Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

1970. október 1. dunántúli napló 5 Fűtenek! Tegnap délelőtt Komlón, a déli órákban pedig Pécsett is kellemes meglepetés érte a távfűtéses házak lakóit. A Pécsi Hőszolgáltató Vállalat a hideg éjszakák és az év­szakhoz képest alacsony hő­mérsékletű nappalokra való tekintettel nem várta ki az október 15-én kezdődő hiva­talos fűtési szezont, hanem megkezdte a lakások fűtését. A vállalattól kapott tájé­koztatás szerint, mivel ked­den Pécsett 8.2, Komlón pe­dig 5.6 fok volt a napi kö­zéphőmérséklet, a fűtés meg­kezdése mellett döntöttek. — Amennyiben a következő na­pokban felmelegedés követ­keznék be és a napi átlag- hőmérséklet 12 fok fölé emel­kedik, leállnak a hőszolgál­tatással Ha viszont tovább tart a hűvös idő, akkor a fű­tés már folyamatos lesz és ez esetben a fűtés térítését október 1-től fogják számláz­ni Az 5600 pécsi távfűtéses lakásból, a Szamuely utcában történt csőtörés javítása és szerelése miatt egy-két na­pig 30—40 lakásban még ké­sik a fűtés. Komló 1100 la­kásában azonban teljesen zavartalan volt a hőszolgál­tatás beindítása. Harc az emberek tudatáért, szívéért A nevelési konaresszus befejező ülésé — A Magyar Igazságügyi Orvosok Társasága II. nagy­gyűlését Pécsett rendezik meg október 8-án, 9-én a Pécsi Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjében. A ta­nácskozáson megbeszélik töb­bek között a közlekedésbiz­tonság orvos-technikai vonat­kozásait, az orvosi jog aktuá­lis kérdéseit és a gyógyszer­ellenőrzés orvosszakértői problémáit (Munkatársunk jelentése.) A kongresszus tegnap dél­előtti plenáris ülésén a há­rom nap néhány fontos gon­dolata ismét elhangzott, újra fogalmazódott. Jelezte ez is nevelésügyünk mai proble­matikájának csomópontjait, megoldásra váró tennivalóit. Feszült érdeklődés fogadta az első felszólaló, Aczél György szavait. A Központi Bizottság titkára biztosította a kongresszust arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága magáénak tekinti a pedagó­gustársadalom hangjait. Két gondolat különösen megraga­dott. A nevelés fogalmáról és tartalmáról szólva kiemelte, hogy mai életünkben vannak a társadalommal együtt hala­dó emberek és vannak, akik­nek a tudata, életformája messze elmarad a társadalom fejlődésétől. A nevelés tehát ma mindennapos harc az em­berek tudatáért, szívéért. A mi legnagyobb erőnk nem az államhatalomban és a vele kapcsolatos intézményekben, szervezetekben áll, hanem eszméinkben, a marxizmus— leninizmus igazságában. Ne­velőmunkánkban erről kell meggyőznünk az ifjúságot. És nem puszta szavakkal. Ha a gyerek nem érzi például, hogy egy iskolai ünnepségnek tartalma van; és azt, ha tár­sadalmi munkára visszük őket, annak értelme van, ak­kor nevelőmunkánk nem le­het eredményes. A nevelhetőség kérdésében Aczél György azt hangsúlyoz­ta, hogy aki ebben nem hisz, azt mindattól tartsuk távol, ami emberekkel áll kapcso­latban. S hadd idézzek itt Két NDK gyárt­mányú szerelőko- cjíit vásárolt * Dél- dunántúli Áram­szolgáltató Vállalat. A szerelőkosárból Irányítható hidrau­likus emelószerk»- zettel ellátott gép­kocsik egyenként ni ezer forintba kérditek. Elsősor­ban Pécs közvilá­gításának szerelé­séhez, megjavításá­hoz vásárolták aa új járműveket. Múlt hét péntekén vizsgáztak le a ke­zelők, szerelők és több napos gyakor­lat után tegnap már megkezdték az intenzív munkát. Erb János felvétele még egy gondolatot. A neve­lés az emberi kapcsolatok és a szocialista humanizmus összefüggéseiről szólva a Köz­ponti Bizottság titkára több ízben aláhúzta az ember iránti felelősség érzését. „Iga­zi felelősséget a közösség iránt nem érezhet az, aki ma­gatartásában, vezetői stílusá­ban embertelen egy kisebb iránt” — mondotta. S nem véletlen, hogy erre a gondo­latra később is visszatért. Az irányító tisztségekre való ki­jelölés, felelősségét hangsú­lyozva javasolta: ne tegyünk egy iskolába se olyan vezetőt, akit magunk se vállalnák szívesen vezetőnek. Komoly intő szavait 600 peragógus küldött tapsvihara fogadta. Ügy látszik, van mit tennünk, ha úgy tetszik korrigálnunk ezen a téren, országszerte .. . Aczél György a magyar ne­velésügy lényeges belső gond­jairól szólt. A plenáris ülés másik hivatalos felszólalója Orbán László, a művelődés- ügyi miniszter első helyette­se, a kongresszusi „Ajánlá­sok” szellemében összegezte a nevelésügy főbb elvi kérdé­seit. Az ülés szünetében illetve a kongresszus berekesztése után friss benyomásaikról ér­deklődtem a baranyai kül­döttség néhány tagjától. Kör­kérdésemben arra kértem vá­laszt: mi ragadta meg leg­jobban a nevelési kongresz- szuson, különös tekintettel Pécs-Baranya nevelésügyi problémáira. Bujdosó László, a pécsi 39- es dandár úti Általános Isko­la igazgatója: — örömmel hallottam a szemléletbeli változás szüksé­gességéről. Arról, hogy vár­hatóan a nevelésben az iskola mellett megnövekszik a tár­sadalom felelőssége is. Layber Imre tanár, Vil­lány: — Megragadta figyelme­met, hogy a kongresszus a tantervek és a tankönyvek túlméretezettségét elemezve megállapította, hogy a meg­nyitható tárgyi ismeretek alapján tanulóink tanuljanak meg gondolkodni, következ­tetni, tervezni és nem utolsó­sorban ismereteiket alkalmaz­ni. Hozzászólásomban ennek a célnak az eszközeit sürget­tem. Dr. Szántó Károly főiskolai tanár, a Pécsi Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszékének vezetője: — Engem különösen az a gondolat ragadott meg —, amit a baranyai pedagógu­soknak is meg lehet szívlel­nie —, hogy a hátrányos kör­nyezetből kikerülő gyerme­kekkel többet kell törődnünk. Nagyobb türelemre van szük­ség a nevelőmunkában, ezért jobban meg kell bízni a pe­dagógusokban. És hinni kell a gyermekek nevelhetőségé­ben, és nem kevésbé peda­gógusaink jószándékában. Na­gyon igaz Aczél elvtárs mon­dása: „Ahol a pedagógus rosz- szul érzi magát, ott lehétet- len. hogy a gyerekek jól érez­zék magukat.” Épp ezért az iskolai légkört a „pedagógiai atmoszférát” javítani kell vé­leményem szerint. Ugyanis nem minden iskolánkban mondható ideálisnak, örül­tem a kongresszus ama ja­vaslatának is. amely az isko­lai nevelés feltételeinek, a pedagógusok erkölcsi és anya­gi megbecsülésének lényeges javítását sürgette. Ennek a javaslatnak a megvalósulása a nevelők társadalmi tekinté­lyének megerősödését jelenti. A kongresszus anyagát ki­egészítve később közrebocsát­ják. Az Ajánlások című javas­latgyűjtemény előterjesztése után Péter Ernőnek, a Peda­gógus Szakszervezet főtitká­rának zárszavával ért véget a nevelésügyi kongresszus. Lengyel termelőszövetkezeti szakemberek Baranyában Lengyel termelőszövetkezeti szakembereket búcsúztattak tegnap délelőtt a Mecsek- és Dráva menti Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége Déryné utcai székházában. Nyolc napot tartózkodtak Ba­ranyában a Varsói Termelő szövetkezetek Szövetsége munkatársai és vezetője. Itt tartózkodásuk alatt többek között ellátogattak Mágocsra, Baksára. Szentdénesre, Nagy­dobszára és Drávátokra, va­lamint megtekintették a MECSEKTEJ társulást is. — Céljuk a tapasztalatszerzés volt, — főleg az állattenyész­tés és ezen belül is a barom­fitenyésztés érdekelte őket. A mostani látogatás tulaj­donképpen a két tsz szövet­ség között augusztusban, Var­sóban megkötött szerződés értelmében jött létre. Papp Zoltán, a szövetség elnöke a kapcsolatok felvételét feltét­lenül hasznosnak ítélte — ha­sonló véleményen volt Slo­downik Edward, a varsói szövetség elnöke is. Munka­társunknak elmondotta, hogy a lengyel termelőszövetkezeti mozgalom elég alacsony fo­kon áll, szervezettségében sokban eltér a magyarországi viszonyoktól. Köztudott, ná­lunk a mezőgazdasági terme­lés döntő többségét a tsz-ek és állami gazdaságok adják, Lengyelországban fordított a helyzet. Indítványozták a kapcsolat felvételét egy magyar szö­vetséggel — a TOT-on ke­resztül, s úgy néz ki, kitűnő partnert kaptak. Évente 10— 10 szakember kölcsönös cse­réjére nyílik lehetőség. Ha a baranyai tsz-ek igénylik, sok segítséget tudnának adni a prémesállat-tenyésztésben — a nerc, kékróka és a nutriatartásban. Nyilatkozatában — Feliks Zduvniak, a varsói pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője hangsúlyoz­ta. hogy sok tennivaló van még a lengyel parasztság szociális ellátásának javítása érdekében — fürdők, öltözők, üzemi ellátás, valamint mű­velődés terén. Jó benyomá­sokkal távoznak, sok haszno­sítható ötlet van tarsolyuk­ban. A lengyel szakemberek délután elutaztak Varsóba. Musztafa (Mendelényi Vilmos) rengeteg feleségével az I. felvonásban Holnapi premier Bál a Savoyban Ki tudja hányadszor ének­lik ezt a dalt: „Az én nevem la bella Tangolita”? Ki tud­ja hányadik „Bál a Savoy­ban” előadás!? A főpróbán mégis látszik valami új: a modern show stílus hatása. S miközben Vajda Márta fe­kete hajjal, vérbeli Tango- litaként énekli a világslágert, feltűnik, hogy a zenekart Brettner Tamás dirigálja, s a főpróbán Sik Ferenc ren­dező mellett ott ül Tóth Sán­dor, a Pécsi Balett igazgatója is. Ügy látszik, a színházban valósággá válik az az ország­szerte emlegetett elv, hogy a könnyűműfajt, az operettet, •• Ülésezik as országgyűlés (Munkatársunk telefonje­lentése.) Autóerdő a Parlament épü­lete előtt, a kapukon megnö­vekedett forgalom — külső­leg ezek jelezték tegnap, hogy megkezdődött az ország- gyűlés ülésszaka. Azt, hogy jelentős témák kerülnek na­pirendre többek között az is bizonyítja, hogy a földszinti és emeleti páholyok is meg­teltek, sőt a karzatokon is sokan foglaltak helyet. Mint ismeretes a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat tárgyalása, valamint az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok választásáról szóló törvény módosítása kerül megvitatásra. A baranyai képviselők már jóval a kezdet előtt megje­lentek a Parlament folyosóin, kis csoportokban beszélik meg a tárgyalásra kerülő té­mákat. Németh István a vá­lasz'ási törvény módosításá­ról szólva megemlíti, hogy szükségszerű és indokolt. Új a régihez képest, hogv a je­lölőgyűléseken a jelöltre — országgyűlési képviselő, illet­ve tanácstag — javaslatot te­hetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szerve­zetek, az üzem, tsz és más szerv dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely állampolgár! Több jelölt is indulhat és ország- gyűlési képviselőjelölt, illet­ve tanácstagjelölt akkor lesz valaki, ha a jelölőgyűlésen megjelent választók egyhar- madának szavazatát megkap­ja. A beszélgetésben részt vevő többi képviselő is helyeslőén nyilatkozik a módosításról. — Látom nagy beszélgetés­ben vannak — mondja Rapai Gyula moszkvai nagyköve­tünk, aki az egyik folyosó­kanyarból előlépve mosolyog­va üdvözli baranyai képvi­selőtársait. Alig győz a hir­telenjében feltett sok kér­désre válaszolni. Kis idő múlva azonban ismét a „ha­zai” témákról esik szó. Garai Istvánná a negyedik ötéves tervjavaslatot nagyon reálisnak tartja. Mint mond­ja munkahelye a kesztyűgyár is bővül, most évi mintegy kétmillió kesztyűt készítenek, ez a szám nő majd a követ­kező években. — Nagyon örülök annak, hogy a maszesi gázellátás is megoldódik, nem volt hiába­való az utánjárásunk — mondja. Tizenegy óra előtt néhány perccel megszólal a csengő és a képviselők elfoglalják helyüket. Jóleső érzéssel hall­gatják a képviselők Párdi Imrének, a Tervhivatal elnö­kének a negyedik ötéves tervjavaslatról szóló előter­jesztését. Termelés, életszín­vonal-emelkedés, nyugdíjkor­rekció, családi pótlék emelés — valamennyi érdekes és iz­galmas téma — érdemes hoz­zászólni. Megyénk képviselői közül Gergely Lajos és dr. Szabó József készült hozzá­szólásra. Gergely Lajos előtt már ott a mikrofon, tehát ő már délután szót kap. A szünetben Jazbinsek Vil­mossal váltok szót, aki az országgyűlés ipari állandó bi­zottság tagjaként részt vett a tervjavaslat előkészítésé­ben. — Hosszú hónapok mun­kája a tervjavaslat előkészí­tése— mondja. — Én többek között felvetettem, hogy az ipar vidékre való telepítésé­re is perspektivikus tervet kell készíteni. De szóltam a Mecseki Szénbányák helyze­téről is — aggasztó a lét­számhiány, a szakmunkás, te­hát a vájár és segédvájár­hiány. A vájártanuló képzés is mélyponton van — például a tavaly beiskolázott 42 ta­nulóból tíz már elment... Nem utolsósorban a bérprob­lémák miatt. Döntés is szüle­tett: felül kell vizsgálni a szénmedence szakmunkásai­nak bérét. A szünet után a hozzászó­lások kezdődtek. Nagy figye­lemmel hallgatták a szót ké­rőket. Fock Jenő miniszter- elnök gyakran jegyzetelt — gondolom néhány itt hallott javaslatra, elképzelésre is reagálni kíván. Az országgyűlés megkezdte munkáját és tervek szerint szombaton a kora délutáni órákban zárja majd üléssza­kát. (Garay) a revűsített operettet is tisz­telni kell, egyenrangúsítani a többi műfajjal. Látvány — ez a szó illik i legjobban a mostani „Bál a : Savoyban” előadásra. Cseh Mária fényes, almazöld ru­hában, Mester István kelle­mes kékben lép a színpad­ra, színek, fények, függö­nyök — mindez többszörö­sen nagyobb árért, mint ed­dig, a szokványos kiállítású operettben. Tegyük fel tehát az alapkérdést Sik Ferenc­nek, az előadás rendezőjének: — Lehet-e új módon ren­dezni Ábrahám Pál szinte agyonjátszott operettjét? — Nem lehet, hanem kell. Először is a háború óta Ma­gyarországon nincs revü- színház. Kivéve persze a pes­ti Moulin Rouge-t, ahol azonban csak kis létszámú szereplőgárda lép fel, kis mé­retű színpadon, s csak az utóbbi években. Tehát nem lehet igazi revü. Erre ma Magyarországon csak két színháznak van lehetősége: a Fővárosi Operettszínháznak, 3 a Pécsi Nemzeti Színház­nak, utóbbinak a Pécsi Ba­lett segítségével. Az operett­színház azonban annyira szor­galmazza a musicalt, hogy nem jut ideje, ereje a korszerű revü megteremtésé­re. Ehhez ugyanis nemcsak sok pénz kell, s nem csak remek táncosok, hanem az igazi show-stílus eredményei­nek alkalmazása. Amióta ki­formálódott a show, nem le­het hagyományos értelemben vett revüoperettet rendezni. — Hanem? — A színész és a többi műfaj összefüggése újszerű. Zene, tánc, játék nem ugyan­azt mondja más-más műfaj­ban, hanem egymást kiegé­szíti, de szinte más-más ko­ordináta-rendszerben. Bemutató: holnap, pénteken este 7 órakor. Földessy Dénes Üj megállapodás Pécsett úiít’ál: tel az „óriás" csuklósokat A budapesti közlekedés segítésére Pécsett, a XIV-es Autójavító Vállalatnál már korábban is dolgoztak a fő­városi közlekedésben részt­vevő, csuklós autóbuszok fel­újításában — eddig azonban csak az első konstrukciójú, kisebb befogadóképességű csuklós buszok kerültek le a pécsi javítóműhelybe Most új, őt évre szóló szer­ződést kötött a Budapesti Közlekedési Vállalat és a pécsi XIV-es Autójavító Vál­lalat. a tröszt egyik legkor­szerűbb, legnagyobb javító­műhelyével rendelkező üzem. Ezután itt fogják felújítani az Ikarus 180 típusú „óriás'' csuklósokat,— amelyek jóval nagyobbak a pécsieknél, egy­szerre 180 személy szállításá­ra képesek. A vállalatnál most folyik a szakemberek átképzése, október végén pe­dig megérkezik az első „óri­ás” csuklós, egyelőre csak gyakorlásra, hoev alaposan megismerjék a típust. A kö­vetkező évben már tol száz Ikarus lí’O-as felújítását vég­zik el Pécsett. A tárgyalóteremből Ittasan halálos balesetet okozott Halálos közlekedési baleket tör­tént ez év áprilisában Sásdról a Balaton felé vezető úton. Márfi Ferenc 34 éves alsóhetényi la­kos, az 5-ös ÉPFU alkalmazásá­ban követ szállított Komlóról egy nyolc tonnás tehergépkocsi­val. A kérdéses napon útközben sört, majd egy féldeci konyakot fogyasztott, enyhe alkaholos be­folyásoltság alatt állott. Az egyik útkereszteződésben balra kívánt kanyarodni és eközben nem adta meg az elsőbbséget egy szabá­lyosan közlekedő személygépko­csinak. A két jármű igen nagy erővel ütközött össze. A baleset következtében a személyautó ve­zetője a helyszínen életét vesz­tette, utasa nedig súlyosan meg­sérült, maradandó testi fogyaté­kosságot szenvedett. Az ügyben szerdán hirdetett ítéletet a Pécsi JárésM’óság. Bű­nösnek mondotta ki Márfi Fe­rencet foglalkozás körében elkö­vetett háláit okozó gondatlan veszélveztetésben és három évi szabadságvesztésre ítélte. Ugyan­akkor hat évi időtartamra eltil­totta a géni átnnű vezetői foglal­kozásból. Az tbAiojv»o7;a.f álnál sú- Ivoshítóként a K’róság. hogy n teherautó vezető?»» már harmadik esetben oVozof* közle­kedési hnips®l(‘t és két ecetben ittasan követte el a cselekmé­nyeket. .AUíl íj ló I

Next

/
Oldalképek
Tartalom