Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

1970. október 24. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1 Gyógyítható-e az öröklődő betegség? A szellemi fogyatékosság äi emrég halt meg Angliában egy gróf, aki egyenes leszármazottja az 139Ó-ben született Shrewsbury híres grófjának. A fiatalabb gróf kezén és lábán az ujjak rész­ben vagy teljesen összenőttek (az orvosok ezt synphallangiának nevezik). A grófi csa­lád egyik tisztelője és barátja tudta, hogy az ujj-összenövésnek ez a formája öröklő­dik —, elhatározta, utánajár, vajon a híres első grófnak is össze voltak-e nőve az uj­jat. Lord Talbot — így hívták az 1390-ben született grófot »— kriptáját felnyitották. A kutatók átvizsgálták a csontokat, megálla­pították, hogy az öregebb Talbot éppúgy szenvedett a synphallangiában, mint annak tizennyolcadik leszármazottja. A többi grófi családtag kriptáját is felnyitották a família majdnem valamennyi tagjáról bebizonyoso­dott, hogy ujjaik rendellenesen fejlődtek. Orvosok, humángenetikusok fe’tevése Az egykori grófi család esete persze nem több tudo­mányos érdekességnél. Orvo­sokat, genetikusokat s termé­szetesen a közvéleményt is ennél jobban izgatják azok az öröklődő rendellenessé­gek, amelyeknek gyógyászati, szaporodás-biológiai, sőt szo­ciálpolitikai jelentőségük van. Napjainkban a humánge­netikusok egy része attól tart, hogy az emberiség szel­lemi képessége nemzedékről- nemzedékre csökken, mert úgy látják, minél intelligen­sebbek, kulturáltabbak a szülők, annál kevesebb gye­reket szülnek. Más feltevé­sek attól tartanak, hogy az emberiség fizikailag is de­generálódik, mert nem tesz­nek meg mindent, amit a humángenetika napjainkban megtehetne a nemzedékek kedvező biológiai szelekciója érdekében. Azt már régebben is tud­ták, hogy jónéhány beteg­ség öröklődik. Az viszont, hogy az öröklődésért a szü­lők ivarsejtjeiben lévő gének felelősek —, csak a közel­múltban derült ki. Öröklődő elmebaj A súlyos széllemi fogyaté­kosságban, rendszerint idio­tizmusban szenvedő betegek vizeletének vizsgálata során azt vették észre, hogy ab­ban egy fenilpiroszőlősav neVű vegyület igen nagy mennyiségben van jelen. Ma­gát a betegséget fenil-keto- nuriának nevezik. Kétséget kizáróan bebizonyították, hogy ez a betegség egy-egy családon belül szabálysze­rűen jelentkezik. Kutatások azt is igazolták, hogy a be­tegség egyetlen génhez kötött öröklődő tulajdonság meg­változásáról és átadásáról van szó. Az elmegyengeség ezen fajtájának biokémiai alapja a fenilalanin aminósav anyagcseréjében rejlik. Ma­gyarázata a következő: — a táplálékkal felvett fenilala­nin nevű aminósav rendes körülmények között, egészsé­ges emberben egy másik áminósawá, az úgynevezett- tlrozinná oxidálódik. Ha va­lamilyen oknál fogva ez az oxidáció elmarad, akkor a fenilanalin fenilpiroszőlősav- vá alakul és felhalmozódik, majd a vizelettel kiürül. Természetes, hogy a tragikus hatást okozó fenilpiroszőlő­sav azért keletkezhet, mert a szervezetben nem képződik az az enzim, amely a tirozin képződését katalizálja, ha­nem helyette a fenilalanin oxidációja kénytelen más le­hetséges úton végbemenni. Felmerül a kérdés —, ez a látszólag csekély változás, miért vezet szellemi fogya­tékosságra? Válaszunk rö-_ viden a következő: Az em­beri szervezet nem tud elő­állítani minden aminósavat, amely a sajátfehérjék előál­lításához szükséges. Az ilyen hiányzó aminósavakat ké­szén kell kapnia a táplálék­ból. A fenilalanin az egyik ilyen aminósav, a tirozin pe­dig a szervezetben a fenil­alanin oxidációjából képző­dik. Ha viszont hiányzik a szervezetben az az enzim, amely az oxidációhoz szük­séges, akkor a fenilalanin nem változhat át tirozinná, ezért olyan megoldást vá­laszt a szervezet, amely nagymennyiségű fenilpiro­szőlősav képződését eredmé- . aqrezi, ami viszont súlyosan károsítja az idegrendszert. Tudvalevő, hogy a szellemi működéseket az idegrendszer végzi és, ha a központi ideg- rendszerben szerkezeti és funkcionális károsodás tör­ténik, ez megmutatkozhat gyengeelméjűségben is. A gyógymód Miután ilyen kitűnően is­merik a fenilketonuria nevű elmegyengeség keletkezésé­nek folyamatát —, tudják-e gyógyítani, illetve meg tud­ják-e akadályozni a kórosan megváltozott gén öröklődé­sét? Nyugat-Németországban már tizenöt éve végzik • az újszülöttek ilyen szempont­ból való vizsgálatát. 1966— 68-ban mintegy félmillió új­szülött között 67 csecsemőnél állapítottak meg fenilketo- nuriát. Ezzel egyidőben 11 ezer felnőtt között \10 eset­ben volt nyilvánvaló az ilyen okból eredő elmebaj. A fe- nilketonuriával született gye­rek agya már az anyaméh­ben károsodott. Az agyhibával született gyermek meggyógyításának ma már komoly esélyei van­nak. A gyógymód: a diétá- zás. A született gyengeelmé­jű gyerek diétája: spe­ciális fehérjekészítmények, bizonyos zsiradékok, ková­szos kenyér, cukor és né­hány zöldségféle. Az ilyen gyereknek nem szabad en­nie húsféleségeket, halat, rendes kenyeret és magas fehérjetartalmú zöldségfélé­ket Minél korábban kezdik el a diétázást — vallják a nyugatnémet orvosok — an­nál nagyobb a gyógyulás esélye. Ezzel a módszerrel az NSZK-ban már számos örök gyengeelméjűségre ítélt gyermeknek sikerült vissza­adni teljes szellemi képessé­gét. Persze vannak öröklődő defektusok, amelyek sok nemzedéken át fennmarad­hatnak és rendszerint nem nagyon súlyosak. Megfigyel­ték, ha egy domináns de­fektus súlyos következmé­nyekkel jár, ha gyógyítha­tatlan, akkor a kedvező mu­táció gyakorisága is jelentő­sen nagyobb. Ha a génde­fektus olyan súlyos követ­kezményekkel jár, hogy le­hetetlenné teszi a beteg Franciaországban 1M nő körül csak egy nem basznál fogam­zásgátló tablettát. Néhány évvel ezelőtt a tablettákat szedő fran­cia nők nehéz kérdés előtt áll­takt a terhesség vagy .az elhí­zás között kellett dönteniük. Az eredetileg nagymennyiségű hor­mont tartalmazó tabletták ugyan­is hízást idéztek elő. A szakem­berek azóta már több olyan tab­lettát kísérleteztek ki, amelynek nincs ilyen mellékhatása. já fogamzásgátlás legkorsze­rűbb módszerének ellenzői ere­detileg éppen az ilyen mellék­hatás miatt támadták a tablettá­kat, de a harcukat a mai napig nem adták feL Ma, amikor már az asszonyoknak nem kell félni­ük az elhízástól, a születendő gyermekek abnormalitására, vagy pedig a tabletták fogyasz­tása következtében keletkezett betegségek veszélyére hívják fel a figyelmet. Az első támadást 1968-ban Ka­nadában indították. Egy toron­tói orvos kivizsgált nyolc olyan asszonyt, akinek terhessége az első hónapokban megszakadt. Megállapította, hogy mind a nyolcán fogamzásgátló tablettát szedtek. Ennek alapján azt állí­totta, hogy a fogamzásgátló tab­szaporodását, akkor termé­szetesen nem öröklődhet a kóros gén. He'yes, nem helyes?! Majdnem minden elme­gyógyintézetben találni né­hány beteget, akinél akkor hatalmasodott el az öröklött elmebaj, amikor már voltak gyerekeik. Az ilyen ember legtöbbjénél 35. éle'.'vük el­éréséig manifesztálódik a kóros gén, mivel az ilyen emberek az átlagnál jóval fertilisebbek, szaporodóké­pességük nagyobb, tehát jó­val több utódot nemzenek. Gyermekeiknek átlag fele hordozza a kóros gént, így nekik is megvan a lehetősé­gük arra, hogy újabb beteg utódokat nemzzenek. Joggal vetik föl a kérdést, helyes-e az, hogy a genetika eredményeinek birtokában nem avatkoznak be az orvo­sok. A problémát bonyolítja, hogy a kifejlett, öröklött elmebajt nem lehet gyógyí­tani. Pillanatnyilag arra sincs mód, hogy a kóros gént hordozó, még egészsé­gesnek látszó beteget idejé­ben megkülönböztessék. Vi­szont, ha mégis kimutatható volna az utódban a kóros gén, joga van-e a társada­lomnak tiltakozni az ilyen emberek szaporodása ellen ? Hiszem, ez a kérdés indokolt, mert a vélt megoldás a tu­dományos ismeretek mai színvonalán elsősorban nem biológiai, hanem szociális, népességpolitikai probléma. Járható út A biológus ezzel kapcso­latban a következőt mond­hatja: fel kell kutatni a kó­ros gént hordozó egyedeket és sterilizálni, meddővé kell tenni az illetőt, a másik le­hetőség a konzervatív, de ugyancsak biológiai állás­pont lehetne: — számolni kell a természetes szelekció­val. Ugyanis, ha a beteg szülők gyermekei túljutnak a veszélyeztetett karon anél­kül, hogy kifejlődne náluk a betegségükre jellemző tü­netcsoport, némileg javulnak a kilátások. Ha elérik a har­mincadik életévet a felénél, illetve egy harmadán ál, öt- ven-hatvan évnél már csak elenyésző százalékban mani­fesztálódik a kóros gén. Takács László lettük genetikus rendellenessége­ket okoznak. Ezt az állítást a francia orvosok is átvették és a sajtóban közzétett erre vonatko­zó cikkek nagy Izgalmat váltot­tak ki. A szakemberek azonnal ellen­támadásba lendültek, éa ameri­kai orvosok rövidesen be la bi­zonyították, hogy a torontói or­vos állítása alaptalan. Dr. Pat­terson amerikai orvos 1141 ter­hes asszonyt vizsgált ki, akik közül 442 szedett a terhesség előtt fogamzásgátló szereket. A fogamzásgátló tablettákat szedő asszonyok 401 gyereket hoztak a világra, ebből 15 volt abnormá­lis, tehát 3,7 százalék, amíg az ilyen szereket nem szedő anyák 641 gyermeke közül 30 volt ab­normális, tehát 4,8 százalék. A veszteség száma mind a két cso­portnál csaknem azonos volt. Egészségügyi tanácsadás telefonon A levelek százaiból kitűnik, hogy legtöbben „doktor úrnak” tartják a felvételünkön látható férfit, aki éppen a mikrofonnál ül. Hogy jutott Dieter Schmidt ehhez a jelzőhöz? Évek óta ő a Hamburgi Egészségügyi Hivatal ajtómunkatársa. Kedvező hang- színezete miatt ö csinálta a táv­beszélő egészségügyi szolgálat­rak szinte minden egyes hang­lemezét. Amikor Schmidt rövid­del ezelőtt az egymilliomodik te­lefonhívást kapta, Seeler egész­ségügyi szenátor (bal oldalt) és Dr. Nebel mérnök, a Hamburgi Főposta Igazgatóság elnöke át­adta neki a város „arany hang­lemezét”. Hamburgban 1968 ápri­lisában vezették be az egészség- ügyi telefonszolgálatot. A ham­burgi példát időközben már az NSZK-nak több városa is felka­rolta. A Hanza-városban minden hónap elején változik a prog­ram. Eddig már többek között olyan fontos témákról kaphatott az ember tájékoztatást, mint „A Miért éppen önt, operációkat végző sebészorvost foglalkoz­tatja a szívbetegségek megelő­zésének kérdése? — Éppen azért, mert sebész vagyok, ßzivet operálok, és ismerem a legapróbb részle­tekig. Ezen kívül már néhány éve kísérletezem az infarktus megelőzésének módjaival. És bár kollégáim azit hihetik, hogy mások munkaterületébe avatkozom, mégis elmondom a véleményemet. Emlékez­zünk csak vissza, mitől hal­tak meg az emberek abban a korban, amikor még nem volt gépkocsi, repülőgép, te­levízió. Életek millióit oltotta ki a pestis, a himlő, a ko­lera, a malária. Ma az em­beriség ostora az infarktus. A kiváltó okok pedig: az ülő életmód és a túlméretezett táplálkozás. — A mozgással kapcsolatos problémák a maá kor embe­rénél már a gyermekkorban felmerülnek. A kisgyermek órák hosszat ül az iskolában és otthon a lecke mellett, hosszú időt tölt a televízió előtt, ráadásul igen gyakran a becsvágyó szülők arra kényszerítik, hogy erején fe­lül zene- és rajzórákra jár­jon, idegen nyelveket tanul­jon. Játékra, futkározásra te­hát egész kevés ideje marad, sokkal kevesebb, mint amennyire szüksége lenne. Még rosszabb a helyzet a 17 és 22—23 év közötti fiatalok­nál. Statisztákat adatok bizo­Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Franciaországban újabb nagy támadást intéztek a fogamzásgátló tabletták ellen. A támadók azt állították, hogy a fogamzásgátló tablettákat szedő asszonyok több abnormális utó­dot szülnek, az ilyen asszonyok között többször fordul elő rák és trombózis. Londoni orvosi bi­zottság állítása szerint a nagy- mennyiségű östrogent tartalmazó fogamzásgátló tabletták vérke­ringési rendellenességeket okoz­nak és ennek alapján egyes sze­reket ki is vontak a forgalom­ból. Franciaországban az orvo­sok két táborra szakadtak, az egyik egyetértett az angol orvo­sok állításával, a másik azt ja­vasolta, hogy végezzenek külön megfigyeléseket. Végül úgy dön­töttek, hogy bizottságot nevez­nek ki a kérdés kivizsgálására. ▲ bizottság megkezdte munkáját. rák hét intő jele”, „A meghűlés elleni védekezés”, „Egészség az utazás alatt”, „Gyermekbénulás elleni védőoltás” és „Családter­vezés”. A „Férfiak és nők intim- higiéniájával” foglalkozó hang­nyitják, hogy a felsőoktatási intézmények végzős hallga­tóinak fizikai állóképessége csekélyebb, mint az utolsó éves középiskolásoké. Har­minc éves borra a mozgás hiánya a szívizmok gyengülé­sét és a véredények rugalmas­ságának csökkenését idézi elő. Semmi csodálatos nincs tehát abban, hogy az in­farktus nemcsak idős korban lép fel. — Ami az étkezést illeti, mindenkinek tudni illik: a táplálék bősége együtt jár a betegségek elszaporodásával. Ráadásul minél kevesebb a mozgás, annál kevesebb kaló­riát igényel a szervezet. Mé­gis, sokan nem akarnak fel­hagyni régi étkezési szoká­saikkal, és nem veszik figye­lembe az évek múlását. Ez pedig egészen szomorú ered­ményhez vezet: a normális­nál kövérebb emberek 5—10 évvel hamarabb halnak meg, mint a soványak. Közismert dolgokról beszélek, de nem félek tőle, hogy unalmasnak tartanak, mert meg vagyok győződve a testgyakorlás és a táplálkozás ésszerűsítése fontosságáról. Csak a nagy megterheléssel és gyors tem­póban végzett rendszeres na­pi testgyakorlás és a normá­lis állandó testsúly megőrzé­se erősítheti meg a szívet annyira, hogy az infarktus veszélyét elhárítsuk, A szívbetegségek megelőzé­sere sokan ajánlják a járást, a futást, a kerékpározást. Ml az Gn véleménye ezekről a javaslatokról? — Hogy a járás eredmé­nyes legyen, gyorsan kell menni, 5—6 kilométeres se­bességgel óránként és sokat — naponta legalább 2 órát. Az embereknek erre nincs idejük. Ajánlják a futást is. Örülök néki, hogy városaink utcáin egyre gyakrabban lát­ni futó embereket. Igaz, nincs sportoló külsejük, de tréning­ruhát viselnek. Ezek a „fu­tók az infarktus elől”-moz- galom hívei. A futás valóban nagyszerű dolog. De hol fus­son kedvére a mai kor em­bere, ha ráadásul városban lakik? Talán az autóáradat közepette lavírozzon? Sokan azért sem vállalják a rend­szeres futást az utcán, mert nem akarnak gúnyolódás cél­táblájául szolgálni. Nagyon megfelel a tenisz, legalább hetente kétszer. De ezt sem lehet mindig megvalósítani. Es az egészségügyi csopor­tok, amelyek tizenkét éve alakultak egyes városokban? — Ez jó kezdeményezés. De az a megterhelés, amit ott követelnek, nem elegendő. lemez két hónapos adása alatt szinte 300 000 ember hívta fel a hamburgi egészségügyi telefon- szolgálatot egész Európából. A hivatal telefonja éjjel-nappal el­érhető a 1159-es számon. Nagy megterhelésre van szükség minden nap, idő és megfelelő feltételek ehhez viszont ritkán adódnak. Ép­pen ezért látom az egyetlen kiutat a reggeli tornában. A gyakorlatokat mindenki ma­ga válogathatja össze. Nem az a fő. milyen gyakorlato­kat végzünk, hanem az, hányszor hajtjuk végre eze­ket, milyen tempóban és mi­lyen erőfeszítéssel. Egy egész­séges embernek 800—1000 mozdulatot kell megtennie 20—30 perc alatt, nagy erő­feszítéssel, gyors tempóban. Ha már nehezen vesz leve­gőt, pihenjen egy keveset, az­tán folytassa a gyakorlatsoro­zat befejezéséig. Mit tanácsol, hogyan kell elkezdeni? — Például az általános megterhelés egyötödével, 180 —200 mozdulattal 20—30 perc alatt A következő három hónapban a mozdulatok szá­mát 800—1000-re kell emelni. Ehhez 10—12 fajta gyakor­latot kell elvégezni: törzs- és térdhajlítást, fekvőtámaszt. Mindegyiket először 15—20- szor, aztán 10—12 mozgással kiegészítve naponta, egy-egy mozgást valamennyi gyakor­lattal párosítva. Ilyen megterhelést minden bizonnyal csak egészséges és viszonylag fiatal emberek en­gedhetnek meg maguknak. Es az őregek, a betegek? Az egyiknek magas a vérnyomá­sa, a másik túl van a hatva­non, a harmadik már átélt egy Infarktust. Velük ml le­gyen? — Ezeknek az embereknek is szükségük van nagy meg­terhelésre. A „műkedvelő” szint ugyanúgy nem enged­hető meg, mint a teljes nyu­galom. Ebben az esetben az orvosság segíthet, de nem a gyógyszertári, hanem az or­vos és a gyógyító testneve­lés szakértője által kidolgo­zott gyakorlatok sorozata. — A betegek számára elő­írt fizikai megterhelés mér­tékét és tempóját elsősorban a szív mérete határozza meg. Ha a szív nem nagyobbodott meg, függetlenül attól, be­teg-e az ember vagy sem, a gyakorlatot teljes megterhe­léssel lehet végezni. A leg­kisebbel kell elkezdeni — 100—120 mozgás félóránként — és a növelés tempóját egy félévre kell szétosztani. Még a szívfájdalmak sem monda­nak ellent a rendszeres test­nevelésnek, azok is ed zik és gyógyítják a szívet. — Az emberek egészséget követelnek az orvostudo­mánytól, de általában csak akkor fordulnak hozzá, ami­kor azt már végleg elvesz­tették. A legjobb, amit ilyen­kor az orvosoktól kaphatnak — tovább élni betegen. Tehát az egészségéről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Fordította: Bányai László A fogamzásgátló tabletták hatása, következményei Az orvosok két táborra szakadtak AZ EMBERISÉG OSTORA Nyikolaj Amoszov sebészprofesszor nyilatkozata 4 civilizáció elhalmozta az embert minden Vívmányával, és cserébe az egészségét kéri tőle. Az infarktus okozta rokkantság és halandóság olyan méreteket öltött, hogy ösz- szevetve az emberiséget sújtó valamennyi betegséggel, az első helyen áll. Elég annyit mondani, hogy a negyvenedik életévét betöltött férfiak közül minden tizediket fenyegeti ez a veszély. Az orvosok nem tudják megállítani ezt a lavinát. Az infarktus gyógyításában komoly eredményeket értek el, de még nem jöttek rá, hogyan lehet megelőzni a bajt. Csak az ember segíthet magán a kegyetlen betegség ellen vívott harcban. Mit kell tehát tenni? A „Nyegyelja” tudósítója kér­déseire Nyikolaj Amoszov professzor válaszol.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom