Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évt.242 szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja mo. okt. 15., csütörtök Fegyverbarátság Á hét közepe óta mozgásban vannak a csapatok. Tankok, páncélozott szállító járművek, autók, • lövegek tízezrei vonulnak a Német Demokratikus Köztársaság útjain. Bombázó és vadászrepülő ezre- dek, ejtőernyősök és rakétá- sok várnak bevetésre készen, s bár mindenki tudja: a tárakban „vaklőszer” van, pattanásig feszültek az idegek. Az elmúlt évtized legnagyobb szabású hadgyakorlata kezdődött meg az NDK- ban — a Varsói Szerződés tagállamainak részvételével. Az úttalan-utakon bukdácsoló harcjárművek között jó- néhányon a Magyar Népköz- társaság felségjele van, s a bevetésre induló katonák közül sok ezer a „mi fiúnk”. A hírközlő szervek annak idején közölték: kijelölt csapataink elvonultak, s most itt vannak az első hírek e csapatok szerepléséről. A kommentárok egybehangzó véleménye szerint a magyar alakulatok tisztjei és sorállományú katonái nagy lelkesedéssel készülnek feladataik maradéktalan végrehajtására, s ami ugyanilyen fontos: technikai felszereltségük maradéktalanul alkalmassá is teszi őket erre. Dörögnek az ágyúk, dübörögnek a harckocsik. A szív összeszorul, fegyvert markol a kéz. Gyakorlaton részt vevő katonáktól ilyen sokat még sohasem vártak. Ember és technika, parancsnok és beosztott tökéletes összhangjára van szükség, s még valamire: személyes bátorságra, áldozatvállalásra. A gyakorlat — vizsga. Vizsgáznak a törzsek, az egység- és alegység-parancsnokok, a katonák és természetesen a felszerelések is. És vizsgázunk mi is, a „hátország”, akik felépítettük, kiképeztük és felszereltük ezeket a hadseregeket. A hadgyakorlat fedőneve: Fegyverbarátság. Zúg az éter: német, magyar, orosz, román, bolgár, lengyel és cseh szavak keverednek egymással. Egymás szavait talán nem értő, de egymás gondolatait, szándékait nagyon is jól ismerő tízezrek akciója, demonstrációja ez a gyakorlat. Jelkép minden mozzanat. A síkságon magyar páncélos alakulat dübörög, felette német védővadászok, elől és az ellenség hátában pedig lengyel ejtőernyősök. Bízunk egymásban, áldozatokat hozunk egymásért, kiegészítjük egymást. Vizsgázik egy hatalmas szervezet. Hadseregek méretnek meg, s országok. Meg- tettünk-e mindent annak érdekében, hogy egy esetleges háborúban szilárdan tartani tudjuk a ránk bízott frontszakaszt? Meg tudunk-e felelni a ránk bízott feladatoknak, s ezzel együtt megtudjuk-e őrizni nemzeti méltóságunkat? — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter pár nappal ezelőtt fogadta a magyar sajtó vezetőit és katonai témákkal foglalkozó munkatársait. A kérdésre nem szavakkal, hanem néphadseregünk fegyverzetének, harci technikájának bemutatásával válaszolt. Amit láttunk — meggyőző és felejthetetlen. Kétéltű és minden időbeni páncélosok, páncélozott szállító harcjárművek, föld-föld- és föld-levegő rakéták, sorozatvetők, páncélelhárító rakétarendszerek, katonai rendeltetésű munkagépek, éjjel-látó készülékek, s híradóeszközök — döbbenetes teljesítménnyel és mennyiségben. Egy raj ma nagyobb tűzerőt képvisel, mint a második világháborúban egy század, egy század majd egy ezreddel ér fel, s egy ezred ma sokszorosára képes a közelmúlt ezredéinek. A terep többé nem képezhet akadályt. A kétéltű járművek menetből küzdenek le akár Duna nagyságú folyókat, a harckocsik pár perces előkészítő után víz alatt kelnek át, s mindezek felett ott őrködik a légierő, melyet a VII. pártkongresszus hadseregfejlesztéssel kapcsolatos határozata értelmében elsőként korszerűsítettünk. A magyar néphadsereg ma Európa bármely hadseregével egyenértékű — immár technikailag is. De miután a harcot a jövő háborújában is embereknek kell megvívniuk, talán még e fénynél is döntőbb jelentőségűek azok a változások, melyek a honvédelmi munka kiszélesítése, illetve a honvédelem eszméje erősítése terén értünk el. A hivatásos tisztek és tényleges katonai szolgálatot teljesítő fiatalok mellett tartalékosok százezrei, állampolgárok milliói állnak készenlétben. Kiépültek és egyre jobban működnek a lakosság elő-, illetve utóképzésével foglalkozó szervezetek. — Sok mindent tudunk az árvíz elleni küzdelemről, azt azonban eddig csak kevesen tudták, hogy a védelem irányítói parancsára néhány óra alatt ezredeket állítottak fel. Munkások, parasztok, értelmiségiek lettek minden áldozatra kész katonává — nem egyszer percek alatt. A bizalom erősödése, a haza iránti felelősség új követelményeket állított a mozgósítási szervek elé, s új lehetőségeket is adott a kezükbe. Nem szeretjük a militariz- must. Nem szeretjük a fegyvereket. De nem szeretjük a kiszolgáltatottság érzését sem, az örökös félelmeket. Béke van, de a háború egyelőre reális lehetőség, s ebben a helyzetben honvédelmi készség nélkül nincs hazaszeretet. M it akar egy ilyen kis ország? — kérdezik gyakran, cinikusan. — Minek nekünk hadsereg? A válasz lehet tudományos igényű, lehet hadászati jellegű, s lehet szubjektív, az érzelmekből fakadó. Engedtessék meg, hogy az enyém most ilyen legyen. A hadsereg nemcsak stratégiai tényező, a hadsereg nemcsak nyers erő — a hadsereg szimbólum is, a nemzet létének, eltökéltségének, kulturális, technikai és anyagi színvonalának mércéje és szimbóluma. Kis ország vagyunk, de senkinél sem alávalóbb. A haza védelme minden állampolgárnak szent kötelessége. Ezt kimondja az alkotmány, s egyre hangosabban mondja ki közvéleményünk is. A hadsereg nem rémisztgetések eszköze többé, mint ahogy a hadseregben eltöltött két év sem elveszett idő. A fentebb említett miniszteri fogadáson beszéltünk egyetemi előfelvételis fiúkkal — egy automata légvédelmi üteg irányítói voltak —, ők mondták: a civiléletben legfeljebb az egyetem elvégzése után, sok év múlva bíztak volna rájuk ilyen technikát ... Dübörögnek a harckocsik, dörögnek az ágyúk. Csapat- szállító gépeken ejtőernyősök ülnek beharapott szájjal. Most mindenki megméretik. A gyakorlat vége még mesz- sze van, a pontos értékelés elkészülte még messzebb, bárhogy is alakuljanak azonban a részletesemények, katonáink helytállnak, s a kezükbe adott fegyverek és eszközök segítségével maradéktalanul megfelelnek majd a velük szemben támasztott követelményeknek. Mint ahogy hazánk egésze is megfelelt az elmúlt évtizedben a vele szemben támasztott, honvédő célzatú, hadseregfejlesztési követelményeknek. Békés Sándor Megnyílt az ENSZ jubileumi ülésszaka A magyar küldöttséget Péter János vezeti A tartalomból; Ma: elnökválasztás az LAK-ban <2 old.) Járási pártértekezlet Sásdon (3. old.) Teljes forduló a labdarúgó l\B l-ben (8. old.) Tizennyolc államfő, mintegy harminc kormányfő, egy alelnök, két miniszterelnökhelyettes és körülbelül húsz rendkívüli küldött, köztük külügyminiszterek és kormánytagok vesznek részt a tegnap megnyílt ENSZ alapokmány aláírásának 25. évfordulójával kapcsolatos jubileumi ülésen. Az ülésszakra érkező magasrangú személyiségek valamennyien beszédet mondanak. Az ülésszak megkezdése előtti napon több ország még nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen szinten képviselteti magát. Október 22-én Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter mond beszédet és ugyanezen a napon 6zólal fel a francia küldött is. Edward Heath brit miniszterelnök 23-án a reggeli ülésen, míg Nixon amerikai elnök a délutáni ülésen tartja meg beszédét. Október 24-én nyilatkozatok ünnepélyes elfogadásával záródik az ENSZ jubileumi ülésszaka. Az emlékülésszakon a következő országok képviseltetik magukat államfővel: Ciprus, Co6ta Rica, Csád Köztársaság, Dahomey, Egyesült Államok, Etiópia, Felső-Volta, Finnország, Gabon, Kambodzsa, Közép-Afrikai Köztársaság, Mauritania, Nicaragua, Pakisztán, Panama, Románia, Tanzánia, Zambia. Szerdán az első felszólaló Sharp kanadai külügyminiszter volt. Mint ismeretes, ere- detilag Pierre Trudeau miniszterelnök lett volna Kanada szónoka, de megmásította azt a szándékát, hogy személyesen is részt vesz az ENSZ emlékülésszakán. A közgyűlés 25. ülésszakán a norvég Edvard Hambro elnököl. Péter János külügyminiszter október 14-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésén. A magyar külügyminisztert útjára elkísérte dr. Prandler Árpád, a Jogász Szövetség főtitkára és dr. Petrán Jáno6, a Külügyminisztérium főelőadója. Felszabadulási emlékkönyvtárak Baranyában Új művelődési otthonok Egy éve adták közre az Országos Népművelési Tanács felhívását. E szerint — a Száz falu-száz könyvtármozgalom keretében — 1970- ben épüljön fel helyi erőforrásokból száz klubkönyvtár a felszabadulás emlékére. Baranyában 15 község jelentkezett a mozgalomba. Ezeket a könyvtárakat országszerte felszabadulási emlék- könyvtáraknak nevezik, berendezésükhöz pedig tekintélyes összeggel hozzájárulnak az Országos Népművelési Tanács munkájában részt vevő szervek. Így nem lepett meg, amikor épülő művelődési házak után érdeklődtünk, hogy Baranyában jobbára épülő klub- könyvtárak adataival találkoztunk. A nagyobb megyei beruházási erőket ugyanis, érthetően, koncentrálják a Félidő Beremenden Harmincezer házgyári lakás cementszükségletét fedezheti a BCM határidő előtti üzembe helyezése Az évi egymillió tonna cement előállítására tervezett BCM építése félidejéhez érkezett. Á 2,5 milliárdos beruházás a hazai gyárépítkezés történetében szinte példátlan gyorsasággal készül. 1968 április eleje óta végzett munka, harminc hónap kemény erőfeszítéseinek eredményeként „talpon áll” Közép-Európa egyik legkorszerűbbnek ígérkező cementgyára. Eddig 940 millió forintot használtak fel az összköltségekből, túlnyomó részét építésre, a többit hazai és import berendezésekre, ezek szerelésére. Ez az érték az év végére eléri az 1,1 milliárd forintot. Közben teljesen megváltozott Bere- mend határának arculata. A nemrég még szántónak használt száz holdnyi területet a gyáróriás tizenhat objektuma foglalta el. Ahány, annyi féle. Egyik többezer négyzet- méteren terjeszkedik, mint például a háromhajós TMK- csarnok. A cement- és nyerssilók, a homogenizáló és hőkicserélő tornyok az ég felé törnek, magasságuk 35 és 76 méter között változik. Itt épül az ország „legerősebb” útja is, 70 centiméter vastag pályaszerkezettel. Ha termel a gyár, 40 tonnás dömperek szaladnak rajta, mészkövet szállítanák a bányából a törőbe. Az ipari autósztráda ára is különleges, minden kilométere 15 millió forintba kerül. Ez év tavaszán megjelentek a szerelők is, jelenleg kétszázan vannak. Sorra veszik birtokba az épületeket technológiai szerelésre. A VÁV, amely elsőnek vonult fel, rövidesen befejezi a főtrafóépület szerelését. A Gépszerelő Vállalat a hét végére elkészül az első klinkerégető forgókemence elemeinek beemelésével, összeállítják a 65 méter hosszú kemencekolosz- szust. Megkezdték a hőkicserélő torony technológiai szerelését is. A Csőszerelő Vállalat a tárolósilókat, a Ganz- MÁVAG a műhelydarukat, a Hajtó- és Felvonógyár a személyi- és teherfelvonókat szereli. A java természetesen ezután következik. A BCM területén összesen 11 000 tonna gépi berendezést kell elhelyezni, „életre” kelteni. A Gazdasági Bizottság határozata szerint 1973. június 30. a befejezés határideje. Ez év elején helyi kezdeményezésre vállaltaik, hogy az első gyártóvonalat 1972. április 4-én, a másodikat öt hónappal később, augusztus 20- án üzembehelyezik. A határidő rövidítés 450 000 tonna cement többletet jelent, ami 30 000 házgyári lakás vagy 600 kilométer korszerű autóút megépítéséhez elegendő. A BCM építőinek eddigi teljesítménye a legfőbb biztosíték arra, hogy a vállalás valóra válhat. Az év háromnegyed évében a műszaki teljesítés 10 százalékkal magasabb a tervezettnél. Egykét épületnél, ahol némi csúszás van, az építés és szerelés párhuzamos, összehangolt végzésével tavaszig pótolják az elmaradást. A téli időszakra fűtött vagy védett munkaterületeket biztosítanak a munkásoknak. Mindenki tudja, milyen sok múlik a téli hónapokon, hogy a beruházás újabb fontos állomására időben érkezzenek: 1971 december végére ugyanis el kell készülni az I-es gyártó vonal szerelésével, hogy 1972 januárjában kezdődhessen a próbaüzemelés. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kapcsolódó technológiai szerelést a gyár egész területén erre az időre 80 százalékban el kell végezni. H. L-né mintegy 50—60 milliós beruházású komlói művelődési kombinát, illetve a Pécsett felépülő megyei művelődési ház céljaira. A Száz falu-száz könyvtár mozgalom keretében már felavatták a kátolyi és az újmohácsi klubkönyvtárat. So- mogyapátiban is még ebben az évben elkészül a csaknem kétmilliós költségű művelődési ház klubkönyvtári része. Nagytermét és a hozzá kapcsolódó helyiségeket jövőre avatják fel. Klubkönyvtáruk berendezésére mintegy 100 ezer forintos központi támogatást kapnak. Több helyütt régi épület átalakításával, illetve bontási anyagból építenek klubkönyvtárat. Mint például Somogy- hatvanban és Magyarbolyban, ahol még ebben az évben, november 7-én átadják rendeltetésének a felszabadulási emlékkönyvtárat. Szentlőrincen ugyancsak átalakítással készül el a művelődés épülete. Hasonlóképpen építik fel a klubkönyvtárt Vókányban, Olaszban, Nagynyárádon, Máriakémén- den, Baranyajenőn, Gödrén, Mágocson, Drávasztárán és Komló-Kökönyösön. Görcsönyben megtartották a körzeti művelődési ház műszaki átadását. Az új intézményben ifjúsági klub, nők klubja é6 könyvtári klub is lesz. A napokban érkezett levél a Megyei Tanácsra Baksáról, ahol ugyancsak körzeti művelődési házat építenek 1971- ben. Ezt az építkezést külön, példaként is megemlítjük. Ugyanis költségeit teljes egészében helyi erőkből fedezik. Az Ezüstkalász Tsz mintegy 700 ezer forint értékű bontási anyagot és díjmentes tervezést biztosít, az ÁFÉSZ, a Járási KISZ-Bizottság nagyobb összegekkel és a közös községi tanács pedig öt évi községfejiesztésével járul hozzá az építkezés költségeihez. A lakosság önkéntes társadalmi munkával vállalta a termelőszövetkezet felajánlott, használaton kívüli épületeinek lebontását. Felavatták az egerág—szökédi új utat Dr. Nagy Gyula felavatja az új utat. (Riport az 5. Oldalon) 1 i
