Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÖ línO. október 1. Közérdekű témák a párttaggyűléseken Mit javasolnak a komlói kommunisták? A lakosság ellátása és a 62.olgáltatások ügye, a bérezés és az üzemek munkásjóléti tevékenysége, az iskoláztatási költségek alakulása stb. olyan téma, mely pártállástól függetlenül mindenkit érint és érdekel. Több ezer ilyen témájú észrevétel és javaslat hangzott el az augusztusi beszámoló, illetve szeptemberi pártvezetőség-válasz- tó taggyűléseken a megyében. Ez várható volt, hiszen a kommunisták széleskörű közéleti érdeklődése és intenzív közéleti tevékenysége közismert. Az alábbiakban a Komlón elhangzott észrevételekből, javaslatokból nyújtunk át egy csokorra valót, a Komlói városi Pártbizottság tájékoztatása alapján. Igényesebb vendéglátást! Több helyen szóba került a kenyér minősége. Mivel ezen csak a kenyérgyár korszerűsítése javíthat lényegesen, a párttagok sürgették, hogy a Komlói Kenyérgyár 1971-ben tervezett rekonstrukcióját minden körülmények között hajtsák végre. Elismeréssel beszéltek a város kereskedelmi hálózatának fejlődéséről, megállapítva, hogy több üzlet, bolt létesült az utóbbi néhány évben, mint az azelőtti tíz esztendőben. Hozzátették viszont, hogy a ruházati cikkeknél például még nem megfelelő a választék, más szavakkal: a felépítésre tervezett áruházát mielőbb át kell adni a vásárlóknak. Komló nem a megye egyik legdrágább piaca többé, mert sok tsz nyitott elárusítóhelyet, s több új, korszerű zöldségbolt nyílt a városban. A vendéglátás azonban továbbra is „szűk keresztmetszet” maradt, a vendéglátóipari létesítmények kulturáltsága, berendezése változatlanul elmarad a kívánalmaktól. Számos helyen szóvá tették ezt, arra kérve a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat vezetőit, hogy a IV. ötéves terv során fejlesszék erőteljesebb ütemben a komlói létesítményeket. Több mint ezer magángépkocsit tartanak nyilván Komlón, autószerviz viszont nincs a városban. Az AFXT ötéves tervében a komlói szerviz is szerepel, a felszólalók azt kérték, hogy lehetőleg még a tervidőszak elején adják át az új szolgáltató üzemet. Sokan kérték, hogy a Patyolat létesítsen gyorsmosó részleget. Öltözködőky fürdők, kultúrtermek Az egyik gond megoldása újabbat, eredményez. Komlón például sok száz asszonynak biztosítottak elhelyezkedési lehetőséget az elmúlt ötéves tervben, ám evvel egyidőben nagyon szűkké váltak az óvodák. Bár a IV. ötéves tervben száz új óvodai férőhely épül, mindenki tudja, hogy kevés lesz, ezért a párttagok arra ösztönözték a vállalatok, üzemek vezetőit, hogy bővítsék a, saját óvodákat, illetve járuljanak hozzá az építkezésekhez. Igen sok figyelmet szenteltek a felszólalók a munkásjóléti, szociális ügyeknek. Azokban az üzemekben, ahol jelentős fejlődés történt ezen a téren — például a Carbon Helyiipari Vállalatnál — nem fukarkodtak az elismeréssel. Több olyan üzem van viszont — a kőbánya, a betonárugyár kirendeltsége, a Mélyfúró Vállalat —, ahol még ma is kezdetlegesek a körülmények. Közismert például, hogy a Mélyfúró Vállalat fúrótornyai örökké vándorolnak, hol itt, hol ott végeznek el egy kutatófúrást. Nyilván, fűthető, korszerű és higiénikus lakókocsikban kellene elhelyezni a fúrótornyokkal vándorló munkásokat, ám e lakókocsik egyelőre hiányoznak. Érthető, hogy szóvá tették ezt. S az is, hogy felvetették: a népes munkáslétszámot foglalkoztató komlói kőbánya még mindig nem rendelkezik megfelelő nagyságú kultúrteremmel, tehát arra sincs mód, hogy a dolgozók egészét ösz- szehívják. Hasonló a helyzet a betonárugyár kirendeltségénél is, nem beszélve az egyéb szociális létesítmények korszerűtlen voltáról. A párttagok felajánlották, hogy társadalmi munkával segítenek, csak épüljenek meg a hiányzó létesítmények. Az üzemek vezetői is resztvettek a taggyűléseken, s jogosnak tartották az igényeket. A kőbánya igazgatója is felszólalt, s elmondotta, hogy nagyarányú . rekonstrukciót hajtanak végre a IV. ötéves tervben, s orvosolják az említett panaszokat is. Beszélgetnek az igazgatókkal Felületesen ítélve azt a következtetést lehetne levonni e felszólalásokból, hogy a szó- banforgó üzemek szakszervezeti bizottságai nem helyeznek kellő hangsúlyt a munkásjóléti és szociális ügyekre. E következtetés azonban nem lenne igazságos, mert a legtöbb komlói üzem vállalati központja Pesten, vagy Pécsett van, s ott döntenek a vállalati erőforrások elosztásáról. A jogos panaszokat tehát csak akkor lehet orvosolni, ha a pesti, pécsi vállalati központok igazgatóihoz, szak- szervezeti tanácsához továbbítják azokat. A Komlói városi Pártbizottság vezetői időnként találkozni, beszélgetni szoktak e vállalatok igazgatóival, s — mint mondották — a legközelebbi találkozások alkalmával felhívják majd a figyelmüket a párttagság észrevételeire, javaslataira. A közérdekű javaslatokat a város IV. ötéves tervének végleges kidolgozása során is figyelembe fogják venni, tehát minden jó és megvalósítható indítványt „beépítenek” a tervbe. A Városi Pártbizottság vezetői elmondották, hogy az alapszervezeteket tájékoztatni fogják arról, mi lett a javaslatok, észrevételek sorsa. M. L. fiz nappal később zár a mecseki camping A szabályoktól és az elmúlt évek gyakorlatától eltérően az idén október elsején nem zárja be kapuit a mecseki camping. A rendhagyó nyit- vatartás oka, hogy még változatlanul nagy a forgalom, az elkövetkező napokban is több turistacsoportot várnak. Bár az idő kissé csípős, a napsütés kedvez a kirándulóknak, országjáróknak. A motel utolsó vendégei azok a jugoszláv autósok lesznek, akik október tizedikén részt vesznek a Magyar Autóklub pécsi szervezete, valamint a Jugoszláv Autóklub eszéki szervezete közös rendezéséber sorra kerülő autóversenyen Huszonegy asszony sírta: — Csak egy pillanat volt! Huszonegy pillanat, huszonegy tragédia. Kettő — halálos. * Gyurikának — hagyjuk a vezetéknevét — két és fél éve volt, fekete haja, ugyanolyan szeme. A konyhában tipegett és — ez is csak egy pillanat műve volt — a ruhája lángra lobbant. Mentő hozta a pécsi Gyermekklinikára. A sziréna elhallgatott, helyette egyetlen súlyos szót mondott ki kétszer egymásután a két orvos: Mi várható a Gárdonyi-titkosírás perben? interjú az egri múzeum tudományos munkatársával Az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb irodalomtörténeti peréről adtak hírt a lapok nemrégen. A per Gárdonyi Géza titkosírásos hagyatékának megfejtői közöt folyik. A bíróság a szeptember 10-i tárgyaláson kihallgatta dr. Korompai János muzeológust, az egri Dobó István Múzeum tudományos munkatársát, a Gárdonyi hagyaték kezelőjét és feldolgozóját is, akit megkértünk, tájékoztassa olvasóinkat: mi áll ennek a különös pernek a hátterében? — Elöljáróban annyit, hogy emberileg én ennek a Gilicze Gábor nevű fiatalembernek az igaza mellett állok. A megfejtés munkájában mindketten — ő is, a budapesti Gyürk Ottó is — részt vettek. A munkát mindkettőjük számára én szereztem, tehát jól ismerem az ügy tudományos jelentőségét. Csakúgy, mint emberi viszonylatait és indító rugóit. Nézzük tehát, mi is történt. Kijelenthetem: a per anyagi oldala másodrangú kérdés, és ez kizárólag a bíróságra tartozik. — 1965-ben meghalt Gárdonyi Sándor. Hagyatékából váratlanul sok titkosírásos feljegyzés u előkerült. Ezek puszta fizikai külseje (a sok cédula és boríték) is kétségbe vonta a 15 évvel korábbi magyarázatokat. Akkor ugyanis egyetlen titkosírásos füzetet ismertek Gárdonyitól. Annak alapján különböző megalapozatlan és kiagyalt következtetések keltek szárnyra az író öregkori titokzatos különcségére, „spiri- tizmusára”, „misztifikációira” vonatkozóan. Ezért én, aki e hagyatékot rendezem, minden lehetőséget megragadtam. Széles körben publikáltam, hogy igénybe vesszük a közvélemény segítségét is, vagyis afféle önkéntes, kollektív Maszek kocsma, maszek penzió Vörc imárvány ... Vendéglő? Penzió? Csukmának nevezik a siklósi szőlőhegy e részét, keskeny, kanyargós földút vezet oda, ahol a cégtábla áll: Vörösmárvány. Az emeletes épület földszintjén nemrég maszek vendéglőt nyitott egy pécsi család. Korán reggel nyitnak. Hidegmeleg ételek, borok, sör, feketekávé. A környékbeliek, . főként a márványbányászok járnak ide. A tulajdonos nagyobb beruházásokat is tervez. az emeleti helyiséget étteremmé alakítja át, s később még az sem kizárt, penzió lesz a vendéglőből. Ehhez hasonló cégtáblával csak egy- gyei tál:'1 koztam még Baranyában, a Vajszló melletti Ádorjáson található a Mo- gyorócska nevű maszek kocsma. A F'’'-fveskedelmi Minisz- térior; ír!-ban kelt rendeleté tette lehetővé, hogy az üdülő, kiránduló és nyaralóhelyeken, városok peremkerületeiben, ott, ahol a lakossági ellátás megköveteli, magánosok is nyithassanak penziót, vendéglőt. A Balaton mellett már tucatnyi ilyen kifőzde, vendéglő és maszek penzió működik. Baranyában? Vörösmárvány, Mogyorócska és semmi más. (Legalábbis legálisan.) Sovány eredmény. Egyetlen valaki érdeklődött még a KISOSZ pécsi irodájában, penziót szeretne nyitni valahol Harkány és Pécs között. Pedig senki sem vitatja, szükség lenne Pécsett, Harkányban és Baranya más üdülőhelyein ilyen 4—5 szobás, családias jellegű kis szállókra, kitűnő házikosztot főző cendéglőkre. Az igaz, mindehhez adottságok kellenek, legelsősorban is épület. De hát nincsenek már kihasználatlan, öreg épületek, amelyek kis átalakítással megfelelnének e célra? Bízta«, hogy vannak. Kisebb penziók esetén nem követelnek különösebb szakképzettséget a tulajdonostól és induláskor szép summa hitelt is felvehet. Csak számvetést kellene csinálni és bátran belevágni. A vásárok tele vannak kolbászsütőkkel, bazárosokkal. Űjabb és újabb jelentkezőkben nincs hiány, de a tanácsok, éppen azért, mert olyan sokan vannak már, nem nagyon adnak ki iparengedélyt. Ellenben szép számmal akadnak más szakmák, ahol nincs jelentkező, holott a lakosság igényei kielégítetlenek. Csak egyetlen érdekes példát: Pécs jelentős bortermelő vidék, de nincs egy olyan kereskedő, aki pincegazdasági felszerelésekkel, legyen az használt kellék, kereskedne. Maszek penzió, maszek vendéglő — mindez lehetőség, amellyel, ha az adottságok megvannak, élni kellene. CM» társadalmi kutatást szervezzünk azok számára, akik szeretnek rejtvényt fejteni. így értesült erről például Gilicze Gábor is — a Fülesben. A szakma, a hivatásos kutatók részéről ugyanis kevés valószínűségét láttam egy rendezetlen titkosírásos anyag megfejtésének. A rejtvényfej tési akció, amellyel a laikusok érdeklődését kívántuk fölkelteni, a tudományos feldolgozás előzménye volt. Sikerrel. 24-en jelentkeztek önkéntes kutatómunkára, a legkülönbözőbb rétegekből. — Kettőnek . sikerült... Budapesten Gyürk Ottó alezredesnek és egymásról mit sem tudva, tőle 300 kilométerre egy kaposvári fiatalembernek is sikerült a megfejtés. Méghozzá sajátos módon és mindkettőnek a tőlem kapott kópiák alapján. — Egy évvel ezelőtt 1969. szeptember 6-án Gyürk Ottó bejelentette, hogy bizonyíthatóan megfejtette Gárdonyi titkosírásának számjegy-rendszerét. Rá két napra, 1969. szeptember 8-án táviratot kaptam Kaposvárról: Gilicze Gábor közölte, hogy teljes egészében képes olvasni Gárdonyi titkosírását; vagyis megfejtette a betűkód rendszerét. Mindez a véletlen- különös egyedülálló játékaként csaknem azonos időpontban történt. Gyürk addig á betűket, Gilicze pedig a számokat nem ismerhette. — A két megfejtő mikor találkozott egymással és mi lehet köztük az ellentét rugója? — Levélben ismerkedtek meg néhány nappal a megfejtés előtt. Később személyesen is találkoztak nálam, itt a múzeumban. Levélváltásukban valami apróságon összekoccantak, de októberben. a rádió és a tv jelenlétében már barátságosan deklaráltuk közösen a megfejtést. Ezután megindult a sajtó áradata. Gyürk Ottó Pesten élt, nyilván többször keresték meg az újságírók. Nyilatkozataiban egyre hangsúlyosabb lett az egyes szám első személy használata a megfejtés munkájával kapcsolatban, „amelyhez hozzájárult egy Gilicze Gábor nevű fiatalember is...” — kb. ilyen formában. Amikor külföldön is elhangzottak hasonló nyilatkozatok, s az Élet és Tudomány című folyóiratban munkájáról „Hogyan fejtettem meg Gárdonyi titkosírását?” címmel szólt Gyürk Ottó, akkor a fiatál Gilicze Gábor ezt már joggal nehezményezte. S hol kereshetné az igazságát? — A bírósághoz fordult. — Arányok szerint az ön megítélése alapján kinek mennyi része van a titkosírás megfejtésében? S ezt is figyelembe véve mi ennek a pernek a célja? — A per célja az, hogy mondja ki a bíróság: ki a megfejtő, illetve a megfejtés eredménye milyen arányban oszlik meg kettőjük között. Ez az egyetlen fő cél itt. Van a pernek egy mellékes célja is: mondja ki a bíróság, hogy publikáció esetén kit milyen arányban illet a honorárium. Itt ugyanis egy ritka, szokatlan szerzői jogi esetről van szó. — Gárdonyi nem közlésre szánta ezt a titkosírás-anyagot. Tehát megjelenése esetén a szerzői tiszteletdíj nem az örökösöket illeti (akik mellesleg a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy a bírói döntést magukra nézve kötelezőnek tekintik). Az ügy anyagi oldala tehát másodlagos. Itt erkölcsi szempontból szükséges tisztázni: kinek mennyi része van a hagyaték megfejtésében. Ennek a munkának az erkölcsi értéke — szerintem — mindkettőjüket közösen illeti meg. Ugyanis, ha nem lett volna Gilicze, akkor Gyürk bizonyos idő után a betűket is megfejtette volna — és viszont. — ön szerint mi ennek a pernek a várható kimenetele? — Szerintem várhatóan a két megfejtő munkáját egésznek tekintik és számszerű megoszlást nem vesznek figyelembe. Ahogyan elválaszthatatlanul egyenrangú munkáról van szó itt. Ami a „lefordított”, azaz megfejtett titkosírás mennyiségét illeti: ez az egész ezer gépelt oldal ... Ebben Gyürk Ottónak 200, Giliczének 800 gépelt oldalnyi anyaga van. Egyébként a bírósági ítélet alapját az MTA szakértői bizottságának szakvéleménye képezi majd. — Mindezek előrebocsátásával még annyit, hogy miért érzem ennek a fiatal egyetemistának az igazát a per megindításában? — Gilicze Gábor a mai fiatalok egy rendkívül érdekes típusa. Égy apróság: ez a fiatalember eljött Egerbe egy szál farmerban és pulóverben — előadást tartani a kutatásairól. Otthon Kaposváron élt és összesen öt ízben próbálkozott, amíg fölvették egyetemre. Közben segédmunkás volt, zsákot hordott, és a legnehezebb fizikai munkákat végezte. Mint ismeretes, a Pécsi Jogtudományi Karon volt elsőéves hallgató. Ez az eset azonban az ő életében sorsforduló lehet. Azóta egyébként fölvették az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem bölcsésztudományi karára. Azóta újabb feladatot is kapott. A Kréta-szigeti IRAKLION-i múzeumban az ún. PHAISTOS-i korong szövegfej tési munkáját bízták rá. Ebben a fiatalemberben tehát a kívülálló érdeklődése hivatássá nemesült. És bár szociális helyzetére nézve alaposan rászorulna, több oldalról bizonyítani tudom, hogy őt ebben az ügyben a megfejtés elvégzett munkájában nem az anyagiak érdeklik. — Summázva: A két megfejtő munkája együtt rendkívül nagy szolgálat a magyar irodalomtörténet számára. S ez a per kellemetlen és rosszízű mellék játéka a szép és eredményes kutatómunkának. W. E. — Harmadfokú! Utána harminckét napig harcoltak érte. Vér, folyadék- I kezelés, gyógyszer. Volt eset, hogy naponta több ezer forint értékben, egyedül neki. A harmincadik napon: meghalt. És a huszonegy tragédiából tizenhárom a konyhában történt. A négy éven aluli kisgyerekek számára a konyha a lakás veszélyes övezete. Egy lépés a földre tett tésztalébe — tizenkét nap a gyermekklinikán. De ha nem fejlődött volna az orvostudomány — 3—4 hónap lenne, így azonban ennyivel megúszta a két éves V. Jóska. De az idén két nagyobbacska: ötéves gyerekre is rádőlt a leves. Egyik most is bent fekszik a klinikán. Ez az év a pécsi Gyermek- klinikán a gyerekégések szomorú esztendeje. Tavaly huszonegy kisgyermek égett meg Pécsett és Dél-dunántú- lon, a szülők az idei szeptember végéig túlteljesítették a „gondatlansági” normát”: már eddig huszonegy gyerek szenvedett el égési sérülést. — Ahogy a négy éven aluli kisgyermekek számára a konyha a veszélyes hely — mondották a klinika vezetői — a négy éven felüliek számára az udvar, az utca. Egy tízéves beteg nitrofestéket gyújtott meg. — Véletlenül? Két tizenhárom éves gyerek közül az egyik gázolajat öntött a tűzre, másik pedig azért égett meg, mert miközben a kerékpárgumit ragasztotta, társa öngyújtót gyújtott meg, s hozzáért a ragasztóhoz. Mind egy pillanat műve volt csupán. Egy jellemző történet: Mentő jön, kitárul a klifti- ka kapuja, égett fiút hoznak — faluról.. Néhány perc és egy orvos szomorúan diktálja asszisztensnőjének: — Égett sebre zsírt kentek. Már megint! Ez a zsír egy-két hét többletmunkát jelent a klinikának. A korszerű gyógyítás ugyanis nem enged meg semmiféle zsírt, olajat, kenőcsöt, sót — ilyen is volt egyik faluban — pókhálót. Amíg a mentő ki nem ér, égett sebre nem szabad semmit tenni, csak fájdalomcsillapítót adni a sérültnek. Ha esetleg vérzik. vagy túl nagy felületen égett meg. akkor tiszta, vasalt lepedőbe, fehér abroszba kell csavarni. A zsírok, kenőcsök, pókhálók letisztítása ugyanis időveszteség a gyógyító orvos számára és felesleges, elkerülhető fájdalom a betegnek. Az orvos később tudja elkezdeni a korszerű kezelést: f estékan vágót fecskendez az égett területre, az páncélként megkeményedik és védi az égett bőrt, gátolja a folyadékvesztési, a fertőzést és 7—8 nap múlva magától leválik, — alatta szépen hámosodó. tiszta bőr marad. Legalábbis másodfokú sérülésnél. A harmadfokú égés életveszélyes: egyik másfél éves beteg csak 82 nap múlva gyógyult meg, kettő meghalt, másik kettőnek égési foka másod- és harmadfok között volt és csak hossztbb idő után gyógyultak meg. Huszonegy pillanat, huszonegy tragédia. Vagy huszonegy gondatlanságból eredő bűncselekmény? Ki tudja! A rendőrségnek csak a két meghalt kisgyermek esetét kötelesek jelenteni. Aki élve maradt. néha életreszóló jellel, annak az ügyét többnyire homály fedi. Talán abból a jogászi felfogásból ered ez a homály, hogy elég büntetés az anyának, ha szenvedni látja gyerekét. De hol van akkor a büntetőjogi ..általános megelőzés”, vagyis az egész társadalom elrettentése a büntetéssel, hogy más anya is jobban vigyázzon a gyerekére aki még nem tett annak látta elé forró t"’e+. de holnap, belnapután tettet? Mit rejt a tizenkilenc homály? FSldessy Dénesi A Gyermekklinika szomorú éve Huszonegy tragédia
