Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
9 DUN ANTÜLI NAPLÓ 1976 október 13 Október 20-án Hz elnökválasztás másod k fordulója Chiléiien O któber 20-án választja meg a chilei parlament két háza az ország következő elnökét, mivel a szeptember 4-én megtartott elnökválasztáson egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget. Salvatore Allende a baloldali Népi Egységfront jelöltje (jelölését és programját a Kommunista Párt, a Szocialista Párt, a Szociáldemokrata Párt, Radikális Párt. Független Népi Akció, Egységes Népi Akciómozgalom, valamint 750 ezer dolgozót tömörítő Egységes Szakszervezeti Központ egyaránt elfogadta és támogatja) a szavazatok 36,3 míg ellenfele a jobboldal Jorge Alessandri 34,9 százalékát kapta. A tavalyi képviselőválasztások eredményeként a parlamentben a Népi Egységfront 81, a jobboldali 41, a Keresztény- demokrata Párt, amely ígéretet tett arra, hogy támogatja Allende megválasztását, 78 szavazattal rendelkezik. A baloldal jelöltjének megválasztását és programjának megvalósítását — a legnagyobb bankok, a főleg külföldi érdekeltségű bányavállalatok államosítását és a radikális földreform végrehajtását — sem a belső jobboldal, sem az amerikai imperializmus parlamenti eszközökkel megakadályozni nem tudja, ezért gazdasági és politikai nyomással, valamint az egységfront felbomlasztásával próbálkozik. Az amerikai monopóliumok érthetően aggodalommal kísérik Chile balra tolódását, hiszen a 4500 km hosszú, átlagosan 180 km széles 741 767 négyzetkilométer területű 9 566 000 lakosú hegyvidéki ország legfontosabb terméke a hadiipar fontos nyersanyaga a réz. amelynek kitermelését és kohósítását 85 százalékban amerikai érdekeltségű társaságok — az Anaconda és a Kennecott Copper leányvállalatai — végzik, a bányatermék legnagyobb felvásárlója pedig ugyancsak az Egyesült Államok. C hile rézkészletei a világ becsült tartalékainak 37 százalékát, az 1969-ben termelt 686 400 tonna fémtartalommal a tőkés világtermelés 13,8 százalékát adja, a tőkés termelők sorában a harmadik, az exportálók sorában a második helyet foglalja el. A réz az ország kivitelének 69 százalékát szolgáltatja. Amerikai érdekeltségű a világ legnagyobb külszíni fejtése Chnquica- matában, és a legnagyobb fö'dalat- ti bánya El-Tenientében. Hasonló mértékű az amerikai behatolás a bányászat más ágazataiba is (vas, salétrom, molibdén) hiszen itt képződik a legtöbb haszon: az amerikai közvetlen tőkeberuházások 61 százaléka a több mint 500 millió dollár évente 23 százalék hasznot hoz. A kereszténydemokrata kormányzat ugyan megnyirbálta a moiM?”ái?ijmok «ogait, és a rész- vény^őbb^á., megszerzésével ellenőrizni próbálta tevékenységüket, ezek - lenesek azonban nem akadályozhatták meg a gazdasági élet romlását és a lakosság nagyobb ré- mtk érintő tanári* súlyosbodásátSzéleskörű vita a házassági korhatárról Családtervezés és szaporulat Indiában India lakosságának minden rétegében vitatkoznak arról, hogy a házassági korhatárt három évvel fel akarják emelni. Jelenleg a fiúk 18, a lányok 15 éves borukban házasodhatnak. A korhatár felemelése ellen sok diák tiltakozik azzal az indokolással, hogy ily módon elterjedne a házasság előtti nemi élet szokása. Néhány szülő viszont ezt a korhatárt sem tartja elegendőnek és azt állítja, hogy a 21, illetve a 18 éves fiatal még éretlen a házasságra, a szegény india.ak azonban — városon és falun egyaránt — úgy vélik, hogy a késői házasság a gazdagok fényűzése. Egy Űj-Delhi-i mosónő, aki két leányát 13 éves korában adta férjhez, kijelentette, hogy képtelen lett volna tovább élelmezni őket. A korhatár-felemelés oka — az egészségügyi és családtervezési miniszter szerint — a rendkívül mar gas születési arányszám. Évente 21 millió gyermek születik, 8 millió ember hal meg, így az 530 milliós nép évi szaporodása 13 millió. A miniszter szerint a születési arány 20 százalékkal csökkenne, ha a lányok csak 20 éves korban mennének férjhez. A törvényes rendelkezések ellenére India egyes vidékein 13 éves lányokat is oltár elé vezetnek, az ennél idősebbeket a szülők már pénzügyi megterhelésnek érzik, a 20. életév felé haladó teenager lányokat pedig egyenesen szerencsétlenségnek tartják. Már 1929-ben meghozták Indiában az első t -vényt a gyermek- házasságok ellen' a minimális korhatárt a fiúknál 18, a lányoknál 14 évben állapították meg. Ez a szabályozás azonban sohasem vált hatályossá, minthogy a törvény- szegők ellen egy harmadik személy feljelentésére lett volna szükség. Akkoriban nem is volt pontos a születések bejegyzése. így a menyasszony és vőlegény korát nagyon nehezen lehetett meghatározni. 1956-ban a házassági korhatárt a lányokra vonatkozóan reiemelték ugyan egy évvel, de csak i hinduknál. Azokat, akik a megállapított korhatárnál előbb házasodnak össze, szintén 1956-tól kezdve lehet büntetni 15 napi elzárással, vagy pénzbüntetéssel, — azonban ilyen címen egyetlen vádemelés sem történt. Az egészségügyi miniszter hiszi, hogy a házassági korhatár természetes módon is emelkedni fog annak következtében, hogy egyre több lány dolgozik házon kívül. A hagyomány ugyan azt kívánja, hogy a nők a házi tűzhelyet őrizzék, a családok rossz pénzügyi helyzete azonban ezt nem teszi lehetővé. A miniszter tulajdonképpen a férfiak házasságának alsó korhatárát 25 évben szerette volna megállapítani, de ez ellen már magában a kormányban is ellenzékre talált. A miniszter urak is már 20 éves korban szeretnék fiaikat megházasítani. r 100 év múlvc senkinek sem lesz munkája Az embernek a következő évszázadban már nem lesz szüksége arra, hogy létfenntartása érdekében dolgozzék. Azoknak a munkáknak a 95 százaléka, amelyekre ma még szükség van a napi kenyérkeresethez a XXI. században felesleges lesz; ezeket a műveleteket a gépek és computerek végzik el, vagy emberszabású majmok, mint sajátos módon e célra kiképzett munkarabok fogják átvenni. Ez a véleménye Arthur Clarke-nak, az 50 éves fizikusnak, matematikusnak, oceanografusnak, űrhajós technikusnak és divatos „Science-fi ction” írónak. „Politikai jóslásokba bocsátkozni lehetetlen”, véli Clarke, „de a technológiai fejlődés elég világos és áttekinthető. Ezek szerint már most megjósolhatjuk, hogy az átlagember életmódja radikális változásokon megy majd át. A homo sapiensnek, mint a teremtés koronájának és a legértékesebb élőlénynek életcélja egyszerűen az lesz, hogy élvezze az életet, és mint technokrata felügyeljen az általa kieszelt gépekre, amelyek tevékenysége mozgásban tartja a világot”. Valamennyi alacsonyabb rendű berendezés kezeléséhez segédmunkásokként — Clarke szerint — különböző fajta emberszabású majmok állnak majd rendelkezésre. A A rituális bebalzsamozás a legbonyolultabb műveletek közé tartozott, amelynek komoly elvégzéséhez az egyiptomiaknak hetven napi munkára volt szükségük. A holttestet a lakásból sátorformájú különleges „műhelybe” vitték, amelynek a „jó ház” nevet adták. Ott „megtisztították”: a Nílus vizével mosták meg. Ezután a bal oldalán bevágást eszközöltek: kivették a máját, a tüdejét, a gyomrát, a beleit és „kanopénak” nevezett négy kővederben helyezték el. A kivett szervek helyét gyantákkal és fűszerekkel tömték ki, hogy a test megtartsa emberi formáját, s ilyen módon megőrizzék az elhunyt személyiségét. csimpánzoknak például potenciálisan feltétlenül megvan a képességük. hogy az ilyenfajta munkákat ellássák, csak ez idő szerint hiányzanak a szükséges impulzusaik. A genetika eszközeivel erre feltétlenül „rá tudnánk őket nevelni”. Általában az emberi jövő szempontjából a nevelés a legnagyobb probléma, állapította meg Clarke. Már most felismerhetjük, hogy az emberiség a tudás területén a robbanékony és forradalmi fejlődés kezdeti fázisában van. Az ember ismereteinek és információinak volumene ez idő szerint minden tíz évben megkétszereződik. Ez más szóval annyit jelent, hogy az elsajátított emberi tudás egyik fele tíz év múlva elévül és több nem alkalmazható, nem használható fel. Ez a fejlődés igen gyorsan és progresszívan folytatódik majd. „A jövő embere kénytelen lesz egész életén át tanulni”, mondta Clarke filozófus, utalva a XXI. században várható fejlődési ütemre. Clarke véleménye szerint többek között a mezőgazdaság is messzemenően megváltoztatja eddigi formáját, mert ma túlságosan ésszerűtlen. Az élelmiszereket szintetikus úton bőséges mennyiségben és nagyon olcsón fogják tudni előállítani. A múmiát felállították, s egy pap sebészkéssel felnyitotta a száját, — hogy lelke feltámadhasson, — mint hajdanában Ozirisszel cselekedték meggyilkolása után. Az örök élet nem volt többé a fáraók előjoga: de arisztokratáknak és közembereknek egyaránt jutalom-számba ment, amelyet ki kellett érdemelnie a földi életben. NEHEZ LEVEGŐ Milano levegője még a londoni szmognál is károsabb az egészségre — mondotta az észak-olaszországi nagyváros polgármestere. E meghökkentő közlésnél szakértői véleményekre hivatkozott. A város központjában a levegő sokszor éppen, hogy eléri az emberek számára elviselhető szennyezettség határát. Sátánimádás és boszorkányszombalok Egyre növekszik Amerikában azok száma, akik rendszeres résztvevői olyan összejöveteleknek, mint amilyen például a boszorkányszombat, a varázslat, a spiritualizmus vagy a sátánimádás. Röviddel ezelőtt Los Angelesben ezrek gyűltek össze a Hollywoodstadionban, „hogy szexuális vitalitásukat a világ legnagyobb boszorkányságával erősítsék”. New Yorkban rendezték meg például „az okkult művészetek első fesztiválját”, boszorkányokkal, médiumokkal és telepatákkal körítve. Hogy a démonikus csoportok milyen messzire jutottak el a sátán- imádásban, azt az is bizonyítja, hogy Texasban a rendőrség állatcsontokkal teli gödröket talált, A San Francisco-i „sátán templom” arról nevezetes, hogy orgiák és perverz kicsapongások színhelye. A sátán püspöke egyébként egy oroszlánszelidítő. A „fehér boszorkányok társasága” úgy véli, hogy a boszorkányművészet egy, a kereszténység előtti vallás volt. A szervezetnek természetesen tizenhárom tagja van, valamilyen derék és szégyenlős háziasszonyok. Sokukat az egyedüllét kínozza, s úgy érzik, a boszorkányság az egyetlen dolog, ami életüknek értelmet adnat. A sátánímádat és a boszorkánykultusz lényeges alkotóeleme egyébként a kábítószer Is. Van, akiknek az okkultizmus pusztán menlevelet ad elfojtott szexualitásuk kiélésére, sokak számára azonban erőt kölcsönöz. Kegyetlen volt a történelem előtti korszak... 70 nap kellett a bebalzsamozáshoz Az agyat is kivették, de a halott szívét a helyén hagyták, minthogy az egyiptomiak szerint az az értelem székhelye. Ezután a testet olajok és értékes gyanták segítségével nem-rothadóvá tették, majd szalagokkal bepólyálták. Az Itt leírt művelet — a gazdag emberek bebalzsamozása — igen drága eljárás volt, és amikor a „jövendő életet” elérhetővé tették a szerényebb körülmények között élő körök számára is, az említett ceremóniát egyszerűsíteni kellett. Lemondtak az olajokról és a fűszerekről, s a holttesteket só- vagy mészfürdőbe tették. De mindvégig megőrizték a „száj kinyitásának” szertartását. Napra bérelhető hivatásos sira- tókkal, muzsikusokkal és táncosokkal érkeztek a temetőbe, minthogy — szemben az európaival — az egyiptomi temetés vidám vált Minden idők első nagy mészárlása mintegy 11 000 évvel ezelőtt kezdődött. Főszereplője az ember, színtere Amerika volt. Paul Martin professzor, az arizonai egyetem híres paleontológusa ezzel magyarázza a pleisztocén-kor egyes állatfajtáinak teljes, gyors eltűnését. Addig az amerikai kontinensen, magvarázza, ahol nem éltek emberek, szabadon fejlődtek a különböző állatfajták. Éltek Itt mammutok, óriási tevék, nem kevésbé óriási lajhárok, amelyek a zsiráfhoz hasonlóan a fák tetejéről legeltek. És ekkor, 11 000 évvel ezelőtt, az Ázsiából érkező nomád vadásztörzsek átkeltek a Behring-szoroson. Ezek a törzsek óriási vadászatot indítottak, amely néhány évszázad alatt a történelem előtti állatfajok többségének teljes eltűnéséhez vezetett. Paul Martin doktor szerint Maoayos állatok eltűnéséből naptári pontossággal meg lehet határozni, mikor tűnt fel az ember Amerika különböző vidékein. Ez az öldöklés, jegyzi meg, egyébként az észak-amerikai vegetáció teljes megváltoztatásához vezetett. És ez folyik ma is, amikor az igen nagyszámú állatállomány miatt az amerikaiak gyomirtó szerek segítségével a délnyugati erdőket legelőkké akarják átalakítani. Dr. Martin más utat ajánl: a történelem előtti Amerika megkövült faunjának a lehető legnagyobb mértékű visszaállítását. Nyilvánvalóan nem arról lenne szó, hogy mammutokat vagy óriási lajháro- kat teremtsünk újjá. De véleménye szerint lehetséges volna a jelenlegi fajok közül kiválasztani a kihalt fajtákat leginkább megközelítőeket, s meg kellene próbálni, hogy milyen mértékben lehet őket megfelelő környezetben reaklimatizálMINDENFÉLE — mindenfelől FOKHAGYMÁBÓL készült GYÓGYSZEREK Az emberek régóta ismerik a tokhagyma gyógyító hatását. A fokhagymát egyebek közt magas vérnyomás ellen használják. A lengyel tudások megállapították, hogy a fokhagyma kiváló antibiotikum. Egy poznani gyógyszervegyésznek nemrég sikerült szagtalanítania a fokhagymakészítményeket. THEODOR AKISZ RÓMÁBAN Mint a hírügynökségek jelentették, Theodorakisz, a világhírű görög zeneszerző az elmúlt héten lépett először színre karmesterként Olaszországban, azóta, amióta kiszabadult a junta fogságából. Képünkön. a komponista megérkezik a római repülőtérre. SKÖT N ACION ALIST A TÖREKVÉSEK A skót képviselők 262 év múltán ismét ülésezhetnek a skót parlament épületében. A brit kormány hozzájárult ahhoz, hogy p skót ügyekkel foglalkozó különleges bizottság ápri i' 28-án megtartsa első nyilvános ülését Edinburghban. 1707-ben éppen ebben a városban oszlatták fel az utolsó skót parlamentet és fogadták el az Angliával való egyesülésről szóló egyezményt. A skót nacionalisták arra számítanak, hogy a következő általános választásokon a brit parlamentben megszerzik a 71 skót képviselői helynek legalább a felét, ami 1971 után lehetővé tenné skót kormány és parlament megalakítását. Áruba bocsátott NEMESSÉG Nyugdíjas létemre nevetséges a bárói címet használni” — mondta Quaranta de San Severino báró. Áruba bocsátotta hát címét ötezer fontsterlingért. Bár Londonban született, egyetemi éveit Olaszországban töltötte, ahonnan ősei származnak. Olaszországban később a légierőknél szolgált, majd visszatért Angliába, ahol most egy panzióban él. A báró elmúlt 68 éves, és a környéken egyszerűen csak Bemard Quaranta néven ismerik. Bárói címe 1010-ből származik, akkor kapta egyik őse a keresztes- háborúkban szerzett érdemeiért. Útikalauz Róma KERÜLETEIRŐL A római városi tanács kezdeményezésére, útikalauzokat adnak ki az örök város egyes kerületeiről. Egész Róma útikalauza mintegy 40 kötetből fog állni, minthogy jóné- hány kerület olyan bőséges látnivalóval szolgál, hogy ismertetője nem fér bele egyetlen kötetbe. A 22 kerületet ismertető kötetek minden szövegoldalához régi metszeteket, vagy az emlékművekről készített fényképeket mellékelnek. Beszámolnak a paloták, templomok és más műemlékek múltjáról, s közük az építtetők adatait, esetleg családjuk történetét. 1
