Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló xxvn.évfolyam,230.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970 október 1., csütörtök Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt kegy eletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a kiváló államférfi emlékének. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy g N épköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év június 28-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az elnök javaslatára ezután az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: © A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat. © Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1986. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvény- javaslat. © Interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Törvényjavaslat a IV. ötéves tervről Az Országos Tervhivatal elnökének beszéde Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a IV. ötévps terv törvényjavaslatát. A IV. ötéves tervben az alapkérdés az, hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk, de a fejlődés csak akkor hatékony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználási tervek között. A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos export- képesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok elérésének elengedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék és következetesen érvényesüljön mind a termelő munkában, mind az irányítási módszerek fejlesztésében, mind pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Ésszerűbben minden területen! Tisztelt képviselő elvtársak! A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a nép- gazdasági és a vállalati szintű intézkedések nyomán — mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóeszközök növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Hogyan szolgálja ötéves tervünk a hatékonyság-javulást? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése, .— a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A gazdasági fejlődésnek nemcsak a gazdasági növekedés a mércéje, hanem a haladó strukturális változás is. Ezért alapvető érdekünk az ilyen változások elősegítése. Ebben a szerkezeti változásban egyrészt a világszerte megnyilvánuló műszaki-tudományos forradalomnak, másrészt szocialista társadalmunk sajátos törvényszerűségeinek kell kifejzésre jutnia, figyelembe véve érdekeltségünket a nemzeti gazdaságok fokozottabb összekapcsolódásában. A IV. ötéves terv gazdaság- fejlesztési programjában is előtérben állnak a strukturális haladást szolgáló törekvéseink. A terv ebben á vonatkozásban két irányvonalat követ: nagyobb figyelmet szentel a meglevő termelőkapacitások fokozatos korszerűsítésére, mind a termékek, mind a technológiai folyamatok tekintetében, helyenként azok átrendezésével; ugyanakkor a központi erőforrások jelentős részét meghatározott strukturális fejlődés szolgálatába állítja olymódon, hogy kiemel néhány különösen aktuális fejlesztési célt. A műanyagok mennyisége megkétszereződik A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzunk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagy mértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellátása. A villamosenergia termelés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami 1 egyharmaddal több, mint amennyit a III. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagyjelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a. Barátság kőolajvezeték második vonala. Tovább folytatjuk a műanyagipari fejlesztést. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő, vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földte-' Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozó iáról 1970. szeptember 28-tól 80-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc* néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperalista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban, A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. rületre _ számított termelő munka eredményességét. A fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, . összetétele korszerűbbé válik, a műtrágya- termelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését. amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. A nemzetközi, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több alumínium-fém áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán körülbelül 70 százalékkal növekszik a félgyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbbem értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. 1975-re évi autóbúszterme- lésünk meghaladja a 10 000 darabot és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbuszexportőrjévé fejlődik. Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmánystruktúrát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát, fez a terv irányvonala, mert ez á hatékonyság javításának legfontosabb feltétele. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagyjelentőségű program, amelyet a KGST-országok összefogásával a számítás- technikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részt vevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag- iparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint ameny- nyit hasonló-célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelő kapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. Megoldjuk a húskérdést A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése olymódon, hogy a takarmány-felhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének többmilliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. Szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetés- szerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kívánjuk növelni a terméshozamokat. A kenyérgabona (Folytatás a 3. oldalon} i
