Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
1970. oktőber 2. DUNANTÜLI NAPLÓ Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról). gazdaságok vezetőit és dolgozót további nagy erőfeszítésre. Az őszi mezőgazdasági munkák még előttünk állnak. Lelkiismeretes, időbeni elvégzésük kedvezően javíthatja ez évi gazdasági eredményeinket. A jó őszi munkától nagyban függ a következő mezőgazdasági év alakulása is. Kiemelem, hogy pártunk X. kongresszusa meghatározza a soronlévő politikai célokat és perspektívákat. Meggyőződésem, hogy építő munkánk — a kongresszus elé terjesztendő politikai irányvonal alapján — a jövőben még nagyobb lendületet kap, szorosabbá válik népünk ideoló- vékenységünk hatékonysága. fokozódik mezőgazdasági tevékenységünk hatékonysága. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa határozta meg azt a politikai irányvonalat, amelyet azóta is következetesen, a társadalom fejlődő szükségleteihez igazítva egyre magasabb színvonalon követünk. A gaz- . daságpolitika a párt polili-' kájának szerves része, attól elválaszthatatlan. Ennek megfelelően mintegy másfél évtizede alakult ki gazdaság- politikánk fő iránya is, amelyet azóta a fejlődés követelménye szerint alakítunk és továbbfejlesztünk. A lényeg azonban — akárcsak pártunk általános politikájában — a folyamatosság. Ennek alapján 'fejlődik a magyar népgazdaság. Intézkedések az életszínvonal emelésére Tisztelt országgyűlés! Minthogy politikai és gazdasági tevékenységünk legfontosabb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, szólnunk kell az életkörülmények, az életszínvonal alakulásáról. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével a szétosztható javak mennyisége lehetőséget adott arra, hogy az életszínvonal is a tervezettet meghaladó mértékben növekedjék. Jelentősen növekszik a lakosság áruvásárlása, pénzbevétele, az egy főre jutó reálbér és reáljövedelem is. Ezzel kapcsolatban két megjegyzést szeretnék tenni: a következő ötéves tervben is abból indulunk ki, hogy amilyen mértékben a nemzeti jövedelem előirányzatát túlteljesítjük, olyan mértékben lesz magasabb a tervezett életszínvonal növekedése is. A következő ötéves tervben sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy az életszínvonal-növekedés elsősorban a reálbérek növekedésén keresztül valósuljon meg. A reálbérek növekedésével kapcsolatban utalni szeretnék a vállalatokon kívüli területekre is. A következő években fokozatosan sor kerül olyan központi intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a bérarányok országos javítását, egyes elmaradott területeken a bérek emelését, javítani fogjuk a nyugdíjasok, nagycsaládosok és a legalacsonyabb jövedelmű rétegek anyagi helyzetét, s általában a lakosság szociáliskulturális ellátottságát. Arra természetesen nagy gonddal kell ügyelnünk, hogy a fogyasztás emelkedése ne előzze meg a nemzeti jövedelem emelkedését, hiszen a jövőben is csak azt oszthatjuk el, amit már megtermeltünk. Gazdasági munkánk jelenleg elsősorban a társadalmi munka hatékonyságának fokozására irányul. Ez elsősorban azért szükséges, mert a fejlődés korábbi időszakában a foglalkoztatottak számának és a termelőalapoknak viszonylag gyors növekedése nem járt együtt a technikai színvonal emelkedésével és a termelőkapacitások kellő kihasználásával. Gazdaságpolitikánk céljainak megvalósítása érdekében különös figyelemmel kell szorgalmazni a munka termelékenységének emelkedését. Hazánkban az elmúlt esztendőkben összességében minimális mértékben emelkedett az ipari munka termelékenysége. Jelentősen elmaradtunk ebben a tekintetben a testvéri, velünk szövetséges szocialista országok növekedési ütemétől is. A termelékenység növekedését gátló okok egy részének megszüntetése következtében az év eddig eltelt időszakában növekedtek a teljesítmények. Mégis azt kell mondanunk: a jelenlegi teljesítménynél még mindig többre van szükség és lehetőség. Fokozottabb erőfeszítéseket kell tehát tennünk. A termelékenység emelésének lehetőségei a helyi körülményektől függően eltérőek. A központi tervezés természetesen nem tudja feltárni az egyes üzemekben rejlő tartalékokat. Még a vállalatok vezetői sem képesek erre, ha nem vonják be a munkás kollektívákat, ha nem kérik ki a dolgozók véleményét, s nem nyitnak tág teret, az üzemen belüli hasznos kezdeményezések előtt. A termelékenység fokozásának feltétele a technikai, technológiai színvonal emelése, a munkaszervezés megjavítása. Nem egyszerűen, a munka intenzitásának fokozását kívánjuk, — bár sok helyen, ahol laza a munkafegyelem, és évek óta nem rendezték a normákat, erre is szükség van — hanem a korszerű technikához, a modem technológiához szükséges lelkiismeretes, jól szervezett munkát. A műszaki, a közgazdasági és más tudományágak képviselőinek összpontosított erőfeszítései, — a dolgozók öntudatos, fegyelmezett hozzáértő munkájával és felhalmozódott tapasztalataival együtt újabb, nagy lendületet adhatnak a termelékenység emeléséhez. Növeljük a beruházások hatékonyságát Tisztelt országgyűlés! Kormányunk nézete szerint gazdasági tevékenységünk egyik gyenge területe'a beruházási szféra. Az építő- és építőanyagipar kapacitása még mindig elmarad a jelenlegi szükséglettől. Ez az elmaradás a beruházások megvalósítását lényegesen hátráltatja. A most következő öt évben a beruházások folyamatos és jelentős növekedése mellett szinte fordulatszerű változás szükséges az építőipari kivitelezés hatékonysága érdekében. A népgazdasági egyensúly, a fejlesztési tervek, a strukturális változtatások megvalósítása szempontjából ez rendkívül fontos. A beruházások hatékonysága alapvető javításának egyik feltétele, hogy az' építési tevékenység kevesebb objektumra koncentrálódjon. Beruházásainknak meny- nyiségileg és strukturálisan összhangban kell lenniök a megvalósítás anyagi-műszaki feltételeivel. Ennek érdekében határozottabban kell folytatnunk egyfelől a termelőkapacitások gyors fejlesztését, másfelől a túlburjánzó beruházási kereslet fékezését. Törekedni kell a régi üzemek rekonstrukciójára, gépparkjának korszerű gépekkel való felújítására, arra, hogy a vállalati beruházásoknál is minél modernebb gépeket és korszerű technológiai folyamatokat alkalmazzanak. Tisztelt képviselő elvtársak! Az ötéves tervben foglalt reális célkitűzések is mutatják, hogy népgazdaságunk mindinkább az intenzív fejlődés szakaszába lép. A következő esztendők, az elmúlt 2—3 esztendővel együtt, egv sajátos „átváltási időszaknak” tekinthetők. Az egyik fejlődési szakaszból a másikba való átváltás nem történik látványosan „egy csapásra” Bizonyos átmenetre, néhány esztendőre van szükségünk, míg fokozatosan átválthatunk az eddigiről az újabbra. Erőteljes műszakitechnikai haladás, a termelékenység és a jövedelmezőség fokozása, a szakképzettség dinamikus fejlesztése és a hatékony beruházási politika — ezek az intenzív gazdasági fejlődés fő eszközei. Népgazdaságunk fejlesztésének egyik alapvető feladata a termelés struktúrájának alakítása. Rendkívül felelősségteljes tennivaló ez, hiszen a gazdasági szerkezet hosszú évekre kihatóan meghatározza a termelés és a fogyasztás irányát, lehetőségeit, nagyban befolyásolja a társadalmi munka hatékonyságát. Ugyanis a termelés különböző ágaiban a munka termelékenysége eltér egymástól. Így nem mindegy, hogy a munkaerőt hol foglalkoztatjuk. Alapos elemzések során jutottunk arra az elhatározásra, hogy a szerkezeti átalakítások folyamatában most elsősorban az energiaellátásunkban hajtunk végre lényegbevágó változtatásokat, gyorsított ütemben fejlesztjük az alumíniumipart és a vegyipart, nagy erőt fordítunk az úgynevezett olefin program megvalósítására: az átlagot meghaladóan bővítjük a közúti járművek gyártását és a számítástechnikát. Az ipari struktúra javításának sorába tartozik még a köny- nyűiparon belül, a ruházati ipar nagyarányú fejlesztése, korszerűsítése, átalakítása is. A mezőgazdaságon belüli szerkezeti átalakítást a hústermelés erőteljes fokozására irányuló erőfeszítéseink jelzik. A termelési struktúra átalakítása, javítása, a gazdasági élet állandó folyamata. Ezért nem véletlen, hogy évek óta ismételten szóba kerül. A gazdasági élet változása, az életkörülmények fejlődése a termelés elé állandóan új feladatokat állít, bővülő és új igényekkel lép fel, és fordítva, a növekvő termelés új meg új szükségletet hoz létre. Az ország adottságait, a lehetőségeket figyelembevéve kell eldönteni, hogy melyik szükségletet hogyan, milyen mértékben és milyen módon elágítjük ki. Mindenekelőtt biztosítani kell az alapvető szükségletek kielégítését. Ezek közé tartozik az energiaellátás korszerűsítése és javítása, valamint a gazdaság kemizálása. Ezek ma nálunk minden fejlesztési elképzelés és nagy strukturális átalakítás elsőrendű feltételei. Előtérben a szénhidrogének Szem előtt tartva a világban végbemenő változásokat, mi is azt a tudományosan helyesnek bizonyított utat választjuk, hogy az energia- ellátásban a szénbányászat mellett, gyorsan növekvő mértékben a szénhidrogénekre alapozzuk az energiaforrást. Egyebek között gondoskodni kell - -nem -kisszámú dolgozó ember — bányászok — áthelyezéséről, esetleg átképzéséről, termelőeszközök, állóalapok újszerű felhasználásáról, nagy, milliárdos nagyságrendű beruházásokat kell eszközölni, bővíteni kell a nemzetközi gazdasági együttműködést stb. Megközelítően azonos nagyságrendű feladat a kemizálás végrehajtása is. Ezidáig elsősorban a műtrágyagyártás és gyógyszeripar növelését szorgalmaztuk, a jövőben pedig ezek mellett a műszál és a műanyagok termelését szorgalmazzuk. A nemrégiben megkötött szovjet—magyar olefin-egyezmény hosszabb távon, 1985-ig meghatározza a fejlesztés irányát, a vegyipar szerkezeti átalakításának útját. Ez a fejlesztés kihat a kőolaj és a földgáziparra, valamint az energiaellátásra is. Az olefinek — a modem műanyagok és szintetikus szálak „építőkövei” — gyártása ma már csak nagy kapacitású üzemekben gazdaságos. A műszaki és gazdasági erőforrások ésszerű megosztását, ezért a beruházások gyors megvalósítását teszi lehetővé az említett egyezmény valóraváltása. Ez igazi termelési integráció, amelyet a világszínvonalnak megfelelő technika alkalmazásával — mindkét félnél magas munkatermelékenységgel, jelentős beruházási és üzemeltetési megtakarítással hozunk létre. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Amikor a kormány nevében elfogadásra ajánlom a negyedik ötéves tervet, bejelentem a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy a kormány ez év májusában már foglalkozott a népgazdaság hosz- szútávú, 15 éves tervezésének helyzetével. Most készülnek az ágazati tervek, a különböző központi számítások. Azt szeretnénk elérni, hogy az országunk szocialista építése előtt álló legfőbb feladatok mielőbb hosszú időre szóló tervkoncepcióban fogalmazódjanak meg. Ügy véljük, hogy a hosszú távú terv és a középlejáratú terv kapcsolatát megoldottuk, ötéves tervünk céljai összhangban vannak a hosszútávú terv eddig kialakult koncepcióival. Meggyőződésem, hogy az új ötéves tervben foglalt feladatokat képesek leszünk, megvalósítani, hiszen annak fontos feltétele: a politikai helyzet kedvező. Pártunk kipróbált politikája megfelelően biztosítja -tervünk valóra váltását. Az utóbbi esztendőkben sokat fáradoztunk azon, hogy a vezetést nagymértékben korszerűsítsük, napjaink fokozott követelményeihez, népgazdaságunk fejlettségéhez igazítsuk, az elért műszakitechnikai színvonalunkhoz alkalmazkodóbbá tegyük. A szervezés- és vezetés- tudomány növelésének, az itt elért eredmények gyakorlati alkalmazásának hazánkban még nincs nagy hagyománya, hosszú múltja. Az eddigi sikerek biztatóak, ám a lemaradás behozásához nagyobb j erőfeszítés szükséges. Gazda- j sági vezetőképző rendszerűn- ; két tovább javítva ki kell dolgoznunk és szélesen el kell terjesztenünk azokat a tudni- i valókat, amelyek a modern vezetéshez a mi viszonyaink i között szükségesek. Ilyen például az elektronika alkalmazása a vezetésben. A tudományos technikai forradalom időszakában a számitógépek a vezetés nélkülözhetetlen eszközeivé válnak. Az elektronikus számítógépek alkalmazása természetszerűleg más vezetési stílust és módszereket követel. A műszaki, tudományos fejlődéssel párhuzamosan nőnek a szervezeti követelmények is. A kormány nagyon körültekintően, gondosan megvizsgálja egyes vezetőszervek felépítését, s ameny- nyiben szükséges, a hatékonyabb irányító tevékenység érdekében szervezeti módosításokat is végrehajt. Anélkül, hogy elsietnénk ezt a fontos tennivalót és elhamarkodott intézkedéseket tennénk, tudatosan törekszünk a korszerűbb szervezetek kialakítására, jobb adminisztrációra és egyúttal a felesleges adminisztrációs munka kikapcsolására. A vezetés javítása szorosan | összefügg az egyéni felelősség j fokozásával. Ennek egyik fő j eszköze, hogy a döntés ott j történjék, ahol légcélszerűbb | és ahol azért a felelősség 1 vállalható. j Az egyéni felelősség növelésére az anyagi ösztönzés | eszközeit is helyesebben kell > alkalmazni. Aki nagyobb fe- I lelősséget vállal magára, i 1 tisztességgel el is végzi a reá bízott munkát, az az erkölcsi megbecsülésen kívül nagyobb anyagi elismerést is érdemel. És megfordítva, aki hanyagul dolgo'zilc, vagy kárt okoz, az közvetlenül érezze ennek következményeit. Fontos, hogy a fokozott felelősség növekvő demokratizmussal párosuljon. A vezető döntése tartalmazza a kollektív bölcsességet is. Beszéljünk minden gazdálkodó egységnél, minden munkahelyen őszintén, nyílta« a dolgozókkal, magyarázzuk meg világosan a célokat és a tennivalókat. Tájékoztassuk ókét rendszeresen a feladatokról, a közösen elért eredményekről, ugyanakkor vessük fel a munka közben adódó problémákat, nehézségeket is. A dolgozók tájéköz- tatása és érdekeltségének fokozása a terv sikeres végrehajtásának állandóan megújuló erőforrása. Erősítjük együttműködésünket a Szovjetunióval Tisztelt országgyűlés! Ezek után a negyedik ötéves terv teljesítésének nemzetközi feltételeire kívánok röviden utalni. Az igen tisztelt országgyűlés előtt olyan népgazdasági terv fekszik, amelyet legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel, — a KGST-orszá- gokkal — egyeztettünk. Ez a terv megalapozottságának egyik igen komoly biztosítéka és egyben teljesítésének előfeltétele. A terv-koordinációs tárgyalások alapján kötött államközi egyezmények biztosítják az elengedhetetlenül szükséges import- és exportforgalmat. A gazdasági együttműködésnek még a tervezettnél is gyorsabb bővülése a kívánatos. Különös jelentőséget tulajdonítunk a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek. Tapasztalataink alapján a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi forgalmunk — mely öt év alatt az előző időszakhoz képest több mint 50 százalékkal emelkedik — még tovább bővíthető, ha növekszik az árukínálatunk és ha még inkább javul a piaci munkánk. A- Varsói Szerződés tagállamainak az európai biztonsági értekezlet összehívása ügyében tett kezdeményezéseit a népek kedvezően fogadták, s egyetlen kormány sem utasította el. Az európai államok többsége kívánatosnak tartja az európai biztonsági értekezlet megtartását. Jelentős a közeledés az értekezlet napirendjét illetően is. Noha egyes imperialista vezető körök hol nyíltan, hol burkolt formában igyekeznek akadályokat gördíteni az európai biztonsági értekezlet útjába, meggyőződésünk, hogy kísérleteik kudarcot vallanak. Nemcsak reménytkeltő, hanem mélységes aggodalomra és éberségünk fokozására okot adó események is vannak a nemzetközi életben. Különösen Indokínában és a Közel-Keleten feszült a helyzet Az amerikai imperializmus folytatja barbár agresszióját a szabadságáért küzdő hős vietnami nép ellen, sőt bűnös cselekményeit kiterjesztette egész Indokínára. Fegyveresen beavatkozik Kambodzsa belügyeibe és folyamatos támadásokat intéz a társadalmi haladásért küzdő laoszi nép ellen. Az Egyesült Államok vezetői már többször bejelentették, hogy kivonják csapataikat Indokína térségéből. Ennek ellenére fokozzák katonai erőfeszítéseiket. A „vietnamizálás” képmutató programja nem szolgál más célt, mint azt, hogy csendesítsék a világ közvéleményében kialakult Amerika-elle- nes érzelmeket és leszereljék az amerikai nép egyre erősödő felháborodását. A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kormányunk már többször határozottan állást foglalt, elítélte az izraeli agressziót, a terület- rabló törekvéseket és hitet tett a haladó arab népek igazságos ügye mellett. Mint a szocialista közösség más országai, a Magyar Népköz- társaság is, erőfeszítéseket tett azért, hogy a világ békéjét fenyegető agressziót, a népek jogos érdekeit figyelembevéve, politikai eszközökkel megszüntessék. Tisztelt országgyűlés! Szeptember közepén megnyílt és folytatja munkáját az ENSZ XXV. közgyűlése. Ez az ülésszak nevezetes időpontban zajlik: az idén, október 24-én lesz 25 esztendeje annak, hogy megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Magyar Népköztársaság kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ létezésének. Véleményünk szerint a világszervezet potenciálisan alkalmas arra, hogy közreműködjék korunk nemzetközi problémáinak békés eszközökkel történő megoldásában. Az ENSZ működésében még sok a kívánnivaló, ennek az imperialista hatalmak és szövetségeseik aknamunkája az oka. Ma folytatják a vitát A Magyar Népköztársaság külpolitikai feladatait becsülettel teljesíti. Államunk a többi szocialista országgal együtt jelentősen hozzájárul a világ békéjének megőrzéséhez, a szocialista építőmunka számára kedvező békés nemzetközi feltételek biztosításához. Az elnyomás, a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozók az elmúlt 25 évben századok elmaradottságán változtattak. Nagyszerű sikereket értünk el hazánkban. Nem kétséges, hogy a politikai öntudat, az általános műveltség, a nagyobb szakmai tudás segítségével az elkövetkező időszakban is új nagy eredményeket érhetünk el. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány következetes, töretlen vonalú politikát folytat. Ugyanezt mondhatjuk el gazdaságpolitikánkról. Tevékenységünkkel a dolgozó tömegek egyetértenek, támogatják azt és elképzeléseik megvalósítására törekszenek. Meggyőződésem, hogy az új ötéves terv végrehajtásával lényegesen előbbre jutunk a szocializmus építésében. , Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Novak Pálné Heves megyei, Varga Gyula Zala megyei. Szabó István Hajdú megyei, Kocsis József Győr-Sopron megyei, Kisgergely Lajos Veszprém megyei, Nagy Richard budapesti. Kéri Vencel Komárom megyei, Molnár István budapesti, dr. Havasi Béla miskolci, Klaukó Mátyás Békés megyei, Jedlicska Gyula Nógrád megyei, dr. Kovács Magdolna Szabolcs megyei, Lázár György munkaügyi miniszter. Borivó Károly Sza- bolcs-Szatmár megyei, Kluj- ber László Fejér megyei, dr. Veréb János Bács-Kiskun megyei. Kovács Istvánné Pest megyei, Orbán József Szolnok megyei, Petrovics Emil budapesti, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Valaska László Borsod megyei, Ball Ferenc, Bács megyei, Zsig- mond Géza budapesti és Molnár József Komárom megyei képviselő szólalt fel. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitájával folytatja tanácskozását. 4
