Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

r Világ proletárjai, egyesüljetek: Ara: 80 miét Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 206. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. szeptember 3., csütörtök Fock Jenő elvtárs Baranyában A kormány elnöke tárgyalt a megye vezetőivel, majd részt vett egy bányász pártalapszervezet taggyűlésén A XX bányásznap 15. születésnap Felnőtté vált a Mecseki Ércbányászati Vállalat * Ünnepélyes fogadás a legrégibb munkások tiszteletére FOCK JENŐ ELVTÁRS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON. C ock Jenő, a Magyar Szocialista Mun- ' káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, tegnap látogatást tett Bara­nyában. A magas rangú vendéget délelőtt tíz órakor a Megyei Pártbizottság vezetői fo­gadták a párt székházában» A délelőtti programban a megye politikai, gazdasági helyzetével, feladataival való ismerkedés szerepelt. A kormány elnökét Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizott­ság első titkára tájékoztatta az időszerű kérdésekről. A megbeszélésen részt vettek a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­jai, a megye és a város tanácsának vezetői. A kora délutáni órákban Fock Jenő a Me­cseki Ércbányászati Vállalat Igazgatóságát kereste fel, majd részt vett a MÉV Szocia­lista munka üzeme címmel kitüntetett Il-es számú bányaüzeme harmadik körletének vezetőségválasztó párttaggyűlésén. Párttaggyűlés a MÉV II -es bányaüzemében A munkasikereiről híres bakonyai bányaüzem ünnepi külsőségek között várta a bányából kiszálló III körlet kommunistáit. Ez a körlet a bánya négy termelőegysége közül mind létszáma, mind teljesítményei vonatkozásá­ban a legjelentősebb: ez idá­ig ötször szerezte meg a ki­tüntető Szocialista körlet cí­met. A pártalapszervezet öt­vennégy tagja közül ötvenen gyűltek össze, hogy az au­gusztusi alapszervezeti beszá­moló után, immár a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveit, illetve a szerve­zeti szabályzat tervezett mó­dosításait is megvitassák. A vezetőségválasztással . egybe­kötött taggyűlést Fürdős Fe­renc körletvezető nyitotta meg. Az elnökségben, az alapszervezet vezetői mellett, Fock Jenő, a Politikai Bi­zottság tagja, a kormány el­nöke és Egri, Gyula elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Me­gyei Pártbizottság első tit­kára és Kovács István, az Ércbánya Vállalat Pártbizott­ságának titkára is helyet foglalt. A kongresszusi irány­elvekkel kapcsolatos vitain­dítót Barcsa Zsigmond alap­szervezeti párttitkár, csapat- vezető vájár ismertette a tagsággal. Beszámoló és vita — A párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy aktívan részt vegyen a párt politikájának kialakításában — hangsúlyozta az alapszer­vezeti titkár vitaindítója ele­jén, majd a Központi Bizott­ság által közelmúltban köz­zétett irányelvek gazdaság- politikai vonatkozásait ele­mezte. Gazdaságunk fejlődé­se folyamatos és szemmel látható, a munka termelé­kenysége azonban nagyon sok gondot okoz. Esetenként nem kielégítő a beruházások kivitelezésének üteme, tovább kell javítani a munkafegyel­met is az élet minden terü­letén. A szervezeti szabály­zat tervezett változásaival kapcsolatban leszögezte: a szabályzat csak abban a vo­natkozásban állandó, hogy alapelvei nem változnak, részleteiben azonban folya­matosan alkalmazkodnia kell a megváltozott igényekhez és viszonyokhoz. A kongresz- szus előkészítését célzó párt­dokumentumokat a körlet kommunistái, s annak szo­cialista brigádjai a közzété­telt követően csoportosan ol­vasták, elemezték, így a tit­kári referátumot követően azonnal megindult a vita. Elsőként Ács László vájár, alapszervezeti KISZ-titkár szólalt fel. Rövid kiegészí­tőjében a KISZ-korú fiata­lok gondjairól — köztük a lakásgondokról — beszélt. Hangsúlyozta: az ifjúsági szövetség sok segítséget ka­pott az elmúlt években az üzem vezetésétől. 'A Il-es üzemnek nincsenek elörege­dési gondjai, s ehhez az a tény is hozzájárult, hogy a KISZ-nek itt mindig rang­ja volt. Sarbak Béla robbantómes­ter az életszínvonal alakulá­sáról szólt. — Tíz év alatt kétszer kellett bővíteni az üzem parkírozóhelyét — mondotta egyebek mellett —, ami önmagáért beszél. A gondok közül a bányász-sza­badsággal kapcsolatos vitát említette. Az uránbányá­szoknak 6 nap pótszabadság jár — az évi szabadság maxi­muma azonban itt is 24 nap. Ahogy múlnak az évek, úgy kopik tehát el az egészséget védő pótszabadság. Nem le­het ezt a hat napot a 24 mel­lé pluszba adni? — kérdezte. Varga István robbantómester a teljesítmények alakulását elemezte. Bakonyán egyet­len év alatt 12 százalékkal nőtt a termelékenység. E mögött azonban nem jobb gépek, hanem szinte kizáró­lag a több munka áll. Ja­vasolta: foglalkozzon a párt- szervezet is többet a műsza­ki fejlesztés serkentésével. A következő felszólaló, Schutzmann József vájár, a csökkent munkaképességűek Erb János felvétele fokozott védelmét kérte. Ja­vasolta: létesítsenek a bánya­üzemek is melléküzemágakat — a termelőszövetkezetek mintájára. Gadó István, aranykoszorús szocialista brigádvezető, a gazdasági re­form munkásokra gyakorolt hatásával foglalkozott. A fenntartásoknak már nyoma sincs: az elmúlt, közel há­rom év, igazolta a változta­tások helyességét és szüksé­ges voltát. Sós György vá­jár a kommunisták folyama­tos továbbképzésének fon­tosságát hangsúlyozta, majd a törzsgárda szerepéről, gaz­dasági, politikai jelentőségé­ről beszélt. Antal Endre ak­nász felszólalásában javasla­tot tett a párttagsági díjak megállapításával kapcsolat­ban. Deák Ferenc vájár a munkaidő jobb kihasználá­sának műszaki, munkaszer­vezési előfeltételeiről beszélt. Ezt követően Fock Jenő, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Ezüst cigarettatárca, oszt­rák gázöngyújtó és vietnami ezüst, ötvözött hamutálca volt az ajándékcsomagban, amelyet az Ércbányászati Vállalat legrégibb munkásai kaptak tegnap ajándékba. A XX. bányásznap első ünnepségét a MÉV rendez­te tegnap délután, a Ságvári Endre Művelődési Otthon­ban, amelyre meghívták a vállalat törzsgárda tagjait is. A tizenöt éves működés alatt 140-en élték át a vállalat fel­nőtté válásának nehéz idő­szakát. — Az első években kétsé­gek között botladoztunk — mondotta többek között To­ka Jenő, a MÉV igazgatója ünnepi beszédében. — Bebizonyosodnak-e a kutatás eredményei? Mit és hogyan építsünk? Nem vol­tak gépek, hiányzott a ta­pasztalat, akadozott a köz­lekedés. Mégis 15 év alatt felnőtté vált a vállalat, a Mecsek oldalában új bányá­szati ág született. Ma már a fő feladatunk az urán kibá- nyászása mellett a Szolgál­tató Üzem öntödéje, gépmű­helye és a Kutató Mélyfúró üzem milliós_ értékben ka­pott vállalaton kívüli meg­rendelések teljesítése. A Kí­sérleti Kutató és Automati­zálási üzem országos jelen­tőségű ritkaföldfém előállí­tási kísérletei a legszebb re­ményekre adnak alapot. Az ugyancsak „Kiskutban” gyár­tott különleges műszerek iránt pedig máris hatalmas kereslet nyilvánul meg. Az igazgató a továbbiak­ban elmondotta, hogy a vál­lalat további fejlődés előtt áll, ennek kézzelfogható bi­zonyítéka a Mecsek erdősé­geiben álló betonóriás, az új Petőc-akna. Az eredmények mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról: mun ka- szervezésben. munkafegye­lemben. anyaggazdálkodás­ban számos tennivaló akad még. Az ünnepségen megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára. Wieder Béla, a Városi Pártbizottság titkára, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, az üzemek gazdasági, párt-, szakszerve­zeti és KISZ-vezetői. Részt vett a fogadáson az 57 éves Gácsi Mátyás, az uránbánya első vezetője, aki ma is a vállalat felelős műszaki munkatársa. * Ma a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat valamennyi üzemében röpgyűlésen emlé­keznek meg a tatabányai és csertetői csendőrsortüzek ál­dozatairól. Ezen alkalommal jelentik be a vállalat kere­tében meghirdetett új moz­galmat, amelynek célja: 2 százalékos önköltségcsökken­tés. A bányaüzemekben ugyancsak ma kerül sor a Kiváló dolgozó. Bányászati szolgálati érdemérem és 15 éves förzsgárda jelvények ünnepélyes átadására. A bányászok munkájára szüksége van az országnak — A XX. bányásznap kü­szöbén állva mindenekelőtt a Központi Bizottság és a kormány jókívánságait sze­retném tolmácsolni — mon­dotta beszéde elején, majd az energiahordozók arányel­tolódásáról, illetve ennek gazdasági, emberi hatásairól beszélt. — Az energiahor­dozók arányváltozása tény, s megállíthatatlan folyamat, a bányászat átszervezése, fejlesztése, illetve az új hely­zethez való igazítása azon­ban nem mehet végbe rob­banásszerűen — ez hossza­dalmas munka. A szén helye az energiastruktúrán belül jelentős, s még sokáig az is marad. A bányászok között gyakran hallani: „kimentünk a divatból”, nincs már ránk szükség. A Minisztertanács elnöke ezzel kapcsolatban a következőket szögezte le: — A bányászok munkájára szüksége van az országnak. Munkájukat változatlanul nagyra tartja a párt és a kormány. A kongresszussal, illetve a kongresszusi felkészülés je­gyében zajló „Irányelv-viták­kal” kapcsolatban Fock Jenő egyebek mellett a felelősség és őszinteség fontosságát hangsúlyozta. A Központi Bi­zottság őszinteségre töreke­dett, s ezt k«rl az «lapszer­vezetektől is. S természete­sen azt, hogy a tagság fele­lősséggel álljon a párthatá­rozatok mögött. Politikánk a VII. kongresszus óta töret­len. A X. kongresszus azt a vonalat fogja megerősíteni és (Folytatás az 5. oldalon) A BCM-hen szerelik a kemencéket Megkezdték a künkerége- tő kemencepár egyik vona­lán a kemence elemeinek helyére emelését tegnap dél­előtt az épülő Beremendí Cement- és Mészműben. A 65 méter hosszú, 4,5 méter átmérőjű forgókemence-óriás 12 tagból áll. Az összeszere­lés után teljes súlya 1000 tonna, 24 óra alatt 1500 ton­na künkért lehet majd el­égetni benne. A tervek szerint az első kemencevonalat december 31-re falazásra készen, forgó részét kipróbálva átadják. A második kemencevonalon a tagok összeszerelését végzik | el erre az időre. Ugyancsak tegnap kezdő­dött meg a hőkicserélő to­rony szerelése a jelenlegi legkorszerűbb technológiával. Itt 700—800 Celsius fokra előmelegítik a nyersanyagot, a kemencéből kiáramló füst­gázzal — a szakemberek sze­rint hulladék hővel. A klin- ker égetése 1500 Celsius hő­fokon történik, tehát csak « hőenergia felét kell az olaj­kazánokban előállítani. Tegnap már 160 szerelő dolgozott a BCM gépeinek szerelésén, fokozatosan átvé­ve a területet az építőktől. A kemencetest beemelés előtt Foto: Beidek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom