Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

1970. oktőber 2. DUNANTÜLI NAPLÓ Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról). gazdaságok vezetőit és dol­gozót további nagy erőfeszí­tésre. Az őszi mezőgazdasági munkák még előttünk áll­nak. Lelkiismeretes, időbeni elvégzésük kedvezően javít­hatja ez évi gazdasági ered­ményeinket. A jó őszi mun­kától nagyban függ a kö­vetkező mezőgazdasági év alakulása is. Kiemelem, hogy pártunk X. kongresszusa meghatározza a soronlévő politikai célokat és perspektívákat. Meggyőződé­sem, hogy építő munkánk — a kongresszus elé terjeszten­dő politikai irányvonal alap­ján — a jövőben még na­gyobb lendületet kap, szoro­sabbá válik népünk ideoló- vékenységünk hatékonysága. fokozódik mezőgazdasági te­vékenységünk hatékonysága. A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa ha­tározta meg azt a politikai irányvonalat, amelyet azóta is következetesen, a társada­lom fejlődő szükségleteihez igazítva egyre magasabb színvonalon követünk. A gaz- . daságpolitika a párt polili-' kájának szerves része, attól elválaszthatatlan. Ennek meg­felelően mintegy másfél év­tizede alakult ki gazdaság- politikánk fő iránya is, ame­lyet azóta a fejlődés köve­telménye szerint alakítunk és továbbfejlesztünk. A lé­nyeg azonban — akárcsak pártunk általános politiká­jában — a folyamatosság. Ennek alapján 'fejlődik a magyar népgazdaság. Intézkedések az életszínvonal emelésére Tisztelt országgyűlés! Minthogy politikai és gaz­dasági tevékenységünk leg­fontosabb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, szólnunk kell az életkörülmé­nyek, az életszínvonal ala­kulásáról. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével a szétosztha­tó javak mennyisége lehető­séget adott arra, hogy az életszínvonal is a tervezettet meghaladó mértékben növe­kedjék. Jelentősen növekszik a lakosság áruvásárlása, pénz­bevétele, az egy főre jutó reálbér és reáljövedelem is. Ezzel kapcsolatban két meg­jegyzést szeretnék tenni: a következő ötéves tervben is abból indulunk ki, hogy ami­lyen mértékben a nemzeti jövedelem előirányzatát túl­teljesítjük, olyan mértékben lesz magasabb a tervezett életszínvonal növekedése is. A következő ötéves tervben sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy az életszínvonal-növekedés első­sorban a reálbérek növeke­désén keresztül valósuljon meg. A reálbérek növekedésé­vel kapcsolatban utalni sze­retnék a vállalatokon kívüli területekre is. A következő években fokozatosan sor ke­rül olyan központi intézke­désekre, amelyek lehetővé teszik a bérarányok országos javítását, egyes elmaradott területeken a bérek emelését, javítani fogjuk a nyugdíja­sok, nagycsaládosok és a legalacsonyabb jövedelmű ré­tegek anyagi helyzetét, s ál­talában a lakosság szociális­kulturális ellátottságát. Arra természetesen nagy gonddal kell ügyelnünk, hogy a fogyasztás emelkedése ne előzze meg a nemzeti jöve­delem emelkedését, hiszen a jövőben is csak azt oszthat­juk el, amit már megter­meltünk. Gazdasági munkánk jelen­leg elsősorban a társadalmi munka hatékonyságának fo­kozására irányul. Ez elsősor­ban azért szükséges, mert a fejlődés korábbi időszaká­ban a foglalkoztatottak szá­mának és a termelőalapok­nak viszonylag gyors növe­kedése nem járt együtt a technikai színvonal emelke­désével és a termelőkapaci­tások kellő kihasználásával. Gazdaságpolitikánk céljai­nak megvalósítása érdekében különös figyelemmel kell szorgalmazni a munka ter­melékenységének emelkedé­sét. Hazánkban az elmúlt esz­tendőkben összességében mi­nimális mértékben emelke­dett az ipari munka terme­lékenysége. Jelentősen elma­radtunk ebben a tekintetben a testvéri, velünk szövetsé­ges szocialista országok nö­vekedési ütemétől is. A ter­melékenység növekedését gát­ló okok egy részének meg­szüntetése következtében az év eddig eltelt időszakában növekedtek a teljesítmények. Mégis azt kell mondanunk: a jelenlegi teljesítménynél még mindig többre van szük­ség és lehetőség. Fokozottabb erőfeszítéseket kell tehát ten­nünk. A termelékenység emelésé­nek lehetőségei a helyi körül­ményektől függően eltérőek. A központi tervezés termé­szetesen nem tudja feltárni az egyes üzemekben rejlő tartalékokat. Még a vállalatok vezetői sem képesek erre, ha nem vonják be a munkás kollek­tívákat, ha nem kérik ki a dolgozók véleményét, s nem nyitnak tág teret, az üzemen belüli hasznos kezdeménye­zések előtt. A termelékeny­ség fokozásának feltétele a technikai, technológiai szín­vonal emelése, a munkaszer­vezés megjavítása. Nem egyszerűen, a munka intenzitásának fokozását kí­vánjuk, — bár sok helyen, ahol laza a munkafegyelem, és évek óta nem rendezték a normákat, erre is szükség van — hanem a korszerű technikához, a modem tech­nológiához szükséges lelkiis­meretes, jól szervezett mun­kát. A műszaki, a közgazdasági és más tudományágak kép­viselőinek összpontosított erőfeszítései, — a dolgozók öntudatos, fegyelmezett hoz­záértő munkájával és felhal­mozódott tapasztalataival együtt újabb, nagy lendüle­tet adhatnak a termelékeny­ség emeléséhez. Növeljük a beruházások hatékonyságát Tisztelt országgyűlés! Kormányunk nézete szerint gazdasági tevékenységünk egyik gyenge területe'a be­ruházási szféra. Az építő- és építőanyag­ipar kapacitása még mindig elmarad a jelenlegi szükség­lettől. Ez az elmaradás a be­ruházások megvalósítását lé­nyegesen hátráltatja. A most következő öt évben a beru­házások folyamatos és jelen­tős növekedése mellett szinte fordulatszerű változás szük­séges az építőipari kivitele­zés hatékonysága érdekében. A népgazdasági egyensúly, a fejlesztési tervek, a struktu­rális változtatások megvaló­sítása szempontjából ez rend­kívül fontos. A beruházások hatékony­sága alapvető javításának egyik feltétele, hogy az' épí­tési tevékenység kevesebb objektumra koncentrálód­jon. Beruházásainknak meny- nyiségileg és strukturálisan összhangban kell lenniök a megvalósítás anyagi-műszaki feltételeivel. Ennek érdeké­ben határozottabban kell folytatnunk egyfelől a ter­melőkapacitások gyors fej­lesztését, másfelől a túlbur­jánzó beruházási kereslet fé­kezését. Törekedni kell a régi üze­mek rekonstrukciójára, gép­parkjának korszerű gépekkel való felújítására, arra, hogy a vállalati beruházásoknál is minél modernebb gépeket és korszerű technológiai folya­matokat alkalmazzanak. Tisztelt képviselő elvtár­sak! Az ötéves tervben foglalt reális célkitűzések is mutat­ják, hogy népgazdaságunk mindinkább az intenzív fej­lődés szakaszába lép. A kö­vetkező esztendők, az elmúlt 2—3 esztendővel együtt, egv sajátos „átváltási időszaknak” tekinthetők. Az egyik fejlő­dési szakaszból a másikba való átváltás nem történik látványosan „egy csapásra” Bizonyos átmenetre, né­hány esztendőre van szüksé­günk, míg fokozatosan át­válthatunk az eddigiről az újabbra. Erőteljes műszaki­technikai haladás, a terme­lékenység és a jövedelmező­ség fokozása, a szakképzett­ség dinamikus fejlesztése és a hatékony beruházási politi­ka — ezek az intenzív gazda­sági fejlődés fő eszközei. Népgazdaságunk fejleszté­sének egyik alapvető feladata a termelés struktúrájának alakítása. Rendkívül felelős­ségteljes tennivaló ez, hiszen a gazdasági szerkezet hosszú évekre kihatóan meghatároz­za a termelés és a fogyasz­tás irányát, lehetőségeit, nagyban befolyásolja a társa­dalmi munka hatékonyságát. Ugyanis a termelés külön­böző ágaiban a munka ter­melékenysége eltér egymás­tól. Így nem mindegy, hogy a munkaerőt hol foglalkoztat­juk. Alapos elemzések során ju­tottunk arra az elhatározás­ra, hogy a szerkezeti átala­kítások folyamatában most elsősorban az energiaellátá­sunkban hajtunk végre lé­nyegbevágó változtatásokat, gyorsított ütemben fejleszt­jük az alumíniumipart és a vegyipart, nagy erőt fordí­tunk az úgynevezett olefin program megvalósítására: az átlagot meghaladóan bővítjük a közúti járművek gyártását és a számítástechnikát. Az ipari struktúra javításának sorába tartozik még a köny- nyűiparon belül, a ruházati ipar nagyarányú fejlesztése, korszerűsítése, átalakítása is. A mezőgazdaságon belüli szerkezeti átalakítást a hús­termelés erőteljes fokozására irányuló erőfeszítéseink jel­zik. A termelési struktúra át­alakítása, javítása, a gazda­sági élet állandó folyamata. Ezért nem véletlen, hogy évek óta ismételten szóba ke­rül. A gazdasági élet válto­zása, az életkörülmények fej­lődése a termelés elé állan­dóan új feladatokat állít, bő­vülő és új igényekkel lép fel, és fordítva, a növekvő termelés új meg új szükség­letet hoz létre. Az ország adottságait, a lehetőségeket figyelembevéve kell eldön­teni, hogy melyik szükségle­tet hogyan, milyen mértékben és milyen módon elágítjük ki. Mindenekelőtt biztosítani kell az alapvető szükségletek kielégítését. Ezek közé tartozik az ener­giaellátás korszerűsítése és javítása, valamint a gazdaság kemizálása. Ezek ma nálunk minden fejlesztési elképzelés és nagy strukturális átalakí­tás elsőrendű feltételei. Előtérben a szénhidrogének Szem előtt tartva a világ­ban végbemenő változásokat, mi is azt a tudományosan helyesnek bizonyított utat választjuk, hogy az energia- ellátásban a szénbányászat mellett, gyorsan növekvő mértékben a szénhidrogének­re alapozzuk az energiafor­rást. Egyebek között gondos­kodni kell - -nem -kisszámú dolgozó ember — bányászok — áthelyezéséről, esetleg át­képzéséről, termelőeszközök, állóalapok újszerű felhaszná­lásáról, nagy, milliárdos nagyságrendű beruházásokat kell eszközölni, bővíteni kell a nemzetközi gazdasági együttműködést stb. Megközelítően azonos nagy­ságrendű feladat a kemizálás végrehajtása is. Ezidáig el­sősorban a műtrágyagyártás és gyógyszeripar növelését szorgalmaztuk, a jövőben pe­dig ezek mellett a műszál és a műanyagok termelését szorgalmazzuk. A nemrégiben megkötött szovjet—magyar olefin-egyez­mény hosszabb távon, 1985-ig meghatározza a fejlesztés irá­nyát, a vegyipar szerkezeti átalakításának útját. Ez a fejlesztés kihat a kőolaj és a földgáziparra, valamint az energiaellátásra is. Az olefinek — a modem műanyagok és szintetikus szálak „építőkövei” — gyár­tása ma már csak nagy ka­pacitású üzemekben gazda­ságos. A műszaki és gazda­sági erőforrások ésszerű meg­osztását, ezért a beruházá­sok gyors megvalósítását te­szi lehetővé az említett egyezmény valóraváltása. Ez igazi termelési integráció, amelyet a világszínvonal­nak megfelelő technika alkal­mazásával — mindkét félnél magas munkatermelékeny­séggel, jelentős beruházási és üzemeltetési megtakarítással hozunk létre. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Amikor a kormány nevé­ben elfogadásra ajánlom a negyedik ötéves tervet, be­jelentem a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy a kormány ez év májusában már fog­lalkozott a népgazdaság hosz- szútávú, 15 éves tervezésé­nek helyzetével. Most készül­nek az ágazati tervek, a kü­lönböző központi számítások. Azt szeretnénk elérni, hogy az országunk szocialista épí­tése előtt álló legfőbb fel­adatok mielőbb hosszú időre szóló tervkoncepcióban fo­galmazódjanak meg. Ügy vél­jük, hogy a hosszú távú terv és a középlejáratú terv kap­csolatát megoldottuk, ötéves tervünk céljai összhangban vannak a hosszútávú terv eddig kialakult koncepciói­val. Meggyőződésem, hogy az új ötéves tervben foglalt feladatokat képesek leszünk, megvalósítani, hiszen annak fontos feltétele: a politikai helyzet kedvező. Pártunk kipróbált politikája megfele­lően biztosítja -tervünk va­lóra váltását. Az utóbbi esztendőkben sokat fáradoztunk azon, hogy a vezetést nagymértékben korszerűsítsük, napjaink fo­kozott követelményeihez, nép­gazdaságunk fejlettségéhez igazítsuk, az elért műszaki­technikai színvonalunkhoz alkalmazkodóbbá tegyük. A szervezés- és vezetés- tudomány növelésének, az itt elért eredmények gyakorlati alkalmazásának hazánkban még nincs nagy hagyománya, hosszú múltja. Az eddigi si­kerek biztatóak, ám a lema­radás behozásához nagyobb j erőfeszítés szükséges. Gazda- j sági vezetőképző rendszerűn- ; két tovább javítva ki kell dolgoznunk és szélesen el kell terjesztenünk azokat a tudni- i valókat, amelyek a modern vezetéshez a mi viszonyaink i között szükségesek. Ilyen például az elektronika alkal­mazása a vezetésben. A tu­dományos technikai forrada­lom időszakában a számitó­gépek a vezetés nélkülözhe­tetlen eszközeivé válnak. Az elektronikus számítógépek al­kalmazása természetszerűleg más vezetési stílust és mód­szereket követel. A műszaki, tudományos fejlődéssel párhuzamosan nő­nek a szervezeti követelmé­nyek is. A kormány nagyon körültekintően, gondosan megvizsgálja egyes vezető­szervek felépítését, s ameny- nyiben szükséges, a hatéko­nyabb irányító tevékenység érdekében szervezeti módosí­tásokat is végrehajt. Anélkül, hogy elsietnénk ezt a fontos tennivalót és elhamarkodott intézkedéseket tennénk, tuda­tosan törekszünk a korsze­rűbb szervezetek kialakításá­ra, jobb adminisztrációra és egyúttal a felesleges admi­nisztrációs munka kikapcso­lására. A vezetés javítása szorosan | összefügg az egyéni felelősség j fokozásával. Ennek egyik fő j eszköze, hogy a döntés ott j történjék, ahol légcélszerűbb | és ahol azért a felelősség 1 vállalható. j Az egyéni felelősség növe­lésére az anyagi ösztönzés | eszközeit is helyesebben kell > alkalmazni. Aki nagyobb fe- I lelősséget vállal magára, i 1 tisztességgel el is végzi a reá bízott munkát, az az erköl­csi megbecsülésen kívül na­gyobb anyagi elismerést is érdemel. És megfordítva, aki hanyagul dolgo'zilc, vagy kárt okoz, az közvetlenül érezze ennek következményeit. Fontos, hogy a fokozott fe­lelősség növekvő demokra­tizmussal párosuljon. A ve­zető döntése tartalmazza a kollektív bölcsességet is. Beszéljünk minden gazdál­kodó egységnél, minden mun­kahelyen őszintén, nyílta« a dolgozókkal, magyarázzuk meg világosan a célokat és a tennivalókat. Tájékoztassuk ókét rendszeresen a felada­tokról, a közösen elért ered­ményekről, ugyanakkor ves­sük fel a munka közben adó­dó problémákat, nehézsége­ket is. A dolgozók tájéköz- tatása és érdekeltségének fo­kozása a terv sikeres végre­hajtásának állandóan meg­újuló erőforrása. Erősítjük együttműködésünket a Szovjetunióval Tisztelt országgyűlés! Ezek után a negyedik öt­éves terv teljesítésének nem­zetközi feltételeire kívánok röviden utalni. Az igen tisztelt országgyű­lés előtt olyan népgazdasági terv fekszik, amelyet legfon­tosabb kereskedelmi partne­reinkkel, — a KGST-orszá- gokkal — egyeztettünk. Ez a terv megalapozottságának egyik igen komoly biztosíté­ka és egyben teljesítésének előfeltétele. A terv-koordi­nációs tárgyalások alapján kötött államközi egyezmé­nyek biztosítják az elenged­hetetlenül szükséges import- és exportforgalmat. A gazda­sági együttműködésnek még a tervezettnél is gyorsabb bővülése a kívánatos. Különös jelentőséget tulaj­donítunk a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek. Tapasztalataink alapján a Szovjetunióval folytatott kül­kereskedelmi forgalmunk — mely öt év alatt az előző időszakhoz képest több mint 50 százalékkal emelkedik — még tovább bővíthető, ha nö­vekszik az árukínálatunk és ha még inkább javul a piaci munkánk. A- Varsói Szerződés tag­államainak az európai biz­tonsági értekezlet összehívása ügyében tett kezdeményezé­seit a népek kedvezően fo­gadták, s egyetlen kormány sem utasította el. Az európai államok többsége kívánatos­nak tartja az európai bizton­sági értekezlet megtartását. Jelentős a közeledés az ér­tekezlet napirendjét illetően is. Noha egyes imperialista vezető körök hol nyíltan, hol burkolt formában igyekeznek akadályokat gördíteni az európai biztonsági értekezlet útjába, meggyőződésünk, hogy kísérleteik kudarcot vallanak. Nemcsak reménytkeltő, ha­nem mélységes aggodalomra és éberségünk fokozására okot adó események is van­nak a nemzetközi életben. Különösen Indokínában és a Közel-Keleten feszült a hely­zet Az amerikai imperializmus folytatja barbár agresszióját a szabadságáért küzdő hős vietnami nép ellen, sőt bűnös cselekményeit kiterjesztette egész Indokínára. Fegyvere­sen beavatkozik Kambodzsa belügyeibe és folyamatos tá­madásokat intéz a társadal­mi haladásért küzdő laoszi nép ellen. Az Egyesült Álla­mok vezetői már többször bejelentették, hogy kivonják csapataikat Indokína térsé­géből. Ennek ellenére fokoz­zák katonai erőfeszítéseiket. A „vietnamizálás” képmutató programja nem szolgál más célt, mint azt, hogy csende­sítsék a világ közvéleményé­ben kialakult Amerika-elle- nes érzelmeket és leszereljék az amerikai nép egyre erő­södő felháborodását. A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kormányunk már többször határozottan állást foglalt, elítélte az iz­raeli agressziót, a terület- rabló törekvéseket és hitet tett a haladó arab népek igazságos ügye mellett. Mint a szocialista közösség más országai, a Magyar Népköz- társaság is, erőfeszítéseket tett azért, hogy a világ béké­jét fenyegető agressziót, a népek jogos érdekeit figye­lembevéve, politikai eszkö­zökkel megszüntessék. Tisztelt országgyűlés! Szeptember közepén meg­nyílt és folytatja munkáját az ENSZ XXV. közgyűlése. Ez az ülésszak nevezetes idő­pontban zajlik: az idén, ok­tóber 24-én lesz 25 eszten­deje annak, hogy megala­kult az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Magyar Népköztársaság kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ létezésé­nek. Véleményünk szerint a világszervezet potenciálisan alkalmas arra, hogy közre­működjék korunk nemzetközi problémáinak békés eszkö­zökkel történő megoldásában. Az ENSZ működésében még sok a kívánnivaló, ennek az imperialista hatalmak és szö­vetségeseik aknamunkája az oka. Ma folytatják a vitát A Magyar Népköztársaság külpolitikai feladatait becsü­lettel teljesíti. Államunk a többi szocialista országgal együtt jelentősen hozzájárul a világ békéjének megőrzésé­hez, a szocialista építőmunka számára kedvező békés nem­zetközi feltételek biztosításá­hoz. Az elnyomás, a kizsákmá­nyolás alól felszabadult dol­gozók az elmúlt 25 évben századok elmaradottságán változtattak. Nagyszerű sike­reket értünk el hazánkban. Nem kétséges, hogy a politi­kai öntudat, az általános mű­veltség, a nagyobb szakmai tudás segítségével az elkövet­kező időszakban is új nagy eredményeket érhetünk el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány következetes, töretlen vonalú politikát folytat. Ugyanezt mondhatjuk el gaz­daságpolitikánkról. Tevékenységünkkel a dol­gozó tömegek egyetértenek, támogatják azt és elképze­léseik megvalósítására törek­szenek. Meggyőződésem, hogy az új ötéves terv végrehaj­tásával lényegesen előbbre jutunk a szocializmus épí­tésében. , Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszéde után dr. No­vak Pálné Heves megyei, Varga Gyula Zala megyei. Szabó István Hajdú megyei, Kocsis József Győr-Sopron megyei, Kisgergely Lajos Veszprém megyei, Nagy Ri­chard budapesti. Kéri Vencel Komárom megyei, Molnár István budapesti, dr. Havasi Béla miskolci, Klaukó Mátyás Békés megyei, Jedlicska Gyu­la Nógrád megyei, dr. Kovács Magdolna Szabolcs megyei, Lázár György munkaügyi mi­niszter. Borivó Károly Sza- bolcs-Szatmár megyei, Kluj- ber László Fejér megyei, dr. Veréb János Bács-Kiskun megyei. Kovács Istvánné Pest megyei, Orbán József Szol­nok megyei, Petrovics Emil budapesti, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Valaska László Borsod megyei, Ball Ferenc, Bács megyei, Zsig- mond Géza budapesti és Mol­nár József Komárom megyei képviselő szólalt fel. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitájával folytatja tanácsko­zását. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom