Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-04 / 207. szám

1970. szeptember 4. DUNANTŰLI NAPLÓ A Filharmónia programja Pécsre jön Dávid Ojsztrah Véglegesen meghatározták az Országos filharmónia idei évadjának pécsi műsortervét. A legnagyobb újdonság, mondhatni szenzáció: októ­ber 31-én Pécsre jön a vi­lághírű művész, David Ojsztrah, aki a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem új elmé­leti tömbjének modern aulá­jában lép majd fel, s ezzel felavatja a pécsi zenei élet számára az aulát. Az évad Beethoven és Bar­tók évfordulójának jegyében zajlik majd le, így a világ zeneirodalmának e két óriása tölti ki főképpen a műsort. Az első hangversenyt egyéb­ként Breitner Tamás vezény­li majd, aki 13 évvel ezelőtti pécsi műsorát mutatja be, vagyis Weber: Oberon nyitá­nyát, Mendelssohn: Hegedű- versenyét, Wagner: Siegried idilljét és Mozart: C-dur (Jupiter) szimfóniáját. Fellép a városban Dragutin Szavin, az Eszéki Népszínház zenei igazgatója is, akinek műso­ra még nem dőlt el. Beet­hoven I. és IX. szimfóniá­ját vezényli Kórodi András, de dirigál itt az NDK-beli Olaf Koch is, valamint Né­meth Gyula, Erdélyi Miklós, a finn Aarre Hemming, a francia Paul Capolongo és Antal György. Szerepel a tervben a Mecsek Fúvósötös, a lengyel Joachim Grubich orgonaművész, a Tátrai vo­nósnégyes, a csehszlovák No­ra Grumlikova hegedűmű­vésznő, a Pécsi Filharmoni­kus Zenekar kamarazeneka­ra Gyermán István hegedű- művész közreműködésével, a svájci Nicanor Zabaleta hár­faművész, valamint két oszt­rák zongorista: Hans Kann és Rosario Muciano. A pécsi művészek között szerepel Bánky József zongoraművész, de fellép itt a szovjet Szem- jon Krucsin zongorista és Hollai Keresztély orgonista is. Egyébként a gazdag, szín­vonalas program miatt na­gyon sok az új bérletvásárló, a Filharmónia azonban rö­vid ideig fenntartja a régi helyeket a törzsbérlőknek. Sok az elhúzódó tsz-építkezes A tsz-beruházások helyze tét, az 1970. évi beruházási j előirányzatok várható reali­zálódását tárgyalta meg teg­napi ülésén a Pécsi Járási Párt-végrehaj tóbizottság. A vb megállapította, hogy az 1028-as kormányhatározat nyomán az utóbbi években a pécsi járásban is megnőtt a tsz-ek beruházási igénye, az építkezések megháromszoro­zódtak. Az ez évi eredeti be­ruházási igény 32 százalékkal haladta meg a tavalyi össze­get, s kereken 207 millió fo­rint volt. Négy hónappal az év vége előtt már látható, hogy ez az összeg nem fog realizálódni, csak mintegy 154 millió fo­rint összegű teljesítésre lehet számítani. A legnagyobb terv­kiesés éppen az építési jelle­gű beruházásoknál várható, ez mintegy 52 millió forint. Az első félévben az építke­zésre fordítható pénzösszeg­nek csak alig 30 százalékát használták fel a tsz-ek. A lemaradás részben a kései kitavaszodással, főként azon­ban a súlyos építőanyag­hiánnyal magyarázható. Az év közepétől állandósult ce­menthiány mellett a tégla, a mész, egyes vasanyagok, víz- és villamosszerelési cikkeik hiánya, valamint az akadozó vasúti szállítások miatt elő­állott folyamkavics-hiány hátráltatja mindenekelőtt a szakosított telep- és útépítést. A járásban öt tsz-nél épül szakosított sertéstelep és öt tsz-nél szakosított szarvas­marha-telep 51, illetve 28 millió forint értékben, az épülő tíz telep közül ebben az évben csak a bükkösdi és újpetrei szarvasmarha-tele­pet és a szálán tai sertéstele­pet adják át, a másik hét te­lep befejezése áthúzódik. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az ere­deti tervtől eltérően ez év­ben az építési beruházások­nál mindössze 118 millió fo­rint felhasználása várható — nem pénzügyi fedezetlenség, hanem egyéb okok miatt. Eb­ből is 98 milliót az előző évről áthúzódó és átmenő be­ruházások emésztenek fel. Űj beruházás az idén már alig indult be, s ez az építési be­Vb-ülés a -mecseki parkerdőben Kötélpálya a tv-toronyhoz A mecseki parkerdő és Pécs lakóterülete szerves egység, amelyben a táj és a város kölcsönösen kiegészíti egymást. A 480 hektár park­erdő fejlesztése a lakosság hétvégi pihenését, üdülését és szórakozását szolgálja. E romantikus környezetben, a kerületi erdészházban tartot­ta ülését tegnap a II. kerü­leti tanács végrehajtó bizott­sága. A testület ülésén Laki Istvánná dr. tanácselnök mondott tájékoztatót a park- srdő fejlesztésének eredmé- lyeiről. — A parkerdő fenntartá­sára és felújítására viszony­lag szerény összeg kell ren­delkezésünkre — mondotta Laki Istvánná. — A terve­zett összeggel úgy gazdál­kodtunk, hogy a parkerdő kulturáltságának fenntartása mellett változatossá és han­gulatossá alakítsuk át. A munkálatokra évi 135 ezer lorintot biztosítottunk. Az erdő növénykultúráját vál­tozatosabbá tettük, olyan fa­fajtákat telepítettünk, ame­lyek a maguk színpompájá­val az erdő hangulatát még vonzóbbá tették. Nagyobb át­formáló telepítés 1970-ben a Mandulásban volt, 500 ezüst­hársfát és 25 juharfa cseme­tét ültettünk, a csemetekert­ben 4500 erdei fenyőt he­lyeztünk el. Az Üdülőszálló környékére a kemping be­járatához nyírfákat telepítet­tünk. — A sétautak fenntartásá­ról megkülönböztetett figye­lemmel gondoskodunk. Kiala­kításánál arra törekedtünk, hogy azokat az országban szinte páratlanul — barlang formában képezzék ki. Ezt az úgynevezett III-as útná, meg­valósítottuk. üli Ezt a csodálatos zöld-koro- na-alagutat tegnap megnéz­tük, alatta sétáltunk a Dö- mörkaputól az Állatkertig. A barlanghatást keltő növény­zet kialakítására az út két oldalán olyan gyorsan növő cserjéket ültettek, amelyek a magasabb fák árnyékolása miatt jól tűrik a nyesést, terjedelmességüknél fogva a formálást, s így 5—6 éven belül kialakítható a növény­zetkorona zártsága. Ez a mű­velési forma esztétikailag ha­tásos, láttára az ország kü­lönböző részéből érkezők és a külföldi vendégek gyakran fejezték ki elismerésüket. — Az a törekvésünk, hogy az összes sétautat ilyen for­mában alakítsuk ki. A ki­rándulók kényelmét biztosít­ja a 260 pihenő pad, melyet a jövő évben szintén lefeste­tünk. A kempingben pedig a kicsinek bizonyuló konyhára új konyharészt és mellékhe­lyiségeket építünk 600—700 ezer forintos költséggel. — A Pécsi Idegenforgalmi Hivatal megrendelte a Bar- bakánt és a tv-tornyot össze­kötő magasfelvonó kötélpálya tanulmánytervét. Az épít­mény kivitelezését 1971-re I tervezzük. Tervezzük, hogy a j jelenlegi sífelvonó épületére 1 egy kétszintes klubházat épí­tünk 200 ezer forintos támo­gatással és 120—150 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­ka hozzájárulással. A terep- rendezés és az alapok kiásá­sa megtörtént. A szakmun­kák kivitelezője, a saját költ­ségvetési és karbantartó üze­münk. Segéderőt a sportolók, társadalmi munkája nyújt­ja. A szezon kezdetére az épület elkészül. ANYAKONYV PÉCS SZÜLETTEK ! MKHIS Negyvennyolcmillió forintos beruházással épülő sertéstelep a szabadszentkirályi Béke Termelő szövetkezetben. ruházások iránti csökkenő keresletet jelzi. Ez minde­nekelőtt az ártámogatások csökkentésével és az anyag- beszerzési nehézségekkel függ össze, de közre játszik ebben az idei termékkiesések miatti nagyobb óvatosság, és a tsz-ek elavult gépparkja, amely a beruházási igénye­ket a gépbeszerzések felé tolja el. Riasztólag hat továbbá az építkezések bekerülési össze­gének nagyfokú emelkedése, több esetben tízmillióval ma­gasabb a végső összeg az ere­detileg tervezettnél s ez nem egy tsz-nél fedezethiányhoz vezetett. A gépberuházási igény a tavalyi 24 millióról 34 millió­ra nőtt. A gépvásárlások jó­részt saját erőből történnek, de ezt kétségtelenül ösztönöz­te az az 5,5 millió forintot kitevő bankhitel, amelyet a szocialista importból szárma­zó gépek megvásárlására biz­tosított az állam. A pénzügyi fedezet ellenére a tsz-ek még­sem jutottak hozzá olyan gé­pekhez, amelyeket már az idén termelésbe állíthattak volna, mert az AGROKER a megrendelések zömét a má­sodik félévre, sőt annak is a végére igazolta vissza. A gépjavítási állami támogatás megszüntetésével az öt éven­kénti — munkagépeknél há­rom évenkénti — gépcsere válik szükségessé, ezt azon­ban sem a tsz-ek jelenlegi pénzügyi helyzete, sem a már említett alacsony gépkínálat nem teszi lehetővé. Az utób­bi a nyomosabb ok, hisz az AGROKER az 1971-es évre sem ígér jobb ellátást, s a várható új gépmennyiség még a járás tsz-einek gép- amortizációs alapját — tehát az egyszerű pótlást — sem köti le. 99 Az utolsó másfél adag“ Találkoztam már ruganyos járású, pirospozsgás, életvi­dám nyugdíjbavonulókkal. akik nem vették bóknak és nem tiltakoztak, ha azt mond­ták rájuk, inkább ötvennek néznek ki, mint hatvannak. Egyik sem bányász volt. Ná­luk más az öregedés képlete. A bányász legtöbbször nem akkor megy nyugdíjba, ami­kor eléri a nyugdíjkorhatárt. A szilikózis és más egyéb betegségek előbb ledöntik. A nyugdíjas bányász megfáradt, mélyen barázdált arcú em­ber, s hangja elfullad be­széd közben. Ezt már sokan és sokszor ecsetelték, de ez az, amit legelőször el tud mondani róluk az ember. A vasasi Petőfi-aknán az a szokás, hogy összehívják és megvendégelik azokat, akik a két bányásznap, te­hát a tavalyi és az idei kö­zött nyugdíjba mentek. E szép szokásra tegnap délután került sor, amikor is a va­sasi Petőfi Sándor kultúr­otthon hosszú, U-alakba ra­kott asztalainál 76 nyugdíjas bányászt láttak vendégül. Először a bányaüzem vezetői mondtak pohárköszöntőt. — Méder Miklós, a párttitkár, Czukor János, az szb-titkár. Aztán a nyugdíjasok vála­szoltak rá. A terített aszta­lon „Kártyás” pecsenye bor és mindenkinek másfél adag rántottszelet. Azt mondják, ilyenkor másfél adag dukál, ez az utolsó a bányánál — másfél. Az asszonyok előtt két doboz bonbon. A sok fiatalember között a két nyugdíjas bányászasszony hol ülne, ha nem egymás mellett? Molnár Dezsőné és Pécsi festő Dániában Haraszti Pál pécsi festő­művész képkiállításáról a Vordingborg Dagbatt és az Aktuelt című lapok közöl­tek képes tudósításokat. A tekintélytisztelő dánok Vor­dingborg polgármesterét is odafényképezték a kiállítás­ra, aki nemcsak fogadta, hanem Vordingborg város ezüstplakettjével is kitün­tette a magyar festőt. A nem mindennapi találkozás előzményei a következők: — Svédországi kiállításo­mon nyolc képemet meg­vásárolta egy dán gyűjtő — meséli Haraszti Pál — és kilátásba helyezte, hogy Dániában rendezne a ké­peimből kiállítást. Vagy fél éve érkezett mg a meglepő meghívás Vordingborg dán város művészeti szövetségé­től. A kiállítás augusztus 20-án nyílt meg az ottani Hotel Kong Valdemarban. Négy napig volt nyitva, s mindjárt a megnyitás napján eljött a polgármes­ter is. Aznap este fogadást adott, s ott adta át ezt az ezüstplakettet. Nagyon meg­hatott a rendkívül vendég- szerető és barátságos dánok meleg fogadtatása, s a város részére ajándékoztam égjük képemet, amely gyermeket ábrázol és hangulatában jellegzetesen magyaros. A kép ott függ a vording- borgi városházán. A kiállításon húsz kép szerepelt, plusz az a nyolc darab, amit Kjeid Jendalék, a gyűjtők már Svédország­ban megvásároltak. Haraszti Pálnak mély benyomásai maradtak a kiállítás láto­gatóiról. — A dán iskolákban sem­miféle művészeti tárgyat nem oktatnak. Ez valaho­gyan meg is látszott a kép­zőművészethez való viszo­nyukban. A képzőművésze­tük csak a kiemelkedő mű­vészek vonatkozásában ma- gasszinvonalú, egyébként eléggé jellegtelen. Az ér­deklődés viszont, ennek el­lenére, vagy ezzel összefüg­gően, nagyon élénk volt. Szigeti Jánosné. Majdnem egyidőben kezdtek a Petőfi- aknán — az egyik 1949-ben, a másik 50-ben — és most nagyjából egyidőben mentek nyugdíjba. Dolgoztak, ahol szükség volt rájuk, külszínen, vagy lent a bányákban, taka­rítottak, vagy éppen a fa­telepre osztották be őket. — Hol volt a legjobb? — Megmondjam egészen őszintén. Otthon. — Amolyan ebéd utáni, kedélyaskedő hangulatban, nevetve mond­ta ezt Molnár Dezsőné. Az­tán kicsit eltűnődött. — Dolgozni mindenütt kel- : lett... Hétszáznégy forint a nyug­díja. Az asztaloknál ebéd után hamar felbomlott a rend. Volt, aki haza készülődött, dolgára hivatkozva. Mások összeültek, társaságokba szer­veződtek, feleleveníteni a múltat. Ahány ember, annyi világ. Csak úgy találomra érdeklődtem, ez vagy az ki­csoda? Keller Miklós 58 éves, a vájvégről ment nyugdíjba. Nem volt meg a 25 év föld­alatti szolgálati ideje és az utolsó pillanatig a legnehe­zebb munkahelyen dolgozott. Beck József szocialista bri­gádvezető ... Cservenka Emil 47 évet húzott le egy üzem­ben, de éppen nincs itt. A legfiatalabb nyugdíjas 36 éves. Már harmadszor megy nyugdíjba. Az üzemorvost, Pál Tibort is meghívták. Sokaknak volt valami jó szavuk a doktor­hoz. — Doktor úr! Régen vol­tunk fiatalok. Emlékszik rá... — Annak már van harminc éve. Aki éppen odaszólt — Ko­vács Lajos. Egy éve Pécsbá- nyáról jött át a Petőfi-akná­ra. Folyton azt bizonygatta, azt írjam meg, jobb itt, min­denki jól fogadta, úgy érezte magát Vasason, mintha ott­hon lenne. Bánja, hogy fiatal korában nem itt kezdte. — Hogyan telnek a napjai otthon? — Nyulazok, disznózok. Van négy disznóm, meg száz nyu- lam. Nem száz, inkább ki­lencven. — Mi fáj? Gondja-baja? — A tél letépte az esőcsa­tornát/ A háztetőm beázik. A kultúrotthonban nyugdí­jasok közül ismét elbúcsú­zott valaki. Jószerencsét! — hallatszott innen is onnan is. — Jószerencsét és matu­zsálemi kort! M. Z. Niesz Mária, Nyemcsók Ma­rianna, Závor József, Fábián Mária, Strung Erzsébet, Pál Ist­ván. Csűrne Csaba, Gibicz Gab­riella, öhlmüller Beáta, Hirth Helga, Lehoczki Péter, Szántó Mónika, Tihanyi János, Mozolai Mónika, Eilingsfeld Tibor, Pol­gár Judit. Vangyia Zsolt, Má­tyás László, Arató Andrea, Ko­vács Zsolt, Ulme; Ede, Fulmer Mónika, Simon Tímea. Rácz Ist­ván, Tóth Zsolt, Tompos rira. Gondos Szilvia, Varga Zoltán, Gondos Norbert, Ferencz József, Kéri-Nagy Béla, Nógrádi Zsu­zsanna, Somogyi Mónika, Kun Zsolt, Lizán Csaba, Pott Péter, Regdon Zsolt, Breuer Rita, Ka­lauz Zoltán, Marton Tamás. Szi- lovics Attila, Németh József, Cr- ning Tamás, Vo'csányi Csaba, Szabó Tímea, Fehér László, Fa­zekas Zoltán, Rácz István, Ré- bay Judit, Simon János, Szen­tesi Tibor, Havasi László Lovas László, Horváth György, Soós Zoltán, Bozsits Judit, Tóth Gá­bor. HÁZASSÁGOT kötöttek Gelencsér György és Drdul Anna, Vér László és Papp Má­ria, Jászó László és Csorbíts Zsuzsanna, Fehér Mihály és Fá­bián Irma, Orbán László és Mol­nár Erzsébet, Biró Ferenc és Molnár Ilona, Králik Mihály és Varga Erzsébet, Mihályfy Péter és Petschnig Mária, Túrái Fe­renc és Krumholcz Irén, Sem- jén András és Cseh Mária, PfeU Imre és Jakab Ildikó, Kovács László és Tukacs Anna, Fleisch­mann Antal és Pálfai Mária, Urfi László és Kakas Ilona, Né­meth Gyula és Begala Anna, Gyarmati József és Tóth Pi­roska, Kiss József és Csonka Anna, TiUai Tamás és Gulyás Mária, Horváth József és Koós Terézia, Vörös Csaba és Csömör Erzsébet, Ortner József és Hor- nyák Mária, Szabó István és Németh Ilona, Békés Zoltán és Szabó Katalin Lacovlcs Ferenc és Várkonyi Valéria. MEGHALTAK Mertel Györgyné sz Csőmé Ilona, Rábai László. Dlaszky Hil­da, Esztergályos Gyula, Moso- czi István, Szomor Lajosné sz. Vitászovics Margit, Egédi Kál­mánná sz. Reisz Mária, Bertus Ignác, Rezes Józsefné sz. Ta­kács Erzsébet, Kismándor Bélá- né sz. Nagy Erzsébet, Kerényi János, dr. Halász Ernő. Staub József, Sáfár József, Mercz Ist­ván, Farkas Mihály, Polhammer Jánosné sz. Vég Anna, dr. Ste­fanies János Láng Antalné sz. Cserepes Anikó, Perjés János, Herczeg Istvánná sz Machallk Rozália, Gál Jánosné sz. Reisz Emilia, Krizbai Gábor. Nagy La­josné sz. Aradi Mária, Nagy Józsefné sz. Ózdi- Rozália, Rát- kai Gyuláné sz. Pintér Mária. KOMLÓ SZÜLETTEK Appl Gábor, Feith Csilla, Ritz! Agnes, Mikolasek Orsolya, T«i- mel István, Sülé Zoltán, Szabó Pál, Bősz Gábor, Király Tímea, Tóth Kálmán, Palkó Zsolt, Hor­váth László, Virág Anita, Gá­bor Andrea, Breitigam Rita, So­mogyi Anita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Rohrbacher Antal és BarteL­Mária, Túri Tibor és Illés Ro­zália, Bódis László és Lex Mar­git, Salamon László és Vük Zsu­zsanna, Radics Gyula és Vük Mária, Kismándor Béla és Hűek Emilia, Apaceller László és Szi­lágyi Anna, Borbély József é‘. Pacskó Erika, Kovács Antal ér Végh Ilona. MEGHALTAK Baranyai Dezső, Kovács Mi­hály, Fór István, Benács János. Máté Jánosné sz. Schumann An­na. MOHÁCS SZÜLETTEK Kiefer László, Móricz Éva, Né­meth Gábor, Scháffer János, Zugfill József, Elter János, Ko­vács Lajos, Szvacsina László, Hódosi Csaba, Burány Csilla, Vida Györgyi, Blum Zsuzsanna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Sümegi István és Dékány Márta, Litter Péter és Tcveljácz Klára. MEGHALTAK Djszászl Sándor. Dittrich Ede. Borka Rudolf, Virág Irén Ki­rály Lajos, Dauenhauer József. SZIGETVAR SZÜLETTEK Taubert Sándor, Mamuzsits Gabriella, GömbóCz György, Fo­dor Csaba, Wallner Anita, Ka­nyar Márta, Kiss Károly. MEGHALTAK Vtda István. Kovács Jánosné sz. Panni Erzsébet. — Bemutatóra készülnek a KPVDSZ Művelődési Házá­nak színjátszói. A napokban kezdték meg Nádasdi László: Okos bolond című színművé­nek próbáját A csoport ezzel a darabbal vesz részt a KPVDSZ kulturális napok rendezvényein. — Saját gyártmányú szik­vízzel látja el a körzetébe tartozó falvakat a szederké­nyi fogyasztási szövetkezet. A közel kétszázezer for inter költséggel épülő szövetkezeti szikvíz üzemet még ebben s hónapban átadják rendelteté­sének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom