Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970 október 24. Budapestre érkezett Xuan líiuy ( Xuan Thuy, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bi­zottságának titkára, állam- iminiszter, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Pá­rizsban tárgyaló küldöttségé­nek vezetője a Magyar For­radalmi Munká6-Paraszt Kor­mány meghívására pénteken este hivatalos baráti látoga­tásra Budapestre érkezett. A fogadtatáson a Ferihegyi repülőtéren ott volt Péter János külügyminiszter. Erdé­lyi Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője és Gyenes András külügyminiszter-he­lyettes. • 4 NICOSIA: A rfprtud kutató­két és repülőtereket lezárják > Törökországból érkező forgalom elől. begy megakadályozzák a kolera esetleges behureolasái. ♦ SANTIAGO DE CHILE: A legfrissebb orvosi jelentés szerint René Schneider hal­doklik. A chilei fegyveres erők főparancsnoka felvette az Utolsó kenetet 4 BEtUN’; Nyugatnémet körs­étád személyiségek elhatározták, hogy Engels születésének közel­gő ISA. évfordulója alkalmából Engels Frigyes-alapot létesítenek. Aa alapot a nagy filozófus esz­mélnek lorjosiaéaére használják majd ML ♦ PEKING: rang Ji, a küllőiéi gazdasási'’ kapcsola­tok bizottsága elnökének ve­zetésével lebud kormánykül­döttség utazott repülőgépen Tanzániába és Zambiába, a Tanzánia és Zambia között épülő áj vasútvonal építési munkálatainak megkezdése alkalmából rendezendő ün­nepségre. 4 PARKS) Negyvenhat éve« korában szívroham következté­ben elhunyt Samson Francois zongoraművész, neves Choptn- virtuóz. 4 BRASILIA: Egy Brasi- Sában aláírt megállapodás értelmében Brazília 24 millió dollár értékben 400 ezer ton­na bűzét vásárol az Egye­sült Államoktól. 4 NORFOLK: Csütörtökön tebbszáz diák erőszakkal bir­tokba vette a norfolki állami egyetem igazgatósági épüle­tét az Egyesült Államók-beU Virginia államban. Az egye­temisták kiverték az épület ablakait és kidobálták a bú­torokat. Az akciót tiltako­zásnak szánják a diáktestü­leti elnök kizárása ellen. A főként feketebörüek által lá­togatott főiskolát kétszáz­ötven főnyi rohamrendőrség zárta körül, egyelőre azon­ban nem tett kísérletet a be­avatkozásra, mert a zendü- EÓJc fogva tartják az egyetem rektorét Megjelent az ENSZ deinográtiai évkönyve 4 WASHINGTON: Nixon amerikai elnök pénteken Wa­shingtonból New Yorkba utazik, ahol este, magyar idő szerint 20 óra 30 perc­kor felszólal az ENSZ köz­gyűlésében. Mintegy 25 per­ces felszólalása — a Fehér Ház szóvivőjének közlése szerint — elsősorban az ame­rikai—szovjet kapcsolatokkal foglalkozik majd. Szovjet kulturális delegáció érkezett Budapestre A szovjet kultúra napjai­nak magyarországi esemény- sorozatára péntek délelőtt szovjet kulturális delegáció érkezett Budapestre, J. A. Furceva, a Szovjetunió kul­turálisügyi minisztere vezeté­sével. A delegáció tagjai: J. I. Mihnyevics, a Bjelo- russz Szovjet Szocialista Köz­társaság 'kulturálisügyi mi­niszterhelyettese, A. M- Grt- caj képzőművész, J. M. Fa- gyejeva színművésznő és J. A. Kizin, a szovjet kulturális- ügyi minisztérium főosztály­vezető-helyettese. ^ BAKI: A Bt*­M Táros közelében csütörtökön effT asszony négyes Ikreknek adott életet. A négy bébi — három fiú és egy kislány —«■ valamint a haszonnégy éret édesanya Jól érzi magát. 4 ATHEN: Csütörtökön befejeződtek a Deep expressz fedőnevű NATO-had gyakor­latok. A hadgyakorlaton — amelyet török és görög te­rületen rendeztek — nyolc NATO-ország mintegy 50 000 katonája vett részt. 4 LISSZABON: Lisszabonban pénteken két évi, Illetve két év és két hénapl börtönbüntetésre Ítéltek és öt évre megfosztottak politikai Jogaitél két fiatalem­bert. A fő vádpont ellenük az volt, hogy tagjai a Portugál Kommunista Pártnak. A Santa Crus-4 serin emberei pénteken elfogták John Llnley Frazier, 24 éves autószerelőt, akit ötrendbeli gyilkosság elkövetésé- vei — dr. Victor Ohta-nak, fele­ségének, két fiának és asszisz­tensnőjének lemészárlásával gya­núsítanak. — Frazlert egy erdei házacskában találták meg — mindössze másfél kUométerre dr. Ohta villájától. A rendőrség sze­rint s gyanúsított a gyilkosság- sorosat elkövetése óta Itt tartóz­kodott. Az ENSZ jubileumi ülésszakának protokolláris csúcspontja IKixou besséde a szovjet—amerikai kapcsolatokról Az ENSZ tíznapos jubileu­mi ülésszakának utolsó előt­ti napján, pénteken érte el protokolláris csúcspontját: a I délelőtti és a délutáni ülés 13 szónoka sorában nem ke­vesebb, mint 7 államfő és 3 kormányfő volt. Az ENSZ-közgyűlés ünnepi ! ülésszakának utolsó előtti i ülésnapján, pénteken Nixon amerikai elnökön kívül Ed­ward Heath angol miniszter- elnök, Indira Gandhi, indiai miniszterelnök, Urho Kekko- nen finn elnök, Makariosz érnek ciprusi elnök és Hailé Szelasszié Etiópia császára. A „nagy neveket” tartal­mazó felszólalási listára va­ló tekintettel az ENSZ szék­háza körül megerősítették a biztonsági intézkedéseket. — Mint a Reuter írja, a 18 hektáros terület valóságos katonai tábor képét öltötte. Urho Kekkonen finn ál­lamfő rámutatott: Európában olyan új fejlődési irányzat van kibontakozóban, amely remélni engedi, hogy a nem túlságosan távoli jövőben az európai államok biztonságát nem a tót felíegyverzett tömb közötti félelem egyen­súlyára „alapozhatják”, ha­nem a nemzetek közötti köl­csönös bizalomra és együtt­működésre. Egy európai biz­tonsági értekezlet összehívá­sának előmozdítására vállalt finn szerepre utalva Kekko­nen hangsúlyozta: Finnor­szág, amelynek semleges stá­tuszánál fogva módja van baráti kapcsolatokat fenn­tartani minden érdékelt or7 szággal, továbbra is azon lesz, hogy minden tőle tel­hetőt megtegyen az európai biztonság és együttműködés előmozdítására. Ezt követően került sor Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszter felszólalására. A csehszlovák külügyminisz­ter után Edward Heath brit A Bolgár Kommunista Párt 1971. áprilia 2-án összeülő tizedik kongresszusának je­lentőségét mindenekelőtt az határozza meg, hogy megvi­tatja és elfogadja a párt alap­vető dokumentumait: a fej­lett szocialista társadalom építésének befejezésére, a kommunizmusba való foko­zatos átmenet anyagi és szel­lemi feltételeinek kialakítá­sára irányuló programját — jelentette ki pénteken Todor Zsjvkov. A BKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a bolgár minisztertanács elnöke a Lo- veos megyei Trojan városá­ban mondott beszédet ázón az ünnepségen, amelyet a vá­rosi pártszervezet megalakí­tásának 70. évfordulója al­kalmából rendeztek. kormányfő emelkedett szó­lásra, majd Indira Gandhi Indiai miniszterelnök. Somoza tábornok, Nicara­gua elnöke és Per Borten norvég miniszterelnök szólalt fel a délelőtti ülésen. A várakozásnak megfele­lően, Nixon elnök beszédé­nek fő mondanivalóját a szovjet—amerikai kapcsola­tok alakulásának, s e kapcso­latok világméretű kihatásai­nak szentelte. A szovjet— amerikai viszonyról szólva hangoztatta, nem lenne értel­me „hagyományos hideghá­borús szólamokat” visszhan­gozni. Beszédének további részében az amerikai elnök egy-két homályosan megfo­galmazott célzástól eltekintve — általában tartotta magát ehhez az ígérethez. Nixon emlékeztetett rá, az ENSZ megállapításához fű­zött nagy remények a többi között abból a tényből táp­lálkoztak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió szövetségesként vívott közös harcot a második világhábo­rú során és együttműködtek a világszervezet létrehozásá­ban. Az amerikai elnök ki­jelentette, hogy nem kíván vádaskodni azt Illetően, mi­ért nem váltak valóra a szovjet—amerikai együttmű­ködés folytatásához fűzött re­mények. Nem lenne realisztikus ta­gadni — folytatta —, hogy a szóvjet—amerikai kapcso­latokban az erő szerepet ját­szik. A továbbiakban négy pont­ban foglalta össze azokat a tényeket, amelyek szerinte a fennálló mély nézeteltérések ellenére „közös érdekek alap­ját” nyújthatják az együttes erőfeszítésekre a szovjet— amerikai nézeteltérések kor­látozása, illetve csökkentése érdekében. Azért láthattunk hozzá az új program kidolgozásához — mondotta Zsivkov —, mert rendelkezésünkre áll a Szov­jetunió viliágtörténelmi ta­pasztalata, Lenin nagy párt­jának legújabb gyakorlati és elméleti eredményei, s alko­tóin felhasználhatjuk más teetvórpártok, az egész nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom tapasztalatait. A bolgár pártnak a jelen­legi politikai irányvonalat meghatározó 1956. évi áprili­si pléáuJrha óta eltelt idősza­kot Zsivkov js nagy erőfe­szítések és á nagy sikerek időszakának” nevezte. A pártkongresszus másik fontos témája a hatodik öt­éves terv irányelveinek meg­vitatása ás elfogadása lesz. 1. A legfontosabb közös érdek, hogy egyikük sem ki­van nukleáris csapásokat vál­tani, ami az emberek tízmil­lióinak életébe kerülne, ily- módon igen erős közös érdek a nukleáris konfrontáció el­kerülése; 2. Közös érdek a fegyver­kezés óriási költségeinek csökkentése. 3. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió két olyan veze­tő ipari hatalom, amelynek jelenleg igen csekély mér­tékű az egymással való ke­reskedelme, jóllehet mind­kettőnek érdekét szolgálná, olyan nemzetközi feltételek kialakítása, amelyek lehetővé tennék a kereskedelmi kap­csolatok növelését. 4. A 'világszerte megmu­tatkozó gazdasági és társa­dalmi szükségletek olyan ki­hívást jelentenek, amely ugyancsak arra ösztönöz, hogy a két hatalom versen­gését alkotó irányba terel­jék. Nixon hangoztatta, hogy ezekre a közös érdekekre alapozta hivatalba lépésekor azt a kijelentését, amely sze­rint az Egyesült Államok po­litikája „a konfrontáció kor­szakából a tárgyalások idő­szakába való áttérésre” fog irányulni. Az elnök reményét fejezte ki, hogy „ez a szellem fogja majd uralni” a két kormány tárgyalásait a stra­tégiai fegyverkezés korláto­zásáról. A továbbiakban meg­állapította: a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak mindeddig sikerült elkerül­nie, hogy közvetlen konflik­tusba kerüljenek egymással, de az első világháború tragi­kus tapasztalataira hivatkoz­va arra figyelmeztetett, hogy kisebb nemzetek egymás köz­ti háborúi is beleránthatják, akaratuk ellenére is, a nagy­hatalmakat egy konfliktusba. Nixon nyolc pontban össze­gezte azokat a közös „világ­érdekeket”, amelyeknek érvé­nyesítését nagy mértékben megkönnyítené a szovjet— amerikai kapcsolatok javulá­sa, a békés versengés alap­ján. Az elnök felsorolása sze­rint ezek a következőik: 1. „A szegény és a gazdag nem­zeteket elválasztó szakadék” további kimélyülésének meg­akadályozása; 2. Az ENSZ békefenntartó szerepének erősítése; 3. Az ember termé­szeti környezetének megvé­dése; 4. A tengerek haszno­sítása; 5. A túlnépesedés megakadályozása; 6. A nem­zetközi kábítószer-csempészés megfékezése; 7. A légikalóz­kodás és a diplomatarablá- sak megakadályozása; 8. A hadifoglyok emberi jogainak biztosítása. Befejezésül Nixon elnök általánosságokban szólva tűz­szünetet és tárgyalásos béke­rendezést sürgetett Délkélet- Ázsiában, a Közel-Keleten, majd felhívta az ENSZ tag­államait, hogy indítsanak kö­zös támadást a békét fenye- g«tö bajók ellen. Todor Zsivkof a bolgár párt közelgő tizedik kongresszusáról Kína - Kanada - ENSZ Nttáay nappal eteUMt Kanada As ENSZ csütörtökön megje- tart demográfiai évkönyve szé­riáé a világ lakossága a követ­kező harminchat évben várha­tóan megkétszereződik, és szá­ma több mint kétmilliárd fő lesz. Iám közepén a világ 3X52 millió lakosának 55 százaléka Ázsiá­ban élt: 7te millió tő Kínában, BT millió Indiában, US millió Indonéziában, 112 millió Pakisz­tánban éa 102 millió Japánban. Európa lakossága a Szovjet- unió európai részét leszámítva KO millió (a világ összlakossá­gának 12 százaléka), Afrikáé 345 millió (9,1 százalék) és Latin- Amerikáé 27S millió (7,3 száza­lék). A Szovjetuniónak 240 mil- Bé (5,7 százalék), Észak-Ameri­kánk 224 millió (5,3 százalék) éa Óceániának ISJ millió .(OÁ százalék) lakosa van. A születési irányszám csökkenésével egy­idejűleg az elhalálozási arány szinten csökkent, Uymódon a vi­lág lakosságának 1,3 százalékos évi növekedési aránya 1369-ben sem változott. Az ENSZ évkönyve blrüladja, hogy Tokié a világ legnagyobb városa, 3 millió lakossal. Utána következik New York, London, Moszkva és Sanghaj. A legfejlettebb országokban snfvbajban és rákban halnak meg a legtöbben, míg a fejlődő országokban a halál okaként az. aggkori végelgyengülést Jelölik meg, vagy azt jegyzik fel, hogy a halál oka ismeretlen. kormánya bejelentette, hogy el­ismeri a Kínai Népköztársaságot. A tajvani bábrezsim képviselője már el 1« hagyta a kanadai fővá­rost és rövidesen megjelennek Kanadában Kína diplomáciai képviselői, illetve Kanada meg­bízottja Peklngben. A Szovjet­unió és a szocialista országok már 1943 óta töretlen energiá­val harcolnak a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon a Kínai Népköztársaság törvényes Jogai­nak elismertetéséért, beleértve Kína ENSZ-tagságát la. Ami az j ENSZ-et Illeti, ezek a törvényes jogok kiterjednek a Biztonsági Tanács tagságára is. Az ENSZ alapokmány értelmében ugyanis Kína az „öt nagy” egyike. Mint ilyen, állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak és — hasonlóképpen a Szovjetunióhoz, az Egyesült Államokhoz, Nagy - Britanniához éa Franciaországhoz — vétójoga la van. A nemzetközi politikai élet kétségkívül legképtelenebb és legtörvénytelenebb jelenségei közé tartozik, hogy ezt á helyet mindmáig a tajvani Czang Kaj- sek rezsim bitorolja. Hangsú­lyozni kell azt la, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista országok Kína diplomáciát elis­merésének és a kínai ENSZ-táf* Ságnak az ügyében mindig kö­vetkezetes elvi politikát folytat­tak. Támogatták ezt e törvényes ée Igazságos követelést — függet­lenül attól, hogy milyen válto­zásokon ment keresetül kapcso­latuk Kínával s miképpen szem­lélték Kinn egyen külpolitikai akcióit. Általános vélemény, hogy n Kanada részéről létesített diplo­máciai kapcsolat újabb komoly rést üt az amerikai politika me­rev frontvonalán. Nemcsak asért. mart ez az els« met, hogy Kína az észak-amerikai kontinens egyik országival diplomáciai kapcsolatot létesít, hanem azért la, mert számítani lehet a ka­nadai döntés láncreakciójára. Tudvalévő, hogtr Olaszország, Belgium As Ausztria tárgyaláso­kat fólytat Kínával a diplomá­ciái kapcsolat felvételéről ét a legutóbbi napokban ŰJ-Zé!and és Malaysia la Ilyen szándéko­kat jeleztek. Az ü] helyzet kétségkívül be­folyásolhatja a kihal ENSZ-fel- vétél ügyében ezédékes ENSZ- szavazást. Ez lesz a huszadik eaet, hogy a kínai felvétel ügyé­hén szavaznak. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében kiala­kult erőviszony-változások min díj; megmutatkóztak a szavazati Í rányokbtri Is. 1352-ben például ilndötsze heten szavaztak Kína tagfelvétele mellett, negyven- ketten ellene, tizenegy tagállam pedig tartózkodott. Nem utolsó­sorban a Szovjet diplomácia szívós szervezőmunkájának is köszönhető, hogy 1955-ig követ­kezetesen és fokozatosan rom­lottak ebben a kérdésben az Egyesült Államok diplomáciai pozíciói. 1965-ben történt meg elJször, hogy Washington nem tudott többséget szerezni a kí­nai tagfelvétel ügyében. Ebben az esztendőben már nem keve­sebb, mint 47 állam követelte Kína felvételét, ugyancsak negy­venhetén szavaztak a felvétel ellen, buszán pedig tartózkod­tak. B fokozatos pozlclóromlást az utóbbi évtizedben az Egyesült Államok azzal akarja ellensú­lyozni, hogy minden esztendő- ben úgynevezett „fontos kérdés­nek” nyilváníttatja Kína tagfel­vételét. Ez ugyanis azt Jelenti, hogy Kína törvényes Jogainak érvényesítéséhez az ENSZ-ben kétharmados többségre van szük­ség. Magától értetődik, hogy • kí­nai diplomácia akcióinak, ma­gatartásának ás véleménynyil­vánításainak igen komoly sze­repe van — különösen a kér­désben Ingadozó, a szavazásnál rendszeresen tartózkodó ENSZ- tagállamok befolyásolásában. 1955 és 1953 között például az 1965-ben már álért helyzethez ké­pest Jónébány árnyalattal rom­lott Kína szempontjából a sza­vazás aránya. Ebben a kínai külpolitika egyéb, ritathaté ak­ciói mellett szerepe volt annak, bogy a pekingi diplomácia su­galmazta, majd üdvözölte Indo­nézia kilépését az ENSZ-ből és olyan gondolatokat is felvetett, hogy a jelenlegivel szemben ÚJ Ctnyitás a szocializmus felé Allende nyilatkozata Salvador Allende A chilei népi egységfront elnökjelölt­je a nyugat-berlini SFB te­levízió- ée rádióállomásnaJt adott nyilatkozatában kije­lentette. hogy leendő kormá­nya „tiszteletben tartja a i polgári demokrácia szabá­lyait és ennek keretében tér majd a szocializmus útjára” — hozzátette, hogy a kor­mány nem lesz szocialista, csak megnyitja a szocializ­mus felé vezető utat. Alienee — akinek elnök­ségéről szombatom dönt a chilei parlament — kijelen­tette: meg van győződve a hadsereg lojalitásáról. Arra a kérdésre, hogy Chi­le Allende elnöksége alatt is elfogadja-e az amerikai ka­tonai segítséget, 6 tagja ma­rad-e az „amerikaközi védel­mi rendszernek” a következőt válaszolta: „eleget fogunk tenni valamennyi kötelezett­ségünknek és tiszteletben tartjuk az országunk érde­keivel összeegyeztethető meg­állapodásokat”. , Kifejtette továbbá, hogy a baloldal ellentétben a jobb­oldallal, sohasem alkalmazott erőszakot, de — mint mon­dotta — „forradalmi erőszak­kal válaszolunk a nép vív­mányainak megsemmisítésére irányuló reakciós erőszakra”. Újabb egyezmény Jordániában Az amtnani rádió csütörtök este bejelentette, hogy a jor- dánlai kormány és a Palesz­tina! ellenállási szervezetek képviselői újabb egyezmény­nyel egészítették ki az októ­ber 13-i fegyverszüneti meg­állapodást. A csütörtök este aláírt egyezmény szabályozza a korábbi mega 1 lap jdas vég­rehajtásának módját. A do­kumentumot a tunéziai nagy- követségen Bah! Ladghám tunéziai miniszterelnök, az arabközi békéltető bizottság elnöke jelenlétében írták alá a jordánlai kormány, a had­sereg és a Palesztinái felsza­badítás! szervezet képviselői. A megállapodás részleteit mindeddig nem közölték, de Ladgham a dokumentum alá­írását mérföldkőnek nevezte az arab állam- és kormány­fők kairói megállapodásának végrehajtásában. Ladgham ugyanakkor beje­lentette, hogy csütörtökön a Jordániái kormánycsapatok szabadon bocsátottak 200 ge­rillát További 800 foglyot va­sárnap helyeznek szabadláb­ra. 4 PR AGA: A Cseh Nem­zeti Tanács pénteken felmen­tette belügyminiszteri tiszt­ségéből Josef Grössert és más feladattal bízta meg. Az új cseh belügyminiszter Jo- i séf Jung lett vlláftniveteiet kell létrehezaL Eh megkönnyítette ez amerikai diplomácia helyzetét. Washington azzal érvelt, bogy Kínát valójá­ban „nem érdekli” az ENSZ- tagság, s hogy • világszervezet szétbomlasztására törekszik. 1958 óta a kínai hivatalos nyilatko­zatok Hangja ebben a vonatko­zásban fokozatos módosuláson ment keresztül. 1969 szeptembe­rében, amikor már javában foly­tak a kanadai—kínai tárgyalások — Sharp kanadai külügyminisz­ter közöltéi Kína felkérte Kana­dát, a maga részéröl Is nyújtson segítséget ahhoz, hogy Kína tör­vényes ENSZ-jogait helyreállít­sák. Hasonló kijelentéseket tar­talmaznak azok á kínai kom- i mentárok, amelyek most az Ot­tawa— Peking megegyezés Jelen­tőségét méltatják. " Jelek szerint llymóűoá it egész kérdés fejlődése új sza­kaszba lépett. Az ENSZ mostani ülésszakán dőntő fordulatra még nem lehet számítani. Történel­mileg azonban világos, hogy az Egyesült Államok utóvédharcot folytat, S Kína elöbb-utöbb él­foglalja törvényes helyét az . ENSZ-ben, ahonnan el kell tá- voznlok a Csang Kaj-sek re­zsim képviselőinek. is 4 á 4 L t *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom