Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

V. DUNANTÜLI NAPLÖ 1910. szeptember 8. Baranyai utazás A ZRÍNYIEK FÖLDJÉN Ehhez az utazáshoz Vörös­marty Mihályt kértük ka­lauzul. Legyen ma ő ^ kísé­rőnk. Járjuk be azt az utat, melyet ő tett meg százötven évvel ezelőtt Baranyában ... 1821 ŐSZÉN A korán félárvaságra ju­tott Vörösmarty, jeles diák és kezdő poéta, húszéves ko­rában elszegődött a bonyhá­di Perczel-családhoz nevelő­nek. A szigorú atya a három fiú-gyerek gondját bízta rá. Vörösmarty gyakran és szívesen beszélt tanítványai­nak a magyar történelemről. De azt nemcsak tanköny­vekből akarta velük megta­nítani. Az események egy­kori színhelyének fölkeresé­sével élményt és elhatározást is akart bennük ébreszteni. A múlt emlékei vonzot­ták Siklósra és Szigetvárra. Jól ismerte a várak törté­netét, és a „nagy tettek” színhelyén szívesen idézte föl tanítványainak a múl­tat. Aki növendékei közül a legértékesebb lett, Perczel Mór, a negyvennyolcas sza­badságharc hadvezére írja emlékiratában: „1821 őszén házunk hiva­talos volt a Somssichokhoz... Atyám kocsira ültetett min­ket is, úgymint Vörösmartyt, engem, Sándort és Miklóst... De mi nem értünk oda oly hamar, mert egy kis körutat tettünk, vagy inkább varga­betűt csináltunk elébb. Ugyanis fölkerestük Mohá­csot, azután Siklóst, végre Szigetvárt, s csak miután e helyek színén egészen meg­tilt ébredező gyermeki Va­liink a múlt emlékeivel s szomorú és dicső benyomá­saival, értünk kis utazásunk céljához.. Siklóson megvizsgálták a vár minden zúgát, megke­resték a termet, amelyben Zsigmond királyt fogva tar­tották a Garák, megálltak a vár bástyáin, és lenéztek a Dráva mocsaras partjára ... Szendrődy István: siklósi vár A SIKLÓSI KALAND A kései utas talán éppen ugyanarról a bástyafokról néz ma a völgybe, amelyre hajdan Vörösmarty könyö­költ. A tájban azt érezni, hogy itt valami végérvényesen el­múlik, itt valami végetér. Északról zöldkontyú hegyek, fehér mészkősziklák zárják el a kilátást. Délre végeér­hetetlen lapály nyúlik. A síkság mindig párát, titkot, homályt rejtegetett. A he­gyek lehetetlenné tették a menekülést, a visszavonulást. Aki idejött, annak szembe kellett néznie sorsával, föl kellett mérnie helyzetét, dönteni, határozni kellett. A nyárvégi délután párás fényéből, a Dráva idesejlő kanyarulataiból a képzelet újraszövi az egykori törté­nelmet. Ez a föld, a siklósi vár is Zrínyi Miklós nevé­vel viselős. NŐK AZ EQYETEMEN Trefor* Ágoston közoktatás- ügyi miniszter — Eötvös József sógora —, akinek miniszteri mű­ködésében pedig sok haladó vo­nást állapíthattunk meg, számos értékes törvényhozási alkotást hozott létre 1831-ben egyik be­számolójában ezt mondta: „En megengedem, hogy a nö, polgári jogok tekintetében tökéletesen egyenlővé tétessék a férfival, de a társadalmi funkciók tekinte­tében, a nemi különbségnél, s női természetnél fogva a férfival egyenlő nem lehet; testi ereje, s alkata, s abból folyólag hiva­tása ezt nem engedi. Szerezzünk tehát a nőknek a tanítói pályán kívül, melyre kiválóan alkalma­sak, munkát és keresetet az iparban, a kereskedelemben, sőt a közigazgatás bizonyos ágaiban is; de ne követeljük, hogy bí­rák, ügyvédek, orvosok, törvény­hozók legyenek. Oly hivatások, melyek egész embert kívánnak, összes szellemi és testi erejével, s egész idejével, el vonnák a nőt rendeltetésétől, melyet pedig he­lyette a férfi nem teljesíthet. Nem jó a társadalomban össze­zavarni a szerepeket, s annál fogva az én hozzájárulásommal — bármennyire óhajtom a női oktatás emelését — egyetemek a nők számára nem fognak nyit­tatni.” A századfordulóban a korád- lem hatása alatt mégis megnyílt egyes egyetemeinken a tudomá­nyos pályára való felkészülés a nők számára, így a bölcsész- é* orvoskaron. De 1945-ig a felsza­badulásig nem volt nyitva szá­mukra a jogi és a mérnöki pá­lya. A Központi Statisztikai Hiva­taltól kapott adatok szerint ax 1 1969—1970-es oktatási évben a fel­sőfokú oktatásban — tehát egye­temeinken. főiskoláinkon, felső­fokú technikumainkban — össze­sen 78 889 hallgató vett részt* ezek közül 33 211 nő volt, tehát • csaknem a fele. Az idén a hall- . gatók közül oklevelet szerzett összesen 17 814 végzett hallgató, | köztük 7925 nő. Érdekes megfigyelni, hogy az elmúlt tanévben hogyan alakult ; egyes tudományegyetemeink jo- i gi és államtudományi karán a í női hallgatók száma. A buda- ; pesti Eötvös Lóránt Tudomány- ! egyetem állam- és jogtudományi ; karán 1736 hallgató volt, közülük 866 nő, a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán 922 hallgató közül 412 nő, a pécsi Tudományegyetem jogi karín i pedig 736 hallgató közül 362 nö, tehát csaknem mindegyik tudo­mányegyetemünk jogi és állam- tudományi karán a hallgatók számának mintegy fele nő volt. MENYASSZONYI, ESTÉLYI, VŐLEGÉNY l RUHAGONDJAT MEGOLDJA: 1 •• n* esküvői ruhaboSt PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 6 6. SZ. TELEFON : 2 4-41. ♦ SZÍNES MENYASSZONYI RUHÁK' ALKALMI KALAPOK, KÖPENYEK! 1566 nyarán Szulimán szul­tán megindul Magyarország ellen tömérdek hadával. Még nem döntött, hogy melyik várra öntse haragját. Eger vagy Sziget ellen forduljon? A sereg előőrse az akkor már töröktől megszállt Sik­lós alatt ütött tábort. Szken- der bég, a vár ura hiába in­tette vendégét, Mehmet ba­sát, hogy kockázatos lesz az éjszakát a szabad ég alatt tölteni. Közel van Szigetvár, közel van Zrínyi... A konstantinápolyi udvarból jött katona makacskodott. Sátrába meleg kávét, naran­csot hozatott, s egy „szép török gyermeket” kéretett. Énekedjen, pengesse kobzát a szerencséről, mely lábához van kötve, csak neki szol­gál... A szerencse azonban for- gandó. Az éjszaka leple alatt a török táborba lopóznak Zrínyi katonái, és a szige­tiek könnyű lovascsapata szörnyű pusztítást végez kö­zöttük. Az eposz szerint — mely­nek e részletét „siklósi ka­land” néven szokták emle­getni — ekkor döntött Szu­limán, hogy a „hitvány juh- akol”, SzigetVr t’.len vo­nul. VESZÉLYES TÁJ Vörösmartyék Siklósról Szigetvárra utaztak. „Képzelhető, — folytatódik Perczel Mór visszaemlékezé­se — mi lángoló érzettel i sieténk a vár megtekintésé­re. Körüljártuk a bástyáza- tot, megvizsgáltuk a kaza­matákat, a boltozatokon lógó I erős vasgyűrűket. S mindig Sziget dicső védelmének rész­leteit újítgattuk föl emléke­zetünkben, amint azt nem­csak a történetből, hanem a költő Zrínyi után ismertük, mely Vörösmartynak ked­venc olvasmánya vala, s melyből nekünk is sokszor olvasott és magyarázott...” A látogatók fölidézték a hajdani vezérek nevét, meg­emlékeztek a várvédő hő­sökről, megkeresték a he­lyet, ahol a török tábor állt. A látvány, a színhely érin­tésére ekkor született Vörös­marty szép ifjúkori költe­ménye: Láttam veszélyes tájadat, óh Sziget! Elöltem állott roskadozó falad, Előttem a múlt kor csatái j S gyászba borult ege Hunniának.,. Ami itt történt, költők és írók, festők és zeneszerzők örökítették meg. Népi sirató­énekek születtek Zrínyi ha­láláról. Énekmondók, tanult emberek, deákok szedték versbe az ostrom történetét. Külföldön híres szónokok, gyászbeszédek méltatták a szigetiek hősiességét; itthon magyar és latin nyelvű kró­nikák példázódtak az eset­tel. A későbbi költők közül Csokonai, Kölcsey, Vörös­marty, Petőfi tisztelgett Zrí­nyi pmléke előtt, hogy csak néhány nevet említsünk. Változó korok keresték Szigetvár és Zrínyi emberi nagyságának és hősiességé­nek titkára a magyarázatot. De ez éppoly rejtély, mint a gyémánt csillogása. Honnét van. mitől vet rajta szikrát a fény? A jellem kemény­ségét, a lélek minőségét nem lehet képletbe foglalni. „Honfi! ha föllépendsz dü- ledék várára Szigetnek .. — így kezdte epigrammáját egykor Vörösmarty. A sort minden mai és későbbi láto­gatónak magában kell foly­tatnia. A mai utas várjátékokat, fényes évfordulós ünnepélye­ket, kegyelettel emelt szob­rokat, helyreállított bástyá­kat, turistaszállásnak beren­dezett szobákat, virágágyáso­kat. tanulságos kiállításokat talál a falak között. Az idegenforgalmi látvá­nyosság. a vértől megtisztí­tott fegyvereket őrző üveg­vitrinek csillogása, a leom­lott falak helyére emelt bás­tyautánzat nem födheti el a múlt intését: a hősi akarat, a helytállás írta itt a törté­nelmet. Nem meghatódni, el­lágyulni, petárdázni kell a falak tövében, hanem tisz­tább és értékesebb önma­gunkra döbbenni. Nézem a szigetvári mú­zeumban a kiállított képeket. A török krónikaírók csupa- arany, színes, tarka lapjait, a csillogó, merevderekú har­cosok rajzát... S nézem, az átellenben lévő oldalon, egykorú magyar krónikások metszeteit: fekete várakból fekete tűz és fekete füst száll föl, feketearcú harcosok buk­nak a fekete földre... \ Kint a későnyári délután­ban az idő megállíthatatla­nul málasztja, porlasztja a köveket. Az emlékezetben emelt történelem, a lélek kemény­sége tudja csak hiánytala­nul és fogyatkozás nélkül megőrizni a hősük tetteit... Tüskés Tibor A megszámlált ember (2.) Nemek, vándorok, városok A népesség összeírásakor nem csupán az élők számá­nak megtudakolása a cél, hanem az is, vajon milyen e népesség összetétele? Ezerféle csoportosítás kínál­kozik — iskolai végzettség, foglalkozás stb. —, de a két legfőbb, s nemzetközileg ál­talános: a kor, és a nem szerinti összetétel. Előbbitől el kell tekintenünk, mert az idevágó adatokat most dol­gozzák fel, utóbbikét viszont már publikálták. Hazánkban valamennyi népszámláláskor nőtöbbletet állapíthattak meg. A század kezdetekor — 1900-ban 1005 nő jutott ezer férfire — e többlet még minimális volt, az első világháborút köve­tően viszont folyamatosan emelkedett. A csúcs a má­sodik világháborút követő első népszámláláskor, 1949- ben mutatkozott, 1081 nő jutott ezer férfire. Azóta némi kiegyenlítődés megy végbe, e mutató 1960-ban 1073, 1970-ben 1067 volt. Az országban Budapesten jut a legtöbb nő ezer férfire — 1165. Utána Szegeden — 1158, majd Kaposvárott 1137. A fiatal, újonnan keletkezett Az augusztus végi dunai árhullám óta még mindig magasan áll a viz a mohácsi-szigeti ártéren Eri dános felvétel# városokban e mutató jóval szerényebb, sőt öt helyen — Ajkán, Kazincbarcikán, Oroszlányban, Leninváros- ban és Várpalotán — ezer férfire ezernél kevesebb nő jut! Leninvárosban (Tisza- szederkényben) például mind­össze 831. Ez is tükrözi: a férfiak a honfoglalók. A megyéket tekintve va­lamennyiben ezer férfire 1100-nál kevesebb nő jut. A legtöbb Somogybán — 1079, majd Zalában — 1068 és He­vesben (1067). Ezzel szem­ben Komárom megyében mindössze 1009, Veszprém­ben 1016, s Hajdu-Biharban 1018 nő jut ezer férfire. A népesség növekedésének két íő forrása létezik, s ezek a természetes szaporodás, illetve az ország­ba máshonnét letelepültek. A természetes szaporodás 1938-ban — a „boldog béke­időkben!” — nem volt túl nagy: 51.5 ezret tett ki. 1949-ben 84.6 ezer. A csúcsot 1954-ben érte el — 223.3 ezer élveszületés és 106.6 ezer halálozás egyenlegeként. — 116.6 ezer fővel. A mély­pont nincs túl messze, akár­csak a csúcs. 1962-ben volt a legkisebb a természetes szaporodás, mindössze 21.7 ezerre rúgott. 1966 óta las­sú emelkedést állapíthatunk meg — 1966: 36.5 ezer, 1969: 37.6 ezer, s így 1960—1969 között a tényleges szaporo­dás 354 553 főt tett ki, eny- nyivel lettünk többen a két népszámlálás végrehajtása közötti évtizedben. Az egész után vegyük sorra a részleteket, hisz akad közöttük elgondolkoztató éppúgy, mint örömteljes. 1960 és 1969 között a ter­mészetes szaporodás csak Budapesten volt negatív elő­jelű. (Többen haltak meg tehát, mint amennyien szü­lettek). Másutt erősen eltérő értékeket állapíthatunk meg. A legmagasabb Szabolcs- Szatmár megyében volt a természetes nápszaporodás, a népesség 9.6 százalékára rúgott. Ezt követően Kajdu- Biharban — 7.4, s Miskolc városban (7.0). A legalacso­nyabb a már említett Buda­pesten kívül Szegeden — 0.5, Somogy megyében — 0.6 s Csongrád megyében (0.9). A kisebb járási jogú városok közül szembetűnő — és örömteljes — amit a fiatal települések produkálnak. A listát Lenin- város vezeti, a népesség 30.1 százalékára rúgó természetes népszaporulattal, majd Ka­zincbarcika — 22.3, s Orosz­lány — 17.7 a sorrend. Nem véletlen, hogy a továbbiak­ban is a városok új nemze­dékének képviselői: Ajka, Dunaújváros. Komló. Ózd, Várpalota ... míg a lista másik végén Gyulát, Makót, Orosházát, Szarvast, Baját, Balassagyarmatot találjuk. Amint irtuk: a természetes szaporodás az egyik tényező a tényleges népességnöve­kedés illetve csökkenés ösz- szetevőjében. A másik a vándorlási különbözet. Ezzel el is érkeztünk egy újabb, s nagy témához. . Évente 40—45 ezer fővel gyarapodik a városok lakos­sága hazánkban, az útrakelt állampolgárok célja nagy többségben a főváros vagy valamelyik, fejlődőben lévő város. (Érdekesség, hogy a vándorlások több évre ter­jedő, havi részletezésű ada­tait vizsgálva megállapíthat­juk: március és áprilisban, illetve október és november­ben mozognak a legtöbben az ország területén, nagy többségűkben munkaképes korú, főként 16—34 éves férfiak, s 16—30 éves nők.) 1960 és 1969 között Buda­pest vándorlási különbözeié 153 ezer főre rúgott. A me­gyei jogú városoké 83 ezer, a többi városé 170 ezer főt tett ki. A községek lakossá­ga ugyanez idő alatt viszont 403 ezer lélekkel csökkent... Százalékos arányban mérle­gelve: a főváros népességé­nek 8.5 százalékát tette ki a vándorlási különbözet, a megyei jogú városoknál e mutató 17 százalék — tehát itt volt a legnagyobb mér­tékű a gyarapodás —, a többi városnál pedig 9.4, míg a községek népességük 6.9 százalékát veszítették el a városok vonzereje következ­tében. Az ország 19 megyéjéből kilencben nőtt, tízben csök­kent a népesség. (1949 és 1960 között még csak öt olyan megye volt, amely­ben mérséklődött a népesség száma!) A vándorlási külön­bözet mindösze három me- gyégen pozitív előjelű — Pest. Komárom, Fejér — a többiben több volt az el-, mint az odavándorló. A leg­nagyobb vándorlási veszteséget a népesség 11.9 százalékát — Hajdu-Bihar megye szen­vedte el, majd ezt követően Sízabolcs-Szatmár (8.6 szá­zalék). Ha most ezek után a tény­leges szaporodást tekintjük — tehát a természetes sza­porodás, valamint a vándor­lási különbözet egyenlegét — akkor százalékosan — mert ez többet mond, mint a szám szerinti — a nagy­városok közül Pécs lakossá­ga növekedett a leggyorsab­ban: 26.6 százalékkal. A to­vábbi sorrend: Miskolc, Szeged, Debrecen és Buda­pest, míg a megyék közül Komárom a listavezető — 11.8 százalékos gyarapodás­sal —, ezt követően Pest és Fejér. A lista másik végén Békés és Hajdu-Bihar me­gyét találjuk — népességük tényleges fogyása egyaránt 4.5 százalék — majd Tolnát. t k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom