Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

1970. szeptember 17. 3------------------------------------------v­D UNANTOLI NAPIZÓ Az átmeneti korosztály Emberéletben nem esett kár Bővítik a Honvédkórház Szakképzetlen fiatalok Apró falvak, nagy gondok — Fiktív tankötelezettség Földcsuszamlás Dunaföldváron Földcsuszamlás történt ked­égési osztályát Szocialista együttműködési szerződést kötött a Mecseki Szénbányák és a pécsi Egy megyei felmérés ada­tai szerint az általános isko­lát végzett gyerekek egyötö­de nem tanul tovább sem középiskolában, sem szak­munkásképző intézetben. „Megfoghatóbb” számmal: évente mintegy 1500 tizen­négy éves gyerek kerül ki az iskolapadból úgy, hogy nemigen tudja, mihez fog majd kezdeni. Milyen lehetőségei vannak? A nyolc osztályt végzett gye­rek természetesen dolgozni akar. Amíg a 16. évét nem töltötte be, csak 4—6 órás munkát vállalhat. Pécsett nincs is különösebb problé­ma, szükség van olcsóbb szakképzetlen munkaerőre is. Itt tehát a gyerek — fiú vagy lány — általában talál magának elfoglaltságot. A gyerekek többsége otthon marad Vidéken más a helyzet. Az általános iskolát végzett gye­rekek közül félezerre tehető azoknak a száma, akik meg­felelő munkalehetőség hiá­nyában kénytelenek voltak otthon maradni. A nyolc osztály után passzív életmó­dot folytatók többsége lány, annak ellenére, hogy a kö­zépiskolai padok közel hat­van százalékát lányok töltik meg. Az is igaz viszont, hogy a szakmát tanuló' fiatalok több mint hetven százaléka fiú. A gyerekek többsége kény- szerűségből marad otthon: kevés vidéken az olyan üzem, vállalat, amely 4—6 órában foglalkoztatna fiatalokat. A tanácsok munkaügyi osztá­lyai egy sor intézkedéssel igyekeztek változtatni a hely­zeten. Évről évre bővítették a szakmunkásképzési lehető­ségeket, felmérték az üze­mek „befogadó képességét” s ennek megfelelően irányítot­ták a jelentkező fiatalkorú munkaerőt A lányok számá­ra alkalmas munkahelyre csak lányokat közvetítettek. Növelték a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek számát, a bedolgozói rend­szer bővítése is felvesz egy eor szakképzetlen fiatal lányt. Ezek az intézkedések azon­ban nem szüntették meg a gondokat — még így Is na­gyon sok az otthon tétlen­kedni kényszerülő 14—16 éves fiatal. A munkaalkal­mak bővítése, a szakmunkás- képzés lehetőségeinek széle­sítése megoldást jelentene, ám erre a Baranya megyei cégek már szinte képtele­nek. Vagyis újra iparra len­ne szükség. Vidéken a sásdi, vagy mohácsi járásban, ahol a legmagasabb az otthonma­radottak száma. És, • hogy a „harmadik kívánság” is meg­legyen: olyan iparra, amely elsősorban nőket foglalkoz­tat. Kétévi tétlenkedés Azok, akik nem tudtak vagy nem akartak elhelyez­kedni, 16 éves korukig isko­lakötelesek, tanulnak az úgy­nevezett továbbképző isko­lákban. Elméletileg legalább­is így van, a megvalósítás már sokkal nehezebben megy. A vállalatok, ha alkalmaz­nak egy fiatalkorút, s annak rövid idő múlva megszűnik a munkaviszonya, sokszor el­felejtik ezt jelenteni — így a gyerekről már nem tud­nak, tankötelezettsége csak illúzió. A vidéken korábban működő továbbképző iskolák elnéptelenedtek, a kis bara­nyai falvakban lehetetlen megszervezni az oktatást. Most már csak a megyeszék­helyen van ilyen jellegű to­vábbképzés. A továbbképző iskolában szerzett bizonyítvánnyal nem sokra megy a gyerek. Arra mégis jó, hogy több ismere­tet szerezzen az iskolai tár­gyakból, pótolja a hiányt és később, esetleg egy év múl­va már jóval több eséllyel indulhasson a szakmunkás- képző iskolába. Erre jóné- hány példa volt már. A to­vábbképző iskoláknak jó kapcsolata van a termelő üzemekkel, így azt is el le­het érni, hogy az iskolában becsülettel tanuló gyereket maga az iskola ajánlja szak­munkás tanulónak. Pécsett lehetőség van, de hogyan valósítható ez meg vidéken, ahol a továbbtanu­lásra nem jelentkezett gye­rekek tankötelezettsége — mivel egy-egy kis faluban csak néhány gyereket érint — a körülmények miatt csak fikció? Most tulajdonképpen az a helyzet, hogy a nyolc osztályt végzett gyerekek egy része sem tanulni, s nagyjá­ból ugyanilyen okokból, dol­gozni sem tud. A következ­mény: két évi tétlenkedés, esetleg alkalmi munka. Ak­kor sem sokkal rózsásabb a helyzet, ha valahol munkát kapott. A tapasztalatok sze­rint a vállalatok csak „fut- kosóknak” alkalmazzák a gyerekeket, tétlenkednek, ép­pen csak azért vannak, hogy elteljen valahogy a 4—6 óra. Pedig ezekre a gyerekekre A nyári táborozások tapasztalatai Abszolút első a Széchenyi Tegnap délelőtt a KISZ Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a nyári KISZ-úttörő vezetőkép­zések és az építőtáborok ta­pasztalatait. A Baranya megyei KISZ Bizottság balatonfenyvesi tá­bora az idei nyáron 954 alap­szervezeti ifjúsági vezetőt fo­gadott. Az egyhetes turnuso­kon a reszortképzések mellett fő feladat volt az MSZMP KB, a KISZ KB és a Megyei Pártbizottság ifjúságpolitikai állásfoglalásának a megis­mertetése. valamint az állás- foglalásból adódó feladatok megjelölése, azok gyakorlati segítése. Az építőtáborok közül a villányi és a Villány—grécz- pusztai központi Kállai Éva önkéntes Ifjúsági Építőtábor 4 turnusban 1408 Tolna me­gyei és budapesti középisko­lás lány szedett gyümölcsöt. Balatonaligán, Badacsony— Lábdihegyen, Lengyeltótiban és Budapesten 1461 baranyai fiatal dolgozott. Különösen említésre méltó a pécsi gép­iparisták teljesítménye, akik­nek többsége az árvizes tá­borok után a budapesti épí­tőtáborban ragadott szerszá­mot. A budapesti XVII. kerületi Mező Imre építőtáborban re­kordot döntött a pécsi Szé­chenyi Gimnázium brigádja. Teljesítményük 299,6 száza­lék volt, és ezzel elnyerték a turnus legjobb brigádjának járó zászlót, megkapták a turnus-zászlót, valamint az 1970. évi budapesti Mező Im­re Építőtábor legjobb brigád­ját illető zászlót. A súlyos árvízi katasztró­fa mentési és helyreállítási munkálatai során 41 bara­nyai egyetemista és 408 kö­zépiskolás dolgozott Csenge- ren, Mátészalkán, Fehérgyar­maton és Szamosszegen. A megyei KISZ KB össze­gezése szerint Baranyából összesen 2815 egyetemista és középiskolás volt építőtábor­ban. Az Úttörő Szövetség Bara­nya megyei elnöksége jelen­tése szerint 1970 nyarán a balatonfenyvesi KlSZ-tábor- ban, a Pécs I. kerületi úttö­rőtáborban, a siklósi és szi­getvári járási váltótáborban bonyolítottak le vezetőkép­zést, összesen 1128 fő részvé­telével. Honvédkórház esetleg számítani lehetne két év múlva is, amikor már nyolc órában foglalkoztathat­nák őket. Ipari kiskörzetek A bajok gyökere az apró­falvas településrendszer. Csak egy példa: a Sásdon és kör­nyékén jelentkező munkaerő­felesleget kitűnően lehetne Komlón foglalkoztatni, ha megközelíthetőbb lenne a vá­ros. Nagyjából hasonló a helyzet Mohácson és környé­kén is. A településrendszert évek, évtizedek alatt nem lehet megváltoztatni. Az évről év­re jelentkező gondokat — és nemcsak a gyerekekét — a területi iparfejlesztés, az ipa­ri kiskörzetek kialakítása és nem utolsó sorban a közle­kedés korszerűsítése oldja meg. Erre még jónéhány esz­tendőt várni kell. — Érdemes megnézni a mi községünket, sokat gyarapo­dott az utóbbi években s a következő öt évben még na­gyobb lendületet kap a fej­lődés'— mondja Hortobágyi Ferenc, a szentlőrinci tanács vb-elnöke. — Gyalog bejárni a falut hosszadalmas, itt a kis Trabantom, guruljunk vé­gig az utcákon! — Én is jövök — csatlako­zik hozzánk Arató Antal vb- titkár. A község déli oldalán új házak utcasora — kétszinte­sek, társasházak, kertes kis családi otthonok. Űj épüle­tek is magasodnak: a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat dol­gozói részére megkezdték 11 négylakásos ház építését. Nő a község lakóinak száma: az 1960-as népszámláláskor 3105, most pedig 4142 lakót mutat a statisztika. — Mintegy kétezer lakás felépítésére alakítottunk ki területet — mondják a köz­ség vezetői. Az érdeklődés nagy, legutóbb egy autóbusz állt meg a községben, érc­bányászokat hozott. A láto­gatók alaposan megnézték a falut, az új társas és családi házak felépítésére kijelölt te­rületet és úgy nyilatkoztak, hogy itt kívánnak leteleped­ni. Pécsett drága a terület, zajos is, a levegő sem a leg­tisztább. A bánya pedig kö­rülbelül egyforma távolságra van Pécstől is, Szentlőrinctől is. Acélvázas, fedett csarnokot mutatnak — az új piac. Már jelentkeztek a kereskedelmi vállalatok, kis elárusító pavi­lont létesítenek. A „hely­pénzt” természetesen megfi­zetik. den délután a dunaföldvári dunai hídnál. 700 méter hosz- szúságban és 120 méter mélységben, félkörívben le­süllyedt a föld és nagy tö­megével a magas partot be­lenyomta a Dunába. A föld, a parttól 50—60 méternyire, mintegy 300 méter hosszú „mini lánchegység”-ként emelkedik ki a folyóból. A kéreggyűrődéssel szőlő, gyümölcsös, 2 lakóház és egy nyaralóépület is 20—30 mé­terrel lejjebb csúszott, de csak az egyik ház dőlt össze. Emberéletben nem esett kár, csupán néhány enyhébb sé­rülés történt. A hajózást a földcsuszam­lás jelenleg nem gátolja. Lehetségesnek tartják, hdgy földalatti üreg okozta a ré­tegcsúszást. A végső választ azonban a földtani vizsgálat adja majd meg. Járjuk az ötvenkét holdas területet, időnként nagyot döccen az autó. — Az útépítés köj-ülbelül 30 millió forintba kerülne — mondja az elnök. — Most nincs ennyi pénzünk. A szennyvízelvezető hálózat melőbbi megépítése sürge­tőbb. Az első lépcső ez év végére próbaüzemei. A víz- és szennyvízhálózat elenged­hetetlen előfeltétele egy köz­ség fejlődésének. Amikor a tanácstagokkal, állandó bi­zottsági tagokkal beszélget­tek a község vezetői a IV. ötéves terv helyi vonatkozá­sairól, sokrétűen megvizsgál­ták a tennivalókat. A követ­kező tervidőszakban mintegy kétezres lélekszám növeke­déssel számoltak. Mi kell ah­hoz, hogy a várható igénye­ket kielégítsék? — Kereskedelmi hálózat bővítése feltétlen — mond­ják miközben kis időre meg­állunk az autóval. A község­ben 16 különböző üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. De — gondolva a jövőre — már épül az új ABC áruház a Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ hárommillió forintos beruhá­zásával. Az ÁFÉSZ — most, hogy a 6-os főközlekedési új út itt fut át a község men­tén, autóscsárdát és hozzá megfelelő parkírozó helyet is épít. A község lélekszámúnak növekedésével a bölcsődei és az óvodai férőhely is telített. A jelenleg 20 férőhelyes böl­csődét a kétszeresére terve­zik bővíteni. — Itt az új lakótelepen je­löltük ki az óvoda helyét — mondja az elnök és mutat az új épületekkel körülhatárolt Szocialista együttműködési szerződést kötött a Mecseki Szénbányák Igazgatósága és a pécsi honvédkórház. A bá­nyászok egészségügyi ellátá­sának tökéletesítését célzó egyezséget szerdán Novics János, a Megyei Pártbizott­ság párttitkárának jelenlété­ben írta alá a Szénbánya V. pécsi székházában Garam- völgyi János vállalati igaz­gató és dr. Vámos László orvosezredes, egészségügyi csoportfőnök. Az esemény előzménye: a Honvédelmi és Egészségügyi Minisztérium múlt év őszén kötött megállapodása, amely szerint többek között a pé­csi honvédkórház is besegít a polgári lakosság egészség- ügyi ellátásába. Az újonnan kialakított égési osztályon gyógyítják Pécs és Baranya, továbbá a szomszédos me­gyék égési sérültjeit. így ke­rültek tavaly decemberben füves területre. — Én már —• ha szabad így mondanom — lelki szemeimmel látom az óvoda épületét, a körülötte játszó gyerekeket... De bővül a mezőgazdasági technikum is mintegy tizen­ötmillió forintos költséggel. Tanterem, tornaterem épül, bővítik a diákotthont. A községben két körzeti or­vos, egy gyermekszakorvos és egy fogorvos dolgozik. A Kos­suth Lajos utca 1. sz. alatt új orvosi lakást és rendelőt létesítenek. Gyógyszertár épül a Deák utcában. A labdarúgópályához ka­nyarodunk. A jól kezelt gye­pen edzenek a focisták. Üj, frissen vakolt épület a pá­lya szélén. Hideg-melegvizes zuhanyozó, raktár, külön öl­töző a játékosoknak, bírónak. Jövőre befejezik az építést. Szentlőrincről jelenleg ha­vonta 680-an váltanak vasúti bérletet. A legtöbben Pécsre járnak dolgozni. Igaz, jó a vasúti összeköttetés, de min­denki legszívesebben az ott­honához közel szeret munkát találni. A vasút mellett kö­rülbelül 40 hold területet tartalékoltak ipari üzem léte­sítésére. — Kenyérgyárat terveztünk oda, 1973—1974 körül épülne — mondja az elnök. Még hozzáteszem, hogy ki­tűnő strandolási lehetőségek is adottak: 38 fokos a víz, amelyet 450 méter mélyről nyernek, de 870 méternél a kísérleti fúrás 60 fokos meleg vizet talált. A szépkömyékű strand területén kemping lé­tesítését is tervezik ... Még csak a negyedik ötéves tervről beszélgettünk, de már a következő tervidőszak kör­vonalai is bontakoznak: 1980- ra tizenötezer lakossal szá­molnak ... Garay Ferenc a Zobák-aknai bányaszeren­csétlenség égési sérültjei a honvédkórházba, ahol a leg­újabb kezelési eljárással, ki­tűnő eredménnyel gyógyítot­ták meg a bányászokat. Ezután született meg az az elképzelés, hogy itt, egy he­lyen lássák el a bányák egyéb sérültjeit, továbbá az együttműködést a tudomá­nyos munkára is terjesszék ki. A mecseki szénbányák sú­lyos milliókat áldoz dolgozói biztonságának fokozására, a mecseki szénmedencében elő­forduló gázkitörés, sújtólég- és szénporrobbanás megelő­zésére, a veszély elhárításá­ra. Mivel mégis történhet baj, ezért fokozzák az egész­ségügyi gondoskodást ilyen esetekre is. A szocialista szerződésben a honvédkórház vállalta a mecseki szénbányák égési é* más baleseti sérültjeinek el­helyezését, műtéti és gyógy­kezelését, valamint az utó­kezelést a lehető legmaga­sabb színvonalon. A szén­bánya viszont fejlesztési alapjából hozzájárul a kórház fejlesztéséhez. — Tervezik ugyanis az égési osztály bő­vítését, intenzív terápiás­rehabilitációs osztály és psychofiziológiai laboratóri­um létesítését. A bánya öt ápolónő képzéséhez társadal­mi ösztöndíjat alapít. Együtt­működnek a baleseti sérültek munkaképességének teljes helyreállításához szükséges utókezelés, illetve rehabilitá­ció módjainak kutatásában és megvalósításában. A tudo­mányos munkát mindazon területen közösen végzik, ami a bányászat és a hon­védség vonatkozásában a foglalkozási ártalmak niét- szüntetésével összefüggnek, pl. könnyű védőkesztyű típus kialakításáben, amely 'lé­nyeim es és megvéd az égés ellen. A kórház azt tervezi, tudományos dokumentáció céljából színes diafilmet ké­szít a betegekről, amelyen végig lehet kísérni a sérü­lést és a gyógyulási folya­matot a felépülésig. A bánya máris közvetlen telefon összeköttetést terem­tett diszpécser-központja és a kórház között. Szükség ese­tén pillanatok alatt riasztani tudják az egészségügyi in­tézményt a sérültek fogadá­sára. Nemzetközi metróépííési konferencia Balatonfüreden, a SZOT-szana- tórium nagytermében szerdán 350 szakember részvételével megkez­dődött a nemzetközi metróépí­tési konferencia. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke megnyitó beszédében mél­tatta a konferencia jelentőségét, amely annak ellenére, hogy ezekben a napokban Tokióban is hasonló témájú nemzetközi konferenciát tartanak, nagy ér­deklődést váltott ki. A budapesti metró és a hazai szakemberek elismerésének bizonyítéka, hogy a magyar konferenciára 22 or­szágból érkeztek tudósok, ku­tatók, tervezők és gyakorlati szakemberek. A konferencián résztvevő 350 hazai és külföldi szakember meg­vitatja a közlekedés és a gyors­vasutak összhangjának kérdéseit, a metrófejlesztés perspektíváit, továbbá az egyéb alagútépítési, szerkezet-tervezési és kivitelezé­si módszereket. A konferencia tapasztalatait szakembereink felhasználják majd a budapesti metró újabb vonalának építésénél is. A konferencia első napján há­rom szekcióban tíz előadás hang­zott eL D. Kónya József Az építtetők terepszemléje Szentlőrincen Gyors fejlődés előtt Űj utcasorok — Autóscsárda Bővül a kereskedelmi hálózat — Ipartelep t. r »

Next

/
Oldalképek
Tartalom