Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

1970. augusztus 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 VALLANAK A ROMOK István király 1040 körüli időből származó kőkoporsója a székesfehérvári romkertben. Az ornamentális farag vány velencei munka. A RÉGI NYÁRTÓL — TOM JONES-IG Ki ne emlékeznék, harmincon fe­lül, a régi nyárra, arra a „bizonyos” régi nyárra, amikor így volt, meg úgy volt, amikor szebb volt meg jobb volt, (amikor még ilyen dög- lesztő hőség sem volt)? Lelki sze­gény, érzéketlen fakir, sőt megátal­kodott gazember, akinek nem fa- csarodik össze a szíve és nem tolul könny a szemébe, amikor felcsen­dül a régi dal, hogy aszongya: Hol van az a nyár? Elsuhant... Keleti Márton, a mű rendezője úgy érzi a Rádió és Televízió Új­ságban, hogy: „mind a magyar, mind a svéd tévé adósságot tör­lesztett e zenés játék feldolgozásá­val”. Azt nem magyarázza meg, hogy milyen adósságról van szó, Így örökre titok marad számomra, mi lehet a dolog hátterében. Talán * eladott nekünk a svéd tévé vala­mikor egy csomó giccset és a ma­gyar tévé úgy érezte, hogy ebből az adósságból' törleszteni kéne már valamit, s ugyanakkor hasonló okokból a svéd tévében is feltá­madt hasonló lelkifurdalás, össze­ültek hát az illetékesek és elhatá­rozták, hogy egy koprodukciós giccsel mindketten egyszerre tör­lés ztenek? Nem tudom, így volt-e vagy sem, bizonyos azonban, hogy egyik tévé sem volt smucig, kitettek magu­kért, pontosabban beleadtak apait, anyait. Kitűnő rendezőt fogadtak, európai színvonalú színművészeket, s még a díszletek is másként csil­logtak, mint faluhelyen. A modernségre is nagy gond fordíttatott. Nehogy valaki esetleg bárgyú operetthistóriát gyanítson a szívdöglesztő történet mögött, az egész sztori ironikus keretbe, mint­egy idézőjelbe került, s még a hangszerelés, sőt a játékstílus Is musical-jellegűvé vált. Ía film alkotói nyilván hittek benne, hogy ennyi „változtatás” után megváltozik majd az eredeti minőség is. Én azonban arra gya­nakszom, hogy a giccset nem érde­mes kozmetikázni. A vérbeli giccs- nek olyan penetráns illata van, hogy nincs az a parfőm, amellyel el lehetne fedni. Csendes rémülettel gondolok rá, hogy ez után a „törlesztés” után mennyi lehet még a svéd és a magyar tévé számláján ... * ;:. ez kell nekünk, apukám, nem pedig a régi nyár —üvöltötték (rer mélem) a harminc éven aluliak kedden este, amikor Tom Jones ki­vágta a fortissimót. A világ 1. szá­mú slágerénekese egyébként elég szolid és szimpatikus volt ebben a show-ban. Az egyes számokat ösz- szekötő interjúk, jelenetecskék talán még bárgyúbbak voltak ugyan a világszínvonalnál, a számok nagy­része azonban valóban a műfaj csúcsait idézte. A Világ Ifjúsága c. sajtóorgánum­ban azt olvastam a kitűnő énekes­ről, hogy: „Hatalmas orgánuma megremegteti a női szíveket, s ba­nális dalait nyíltszíni zokogással jutalmazza az elérzékenyült publi­kum ... A dal vége felé ő maga is könnyezni kezd, a könnyek vé­gi gcsurognak plasztikai műtéttel újraformált arcán, miközben hang­ereje megközelíti a fortissimó vég­ső határát...” Hát nem tudom1T: Az adás után mindenesetre úgy éreztem, ez azért túlzás ... Bár mégis lehet benne valami, mert másnap Arató Károly költő barátom elmesélte, hogy a műsor közben a képernyő előtt szundikáló fajtiszta és szépségver­seny-díjas ír szettere — abban a pillanatban, amikor a. költő hitve­se az egyik fortissimó közeledtén figyelmeztette férjét, hogy „no, a hölgyek most fognak sikogatni” — ebben a pillanatban a szundikáló nemes állat hosszan felvonyított. Befejezésül hadd hivatkozzam még egyszer a már idézett lapra, idegcsillapítóul a hevülékenyebb kedélyeknek. Tom Jones reklám­irodája a nagyszerű adottságokon túl az egyszerűséget, sőt puritán­ságot és a rendezett családi életet haneoztatig a nagy énekes legfőbb tulajdonságaként, aki: „meghitt bol­dogságban él feleségével, akivel még walesi bányászként házasodott össze, s egy-egv koncert után vad iramban szávnld haza Januárién hőn hitveséhez és tündéri gyermekeihez.” Sz. E. A fehérvári István Király Mú­zeum romkertjének kis irodájában az íróasztalnál majdnem teljesen őszhajú, de fiatalos arcú, élénk te­kintetű, egyszerű, kedves asszony fogad. — Van-e rá lehetőség, hogy megnézzem a romkertet? — tuda­kolom, mivel érdeklődés híján a ráccsal körülzárt terület zárva van. Bár egyízben láttam már a romkert anyagát, István királyunk születésének közelgő ezeréves év­fordulója újra felkeltette érdeklő­désemet iránta. — Semmi akadálya — hangzik a válasz. Aztán az esőtől hajtva, sietős léptekkel elindulunk a rom­kert szembenlévő bejárata felé. Szíves kísérőm, aki a romkert őre és egyben pénztárosa is, mint egy vérbeli művészettörténész- kalauzol az első látásra nem túl sokat mon­dó romok, érdekes faragványok, sírkövek között, s szavai nyomán szinte megelevenednek a sokév­százados műtárgyak. Leírásokból tudjuk, hogy Géza fejedelem és István király Székes- fehérvár mai belvárosának helyén alakította ki a pogány—keresztény fejedelemség központját. Alba Re­gia, azaz Székesfehérvár a királyi család, s a magyar állam politikai, társadalmi tevékenységének szín­helyévé vált, — jórészt I. István bölcsessége és előrelátása révén. Illő kegyelettel úgy is fogalmazhat­nám: az ősi Alba Regia a ma­gyarság fennmaradásának szimbó­luma. A romkertbe lépve legelőbb a Bazilika szerény maradványai tűn­nek szembe. A kőfallal körülvett korabeli várban állott a Géza fe­jedelem által alapított első keresz­telőegyház, egyben az államalapító hamvait őrző templom és a király saját, személyi használatára épült bazilikája. A várnegyed egykori jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hopr a királyi bazi­likához fűződő állami és egyházi tevékenység még akkor is megma­radt, amikor Fehérvár helyett Bu­da lett az ország fővárosa. Mint ismeretes, I. István, feje­delmi atyja halála után négy év­vel, koronát kapott a pápától. A koronázási ünnepségre egyhajós, félköríves szentélyű templomot építtetett, külső harangtoronnyal. Ami az építést illeti, négy év az egyhajós bazilika építéséhez sem nagy idő. Hogy e viszonylag rövid idő alatt mégis felépült, az azzal magyarázható, hogy a faragott kö­vek jórészét a közeli rómaikori kisvárosból, Gorsiumból szállítot­ták ide és használták fel. Ezt a templomot bővítette ki István a hadjáratokon szerzett kincseivel háromhajós bazilikává, amelynek hossza 76, szélessége pedig 38 mé­ter volt, s amely az idők folyamán már 8000 fő befogadására is alkal­massá vált. Az István halálát követő bel- és külviszalyok késleltették a Bazi­lika építésének végleges befejezé­sét, amely később többször is tűz­vész áldozata lett. A török idők­ben mohamedán szentéllyé alakí­tották át. Az 1601. évi ostrom al­kalmával az itt tárolt lőszer fel­robbant, s ezzel a bazilika teljes pusztulásnak indult. A nagyon szépen megépített romkertbe ösz- szegyűjtött maradványok az 1936— 38-ban végzett ásatások során ke­rültek elő. A Bazilika krónikájához tarto­zik, hogy oda csak a királyi csa­lád tagjai temetkezhettek. Az ed­dig fellelt források szerint 14 ki­rályunkat temették ide. A bazili­kabeli sírokat Dzselálzáde Muszta- fa török történetíró írta le legpon­tosabban. Leírása hitelét egyéb­ként a múlt században előkerült érintetlen királysír igazolta. III. Bélát ezüst koronával, ezüst kard­dal, jogarral, sarkantyúkkal, karpe­reccel, aranygyűrűvel és ereklye­tartóval, valamint rézkereszttel te­mették el, feleségét, Antiochiai Annát, pedig aranyozott ezüstko­ronával, aranygyűrűvel és arany­csipkés ruhában. Sajnos, a többi királysírból csak néhány dísztelen mészkő és vörösmárvány zárókő maradt fenn. A bazilikabeli sírok kifosztása már Mátyás halála után elkezdő­dött. Így ■'ezekből alig-alig maradt valami. A többszöri kifosztás so­rán megbolygatott sírokból előke­rült maradványokat aZ 1936-os fel­tárás idején a romkert bejáratától balra, egy egyszerű kereszttel dí­szített, fehér kőlappal fedett kö­zös sírba helyezték. Közvetlenül a romkert bejáratá­nál egy fedett csarnok közepén őrzik azt a szarkofágot, amely Európa egyik legjellegzetesebb ro­mánkori emléke. Ez a korábbi el­képzelések szerint magának I. Istvánnak a szarkofágja volt. (I. István földi maradványait egyéb­ként — kivéve jobbját — a szé­kesfehérvári püspöki székesegy­házban őrzik). A budai mészkőből faragott szarkofág három oldalát faragványok ékesítik. A jobbolda­li lapot két-két nyolcszirmú rozet- ta díszíti, amelyek hatszárnyú ke- rubot fognak közre. A baloldali lapon a két szélső rozetta helyén egy-egy életfa látható; ezek Adá- mot és Évát jelképezik, akik a pa­radicsom kapujában fogadják az elhunytat. Az előlapon kifaragott, kezében csecsemőt tartó, repülő angyal a halott lelkét szimbolizál­ja. A látottak hatása alól kissé fel­oldódva, az ember képzelete már szabadabban csapong. Arra gondol, milyen csodálatos, világraszóló szépségek tanúi lehetnénk mi is. ha nem lett volna törökdúlás, ha nincsenek pusztító tűzvészek, ha a trónkövetelő Habsburg császár, Miksa zsoldosai elkerülik Álba Re­giát, s ha a történeti és művészi v értékek iránt tanúsított közöny nem hordatja szerteszét az István- kori Bazilika pompás köveit — kö­zönséges építkezésekhez. Bombay János Augusztus 10-én hetven éves len­ne, ha élne dr. Dombay János, a Baranya megyei Múzeumok egy­kori főigazgatója. A nagyon sze­gény, hétgyermekes kisiparos _ csa­lád gyermeke igen sok nehézség árán jutott el az érettségiig, de pá­ratlan szorgalmának, kitartó ön­képzésének köszönhette, hogy nemcsak Baranyában, hanem a hazai és a nemzetközi tudomá­nyos életben is hírneveit szerzett munkásságával. 1926-ban Bonyhádra kerül pénz­ügyi szolgálatba, 1931-ben pedig Pécsváradon adóhivatali tisztvise­lő. Pécsváradon és annak festői környékén jegyzi el magát egy egész életre az ősrégészettel. A 31 éves férfi megismerkedik Wo- . sinszky Mór, neves őskori régész munkásságával, régészeti könyvek­ben búvárkodik, felveszi a kapcso­latot múzeumi körökkel és szabad­idejében a környék régiségeit kez­di gyűjteni, majd önálló ásatá­sokba kezd. Egymásután tárja, fel a kör­nyék őskori — köztük különösen híressé vált zengővárkonyi lakó­telepeit, a rómaikori, a népvándor­láskori, Árpád-kori településeket, temetőket. A Pécsváradon és Villánykövesden talált négy és fél­ezer éves csiszolt kőkori leletanyag összegyűjtése és tudományos fel­dolgozása világhírnevet szerez ne­ki. Háromévtizedes munkássága alatt rómaikori és törökkori régé­szeti kutatásokat is végez, s há­romezer avar- és honfoglaláskori sírt tár fel. Az ősi múlt emlékeit kutatja, az egykori emberi lakó- és temetke­zési helyek rekonstruálása lesz éle­te főcélja. Gyűjteményének először a pécsváradi várban adnak helyet, majd 1938-ban Baranya vármegye vásárolta meg. Ez volt a magja a Baranya megyei múzeumoknak. Értékes munkásságára az illeté­kesek is felfigyelnek és 1938-ban kinevezik a baranyai múzeumok első őrévé. Az ő nevéhez fűződik az 1958-ban létesített Baranya me­gyei Regionális Múzeum Szervezet életrehívása, amelyben egyesítet­ték és megyei irányítás alá helyez­ték a megye területén lévő múzeu­mokat. 1958-tól ő lesz a Baranya megyei Múzeumok főigazgatója. Most már több ideje jut kutatásai­nak tudományos, irodalmi feldol­gozására és eredményeinek közzé­tételére.­Már 1939-ben megjelent Buda­pesten: „A zengővárkonyi őskori telep és temető", 1960-ban pedig ugyanott a „Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony” című műve. A Magyar Tudományos Akadémia pedig 1960-ban jelen­tette meg Dombay János nagy élet­művét: „Zengővárkony" címmel. A fáradhatatlanul dolgozó tudós, még a halála előtti nap estéjén is Villányban tartott ismeretterjesztő előadást a környék régészeti tör­ténetéről. Sajnos, munkássága min­den eredményét ő maga már nem tudta feldolgozni, mert a szó leg­szorosabb értelmében munka köz- ben érte a halál. Elárvult íróasz­talán ásatási naplóinak, vázrajzai­nak, térképeinek tömege maradt hátra feldolgozatlanul. Dombav János munkássága el­ismeréséül többször is kapott ma­gas kitüntetést. 1952-ben a Köz- társasági Érdemérem aranyfokoza­tával, 1960-ban pedi a Szocialista Munkáért érdeméremmel tüntették ki. BOROS BÉLA P. J. A Szépirodalmi újdonságai Azarel — Álmatlan éjjel — Három színdarab — Elfogynak az éjszakák A század első felének magyar irodalma nem szűkölködik tragi­kus alkotói sorsokban. Kínzó, mert megválaszolhatatlan kérdés: mit adhattak volna azok, akiket a szörnyű kor elnémított, — ha élet­ben maradnak, ha megérik a kü­lönbözőnek látott, de egyformán vágyott holnapot? Mit adott volna például, Pap Károly, akit Bergen- Belsen pokla emésztett el, de aki még így is fölért a csúcsra. Az író halálának 25. évforduló­jára a Szépirodalmi Könyvkiadó egy kötetben megjelentette két ki­tűnő regényét, a Megszabadítottál a haláltól és az Azarel címűt. Mindkét mű a lázadás művészi krónikája, a hazug, az emberi érté­keket lealacsonyító világ elleni lá­zadásé. Mikáel, a Megszabadítottál a haláltól ács-főalakja inkább hor­dozója, mintsem lázadó gyűlölője a fájdalmaknak, Azarel Gyurka, a gyermek, viszont látomás és való­ság keverékéből egyre jobban föl­ismeri a valóság, az ösztönök he­lyett a tudat elsődlegességét. A múlt kincstárából merít a ki­adó másik újdonsága is, a Hunya- dy Sándor rövid írásait tartalmazó Álmatlan éjjel. Bródy Sándor és Hunyady Margit fia sajátos alakja a magyar irodalomnak. Sikeres színpadi szerző, író, egyben jótol­lú újságíró. Hírlapoknak szánt rö­vid cikkei, lírai vallomásai ritka igényességről vallanak. Ragyogó tollal tud alig néhány oldalon imp­ressziókból és tényekből árnyalat­gazdag portrét festeni. Az újdonságok közül kiemelt harmadik kötet szerzőjét, Gyurkó Lászlót, aligha kell bemutatni az irodalom barátainak. Leninről szó­ló esszéje, Szerelmem, Elektra cí­mű tragédiája nevét közismertté, népszerűvé tette, így minden bi­zonnyal érdeklődés fogadja kötet­ben megjelenő többi színművét is A három mű: a Szerelmem, Elekt­ra, a Fejezetek Leninről című do­kumentum-oratórium és Az égés? élét címmel közreadott két részes — a szerző megfogalmazásával je lölve, — „didaktikus játék”. A há rom mű elsősorban gondolati ga«- dagságával ragad meg. Molnár Géza Elfogynak az éjsza­kák című regénye a 26 évvel ez­előtti nyarat, őszt és telet idézi. A háború végső, s a szabadság el­ső pillanatait. A szereplők: kis em­berek, akik patkánnyá változnak, vagy hőssé magasodnak — jelle­mük ereje szerint. Érdekes könyv? őszinte könyv. Emberi sorsokat ragad meg, s azok révén érzékel­teti a történelmi eseményeket, el­lentétben a rossz munkákkal, ame­lyekben az emberi sors nem több, mint esemény-illusztráció. M. O. rvrf r * «> . > . ,, r. :-N \* ' ' <•««*»;<*<$ p<-í>rf«í»4 $ W* > —> ' ..... w A £ Mp11 >94-y­x-.jOKvt /* y?W ?< <oí ; iw*:* MiirAttj. AvAj'Z <w< í>>ÍU WmL" ’”<T' Lt* L > * ? :J„, U •< ... ***>■' uÁ wutfjf íktjv'vr « < •*>, *.&.<? C*r».xt .» '*%**&• «&- l*r>. w* J «upu «íf «Jheyv (<r* A.>r* oexo'* uyx .vJ.»<v j • ' % / '(<*f 4» ff ■ ^ >?;---' ^ .1 1, 4. < •>,</< <:£ _ ..»"Tjp ^ >>k.:«>:•<"«• pL J ,-ÁJu/í .. iv , „„„„L M... —:í—ía í * > ' .... ‘v.... * ^ l iiiíiíliiÉili! Ki ír-—’ ÜsSil t(f \y vJ »; A» ,Ä.Bá,;.... J, ft.v ;.i. .v »• íj',„ » s,f . A Pannonhalmi Apátság alapítólevél e. Az apátságot István király alapí­totta, alulról a negyedik sorban István király szignója. t « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom