Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-17 / 244. szám
1970. október 17. dunantüli napló Az óvodákból kikerült iskolások jobban tanulnak Csak társadalmi összefogással enyhíthetünk gondjainkon „A népi ellenőrzés 130 óvodára és 160 általános iskolai napközi otthonra kiterjedően megvizsgálta az intézmények működését... Az ellenőrzések harmincháromezer gyermek elhelyezési körülményeit érintették”. Így kezdődik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban készült jelentése, amelyet a kormány is megvitatott. Találunk ebben a tanulmányban néhány dicsekvésre méltó számot: ma már minden második kisgyermek óvodába jár és a napközi otthonokban elhelyezett tanulók aránya 15 százalék fölé emelkedett. Országosan, 1960-nal összevetve az elhelyezett gyermekek száma 136 ezerrel növekedett. Jobban tanulnak az óvodások Az intézetek fenntartására a tanácsok az idén 1,5 milliárdot, a vállalatok pedig 100 millió forintot fordítanak. Ez a két szám, így egymás mellett, elgondolkoztató ... A statisztikai felmérések beszédesen bizonyítják, hogy az óvodából iskolába kerülő gyermekek mennyivel jobb eredményt érnek el, mint, akik nem jártak, vagy nem járhattak óvodába. Tizenegyezer tanuló iskolai előmenetelét megvizsgálva a Népi Ellenőrzés megállapította, hogy: a volt óvodásoknak 96 százaléka, az iskolára előkészítő csoportosok 87 százaléka, a családokból közvetlenül iskolába kerülő gyermekeknek mindössze 69 százaléka végezte sikeresen el az általános iskola első osztályát. Az idézett adatok egyértelműen bizonyítják az óvodák pozitív előkészítő és nevelő hatását. De az őszinteség megkívánja, hogy hozzátegyük: sajnos férőhely hiányában évente a jelentkezők 25—30 százalékát kell visszautasítani, s ez a hátrány — a felmérés tanulsága szerint — különösen az alacsony jövedelmű- eket és a fizikai dolgozók gyermekeit érinti. A községek felében nincs óvoda I Az országban sorra épülő új lakótelepek általános problémája, hogy: kevés az óvoda és a napközi; most arról nem is akarunk beszélni, hogy ezek is sajnálatos módon nemegyszer csak a lakások átadása után évekkel készülnek eh Az óvodahiány oka, hogy a legtöbb helyen, a tervezésnél az országos átlaggal számolnak, vagyis 100 családra 113 gyermeket kalkulálnak. Márpedig a lakótelepeken — és ez nagyon egészséges, hogy a tanácsok főleg a nagy-családosoknak adják a kényelmes, új lakásokat — 100 családra 136 gyermek jut!... A településszerkezeti adottságok következtében a községek felében nem működik óvoda!... Ez a tény, közvetve, az asszonyok munka- képességére is kihat, mert a gyermekek elhelyezésének gondja miatt esetleg munkát sem vállalhatnak. A jelenlegi sokszor feszítő munkaerő gondot is enyhítené, ha a községekben, vidéki településeken több lenne az Óvoda. S ez nem egyszerűen csak a helyi tanácsokon múlik. A szűkös munkáskéz Megszerzése érdekében a Elet az óvodában vállalatoknak ez irányban is lehetne mit tenniük. Sokszor egy kellő pillanatban és helyen vállalt közreműködés, anyagi áldozatvállalás az építkezésben, esetleg hosszú időre megoldaná a munkaerő utánpótlásukat. öt év: 37 ezer férőhely Az elmúlt évtizedben évente átlagosan ötezerrel növekedett az óvodai férőhelyek száma. De ez még mindig kevés!... Államunk jelentős összeget fordított és fordít ezután is a gyermekek neveltetésére. A következő ötéves tervben újabb 37 ezer férőhellyel számolhatunk. De mellékívánkozik egy másik hivatalos adat is: az a demográfiai tény, hogy már az idén 25—30 ezer anyának jár le az országban a gyermekgondozási segélye. Közülük legtöbben csak úgy tudnak újra munkába állni, ha gyermekeiket — immár túl a bölcsődés koron — óvodába tudják elhelyezni. Tehát már az idén, de a jövőt tekintve még inkább nem árt számbaven- ni, hogy a szülések ösztönzését csak úgy oldja meg a gyermekgondozási segély, ha a gyermekek elhelyezési gondja is csökken. A 37 ezer új férőhely soknak tűnik, de ha a gyarapodó igényeket nézzük, akkor mégsem elegendő. Más forrásból sem ártana keresni a megoldást. Minden második gyermek Minden második gyermek óvodában nevelkedik és minden hatodik jár országosan napközi otthonba, de egyre több azoknak a családoknak a száma, akik élni szeretnének az óvodai napközi otthonos elhelyezéssel. A jövő generációjának felneveléséért, a kulturáltabb nemzedék formálásáért a tanácsoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek egyformán érdekük, kötelességük minden lehetőt megtenni. Az esemény iránt érdeklődő komlói asszonyoknak és lányoknak kellemes estét szerzett a kedd esti program. Ez alkalommal került sor a Hazafias Népfront városi Bizottságának nőbizottsága és a a komlói ÁFÉSZ nőbizottságának első klubestjére. A tervek szerint a jövőben havonta rendszeresen megrendezik ezeket az összejöveteleket, amelyeken a nőket érintő, érdeklő témakörökből tartanak előadásokat — kizárólag nőknek. í A keddi est gusztuscsináló, ízelítő volt. Látványos kiállítás és ruhabemutató kész- . tette elismerésre a gyengébb í nem szép számmal megjelenő i képviselőit. A Pécsi Népművészeti Szövetkezet mutatta be legújabb termékeit és most szóban és képben, mi is igyekszünk egy osokorra- valót átnyújtani olvasóinknak a kiállításon látott legsikeresebb cikkekből. Az értékes népi fafaragások és a fazekasmunkák akárcsak a szőnyegek, amelyek többsége egyébként bukovinai „székely festékes” módszerrel készült, csupán a Pillanatkép a kiállításról kiállítás kiegészítőinek számítottak. Az érdeklődés, a közfigyelem előterébe a mellények, hímzett ruhák és kabátkák kerültek. Láttunk egészen elegáns szűrkabátokat. Ezek többsége filcből készült, de bemutattak posztó-szűrt is. A fekete, a fehér vagy a kék alapszínű anyagokon remekül mutat az eredeti kalotaszegi vagy drá- Vaszögi motívumokat idéző rátét. A kabátokhoz azonos díszítésű sapkák és táskák is készültek. A mellényeket, amelyek anyaga szintén filc, két változatban hozták a kiállításra. Szűrrátétes és hímzett egyaránt volt. Divat, vagy akár öltözködéstörténeti csemegének beillő a távoli világrész indián poncsójának találkozása a magyar népi díszítőművészettel. A klubest — a résztvevők véleménye szerint, annál is inkább hasznosabb volt, hiszen ezernyi ötletet adott, miképpen lehet a népi díszítőelemek felhasználásával változatosabbá tenni öltözködésünket, amelyet a mindinkább térthódító konfekció, a kelleténél már úgyis jobban uniformizál. Sz. Százak és ezrek egészsége érdekében Milyen legyen a jó munkahelyi klíma? A pécsi irodák 60 százaléka túlfűtött Megkezdődött a hivatalos fűtési idény. A külső hőmérséklet kb. megfelel az évszaknak. Előfordulhat azonban, hogy néhány napra vissza-visszapillant még a vénasszonyok nyara is. A fűtés mértéke azonban sok helyen ilyenkor sem igazodik a kinti hőmérséklethez. Télen pedig gyakran tapasztalhatjuk, hogy kelleténél erősebben fűtik a hivatali helyiségeket, az irodai munkahelyeket. Erről kérdeztük meg dr. Kienle Ernő adjunktust, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének tudományos kutatóját, aki hosszú évek óta számos tudományos publikációt közölt pécsi vizsgálatai alapján a hivatali munkahelyek közegészségügyi viszonyairól, munkaélettani problémáiról. — A szellemi dolgozók munkahelyének klímaviszonyai igen lényegesek; az idegrendszeri működés egyik fontos előfeltételeként. A kedvezőtlen klímaviszonyok nehezítik a koncentrációt és idő előtti elfáradást okoznak — mondotta dr. Kienle adjunktus. — Műszeres vizsgálatainkat és a dolgozók szubjektív véleményét is egybe vetve: a 20—23 fokos szoba- hőmérséklet a legmegfelelőbb az irodai ülőmunkához; 40—60 százalékos relatív páratartalom mellett. Ez a páratartalom általában megvan, kivéve a központi- és távfűtéses helyiségeket. Méréseink alapján téli időszakban a pécsi irodahelyiségek 60%-a túlfűtött. Rontja ezen kívül az irodai munkahelyi klímát a zsúfoltság, és a mértéktelen dohányzás is. — Mit javasol adjunktus úr az egészséges munkahelyi klíma kialakításához? — Közhelyszámba megy, de ezt tudom mondani: az időjárásnak megfelelően fűt- tessünk. Ugyanis a klíma- viszonyok szerepét a megbetegedési vizsgálatok is igazolják. 1000 pécsi irodai dolgozónál végzett vizsgálataink szerint a megbetegedések közt első helyen a már említett hűléses, légúti betegségek; második helyen pedig az ideges, fejfájásos panaszok állnak. Utóbbiak összefüggenek a zsúfoltsággal, a zajjal, a nem megfelelő világítással. — A legideálisabb megoldás — modern, nagy termes irodahelyiségekben végzett vizsgálataink szerint — a klímaberendezések beépítése. Ez igen költséges, kevés helyen oldható meg. Mi a teendő tehát? Helyes volna a fűtésért felelős személyektől minden munkahelyen megkövetelni egy minimális számítás elvégzését: „ennyi fok külső hőmérséklet mellett ennyi és ennyi tüzelő elfűtése szükséges ahhoz, hogy a hivatali helyiségekben az egyenletes, optimális hőmérséklet meglegyen.” Ehhez pedig — meghallgatva a rádió esti és reggeli jelentését — csak kis jóakarat szükséges. Százak és ezrek egészsége érdekében. XV. E. íme az egyik szűrkabát, fekete alapon fehér rátéttel Néhány jó tanács a parketíalakkozáshoz A szokásos őszi nagytakarítás egyik nagy munkája a háziasszonyok számára, a parkett, vagy padló felsúrolása, beeresztése, esetleg festése, illetve újabban a lakkozása. Kifogástalan munkát azonban csak hibátlan parketten, vagy padlón lehet végezni. Ha a padló deszkái, ilL a parkett lécei hullámosak, érdesek, szálkásak, vagy mozognak, tökéletes festést, beeresztést vagy lakkozást nem végezhetünk. A hibás padozat eresztékeibe besűrűsödik a por és az egyéb házi-szemét és ez esetben csaknem felesleges munkát végzünk. Különösen vonatkozik ez a lakkozás műveletére, amely csak tükörsimaságú padlón, vagy parketten lesz kifogástalan. Ha a padló, illetve a parkett egyenetlen, szálkás, előbb fel kell csiszoltatok Ezt a munkát azonban kölcsönző boltból, kölcsön vett padlócsiszológéppel magunk is elvégezhetjük. A munka, a használati utasítás szerint végezve, különösebb szemeteléssel nem jár. A csiszológépek ugyanis azonnal zsákba szívják fel a lecsiszolt padló, vagy parkettforgácsot. A beeresztés helyett, melynél a viaszolás és a kézi, vagy gépi félkefélés állandó művelet marad, és a háziasszonytól ha padlóját kifogástalanul akarja karbantartani, sok időt vesz el, újabban Inkább a lakkozást választják. A lakkozott padozatot, mely évekig ragyogó fényes marad, elég időnként egyszerű nedves ruhával feltörölni. A rengeteg megtakarított munkán kívül higiénikus is a padlólakkozás, mert a lakk tömíti a padozat hajszálrepedéseit, s a hézagokat és ezáltal a por nem tud úgy megülepedni bennük, mint beeresztőszerrel és viasszal kezelt padozatban. Ha már egyszer beeresztett parkettát, vagy padlót akarunk lakkozni, akkor először forró szódás, vagy ultrás vízzel alaposan fel kell sikálni, amely feloldja a viaszt, és a szennyeződést Súrolás után pedig bő vízzel úgy kell áttörölni a padozatot (többször váltott vízzel), hogy semmiféle festék, vagy szennyeződés nyoma ne maradjon rajta. Lakkozáshoz használhatjuk a Bölovit, vagy a Florovit nevű lakkokat, melyeket hígítás nélkül kenünk fel a padozatra. Tartósabb bevonatot ad a Vilupál parkettlakk, melyet azonban edzőfolyadékkal kell keverni. Általában 1 liter bevonat 8—12 négyzetméteres területre elegendő. Ahhoz, hogy a lakkozás tökéletes legyen, legalább három bevonat szükséges. Minden egyes bevonat tökéletes száradásához legalább 24 órai idő szükséges. Ha betartjuk a lakkok használati utasítását, a felfestés szabályait — melyek a szerek csomagolási felületén mindig megtalálhatók — házilag is szép bevonatot kaphatunk lakásunk padozatán, amely kellő gondossággal évekig megmarad. Mégis néhány dolog, amelyre külön is felhívjuk a figyelmet. Plus? 10 foknál hűvösebb, vagy huzatos helyiségben nem végezhetjük a lakkozást, mert a bevonat kifehéredik. A munkát azonban csak nyitott ablaknál végezhetjük, mert a gőzök mérgezők, sót robbanékonyak. Tilos a dohányzás és nyílt láng használata. Vonatkozik ez a lakkozás ideje alatt a villanykapcsolók használatára, gázkályhák és az egyszerű kályhák begyújtására, üzemeltetésére is. Zs. L. I I t A sapka és a táska anyaga filc, díszítésük finom hímzés Klubest csak nőknek ősi motívumok és modern vonalak
