Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

Ära: 1 fonni Világ proletárjai, egyesüljetek! Di inon t v ili napló kxvilévfolyam,268.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.nov. 15.,vasárnap Anyagi és szellemi koncentráció Tsz-elnőkök, tanácsi veze­tők, népművelési szakembe­rek tanácskoztak a minap Nagy kallón a művelődés gazdasági alapjai megterem­tésének új lehetőségeiről. Ezek a lehetőségek voltakép­pen nem újak. Potenciálisan megvoltak eddig is. Mégis újdonság erejével hatnak a különböző kulturális társulá­sok konkrét formái. Ma még tevés helyen ugyan, de min­denképpen jövőbe mutató kezdeményezések gyanánt. Legalábbis abban az értelem­ben, hogy a társulás formája mögött kulturális politikánk­ból fakadó, azt erősítő tarta­lom is megtalálható legyen. Hallottunk itt a nagyrábéi tsz-elnökről, aki évek óta a gyakorlatban bizonyítja, hogy a tehetséges, jó felkészültsé­gű népművelő szakemberek közvetve vagy közvetlenül segítőtársai a gazdasági veze­tőknek, s aki ezért kapta meg a Kiváló népművelő kitünte­tést. Hallottunk erős, jómódú tsz-ekről (Detki, Hajdúnánás, Felsősima, Fadd, Nádudvar), amelyek a falu művelődési házának teljes fönntartását vállalták — meghatározott és a termelést közvetlenül is segítő szellemi ellenszolgálta­tások fejében. Ezekhez kap­csolódik a társulások új for­májaként a nagykállói példa. Itt kilenc szövetkezeti üzem évi mintegy 430 ezer forintos kulturális alapot hozott létre a község közművelődésének támogatására. S felszólaltak eokan olyan községekből is, aliol a kultúra gazdasági alapjait a művelődési intéz­mény közös fenntartásával teremtették meg. Országosan erre a legtöbb a példa. Ám ahol nemcsak formális ez a társulás, ahol szocialista tar­talom a töltése, az még or­szágosán is ritka. A társulások formái tehát sokfélék. És hiba volna rá­intenünk bármelyikre is: ez vagy az a helyes, a legcélra­vezetőbb forma. A fontos, hogy vannak ilyenek. De ta­lán ennél is fontosabb, hogy vannak olyan termelőszövet­kezeti vezetők is, akik a ter­melés eredményeinek gyara­pítása mellett o közművelő- dóst is fő feladatuknak tekin­tik. A lét és a tudat dialekti­kus kapcsolatának ismert té­teléből kiindulva. Azaz: a termelőmunka egyre intenzí­vebb hatásfokú műszaki fej­lesztést igényel; márpedig a termelő munka és a műve­lődés kapcsolata nélkül, a helyi szellemi kapacitás meg­teremtése, összefogása nélkül semmilyen műszaki fejlesztés nem képzelhető el. A gazda­sági-társadalmi haladás útján nem tudunk előbbre lépni, ha a közművelődés szemléleté­ben és gyakorlatában nem következik be a szükséges fejlődés. Végső fokon ez vol­na a lényege, célja annak, hogy a művelődés anyagi és szellemi erőit összefogjuk a termelés mezőgazdasági terü­letein is. Köztudott: nem állunk jól ebben az összefogásban. Számtalan objektív tárgyi és nem kevesebb szubjektív sze­mélyi vagy szemléleti körül­mény köti ma még az előbb- rehaladás kerekét ezen a té­ren. Mégis van néhány biz­tató jelenség. A májusban le­zajlott közművelődési konfe­rencia után észrevehetően (az országos sajtóban, a tömeg­közlésben, fórumokon) nőtt az érdeklődés a közművelő­dés kérdései iránt; előkelőbb helyre jutott a tömegek mű­velődésének ügye a közvéle­ményben. Ennek a hatása a pártértekezleteken is érződött mór: a korábbiaknál nagyobb súllyal foglalkoztak általában a művelődés problémáival. S végső fokon ide sorolható a Nagykállón lezajlott első olyan országos konferencia, amelyen — gazdasági veze­tők részvételével — a kultúra anyagi és szellemi erőinek összefogásáról, e koncentrá­ció lehetőségeiről és feltéte­leiről esett szó. De volt en­nek egy igen lényeges hang­súlyváltása is. Jelesen az, hogy nem elegendő csupán a kultúra gazdasági alapjainak összefogása, megteremtése. Gyakori és kölcsönös a vád: a népművelők „‘elkérik” a tsz kulturális pénzét, illet­ve a tsz nem ád elegendő pénzt a művelődés támoga­tására. (Ami jó részben igaz, mert nem mindig az a kul­turális cél, aínit a tsz-veze- tőség illetve a tagság annak tart.) A kétoldalú viták és közeledések, majd a tsz-tör- vény, illetve az Országos Népművelési Tanács és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa megállapodásá­nak eredményeként jöttek létre (megyénkben is több helyen) a különböző társulá­sok és megállapodások: a kö­zös fenntartásról, a kultúra anyagi erőforrásainak össze­fogásáról. Ennek a koncentrációnak a fontossága nyilvánvaló. De legalább ennyire fontos az, hogy a kultúra munkásai ne „pénzes nagybácsinak” te­kintsék a tsz-t, a gazdasági termelőüzemet. Itt viszont ne érezzék „letudva” a kultúra támogatását azzal, hogy ad­tunk rá ennyi és ennyi össze­get, s ezzel megtettük a ma­gunkét. A művelődés anyagi támogatásának mindig legyen szellemi ellenértéke, tartalma. S ehhez a népművelés szak­embereinek állandóan keres­niük kellene az utakat és a lehetőségeket. Elsősorban az igények fölkeltésével, és a helyben, a faluban meglevő szellemi kapacitás összefogása útján. Egyfelől, mert a másik oldalról nem kevésbé alapve­tő követelmény, hogy a gaz­dasági vezetők fő feladatnak tekintsék a művelődést is. Azzal, hogy ismerik saját te­rületükön ennek a hiányos­ságait; tudják, mi a teendő a tsz-tagság, a lakosság szak­mai és általános műveltségi szintjének emelése érdekében és azzal, hogy — az adott pénzösszegek fejében — meg­követelik a nekik járó ellen­értéket: ismeretanyagban és a közművelődés legkülönbö­zőbb területein. Ennek a gondolatnak a je­gyében zárult a nagykállói konferencia és ezt érzem leg­fontosabb tennivalónknak ott, ahol a gazdasági termelő munka és a kulturális nevelő munka együvé tartozásának valamilyen alapvető feltételei már kialakultak. Hiszen a legsürgetőbb (és a . legnehe­zebb is egyben) ezeknek a feltételeknek a kialakítása mindenekelőtt. Ahogyan ezek a kérdések bizonyára kellő súllyal kapnak hangot a kü­szöbön álló X. pártkor.gresz- szuson is. Waüinger Endre Történelmi jelentőségű megállapndás Varsában Szerdán parafálják a lengyel—NSZK szerződést — A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldött­sége november 14-én haj­nalban teljes megállapodásra jutott a varsói tárgyalásain napirenden szerepelt minden kérdésben. Jedrychowski és Scheél külügyminiszter elha­tározta, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül, konk­rétan november 13-án, szer­dán déli 12 órakor, Varsó­ban parafálja a két állam szerződését — jelentették be szombaton hajnalban hiva­talosan a lengyel főváros­ban. A tárgyalások és a meg­egyezés alapjául Wladyslaw Gomulkának, a LEMP első titkárának 1969. május 17-i javaslata szolgált. A szerző­dés megteremti a két ország politikai kapcsolatai normali­zálásának kiindulópontját. Szombatra virradóra a Ste­fan Jedrychowski és Walter Scheel külügyminiszter vezet­te kormányküldöttség hat órán át tanácskozott. Közben kétszer a külügyminiszterek négyszemközti megbeszélésé­re is sor került Ez volt a tíz hónapja kezdődött politi­kai eszmecsere eddigi hét fordulójának összesen 28 tár­gyalási napján az első éj­szakai ülés, amely egészen hajnali 5 óráig tartott. A tárgyalásokat a tárgy­szerűség és a részletelemző pontosság jellemezte. A len­gyel delegáció szóvivője han­goztatta, hogy egész éjszaka intenzív, nehéz munka folyt. A tárgyalások befejezése­kor Jedrychowski külügymi­niszter a többi között han­goztatta: „meggyőződésem, hogy ma hajnalban történel­mi jelentőségű megállapodás­ra jutottunk. Az államközi szerződés megnyitja a poli­tikai kapcsolatók normali­zálásának folyamatát” és ez­zel egyben nagy hatással lesz az összes európai állam és nép viszonyának alakulására. Walter Scheel válaszában kiemelte: „nagy munkát vé­geztünk el, a megállapodás új szakaszt nyit népeink tör­ténelmében. Reméljük, hogy megkezdődik országaink po­zitív együttműködése”. Mindkét külügyminiszter I kölcsönösen köszönetét mon­dott Jozef Winiewicz lengyel külügyminiszter-helyettesnek és Georg Ferdinand Duck­witz nyugatnémet külügyi államtitkárnak, akik mara­dandó érdemeket szereztek a szerződés létrehozásában. A küldöttségek szóvivői közölték, hogy a bevezetőből és öt cikkelyből álló szerző­dés szövegét a szerkesztő- bizottság a következő napok­ban összehasonlítja, s e tech­nikai jellegű munka elvégzé­sével az egyezmény novem­ber 18-án készen áll a para- fálásra. Walter Scheel halaszthatat­lan ügyei intézése végett, szombaton délelőtt 9 órakor Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter olaszországi látogatásáról közleményt ad­tak ki amely hangsúlyozza: a Szovjetunió és Olaszország úgy véli, hogy az európai helyzet megjavításának alap­ja, ha minden európai állam kölcsönös kapcsolataiban be­tartják a függetlenség és a szuverenitás, a területi sért­hetetlenség és a határok sért­hetetlensége elvét. A felek úgy vélik, hogy a szovjet—nyugatnémet szerző­dés fontos lépés az európai Az összeurópai értekezlet összehívásának kilátásairól szólva a szovjet kormány és az olasz kormány kijelentet­kat. A felek komoly aggódal- mukat fejezték ki a közel­,.v elutazott Varsóból Bonnba, s szerdán — 18-án — reggel tér vissza a lengyel fővá­rosba az egyezmény para- fálására. Az egyezmény parafálása és aláírása nem egy időpontban lesz. A nyugatnémet küldött­ség szóvivője közölte: a bon­ni minisztertanács még nem döntött arról, hogy az NSZK kormánya nevében ki írja alá a szerződést. Hozzátette: Jedrychowski külügyminisz­ter az elmúlt két napban kétszer hangsúlyozta, hogy Brand kancellárt a tárgya­lások eredményes befejezése után megelégedéssel üdvözöl­nék Varsóban. A szerződés szövegét len­gyel és német nyelven alá­írásakor hozzák nyilvános­ságra. | keleti helyzet miatt és hang- ! súlyozták: a szovjet és az i olasz kormány elő fogja se­gíteni e kérdés megoldását a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozata vala­mennyi rendelkezésének tel­jesítése alapján. A felek ab­ban is egyetértenek, hogy ha­ladéktalanul fel kell újítani Jarring küldetését. A Szovjetunió és Olaszor­szág — hangzik továbbiakban a közlemény — támogatja azt az általános véleményt, hogy el kell érni az indokínai probléma politikai rendezését az 1954-es és 1962-es genfi egyezmények alapján, ami le­beavatkozás nélkül határoz­zák meg sorsukat. A közleményben leszöge­zik: a felek kifejezték, hogy gedve a szovjet—olasz kap­csolatok kedvező fejlődésé­vel. Szovjet—olasz közlemény politikai kapcsolatok megja­vításának területén. hetővé tenné e térség népei­nek, hogy szabadon, külső te: véleményük szerint gon­dosan és aktívan meg kell kezdeni az előkészítő mun­kölcsönösen meg vannak elé­Pécsbánya | és Vasas-bánya i sem marad le! Pécsbánya és Vasas-bánya dolgozói csatlakoztak az Ist- I ván-aknai Horváth János (65) I szocialista brigádja felhívá- | sához. és 1970. november ! 21-én mindkét üzemben tel- i jes, három-harmados termelő napot tartanak. I A pécsbányaiak nevében I elsőként Ortlieb Károly fej- J tési szocialista brigádja kö­vette a felhívást, az orszá- I gos szénhiány enyhítése ér- ; dekében. Ezt követően az j egész fejtési, elővájási és szállítási körlet, majd az üzem gépészeti csoportja is vállalta a kongresszusi mű­szak teljesítését. Vasas-bánya nevében Me­der Miklós párttitkár, Ván­dor Ferenc üzemvezető, Czu- kor János szb-titkár és Nagy Attila KISZ-titkár ne­vében érkezett levél szer­kesztőségünkbe, amely a szabolcsiak felhívásához tör­tént csatlakozást tartalmaz­Kedden érkezik hazánkba a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügymi­nisztere Péter János külügy- ; miniszter meghívására ked­den hivatalos látogatásra M»- i gyarországra érkezik. Ismét Kim Ir Szent választották a Koreai Munkapárt főtitkárává I A Koreai Munkapárt V. kongresszusának befejeztével pénteken ülést tartott a párt újonnan megválasztott Köz­ponti Bizottsága. A plénu- mon újra Kim ír Szen-t vá­lasztották meg a Központi Bizottság főtitkárává. Bonn elégedett A bonni kormány nagyon elégedett a lengyel—nyugat­német tárgyalások sikeres befejezésével — jelentette ki szombaton Conrad Aiders, az NSZK kormányának szó­vivője. — Különösen azért elégedett, mert a külügymi­niszternek sikerült hosszú, nehéz tárgyalások során be­vezetnie a lengyel—nyugat­német kapcsolatok normali­zálását szerződéses alapon és ezzel megkezdeni a nyugat­németek és a lengyelek közötti megértés folyamatát — han­goztatta. Walter Sheel külügyminisz­ter szombat délben Varsóból jövet Münchenbe érkezett. Kijelentette, hogy ő is elé­gedett a varsói tárgyalások sikeres befejezésével. A hét végén beszámol Brandt kancellárnak, a kormány jö­vő heti minisztertanácsán foglalkozik majd Scheel be­számolójával. Valószínűleg akkor döntik el, ki írja alá a szerződést. Az őszi betakarítási munkák mellett fontos a következő évi termés biztosítása, ennek egyik feltétele az őszi mélyszántás elvégzése és a szervesanyag utánpótlás biztosítása. Megyénkben eddig az előirányzott terület egyharmadán végezték el az őszi mélyszántást. Képen: Babarcpusztán gépesítették a trágyarakodást és kiszórást. Szokolai fel*. í i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom