Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
1970. szeptember 17. 3------------------------------------------vD UNANTOLI NAPIZÓ Az átmeneti korosztály Emberéletben nem esett kár Bővítik a Honvédkórház Szakképzetlen fiatalok Apró falvak, nagy gondok — Fiktív tankötelezettség Földcsuszamlás Dunaföldváron Földcsuszamlás történt kedégési osztályát Szocialista együttműködési szerződést kötött a Mecseki Szénbányák és a pécsi Egy megyei felmérés adatai szerint az általános iskolát végzett gyerekek egyötöde nem tanul tovább sem középiskolában, sem szakmunkásképző intézetben. „Megfoghatóbb” számmal: évente mintegy 1500 tizennégy éves gyerek kerül ki az iskolapadból úgy, hogy nemigen tudja, mihez fog majd kezdeni. Milyen lehetőségei vannak? A nyolc osztályt végzett gyerek természetesen dolgozni akar. Amíg a 16. évét nem töltötte be, csak 4—6 órás munkát vállalhat. Pécsett nincs is különösebb probléma, szükség van olcsóbb szakképzetlen munkaerőre is. Itt tehát a gyerek — fiú vagy lány — általában talál magának elfoglaltságot. A gyerekek többsége otthon marad Vidéken más a helyzet. Az általános iskolát végzett gyerekek közül félezerre tehető azoknak a száma, akik megfelelő munkalehetőség hiányában kénytelenek voltak otthon maradni. A nyolc osztály után passzív életmódot folytatók többsége lány, annak ellenére, hogy a középiskolai padok közel hatvan százalékát lányok töltik meg. Az is igaz viszont, hogy a szakmát tanuló' fiatalok több mint hetven százaléka fiú. A gyerekek többsége kény- szerűségből marad otthon: kevés vidéken az olyan üzem, vállalat, amely 4—6 órában foglalkoztatna fiatalokat. A tanácsok munkaügyi osztályai egy sor intézkedéssel igyekeztek változtatni a helyzeten. Évről évre bővítették a szakmunkásképzési lehetőségeket, felmérték az üzemek „befogadó képességét” s ennek megfelelően irányították a jelentkező fiatalkorú munkaerőt A lányok számára alkalmas munkahelyre csak lányokat közvetítettek. Növelték a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek számát, a bedolgozói rendszer bővítése is felvesz egy eor szakképzetlen fiatal lányt. Ezek az intézkedések azonban nem szüntették meg a gondokat — még így Is nagyon sok az otthon tétlenkedni kényszerülő 14—16 éves fiatal. A munkaalkalmak bővítése, a szakmunkás- képzés lehetőségeinek szélesítése megoldást jelentene, ám erre a Baranya megyei cégek már szinte képtelenek. Vagyis újra iparra lenne szükség. Vidéken a sásdi, vagy mohácsi járásban, ahol a legmagasabb az otthonmaradottak száma. És, • hogy a „harmadik kívánság” is meglegyen: olyan iparra, amely elsősorban nőket foglalkoztat. Kétévi tétlenkedés Azok, akik nem tudtak vagy nem akartak elhelyezkedni, 16 éves korukig iskolakötelesek, tanulnak az úgynevezett továbbképző iskolákban. Elméletileg legalábbis így van, a megvalósítás már sokkal nehezebben megy. A vállalatok, ha alkalmaznak egy fiatalkorút, s annak rövid idő múlva megszűnik a munkaviszonya, sokszor elfelejtik ezt jelenteni — így a gyerekről már nem tudnak, tankötelezettsége csak illúzió. A vidéken korábban működő továbbképző iskolák elnéptelenedtek, a kis baranyai falvakban lehetetlen megszervezni az oktatást. Most már csak a megyeszékhelyen van ilyen jellegű továbbképzés. A továbbképző iskolában szerzett bizonyítvánnyal nem sokra megy a gyerek. Arra mégis jó, hogy több ismeretet szerezzen az iskolai tárgyakból, pótolja a hiányt és később, esetleg egy év múlva már jóval több eséllyel indulhasson a szakmunkás- képző iskolába. Erre jóné- hány példa volt már. A továbbképző iskoláknak jó kapcsolata van a termelő üzemekkel, így azt is el lehet érni, hogy az iskolában becsülettel tanuló gyereket maga az iskola ajánlja szakmunkás tanulónak. Pécsett lehetőség van, de hogyan valósítható ez meg vidéken, ahol a továbbtanulásra nem jelentkezett gyerekek tankötelezettsége — mivel egy-egy kis faluban csak néhány gyereket érint — a körülmények miatt csak fikció? Most tulajdonképpen az a helyzet, hogy a nyolc osztályt végzett gyerekek egy része sem tanulni, s nagyjából ugyanilyen okokból, dolgozni sem tud. A következmény: két évi tétlenkedés, esetleg alkalmi munka. Akkor sem sokkal rózsásabb a helyzet, ha valahol munkát kapott. A tapasztalatok szerint a vállalatok csak „fut- kosóknak” alkalmazzák a gyerekeket, tétlenkednek, éppen csak azért vannak, hogy elteljen valahogy a 4—6 óra. Pedig ezekre a gyerekekre A nyári táborozások tapasztalatai Abszolút első a Széchenyi Tegnap délelőtt a KISZ Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a nyári KISZ-úttörő vezetőképzések és az építőtáborok tapasztalatait. A Baranya megyei KISZ Bizottság balatonfenyvesi tábora az idei nyáron 954 alapszervezeti ifjúsági vezetőt fogadott. Az egyhetes turnusokon a reszortképzések mellett fő feladat volt az MSZMP KB, a KISZ KB és a Megyei Pártbizottság ifjúságpolitikai állásfoglalásának a megismertetése. valamint az állás- foglalásból adódó feladatok megjelölése, azok gyakorlati segítése. Az építőtáborok közül a villányi és a Villány—grécz- pusztai központi Kállai Éva önkéntes Ifjúsági Építőtábor 4 turnusban 1408 Tolna megyei és budapesti középiskolás lány szedett gyümölcsöt. Balatonaligán, Badacsony— Lábdihegyen, Lengyeltótiban és Budapesten 1461 baranyai fiatal dolgozott. Különösen említésre méltó a pécsi gépiparisták teljesítménye, akiknek többsége az árvizes táborok után a budapesti építőtáborban ragadott szerszámot. A budapesti XVII. kerületi Mező Imre építőtáborban rekordot döntött a pécsi Széchenyi Gimnázium brigádja. Teljesítményük 299,6 százalék volt, és ezzel elnyerték a turnus legjobb brigádjának járó zászlót, megkapták a turnus-zászlót, valamint az 1970. évi budapesti Mező Imre Építőtábor legjobb brigádját illető zászlót. A súlyos árvízi katasztrófa mentési és helyreállítási munkálatai során 41 baranyai egyetemista és 408 középiskolás dolgozott Csenge- ren, Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Szamosszegen. A megyei KISZ KB összegezése szerint Baranyából összesen 2815 egyetemista és középiskolás volt építőtáborban. Az Úttörő Szövetség Baranya megyei elnöksége jelentése szerint 1970 nyarán a balatonfenyvesi KlSZ-tábor- ban, a Pécs I. kerületi úttörőtáborban, a siklósi és szigetvári járási váltótáborban bonyolítottak le vezetőképzést, összesen 1128 fő részvételével. Honvédkórház esetleg számítani lehetne két év múlva is, amikor már nyolc órában foglalkoztathatnák őket. Ipari kiskörzetek A bajok gyökere az aprófalvas településrendszer. Csak egy példa: a Sásdon és környékén jelentkező munkaerőfelesleget kitűnően lehetne Komlón foglalkoztatni, ha megközelíthetőbb lenne a város. Nagyjából hasonló a helyzet Mohácson és környékén is. A településrendszert évek, évtizedek alatt nem lehet megváltoztatni. Az évről évre jelentkező gondokat — és nemcsak a gyerekekét — a területi iparfejlesztés, az ipari kiskörzetek kialakítása és nem utolsó sorban a közlekedés korszerűsítése oldja meg. Erre még jónéhány esztendőt várni kell. — Érdemes megnézni a mi községünket, sokat gyarapodott az utóbbi években s a következő öt évben még nagyobb lendületet kap a fejlődés'— mondja Hortobágyi Ferenc, a szentlőrinci tanács vb-elnöke. — Gyalog bejárni a falut hosszadalmas, itt a kis Trabantom, guruljunk végig az utcákon! — Én is jövök — csatlakozik hozzánk Arató Antal vb- titkár. A község déli oldalán új házak utcasora — kétszintesek, társasházak, kertes kis családi otthonok. Űj épületek is magasodnak: a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói részére megkezdték 11 négylakásos ház építését. Nő a község lakóinak száma: az 1960-as népszámláláskor 3105, most pedig 4142 lakót mutat a statisztika. — Mintegy kétezer lakás felépítésére alakítottunk ki területet — mondják a község vezetői. Az érdeklődés nagy, legutóbb egy autóbusz állt meg a községben, ércbányászokat hozott. A látogatók alaposan megnézték a falut, az új társas és családi házak felépítésére kijelölt területet és úgy nyilatkoztak, hogy itt kívánnak letelepedni. Pécsett drága a terület, zajos is, a levegő sem a legtisztább. A bánya pedig körülbelül egyforma távolságra van Pécstől is, Szentlőrinctől is. Acélvázas, fedett csarnokot mutatnak — az új piac. Már jelentkeztek a kereskedelmi vállalatok, kis elárusító pavilont létesítenek. A „helypénzt” természetesen megfizetik. den délután a dunaföldvári dunai hídnál. 700 méter hosz- szúságban és 120 méter mélységben, félkörívben lesüllyedt a föld és nagy tömegével a magas partot belenyomta a Dunába. A föld, a parttól 50—60 méternyire, mintegy 300 méter hosszú „mini lánchegység”-ként emelkedik ki a folyóból. A kéreggyűrődéssel szőlő, gyümölcsös, 2 lakóház és egy nyaralóépület is 20—30 méterrel lejjebb csúszott, de csak az egyik ház dőlt össze. Emberéletben nem esett kár, csupán néhány enyhébb sérülés történt. A hajózást a földcsuszamlás jelenleg nem gátolja. Lehetségesnek tartják, hdgy földalatti üreg okozta a rétegcsúszást. A végső választ azonban a földtani vizsgálat adja majd meg. Járjuk az ötvenkét holdas területet, időnként nagyot döccen az autó. — Az útépítés köj-ülbelül 30 millió forintba kerülne — mondja az elnök. — Most nincs ennyi pénzünk. A szennyvízelvezető hálózat melőbbi megépítése sürgetőbb. Az első lépcső ez év végére próbaüzemei. A víz- és szennyvízhálózat elengedhetetlen előfeltétele egy község fejlődésének. Amikor a tanácstagokkal, állandó bizottsági tagokkal beszélgettek a község vezetői a IV. ötéves terv helyi vonatkozásairól, sokrétűen megvizsgálták a tennivalókat. A következő tervidőszakban mintegy kétezres lélekszám növekedéssel számoltak. Mi kell ahhoz, hogy a várható igényeket kielégítsék? — Kereskedelmi hálózat bővítése feltétlen — mondják miközben kis időre megállunk az autóval. A községben 16 különböző üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. De — gondolva a jövőre — már épül az új ABC áruház a Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ hárommillió forintos beruházásával. Az ÁFÉSZ — most, hogy a 6-os főközlekedési új út itt fut át a község mentén, autóscsárdát és hozzá megfelelő parkírozó helyet is épít. A község lélekszámúnak növekedésével a bölcsődei és az óvodai férőhely is telített. A jelenleg 20 férőhelyes bölcsődét a kétszeresére tervezik bővíteni. — Itt az új lakótelepen jelöltük ki az óvoda helyét — mondja az elnök és mutat az új épületekkel körülhatárolt Szocialista együttműködési szerződést kötött a Mecseki Szénbányák Igazgatósága és a pécsi honvédkórház. A bányászok egészségügyi ellátásának tökéletesítését célzó egyezséget szerdán Novics János, a Megyei Pártbizottság párttitkárának jelenlétében írta alá a Szénbánya V. pécsi székházában Garam- völgyi János vállalati igazgató és dr. Vámos László orvosezredes, egészségügyi csoportfőnök. Az esemény előzménye: a Honvédelmi és Egészségügyi Minisztérium múlt év őszén kötött megállapodása, amely szerint többek között a pécsi honvédkórház is besegít a polgári lakosság egészség- ügyi ellátásába. Az újonnan kialakított égési osztályon gyógyítják Pécs és Baranya, továbbá a szomszédos megyék égési sérültjeit. így kerültek tavaly decemberben füves területre. — Én már —• ha szabad így mondanom — lelki szemeimmel látom az óvoda épületét, a körülötte játszó gyerekeket... De bővül a mezőgazdasági technikum is mintegy tizenötmillió forintos költséggel. Tanterem, tornaterem épül, bővítik a diákotthont. A községben két körzeti orvos, egy gyermekszakorvos és egy fogorvos dolgozik. A Kossuth Lajos utca 1. sz. alatt új orvosi lakást és rendelőt létesítenek. Gyógyszertár épül a Deák utcában. A labdarúgópályához kanyarodunk. A jól kezelt gyepen edzenek a focisták. Üj, frissen vakolt épület a pálya szélén. Hideg-melegvizes zuhanyozó, raktár, külön öltöző a játékosoknak, bírónak. Jövőre befejezik az építést. Szentlőrincről jelenleg havonta 680-an váltanak vasúti bérletet. A legtöbben Pécsre járnak dolgozni. Igaz, jó a vasúti összeköttetés, de mindenki legszívesebben az otthonához közel szeret munkát találni. A vasút mellett körülbelül 40 hold területet tartalékoltak ipari üzem létesítésére. — Kenyérgyárat terveztünk oda, 1973—1974 körül épülne — mondja az elnök. Még hozzáteszem, hogy kitűnő strandolási lehetőségek is adottak: 38 fokos a víz, amelyet 450 méter mélyről nyernek, de 870 méternél a kísérleti fúrás 60 fokos meleg vizet talált. A szépkömyékű strand területén kemping létesítését is tervezik ... Még csak a negyedik ötéves tervről beszélgettünk, de már a következő tervidőszak körvonalai is bontakoznak: 1980- ra tizenötezer lakossal számolnak ... Garay Ferenc a Zobák-aknai bányaszerencsétlenség égési sérültjei a honvédkórházba, ahol a legújabb kezelési eljárással, kitűnő eredménnyel gyógyították meg a bányászokat. Ezután született meg az az elképzelés, hogy itt, egy helyen lássák el a bányák egyéb sérültjeit, továbbá az együttműködést a tudományos munkára is terjesszék ki. A mecseki szénbányák súlyos milliókat áldoz dolgozói biztonságának fokozására, a mecseki szénmedencében előforduló gázkitörés, sújtólég- és szénporrobbanás megelőzésére, a veszély elhárítására. Mivel mégis történhet baj, ezért fokozzák az egészségügyi gondoskodást ilyen esetekre is. A szocialista szerződésben a honvédkórház vállalta a mecseki szénbányák égési é* más baleseti sérültjeinek elhelyezését, műtéti és gyógykezelését, valamint az utókezelést a lehető legmagasabb színvonalon. A szénbánya viszont fejlesztési alapjából hozzájárul a kórház fejlesztéséhez. — Tervezik ugyanis az égési osztály bővítését, intenzív terápiásrehabilitációs osztály és psychofiziológiai laboratórium létesítését. A bánya öt ápolónő képzéséhez társadalmi ösztöndíjat alapít. Együttműködnek a baleseti sérültek munkaképességének teljes helyreállításához szükséges utókezelés, illetve rehabilitáció módjainak kutatásában és megvalósításában. A tudományos munkát mindazon területen közösen végzik, ami a bányászat és a honvédség vonatkozásában a foglalkozási ártalmak niét- szüntetésével összefüggnek, pl. könnyű védőkesztyű típus kialakításáben, amely 'lényeim es és megvéd az égés ellen. A kórház azt tervezi, tudományos dokumentáció céljából színes diafilmet készít a betegekről, amelyen végig lehet kísérni a sérülést és a gyógyulási folyamatot a felépülésig. A bánya máris közvetlen telefon összeköttetést teremtett diszpécser-központja és a kórház között. Szükség esetén pillanatok alatt riasztani tudják az egészségügyi intézményt a sérültek fogadására. Nemzetközi metróépííési konferencia Balatonfüreden, a SZOT-szana- tórium nagytermében szerdán 350 szakember részvételével megkezdődött a nemzetközi metróépítési konferencia. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke megnyitó beszédében méltatta a konferencia jelentőségét, amely annak ellenére, hogy ezekben a napokban Tokióban is hasonló témájú nemzetközi konferenciát tartanak, nagy érdeklődést váltott ki. A budapesti metró és a hazai szakemberek elismerésének bizonyítéka, hogy a magyar konferenciára 22 országból érkeztek tudósok, kutatók, tervezők és gyakorlati szakemberek. A konferencián résztvevő 350 hazai és külföldi szakember megvitatja a közlekedés és a gyorsvasutak összhangjának kérdéseit, a metrófejlesztés perspektíváit, továbbá az egyéb alagútépítési, szerkezet-tervezési és kivitelezési módszereket. A konferencia tapasztalatait szakembereink felhasználják majd a budapesti metró újabb vonalának építésénél is. A konferencia első napján három szekcióban tíz előadás hangzott eL D. Kónya József Az építtetők terepszemléje Szentlőrincen Gyors fejlődés előtt Űj utcasorok — Autóscsárda Bővül a kereskedelmi hálózat — Ipartelep t. r »
