Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

r 1910. September 2. DUNÁNTÚLI NAPLŐ Vizsgáznak a jelölő bizottságok Pártvezetőség-választási előkészületek Bükkösdön ' Vizsgáznak a jelölő bizott­ságok. A „vizsga” napja a pártvezetőség választó tag­gyűlés. A titkos szavazás nemcsak arra fog választ adni, hogy kik kerüljenek a pártszervezetek élére, hanem evvel együtt mérlegre teszi a jelölő bizottságok munká­ját is. A bükkösdi tsz-pártszerve- zat, illetve községi alapszer­vezet jelölő bizottságai vé­giglátogattak minden pártta­got, valamennyinek kikér­dezték, meghallgatták a vé­leményét, s arra törekedtek, hogy olyan embereket java­soljanak a pártvezetőségek­be, akik minden szempontból megfelelnek a mai idők kö­vetelményeinek, s egyben a tagság bizalmát is bírják. Új erők a vezetésben A bizottságok már elké­szítették a jelölő listákat, s névre szólóan megállapodtak abban, hogy kiket javasol­janak az alapszervezetek élé­re illetve a csúcsvezetőség­be. A neveket olvasva szem­betűnik, mennyi új név van a jelöltek között. Minden második ember az. Sok-e ez az 50 százalék? Erre a kérdésekre mindig csak a konkrét hely és a konkrét személj i feltételek ismeretében lehet választ adni. Ebből a szempontból vizsgálva a témát, csak azt mondhatjuk: így indokolt. A bizottságok ugyanis új és fiatal erők bevonására tesz­nek javaslatot. Számot vet­nek avval az ismert tény­nyel, hogy a község gazda­sági és társadalmi életének több régi, vezető alakja — Demkó András nyugdíjas állami gazdasági igazgató, Komáromi Antal nyugdíjas tanácselnök helyettes, Rech- nitz Dezső boltvezető — már betöltötték a hatvan évüket, a maguk is kérték, hogy a következő ciklusban mentsék fel őket a vezetés nehéz és felelősségteljes munkája alól. A jelölő listák egy másik szembetűnő vonása, hogy úgyszólván nincsenek „átfe­dések”. Más szavakkal óva­kodtak attól, hogy aki pél­dául a községi alapszervezet vezetőségi tagja, azt a csúcs­vezetőségbe is javasolják. Kivételes esetektől eltekint­ve ez is nagyon indokolt, hiszen van már intő példa Bükkösdön, Demkó Andrásé, aki vezetőségi tag volt a községi alapszervezetben, a csúcsvezetőségben, ezenkívül a járási pártbizottság, já­rási tanács, községi tanács és községi tanács vb. tagjá­nak is megválasztották. Ká­ros ennyire túlterhelni egy embert. Az idei pártvezető­ség választás valóban alkal­mat ad arra, hogy pontot te­gyünk egy régi és rossz szo­kásra, a funkcióhalmozásra. A javaslattevők felelőssége Mint ismert, a pártve­zetőség választási előkészü­letek során az illetékes párt- bizottságok is kifejtik véle­ményüket, tehát közlik a je­lölő bizottságokkal, hogy vé­leményük szerint kiket lenne célszerű felvenni a jelölőlis­tára. Már sokszor elmondot­ták és leírták, hogy nem szabad ezt utasításnak ven­ni. Ez egy olyan javaslat, indítvány, amelyet össze kell mérni a párttagság vélemé­nyével. A jelölő bizottság csak a párttagság meghall­gatása után tudja kialakítani a maga álláspontját, s sen­ki, a legcsekélyebb vonatko­zásban sem tehet számukra szemrehányást, ha az ő állás­pontjuk egy, vagy akár több személy vonatkozásában el­térő lesz. A legnagyobb elismerés hangján lehet szólni a pé­csi Járási Pártbizottság ja­vaslatairól a tsz pártvezető­séget illetve csúcsvezetőséget illetően. Minden párttag egyetért ugyanis az általuk javasolt személyekkel, ami már azért is figyelemre mél­tó, mert — mint említettük — minden második jelölt új személy. Egészen mást kell mondanunk viszont a köz­ségi alapszervezet vezetősé­gére tett javaslatról. A meg­kérdezett 29 párttag közül ugyanis csak 2 értett egyet a Járási Pártbizottság által javasolt személyekkel, 27-en más személyek megválasz­tását javasolták. Ebből a tényből pedig azt a követ­keztetést kell levonni, hogy a Járási Pártbizottság javas­latai itt nem voltak elég kö­rültekintőek és megfontoltak. Tanulni és vitatkozni Előadódhatnak persze olyan esetek is, amikor vitatkozni kell egyes véleményekkel. A községi pártszervezetben megkérdezettek tekintélyes része nem javasolta például egy fiatal pedagógusnő meg­választását, mondván, hogy alig egy éve van a község­ben, nem ismeri kellően a helyi körülményeket. A szó- banforgó fiatal párttag való­ban csak egy esztendeje ke­rült a községbe, ez idő alatt viszont igen aktív pártmun­kát fejtett ki a KlSZ-szer- vezetben, nagy érdeme van abban, hogy az ifjúsági klub élete fellendült és így to­vább. A fiatal pedagógusnő tehát már bizonyított, csak­hogy erről — különösen az idősebb nemzedék tagjai kö­zül — nem mindenki szer­zett tudomást. Tegyük még hozzá, hogy a községi alap­szervezet élére javasolt 5 személy közül mindössze ez a fiatal pedagógusnő képvi­seli a nőket, tehát még ebből a szempontból is meg kelle­ne kérdőjelezni azoknak a véleményét, akik mást, fér­fit akarnak a helyébe vá­lasztani. MH tegyen, hogyan járjon el az ilyen helyzetben egy jelölő bizottság? Mint min­den esetben, itt is az elvi, politikai szempontok hatá­rozzák meg az állásfoglalást Azok pedig ismertek, hiszen nemrég tárgyaltuk meg a nők helyzetét. Summa-sum- márum: nemhogy hibát kö­vetne el, hanem akkor cse­lekszik helyesen a jelölő bi­zottság, ha a pártvezetőség- választó taggyűlésen részlete­sen kifejti, megokolja az ál­láspontját, s arra törekszik, hogy mindenki meggyőződ­jék arról, hogy a pártveze- tőség-választás is alkalom arra, hogy a nők helyzeté­ről szóló párthatározatot lé- pésről-lépésre végrehajtsák. Magyar László Felavatták Ho Si Mink szobrát Kedd délután Budapesten, a XI. kerületi Hanoi-parkban nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or- | szágos Tanácsa a Vietnami [ Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfor- í dulója tiszteletére. Ebből az J alkalomból ünnepélyesen fel- | avatták Ho Si Minh-nek, a VDK elhunyt elnökének mellszobrát, Farkas Aladár i szobrászművész alkotását. Döntések a köztisztaság ügyében Már többször szót emel­tünk lapunkban Pécs rossz köztisztasági helyzete miatt. A Népi Ellenőrzési Bizottság meg mások vizsgálataira ala­pozva is megírtuk, hogy a vállalat gépparkja hiányos és ' elavult, s a vállalat vezeté­sének színvonala sem meg­felelő. Erre a régóta vissza­térő témára, a lakosság is­métlődő panaszaira gondolva nem tudjuk eléggé méltá­nyolni azt a tényt, hogy a Városi Tanács V. B. olyan dön­téseket hozott a közelmúlt­ban, amelyek avval a remé­nyekkel kecsegtetnek, hogy Jobb vásárlási lehetőségeket! (1.) Este és vasárnap is tartsanak nyitva üzletek Nem szívesen vásárolunk. Nem, mert a keresett árukat nem ott, nem abban az idő­pontban és nem akkor kap­juk meg, amikor szeretnénk. Szatyrozunk, kosarazunk, ke­resztszállításokat végzünk egyik városrészből a másik­ba. Rohanunk, hogy még nyitva lévő boltokban friss élelmiszereket találjunk, és állandó gond, hogy amit vá­sárolni akartunk, napközben kifogyott Kormányhatározat aligha válthat ki vevőkből nagyobb elégedettséget, mint az, amely az üzletek nyitvatartási rend­jének módosításával foglal­kozik. A cél — amiért a ha­tározat megszületett — a mainál jobb vásárlási lehe­tőségek biztosítása. Az üzle­tek nyitvatartási rendjének módosítási határideje 1970. szeptember 30. Négy, a város különböző pontján lakó asszonyt kér­deztünk a rendelet felől. bolcsi boltokba érne, már le­húzzák a redőnyöket, vagy akkora tömeg várakozik az üzletekben, hogy csak nehe­zen kerülne sorra záróráig. A környék gondja, hogy min­den üzletük kisméretű, a vá­sárlókörzet viszont nagy. Emiatt állandó a sorban állás, a tülekedés, hosszúra nyúlik a vásárlás ideje. De még a jobbik eset, ha sikerül bevá­sárolni. Amikor délutános, gyakran előfordul ugyanis, hogy a zöldséges nem kapja meg délelőtt az árut, a fű­szerbolt a kenyeret, a hentes a húst. Ilyenkor választás előtt áll a Tárna utcai vevő: leutazik a meszesi boltokig, vagy a pécsi piacig jön be az autóbusszal. Ám mindkét változatnál rengeteg időt ve­szít. Ami a nyitvatartási il­leti, a hentesüzlet alkalmaz­kodik legkevésbé a dolgozó asszonyokhoz, itt naponta 7 —12 és 2—5 óra között kap­ható áru. A vasárnapra való hús Csütörtökön délután ér­kezik, ezt mindjárt, vagy másnap ki is mérik. Aki dol­gozik, nem tud sorban állni érte, így legtöbbször nem is jut hozzá a vasárnapi ebéd- revalóhoz. Felvágottakat, sza­lonnát, zsírt és egyebet csak délután ötig lehet kapni. — Jómagam azt várom a kormányhatározat végrehaj­tásától, hogy lényegesen ja­vuljon Szabolcson a hely­zet. örülnénk, ha lenne a környéken vasárnap is nyit­va tartó fűszerbolt. Végül jó lenne, ha a jelenleginél több áru kerülne a boltokba, min­denekelőtt több friss hús, több zöldség és gyümölcs. Az árubőség is gyorsítaná a vá­sárlást. Oláh Dánielné programo­zási csoportvezető a Kesztyű­gyárban. A Bihari János ut­cában lakik. Az újmecsekal- jai ABC áruházban vásárolja az élelmiszereket. Ott a hús­tól a zöldségig minden árut megtalál. Kisebb vásárlás esetén az Építők úti, korán záró élelmiszerboltot keresi fel. Naponta legalább har­minc percet tölt az élelmi­szerboltban, szombaton egy— másfél órát is igénybevesz az élelmiszerek beszerzése. — Délután négy óráig dol­gozom. Az üzletek zárásáig még bőven van időm a be­vásárlásra. Szerintem nem szükséges a nyitvatartási idő meghosszabbítása, amennyi­ben megfelelő az áruválasz­ték. A nyitvatartás meghosz- szabbítása helyett azt aján­lanám, hogy minden üzletben törekedjenek a vásárlók gyors kiszolgálására. Kopácsi Jánosné szülésznő Pécs-Szabolcson a Tárna ut­ca 6-ban lakik. A belvárosból viszi haza a család számára szükséges zöldséget, húst, élelmiszereket, amikor dél­előttös. Mire ugyanis a sza­Az elmúlt három év alatt összesen 293 ű] lakást adtak át Pécsett az egykori Magaslati, ma Surányl Miklós, illetve Kalinin úton. Ebből 237 lakás 23 társasházban van, 33 pedig családi házakban. Szatyor nélkül sose indul el munkahelyére Pető István­ná gyors- és gépírónő, a Szi­geti úti szalagházak lakója. A környéken van néhány kis befogadóképességű üzlet, de ezek az utóbbi időben állan­dóan zsúfoltak. Így a rendes napi program: bevásárolni a Kossuth Lajos utcában, az­után teli szatyorral felzsúfo­lódni valamelyik buszra. — Nekem nem a nyitva- tartással van problémám, ha­nem inkább azzal, hogy ha nem kapok kenyeret, akkor az Uránvárosba kell utazni érte, vagy ha valamit elfelej­tek megvenni, irány ismét a belváros. Lényegesen eny­hítene a bevásárlás nehézsé­gein, ha több későig nyitva- tartó üzlet lenne, mint pél­dául a Kossuth utcai este ki­lencig árusító nagy csemege. Javaslatom: a nyitvatartás módosításával egyidőben hajt­sanak végre a boltokban munkaerő-átcsoportosítást. Legyenek rövidebb ideig nyit­va délelőtt, vagy alkalmazza­nak estére nyugdíjasokat, de mindenképpen biztosítsák a gyorsabb kiszolgálást. Valamivel kellemesebb helyzetben vannak a háziasz- szonyok, hiszen kiválaszthat­ják beszerzéseikre a nap leg­kedvezőbb óráit és elkerülhe­tik a zsúfoltságot. Kostelecz­ky Sándorné, aki a Szalai András utca 18-ban lakik, így is fél—egy órát tölt üzle­tekben. Kifogásolja, hogy csak ritkán kaphatók az úgy­nevezett száraz, tartósított hentesáruk, mint gyulai kol­bász, téli szalámi, turista szalámi. Ezekből ugyanis na­gyobb mennyiséget lehetne egyszerre vásárolni és otthon tárolni, romlás veszélye nél­kül. Mivel főként csak gyor­san romló szalámiféléket le­het kapni, naponta kell meg­venni a szükséges mennyisé­get, s emiatt többször fordul meg hetente a boltban, mint szeretné. Az üzletek nyitva- tartását a dolgozó asszonyok szemével nézi. — Szükséges, hogy meg­hosszabbítsák az árusítási időt, legalább a nagyobb üz­letekben, és legalább szom­baton. És még valami: legyen bőségesen áru is, hiszen es­tére csaknem kifosztottak a boltok. A hosszabb nyitvatar- tásnak csak úgy lesz értelme. A kormányhatározat a vá­sárlók helyeslésével találko­zik. Ami a nyitvatartási idő módosítását illeti. 3:1 az arány a meghosszabbított nyitvatartásra szavazók ja­vára. A vasárnapi nyitvatar­tásra fele-fele arányban tar­tanak igényt a megkérdezet­tek. Az a kívánság egyönte­tű, hogy legyen bőségesen áru, és gyorsuljon a kiszol­gálás. Harsányi Márta Kés nélkül? Sokat javult az ellátás a harkányi strand terüle­tén. Nemrég nyílt meg a MÉK kis pavilonja: zöld­ség, gyümölcs kapható. A mohácsi Űj Barázda Tsz is , üzletet nyitott, és még számos kis bolt áll a ven­dégek rendelkezésére. — Akik pedig meleg ételt kívánnak — a Lepke ön- kiszolgálóban válaszhat­nak töltött paprika, pör­költ, rántott hús, leve­sek ... Ennivaló van a Lepké­ben, mégis bosszankodik a vendég, önkiszolgálja magát, — levest vesz a tálcára, rántott húst, sa­látát. Aztán evőeszközö­ket: kanalat, villát... Kést? Hiába keres, kést az ömlesztett evőeszkö­zök között nem talál. $ — Kést kaphatnék? — szól a tálalókhoz. — Nincs késünk! — fe­lelik. — A kedves ven­dégek ellopkodták — teszik hozzá és gyanús szemmel méregetik végig a meg­hökkent vásárlót. Ezzel részükről az ügyet le­zárták. A vendégek pedig ki hogyan tudja, harapja, tépi a rántott húst. tgy ebédelünk, bosszankodva meg nevetve is egymá­son. — Jó, mi? G. F. ; végre radikálisan megoldják ezt a problémát. A Városi Tanács döntéseit 4 pontban lehetne összefog­lalni. Az első: számbavetté!:, összeírták, hogy mennyi és milyen új gépekre volna szükség, beleértve az utca­seprőgépeket, homokszórókat, hómarókat is, s az eddigi anyagi juttatásokon túlme­nően további 4,7 millió forin­tot, illetve kellő mennyiségű | nyugati devizát utalnak át a vállalatnak, hogy e gépeket beszerezzék. A második: megállapítot­ták, hogy a vállalat munka- fegyelme, szervezettsége sok kívánnivalót hagyott maga után, s Csorbics József válla­lati igazgató nem tudott úrrá lenni a nehézségeken. Az utóbbi időben elég gyakran betegeskedett, többször volt kórházban, ez is akadályozta őt abban, hogy kellő intenzi­tással dolgozzék. Mivel a ve­zetés eddigi színvonala a jö­vőre nézve nem nyújtott ele­gendő biztosítékot, Csorbics Józsefet felmentették beosz­tása alól, s Gyimesi László, a vállalat főkönyvelője meg­bízott igazgatóként veszi át a ! munkakörét. I A harmadik: a vb. felis- ; merte, hogy a vállalati forma | nem szolgálta jól a város | köztisztaságának ügyét. A vállalati forma ugyanis nye­reségszemléletet alakított ki a cégnél, a nyereségszemlélet viszont oda vezetett, hogy a vállalat más, nem pécsi cé­geknél végzett különböző munkákat időnként, ahelyett, hogy Pécs köztisztaságára koncentrálta volna az erejét. Ezért 1971. január 1-gyel megszüntetik a vállalati for­mát, s Pécsi Köztisztasági és Ütkarbantartó Hivatal néven fognak tevékenykedni tovább. A Köztisztasági Hivatal csak külön engedéllyel végezhet munkákat Pécs területén kí­vül. A negyedik döntés: össze­vonják, s a Köztisztasági Hi­vatalba olvasztják a kerületi tanácsok mellett működő úti. költségvetési üzemeket, ame­lyek kisebb-nagyobb útkar­bantartási munkákkal, parko­sításokkal és hasonlókkal foglalkoztak. Az összevonás egyértelmű az anyagi és szel­lemi erők koncentrációjával, tehát előnyös. Magától érte­tődik, az összevonás avval jár, hogy a Köztisztasági Hi­vatal teljes felelősséggel tar­tozik a tanácsi kezelésben lévő városi utak állapotáért, korbantartásáért. Dióhéjban elmondva ennyi­ben lehetne összefoglalni az intézkedések lényegét. Amint látjuk, valóban radikális vál­toztatások történtek, s nem megalapozatlan az a remény, hogy végre nem kell majd többet beszélnünk a város köztisztaságáról, mint ameny- nyit ez — az egyébként na­gyon fontos — téma megil­let. Mi tagadás: a lakosság ismétlődő panaszaira, saját bosszankodásainkra gondolva örömmel fogadtuk volna, ha egy kicsit előbb kerül 6or a fenti intézkedésekre, de még ez a tény sem tudja elhomá­lyosítani, hogy megnyugvás­sal és helyesléssel fogadtuk ezt a hírt. Evvel egyidőben azt a reményünket fejezzük ki, hogy a köztisztaság ügye intő példa lesz a jövőre néz­ve, s nem engedik meg, hogy a város bármely — az egész lakoságot érintő tanácsi — vállalata hasonló helyzetbe kerüljön. Befejezésül még annyit kell hozzátenni az elmondottak­hoz, hogy még egy eszmé­nyien felszerelt, s csupa esz­ményien tökéletes dolgozók­ból álló köztisztasági hivatal sem lenne képes tisztaságot tartani egy városban, ha mi magunk — a többi vállalat és mindannyian — nem se­gítünk nekik. A többi között olymódon, hogy nem szeme­telünk, nem szórjuk tele kü­lönböző hulladékokkal a vá­rost. M. L, k l

Next

/
Oldalképek
Tartalom