Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
6 DUNANTÜLI NAPLÖ 1970. október S. (Jj létesítmények9 növekvő életszínvonal Pártértekezlet Pécsváradon A Kongresszusi Irányelvek szellemében folytatják munkájukat a község kommunistái Négy évvel ezelőtt, 1966 októberében alakult a pécsváradi községi pártbizottság. Tevékenysége során, a IX. kongresszus határozatainak megvalósításával jelentős változások következtek be Pécs- várad, valamint a körzethez tartozó falvak életében. Erről a változásról, a végzett munka eredményeiről és gondjairól adott számot a pártbizottság a péntek délelőtti pártértekezleten. Tizenhat alapszervezet 285 tagjának képviseletében hetvenhét küldött jelent meg, hogy a beszámoló megvitatása után a pártbizottság új tagjait és vezetőit megválasz- sza. Részt vett a pártértekezleten Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, valamint Gyenis Pál, a Pécsi Járási Pártbizottság első titkára. Baranyai Antalné községi párttitkár szóban egészítette ki az írásbeli beszámolót. Hangsúlyozta, a párttagok és pártonkívüliek között kialakult őszinte kritikai légkör, a Pécsváradra egyre inkább jellemző közéleti szellem serkentőleg hatott a fejlődésre. Az egyik legfontosabb feladat volt, segíteni, erősíteni a termelőszövetkezeteket, hogy.a gyengék sorából legalább a közepes szintre emelkedjenek. A pécsváradi Egyesült Dózsa Termelőszövetkezetben 906-ról 2792 forintra emelkedett három év alatt az egy szántóegységre jutó bruttó jövedelem. Ugyanakkor nőtt a tagság bevétele és jelentős beruházások valósultak meg. A gazdaságilag erősödő közös gazdaság kiemelkedett a gyengék sorából. A Pécsváradi ÁFÉSZ városi rangú boltokkal, nagyobb választékkal segítette a lakosság ellátását. Azonos dolgozói létszámmal hét és fél millió forintot meghaladó eredménnyel gazdálkodtak az elmúlt években. Sorolhatnánk a községben működő vállalatokat és ktsz- eket, akik évről évre többet tettek le a népgazdaság asztalára. A tanácsi munkában a település fejlesztése került a központi helyre. Az ivóvízellátási program megvalósítása mellett 1969-ben megkezdődött a szennyvízcsatorna gerincvezetékének építése. Ezt követően aszfaltszőnyeggel látják el a község főútvonalát és megoldják a csapadékvíz elvezetését. A fejlődés az élet minden területén szembetűnő. Az elmúlt években két körzeti orvosi, fogszakorvosi és gyermekorvosi rendelővel gazdagodott a körzet és rendeződött Apátvarasd, Pusztakisfalu és Martonfa lakóinak egészségügyi ellátása. Erősödött a könyvtár-mozgalom, a külközségekben klubkönyvtárak létesültek. Az életszínvonal emelkedését jelzi, hogy ma már minden családra jut egy rádió, hét emberre pedig egy televízió. A párttitkári beszámoló után Póra István, a tsz csúcs- vezetőségének titkára, a vb tagja számolt be a Kongresz- szusi Irányelvek, valamint a Szervezeti Szabály módosításával kapcsolatos alapszervezeti viták tapasztalatairól és mondta el vitaindító referátumát. A pártértekezleten tizennégy hozzászólás hangzott el és tartalmas vita alakult ki. A demokratizmus kérdésein és a helyi önállóság növekedésén túl a pártépítés lehetőségeiről, a gazdasági feladatokról és az életszínvonal emeléséről fejtette ki véleményét a legtöbb hozzászóló. Valamennyien helyeselték hazánk Internacionalista béketörekvéseit a külpolitikában és egyetértettek a bürokrácia csökkentését, a munka- fegyelem erősítését célzó elvekkel. Szóbakerült még a falu és város közötti különbség, a nők hátrányos helyzete, az öregekkel való törődés, a falusi értelmiség munkájának nagyobb megbecsülése, valamint a mezőgazdasági dolgozók munkaidejének csökkentése. Lelkes Ede tsz-elnök elmondotta, több intézkedéssel javítják á szövetkezeti dolgozók helyzetét. Elsőként a két gyermeknél nagyobb családok családi pótlékát egészítette ki alkalmazotti szintre a közös gazdaság. Császár János tanár a parasztfiatalok beiskolázási ' problémáiról, Papp Lajos gimnáziumi igazgató pedig a munkáraneve- lésről, valamint a hátrányos helyzetű tanulók megsegítéséről szólt. Hársi János MÁV Szabvány szerint készül a kenyér Mit várhat ettől a fogyasztó? Egyelpre keveset. Legalábbis ebben a két szóban lehet összegezni azt a beszélgetést, amit az október elsején élet- belépett MSZ 11916—70 szabványról folytattunk a Pécsi Sütőipari Vállalatnál. E szabvány hiánypótló, hiszen Magyarországon mindeddig nem volt a sütőipar egészére kiterjedő hatályú szabvány a kenyérfélékre, mindössze szakmai előírások határolták körűi a gyártással kapcsolatos legfontosabb kívánalmakat. Szalma János termelési osztályvezető szerint, aki részt vett a szabvány előkészítésében, néhány fontos új előírás mellett főleg rögzíti a meglévő állapotokat. — Melyek a főbb változások? — Elsősorban az, hogy a minőség' és az ár változat- lanulhagyása mellett megváltozik az eddigi finom fehér kenyér és a fehér elnevezése. Az előbbi fehér kenyér, az utóbbi pedig félbarna kenyér lesz. Előírja a szabvány, hogy a kenyér címkéjén fel kell tüntetni a sütés napját is. Ezzel egyelőre problémáink vannak — mint más sütőipari vállalatnak is —, ugyanis a címkék készek, s azokat most felül kell bélyegezni. A nap megjelölésével két héten belül kerül forgalomba a kenyér. Ez az előírás a vevő érdekében van, mert a kenyeret a sütés napjától, mint első naptól számított, három napon túl nem szabad forgalombahozni. így számos vitának elejét lehet venni. — Más előírások? — Legtöbbje olyan, amit több-kevesebb szigorúsággal eddig is betartottunk. Most azonban olyan szubjektív érzékelési módok alapján lehet a minőségi követelmények némelyikét meghatározni, ez pedig — szerintünk — újabb viták forrása lehet. Tény azonban, hogy végig repedt, kormos, égett, szalonnás, a béltől elvált héjú kenyeret a vevő nem köteles átvenni. Van olyan előírás, hogy a kenyérnek a sütés napján kell megfelelnie a minőségi követelményeknek. És még egy: a kenyér a sütés napján számít frissnek. — A csomagolás? — A szabvány ezt is előírja. A kereskedelemnek ezután előírt kötelessége teljesen becsomagolva adni a vevőnek a kenyeret. — Az új szavány a Pécsi Sütőipari Vállalat mely termékeire vonatkozik? — Az új elnevezés szerinti fehér és félbarna kenyérre, a büfékenyérre és a búzacipóra a l dolgozó a vasutasok kedvezőtlen munkaidejéről, valamint a párttagok nehéz helyzetben való helytállásáról mondta el tapasztalatait. Felszólalt a pártértekezleten Gyenis Pál, a Járási Párt- bizottság első titkára, mintegy összefoglalva az elhangzottakat. Megállapította, a párt- bizottság jó munkát végzett, betöltötte feladatát. Hangsúlyozta a pártszervezetek vezető szerepét a feladatok megoldásában és azt, hogy minden kérdésben biztosítani kell a párttagság erkölcsi, politikai és cselekvési egységét. Ezután került sor a 31 tagú községi pártbizottság, valamint a 23 küldött megválasztására. A pártbizottság titkárának ismét Baranyai Antalnét választották. Zongora, mikroszkóp — a szabolcsi iskoláknak Több, mint százezer forint értékű iskolai felszerelést gyűjtöttek össze a Pécs városi Tanács művelődési intézményei — iskolák, művelődési házak — az árvízsújtotta területek iskolái részére. Az értékes szállítmány a tanítás kezdetére meg is érkezett Fehérgyarmatra, ahonnan szétosztják. A gyűjtött anyaggal szemléltető eszközök, rádió, televízió. fotófelszerelés, filmvetítőgép, magnetofonok, sőt mikroszkóp és két zongora is elutazott. — Vízvezeték épül az aba- ligeti víkendtelepen. A Komlói Víz- ás Csatornamű Vállalat megkezdte az 1600 méter hosszú, 400 ezer forintos költségű vezeték építését. A helyi tanács 220 ezer forinttal támogatja a beruházás megvalósítását. Sajtótájékoztató a Cipő-nagykereskedelmi Vállalatnál A tavalyinál jobb less a cipőellátás Árcsökkentések gyermekcipőknél, gumiáruknál Bár még napfényes az idő, a cipő-nagykereskedelem barométere azonban már hideg időt jelez: raktárait zsúfolásig megtöltötte őszi és téli lábbelikkel. Mire számíthatnak az idén a négy megye, vagyis egész Dél- Dunántúl fogyasztói ? Erről tájékoztatta tegnap a sajtót, a tanácsok kereskedelmi osztályait és a kiskereskedelem képviselőit Molnár György, a Dél-Dunántúli Cipő-nagykereskedelmi Vállalat igazgatója és Petrovics István áruforgalmi vezető. A nagykereskedelem képviselői mindenekelőtt leszögezték, megítélésük szerint a felkészülés jobb mint tavaly, az ellátás viszonylag jónak ígérkezik. A tervezett-' nél 30 millió forinttal több árut szereztek be a II. félMit mondana, ha Köriuterjú a pártértekezletek négy küldöttével — Mit mondana, ha hozzászólna a pártértekezleten ? Ezzel a kérdéssel fordultunk a pécsi városi, a mohácsi járási, valamint mohácsi városi pártértekezlet négy küldöttéhez. A küldöttek még nem döntöttek arról, hozzászólnak-e, hiszen — mint mondottak —, a vita menete, alakulása közben érzi meg az ember, szükség van-e a felszólalásra. Jelity Ilona, az egyik mohácsi küldött hozzátette, hogy nem is lesz alkalom arra, hogy mindenki hozzászóljon, mert üzemük, a Mohácsi Vasöntöde például 8 küldöttel vész részt a mohácsi városi pártértekezleten. Ha mind a nyolcán hozzászólnának, az avval járna, hogy jónéhány más mohácsi vállalattól egyetlen küldött sem jutna szóhoz, hiszen a pártértekezlet egy napja nem elegendő arra, hogy valamennyien kifejtsék a véleményüket. Mégis — mint Jelity Ilona, meg a többiek is hangsúlyozták, — valamennyiüket töprengésre késztette az a tény, hogy küldöttnek választották meg őket. Üzemük, intézményük helyzetét, örömeiket és gondjaikat mérlegelik, azon tűnődnek, mit is mondanának, ha mégis felszólalnának? Az ifjúság ügye nem kampány — Én avval kezdeném, hogy az ifjúság ügye nem kampányfeladat — mondotta Jelity Ilona, aki KISZ-tit- kár a Mohácsi Vasöntödében. — Felhívnám az elvtársak figyelmét, nehogy úgy járjunk, hogy most, a párthatározatot követően minden fórumon és szervezetben megtárgyaljuk ezt a témát, aztán napirendre térünk felette. Mint a legtöbb üzemben, nálunk is nagy gondot okoz a munkaerővándorlás. Túlságosan nagy a „jövés-menés”, a többi között eltávozott 350 főnyi kisüzemünk egyetlen mérnöke is. Még nem töltötte be a 30. évét. Minden fiatal kilépőt megkérdezünk az utóbbi időben, s ma már látjuk, hogy nem egyedül az anyagiak készítetik a fiatalokat üzemünk elhagyására. Egy 18 éves esztergályos például azt mondotta, azért megy el tőlünk, mert nem engedték meg neki, hogy beiratkozzon a gépipari technikum levelező tagozatára. Az ilyen nyilatkozatok után megint szóbakerül a törzsgárda és az ifjúság problémája. Nyilvánvaló, hogy a \ jövőben is kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni azokat, akik hosszú időn át, hűségesen helytállnak nálunk. Az is természetes viszont, hogy evvel egyidőben perspektívát kell adni a tehetséges fiatalok számára is. Kiket keli tejjel ellátni? — Búcsú volt a napokban a szomszédos Versend községben és a falu száz liter tejet kért a tsz-től — fogadott bennünket Varga János, a babarci Béke Tsz küldötte. — Elgondolkoztatott az eset, hiszen főállattenyésztő vagyok, s már 18 éve a szarvasmarhatenyésztés a vesszőparipám. Így tettem fel a kérdést: hát már a falvakat is a tsz-ek- nek kell ellátniok? Igen, sajnos, ez az igazság. A háztáji tehéntartás a legkülönbözőbb ösztönzések ellenére is csökken. Harminc évvel ezelőtt tízezer liter tejet termelt naponta az a 4 község, amely ma a babarci tsz-hez tartozik, ma körülbelül a felét, beleértve a tsz termelését is. Tudom, hogy négy falu példájából nem lehet megyei, vagy országos jellegű következtetéseket levonni, de mégiscsak elgondolkoztatja az embert az ilyesmi! S persze kötelezi is. Arra, hogy mindent kövessen el a szarvasmarhatenyésztés fellendítéséért. Ha én felszólalnék a mohácsi járási pártértekezleten, minden résztvevőt erre buzdítanék. S hogy necsak üres szó legyen, amit mondok, hozzátenném, hogy a mi tsz-ünk most épít egy korszerű szarvasmarha-kombinátot, 450 tehén — és 190 növendék — férőhellyel. Fiatalítani szeretnénk — Negyvenöt év az átlagéletkor a mi pártszervezetünkben — mondotta Wirth József, a Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 1-es alapszervezetének titkára. — Nyilván, fiatalítani kellene. Az utóbbi időben több fiatal műszaki és alkalmazott jelentkezett tagfelvételre, főként 19—21 év közötti lányok, asszonyok. Van tehát érdeklődés, hiányoljuk viszont, hogy a fiatal fizikai dolgozók, az ifjúmunkások egyelőre nem jelentkeznek. Sokszor eltűnődtem: miért nem? Nem lenne közöttük kellő közéleti érdeklődés és készség a politikai aktivitásra? Lakatos vagyok, köztük élek és dolgozom, s látom: igenis van. A mai munkás- fiatalok sem rosszabbak, mint mi voltunk. Hát akkor mi az ok? A feleségem is párttag a Kesztyűgyárban, s az egészen belső üzemi ügyektől eltekintve ki szoktuk cserélni munkahelyi gondolatainkat. Mind a ketten arra a következtetésre jutottunk, hogy növelni kell a pártszervezetek tekintélyét. Legyen több súlya és rangja annak a szónak: párttag. S hogyan lehet? A többi között olymódon, hogy gondosan feljegyezzük az észrevételeiket, javaslataikat, ügyelünk arra, hogy minden hasznos indítvány kerüljön az illetékes vezetők elé. Ha ez így történik, ha a jó javaslatokat megvalósítják, s ha azokról tájékoztatják a dolgozókat, azt hiszem mindenki arra a következtetésre jut: érdekes, a párttagok többsége nem vezető, éppen olyan dolgozók, mint mi vagyunk, s mégis beleszólhatnak az ügyek menetébe. Odafigyelnek arra, amit mondanak. A szívbetegségek megelőzéséért — Orvos vagyok, s mi sem természetesebb, hogy a magam területéről beszélnék — mondotta dr. Bohenszky György, az orvostudományok kandidátusa, a Megyei Kórház igazgatóhelyettese. — Feltétlenül szót ejtenék a IV. ötéves terv egészségügyi programjáról, mely jól egészíti ki pártunk kongresz- szusi irányelveit. Ha hozzászólnék (még én sem döntöttem arról, hozzászólók-e), beszámolnék a megyei egészségügyi tervekről, köztük a megyei kórház egyes épületeinek rekonstrukciójáról. A tervek szerint olyan belgyógyászati osztályt fogunk kialakítani, melynek kisebb kórtermei lesznek több kiszolgáló helyiséggel. Fontos előrelépés ez is a szocialista kórházkultúra területén. Terveink között szerepel a megyei felnőtt kardiológiai gondozás megszervezése is. Sürgős feladat ez, hiszen egyre nagyobb a szív-érrendszeri megbetegedésben szenvedők száma. 1967-ben az emberek 52 százaléka ilyen betegségben halt meg Magyar- országon, holott e betegségek 1939-ben még csak 23 százalékkal részesedtek a halálokokból. A rokkantságok többségét is szív- és érrendszeri betegségek idézik elő, e betegség terjedése következtében állandóan emelkedik a kórházi ápolásra szoruló személyek és az igénybt vett ápolási napok száma. Tudományos munkámmal is a sz'v-érrendszeri diagnosztika fejlesztését kívánom elsősorban szolgálni — mondotta befejezésül dr. Bohenszky György, a Megyei Kórház pártszervezetének titkára. M. I* évben. A részletes kép az alábbi. Férficipőkben nem lesz hiány. Félcipőkből 30 százalékkal több van a raktárakban, mint tavaly második félévben. Lekerül a hiánycikk-listáról a magasszárú gumitalpú cipő és a bundacipő. Az előbbiből 25 ezer párat (tavaly csak 24 ezret) szereztek be, és egy cseh partnertől további 14 ezer párat. A szállítmány már meg Is érkezett a pécsi lerakathoz. Tavaly kevés volt a férfi bundacipő, az idén bőséges ellátás várható, s a választék is szélesebb. A nagyker a tavalyi 14 ezer párral szemben az idén 34 ezer párat szerzett be, hazai, továbbá NDK, cseh és román partneroktól. A női magasszárú cipőkből elegendő lesz, a gumitalpúból azonban nem, ugyanis nem sikerült a szocialista import. A tavalyinál lényegesen több, másfélszer-két- szer annyi női posztó- és bundacipő, illetve bundacsizma kerülhet az idén kiskereskedelmi forgalomba. Valamivel több a női divatcsizma, elsősorban a műbőrből készült. A női félcipőkből elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Ami a divatcipőket illeti, a nagykereskedelmi vállalat megállapodást kötött külföldi alapanyagú, de itthon előállított cipők szállítására. A mintakollekció érkezését október második felére várják. A nők megkedvelték a műlakkcipő- ket, sajnos — kapacitások híján — ezekből az idén sem számíthatunk elegendő meny- nyiségre. A hiányt francia és holland importtal próbálják enyhíteni. Ami a gyermekcipőket illeti, a fél- és a magasszárú cipőkből elegendő mennyiséget halmoztak fel a raktárakban, gyermekcsizmákból és bundacipőkből is lesz annyi, mint tavaly. Nincs viszont elegendő bébicipő és lakkcipő, a választék is szegényes. A tegnapi sajtótájékoztatón jelentették be: a Cipőnagykereskedelmi Vállalat lemond bizonyos árrésekről és így október elsejétől egyes gyermekcipők és bizonyos gumiáruk csökkentett árakon kerülhetnek a boltokba. Az árcsökkentés 5 és 15 százalék között mozog, és nem idényjellegű, hanem tartós árleszállításról van szó. Ugyanakkor a sajtótájékoztatón megjelentek közül sokan kifogásolták: továbbra sincsenek olcsó cipők, holott minden fórumon szóvá- teszik ezt. A nagykereskedelem képviselői beismerték, bár erőfeszítéseket tesznek és igyekeznek az importlehetőségeket is maximálisan kihasználni, valóban kevés az olcsó árfekvésű cipő. Énnek az oka azonban nem a kereskedelem, hanem az ipar, amely nem hajlandó olcsó cipőket gyártani. Ami a minőséget illeti, a vállalat a jövőben kikötésekkel él az iparral szemben és az ország többi cipónagykereskedelmi vállalatával karöltve módszert dolgoztat ki a minőség mérésére. A minőség tekintetében további javulást várnak. Végezetül: raktárakban az őszi-téli készlet, most már a kiskereskedelmen múlik, mikor kerül ki onnan a boltok polcaira és a kirakatokba. — Űj otthonba költözik a mozsgói községi könyvtár. A helyi tanács községfejlesztési alapból alakított ki egy helyiséget, ahol olvasóterem is kapcsolódik majd a könyvtárhoz. A művelődési házban felszabaduló szobát egyidejűleg a KISZ-fiatalok rendelkezésére bocsátják. I
