Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

1970. szeptember 8. DUNÁNTÚL! NAPLÓ 5 Megjelent a miniszteri rendelet az üzletek nyitvatartásáról A belkereskedelmi minisz­ter — az erre vonatkozó kormányhatározat végrehaj­tásaként — rendeletét és irányelveket adott ki az üz­letek nyitva tartásának sza­bályozásáról. A rendelet előírja, hogy az üzletek nyitva tartási idejét a lakosság igényeinek figyelembe vételével, a ta­nácsokkal egyeztetve a vál­lalatok, a szövetkezetek ve­zetői határozzák meg, még­pedig úgy, hogy az ne jár­jon a kereskedelmi dolgozók heti munkaidejének meg­hosszabbításával. Nem vál­tozik az üzletek nyitva tar­tási rendje a községekben, az üdülőhelyeken és a na­gyobb idegenforgalmi hely­ségekben és változatlan ma­rad a csak nyári időszakban vasárnap nyitva tartó, tejet árusító élelmiszerboltok, az édesség, a dohány- és a vi­rágüzletek nyitva tartási ide­je. A nyitva tartási időt a tanácsok hagyják jóvá. Köz­érdekből az illetékes tanács határozattal kötelezheti a vállalatok igazgatóját a nyit­va tartási rend megváltozta­tására. Az október 1-én hatályba lépő rendelet főbb pontjait kedden a Belkereskedelmi Minisztériumban sajtótájé­koztatón ismertette dr. Se- lényi József főosztályvezető. A nyitva tartás átlagos rendje az esetek többségében megfelel a lakosság igényei­nek. A városokban azonban hétköznap délután és este, valamint szombat délután jelentkeztek problémák. A miniszteri rendelet ezért alapvetően nem változtat a nyitva tartási időn, az eddigi gyakorlatot azonban a meg­változott igényeknek megfe­lelően módosítja; korszerű­síti, kiigazítja a korábbi rendelkezéseket; széles lehe­tőséget ad a gazdasági veze­tőknek a vásárlási feltételek további javításához. A minisztérium irányelved szerint célszerű növelni a fővárosban, a megyeszékhe­lyeken és a többi városban hétköznapokon — elsősor­ban csütörtökön és pénteken — a késő délutánig, estig nyitva tartó áruházak, ipar­cikk-üzletek számát. Jelen­leg ugyanis Budapesten az üzletek 50 százaléka, a me­gyei és a járási székhelye­ken és más nagyobb váro­sokban a boltok 60—65 szá­zaléka délután 5 órakor be­zár. Szombaton a 14—15 órá­ig tartó nyitva tartási köte­lezettség változatlanul fenn­áll, ezenkívül szükséges a fővárosban és a megyeszék­helyeken az áruházak, a na­gyobb ruházati boltok, ipar­cikk-üzletek nyitva tartását 17 óráig meghosszabbítani. Az iparcikk-üzletek vasárna­pi nyitva tartási rendjén nem változtatnak. Az élelmiszerüzletek hét­köznapi üzemi rendje általá­ban megfelelő, célszerű azon­ban a helyi körülmények fi­gyelembe vételével a vásár­csarnokok délutáni nyitva­tartási idejének meghosszab­bítása. A kiegészítő élelmiszer- vásárlásokra Budapesten és a vidéki városokban a va­sárnap is nyitva tartó élel­miszer- és csemegeboltok, ABC-áruházak számát meg A NEB-vizsgálat félidejében Eredményes együttműködés a közös és a háztáji között Nem csökken a szarvas- marha állomány Baranyá­ban. A korábbi években ta­pasztalt negatív jelenség megszűnt. Ez év végére a baromfiállomány 100 ezres nagyságrendű növekedésére lehet számítani. A háztáji kocaállomány pedig 3600-zal haladja meg a múlt évi mennyiséget. Megyénk állatállományá­nak és baromfitenyésztésé­nek kedvező alakulásáról Nyitrai Ferenc, a NEB el­nökhelyettese tegnap adott tájékoztatót. — Ismeretes, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1970. augusztus—szep­temberben országos vizsgála­tot végez 1200 termelőszövet­kezetben. Baranyában 35 közös gazdaságot vontak elemzési körükbe szakembe­rek közreműködésével. A Vizsgálat célja annak meg­állapítása, hogyan alakul a mezőgazdasági közös és ház­táji gazdaságok együttmű­ködése. Bár a vizsgálat még nem fejeződött be — mondotta Nyitrai Ferenc — de a szer­zett ismeretekből kedvező tapasztalatok vonhatók le. Ott jó és eredményes az együttműködés, ahol magas a nagyüzemi termelés szín­vonala. A zártkerti területek hasznosítására kiváló példa a szabadszentkirályi termelő- szövetkezet. A vizsgálatban résztvevők a közelmúltban hozott intéz­kedések eredményességéről adnak számot. A vezetők mind több közösben kere­sik az értékesítési, beszerzési, ösztönzési formákat és a módszereket az együttműkö­dés szervezetté tételére. Be­látják, hogy ez az út vezet árubőséghez, következéskép­pen a fogyasztói árak csök­kenéséhez. A népi ellenőrök reprezen­tatív vizsgálódásuk során fel­figyeltek arra is, hogy a te­héntartás gondjait az idős emberek vették vállukra, a fiatalok idegenkednek ettől, szívesebben foglalkoznak a tojóhibrid neveléssel, vagy a sertésekkel. Ez a korszerűbb tartási módszerek bevezeté­sével magyarázható. De a fiatalok idegenkedése arra is figyelmeztet, hogy az ösztön­ző intézkedések sem oldják meg azokat a távlati elkép­zeléseket, melyeket a szarvas- marha tartás növelésére tervbe vettünk. A vizsgálat szeptember közepére befejeződik. Az eredményeket összesítik és ez alapján a NEB ajánlásokat tesz az állami szerveknek, szövetségeknek az együttmű­ködés fokozásához, szilárdí­tásához a termelés növelése érdekében. N.L kell kétszerezni, s több pia­cot, vásárcsarnokot kell nyit­va tartani vasárnaponként A rendelet a lakosság vá­sárlási lehetőségeinek javí­tása mellett tekintetbe vette a kereskedelmi dolgozók ér­dekeit is. Ennek megfelelően kimondja, hogy vasárnapi nyitva tartásra csak olyan üzlet jelölhető ki, ahol a pi­henőnapot a hét más nap­ján biztosítani lehet. Vasár­nap családos nőket lehetőleg ne foglalkoztassanak, s a többi dolgozók közül is első­sorban az önkéntes jelentke­zőket hívják be. A kedvezőt­lenebb munkaidő-beosztás el­lensúlyozására a szombaton 15 óra után nyitva tartó iparcikk-üzletek, valamint a vasárnap rendszeresen üze­melő élelmiszerboltok, s a szezonban nyitva tartó, te­jet árusító üzletek dolgozói­nak a többletmunkáért pót­lékot kell fizetni. A munka­helyi pótlék nem terheli a dolgozók részesedési alapját. TizenkétmilUós beruházás Tojó- és keltető telep épül Majson A napokban jelölték ki a helyét annak a húshibrid- csirkéket előállító kombinát­nak, amelyet a majsi Tán­csics és a nagynyárádi Kos­suth Termelőszövetkezet kö­zösen létesít a két község határában. A tizenkétmillió forintos költséggel épülő öt­ezer férőhelyes tojóházat hol­land HIBRO szülőpárokkal népesítik be. A tojásokat helyben, a tizenöt géppel felszerelt keltetőben keltik, évente másfél millió húshib­rid naposcsibét állítva elő. Az előregyártott elemekből épülő speciális tojóház épí­tését még ebben az évben megkezdik, vízzel, villannyal és bekötőúttal is ellátva a telepet. A hollandok által előállított és szabadalmazta­tott HIBRO szülőpárokat a HUNNIA HIBRID-Társulá- son keresztül szerzik be és az első naposcsibék kelésére 1972 második felében kerül sor. A vezérigazgató sajtótájékoztatója Kártérítési rekord az Állami Biztosítónál (Kiküldött munkatársunk telex-jelentése.) Szomorú „rekord évet” zár idén az Állami Biztosító. Az idei kártérítés összege még nem számítható ki pontosan, de az már bizonyos, hogy az 1970. évi kárkifizetések több százmillióval meghaladják az 1969-ben kifizetett összege­ket. — Erről, valamint idő­szerű biztosítási kérdésekről tájékoztatta kedden délelőtt az újságírókat a mezőgazda- sági kiállítás és vásár alkal­mából az Állami Biztosító pavilonjában Fehér Sándor vezérigazgató. A kárkifizetések statiszti­kája valóban elszomorító. 1969-ben augusztus 15-ig 548 millió forintot, 1970 hasonló időszakában 1 milliárd 15 millió forintot fizettek ki a mezőgazdasági nagyüzemek­nek. Az ár- és belvízkataszt­rófán kívül csaknem minden A pécsi Acsády utcai Általános Iskola félezer növendékéből hetvenkilenc elsős. Vasdiplomás pedagógus köszöntése Megkezdődött a „suli“ Ha tegnap még hihetetlen i is volt, ma már „kézzelfog­ható” valóság a gyerekek és diákok számára: megkez­dődött a suli. Pécsett és a megyében összesen 60 ezer általános és középiskolás vo­nult be ma reggel, az első csengetésre a tantermekbe. A Jókai utcai Általános Iskolában idén három első osztály, köztük egy testneve­lés szakos induL Balatonberényben üdülnek * a szociális gondozottak A Baranya megyei Tanács szociálpolitikai csoportja kezdeményezésére valósággá Vált a szociális gondozottak régi álma: ha csak „utósze­zonban is”, de kellemes két hetet tölthetnek el a Megyei Tanács balatonberényi üdü­lőjében. A gazdag program termé­szetesen az életkorhoz iga­zodva tartalmasán tölti ki a két turnusra beosztott 140 gondozott üdülését. A tanácsi üdülő saját mik- robuszával kezdenénk a sort, mellyel fóftyódi, keszthelyi, tapolcai, hévizi kirándulá­sokra viszik a jelentkezőket, de hajókirándulás is szere­pel a programban. Például badacsonyi hajóút borkósto­lóval egybekötve, persze csak módjával. Azt talán mon­dani sem kell, hogy a „prog­ram nélküli” napokon sem unatkoznak, mert az üdülő­ben is hódolhat ki-ki a ma­ga „szenvedélyének”. A sakk, kártya, kugli-partik mellett tévézés, rádiózás és könyv­tári könyvek között válogat­hatnak, sőt még horgász- felszerelés is rendelkezésük­re áll, ha pecázásra támad­na kedvük. S még mindig a programnál maradva fel­tétlenül meg kell említeni a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának ked­ves gesztusát, aki hetenként egy-egy játékfilmet is biz­tosított a beutaltak szórakoz­tatására. Az ellátásról csak annyit, hogy nem üzemi konyháról történik, hanem a megye szo­ciális otthonai szállítják hoz­zá a nyersanyagot, saját gaz­daságuk konyhakerti és hús­termékeiből, s hogy a gon­doskodás teljes legyen, az ál­landó orvosi felügyelet is biztosítva van, méghozzá a sombereki szociális otthon orvosvezetője révén, aki mindenre gondolva, házi­gyógyszertárat létesített az üdülőben. Kedd délután, tanévnyitó. Közel 110 elsős nebuló vo­nul be kettes sorokban az Iskola udvarára. Persze, kis jóindulattal lehet vonulás­nak nevezni ezt a kanyar­gást, csetlést-botlást, néze­lődést. Egyes párok el is tévednek a nagyok sűrűjé­ben. De az ismerkedés már megindult A beszélgetésnek az vet véget, hogy a nagyok ének­kara egy dalba kezd. A gye­rekek inkább arra a repülő­gépre figyelnek, amelyik át­húz az égen. De nem baj, majd jövőre már minden másképp lesz. A jelenlévő szülők, sőt nagyapák között bizonyára voltak olyanok, akiket azok az idős pedagógusok tanítot­tak, akik az első sorban ül­tek. Az arany-, gyémánt- és vasdiplomákat Gábriél Jó­zsef, a Városi Tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője nyújtotta át a nyugdí­jas tanítóknak. Az arany­diplomások 50 évvel ezelőtt szerezték oklevelet: Arató Dezső. Bellus Sándor, Dobor- jáni Ferencné, Szelényi Pál. Tantó István, Bátori Jenő. Timaffy Miklós, Schreier Ist- vánné és Schreier István, Balázs Vilmos, Pavlicsék Já­nos és Bagoly József. A gyé­mántdiplomás Nyers Jenőné nyugalmazott tanítónő 60 év­vel ezelőtt kapta meg okle­velét. Vasdiplomát kapott Barabás Józsefné tanítónő, aki 65 évvel ezelőtt kezdte tanítói pályafutását. 1936- ban hagyta abba a tanítást. Kőszegen szerzett óvónői ok­levelet, tánítótt VaS-, Fejér és Zala megyében. Lánya szintén pedagógus, a Pécsi Leőwey Gimnáziumban ta­nít. — mar — Komhájnosok versenye A Duna és Karasica- menti Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Szövet­sége az aratás megkez­dése előtt versenyt hirde­tett a komhájnosok ré­szére az aratás jó minő­ségben való elvégzésére. Húsz termelőszövetkezet 48 kombájnosának telje­sítményeit most értékel­ték. Kiemelt különdíjat állapítottak meg a nagy­teljesítményű NDK-kom- bájnok kezelői részére. Ezt Szabó Lajos, az új- petrei Petőfi Termelő- szövetkezet kombájnosa nyerte el 11 825 mázsás teljesítményével. Jutalma 1200 Ft volt Az SZK—4- es kombájnok vezetőinek versenyében az 1200 fo­rintos első díjat Horlíng Frigyes, a llppói Béke Őre Tsz kombájnosa nyerte 7980 mázsás telje­sítménnyel, az 1000 fo­rintos második díj Hof­mann József, a hímeshézi ! Petőfi Tsz kombájnosáé 7257 mázsás teljesítmény­nyel, a 800 forintos har­madik díjat pedig Kiász József, ugyancsak a hh mesházi tsz kombájnosa nyerte 7206 mázsás telje­sítménnyel. Jutalmazták a gépesített szalmabetakari- tásban résztvevő bálázó­gépek kezelőit is. Első helyen Schunk József, a geresdlaki Egyesült Dózsa Tsz gépkezelője nyerte 600 holdas teljesítmény­nyel, második helyre Sza­bó Imre, az egyházasha- raszti Egyesült Jóbarát Tsz gépkezelője került 355 holddal, megosztott harmadik díjat kapott Gubik Géza és Németh Ede, a dunaszekcsői Duna Gyöngye Tsz gépkezelői 332—332 holdas teljesít­ményükkel. A díjakat csütörtökön délelőtt ad­ják át a tsz-szövetség mo­hácsi székházában. más elemi csapás is az átla­gon felül rombolt. Kipusztult növényekre nyújtott kártérí­tés a tavalyi 194 millióval szemben 334 millió forint volt. Ár- és belvízkárokra eddig 311 millió forintot fi­zettek ki, jégkárra 300 millió forintot, de 200 ezer kataszt- rális holdnyi jégkárt szenve­dett területen még hátra van a kárrendezés. Ugyancsak statisztikai ada­tok bizonyítják a károk in­gadozását: súlyosabb és ked­vezőbb esztendők váltják egymást. Egyes években pél­dául 1963-ban, 1969-ben, a befizetett díjak még a kárté­rítések összegét sem fedezik, más években viszont, mint 1966-ban, 1967-ben visszaté­rült a ráfizetés. Az összevont vagyonbiztosítás létfontossá­gát igazolva elmondotta a vezérigazgató, hogy a károk váltakoznak. 1965-ben 439 millió forintot fizettek ki jégkárra. 1967-ben magasabb termelési átlagok mellett 189 milliót. Még nagyobb az in­gadozás az árvízkároknál. Az árvízkárokra nyújtott kárté­rítések összege évi 196 mil­lió forint között váltakozik. A vagyonbiztosítás kibővítése során bevezetett téli kipusz- tulásos károkra nyújtott kár­térítés összege eddig minden esztendőben emelkedett: 1968-ban 111, 1969-ben 194, 1970-ben 334 millió forintot fizettek ki. Váltakozó az egyes megyék kára is: hol Baranya, hol Szabolcs, egyszer Hajdú, más­szor Pest megye kára haladja meg jelentősen a megye gaz­daságai által befizetett díjat. Bár az összevont vagyonbiz­tosítás első három esztendeje veszteséggel zárul, az Állami Biztosító vezetősége úgy ha­tározott, hogy ezt a biztosí­tási formát változatlan fel­tételek mellett fenntartják. A károk ciklusos megjelenése folytán ugyanis az eddigiek­nél kedvezőbb évekre lehet számítani. Kiküldött munkatársunk kérdéseire válaszolva Fehér Sándor vezérigazgató elmon­dotta, hogy a kárrendezés igen nagy terhet ró az appa­rátusra. Az évek folyamán számos új biztosítási formát vezettek be, jelentékenyen nőtt, és ma már eléri a 4 és fél millió darabot a biztosí­tási állomány. A lényegesen felszaporodott munkát mini­mális létszámemelkedés kí­sérte. Elmondható tehát, hogy a biztosítós szakemberek igénybevétele még sosem volt ilyen nagymérvű. Az ÄB dolgozói derekasan helytáll­tak a Szamosközben, ahol­gyorsított eljárással rendez­ték a károkat, s ezen kívül az ország szinte minden te­rületén dicséretreméltó mun­kát végeztek, panasz, észre­vétel csak elvétve érkezett. Harsányi Márta A Miskolci Mélyépítő Váll. megvételre felajánl FORGÖ-RAKODŐ ÉS ÖNRAKODÖ dömpereket. Érdeklődni lehet Miskolc, Partizán út 2. sz. Telefon: 36-994. Óvodák, napközi otthonok, munkásszállók, figyelem! DUNNA, PAPLAN ÉS PÁRNAHUZATOK &ti minden méretben megrendelhetők az ARANYPILLE MINTABOLT-ban Pécs, Kossuth L. u. 1. I ui ni PÉCS % [ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom