Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

1978. szeptember 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Asszonyok millióinak munkáját könnyíti meg „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet..." A „jó hangulat" szolgálat Broméliák lakásunkban ' így nevezik a Szovjetunió­ban a mindennapi szolgál­tató hálózat vállalatait, ame­lyek országos viszonylatban asszonyok millióinak munká­ját könnyítik meg, időt ad­va nekik a tanulásra, a szó­rakozásra és a pihenésre. A szolgáltató hálózat a városi gazdaság legfiatalabb és gyorsan fejlődő területe, amelynek nem véletlenül szentelt oly nagy figyelmet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIIL kongresz- szusa. A hétköznapi szolgál­tatásokkal foglalkozó mi­nisztériumok a most folyó ötéves tervidőszakban jelen­tősen javították a lakosság ellátását minden szocialista köztársaságban. Jelenleg több mbit 260 ezer gyár, kombinát, kézmű­ipari és javító műhely, kö­rülbelül 400 különféle szol­gáltatást nyújt a lakosság­nak. A hétköznapi szolgálta­tó hálózat mintegy 1,5 mii- tő embert foglalkoztat A munka jelentős hányadát végzik automatizált, illetve gépesített mosodákban és vegytisztító üzemekben. A tudományos kutató h>- tézmények adatai szerint a dolgozó nő szabad Idejének körülbelül egyharmadát for­dítja mosásra, ruhatisztítás­ra, illetve javításra — ha mindert a munkát otthon Végzi eb Ma azonban, egyedül Moeákvában körülbelül 560 ezer nő veszi szívesebben igénybe az automatizált ön­kiszolgáló mosodák, valamint a sürgős ruhamosó és tisztí­tó vállalatok szolgálatait. De talán nézzük meg kö­zelebbről, mivel foglalkoznak Moszkva egyik, három éve épült, korszerű szolgáltató kombinátjában, ahová néha még a távolabbi városrészek­ből is járnak megrendelők. Egyikük — Nyeugátzova ’Jevgenyija középiskolai ta­nárnő — így foglalta össze Véleményét: — Kéthetenként egyszer okvetlen elhozok ide 12—15 férfiinget, amelyeket másnap habfehéren, kivasalva és be­csomagolva látok viszont A szomszéd házban is van mo­soda, de az itteni jó minő­ségű munka megér pár perc időveszteséget Bakuseva Anna — egy taxigarázs akkumulátor-ke- «elője: Itt lakom nem messze is már három éve tít bo­nyolítom le a teljes mosást a szolgáltatóteremben. Olcsó és gyors megoldás — és and a fő — nem fárad el az em­ber keze. Ülök, újságot ol­vasok, mig a gépek elvég­zik az összes nehéz munkát Nazarova Valentyinának öttagú családja van. — Korábban mindig akadt otthon mosni vagy vasalni váló, de mióta szomszéd- asszonyom tanácsára elhoz­tam ide a szennyes ruhát állandó „kuncsaft” vagyok. Ma éppen egy öltönyt és né­hány más ruhadarabot hoz­tam az itteni vegytisztítóba. Beteszek 5 kiló ruhát és 20 perc múlva már kész is. — Soha sem szűkölködünk rendelésben — mondja a szolgáltató üzem igazgatója. — Látván kombinátunk nép­szerűségét, elhatároztuk, hogy kibövítjük. Újabb épületet emelünk, és új lesz a fel­szerelés is. A technológiai műveletek nagy részét női munkaerő végzi — hozzáértő és gon­dos szakemberek. A felvétel gyorsan megy. Kiírják az elismervényt, fel­ragasztják a szám jelzést, amelyet egy gép helyben ké­szít. A ruhacsomagot egy speciális tolókocsiba rakják és már jöhet is a következő megrendelő. Nyugalom honol a műhely­ben az automata gépek, a gőz, „manökenek”, a vasalók és a szárítódobok között. Hetvenötén dolgoznak itt — mondja Viktor Szavinov hőtechnikai mérnök — és mindnyájan igyekszünk úgy végezni munkánkat, mintha magunknak csinálnánk. A gépkezelők, a lakatosok, a villanyszerelők, a mosodai müszakvezetők és a felvevők is, egyformán lelkiismerete­sen viszonyulnak a munká­hoz, segítenek is egymás­nak. Ez a jó eredmények titka. Natal ja Averina folttisztí­tó, több mint 10 éve végzi ezt az első látásra egyhangú, fárasztó munkát. Műszaktár­sával 100 ruhadarabot kell kitisztítaniuk egy műszakban, öfc a norma kétszeresét tel­jesítik. „Rejtélyes”, külön­böző színű preparátumokat tartalmazó lombikjaikkal va­lóban csodákat művelnek. Tamara Kozsajkina a zsír­talanító automatát kezeli. Kezdetben tanulónak vették fel, majd termelési gyakor­latra a „Csajka” nevű egye­süléshez került, és most már a pontos technológia meste­re, akinek munkájától nagy mértékben függ a ruhák ke­zelésének minősége. A vegytisztító műhely szomszédságában van az automatizált férfiing mosoda. Az itt alkalmazásra kerülő technológia kidolgozásában számos tudományos kutató intézmény vett részt. A gép­mester különleges program­kártyákat helyez a készülék­be, amelyek a mosás részfo­lyamataira, a forralásra, az időnkénti kicsavarásra, az öblítésre és a keményítősre vonatkozó utasításokat tar­talmazzák. — Tudja miért tetszik ne­kem ez a munka? — mondja Alekszandra Kiszeljeva, mi­után betette a program-kár­tyát. — Különleges mosás ez, szárltódobokkal, vasaló­présekkel és más elmés tech­nikai szerkezettel. Néha arra gondolok, hogy amikor a megrendelő átveszi hófehér ingét és felölti azt, hátha mond egy-két jó szót kol­lektívánkról. Márpedig ez minden dísz­oklevélnél melegebb köszönet az itt végzett minőségi munkáért. A. Kazjukov Otthonunkban a braméliá- kat sokféleképpen helyezhet­jük el úgy, hogy esztétikai élményt nyújtsanak. Tulaj­donképpen azért is tartjuk őket, hogy szépet lássunk, örüljünk növekedésüknek, virágzásuknak, élvezzük szí­nüket, formájukat. A nevelés A broméliák egyik tulaj­donsága, hogy viszonylag lassan növekednek, rosszul tartásuk következményei sem látszanak meg rajtuk azonnal, hanem csak jóval később, amikor talán már meg is változtattuk a kedve­zőtlen viszonyokat. Azért, hogy ez elő ne forduljon vizsgáljuk meg a szobában tartás módját, lehetőségeit, hogy mire kell különöskép­pen ügyelnünk a broméliák szobában nevelésekor. A szoba légterében tartott broméliákat fényigényük sze­rint ablakhoz közel, vagy ab­laktól távolabb helyezzük el. A cisztemás fajok tölcsérei­ben állandóan víznek kell lennie. A talaj állandóan nedves legyen, de semmi­esetre se öntözzük úgy, Dohányos anyák gyermekei lassabban tanulnak A DEMOKRATIKUS sza­badsághoz hozzátartozik, hogy mindenkinek magánügye, va­jon egy szép napon tüdőrák­ban akar meghalni, esetleg szorgalmas dohányzással szándékozik növelni a szív­infarktus kockázatát. Hogy állunk a gyermekekkel, akik akarva, nem akarva ki van­nak téve a dohányzás kocká­zatának mór akkor, amikor még meg sem születtek? E kérdéssel kapcsolatban eddig hiányoztak az olyan tudományos tanulmányok, amelyek megközelítően hasz­nos felvilágosítást adhattak volna. Már elég régen tud­juk, hogy a dohányos anyák olyan gyermekeket hoznak a világra, akik átlag kisebbek a nemdohányos anyák gyer­mekeinél, de ez a különbség valóban nem tűnt figyelemre méltónak. Most két angol tudós a legutóbbi, New York-ban megtartott ginekológiai vi­lágkongresszuson számos olyan adattal és tapasztalat­tal szolgált, amelyek az egész problémát fénybe állítják. Az említett tudósok kereken 17 ezer, 1958 egyik márciusi he­tében Nagy-Britanniában szü­letett gyermekekkel foglalkoz­tak. Megfigyelték, hogyan fejlődnek. Két vizsgálatnak, amelyek közül az egyiket a gyermekek hetedik életévé­ben, a másikat tizenegyedik életévében tartották, kellett felvilágosítást adni arra néz­ve, milyen kihatással vannak a gyermekekre anyjuk élet­körülményei a terhesség ide­jén, a szülés folyamán, és hogyan befolyásolja a gyer­mekeket a családi környezet. Ennék kapcsán az anyák do­hányzási szokásait is megfi­gyelték, különösen a terhes­ség idején. Itt csak azokat vették számításba, akik na­ponta tíz vagy több cigaret­tát szívtak. A két tudós vizsgálatainak e szakaszában gondosan ki­kapcsolt minden olyan té­nyezőt, amely az eredményt befolyásolhatta volna. Vé­gül is megállapították, hogy a dohányos anyák gyermekei hét éves karukban, olvasó teljesítményük tekintetében átlag négy hónappal marad­tak el hasonló korú iskola­társaik mögött, és hogy ke­vésbé jól alkalmazkodtak az osztályközösséghez. Feltétele­zik, hogy amennyiben az anya dohányos, a magzat ke­vesebb oxigénhez és táp­anyaghoz jut De az is lehet­séges, hogy a lelkileg meg­változott helyzet, amelyben a dohányos nő a nemdohányzó nővel szemben kerülhet, szin­tén befolyásolhatja a gyer­mek fejlődését A KÉT ANGOL minden­esetre további adattal is szolgált, amely feltehetően a legközömbösebb anyát is megriaszthatja: a halvaszüle­tések és a közvetlenül a szü­lés utáni halálozások száma 20 százalékkal magasabb a a dohányos anyák gyerme­keinél. hogy a cserép alá helyezett tálkában tartósím víz álljon, mert ez levegőtlenné teszi a talajt s a gyökér rotha­dásához vezet. A száraz ta­laj még mindig jobb, mint a túlöntözött, de azért kerül­jük azt is, hogy a föld tel­jesen kiszáradjon. Ugyanis a broméliák talaja keverékük­nél fogva nehezen veszi fel újra a vizet, így előfordul­hat, hogy a gyökerek elhal­nak, a levelek végei pedig visszaszáradnak. Az állandó nedvesség előidézheti, hogy a talaj felszíne bealgásodik, s emiatt levegőtlenné válik a talaj. Ilyenkor az algaré­teget el kell távolítanunk. A cserepes broméliák ablak­ban, virágtartókban, asztal­ra, könyvespolcra helyezve dísztányéron, kaspóban vagy kerámia cseréptartóban na­gyon mutatós, szép tartozé­kai lehetnek lakásunknak. Különösen szép hatást érhe­tünk el több brcmélia össze- ültetésével. Egy-egy ilyen „broméliás-kert” összeállítá­sakor csak hasonló igényű növényeket ültessünk együ­vé. A broméliák mellé egyéb melegházi dísznövényt is te­hetünk, amelyek színükkel, formájukkal mozgalmassá teszik a kompozíciót. A nö­vények kiválasztásakor vi­gyázzunk, hogy a méretben, színben, formában eltérő nö­vények összhangban legye­nek egymással. Hatáskeltés szempontjából felesleges sok tarka levelű broméliát ösz- szeültetni. PL: Vriesea splen- des mellett a rózsaszín Cryp- tanthus roseus jobban érvé­nyesül, mint a keresztcsíkos Crypthantua zonatus. Epifita életmód A tálakba ültetett bromé­liákat kombinálhatjuk fa­törzsre ültetett növényekkel is. A faágat tanácsos a tálha jól beágyazni, s gipsszel vagy betonnal a tál aljához rög­zíteni, ha a faágra súlyos növényeket tennénk. A gyö­kerekre, vagy elágazó rücs­kös kérgű faágakra szerelt broméliák nagyon mutatósak. Ez is egy módja a bromélia lakásban való tartásának, mégpedig az epifita életmód utánzása. Újszerűsége miatt nálunk még szokatlan, aki azonban egyszer kipróbálta ezt az ültetési módot, ké­sőbb is szívesen alkalmazza. Lehetőleg szép vonalú, elá­gazó, mozgalmas felületű gyökeret, vagy faágat vá­lasszunk erre a célra. Attól függően, hogy milyen nagy­ságú broméliát vagy bromé­liákat szeretnénk rá montí­rozni, keressünk kisebb, vagy nagyobb faágat. A növénye­ket rozsdamentes dróttal rög­zítjük, mégpedig úgy, hogy a drótból lehetőleg ne lát- szódjék semmi. A broméliák földlabdáját nedves sphag­num mohával vesszük körül, ezt dróttal néhányszor kö­rülfogjuk, s egyszersmind a faághoz is hozzákötözzük. Az elágazásokba helyezett növé­nyek szilárdan állnak, s leg­Hazudós gyermeket1 nem kell büntetni C ok szülő magánkívül van ^ a dühtől, ha gyermeke hazudik. Ott áll a csokolá­détól maszatos arccal és ma­kacsul állítja — nem torkos- kodott Anyák és apák ilyen helyzetben gyakran könyör­telen rendőrbiztosokká vál­nak. Aztán jön a verés és folynak a könnyek. Pedig sokkal fontosabb lenne meg­kérdezni : miért hazudik a gyermek és mit lehet tenni ellene? Az ember lelkiismeret nél­kül születik. Semmiféle belső hang nem gátolja és nincs tekintettel másokra. Harsá­nyan követeli napi ötszöri étkezéseit és teljesen érzéket­len az erkölcsös magatartás iránt Csak az évek folya­mán, a környezet alakítja ki a gyermeket A szülőktől ta­nulja meg, mit tehet és mit nem. Ameddig apa és anya a szobában vannak, több­nyire ezekhez az irányvona­lakhoz tartja magát. Mihelyt egyikük sincs ott, a gyermek azt csinál amit akar. Csak öt éves korban jelent­kezik a lelkiismeret A gyer­mekekben megszűnik a ne­gatív beállítottság: „amit anya nem tud, az nem hara­gítja meg”. E felismerés oka: lányaink és fiaink ilyenkor anyával vagy apával azono­sítják magukat és magukévá teszik azok erkölcsi követel­ményeit Csak a 12. életév után látja be a legtöbb gyer­mek, hogy a hazugság erköl­csileg elvetendő. Ezt megelő­zően a hazugság csak azért rossz, mert büntetik. Erre kellene gondolnunk, amikor a kis hazug előttünk áll. Különösen a legifjabbak nem tudják megkülönböztet­ni az álmot a valóságtól. Idegen gyermekeket találnak ki, akik ezt vagy azt csele- kedték. Az okos szülő ilyen­kor nem robban, gyávának sem nevezi gyermekét; ha­nem nyugodtan azt mondja: „Majd megkérdezem azt a gyereket, hogy igaz-e?” Erre már többnyire ki is bukik a kicsinyekből az igazság Meg kell mondani, hogy sok anya és apa valósággal hazugságra provokálja gyer­mekét. „Ki borította fel a festékes vödröt?” — kérde­zik fenyegően, noha ponto­san tudják, ki tette. A gyer­mek őszinteségét akarják próbára tenni. De ez túlter­heli a gyermeket. Jobb lenne azt mondani: „Felborítottad a festékes vödröt Lássuk csak, hogyan lehetne helyre­hozni a kárt.” A szülőknek semmiképpen sem szabad becsteleneknek lenniük gyermekeikkel szem­ben. Ha az apa jó bizonyít­ványaival példaképül állítja oda magát és fia később az ellenkezőjét tudja meg, meg­inoghat a bizalom. A kicsi­nyek megvetendő hazugság­nak tartják azt is, ha leta­gadjuk magunkat a telefon­ban. De még ha apa és anya példásan viselkednek is, a gyermek nem veszi túl szi­gorúan az igazságot. Miért is hazudik? Olyan borzasztó, amit elkövetett? Vagy a büntetéstől fél? A te­kintély hiánya többnyire az ok, vagy az, hogy a gyermek meg akarja kedveltetni ma­gát, esetleg testvérét akarja túlszárnyalni. Sokkal fonto­sabb a hazugság alapját meg­keresni, semmint büntetéssel küzdeni ellene. Rövidzárlat: A gyermek többnyire nem is akar hazudni. Csak rövid­zárlat áll be és már ki is mondja. Most már nincs visz- szaút. Az okos szülő kisegíti gyermekét zavarából, mond­ván például: „Gondolj csak utána még egyszer. Nem úgy volt?” A gyermek ilyenkor többnyire boldog, hogy meg­szabadult hazugságától Négy szabály A kedvezmények elvonásá­val csak olyan gyermeket kell büntetni, aki többszöri figyelmeztetés ellenére is ha­zudik. Végül pedig néhány arany­szabály: — Rossz dolog örökké bi- zalmatlankodni a gyermek­kel szemben, mert egyszer hazudott — A szülőknek nem sza­bad mit sem sejtőknek tettet­niük magukat, ha pontosan tudják, hogy gyermekük ha­zudik. A szókimondás meg­szünteti a további hazudo- zást. — Sohase csikarjunk ki gyermekünkből ígéretet, hogy a jövőben nem hazudik többé. — A szülő mindig gon­doljon arra, hogy már a kisgyermeknek is joga van a saját titkához. jobban ezek közelítik meg a természetes előfordulást. A növényeket a faágakra nem kell okvetlenül függő­legesen felerősíteni. A töl­csér belsejének színeződése, vagy a virágok elhelyezke­dése miatt a tölcsért olykor célszerű a fő nézőpont felé egy kissé megdöntemi. így még a cisztemás broméliák is elegendő vizet tudnak tá­rolni, az összkép pedig még sokkal szebb így. Az epifita ágakra ültetett növények öntözéséről egysze­rűen vízbe mártással gon­doskodunk úgy, hogy a töl­csérekbe is j üssem víz, a sphagnum mohával körül­vett gyökérlabda pedig tel­jesen átnedvesedjen. Ezt he­tente kétszer, háromszor is­mételjük, a közbülső napo­kon pedig csak a tölcsér vi­zét kell ellenőriznünk, vagy szükség esetén pótolnunk. „Szoba-üveghózak" A kényesebb, páraigénye- sebb broméliákat sikerrel csak zárt terekben lehet megtartani, ahol szabályozni tudjuk a páratartalmat, a hőmérsékletet, sőt szükség esetén a fényt is. Ha a bal­kont. erkélyt részben vagy teljesen beüvegezzük, kis üvegházat létesíthetünk, de a kellő szigetelésűiéről nem szabad megfeledkeznünk. Növényablakot is építhetünk lakásunkba, ez befelé nyí­lik, kívül kirakatüveg hatá­rolja. A normál ablakköznél háromszor—négyszer széle­sebb, s megfelelő alappal, vízelvezetéssel, szigeteléssel van ellátva. Elektromos fű­tőkábellel kiegészítve az ilyen „szobai üvegházák”-ban növényeinket télen is tart­hatjuk. A növények felsorolt el­helyezési módjai korántsem merítik ki a lehetőségeket. Minden belső térnek meg­van a maga sajátos, rejtett tartaléka, amit nekünk kell kifejteni, felfedezni. A növé­nyek iránti szeretet lelemé­nyességre nevel, egy kis le­leményességgel pedig minden nehézséget legyőzhetünk, át­hidalhatunk. Győry Miklós, Pécs, Semmelweis u. 5. Kőművesehet és kőművesek mellé segédmunkásokat pécsi munkahellyel felveszünk. Jelentkezés: PÉCS, HEMÉNYPUSZTA ÜJ ÉLET TSZ. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom