Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

DUNA>TÜLI NAPLÓ 1970. szeptember 3®. iituii'ii mmIA lÁfíikO Itlufíik/U/i/i v\/j injJ l/l Az illetékesek „FURA” RENDELET Szeptember 1 óta több al­kalommal is előfordult, hogy a harkányi iskolában tanuló gyermekeinket elvitte ugyan az autóbusz, de már a haza- szállításukról nem gondos­kodtak. Véleményem szerint — amely nagyon sokunk véle­ménye is —, a probléma ott kezdődött, amikor a körzete- sítési rendelet folytán a csarnótai, turonyi stb. köz­ségek szülőit arra kötelezték, hogy gyermekeiket a harká­nyi iskolába írassák be. Ad­dig ugyanis a sokkal köze­lebbi szalántai iskolába jár­tak, ahol a pedagógusok sze­rint ma is volna hely a szá­mukra. Erről bizonyságot szerez­hetnek, ha megkérdezik az iskola, a helyi tanács, sőt a Járási Tanács oktatási osz­tályának vezetőit is, akik — noha mindent elkövettek —, mégsem értek el eredményt a fentebb említett, enyhén szóivá is „fura” rendelet megváltoztatásáért. Most csak abban reménykedünk, hogy a nyilvánosság előtt, is felve­tett panaszunk eljut végre az intézkedésre jogosult ille­tékesekhez. Gorján József, Csarnóta 52 A GYALOGJÁRÓK ÉRDEKÉBEN Érdeklődéssel, sőt örömmel olvastam Garay Ferenc cik- j két a gépjárművek ellenőr­zéséről a megyében. Való­ban: az alapos ellenőrzés és a határozott intézkedések 6okat tehetnek a jelenlegi nem túlságosan vigasztaló állapot megjavításának érde­kében. Gondolni kellene az autók — elsősorban teherautók — forgalmának korlátozására a belváros szűk, kanyargós ut­cáin. A gyalogjáró legtöbb helyen keskeny, a járókelők óhatatlanul az úttestre szo­rulnak, állandóan kitéve an­nak a veszélynek, hogy egy gépkocsi elüti őket. Kérném az illetékeseket, fokozzák in­tézkedéseiket a járókelők — sőt végső soron a gépkocsi- vezetők! — biztonságának érdekében. Dr. Angyal Endre CSAK AZ ESŐ TISZTÍTJA AZ UTCÁT A Vak Bottyán utca 45. számú ház előtt és a Krúdy Gyula Könyvtár közötti te­rületen van egy szürkére mázolt bádogedény. Az edényben dinnye, paradi­csom, szőlő, egyéb rothadás­nak induló anyagok vannak, amivel az edény tele van. A környéken rossz rongyok, matracból való maradékok stb. Ez a szemétláda a kör­nyéket elárasztja penetráns bűzzel. Ha az északi szél fúj, akkor dél felé viszi, ha ke­leti, akkor nyugatra és for­dítva. Ma reggel arra jártamban néztem és több ablakból öreg nénikék kérdezték, hogy miért nézem oly sokáig. Er­re azt feleltem, hogy kik hordják ide a szemetet? Vá­laszképpen azt mondották, hogy ők és a környékbeli la­kosok, de érthetetlennek tartják, hogy az illetékes szervek miért nem vitetik el onnan. A másik kérdés evvel szo­rosan kapcsolatban van, még- [ pedig az, hogy a járdákat a j lakók annak rendje-módja J szerint lesöprik. Ám, az út- i testen levő szemetet, ami fő- | leg abból származik, hogy j eső esetén a Szőlő utcából és a Derkovits utcából kö­vek, homok, néha egy-egy döglött gerle stb. az úttesten maradnak. Ezek hasonlóan fertőző bűzt terjesztenek. Egy éve még egy karszalagos ember egy kétkerekű kordé­val, felszerelve seprűvel, la­páttal. rendszeresen az út­testen levő szemetet elvitte. Most 'csak akkor lesz tiszta az úttest, ha a jótékony eső azt lejjebb viszi. KORAI VOLT AZ OROM.. „Ki jogosult olajkályhára?44 Naponta ötven-hatvan pa­naszos is megfordul nálam, így az ügy előzményére nem emlékszem Kétségtelen, hogy az olajkályha kiadásával kap­csolatos igények határozottan megnőttek, amióta az Ingat­lankezelő Vállalat anyagi le­hetőségei lehetővé tették, hogy szociális, egészségügyi vagy más méltánylást ér­demlő indokok alapján egyes bérlők ilyen irányú igényét kielégítsük. Nincs semmilyen | rendelkezés arra vonatkozó- j an, hogy ki jogosult olaj- ! kályhával való fűtésre. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat a házkezelőségek kötelezettek hozzám előterjeszteni. A je­lenlegi pénzügyi helyzet és anyagbeszerzési nehézségek folytán — az. egyébként nem vitásan jogos igény — mint­egy 20 százalékát tudjuk csak kielégíteni. A panaszos igé­nyét egyébként a házkezelő- ség előjegyzésbe vette és amikor lehetőség nyílik, ké­relmét teljesíteni fogom. Nemeskéri Gyula igazgató Annakirte'én nagyon örültek mind a harkányiak, mind a vík- kendhái-tulaidonosok. hogy tő épül a faluban. partián pedig egy csárdakomhlnát. A csárda építése technikai okokból ez ideig nem sikerült, de az a szomorú, hogy ezzel párhuzamosan a tó is elha­nyagolt. A víz szintje egyre alacsonyabb, lassan belepi a növényzet, vize pedig poshadt. sok olvasónk kérése, bogy ezt a- ál'zootot az il!eték«sek mielőbb szüntessék meg, hogy a jószándék valóban Jó­szándék maradjon. ELAKADT KÉRELEM Mindmáig megőriztük a Dunántúli Napló 1966. de­cember 23-i számát, mely­ben: „Elkészült az új út Pal- konya és Drávacsehi között” címmel az összefogás nagy­szerű példájaként említik meg az útépítésben vállalt társadalmi munkánkat. A cikk utolsó sorait szó szerint idézzük: „A jelenlévő műszaki em­berek, jónak, megfelelőnek találták az utat. Igaz, a ke­rékvető köveket még ezután kell elhelyezni és az árkon is van még itt-ott munka, de a kövesút végül is kész — önerőből. Most már csak az van hátra, hogy az állam el­ismerése is megérkezzen és a térképre bejegyeztessék a köves bekötőút, melyet áldo­zatos munkájuk után joggal vár Drávacsehi lakossága.” „Bérletváltás a nawyállomásnál?“ A bérletváltási zsúfoltság csökkentése vállalatunknak is elsődleges érdeke, ezért a város különböző pontjain bér­letpénztárakat átütöttünk for- j galomba. A főpályaudvaron i sajnos bérletárusítóink részé- j re megfelelő helyiséget biz- I tosítani nem tudunk és je­lenleg épiteni sem lehet e területen ilyen jellegű épü­letet. Ezért egyelőre a főpá­lyaudvaron bérletjegy árusí­tást nem végezhetünk. Laki Pál igazgatóhelyettes „Miért helyezték át a megállónkat?“ Ez utóbbira már lassan 4 éve várunk, miközben a fen­tebb idézett hiányosságok miatt az utunk tovább rom­lik. O’yanrvira, hogy mahol- j nap a MÁVAUT is beszün­teti a járatait és az iskolás í gyerekeink, de iómagunk is | kénytelenek 'eszünk sárban, í latyakban közlekedni. Ezért kényszerültünk hát arra, hogy a lap nyilvános­ságán keresztül feltoevük a kérdést; — hol akadt el a fentebb említett jóváhagyási kérelmünk, mert e nélkül az | Útfenntartó Vállalat nem végzi el a már 4 éve esedé­kes munkát. Nos. ha mi an­nakidején nógatás nélkül is megtettük a magunkét, jog­gal elvárhatjuk ugyanezt az illetékes állami szerveinktől is. Mózes István, Drávacsehi és 44 aláírás MI AZ OKA?! Mi, a Kalinin út környéki lakók évek óta biztatást ka­punk, hogy megépítik a Su­sogó vendéglővel szembeni telekre a fűszerüzletet. Ügy tudjuk, hogy megvan rá a pénz és mégis halogatják az építését. Mi ennek az oka? Kozári Györgyné és több érdekelt A fenti levélre a Baranya megyei Élelmiszer-kereske­delmi Vállalat igazgatója, dr. Bácskai Frigyes az alábbi választ adta: „A Kalinin és Szőlő utca sarkán létesülő kis ABC Áruház építésével kapcsolat­ban még ez év tavaszán ki­vitelezési szerződést kötöt­tünk a Baranya megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattal. Nevezett vállalat vállalta, hogy a munkálato­kat ez év októberében meg­kezdi és 1971 decemberében befejezi. A kivitelezéssel kapcsolat­ban az előkészítési osztály- vezető — a napokban — kö­zölte, hogy a Megyei Kórház felújítása miatt a szerződés­ben vállalt határidőt nem tudják tartani és szerződés- módosítást fognak kérni, mi­szerint az építkezést 1971 so­rán kezdik meg és előrelát­hatólag 1972 közepén tudják befejezni.” A közúti forgalom lényeges növekedése szükségessé tette, hogy a megye területén is­mételten felülvizsgáljuk — KRESZ szempontból — meg­állóhelyeinket. így került sor az orfűi megállóhely rende­zésére is. Ugyanis a közleke­dés rendészet több alkalom­mal kifogásolta annak bal­esetveszélyességét. A megálló áthelyezésére összehívott műszakrendőri bizottság az addigi helyet al­kalmatlannak minősítette és úi elhelyezést állapított meg. Figyelembe vette az útviszo­nyokat és a megállóhelyet olyan helyre helyezték, ahol „Nagyképűség nélkül“ Forgalmi tevékenységünk minőségének emelésére min­dent elkövetünk és rendsze­resen oktatjuk forgalmi irá­nyító személyzetünket az uta­zóközönséggel szembeni ud­varias magatartásra. A fenti elvünk érdekében fegyelmi eljárást folytattunk le, melynek során a vétkes személyeket felelősségre von­tuk és utasítottuk szolgála­tuk körültekintő ellátására. Az országos szinten jelent­kező gépkocsivezetői hiány csak egy AKÖV erőfeszítései árán nem fog megoldódni, de elkövetünk mindent, hogy ál­lományunkat olyan színvo­nalra emeljük, hogy utazó- közönségünk meg legyen elé­gedve. Laki Pál igazgatóhelyettes az forgalom szempontjából megfelel és az utasok is köny- nyen elérhetik. Laki Pál ; gazga tóhelyettes Szerkesztői üzenetek: F. Miklós és T. Béla Pécs: A 48-as téri pad és a Sétatéri kerítés helyreállítását a Pé­csi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál, illetőleg az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség Pécsi Kirendeltségénél a 11. kér. Tanács VB építési és közlekedési csoportjának ve­zetője megrendelte. T. I. Drávacsepely: Levelé­ből nem derül ki, hogy mire kér választ, így nem adha­tunk. Kovács József Pécs: Kéré­sükkel forduljanak a lakhe­lyük szerinti illetékes tanács szociális csoportjához. Horváth János Mohács: Le­vele alapján megjár a tsz- ben eltöltött ideje után a nyugdíj. Kérje a nyugdíjának megállapítását. Gyenis László Gllvánfa: A 12. sz. Autóközlekedési Vál­lalat újra megvizsgálta kéré­süket, teljesíteni azonban nem tudja, mert fuvarfelada­taikat csak akkor tudják megoldani, ha gépkocsijaikat forda-rendszerben közleked­tetik. M. Gy. Pécs: Csak abban az esetben tudja a cserét le­bonyolítani, ha főbérlője be­leegyezik. Leveleink nyomában Vadon Lajos Cok és hiábavaló reklamálás ^ előzte meg elhatározáso­mat, hogy a Dunántúli Napló­hoz forduljak panaszommal. — Azaz nemcsak a magaméval, mert a közvetlen szomszédom­ban lakó Margit Józsefék is ha­sonló sorsra jutottak a házukat, kertjüket határoló Tüzér utcai labdarúgó edzőpálya miatt, mely­nek használói közel két év óta pokollá teszik életünket. Az em­lített pálya kapuja ugyanis alig két méter távolságra van a ker­tünk végétől és így a mellé, fölé rúgott labdák bombaként vágódnak át hozzánk, komoly károkat okozva gyümölcsösünk­ben. szőlőlugasunkban, baromfi állományunkban. Vagyis az ifi labdarúgók „ügyetlenkedéseiért” két év óta mi fizetjük a „ta­nulópénzt”. De ez csak az egyik fele a bajnak, mert az átrúgott labdát vissza is kell vinniük a pályára, ami rendszerint azzal jár. hogy a keresés közben ösz- szetapossák a kertet, és ,,melles­leg” a gyümölcsöt is megdézs­málják. Sokszori reklamálásunkra tör­tént ugyan némi intézkedés, mert időközben egy 5 méter magas drótpalánkot emeltek ker­tünk védelmére. de hogy milyen eredménnyel, arról jobb lenne ha személyesen is meggyőződ­nének. Tihanyi Jenő Pécs, Atléta u. 22. A látvány valóban lehangoló volt. A csinos kis családi ház verandájának üvegablakai, gytt­Mi iizet’ük a „tanulópénzt...44 mölcsfái, szőlőlugasa, híven iga­zolták a levélben foglaltakat. — Már-már oda jutottunk, hogy szólni sem nagyon merünk - fiúknak, mert egy-két kereset­len megjegyzéssel a torkunkra fagyasztják a szót, — panaszko­dott a házigazda. — De hogyan másznak át a drótpalánkon, — kérdeztük cso­dálkozva, mert szemlátomást is olyan labilis tákolmány, hogy megmászójával együtt könnyen átdőlhetne a kertbe. — Ezt nyilván ők is tudják, és ezért a könnyebb megoldást vá­lasztották, — mondotta, miköz­ben a kert végébe érve helyszí­nen is bemutatta a „találékony­ság” semmiképpen sem elisme­résre méltó jeleit. A drótpalánkon öles lyukak tátongtak, de ahhoz mérten még mindig elég magasan, hogy könnyűszerrel átbújhassanak rajtuk a kölyökkorú íutbalisták. Ugyanis az ominózus edzöpálya a Dózsa utánpótlás legifjabbjai- nak nevelését szolgálja, de mint a fentebb említett példák tanú­sítják, -- e nevelésnek sajnos negatív jegyei is vannak. — Nem egyszer magát az ed­zőt is rajtakaptam, amikor át­emelte, átbújhatta fiait a lyukakon, és amikor ezért kér­dőre vontam, csak a vállát vo­— fit* aeaa tetszik, te­gyenek feljelentést az illetéke­seknél, — mondta, de olyan „ja­vaslatot” is kaptam már, hogyha nyugalmat akarok, költözködjek csendesebb vidékre... Mint mondotta, ő jelentette is a klub vezetőségének, ahol azt a választ kapta, hogy a szomszéd­jával együtt nyújtsanak be szám­lát az okozott károkról. — Ha ezt a tanácsot követ­nénk, azt jelentené, hogy tavasz­tól késő őszig, hetenként 2—3 számlát is benyújthatnánk, mert szinte egyetlen edzés sem feje­ződik be anélkül, hogy az át­rúgott labdák ne okoznának ap- róbb-nagyobb károkat kert­jeinkben. Nem is szólva nyugalmukról, amelyre sajnos még számlát sem tudnak benyújtani. Pedig voina ennél célravezetőbb meg­oldás is, ami persze valóságos számlával oldható csak meg. Csupán annyi lenne az egész, hogy a jelenleginél magasabb és főleg masszívabb palánkol kellene emelni az edzőpálya ke­leti kapuja fölé. És még vala­mit, ami pénzbe sem kerülne. Az egyesület vezetői ne a káro­sultaktól kérjék a számlát, ha­nem esetenként maguk „nyújt­sák be” azt, az edzőknek, vagy akár a fiataloknak is, ha erre a panaszosok a sporttelep gond­nokának közvetítésével bizonyí­tékokkal szolgálnak. Mert igazuk van a panaszosoknak; — ne ők fizessék a „tanulópénzt”, hanem a „tanulók” és ha ok van rá, — a tanítóik is ...! P. GY. Jogi tanácsadó Kovács I. olvasónkat ez év elején 38 munkában eltöltött év u**n nyugdíjazták. Kérdése: Igaz-e, hogy u eltöltött 38 év alapján ifl megjár a jubileumi juta* lom és azt kérheti-e most, tekintettel arra, hogy már nem áll munkaviszony­ban? Az érvényes munkaügyi rendelkezések szerint a negy­venéves munkaviszonnyal rendelkezőknek járó jubileu­mi jutalom megilleti azokat a nyugdíjba vonulókat is, akik HARMINCÖT évi mun­kaviszonnyal rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy nyugdíjazásáig 38 évet szer­zett, jogosult a jubileumi ju­talomra a 34 1967. (X. 8.) Korm. sz. r. 68. § (2) bek. alapján A jubileumi jutalom kifi­zetését akkor is kérheti, ha már nem áll munkaviszony­ban. A Munka Törvénykönyv rendelkezései a jubileumi ju­talom kifizetését nem kötik a munkaviszony fennállásá­hoz. Az 1967. évi II. törvény 5. § (1) bekezdése szerint ugyanis a munkaviszonyból folyó igény három év alatt évül el. Ez az idő még nem telt el. ezért kérését a mun­káltató teljesiteni köteles. A jubileumi jutalomra való jo­gát már munkaviszonyának fennállása alatt megszerezte, így annak kifizetése jogsze­rű. Sz. I. szakmunkástanuló kérdezi, hogy a vállalata milyen utazási költségeit köteles megtéríteni? A vállalat a tanuló utazá­si költségeit akkor térítheti meg, ha a gyakorlati oktatás helye nem az iskola székhe­lyén van és az a helyi köz­lekedési eszközökkel nem kö­zelíthető meg. (Pl. városi autóbusz.) Ilyen esetekben az utazási költségek átvállalása a vállalat elhatározásán mú­lik, ez azonban csak a gya­korlati oktatás látogatására vonatkozó utazási költségek­re terjedhet ki. A vállalat, illetve az iskola a következő esetekben köteles a tanuló utazási költségeiről gondoskodni: 1. Otthonban (munkásszál­láson) elhelyezett vájár és építőipari tanulóknak a helyi közlekedéssel el nem érhető gyakorlati oktatás helyére való' utazási költségeit min­den esetben a vállalat; 2. beszámoltató rendszerű oktatásra beosztott tanulók­nak az iskolai beszámolókra (az iskola rendelkezése sze­rint általában havonta) és a vizsgákra (félévenként) mát helységbe történő, továbbá 3. a turnusos rendszerű képzésben résztvevő tanulók egyszeri utazási költségeit (turnusonkénti oda és vissza) a vállalat; 4. a gyakorlati oktatás ke­retében kiküldetést teljesítő tanulók utazási költségeit a kiküldő szerv (vállalat, vagy iskola); 5. a mező- és erdőgazdasá­gi, valamint élelmiszeripari szakmák tanulóinak az okta­tás érdekét szolgáló szállítá­sával kapcsolatos költségeket a vállalat, vagy tanüzem, il­letve az iskola viseli. S. B. olvasónk kérdezi, hogy nyugdíjának megál­lapításakor kérheti-e azok­nak az időknek a beszá­mítását, amiket az igény­jog elismerésekor nem vettek figyelembe? Igen, jogában áll a nyug­díj megállapításakor kérni a be nem számított munkavi­szonyokat, vagy egyéb időket, ha azok valamilyen oknál fogva elmaradtak. Az igény- jogelismerési kérelem azt a célt szolgálja, hogy a dolgo­zó részére még munkaviszo­nyának a fennállása alatt tisztázható legyen a nvugdij szempontjából figyelembeve­hető idők mennyisége. Ezzel csökkenthető az esetleges el­látatlanság időtartama. A nyugdíj igénv megállapítása igénybejelentés alapján tör­ténik, így az érvényes rendel­kezések szerint a jogorvoslat is biztosított, függerienül at­tól, hogy volt-e igénvjogelis- merési kérelem alapján már eljárás vagy nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom