Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

1970. október 30. DUNÁNTÚL! NAPLÓ Barátsági nagygyűlés Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) rálnak — és ennek elérésé­ben jelentős szerepük volt a fiataloknak is. Szolidaritás, béke és barátság — ezek hat­ják át munkánkat, ennek je­gyében sorakozunk fel Viet­nam mellett, a szabadsá­gukért harcoló népek mellé, támogatjuk az arab népek igazságos harcát. Vádoljuk az imperializmust, mert fe­nyegeti békénket. Mi az élet­re, a békére szavazunk. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy ha békét akarunk azért tennünk is kell és te­szünk is — mindenki a maga helyén, a fiatalok munkával, tanulással. Munka, tanulás, hétköznapi tettek — ez a fia­talok szava igazi súlyának értéke. Hangsúlyozta, hogy a baranyai fiatalok is nagysze­rű munkasikerekkel készül­nek pártunk X. kongresszu­sára, jó előfeltételeket te­remtve ezzel a IV. ötéves terv sikeres kezdéséhez. Be­szédének végén ismét kife­jezést adott annak, hogy a DIVSZ-kongresszus eléri cél­ját, olyan programot ad, amely hozzájárul az egység további erősítéséhez. A nagy tapssal fogadott beszéd után a Komszomol- küldöttség nevében A. V. Filipcsenkó szólt a nagy­gyűlés résztvevőihez. — Tisztelt Elvtársak, Kedves Barátaim! — Engedjék meg, hogy a szovjet delegáció nevében, a lenini Komszomol, a fiatalok, a szovjet űrhajósok, az egész szovjet nép nevében átadjam önöknek legforróbb üdvözle­tünket és a legjobbakat kí­vánjak önöknek. A mi dele­gációnk részt vett a DÍVSZ VIII. kongresszusán. Megkö­szönöm dr. Horváth István­nak, a KISZ KB első titká­rának, hogy lehetővé tette számunkra ezt a látogatási, amely a Komszomol megala­kulásának 53. évfordulójával esik egybe. A. V. Filipcsenkó utal ar­ra, hogy a DÍVSZ kongresz- szusán a fiatalok neveléséről is szó volt és nagy örömét fejezte ki, hogy a gyűlés résztvevői is a fiatalok leen­dő nevelői. Hangsúlyozta: a fiatalok is elítélik az agresz- szorokat, majd így folytatta beszédét: — A kozmoszban repülve még jobban meggyőződtem az ember alkotó tevékenységé­nek eredményeiről. Nagy­szerű dolgokat épített az em­ber a földön és az agresz- szorok, az imperializmus ezeknek fegyverrel lerombo­lására törekszik. Látni ezt a pusztítást, — elszomorító. Az ember alkotásra és nem pusztításra született. A Szov­jetunió az űrprogram meg­valósításával is a népgazda­ság erősítését kívánja szol­gálni. Az űrállomások felál­lítására irányuló program az alkotást és nem a pusztítást célozza. Beszédének további részé­ben méltatta a Luna 16. nagyszerű eredményeit, ki­emelve annak jelentőségét, hogy automaták irányításával vált mindez lehetővé.. A. V. Filipcsenkó utalt a magyar népgazdaság elért eredmé­nyeire, hangsúlyozva, hogy ezeket az eredményeket a szovjet nép sikerének is ér­zik. — Mélyüljön tovább a ma­gyar és a szovjet nép, a ma­gyar és a szovjet fiatalok barátsága — fejezte be beszé­dét, s nagy taps közepette a küldöttség ajándékát — Le- nin-portrét — adta át a ba­ranyai fiataloknak. Az aján­dékot Petőházi Szilveszter köszönte meg, utána a fia­talok eozin vázával és virág­csokorral kedveskedtek a küldöttség tagjainak. A barátság jegyében lezaj­lott nagygyűlés után a kül­döttség tagjai elbeszélgettek a fiatalokkal. Vendégeink ma Siklósra, Harkányba és a villányi alkotóházba látogat-, nak. (—y) 1972 a fordulat éve Második program a televízióban Munkatársunk telefonjelen­tése: Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhe­lyettese csütörtökön délelőtt Parlament Gobelin-termében tájékoztatta a sajtó képvise­lőit az elkövetkező években tervezett műsorbővítésekről. Mint tudjuk, jelenleg egy programot sugároz a televí­zió, hat napon, heti 50 órá­ban. A műsorok sokrétűvé tétele érdekében nem érde­mes növelni a műsoridőt, célszerűbb a második prog­ram beiktatása. 1972 lesz a fordulat éve a Magyar Televízió történeté­ben, ekkor indul meg a má­sodik program először heti 20 órás műsorral. Ez az idő 1980-ra heti 48—50 órára nö­vekszik. A ma is meglévő első program 1972-ben heti 50—55 órát tesz ki, majd 1975-re 55—60 órára, 1980-ra pedig 70—75 órára emelkedik. Az első program belső ará­nyai lényegében akkor is megegyeznek a jelenlegivel. Az új második program első­sorban közművelődési-kultu­rális jellegű lesz. A két program nagyobb választási lehetőséget biztosít a nézők részére. 1972 végén csak az ország területének 39 százalékán lehet fogni a második programot. A pécsi adó közvetítésével Baranya megye beleesik ebbe a terü­letbe. Csak 1980-ra érjük el a második program 92 száza­lékos műsorszórási arányát. 1973-ban újabb nagy lépést tesz a televízió műsorszol­gáltatása: megkezdi a színes műsor közvetítését heti 10 órában, egyelőre a második program keretén belül. Mint ismeretes, jelenleg is folynak kísérleti színes adások, de ezeket csak Budapesten és közvetlen körnvékén lehet venni, s nagyon kévé? a szí­nes készülékek száma. A fe­kete-fehér készülékkel ren­delkezők megnyugtatására el­mondhatjuk, hogy akkorra forgalomba kerül egy körül­belül 300—400 forint áru adapter, amelyen a színes­adást is élvezni lehet. A te­levízió az új programok be­iktatása után sem tervezi az előfizetési díj megemelését. 1972—73-ban megkezdik a részben hazai gyártmányú, részben külföldi színeskészü­lékek forgalmazását. Az új műsorok megindítása egyéb­ként komoly terheket ró a népgazdaságra, és a televí­zióra. A Szabadság téren jö­vőre elkészül egy új, minden eddiginél nagyobb 700 négy­zetméteres stúdió. Szükség van egy második adórend­szer kiépítésére is. Kérdé­sünkre Pécsi Ferenc elmon­dotta, hogy az új pécsi tv­adó része lesz a nemzetközi közvetítőláncnak. Marafkó László Szovjet íróvendégeink pécsi találkozásai A szeretet és a találkozás rendkívüli hőfokú öröme itatta át szovjet íróvendé­geink pécsi programját teg­nap. A hazánkban tartózko­dó szovjet íródelegáció — tagjai: A. L. Barto; R. A. Bratuny, Sz. B. Kaputykijan, D. Moldagalijev és R. Rozs- gyesztvenszkij, — Cs. Ajtma- tov író vezetésével tegnap ér­kezett megyénk székhelyére. Délután a Tanárképző Főis­kola orosz szakos hallgatói­val találkoztak. A főigazgatóság és a párt- szervezet nevében dr. Dóm­ján Károly adjunktus üdvö­zölte őket, majd kezdetét | vette a nagyon kedves, ba­ráti légkörű beszélgetés. A főiskola új épületének elő­adótermében, ahol mintegy 300 hallgató várta izgatottan ezt az eseményt, dalok, vi­rágok és versek köszöntöt­ték a kedves vendégeket. A delegáció tagjait Rumplerné Ny. Alekszandrovna adjunk­tus mutatta be. Hangsúlyoz­ta: személyükben a szovjet irodalmat köszönti a főiskola hallgatósága. A kibontakozó, hallatlanul izgalmas beszélgetés a to­vábbiakban orosz nyelven folyt az írók és a hallgatók között. A legtöbb kérdést talán Cs. Ajtmatov író kap­ta. Válaszaiban megismerhet­tük egyebek közt Az első tanító című filmre is feldol­gozott kisregényének alapél­ményét. A mű a fiatal szov­jet állam kulturális forradal­mának első fázisát ábrázolja megkapó erővel. Keretében egykori első ta­nítójára emlékezik az Aka­démia tagja, aki faluja isko­lájának avatására érkezik. A regény megjelenése után az író számos levelet kapott, jobbára azonos szöveggel: „Köszönjük, hogy megírta, mert nálunk élt az a tanító — csak másképen "hívták’’:' A pártosság és a népi­esség kérdésére az író ezt válaszolta: — Vezető elvünk, irodal­munk építő alapelve a pár­tosság, és a népiesség. E ket­tő az, ami a szocialista mű­vészetet megkülönbözteti mindattól, ami eddig volt, és mindattól, ami a kapita­lista országok művészetéhez, irodalmához tartozik. Agnyija Lvovna Barto Ál­lami díjas, a legismertebb és legnépszerűbb gyermekvers költő, a Moszkvai Rádió munkatársa. Az ifjúsági iro­dalommal kapcsolatos kér­désre mély igazságot mon­dott ki: — Idealisták és nagyon nehezek ezek a feladatok. Elképzelésem erről az, hogy a gyarmekköltészet mindig nőjjön együtt a gyerekekkel... A költő ezen a beszélgeté­sen nagy sikert aratott a gondolkodó humor iránti kü­lönös érzékű válaszaival, amikor életéről, műveinek témaváltásáról adott képet. A találkozás további perceiben a delegáció tagjai verseikből mutattak be néhányat. Sza­vukat, költészetüket, a kazah, örmény, ukrán és orosz nyel­ven elhangzó költeményeket — és egész látogatásukat a fiatalok forró tapsa, mélysé­ges, őszinte ragaszkodása és szeretete fogadta. A főiskoláról az SZMT Hirlapolvasójába indultak vendégeink. Az itt szép szám­ban összegyűlt közönség előtt Pákolitz István költő mon­dott meleghangú üdvözlő szavakat. Majd sorra bemu­tatta az íróküldöttség tagjait. Vezetőjük az iménti esemény hatása alatt szólt: — Nem találok szavakat, mennyire jó érzés volt a fő­iskolás fiatalok közt lennünk. Tudjuk: ez a szeretet nem­csak nekünk szól, hanem a szovjet kultúrának, a szovjet irodalomnak is, amely mind szélesebb körben jut el Ma­gyarországra. Ez is kifejező­dése annak a nagyszerű fel­adatnak, amely mindkét or­szág előtt áll, jövőnk építé­sében. Csingiz Ajtmatov köszöne­tét mondott a pécsi íróknak, akik igen jelentős munkát végeznek a magyar írótársa­dalomban. A találkozó itt, a Hírlap­olvasóban is versmondással folytatódott. A vendégek né­hány közvetlen, élményerejű gondolattal összefűzve nyúj­tották át hazájuk nyelvén a költészet ajándékait. Ezek közül hadd említsem R. Rozsgyesztvenszkij — nyers- fordításban elhangzott — versének alapgondolatát. A Kisimberről szól a vers, aki elesik a Nagy Honvédő Há­borúban. S mikor eltemették, nem volt a világnak annyi márványa, amelyből a Kis­ember embernagyságú sírem­léke kitelt volna... Cs. Ajtmcito- így búcsúzott a pécsi irodalombarátoktól: „Éljen a két nép barátsága, éljen a könyvtár.. W . E. ANYAK0NYV PÉCS SZÜLETTEK A kongresszus jegyében (Folytatás az 1. oldalról) A kilencéves Mecsek bri­gád különösen szép eredmé­nyeket ért el. Tóth Istvánná vezetésével a brigádtagok már hosszabb idő óta 110 százalék közötti teljesít­ményt produkálnak. A Béke brigád tagjai a közelmúlt­ban a göngyöleges vagonok időbeni kirakásával kapcso­latban tettek vállalást. Még egy fillért sem fizettek! A Petőfi-brigád a házasítási, azaz a borkezelési tervet, a kongresszus tiszteletére 5 százalékkal kívánja túltelje­síteni. ♦ A, Bikali Állami Gazdaság­ban a legjelentősebb válla­lást a gazdaság alsómocsolá- di sertéstelepén működő két szocialista brigád tette. A te­nyésztő és a hizlaló brigád tagjai vállalták, hogy a telep évi 4 millió forintos nyere­ségtervét egy millióval túltel­jesítik. A háromnegyedévi értékelés nem egy, de 3 mil­lió forint többlet nyereséget mutatott ki, így a telep évi tiszta nyeresége 7 millió fo­rint lesz, ami a gazdaság összes nyereségének 50 szá­zalékát teszi ki. A Gagarin nevét viselő nö­vénytermesztési komplex bri­gád ezekben a napokban fá­radozik a vállalt feladatok teljesítésén. Az ő munkájuk talán a legnehezebb, a szán-, tást és vetést végző traktoro­sok nyújtott műszakban, a kukorica betakarítását végző kombájnosok két műszakban, tehát váltva éjjel és nappal, megállás nélkül dolgoznak, hogy vállalásaikat teljesíthes­sék. Az 1700 hold őszi búza­vetésből 1100 holdat már el­végeztek, a 2000 hold kuko­ricából már csak 600 hold van vissza. Ilyen munkatem­pó mellett, ha az időjárás nem szól közbe, a vállalt határidőre, novéihber 7-re, befejezik az őszi munkákat A bányában született, első széleskörű alkalmazására Pé­csett került sor, s a belőle kialakult módszer ismét visz- szatér a bányába, ahol egyre többet várnak tőle. Tömören ez az előzménye dr. Masszi Dénes geofizikus mérnök és Hegedűs Gyula bányamérő előadásának, amelyet tegnap délután az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Mecseki Csoport­jának klubdélutánján tartot­tak a Technika Házában. Az elhagyott öregfejtések geofi­zikai kutatásából született a pécsi üregek, pincék geofizi­kai módszerekkel való kuta­tása. ami komoly eredménye­ket hozott az eddigiekben. Ez az üregkutatás adta az ötle­tet, hogy ugyanezekkel a módszerekkel próbálják a bányaművelés során keletke­ző omlásokat, rétegmozgáso­kat követni a felszínig. Az elmúlt évek kísérletsorozata félreérthetetlenül bebizonyí­totta a módszerek használ­hatóságát. A cél az, hogy a geofizikai mérések után ma­tematikai formába öntsék a Mecseki Szénbányák terüle­tén várható kőzetmozgások nagyságát és irányát, hogy a bányakárok elhárítására is idejében fel lehessen készül­ni. A geofizikai vizsgálatok egyik gyakorlati haszna az, hogy segítségükkel vitás ese­tekben kétségbevonhatatlanul el lehet dönteni, hogy bá­nyakárként bejelentett kár valóban a bányászati tevé­kenység következményeként keletkezett, vagy egyéb té­nyezők idézték elő, esetleg a normális szeizmikus igény­a Bikali Állami Gazdaság­ban. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat eddig ki­lencszer nyerte el a „Kiváló Vállalat” címét. Most a tize­dikéit dolgoznak — ehhez a kongresszusi munkaverseny nagyszerű kereteket ad. Az állattenyésztés és a húsellá­tás javítását célzó kormány- határozatot szem előtt tartva megszervezték a háztáji gaz­daságok és a kis-állattartók takarmányellátását. A megye területén szeptember '30-ig 1715 vagon ipari és szemes­takarmányt értékesítettek — ami háromszorosa (!) az el­múlt esztendő hasonló idő­szaka forgalmának, A nagy­üzemek részére 5979 vagon- nyi takarmányt; biztosítottak. A pártkongresszus tisztele­tére a pécsi villanymalom dolgozói a napokban felhí­vást tettek közzé, melyben a termelési terv hat százalék­kal való túlteljesítését vál­lalták. A felhíváshoz a többi malom is csatlakozott, sőt a sásdi körzeti üzem e felhí­vást meg is toldotta. Vállal­ták: minden vasúti kocsit határidőn belül kiraknak. A minőségi terv teljesítése szintén jól áll: a 13 000 vagon ipari termék 0,04 százalékát érte csak kifogás — export­téren reklamáció még nem volt. A vállalatnál fellendü­lőben van az újító mozgalom is. A tavalyi egész évben 9-cel szemben idén már 22 újítást fogadtak el, illetve vezettek be. Május 3-án kelt a Mecseki Ércbányászati Vállalat I. bá­nyaüzemi Zalka Máté szocia­lista brigádjának naplójában az a bejegyzés, mely rögzíti, hogy a X. pártkongresszus tiszteletére felhívták az ösz- szes vájvégi szocialista bri­gádokat szakmányos terveik 2—10 százalékos túlteljesíté­sére. A brigád a maga kez­deményezte mozgalomban de­rekasan helytállt: október vé­gén 109,3 százalékos ered­ménnyel büszkélkedhet. Leg­utóbbi részeredményeik: szeptember 118, októberben 112 százalék. Ez a lendület jellemzi egyébként a MEV egészének a kongresszusi versenyét. A bányaüzemekben az előző évihez képest meglévő 1,9 százalékos létszámhiány elle­nére jelentősen növekedtek a teljesítmények. Vájvégen 12,3, vágaton pedig 9,2 százalékkal magasabbak, mint tavaly. A vállalat főbb termelési mutatói is lényegesen javul­tak a tavalyihoz viszonyítva A tervezett eredményt már eddig jelentősen túlteljesítet­ték, az önköltségi terv telje­sítésében fjedig 94,6 százalék­ra állnak. Éves expórttervét Ő7,2 százalékra teljesítette a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat. Szilágyi Szilvia, Balázs Aniké, Szűcs Magdolna, Szendrői Bar­bara, Kasza János, Gungl Ritát Orsós László, Rituper Tibor Zsolt, Kerényi Mária, Harászti József, Sarkadi Krisztina, Aracs Andrea, Emődy Balázs, Szlávecz Erika, Németh Árpád, Salamon Hajnalka, Schraub Gábor, Wag­ner Zoltán, Zóka Tímea, Tarlós Andrea, Hajdú Erika, Kovács Nándor, Petrovics János, Öhl- müller Éva, Fülőp Gabriella, Fodor Csaba, Dubla Péter, Csir­ke Zsolt, Varga Egon, Biró Jó­zsef, Szőke Anetta, Szörényi Zoltán, Schenk Zoltán, Lőrincz Szilvia, Mihalek Gábor, Nagy József, Palotai Richard, Reich Rita, Járay Rita, Járai Csaba, Bóna Adrien, Fodor Imre, Ho- ránszky Judit, Rodan Éva, Var­ga Zsolt, Szabó György, Bitte Andrea, Mihály Andrea, Krasz- nai Agnes, Vörös Katalin, Or­szág Balázs. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bán István és Fürdei Teréz, Jávori István és Baricz Mária, Várbíró Sándor és Német Judit, Pulai István és Krézmánovics Julianna, Kocsis Ferenc és Po- lozgai Lívia, Keszerice Ferenc és Klein Zsuzsanna, Mucsi Ferene és Gutrai Gizella, Orbán József és Balogh Anna, Viktor Károly és Tálasi Katalin, Odor Gyula és Szatnik Anna, Fekete László és üli Mária, Faubl Károly és Horváth Edit, Rózsa László és Tyeklár Mária, Dobi Gyula és Zsolnay Ildikó, Dobi János és Dombori Piroska, Benedek Já­nos és Prógli Magdolna, Meizer György és Szedlák Margit, Pi- szár János és Temesi Márta, Horváth László és Rubinszki Mária, Szőnyi József és Galiai Judit, Matus Mihály és Sárdi Ilona, Németh Károly és Szőke Mária, Tóth Béla és Karádi Szilvia, Makai József és Gyön­gyösi Katalin, Zádori Alajos és Lusek Ibolya, Harsányi László és Balogh Mária, Mendi Elemér és Hajdú Éva, Vér Géza és Kol­lár Éva, Marossy Gábor és Al- mási Valéria, Péter József és Berta Irén, Schmidt Károly és Bérezés Kornélia, Melczer László és Székely Margit, Bánfai László és Millen Mária. MEGHALTAK Piliván Mihály, Magasföldi Pé­ter, Kövesdi Vendel, Szalma La­jos, Kripta Mihály, Poczak Vil­mos, Nagy Imre, Adler Sándor- né sz. Kiszling Mária, Csibl Gáspár, Nagy Katalin, Balogh József, Balázs István, Longauer Nándor, Farkas Ferenc, Ki&mán- dor Béla, Zakócs János, Helb- lender József, Árvái Pálné sz. Horváth Katalin, Nagy Jánosné sz. Máté Rozália, Orsós Rozália, Podpácz Jánosné sz. Vicza Má­ria, Várday Antalné sz. Wohl- gart Terézia, Stefanovics József, Muth János, Turbéki Lajosné sz. Gerencsér Júlianna, Szőke Mihály, Steyer Ferenc, Dóbósi János, Deák Jánosné sz. Leidec- ker Mária, Sárkány Ferenc. KOMLÓ SZÜLETTEK Füleki Ilona, Ambrus Sándor, Király Lívia, Piványi Miklós, Orsós Rozália, Bogdán Mária, Budaházy György, Komoczi Il­dikó, Schuszter Tímea, Csonka Zoltán, Varga Nóra, Harmat Helga. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Pálfalvi Ferenc és Gádoros Gyöngyi, Kalocsai János és Mé­száros Éva, Mészáros Zoltán és Vékási Rózsa, Geizer Gyula és Posta Ilona, Kerekes Sándor és Balaskó Magdolna, Schuszter Jó­zsef és Kiss Mária, Mátyás Jó­zsef és Szőts Berta, Pintér Ernő és Török Csilla. Hári János és Jásper Mária, Fiore Cesare Ger- mano és Benkovich Erzsébet, Magyar György és Kertész Ju­dit, Antal László és Takács Aranka, Beke József és Hoff­mann Irén. MEGHALTAK Fehérvári Ferencné sz. Dallos Margit, Mar kvart József né sz. Fetzer Katalin, Orsós Katalin, Viltfanger Géza, Lukács József- né sz. Németh Róza, Bruszt Ist- vánné sz. Póth Anna, Marton Józsefné sz. Taksonyi Katalin. MOHÁCS SZÜLETTEK Rúzsa Miklós, Budzsáklia Zol­tán, Auth Attila, Szemes Rita, Dabóczi Kálmán, Molnár Zol­tán, Kudranyik István, Hosszú Gábor, Jakab Enikő, Busznyák György, Siklósi Gabriella, Pa- rnuki Zsuzsanna, Kecskés Zol­tán, Török Zoltán, Balázs Kata­lin. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Mózes László és Kovács Mária, Rövid József és Jaksics Éva, Sütő Péter és Balog Éva. Mo- zsonits József és Husziák Mária, Karászi József és Verbán Mária, Horváth Árpád és Burány Má­ria. MEGHALTAK Stibál Lajos. Páling Józsefné sz. Balazsov Anna, Drexler Jó­zsef, Sándor István. Szajcsán Péterné sz. Cselináéz Ago‘a, Radnai István, Kieger Józsefné sz. Gáxpos Erzsébet. > Üregkutatás geofizikai módszerekkel bevétel rongálta a különben is hibás épületet. Ezek a vizsgálati eredmények ma már szakértői véleményként helytállnak a bíróságok előtt is és nem egyszer ezek alap­ján állapítják meg a kárté­rítések mértékét is. A módszer — mint beve­zetőben is említettük — visz- szatért a bányába is és ép­pen most folyik egy mérés- sorozat a komlói Kossuth- bánya 8-as telepén az esetle­ges elmozdulások mértékének pontos rögzítésére, mivel ez alatt folyik a zobáki 10-es telep fejtése. Az eredmények­től várják, hogy a felső tele­pen későbbi időpontban megkezdhetik-e a fejtést. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadáson szóba került e módszerek szélesebbkörű elterjesztésének lehetősége is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom