Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

Ara: 8b tiller Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxvn.évfolyam,256.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. október 31.. szombat Sikeresen teljesítettük a IX. kongresszus határozatait, az 1966-os pártértekezleten megszabott helyi feladatokat Megkezdte munkáját az MSZMP Baranya megyei pártértekezlete Pécsett, tegnap reggel egyszerűen, de íz­lésesen dekorálva fogadta a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem új aulája a megyei párt­értekezlet résztvevőit Az élő virágokkal övezett elnökségi asztal fölött a felirat: Vi­lág proletárjai, egyesüljetek! — summázta a pártértekezlet szellemét. Egri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Baranya megyei Pártbizottság ne­vében köszöntötte a pártértekezlet küldöt­teit és a meghívott vendégeket. A pártérte­kezleten résztvevők nevében szeretettel kö­szöntötte Aczél Györgyöt, az MSZMP KB titkárát, majd javaslatot tett a pártértekez­let elnökének személyére és az elnökség tagjaira. A javaslatot a küldöttek elfogad­ták. A pártértekezlet elnöke Nagy Sándor, a megyei párt VB tagja, az elnökség tagjai: Aczél György, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Antal Sándomé, a Sziget­vári Cipőgyár szakmunkása, a KISZ megyei Bizottság tagja, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi PB első titkára, a megyei párt VB-tagja, Barcsa Zsigmond, a Mecseki Érc­bánya V. II. üzemében vájár, alapszervezeti párttitkár, dr. Bihari Ottó, a megyei párt VB-tagja, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Bogár József, a Szak- szervezetek megyei Tanácsának vezető tit­kára, a megyei PB tagja, Borsos János, az MSZMP Mohács városi PB első titkára, dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya m. Biz. titkára, a párt VB-tagja, Duga József, Mun­kásőrség megyei parancsnoka, a megyei PB tagja, Egri Gyula, az MSZMP Baranya me­gyei Biz. első titkára, a Központi Bizottság tagja, Farsang János, a megyei PB tagja, Mecseki Szénbányák István-aknai üzemében vájár, Földes Andrásné, a megyei PB párt­ós tömegszervezeti oszt. vezetője, megyei PB-tag, Gergely Lajos, a Pécs városi PB tagja, országgyűlési képviselő, nyugdíjas. Kádár Németh Béláné, a Komló városi Párt- bizottság tagja, a Komló városi Népfront­bizottság titkára, Matakovics Jánosné, a megyei Fegyelmi Bizottság tagja, pártnyug­díjas, Márk Bertalan, a Tanárképző Főis­kola főigazgatója, a Városi Tanács VB tag­ja, dr. Nagy József, a megyei PB titkára, a megyei párt VB tagja, dr. Nemes Alajos, a megyei párt VB tagja, megyei rendőrfő­kapitány, Novics János, a megyei PB titká­ra, a megyei párt VB tagja, Ognyenovics Milán, a megye országgyűlési képviselője, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Palkó Sándor, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Megyei Tanács VB elnöke, Papp Pálné, a siklósi járási párt VB tagja, Villány-Siklósi ÁG csúcsvezetőségi titkára, Papp Zoltán, a me­gyei PB tagja, a Mecsek- és Drávamenti Tsz Szövetség elnöke, Petőházi Szilveszter, a KISZ rrfégyei bizóttság első titkára, Rameisl Ferencné, a megyei PB tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Stier József, a megyei párt VB tagja, a Me­cseki Szénbánya Vállalat PB-ának titkára, dr. Szabó József, a megyei PB tagja, a sik­lósi járási PB első titkára, dr. Tigyi József akadémikus, a Tudományos Akadémia pécsi bizottságának elnöke, az orvosegyetem párt VB tagja, Tóka Jenő, a Mecseki Ércbánya Vállalat igazgatója, a vállalati párt VB tag­ja, Zámbó István, a megyei párt VB tagja, a Bikali ÁG igazgatója. Nagy Sándor elnöki megnyitójában hang­súlyozta azt a nagy figyelmet, amellyel a kommunisták a taggyűléseket a városi és a járási pártértekezleteket kísérték. Kiemel­te azt, hogy a kommunisták cselekvése egységes irányának megjelölése adja meg a kétnapos tanácskozás jelentőségét. Majd ja­vaslatot tett a tanácskozás napirendjére, amelyet a pártértekezlet egyhangúan elfo­gadott. A küldöttek ezután megválasztották a pártértekezlet munkabizottságait. A kilenc­tagú jelölőbizottság elnöke dr. Szabó ^József, a Siklósi járási Pártbizottság első titkára. A héttagú szavazatszedő bizottság elnöke Szentistványi Gyuláné, a Pécs városi Párt- bizottság titkára, az öttagú mandátumvizs­gáló bizottság elnöke dr. Nyéki Károly, a Megyei Rendőrfőkapitányság párt VB tagja, a BM rendőrfőkapitányság személyzeti osz­tályvezetője. A pártértekezlet jegyzője dr. Bihari Ottó, a megyei párt VB tagja. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Központi Bizottság határozata értelmében 61 tagú megyei pártbizottságot választanak majd, valamint 25 küldöttet a kongresszusra. Az elnöki megnyitó után Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára mondott szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. alapos tájékoztatást biztosít a külpolitikai eseményekről. A Központi Bizottság rendsze­resen informálja a párttag­ságot a fontosabb nemzetközi eseményekről. Megyénk dol­gozói nagyra értékelik pár­tunk és kormányunk nemzet­közi politikáját, melynek alapelve a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a vi­lág haladó erőivel való inter­nacionalista együttműködés, a békés együttélés a világ valamennyi országával. A jelentés szól arról, hogy a beszámolási időszakban to- i vább tartott a lakosság átré- tegződése. Ez idő alatt is nőtt a munkások, az értelmisé­giek, az alkalmazottak, és to­vább "csökkent a mezőgazda­ságban dolgozók száma. Erő­teljesen nőtt a városi, és csökkent a falusi népiesség. Fejlődés van a szocialista közgondolkodás terén, min­denekelőtt a munkásság osz­tályöntudata, aktivitása és felelősségérzete fokozódott. Állami életünkről szólva megállapította, hogy a szo­cialista demokratizmus to­vábbi kiteljesedését kell elő­segítenünk. Az állami szer­vek munkáját még hatéko- 1 nyabbá, áttekinthetőbbé kell tenni. Küzdjünk a bürokra­tikus jelenségek ellen, erősít­sük a törvényességet és a rendet megyénkben. A társa­dalmi tevékenységben, a köz­életben még jobban vonjuk be a dolgozókat. Különösen az ifjúság és a nők helyzeté­vel foglalkozzunk többet. Er­re hívja fel a figyelmet a Központi Bizottság közel­múltban nyilvánosságra ho­zott két állásfoglalása. A szóbeli kiegészítés ki­tért arra, hogy a jelentés részletesen foglalkozik me­gyénk gazdasági kérdéseivel. A beszámolási időszak egy­beesik a harmadik ötéves terv négy évével. Terveinket általában teljesítettük, sőt egyes területeken meghalad­tuk az előirányzottakat. Ked­vező változás kezdődött me­gyénk ipari szerkezetében, új üzemek épültek; több régi üzemünk korszerűsödött. Je­lentősek a mezőgazdaságban elért eredmények. Az idei rossz időjárás következtében az elmúlt évi kitűnő termés­átlagokhoz képiest ugyan ke­vesebbet termeltünk, mégis többre volt képes a megye mezőgazdasága, mint tíz év­vel ezelőtt. R gazdasági reform eredményei Megyénk kommunistái becsülettel teljesítik kötelességüket Referátuma elején Egri. Gyula elvtárs felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Megyei Pártbizottság jelentése, me­lyet a pártértekezlet elé ter­jesztettek, tömören összefog­lalja azokat az eredménye­ket, amelyeket a IX. kong­resszus határozatainak végre­hajtása során elértünk. Képet ad megyénk társadal­mi, gazdasági, kulturális, szo­ciális fejlődéséről és problé­máiról, a párt tevékenységé­ről, a kommunisták, a párt- szervezetek, a pártbizottságok munkájáról. Ez a jelentés egy olyan együttes munka eredménye, melyben reszt­vettek a megyei pártbizott­ság tagjai, a különböző vá­lasztott munkabizottságok, sokan az állami- és társa­dalmi szervekben dolgozó kommunisták közül. Az elemző munka alapját a IX. pártkongresszus és a Központi Bizottság határoza­tai képezték. Figyelembe vet­ték az alapszervezeti taggyű­léseken és pártértekezleteken lezajlott vitákat, az ott el­hangzott véleményeket, ja­vaslatokat, állásfoglalásokat. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei és a szer­vezeti szabályzat módosításá­nak javaslata, megkönnyítet­te a munka felmérését, lehe­tővé tette, hogy viszonyítsuk a helyi eredményeket és problémákat a párt általános politikájához, az országos ta­pasztalatokhoz, és megfelelő következtetéseket vonjunk le. Az előterjesztett beszá­moló nem térhet ki minden kérdésre, csupán fejlődésünk fő összefüggéseit, jellemző pozitív és negatív oldalait mutatja meg. A pártbizott­ságnak az a véleménye, hogy a jelentés reális, alapját ké­pezheti a pártértekezlet vitá­jának. A jelentés nem foglalkozik részletesen a nemzetközi kérdésekkel. A nemzetközi politika hatása jelen van közéletünkben és a közvéle­mény élénk érdeklődéssel kí­séri. A hírközlés részlete és A beszámolási időszakban került sor az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sére. Az áttérés viszonylag zökkenőmentesen történt, mert körültekintő, alapios előkészítés után került erre sor. Ma már mind többen megértik a reform szüksé­gességét, hiszen máris jélent- keznek kézzel fogható ered­ményei. Különösen az elmúlt évben és ez év elején vált hatékonyabbá a gazdasági munka Ugyanakkor jobban figyeljünk fel a káros jelen­ségekre is. Az utóbbi két év­ben a termelés növekedési üteme némileg csökkent. A párttaggyűléseken is szóvá- tették, hogy van még terv- szerűtlenség, következetlen­ség a gazdasági életben. Nem javult kielégítően a termelékenység, feszültségek vannak a beruházási piacon, még mindig nem elég ará­nyos, differenciált a bérezés, nem javult kielégítően, sőt egyes helyeken romlott a munkafegyelem, nagyfokú munkaerővándorlás van, sok­helyütt tapasztalható pazar­lás az anyagi javakkal. Van­nak, akik tévesen ezeket a hibákat, fogyatékosságokat a reform hatásának tulajdonít­ják. Ezzel nem lehet egyet­érteni. A gazdaságirányítás új rendszere eszköz a ke­zünkben a gazdasági munka javítására, egyik célja az volt, hogy a feszültségeket, ellentmondásokat felismer­jük, azokon változtassunk. Problémáink egy része abból ered, hogy még mindig nem elég következetesen valósít­juk meg gazdaságpolitikai célkitűzéseinket, van még határozatlanság, felülről-vá- rás, a régihez való ragaszko­dás. Külön szólt Egri elvtárs a munkaerőhelyzetről. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a teljes foglalkoztatottság nem­csak problémája, hanem vív­mánya is szocialista rendsze­rünknek. Nem egyeztethető ez össze sem a munkanél­küliséggel, de nem is köthet­Tanácskozik a pártértekezlei. Egri Gyula elvtárs beszél. jük oda szinte feudális mó­don egy-egy üzemhez a dol­gozókat. Törekedjünk a munkaerő gazdaságos fel- használására, a termelékeny­ség növelésére, ugyanakkor a jó munkaerő megbecsülé­sére. Fokozzuk a munka hatékonyságát A megye vállalatai, intéz­ményei most készítik ötéves tervüket. A pártszervezetek kísérjék figyelemmel a kö­zéplejáratú és éves tervek kialakítását, biztosítsák, hogy azokban érvényesüljenek a párt gazdaságpolitikai elvei, helyet kapjon minden olyan javaslat, mely elősegíti az eredményesebb, a hatéko­nyabb termelést. Az elkövetkezendő évek­ben gazdaságpolitikai tevé­kenységünkben néhány me­gyei sajátosságra fokozottabb figyelmet kell fordítani. Köz­ismert, hogy az energiahor­dozók arányainak változása érinti a szénbányászat jövő­jét. Népgazdasági érdek, hogy csak a gazdaságosan kitermelhető, jól hasznosít­ható szenet bányásszuk ki. Ugyanakkor szénre, különö­sen feketeszénre még hosszú ideig szükség lesz! De a szükségletek reális felmérésé­nek megfelelően kell meg­tervezni a fejlesztést, a be­ruházásokat, a műszaki és személyi feltételeket, a ve­zető- és munkásutánpótlást. A bányászok munkája ne­héz, ezután is becsüljük meg őket anyagilag és erkölcsileg. A bányászat mellett a többi iparágban is lépést akarunk tartani az országos fejlődés­sel. Rekonstrukcióval, új üzemek telepítésével növel­hetjük a könnyűipar, az épí­tő- és építőanyagipar, a gép­ipar termelését. A mezőgaz­daságban elsősorban a hús­termelés növelésére törek­szünk, ugyanakkor fokozni kívánjuk a mezőgazdasági üzemek élelmiszerfeldolgozó tevékenységét. A központi és helyi állami, valamint a tár­sadalmi anyagi erőforrásokat összpontosítani fogjuk a la­kásépítkezés meggyorsítására. Javítanunk kell a városaink víz- és gázellátását, gyorsab­ban kívánjuk fejleszteni a szolgáltatásokat, a közleke­dést, az áruellátást. Ugyan­csak nagy figyelmet kívá­nunk fordítani a kulturális hálózat fejlesztésére, több diákotthoni férőhely, tante­rem. új művelődési objektu­mok létesítésével. (Folytatás a 2. oldatott *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom