Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

DUN A NTÜLI NAPLÓ 1970. október 25. Külföldiek munkavállalása Magyarországon A Magyar Közlöny szom­bati száma közli a munka­Körkérdés a mezőgazdasági gépgyárakhoz Megérkeznek-e a gépek? Válaszolnak a BMG és a Vörös Csillag 'traktorgyár vezetői Jugoszláv és magyar orvosok tapasztalatcseréje Választott községi orvosok Szükségünk van az egészségügyi együttműködésre ügyi miniszter rendeletét, amely átfogóan rendezi a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedé­lyezési szabályait. A munkavállalásnak to­vábbra is előfeltétele a ma­gyarországi tartózkodási en­gedély, amelyet a belügyi szervek adnak ki. Űj intéz­kedés, hogy a munkaválla­lási engedélyt ezentúl nem a belügyi szervektől, hanem a megyei, fővárosi, megyei jo­gú városi tanácsok munka­ügyi osztályaitól kell kérni. Azok a külföldiek, akiknek Magyarországon lakhatási en­gedélyük is van, határozat­lan időre, egyéb esetben leg­feljebb egy évre kaphatnak munkavállalási engedélyt. A tanácsok munkaügyi szervei nyolc napon belül kötelesek dönteni a munka- vállalási engedély kiadásá­ról. Elutasító válasz esetén 15 napon belül panasszal él­het az illető külföldi a me­gyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb-elnökénél, aki ugyancsak nyolc napon belül dönt. Külön szabályok vonatkoz­nak azokra a külföldiekre, akik államközi egyezmény alapján vállalnak munkát, továbbá az előadóművészek­re és az artistákra. Nincs szükség munkavállalási en­gedélyre azoknak a külföldi szakembereknek, akik nem rendszeresen előadásokat tar­tanak oktatási intézmények­ben, tudományos vagy egyéb rendezvényeken. Két 12 700 tonnás tengerjárót vesz a MAHART \ A MAHART a negyedik ötéves terv során új tenger­járók vásárlásával bővíti ha­jóparkját. Két nagy teher­bírású hajó a Szovjetunió­ban készül a MAHART ré­szére. 1972-ben Herszonból egy 12 700 tonnás teherhajó érkezik, amelynek párja 1973- ra készül el. A következő öt évben to­vábbi nagyteljesítményű ten­gerjárókat is akarnak vásá­rolni, s ezzel két-két és fél­szeresére tervezik növelni a jelenlegi szállítókapacitást. A folyami hajófuvarozást egyre inkább tolóhajókkal fogják lebonyolítani,, mivel azok a vontatóhajóknál sok­kal biztonságosabbak, olcsób­bak és korszerűbbek. A gép- és alkatrészellátás- 1 ról aggasztó képet tárt a Me­gyei Mezőgazdasági Operatív Bizottság elé az AGROKER. A megrendelt 115 különféle kukoricabetakarító gépből ok­tóber elejéig mindössze 35-öt szállítottak le a gyárak. Az 1970-re megrendelt és vissza­igazolt 428 erőgépből pedig csak 234 érkezett meg. S bár a gépimport is akadozó — májustól október elejéig egyetlen Zetor traktort sem kapott a kereskedelem, s a szocialista gépimportra ka­pott több, mint 40 millió gép­hitelből mindössze 16 milliót tudtak felhasználni a megye tsz-ei és állami gazdaságai — mégis legsúlyosabb szállítási lemaradás a hazai gyáraknál tapasztalható. Részükről még ígérete sincs a kereskedelem­nek. Ez az ellátás erősen meg­kérdőjelezte az őszi mező- gazdasági munkák sikerét. Ezért körkérdéssel fordultunk a hazai gépgyárakhoz, mire számíthat még Baranya az ősz folyamán. Előbb azonban a Megyei Mezőgazdasági Ellátó Válla­latnál érdeklődtünk, történt-e az időközben eltelt hetekben valami változás. AGROKER Salamon Gyula, a megyei AGROKER igazgatója: — Az OB ülés óta részben módosult a helyzet, különö­sen a traktorok terén, mert időközben a cseh importgé­pek megérkeztek. Október 10-ig 43 Zetor jött meg. A szovjet gyárak is időarányo­san szállítanak, MTZ-ből és DT-ből a rendelt meny- nyiségen felül szállítanak a szovjet partnerek. Pillanat­nyilag traktorokból úgy ál­lunk, hogy a megrendelt 428- ból 385 erőgép megérkezett. A lemaradás változatlanul a hazai gyáraknál a legna­gyobb. A kukoricabetakarító gépeknél is változott a kép, a 115-ből október 10-ig 59 érkezett meg, a lemaradás még mindig jelentős, 56 különféle gép és adapter, ezeket a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár gyáraitól várjuk. Egye­dül az Orosházi Gépjavító Vállalat szállít szinte napra­kész pontossággal, azonban sem minőségben, sem meny- nyiségben nem tudja pótolni a hiányzó más típusú gépe­ket. Vörös Csillag Traktorgyár Elsőként a Budapesti Vö­rös Csillag Traktorgyárat ke­restük meg, mivel az 1970. évi 44 darabos baranyai meg­rendelésből pillanatnyilag is i 27 traktorral adósa a megyé­A döntőre tegnap került sor, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat vájárszakmá­ban meghirdetett Ki minek mestere versenyében. A szep­temberben kezdődött vetél­kedő sorozat üzemi verse­nyein 84 fiatal vájár indult. Az üzemek legjobb 6, illetve a petőci bányaüzem legjobb 5 versenyzője jutott a mos­tani finisig. A pénteki gyakorlati vizs­gán bebizonyították, hogy nem érdemtelenül. Valameny- nyien 180 és 230 százalék közötti eredményt értek el. A norma — 100 százalés — azonos volt a napi munká­ban ír. ' . szinttel. A biztonsági előírásokat pedig ha lehet, még szigorúbban megkövetelte a bányaüzemek vezetőiből álló zsűri. A szombati elméleti vizs­gán a versenyzőknek négy szakmai kérdésre kellett vá­laszolniuk, egy szakmai és egy politikai kérdéseket tar­talmazó Totó-szelvényt kel­lett kitölteni. Ezután a leg­jobban szerepelt 10 fiatal vá­jár került a késő délutáni döntőbe. A Mecseki Ércbányászati Vállalat évek óta megren­dezi különböző szakmákban a vetélkedőket. A gazdasági, párt és tömegszervezeti ve­zetők egyértelműen kiemel­ten kezelik a fiatal szakmun­kások versenyét. Az idén is, a mostani vetélkedőn kívül, a vegyészek, lakatosok, ope- látorok és villanyszerelők is eldöntik, hogy ki a szakma legjobb mestere. S hogy ezt a vállalat vezetői milyen nek. UE—28-as traktorból ötöt, UE—50-esből tizet, nagy Dutrábó! kettőt nem szállí­tottak le, továbbá adósok az­zal a 10 D4KB traktorral is, amelyet a megyei AGROKER a Mezőgazdasági Kiállításon vásárolt meg a gyártól. Kérésünkre, hogy mikor érkeznek meg a kért gépek, Széky Ferenc, kereskedelmi igazgató az alábbi választ ad­ta: — Csodálkozom, hogy Ba­ranya nem kapott meg két nagy Dutrát, ugyanis mi en­nek a típusnak a szállításá­val nem vagyunk lemaradás­ban, ha az AGROTRÖSZT igényli, még jelenleg is - tu­dunk néhány darabot adni. Ami a Mezőgazdasági Kiállí­táson eladott 27 nagy Dutrát illetj, ezeket hétfőn vagoni- rozta be az AGROTRÖSZT november végéig fogjuk le­szállítani. Lemaradásunknak elsősorban az az oka, hogy gyárunk az árvíz idején egy hónapra leállt. Ennek beho­zását nehezítik kooperációs partnereink kapacitási ne­hézségei. * Eddig a válaszok s az ígé­retek. Túl sok hozzáfűzni­valónk ehhez nem lehet, ta­lán annyi, hogy a helyzet az elmúlt két hét alatt javult valamelyest, s a gyárak sze­rint némi javulás továbbra is várható, ha az ősrí mező­gazdasági gondok ezzel nem is oldódnak meg maradékta­lanul. R. F.-né A siklósi kórház érdeme: | a jugoszláviai és magyaror- j szági Baranya egészségügyé- I nek együttműködését hivata­lossá tette, öt évvel ezelőtt, az 1965-ös nagy árvíz ide' jén ugyanis a gyakorlatban már kialakult kapcsolat. Ak­kor Baranya jugoszláviai réf szének harminc százalékát elöntötte a víz, megszűnt az összeköttetés Eszékkel, s így az eszéki kórházzal is. Na­gyon sok beteget kellett vol­na kórházba szállítani, de a mentők útját állta a víz, a megduzzadt természetes ha­tár: a Dráva. Akkor omlott le először a mesterséges ha­tár, az országhatár, s megin­dultak a mentők a siklósi s így még a hét közepén Ba­ranya is megkapja a terven felüli 10 gépet. Az UE—28- asok gyártását 1970-ben be­fejeztük, az utolsó széria is lefutott, mi átadtuk a keres­kedelemnek. Baranya hiány­zó öt traktorát valószínűleg az árvíz sújtotta Szabolcs- Szatmár megyébe diszponál­ták. Sajnos, az UE—50-es traktoroknál súlyos szállítási lemaradásban vagyunk, en­nek belső okai vannak, a gyár nagyfokú létszámhiánya mindenekelőtt. Baranya ké­rése jogos, de a 10 traktor 1970. évi leszállítására még ígéretet sem tehetek. Megfigyelők az NDK-ból BMG A Zmáj kukorica csőtörő, fosztó gépeket Budapest, a közkedvelt Braud kukorica adaptereket Makó gyártja. A Pécsi AGROKER listája sze­rint október 14-én Zmájból 13,> Braud adapterből 35 vplt a lemaradás. A BMG pesti központjából Erdődi Tiborné, a gyár ke­reskedelmi osztályának mun­katársa telefonon adott vá­laszt: — Mi csak a Zmájokról nyilatkozhatunk. A mi kimu­tatásunk szerint Baranyának a harmadik negyedévre ígért 15 Zmájból 13-at mór leszál­lítottunk a hiányzó kettő már vagonban van, s még a hét folyamán Pécsre érkezik. A negyedik negyedévre ígért 4 Zmáj csőtörő leszállításáról pillanatnyilag nem tudok nyilatkozni. nagyra értékelik, azt a dí­jak tanúsítják. A vájár szak­ma első helyezettje 4000, a A két napos program so­rán az országos tanácskozás résztvevői megnézik a pécsi szakközépiskola hatmillió fo­rintért épült műhelyét, s ar­ról mondanak véleményt, ^ holy ez a műhely vaion el- 'ri-e az országos színvona- rít. A pécsiek remélik, hogy !gen. F. D. Makói Gépgyár A BMG makói gyárával te­lexen vettük fel a kapcsola­tot, itt dr. Tóth Ferenc, ke- reskedelmi osztályvezető vá­laszolt a kérdésre. — A hiányzó 9 Braud adap­tert még októberben leszál­lítjuk. Programunk szerint Baranya október végéig 40 Braud adaptert kap. A ne­gyedik negyedévre visszaiga­zolt gépeket előreláthatólag Foto: Ifj. Háda Sándor Kell-e külön technikusi vizsga? Országos tanácskozás a gépjárműtechnikai szakközépiskolákról Két tárca: a Közlekedés- és Postaügyi, valamint a Mű­velődésügyi Minisztérium szervezte meg a gépjármű­technikai szakközépiskolák igazgatói munkaközösségét, a munkaközösség pedig a teg­napi tanácskozást a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola épületé­ben. Itt indult ugyanis az elmúlt tanévben Pécs és Ba­ranya első gépjárműtechni­kai szakközépiskolája, az or­szág tizenhat ilyen iskolájá­nak egyike. Tegnap délelőtt 11 órakor a tizenhat iskola két-két vezetője, és a két minisztérium hat illetékes szakembere, vezetője, vala­mint a helyi párt- és mű­velődésügyi szervek képvise­lői, továbbá három német vendég: Georg Korge, Gott­fried Pahlke és Volkmar Kinzer, a zittaui Robor gyár iskolájának vezetői, kezdték meg a tanácskozást, amely két napig tart. Szombaton a tizenhat iskola vezetői mond­ták el gondjaikat, jóelőre összeállított kérdéseiket, így a pécsi iskoláét Erhard Im­re igazgató. — Nálunk már második osztály is van. Akik ilyen szakközépiskolai osztályban végeznek, azok szakmunkás­oklevélnek megfelelő bizo­nyítványt kapnak, de úgyne­vezett középkáderi — vagyis technikusi — munkakörben is elhelyezkedhetnek, jogo­sultak minden egyetemen Vagy főiskolán továbbtanulni, végül vezetői jogosítványt kell szerezniük minden gép­járműre. Mi azt szeretnénk ezen a két napon tisztázni, hogy a középkáderi, vagy ha úgy tetszik technikusi elhe­lyezkedéshez előbb az érett­ségi után technikusi vizsgát kell-e még tenni, s ha igen, akkor mennyi idő múlva, és mit kívánnak a vizsgán tő­lük. — vagy esetleg rögtön az érettségi után betölthet- nek már ilyen munkakört. Továbbá: a gépjárművezetői képzés hogyan épül be a tantervbe, s a diákok és az iskola számára milyen anyagi terhet jelent? kórházba a baranyai három­szög horvát és magyar nem­zetiségű betegeivel, szülés előtt álló anyáival. Árvíz után vagy félszáz beteget vit­tek vissza gyógyultan, vagy javult állapotban és sok Ma­gyarországon született kis­gyermeket. Dr. Miodrag Erity, aki most a pélmonos- tori kórház igazgatója, nem­csak orvosként, hanem mint az ottani vöröskereszt elnöke is dolgözott az árvíz idején, népkonyhákat állított fel, szervezett, s végső helyzet­ben egyszerűen átküldte a betegeket Siklósra, ahol sze­retettel fogadták s gyógyítot­ták őket. Dr. Miodrag Erity itt volt most nálunk, dr. Stepan Mat- kovittyal, az eszéki kórház igazgatójával, s tizennyolc — magyar és horvát nemze­tiségű — orvossal, nővérrel járta Siklóst, Harkányt, Pé­cset. Különösen Siklóson és Harkányban tárgyaltak a magyar kollégákkal, hiszen e két kórházban nagyon sok jugoszláv állampolgár járt már. Nemcsak magyar nem­zetiségűek — bár a korábban három nemzetiségű, magyar, német, horvát baranyai há­romszögben még mindig kö­rülbelül huszonötezer magyar lakik —, hanem horvátok is. Nemcsak fekvőbetegnek, ha­nem az elhatároló pontossá­gú diagnózis céljából járóbe­tegként is. Legtöbben persze Harkányba, mivel általános kórház Jugoszlávia közeli részein is van, de gyógy­fürdő-kórház nincsen. A be­tegek aztán viszik vissza a leleteket otthoni orvosaik­nak. Most a siklósi kórház meghívására eljöttek a szom­szédos kollégák, megismerni, hogy kik írják ezeket a lele­teket. A kétnapos látogatás félidejében beszéltünk a két jugoszláv kórházigazgatóval. Dr. Miodrag Erity: — Nagyon örülünk annak, hogy az országhatár az egész­ségügyben egyre kevésbé lesz határ. A betegek átáramlása óta először idén júniusban tárgyaltunk a kapcsolatokról a Baranya megyei Tanács VB egészségügyi osztályának vezetőjével, dr. Kóbor József­fel, és persze a siklósiakkal, dr. Horváth Mihály igaz­gató főorvossal. Sokat se­gített a siklósi kórház hor­vátul jól beszélő sebészorvo­sa: dr. Haraszti Zoltán. Így az egyéni kapcsolatokat most igyekszünk hivatalossá tenni. Betegeink is, mi is nagyon elégedettek vagyunk a ma­gyarországi kórházakkal, az elhelyezéssel, a gyógyítás színvonalával, aztán a vi­szonylag olcsó árakkal. Per­sze mindezeken kívül a kis távolság is a mellett szól, hogy fejlesszük a kapcsolato­kat. Dr. Stepan Matkovity: — A magyarországi kis kórházak színvonalát látva az az érzésünk, hogy a ki­alakulóban lévő nagy kór­házegységek mellett az alap­szakmákban továbbra is szük­ség van a kisebb vidéki kór­házakra. Mi természetesen nemcsak kapni akarunk, ha­nem adni is. Így felajánlunk minden olyan eljárást, fel­szerelést, amit a baranyai kórházakban nem tudnak megoldani, ami nincs, nálunk Eszéken viszont van, így pél­dául a Philips-gépekkel ellá­tott izotóplaboratóriumot. De minden egyébbel segíteni akarunk. A kapcsolatok mód­jaként a szakorvosok egy­mással történő páros cseréjét javasoljuk. Erre a segítségre a magya­rok elsősorban az egészség- ügyi szervezés terén tarta­nak igényt, tapasztalatok át­adása formájában. Jugoszlá­viában ugyanis a községi, vá­rosi körzeti orvosokat nem kinevezik, hanem választják, s a helység fizeti is őket. Ez a megoldás érdekli a megyei egészségügy szervezőit. II. 3000, a III. 2700 fori: ju-Vmat kap. Sőt, még a 23. is részesül a dijakból. Ki minek mestere?

Next

/
Oldalképek
Tartalom