Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

1970. szeptember 9. DUNÁNTÚL! NAPLÓ 5 Űj kezdeményezések, gazdag program Októberben leányvásár Pécsváradon Gépbemutató Sásdon Retorikai szakkör Mint annak idején megír­tuk, dr. Hajdú Gyula pro­fesszor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tágjává nem­zetközi jog tudósa nagyobb összegű alapítványt helyezett letétbe pécsi retorikai pá­lyázatok céljaira. A retorikai alap felhasz­nálása céljából tegnap bizott­ság alakult a pécsi Doktor Sándor Városi Művelődési Házban. A bizottság tagjai: dr. Kolta Ferenc főiskolai tanár, dr. Pesti János főisko­lai adjunktus, dr. Bécsy Ta­más középiskolai tanár, dr. Borsos József, a Városi Ta­nács csoportvezetője, dr. Bé­csy Tamásné művészeti fő­előadó és Baló István a mű­velődési ház igazgatója. A bizottság megvitatta az alapítvány felhasználásának soronkövetkező feladatait. A később meghirdetendő pályá­zat a szép magyar beszéd, a helyes előadói és retori­kai készség formálását szol­gálná. Ezzel kapcsolatban — de a pályázattól szervezeti­leg külön — retorikai szak­kört alakítanak az idei nép­művelési évadban a Doktor Sándor Művelődési Házban. A szakkör kettős feladattal működne: a beszéd technikai készségek és a retorikai szer­kesztés követelménj’einek el­mélyítésére illetve gyakorlá­sával. Feltehetően nagy ér­deklődés várható a szakkör megindításakor. így az el­képzelések szerint külön szakköri csoportot szervezné­nek a középiskolás, jogász és üzemi fiatalok számára, akik vitakészségüket szeretnék csi­szolni, illetve akiknek későb­bi pályája, foglalkozása jó előadókészséget kíván. A Hajdú Gyula szónoki, előadói pályázat feltételeiről és meghirdetéséről a bizott­ság később határoz. Az a hír járta másfél éve Erdőfűn, hogy megszüntetik a települést. A találgatások­nak a napokban vetettek véget. De miről is van szó? A határmenti kis települé­sen 83 család él. A kenyér­keresők egy része az erdé­szetnél, más részük pedig a Bolyi Állami Gazdaságban talál munkát. A munkaalka­lom a pusztán 1962 óta — ekkor szüntette meg a Bolyi Állami Gazdaság az erdőfüi üzemegységét — egyre kor­látozottabb. Az állami gaz­daság természetesen nem hagyta magára régi dolgo­zóit, több családnak a gaz­daság fejlesztésre váró tele­pein ajánlott fel lakást, hogy ne kelljen távolról utazniuk munkahelyükre. Többen az erdőfűiek közül éltek ezzel a lehetőséggel. Voltak olya­nok, akik máshol keresték a munkaalkalmat, Pécsett és Mohácson, távol otthonuktól, ugyanis az erdészet vala­mennyi keresőképes férfit nem tudta foglalkoztatni. Az egyre csökkenő munka- lehetőségek mellett a kis te­lepülés legnagyobb problé­mája a rendkívül rossz la­kásviszonyok. Az elavult, egészségtelen uradalmi cse­lédlakások egy szoba-kony­hái ában 6—8 tagú családok laknak. Ismerve az erdőfűiek hely­zetét, a Megyei Tanács és a Mohácsi járási Tanács a Be- remendi Cement- és Mész­művekkel, valamint a Ge- menci Állami Erdő- és Vad­gazdaság bédai erdészetével közösen oldották meg a problémákat. A gondok végleges rende­zésére szombaton a „falugyű­lésen” került sor. Ekkor lá­togattak el Erdőfűre Németh Elemérnek, a Mohácsi járási Tanács elnökhelyettesének vezetésével a BCM és a Váci Cement- és Mészművek kép­viselői. A cementipari szakemberek Érdekes és változatos prog­ramot ígér a baranyai vasár­napok rendezvény-sorozatá­ban, október 18-án megren­dezésre kerülő pécsváradi leányvásár. Negyedik alkalommal hir­dették meg a Gerencsér Se­bestyén fazekaspályázatot, melyre gazdag anyag érke­zett. A díjak átadására és a kiállítás megnyitására a le­ányvásár keretében kerül sor. Nagyszerű kezdeménye­zés a csárdás- és szóló nép­táncverseny megrendezése, melyre már érkeztek neve­zések Bogyiszlóról. Szerem- léről és Budapestről. Hogyan épül be a magyar népdal­kincs Bartók, Kodály és Ránki muzsikájába? Ezt mu­tatja be Várnai Ferenc szel­lemes és igen szemléltető összeállítása hangverseny ke­retében. A művelődési ház­ban rendezik meg ezt a koncertet hatvan tagú szim­fonikus zenekar és népművé­szek közreműködésével. Kü­lön érdekesség, hogy az elő­adó népművészek egy-egy dal hajdani gyűjtésének he­lyéről érkeznek Pécsváradra, ezzel is az eredetiséget szol­gálva. Egész estét betöltő műsorral szerepel az egyik legkiválóbb csehszlovák né- pitánc-együttes, mely hang­szerszólókat és táncszámokat egyaránt bemutat. A leányvásár vasárnap délelőtt fél tíz órakor kez­dődik, ekkor érkeznek sze­kéren a művelődési ház elé a vásári kikiáltók: az ő fel­adatuk az igazi vásári han­gulat megteremtése. Ezután a Csepeli Munkásotthon Iro­dalmi Színpada bemutatja Csokonai: Békaegérharc cí­mű vígeposzának dramatizált munkalehetőséget, lakást, a cementipari szakma megszer­zését ajánlották fel az erdő- fűieknek. Tizenhét család élt a lehetőséggel. A munkát vállalók egy része ideiglenes jelleggel Vácott, más részük pedig Beremenden fog dol­gozni. Tizenhárom családfő egy évig Vácra megy a DCM- hez dolgozni. A vállalat ét­kezési kedvezményt, munkás- szállást, havi egyszeri haza­utazást biztosít számukra. Az egy év során különböző gépkezelői tanfolyamokon vesznek majd részt, mire megindul az új gyár, szak­mával a kezükben térnek vissza Beremendre. A Vácra indulók lakásproblémáit még az idén rendezik. A család­tagok számától függően új, központi fűtéses, másfél, ket­tő és háromszobás lakásokat kapnak Siklóson a BCM la­kótelepén. Négy család férfi tagjai, akiknek szakmájuk van, Beremenden dolgoznak majd, részükre itt is mun­kásszállást, ebédtérítést bizto­sít a vállalat. Az ő lakás- problémájuk megoldására a tervek szerint három-négy hónapon belül kerül sor. Az erdőfűiek vállalják, hogy 10 évig a BCM dolgozói lesznek. A BCM vállalta azt is, hogy az erdőfűi családok nő tagjai részére is szerez munkát. A falu egyes-egyedüli gaz­dája az erdészet lesz. Béres Sándor, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság bédai erdészetének vezetője elmon­dotta, hogy akik maradnak, azokra számít az erdészet. 1973-ig a meglévő lakóépü­leteket átalakítják, és min­den erdőfűi család két szo­bás, egészséges, az adott le­hetőségekhez mérten korsze­rű otthont kap. A település általános tereprendezésére is sor kerül maid. A perspek­tívát az erdőfűieknek a jö­vőben az erdészet jelenti majd. változatát. Népi gyermekjá­tékot ad elő a szentesi Hor­váth Mihály Gimnázium diákszínpada, Meg kén’ há­zasodni címmel. Vásári báb­játékot mutat be Kemény Henrik, a népművészet mes­tere és B. Kiss István Já- szai-díjas bábművész. A leányvásárt megelőző es­te a Dombay-tónál találko­zót rendeznek a fiatalok­nak. A találkozóra meghív­ták Dinnyés József pol-beat- énekest, aki nemrég fellé­pett Budapesten a VDK nem­zeti ünnepe alkalmából ren­dezett nagygyűlésen. A spon­tán műsorszámokból álló, kötetlen találkozónak tábor­tűz lesz a záróakkordja. A leány vásár programját, a körültekintő és gondos szervezésről tanúskodó elő­terjesztést tegnap hagyta jó­vá a Pécsi járási Tanács végrehajtó bizottsága. Az ország legkorszerűbb vet óm ágii zeni e épül Bolyban A 27 ezer holdas Bolyi Ál­lami Gazdaság nyerte el a búzatermelés nagydíját a mostani országos mezőgazda- sági és élelmiszeripari kiál­lításon. A híres nagyüzem a múlt évben hatezer hold át­lagban 26,2 mázsa búzát ta­karított be, ami hektárra át- ! számítva több mint negyven­öt mázsás hozamnak felel meg. A nagydíj odaítélésénél fontos szerepet játszott az a tény, hogy a gazdaság a ter­més jelentős részéből .vető­magot állít elő; tavaly pél­dául 362 vagon kiváló minő­ségű vetőmagot adott az or­szág mezőgazdasági üzemed­nek. Az 1958-ban épült üzem azonban időközben elavult, ezért a gazdaság most teljes rekonstrukciót hajt végre, amelynek során lényegében új üzemet emelnek. A gyár- szerűen termelő üzem szíve az óriási magtisztító torony lesz, amelynek legfelső eme­letére felvonó szállítja a ter­ményt és onnan saját súlyá­nál fogva ömlik vissza — emeletről emeletre —, mi­közben a technológiai rend­szernek megfelelően „végig­járja” a tisztító berendezése­ket. Ez lesz az ország legkor­szerűbb vetőmagüzeme, éven­te több mint ezer vagon ki­váló minőségű vetőmag ke­rül majd ki innen. Nem csupán a közúti köz­lekedésben, az iparban és a mezőgazdaságban, de a vas­útnál is kedvezőtlen a bal­eseti helyzet alakulása. Er­ről szemléletesen beszél az a kimutatás, melyet egy be­számoló mellékleteként ad­tak a testület tagjainak ke­zébe tegnap a Vasutasok Szakszervezete Pécs Területi Bizottságának ülésén. Az igazgatóság területén 1968-ban 39 balesetet jegyez­tek fel. 1969-ben 41 baleset került a statisztikába — két halálos sérüléssel. 1970-ben, sajnos már 48-ra emelke­dett a szomorú esetek szá­ma, a bajokat tetézte három vasutas halála. A munkavédelmi bizottság megállapította, hogy az igaz­gatóság területén az utóbbi időben a vontatási szakszol­gálat baleseti helyzete a legkedvezőtlenebb. A balese­tek általában az utasítások, az óvórendszabályok be nem 1200 hallgató Tanévnyitó a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen Tegnap délután tartotta tanévnyitó értekezletét a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Oktatási Igazgató­sága. Ez alkalommal rögzítet­ték az esti egyetemi oktatás kétéves tapasztalatait és ha­tározták meg a feladatokat. Munkájukat a X. pártkong- reszusra való felkészülés je­gyében végzik a most kez­dődő tanévben. Előtérbe ke­rül a propaganda munka, a gondos előkészítés, felkészü­lés. A 3 éves tagozaton, vala­mint a szakosított és kiegé­szítő szakokon 560 új hall­gató kezdi meg tanulmányait. Az esti egyetem 49 osztályá­ban 1200 hallgató végzi ta­nulmányait az 1970—71-es tanévben. Az új tanévben — a második félévben — szo­ciológiai tanfolyamot is in­dítanak. Tanfolyamon vesz részt Pécsről és Baranyából ezen a héten negyven ifjúsági klubvezető a pártiskolában. Falusi ifjúsági klubokból, üzemekből, művelődési há­zakból érkeztek a csaknem kivétel nélkül húsz éven alu­li fiatalok, hogy felkészülje­nek a klubmozgalom 1970— 71. évi feladataira. Az előadások, a csoportos viták és módszertani bemu­tatók, információ- és él­ményszerzési lehetőségek; vélemény- és tapasztalat- csere fórumok itt. Tegnap az ifjúságpolitikai feladatok­ról; ma a klubélet, a klub­vezetés lélektani sajátossá­gairól, holnap könyvek, a tömegkommunikáció, a pro­paganda majd a tervezés sze­repéről, feladatairól hangzik el vitaindító. Esténként kö­zös irodalmi, színházi, mú­zeumi és egyéb kiegészítő programok szerepelnek a hét tervében. Hasznos, tartalmas ez a program. Nagy .segítség le­het ezeknek a fiataloknak, akik jobbára még kezdők, illetve csekély tapasztalatú klubvezetők. Ez különben eléggé jellemző magára a mozgalomra is. Baranyában évek óta klubvezetői tanfo­lyamokat szerveznek — to­vábbképzés helyett. Olyan méretű a klubvezetők cse­rélődése, fluktuációja, hogy nincs kit továbbképezni. tartásából és fegyelmezetlen­ségekből adódtak. Műszaki berendezések meghibásodá­saiból balesetek nem követ­keztek be. 1970-ben többszáz mlasztót írásbeli, szóbeli figyelmezte­tésben részesítettek, öt főt foglalkozásától eltiltottak, 46 esetben megvonták a ne­gyedévi jutalmat és 30 eset­ben fegyelmit indítottak. A MÁV Pécsi Igazgatósá­gának mozgalmi tisztségvi­selői, gazdasági vezetői a munkásvédelmi őrmozgalom kiszélesítésében látják a meg­előzés egyik hatásos lehető­ségét. A munkásvédelmet még szélesebbé, társadalmi üggyé kívánják tenni. A munkavédelmi bizottság ja­vasolja, vonják be e széles­körű munkába a szocialista munkabrigádokat — számuk meghaladja a hatezret —, akik konkrét vállalásaikkal sokat segíthetnek a baleset­megelőzésben. Érdekes gépbemutató szín­helye volt tegnap délelőtt a vázsnoki határ. A kopár domboldalon a Sásdi Búza­kalász Termelőszövetkezet­ben készült — az erdőtele­pítést forradalmasító x — padkázógépet mutatták be a megye erdészeti és mező- gazdasági szakemberei előtt. A közel 150 ezer forint értékű padkázógépet tervező­je, Csoboth László, a Me­csek és a Drávamenti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége erdőmérnöke mu­tatta be, ismertette adatait. A gép előnyei meghökken- tőek: közel 80—100 ember munkáját végzi el egy nap alatt, ára pedig alig egy hó­nap leforgásával visszatérül. Mivel az erdőtelepítés álta­lános problémájaként az em­beri munkaerő hiánya sze­repelt — nagy előrelépést jelentett a tegnapi bemutató. A berendezés prototípusát, illetve elődjét az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet A hivatalos statisztika szerint a megyében 101 ifjú­sági klub működik. Rend­szeresen, meghatározott ne­velési, ismeretterjesztési stb. programmal azonban Pécsett csak kb. a klubok fele, a megyében pedig talán egy- harmada. Tehát Baranyában mintegy 30—35 ifjúsági klub él a mozgalom szabályai, követelményei szerint. A töb­bi nemigen lép túl a közös szórakozás igényén. (Ami nem kevésbé fontos, de et­től még nem klub a fiatalok egy-egy össze-összejáró cso­portja.) Mintegy 70 száza­lékban sívár, szegényes tár­gyi feltételek között próbál­nak tenni, elérni valamit a megye ifjúsági klubjai; ke­vés anyagi-erkölcsi támoga­tással, kevés tapasztalattal. A sok hiányosság a klubok számszerű csökkenése ide, il­letve a vezetőik személyé­nek gyakori változására ve­zethető vissza. Ezekről a problémákról j szólt egyebek közt tájékoz- tatásában Komáromi József, a megyei KISZ Bizottság munkatársa ismertetve a ki­váló klubok pályázatának baranyai adatait. Eszerint: amíg országosan — és pél­dául a szomszédos Somogy­bán — szám szerint és tar­talmában is fejlődtek a Ki­váló címet nyert ifjúsági klubok, Baranyában ellenté­tes a kép: 1967-ben 34-en, 1968-ban 26-an, 1969-ben 19-en pályáztak a Kiváló címre. Ez és sok más körülmény is amellett szól, hogy min­denek előtt a klubmozgalom személyi feltételeit kellene végre megnyugtatóan kiala­kítani. Aktív, rátermett, jó klubvezetőkre van szükség. Ezt a célt szolgálja az ifjú­sági klubvezetők mostani tanfolyama is. Mi szükségés ezen túl ahhoz, hogy a klub­mozgalom eredményesen tölthesse be különösen fon­tos küldetését a megye köz- művelődésében? A tervek szerint a szék­helyi illetve körzeti műve­lődési központokban bázis­klubokat alakítanak ki. Ezek hivatottak elsősorban a ki­sebb falusi ifjúsági klubok szakmai-módszertani és egyéb irányú támogatására. Ezen túl — megítélésünk szerint — különösen nagy szükség lenne a felnőttek támogatására: a helyi párt- szervezet, a gazdasági veze­tők és mindenekelőtt — a fiatal értelmiség, a fiatal pe­dagógusok jóakaratú pártfo­gására, tanácsaira, szervező segítségére. S folytathatnám a sort: ötleteire, tapasztala­taira, műveltségére, s egyál­talán — önzetlen, áldozat­kész népművelői munkál­kodásukra a fiatalok között. i yv- e. mutatta be tavaly egy sor más munkagéppel együtt. Egy TL 30-as kislánctalpas traktor elé tolólapot tettek, megkönnyítve a telepítés egyik legnehezebb munkafá­zisát. A sásdi tsz-ben ké­szült újítás egyszerű, kézen­fekvőnek látszó megoldással cseréli fel a dózerlapot. A traktor elé egy speciálisan átalakított eke kerül. Lapja minden irányban elfordítha­tó, sőt követve a domboldal vonulatait, vezeti magát a traktort is. A bemutató be­bizonyította; a gép bármi­lyen terepen képes talajelő­készítést végezni. Mivel a 15 százaléknál jobban lejtő domboldalak mezőgazdasági célokra ke­vésbé alkalmasak, megmű­velésük nem kifizetődő, or­szágszerte nagyarányú erdő- telepítés folyik. Cél a tala­jok „megfogása”, a nagyará­nyú csapadékelfolyás meg­akadályozása. Az erdőtelepí­tések teljes állami dotáció­val folynak, s hogy mégsem a lehetőségeknek megfelelő­en, az a munkaerőhiánynak tudható be. Az új gép — amely „száz embert” pótol, — létrejöttét a sásdi termelőszövetkezet gépjavító műhelyének kö­szönheti. A most bemutatott prototípust előreláthatólag több követi majd — a kész tervdokumentáció szabadal­maztatása után. A tsz veze­tőinek terve szerint esetleg bérmunkában vállalnák a környező gazdaságok megse­gítését. A felsőmindszenti tsz máris jelentkezett. A bemutatót követő be­szélgetésen a résztvevők egyöntetűen megállapították: most már csak arra kell gondot fordítani, hogy a gép megfelelő elterjedését bizto­sítsák. Mint ahogyan az egyik részvevő találóan meg­jegyezte: három évvel hama­rabb nő fel az erdő, ha pad- kázógép megy végig a domb­oldalon. — ki — Megfojtotta élettársát Tizenkét évi szabadságvesztésre ítélték Emberölés bűnügyben tár­gyalt tegnap délelőtt a Pécsi Megyei Bíróság. Kriminár Já­nos 30 éves, Kővágótöttös, Kossuth Lajos utca 26. szám alatti lakos 1966-ban létesí­tett életközösseget Varga Bar- nabásnéval. A fiatalasszony 1967-ben elhagyta és férjhez ment. Később elvált és Kri­minár kérésére ismét vissza­költözött a férfihez. Együtt­élésük nem volt zavartalan. A vádlott több esetben tett- leg is bántalmazta élettársát, valamint annak édesanyját. 1969 decemberében egy vere­kedés után három napig be­zárva tartotta a két nőt. A férfi durva magatartása mi­att — annak távollétét ki­használva — mindketten el­költöztek a lakásból. December 29-én a fiatal- asszony felkereste Kriminár Jánost, hogy a nála lévő in­góságokat magával vigye. Élettérsa ekkor megígértet- te vele. hogy visszajön hozzá. Az asszony másnap ismét megjelent, azzal, hogy min­dent elvisz, mert végképp szakítani akar. Kriminár ek­kor két kézzel torkonragadta, majd a földre rántotta az asszonyt és megfojtotta. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki a vádlottat ember­ölésben és tizenkét évi sza­badságvesztésre ítélte. Eny­hítőként értékelték, hogy az orvosszakértői vélemény sze­rint Kriminár kóros lelki al­katú személy, akinek a be­számítási képessége közepes fokban korlátozott volt. Az elítélt súlyosbításért fellebbe­zett, halálbüntetés kiszabá­sát kérte, mondván, hogy nem tud a megölt élettársa nélkül élni. Szakmát tanulnak a DCM-ben Siklósra költözik tizenhét erdő fűi család Jó, rátermett irányítókra van szükség Tanfolyam az ifjúsági klubok vezetőinek Szaporodnak a balesetek Több száz mulasztót figyelmeztettek, büntettek, eltiltottak Forradalom az erdőtelepítésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom