Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

1970. szeptember 11. DUNÁNTÚL! NAPLÓ Kétszázhuszonhárom új elsőéves az Orvosegyetemen Oktatói értekezlet az új aulában Az Orvostudományi Egye­tem történetének új lapjai íródnak ezekben a napokban. Az I., IV. és V. évfolyamok hallgatói előadásokra járnak, gyakorlatokra készülnek, a II—III. évesek pedig súrol­nak, söpörnek, segédkeznek az új elméleti tömb belső munkálatainál. Csütörtökön délelőtt az új aulában még mészfoltok borították a már­ványlapokat, az első emele­ten lévő reprezentatív fres­kót nagy gonddal mosták a medikák, délután viszont ra­gyogó márványpadló, ünne­pélyesen feldíszített terem várta az egyetem oktatóit — 360 hallgató munkájának eredményeképpen. Az összoktatói értekezletet az egyetem új szervezeti sza­bályzata teszi lehetővé. Az egyetemi demokratizmus új fóruma ez a tanácskozás, ami egyaránt szolgálja az oktatói kar tájékoztatását s az egye­tem vezető testületének meg­választását- is. Dr. Tigyi József rektorhe- lyettés üdvözölte a tanáro­kat, majd dr. Boros Béla rektor számolt be az elmúlt tanév munkájáról. Köszöne­tét mondott mindazoknak a szerveknek, amelyek lehető­vé tették, hogy az új elmé­leti tömb 180 millió forintos beruházása minden nehézség éllenére befejezés előtt áll. A rektori beszámoló az elmúlt évi munkáról szólva elmondotta, hogy ez az év az oktatás korszerűsítésének fordulópontját is jelentette. Az oktatási reformot az elő­adások számának arányos csökkenése, s egy szeminá­riumokra, demonstrációkra épülő tanterv kidolgozása jellemzi. Az egyetem vezető­sége a minisztériumhoz fel­terjesztette azt a javaslatot, hogy a hallgatókat hetente egy szabadnap illesse meg a hatékonyabb tanulás érde­kében. Az elmúlt tanévben 3,5 volt a tanulmányi átlag. Az új ösztöndíjrendszer ta­pasztalatait az egyetem veze­tősége eljuttatta a miniszté­riumba. Tavaly összesen 121-en kaptak orvosi diplomát. Az új tanév megkezdése előtt a felvételi bizottságok 507 pá­lyázót vizsgáztattak le, kö­zülük 209-en nyertek felvé­telt Ebben a tanévben össze­sen 223-an kezdik meg or­vosi tanulmányaikat az egye­temen, ugyanis a felvettek között van 14 külföldi hall­gató is. Az elkövetkező év perspektíváiról szólva dr. Boros Béla elmondotta, hogy a minisztérium 75 új státust engedélyezett az egyetem ha­tékonyabb munkájának biz­tosítására. A rektori beszámolót hoz­zászólások követték. Ezekből kitűnt, hogy az egyetemen évente 450—500 tudományos publikáció születik, amelyek Búcsú a gyártól 1949. június 12-én vette át a Pécsi Tejipari Nemzeti Vállalat vezetését Kirchner András, a bányászból lett munkásigazgató. Most az or­szág egyik legkorszerűbb tejipari vállalatától búcsú­zott el. A megrendült egész­ség késztette arra, hogy nyu- ■ -galomba vonul j on. Bensősé­ges hangulatú, baráti össze­jövetelen dr. Nagy Józsefnek, a Megyei Pártbizottság tit­kárának, dr. Nagy Gyulának, a Megyei Tanács vb-elnök- helyettesének, dr. Solt István­nak, a Tejipari Tröszt vezér- igazgatójának, valamint a Baranya megyei Tejipari Vállalat más vezetőinek je­lenlétében adta át a vezetést az új igazgatónak, Szupper Mártonnak, aki eddig a fő­mérnöki tisztet töltötte be a vállalatnál. — Amikor idejöttem, meg­mondtam az embereknek, hogy valamennyiük segítsé­gére számítok. 21 év után elmondhatom, hogy egyikük­ben sem csalódtam. Nagyon sokat köszönhetek nekik. Dr. Nagy József: „A szak­ma pécsi fejlődésében jelen­tős része volt. Sok elisme­rést és megbecsülést szerzett munkájával a tejiparnak, a tejipari dolgozóknak”. Szupper Márton: „A mai vállalat az ő határozott, cél­tudatos vezetői munkájának az eredménye. Olyan szintre emelte üzemünket, hogy nagy felelősséget jelent gazdál­kodni vele és tovább gyara­pítani”. Dr. Solt István: „Helytállt a legnehezebb időkben is, segítette az ipar megbecsült­té tételét. Gyors, határozott döntéseivel példát mutatott minden vezetőnek, hogyan kell igazgatni egy ilyen gyárat. A magyar tejipar vezetői messzemenően több támoga­tást kaptak tőle, mint amit általában vállalati igazgatók­tól elvártak.” — Ma is ott élek a bánya­telep mellett, a bányászok közé úgy járok, mint haza. Ide is így akarok járni. Itt akarok párttag és szakszer­vezeti tag is lenni. A nyu­galom éveiben pedig mindig az lesz a legjobb, ha erről 2 darab Farmer Sz—63 típusú terményszárító beren­dezést keresünk megvételre. „BEKE” MG. TSZ, Szabadszentkirály, Telefon: 9. a vállalatról sok jót hallok. Orosz József párttitkár: „Taggyűléseinken nem veze­tőként, hanem a többi egy­szerű dolgozóhoz hasonlóan vett részt, s pártügyekben soha nem akarta vezetői te­kintélyét érvényesíteni. Még­is sokat segített nekünk és segítségére ezután is számí­tunk”. Dr. Nagy József: „Amikor köszönetünket fejezzük ki eddigi munkásságáért, s ami­kor azt kérjük, hogy nyug- díjbavonulása után minél több gondot fordítson egész­sége helyreállítására, egyút­tal azt is megmondjuk, hogy munkásságára ezután is szá­mít a párt”. — A munkásmozgalommal már gyerekkoromban össze­kötöttem az életem. A mar­xizmus—leninizmusban bíz­tam már akkor is, amikor ütöttek, mint bányászt. Ez a bizalom segített a munkám­ban mindig, s ezért akarok továbbra is dolgozni erőm- höz mérten a pártért. A Tejipari Vállalat dolgo­zói már korábban elbúcsúz­tak nyugalombavonuló igaz­gatójuktól. Ok is azt kérték tőle, amit most a hivatalos aktus résztvevői is: ezután is töltsön minél több időt a körükben és az elmúlt év­tizedekben szerzett tapaszta­lataival segítse továbbra is munkájukat. H. I. nemcsak mennyiségüket, ha­nem értéküket tekintve is komoly jelentőséggel bírnak. Dr. Lissák Kálmán egyetemi tanár az egyetemi tornate­rem létesítésének lehetőségét hallva, felvetette egy test- nevelési intézet létrehozásá­nak gondolatát. Végezetül az oktatói kar megválasztotta az Egyetemi Tanács oktató tagjait. A ta­nács tagjai a következők: dr. Donhoffer Agnes adjunk­tus, dr. Forgon Mihály egye­temi tanár, dr. Horváth An­na adjunktus, dr. Keszthelyi Béla adjunktus, dr. Niedeczki Antal docens, dr. Pitéi József egyetemi gyakornok, és dr. Rubecz István klinikai orvos, póttagjai: dr. Komáromi László adjunktus, dr. Sza­bolcs Józsefné tanársegéd és dr. Török Endre docens. ' Mar — Tájékoztató a Technika Házában Változások az adórendszerben Sertésprémium Több területen megszűnik az állami támogatás Dr. Villányi Miklós, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője a mezőgazdasá­gi üzemek jövedelemszabá­lyozási rendszerében várható változásokról adott tájékozta­tást tegnap Pécsett, a Tech­nika Házában. Az egyik legfontosabb sza­bályozó az ár. A mezőgaz­dasági termékek felvásárlási árszínvonala a IV. ötéves terv idején lényegében nem emel­kedik. Bizonyos ösztönző in­tézkedések azonban itt is vár­hatók. Ilyen lesz a „sertés- prémium", amely 1971. ja­nuár 1-én lép életbe és ki­logrammonként plusz két fo­rint lesz. Csak bizonyos üze­mek kapják — a jogosult­ságot a tanács állapítja meg. Diákparlament a Pécsi Műszaki Főiskolán Először találkozott tegnap délután hivatalosan az új Pécsi Műszaki Főiskola mint­egy 60 hallgatója az intéz­mény vezetőjével: Juhász Jenő főigazgatóval. A főiskola főigazgatója tá­jékoztatójában röviden is­mertette az új intézmény szervezeti felépítését. Mint korábban közöltük, a mű­szaki főiskolán két kart: építész- és gépészkart szer­veztek. Az építészkar (három szakkal) a jövő év szeptem­berében, a gépészkar (ugyaii- csak három szakkal) most, e hónap derekán, illetve első évfolyama október elején in­dul. Mindkét karon egy-egy karigazgató és két-két he­lyettese irányítja a munkát. Jelenleg 11 tanszéket szer­veztek meg. A jelenlegi (volt felsőfokú vegyipari) épület­ben levő intézményt szerve­zetileg és tanulmányilag ösz- szevonták az új Boszorkány úti épületkomplexummal. Tehát a továbbiakban egy TANARAVATÁSON Négy év erőfeszítéseinek sikerét, az akaraterő és az áldozatvállalás erényeit ün­nepelték tegnap délelőtt a Tanárképző Főiskola díszter­mében. 206 levelező hallgató vette át tanári oklevelét. 206 alkalommal hangzott el az ünnepélyes „tanárrá foga­dom”, a főigazgató helyette­sének, Kálmánchey Zoltán­nak a kézfogásával megpe­csételve. A kézfogás szimbóluma, a tanáravatás hagyományos rendje, ünnepélyes pillanatai talán kétszázhatszor egymás után felidézték az elmúlt — nemegyszer válságosán küz­delmes — 4 esztendőt. Négy év —• és egyetlen pillanat, elvonatkoztatva. Tartalmukat: a sikerek és hullámvölgyek küzdelmeit s a diploma je­lentését az ünnep szónoka, Kelle Sándor docens fejezte ki a legpontosabban: „A munka, a tanítás mel­lett a nagyobb tudásért vál­lalt főiskolai tanulmányok nehéz óráiban, perceiben sokszor elmondták: a mun­kahely, a társadalom, a csa­lád — és a főiskola is teljes értéket várt önöktől. S ha most oklevelükbe tekintenek, saját tükörképüket láthatják benne. Ez a „mű” azonban még nem kész. A tanári ok­levél csak belépőjegy e szép és felelősségteljes pályán. — Oktassák emberségre tanít­ványaikat”. A Pécsi Tanárképző Főis­kolán 206 levelező hallgató az államvizsga követelmé­nyeknek eredményesen meg­felelt; főiskolai tanulmá- ínyait sikeresen befejezte, — ahogy ezt a hivatalos okmány szövege is megfogalmazza. Dunántúl 206 jobbára nyolc­tíz tanerős kisiskolájában egy-egy új szaktanár lép a katedrára mától. vr. e intézmény a két különálló épület. * Az oktatás mind a pécsi vegyipari épületben, mind az ideiglenesen még a Budapes­ten tartózkodó szakok és ágazatok második és harma­dik évfolyamain hétfőn, szeptember 14-én kezdődik meg. Az első évfolyamon — már a pécsi új épületben — valamivel később, a jövő hó­nap elején. A lány hallgatók a vegyipari épületben kap­nak kollégiumi helyet, a fiú­hallgatók az új épületben. Az étkeztetést a vegyipari épület konyháján oldják meg ebben az első félévben. Ami az új épület lehető­ségeit illeti — hangsúlyozta az intézmény főigazgatója — a hallgatók maximálisan ki­használhatják a tanulmányi munkát elősegítő különböző helyiségeket, a rajztermeket, valamint a művelődést, a szakköri munkákat és a sportcélokat szolgáló épüle­teket és helyiségeket. Nagy­méretű, nemzetközi mérkő­zésekre is alkalmas sport- csarnokot, később lelátót, majd szabadtéri uszodát is építenek a főiskola terüle­tén. A hallgatók kérdéseire el­hangzott néhány. fontosabb, közérdeklődére számottartó válasz: A fővárosban tartózkodó másodéves gépészhallgatók februárban költöznek Pécsre. A harmadévesek valószínű­leg ott fejezik be az évet. A nehézségekre való tekin­tettel különösen fontos a kol­légiumi rend és fegyelem megszilárdítása már az év elején. A Boszorkány úton az építkezés tovább fo­lyik. természetesen jól sze­parált területen. A kialakí­tott ideiglenes utakat korlát­tal választják el az építke­zéstől. Tekintve, hogy az elsőéves hallgatók első féléve valami­vel kurtább az előírásnál, az oktatói gárda messzemenő konzultációs és tanulmányi segítséget ígér és ad az első félév folyamán az új pécsi főiskola elsőéves hallgatói­nak. Ez az időszakos juttatás 1973- ig lesz érvényben és a mo­dern, szakosított teleppel rendelkező üzemek nem kap­ják meg. Létrehoznak egy bizonyos intervenciós alapot, amely le­hetővé teszi majd, hogy túl­kínálat esetén egy bizonyos árszinten tartsa a zuhanó szabadpiaci árakat. Bizonyos cikkeknél, így sertéshúsnál, almánál, bornál, tojásnál léptethető életbe ez az alap, ilyenkor az állami felvásárló szervek — a túlkínálat elle­nére — kötelesek átvenni egy meghatározott áron a terméket. Az adórendszerben lénye­ges változások lesznek. A földadó változatlanul fenn­marad, s továbbra is az aranykoronára épül. A föld­adó mentesség azonban az eddigi 6 aranykoronáról 8 aranykoronára emelkedik. A tsz-ekben a jövedelemadózás módosul. Eddig egységesen hat százalék volt, a további­akban differenciált lesz az egy munkanapra eső átlagos jövedelem szerint. Ha ez 50 forint alatt van, akkor nem kell jövedelemadót fizetni, 50—60 forint között 2 száza­lék, 60—70 forint között 3 százalék a jövedelemadó, s ez felmegy egészen 10 száza­lékig. Alkalmazottak után a ts~ továbbra is a 8 százalé­kos illetékadót fizeti mind­addig, míg a tsz be nem ér a 8 százalék feletti sávba, ettől kezdve az alkalmazot­tak után is a differenciált adókulcs a mérvadó. Űj adónem a jövedelem- növekvény adó, amely a re­gulativ adónak továbbfejlesz­tett változata. Adómentes az a tsz, ahol az egy dolgozó tag éves átlagos jövedelme 18 ezer forint alatt van, 18— 20 ezer forint között S szá­zalékot lehet adómentesen növelni, 20—22 ezer forint között már csak 2 százalé­kot, a harmadik százalék után már 50 százalékos, a ne­gyedik után 100 százalékos adót kell fizetni. 22 ezer és 24 ezer forint között már csak 1 százalék az adómen­tes sáv. A város- és községfejlesz­tési hozzájárulás is belép, mint új adónem, ez a bruttó­jövedelem 1 százalékát jelen­ti. A forgalmi adó is válto­zik, 1971. január 1-gyel a tsz- ek kiegészítő tevékenységük után ugyanolyan forgalmi adót fizetnek majd, mint a vállalatok. A szarvasmarha és sertés esetében továbbra is megma­rad az 50 százalékos támo­gatás, de ezt szigorú felté­telekhez kötik. Ha a tsz pél­dául nem új kapacitást hoz létre, csak a régi férőhelyeit korszerűsíti, akkor csak 25 százalékos támogatást kap. A tömegborok és a tojás ter­melését, valamint zöldséghaj­tató házak építését a továb­biakban egyáltalán nem tá­mogatja az állam. Történel­mi borvidékeken a szőlő- telepítéshez a korábbi 70 százalék helyett csak 30, cse­resznye és meggy telepítés­nél 70 helyett 50, szőlő- feldolgozó, halastó, szárító építésénél és tejfeldolgozók­nál a támogatás mértéke 50 százalékról 30 százalékra csökken. A mostoha adottságú me­zőgazdasági üzemek részére a támogatás három fő for­máját dolgozták ki. A leg­általánosabb lesz az árkiegé- szítéses támogatás, amelyet a jelenlegi 11 aranykoroná­val szemben a jövőben csak a 8, maximum a 9 arany­koronás földeken gazdálkodó tsz-ek kaphatnak meg árbe­vételük százalékában. Mivel a tsz köteles tagjait eltar­tani, kaphat még jövedelem­kiegészítést is, ha az egy dolgozó tag évi jövedelme nem éri el a 14—15 ezer forintot. A gyenge tsz-ek megsegítésének harmadik módja a fejlesztési alap hoz­zájárulás lesz, ezt az a gyen­ge szövetkezet kaphatja meg, amelynek adottsága van va­lamilyen tevékenységhez, de hiányzik az induló tőkéje. HBBI PÉCS SZÜLETTEK Künszter Gábor, Gál Gábor, Szita Ildikó, Ébert József, Jakab Mariann, Jakab Ferenc, Kovács Zsolt, Füzér Zoltán, Auth Sza­bolcs, Simonies László. Maretics Erika, Sipos László, zákányi Norbert, Knopf László, Hilcz Zoltán, Cselle Anita, Csik And­rea, Tóth Balázs, Kántor Anna­mária, László Balázs, Árvái Tí­mea, Ceglédi Éva, Radóczi Edit, Praks Anita, Rónaszéki Péter, Horváth Ildikó, Czink Zsuzsan­na, Gungl Mária, Kádár Anikó, Haraszti Gábor, Haraszti Attila, Simon Miklós, Lutz Zsuzsanna, Bogdány Péter, Orsós Gyöngyi, Jáckl Krisztina, Orsós Tibor, Gombos Attila, Rubecz Zsófia, Albrecht György, Bencze Bog^ lárka, Orovicza Tamás, Somogyi Szilvia, Homolai Zsófia, Feny­vesi Gábor, Szilágyi László, Ber- tus Erzsébet, Martini Mihály, Simonyi Klára, Fóris János, Fá­bián Tibor, Láng István, Kiss Erzsébet, Vas Krisztina, Tóth Vera, Horváth Ildikó, Gerecs Eszter, Verese Agnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Tihanyi Antal és Sterr Agnes, Tamás Béla és Vidákovics Aran­ka, Stark András és Marton Ve­ra. Reeb Helmut és Tresz Má­ria, Ráth Gyula és Zalai Agnes, Szegő Zsombor és Kovács Rozá­lia, Frick Ferenc és Sárközi Eri­ka, Sárik János és Pásztor Ilo­na, Zeller Ernő és Pap Mária, Somossy László és Agel Ilona, Walter Tivadar és Jäger Éva, Szécsényi László és Ferencz Magdolna. Vető András és Cser­halmi Erika, Hofmann László és Várhegyi Petronella, Barics Jó­zsef és Pintér Erzsébet, Nagy János és Mátyás Ilona. Pilasza- novich Péter és Horváth Éva, Magyar Iván és Sütő Emma, Borbély Ernő és Sebestyén An­na, Metzing Tibor és Kovács Maria, Tóth István és Kis Ibo­lya. Törjéki László és Kresz Erika, Tátrai József és Sudár Mária, Gorbai József és Varga Julianna, Papp László és Strum- berger Terézia, Vencli Antal és Pap Ildikó, Kovács-Szabó Ernő és Biró Rozália, Sólymos Mik­lós és Pintér Katalin, Szörényi Nándor és Nagy Matíld, Brém András és Vörös Erzsébet, Pán­cél Csaba és Kenéz Irén, Hor­váth István és Csermán Irén, Magyar József és Biró Ibolya, Beluska Ferenc és Lorencsics Irén, Földi Ferenc és Gyimesi Ajtna, Völgyi József és Léka Jánosné, Barka József és Kis Julianna, Czike Árpád és Kiss Etelka. MEGHALTAK Dr. Csurgai István, Fehér La­jos. Sáska István, Wéber Ádám, Kisteleki Antal, Petz András, Pervein József, Makkos^ Imre, Györkő István, dr. Túri Artúr, Szoboszlai Gyula, Auth György, Konyhás Sándor, Katrelner Jó­zsefné sz. Boda Regina*.* Tiszai János, Gelencsér István, schatzl Henrikné sz. Flamm Anna, Kiss György, Bérces Rezsőné sz. Al­bert Gizella, Vajda Imre, Ti- maffy Miklós, Kertész József, Halmágyi Gyuláné sz. Walter Johanna, Reining GyÖrgyné sz. Kernreiter Anna, Bogdány Már- tonné sz. Piszter Julianna, Dob- szai János, Keszler Lajosné sz. Toms Amália, Szalai Károlyné sz. Takács Erzsébet, Rétliy Ist­ván, Pándi Ede, Zágoni Dezső, Horváth András, Kiss Tivadar, Kossá Dezső. KOMLÓ SZÜLETTEK Götzer Beáta, Batal Miklós, Gálffy Gyula, Fuchs Anikó, Fer- kovics Tímea. Radnai Emese, Gáspár Zoltán, Kungl Edina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Sámson Béla és Jarabek Fran­ciska, Pintér Gyula és Horváth Erzsébet, Horváth János és Sza- lók Teréz, Bicskei László és Kozma Mária, őri József és Wunderlich Magdolna. MEGHALTAK Miltényi Jánosné sz. Dávid Magdolna, Szeles Andrásné sz. Erdélyi Ilona, Lutz Károly, Szik- szai Béláné sz. Blau Kamilla. MOHÁCS SZÜLETTEK Szabó Tünde. Schäffer Eszter, Cseke Ferenc, Lutz Tamás, Hor­váth Irén, Krieghauser Gábor, Balogh Flóra, Muth Zsuzsanna, Kovács Gábor, Kleics Róbert, Mendler Attila, Flódung Gab­riella, Biró Géza. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Molnár János és Mintái Mar­git, Kovács György és Hetényi Katalin. MEGHALTAK Nagy Pálné sz. Farkas Erzsé­bet, Bischof György, Dittrich Ernő. SZIGETVAR SZÜLETTEK Tőrök Csaba, Hegyi Erika, Je­néi Tímea, Szigecsán Tamás, Mangó Ibolya, Fodor Szilvia. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Balog József és Néme h Piros­ka, Gyenis Péter és Sziráki Er­zsébet, Angyal János és Nagy Gyöngyi, Kozma László és Ko­vács Ilona. MEGHALTAK Bognár István, Laki Mihály, Söllei Pál, Horváth Péterné sz. Surugli Margit, Somlai Adóm, Panka Mária. A I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom