételével 14—16 órát dolgoznak megszakítás nél­kül. A balesetek száma ará­nyosan emelkedik a munka­órák számával. Ivópohárnak a kanna fedelét használják, szabad ég alatt öltöznek, né­ha izzadtan vetkőznek, ruhá­jukat a földön tárolják. Ami nagyon súlyos: nem ismerik Ha az építőipar maradék­talanul teljesíti IV. ötéves tervét, akkor 1974-re az új bérrendszer alapján 50 szá­zalékkal jobban nő egy épí­tőipari munkás keresete, mint egy más ágazatban dol­gozóé. Köztudott: az építő­ipart fejleszteni kell. Ezt se­gítené elő ez az új bérrend­szer. A MTESZ Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja tegnap rendezte azt az összejövetelét, melyen a bérgazdálkodás időszerű kérdéseiről tartott tájékozta­tót a megyei szakemberek ré­szére dr. Dévényi Sándor, az ÉVM munkaügyi osztályve­zetője. Az előadás előtt fel­kértük, hogy néhány mon­datban vázolja előadásának célját. — A napokban jelent meg a kormány és a Munkaügyi Minisztérium rendelete, — A kishatármenti árucse­re keretében 800 pár férfi cipőt hoz be Jugoszláviából a Dél-dunántúli Cipőnagyke­reskedelmi Vállalat. A rend­kívül divatos, 500—600 fo­rintba kerülő cipők december 20-ig érkeznek meg. amely az építőipari bérgaz­dálkodás új rendszerét fogja össze — mondotta az előadó. — A rendszer egyik célja, hogy az egész évi munka ha­tékonyságára ösztönözze a vállalatokat, s csak az a vál­lalat tudja növelni a bére­ket, amely jól is dolgozik. — Jelenleg is kedvezőbb az építőiparban a kereseti lehe­tőség, mint egyéb iparágban. Egy munkás átlagkeresete 5—8 százalékkal magasabb. Ebben persze benne van a különélési pótlék is. így jön ki az átlag 2264 forintra. Azonban, ha ebből az utazási költségeket levonjuk, mind­járt nem ilyen rózsás a helyzet. — A negyedik ötéves terv során az építőipari kapaci­tást 45 .százalékkal növelni kell. Ez a szám a termelő- kapacitásra vonatkozik. Eh­hez 51 ezerrel több munkás­ra van szükség mint 1970- ben volt. Jelenleg 6—8 ezer­re tehető a munkáshiány. — Az új bérrendszer se­gítségével szeretnénk egy­részt az élőmunka hatékony­ságának növelését, másrészt a munka szerinti elosztás alapeivét is elérni — kikü­szöbölve a munkaerőhiányt. eléggé a vegyszeres növény- védelem veszélyeit. Ezért a mezőgazdáságban is alkal­massági vizsgálatot javasol, s egyáltalán a gépesítéssel, a korszerűsítéssel párhuzamo­san fejlődő szociális és egész­ségügyi ellátást. A szerzőhár­mas harmadik tagja: dr. Morva László holnap tart előadást. Ennek címe: „A relaxánsok alkalmazása a területi ellátásban”, majd egy önálló tanulmányát is felolvassa a korszerű újjá­élesztési eljárás mezőgazda­ságban történő alkalmazásá­ról. Földessy Dénes MÁV-menetrend Kevés változás lesz Tegnap délelőtt a Megyei Tanács székházában került sor az 1971—72. évre szóló vasúti menetrenddel kapcso­latos igények megtárgyalásá­ra. A megyei közlekedési osz­tály rendezésében megtartott értekezleten a MÁV menet­rend szerkesztőkön kívül a Pécsi Postaigazgatóság és a városi, járási tanácsok s a nagyobb üzemek képvise­lői is megjelentek. A vártnál is kevesebb ja­vaslat hangzott el: a jelen­legi menetrenddel nagyrészt elégedettek az emberek. A többi között a Szigetvári Konzervgyárból érkezett ja­vaslat, Pécsről hajnalban, és Pécsre este is indítsanak sze­relvényt. A Siklósi Kesztyű­gyár munkásai azt kérik, hogy ne csak Vajszlótól, ha­nem Sellyétől utazhassanak ANYAK0NYV PÉCS SZÜLETTEK vonattal a munkahelyükre. Az Idegenforgalmi Hivatal a türdővonatok téli indítását kívánja, de az előzetes véle­mény szerint erre nem is lesz lehetőség. A szerelvényeket kevéssé használnák ki. Az értekezlet résztvevői felpanaszolták a vonatok j rendszeres késését. A MÁV | képviselői válaszként a vá- | gányjavításokra hivatkoztak. ; A jövő évben például Dom­bóvár és Bátaszék, valamint Pécs és Villány között kerül sor nagyobbarányú munkála­tokra. Vonatpótló buszokat is beállítanak, s így ezeken a vonalakon sem tudják betar­tani majd a menetrendet. Az Autóközlekedési Válla­lat a MÁV segítségére siet, ahol tud, ahol szükség lesz, a kívánságok figyelembevé­telével beállít buszokat. Orvosok, biológusok, mérnökök tanácskozása Porártalom a bányában A Magyar Tudományos Aka­démia ez év tavaszán életre- hívott pécsi akadémiai bizott­ságának biológiai és műsza­ki-kémiai szakcsoportja csü­törtökön tartotta első együt­tes rendezvényét. A Pécsi Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjében összehí­vott kerekasztal konferencián orvosok, biológusok, mérnö­kök tanácskoztak a bányá­szok tízezreit érintő porárta­lom kérdéseiről. Az ország­ban számos intézmény fog­lalkozik a porártalom elleni védekezéssel, így a pécsi or­vostudományi egyetem kór­élettani intézete, a tüdőszana­tórium, az Országos Munka­egészségügyi Intézet, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet, a Mecseki Szénbányák Kuta­tási Osztálya. A konferencia célja, hogy a kutatók és gya­korlati szakemberek tájékoz­tassák egymást eredményeik­ről, megvitassák azokat és hasznosítsák további munká­jukban. Három problémakör­rel foglalkoztak az előadások és hozzászólások. Ezek: a por károsító hatásának mechaniz- ^ musa, a bányamiliő megis­merése módszereinek hatásos kidolgozása, valamint a por- belégzés légzésfunkcióra gya­korolt hatása szilikózisban és v kimutatható szilikózis nélkül. A bányabcli porártalom csökkentése érdekében hatá­sos intézkedések történtek az elmúlt évek alatt. Ilyenek például a különféle vizes technológiák. Közben azonban a gépesítés térhódítása a föld alatt újabb forrásává vált a porképződésnek. Ezért az új feltételekhez alkalmazkodó új védekezési módszereket, el­járásokat kell kidolgozni, il­letve tökéletesíteni, ami a műszakiak feladata. Az orvo­sok, biológusok a hatásme­chanizmus pontos megisme­résével járulhatnak hozzá, hogy a jövőben orvos-bioló­giai vonalon is eredményesen lehessen védekezni. Ezt tűz­ték célul többek között a kü­lönböző szakágak együttmű­ködése révén a pécsi akadé­miai bizottság e témával fog­lalkozó szakcsoportjai. Nehéztraktorok bemutatkozása Bolyban Négy megyéből több mint száz szakember nézte végig a bemutatót Nehéz traktorok nemzet­közi parádéját rendezték meg tegnap délelőtt a Bolyi Állami Gazdaságban, amely­re négy megye — Tolna, Somogy, Bács és Baranya — több mint száz állami gaz­dasági szakembere volt kí­váncsi. Az esemény érdekessége volt, hogy a traktorpark „nehéztüzérségét” a nagy ló­erő-teljesítményű nehéztrak­torokat vonultatták fel, a leg­különbözőbb országok gyárt­mányait. A legkisebb a me­zőnyben a Vörös Csillag Traktorgyár régi nagy Dut- rája volt. Lóerőfokozatban ezt követte az NDK nagy 1972*ben Pécs—Baranya lesz a dél-dunántúli népművészeti hetek rendezője Tegnap Kaposváron négy megye népművelési vezetői­nek részvételével értékelték az októberben lezajlott dél­dunántúli népművészeti he­tek tapasztalatait. Pécs me­gyei jogú várost Gábriel Jó­zsef, a Városi Tanács műve­lődésügyi osztályvezetője és dr. Borsos József népműve­lési csoportvezető; Baranyát Tímár Irma, a Megyei Ta­nács népművelési csoportve­zetője képviselte e tanácsko­záson. Megállapították: a népmű­vészeti héten kevesebb tudo­mányos témát mélyebben fognak megvitatni a továb­biakban. A szakemberek kö­rét bővíteni, a kiállítások színvonalát emelni kell, és nagyobb szerephez kell jussa­nak a munkásfolklór és az agrármozgalmak emlékei is a jövőben. A jövő évben Tolna me­gyében, Szekszárdon rendezik meg a találkozót, a néptánc témakörben. Pécs és Baranya 1972-ben vállalja a házigazda szerepét a dél-dunántúli nép- művészeti hét megrendezésé­ben. A népi díszítőművészei lesz a témája a rendezvé­nyeknek és a tudományos tanácskozásoknak. 1973-ban Zala megye témája: a népi építészet, majd ismét So­mogy zárja a sort a népi öltözködés témakörével. A négy megye népművelő vezetői abban is megállapod­tak, hogy a dél-dunántúli művészeti hetek programjá­ban művészeti műsorok, ki­állítások, tudományos tanács­kozások megrendezése, to­vábbá pályázatok kiírása és elbírálása szerepeljen az el­következendő években. erőgépe — nálunk még egé­szen új, a bemutatóra a Pak­si Állami Gazdaság adta köl­csön — a ZT—300-as, 90 ló­erős traktor — saját ekéjé­vel, majd a 110 lóerős Steyr- Dutra következett — osztrák —magyar kooperációban ké­szül — s végül a sort a szovjet óriás traktor, a 200 lóerős Kirovec zárta be, melyből kettő van már a megyében, az egyik a rende­ző gazdaságé, a másik a Pé­csi Állami Gazdaság tulaj­dona. De rövidesen Boly újabb két Kirovecet kap munkagép garnitúrával egye­temben. A bemutatón egy sor kü­lönféle gyártmányú munka­gép is felvonult, magyar, szovjet és nyugatnémet ne­héz ekék, valamint jugoszláv gyártmányú kombinátorok. A gépek őszi mélyszántást és talajművelést mutattak be a gazdaság Sziebert pusztai üzemegységében, s a szak­emberek megállapították, hogy mindegyik gépnek meg­van a helye és szerepe a nehézgépek felé eltolódott traktorlépcsőben. Egyetlen lépcsőfok hiányzott a teg­napi bemutatóról: a 130—140 lóerős traktor-kategória — a Bábolnán dolgozó John-Deer traktorok illenének be ebbe a hézagba. A tegnapi be­mutató is igazolta, hogy a korszerű talajművelést ma nehéztraktorokkal egy me­netben kombinátorok alkal­mazásával lehet már csak jól és gazdaságosan elvégez­ni. — Baráti találkozón eleve­nítették fel élményeiket teg­nap délután a MTESZ klub­jában a nyáron Finnország­ban járt magyar küldöttség barapyai tggjai. Gódor And­rás és Platthy György az úton készült diafilmeket mu­tatták be. Szabó Anikó, Róna Éva, Wirfh Szabolcs, Szabó Gábor, Mozsgai Napóleon, Vaszil Zsuzsanna, Ba­lázs Zsolt, Tóth-Pál Csilla, Ba­logh Tibor, Báli Dániel, Sebes­tyén Dezső, Kiss Orsolya, Tóth Teodóra, Furdi Eszter, Furdi Katalin, Standovári Orsolya, Nagypál Éva, Szepesi János, Né­meth Ildikó. Kelemen Ilona, Sá- rosi Tibor, Németh Izabella, Vu- kovics Katalin, Juhász Anikó, Alexy Agnes, Morvay Gábor, Szántó Péter, Gubi Annamária, Hartung Krisztina, Márkus Ro­zália, Barna Rita, Hegedűs Gás­pár, Neigitler Kornélia, Sárics Zoltán, Arany János, Kiss Attila, Debertin Gabriella, Komlódy Zoltán, Herczeg Gabriella, Har­mat József, Komlósi Péter, Bog­dán Zoltán, Berlován Kinga, Szo- bics Tamás, Tóth Erika, Fekete László, Kovács Krisztina, Barka László, Kovács Anikó, Gergely Krisztina, Llchtmesz Anikó, Sza­bó Judit, Németh Krisztina, Zo- bori Brigitta, Takács János, Né­meth Marianna, Török Gábor, Smudla Ferenc, Jáger Katalin. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bagoly Sándor és Fülöp Éva, Stiebel Imre és Tóth Anna, Új­helyi Sándor és Illy Etel, Kóródi István és Franczia Judit, Bogarai Mihály és Pécsi Irén, Schon Gyula és Lőcsei Mária, Kender János és Asztalos Klára, Sá- moczi József és Nagy Terez, Kisbóli Béla és Simon Zsuzsan­na, Spierig Ferenc és Mosonyi Ilona, Erős Menyhért és Tóth Edit, Nagy László és Bakó Zsu­zsanna, Bosnvák Csaba és Bö- röcz Erzsébet, Jászkuti Miklós és Karádi Judit, Mihály Károly és Nemes Anna, Pálfy Tibor és Herlett Magdolna, Benedek De­zső és Radosnai Aranka, Mórltz István és Kállai Eszter, Spolár Tamás és Buczi Eszter, Vér Ti­bor és Farkas Agnes, Hadobas András és Boldizsár Ilona, Hau­ser Győző és Janovszki Magdol­na, Erdős József és Szentvéri Katalin, Pucsli József és Kovács Valéria, Vörös Dezső és Gáspár Mária, Fogt János és Lőrén ez Zsuzsanna, Trinter László és Ko­szér Mária, Róth Antal és Virág Mária, Sasvári István és Bohn Klára, Heinrich Miklós és Heré­nyi Mária, Szerednyei János és Sumoni Ida, Szerednyei Ottokár és Kis Irén. MEGHALTAK Tóth Józsefné sz. Gyenis Anna, Kinneth Adolfné ’ sz. Neusiedler Erzsébet, Kern Ferenc, Beck Egyed, Császár Kálmán, Kiss- Kollár Mihályné sz. Rasztia Mag­dolna, Cséffalvay Kálmán, Ro­zidra Ferencné sz. Schwan Ka­talin, Varga Jánosné sz. Diószegi Rozália, Úri Istvánná sz. Ro­senthal Izabella, Bodis Jánosné sz. Kuruc Rozália, Körmöczy Jánosné sz. Balugyánszky Mar­git, Soponyai Józsefné sz. Bo- donyi Julianna, Szrimácz Miklós, Tóth Józsefné sz. Marton Julian­na, Kovács Jánosné sz. Kodán Mária, Fésűs István, Magyar La­jos, Stenczer Józsefné sz. Weisz Lujza, Jung Józsefné sz. Wagner Margit, Acs István, Gajdon Sán- dorné sz. Stekk Rozália, Miskolci István, Sebestyén Dezső, Lend- vai Sándor, Sülé István, Gallo- vich Arpádné sz. Szücs-Dávid Rozália, " Vugrencsics Erzsébet, Detrich Viktor, Bánfai József, Preiner Mátyásné sz. Bayer Má­ria, Sziffert Kristófné sz. Schu­bert Anna, KungI László. Dobos Györgyné sz. Kohl Mária, Pál- kuti Józsefné sz. Korbéli Bor­bála. KOMLÓ SZÜLETTEK Zombori Szilvia, Otta Andrea, Olárnyik Anita, Kovács Gábor, Kovács Árpád, Fóris Ágota, Lu- tár Gábor, Hoffmann Ákos, Ko­párt Edit, Kovácsovics László, Szilágyi Enikő, Antal György. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kovács József és Pál Etel, Kaillnger Sándor és Léhretter Mária, Niedling Károly és Fa- rádí-Szabó Rozália, Nagy János és Balázs Gizella, Peti Sándor és Krizsák Ilona, Bánhegyi László és Kálőczi Ilona. MEGHALTAK Sáska Józsefné sz. Kis Erzsé­bet, Marton József, Somogyi Sándor. MOHÁCS SZÜLETTEK Bánfalvi Zoltán, Németh Erzsé­bet, Rózsás Eszter, Alföldi Attila, Árvái Teréz, Miklós Zoltán, Ta­más Margit. HÄZASS 4GOT kötöttek Körmöczi József és Durkó Edit, Hordósi Emil és Énekes Anna, Balog István és Matics Éva, Mausz József és Székesvári Mária. MEGHALTAK Kiász János, Kraft Ambrus, Ivánovics Józsefné sz. Kovács Anna. SZIGETVAR SZÜLETTEK Agyag Zoltán, Sárközi Márta, Nérrteth László, Horváth Elza, Takács József, Balaskovics Ti­bor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Horváth Pál és Molnár Margit. MEGHALTAK Pápai Dezsőné sz. Tót Gizella, Rácz István. i 0 Bérgazdálkodás az építőiparban Gyorsabban nő az építőmunkások bére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom