Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 188. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. augusztus 12., szerda Willy Brandt Moszkvában Szerdán írják alá a szerződést A kancellár moszkvai látogatásán a k programja Bonn: Kedd reggel, összeült a bonni kormány, hogy hivatalosan megbízza Brandt kancellárt a nyugatnémet— szovjet szerződés aláírásával. A bonni kormány kedd délelőtti ülésén — Brandt kancellár és Scheel külügyminiszter tervbevett moszkvai utazása előtt három órával — hivatalosan felhatalmazta a kancellárt, hogy aláírja a szovjet—nyugatnémet szerződést. A kabinetülésről Rüdiger von Wechmar, a kormány szóvivője tájékoztatta az újságírókat Scheel külügyminiszter sajtóértekezletén. A nyugatnémet külügyminiszter elítélően nyilatkozott a Springer konszern két lapjának indiszkréciójáról, bár hozzáfűzte, hogy a szerződés szövegének idő előtti szellőztetéséből most már semmiféle kár nem származhat, csupán „tekintélyünknek árt”. Előbbi megállapítását a külügyminiszter azzal indokolta, hogy a szerződéssel kapcsolatban már semmiféle tárgyalásra nincs szükség. „Azért utazunk Moszkvába, hogy aláírjuk a szerződést” — mondotta. Ezután Scheel nyugatnémet külügyminiszter a sajtóértekezleten kijelentette: a szövetségi kormány arra számít, hogy a nyugatnémet—szovjet szerződés megkötése pozitívan fogja befolyásolni a négy nagyhatalom Nyugat-Berlin- ről folytatott tárgyalásait. A szerződés aláírása előreláthatólag elősegíti a Kelet- és Nyugat-Európa közötti feszültség enyhülését és ezzel javítja az össz-európai biztonsági értekezlet megtartásának, valamint a kereskedelmi kapcsolatok kibővítésének lehetőségeit. Minden kétséget kizáróan összefüggés van a sikeres moszkvai szerződésmegkötés és a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos tárgyalások között — mondotta a nyugatnémet külügyminiszter. A Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok javulásának Nyugat-Berlin- ben kell kezdődnie, mert ez a város az egyik legfontosabb pont, ahol a feszültség veszélyes lehet — fűzte hozzá. A küldöttség tagjai között van Egon Bahr, a kancellári hivatal államtitkára, Paul Frank, külügyi államtitkár, Conrad Ahlers, a Sajtó és Tájékoztatási Hivatal államtitkára. valamint Rüdiger von Wechmar, a kormány szóvivője. A szerződést szerdán írják alá Brandt kancellár, Koszigin miniszterelnök, valamint Scheel és Gromiko külügyminiszterek. Bonn: Az utolsó pillanatban vá-. ratlanul elhalasztották annak a Boeing—707-es különrepü- lőgépnek az indulását, amelynek a Brandt-kancellár vezette nyugatnémet kormány- küldöttséget. Szemjon Carap- kin bonni szovjet nagykövetet és mintegy 80 újságírót (Folytatás a 2. oldalon) A kedvezőtlen Időjárás lassítja a gabona betakarítását Ma újra indulnak a kombájnok Baranyában Három járás csütörtökiig; végez Willy Brandt (jobbról) Walter Scheellel a kabinetülés után Megyénk kedvező adottságai ellenére Drágábbak a zöldségfélék Fontos feladat: az áruszállítás útjának rövidítése, a többcsatornás értékesítés] rendszer megvalósítása Nincs megfelelő választék, s baj van az árakkal is — ezt tapasztalják nap-nap után bevásárló kőrútjaikon a háziasszonyok, s ezt bizonyítja a megyei Statisztikai Igazgatóság közelmúltban kiadott féléves jelentése is,. mely egyebek mellett a zöldségtermesztés és forgalmazás helyzetét is elemzi. Baranya kertészeti szempontból kedvező adottságú megye: elég sok a vízpart, magas a napfényes, órák száma. Ennek ellenére nincsenek komoly hagyományai a zöldségtermesztésnek: egyedül a zöldborsó, illetve kelkáposzta termesztés jelentős. 1966-ban 6544 hold kertészet volt a megyében — idén csak 5660. A termelvények többségénél megfigyelhető áremelkedés tehát logikus következmény. A probléma természetesen összetett, nemcsak a termesztési kedvvel, de az érdekeltséggel, azaz a kedvcsinálással is baj van. Az utóbbi évek reformjai ellenére sem megoldott a felvásárlás, Illetve forgalmazás: a MÉK nem tölti be árszabályozó, pontosabban: árleszorító szerepét. Egy pél- cja: július 17-én a MÉK felvásárlói 30 fillért fizettek a termelőknek a főzőtök kilójáért. Ugyanezen a napon 1 forint 20 volt a fogyasztói ár a boltokban. Aggasztó jelenség: a bolti árak nagyobb ütemben emelkednek, mint a szabadpiaciak. A Statisztikai Hivatal pontos kimutatást készített ezzel kapcsolatban is. Eszerint a sárgarépa bolti ára 1966-ban csak a piaci ár 59 százalékát tette ki. Tavaly 85 volt ez a szám, idén még ennél is magasabb. A paradicsom ára 1966-ban a boltokban még 11,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint a piacon. Idén: 18,8 százalékkal magasabb... A felelősség, természetesen nemcsak a MÉK-et terheli. A termelők azt mondják: nem termelünk, mert nem éri meg, a MÉK pedig: nem teremelnek a helyi gazdaságok, tehát távoli vidékekről vagyunk kénytelenek beszerezni árucikkeinket, s ez bizony elég sok pénzbe kerül. Az idei év — most már szinte biztos —, a viták és bosz- szankodások jegyében telik el, a jövő azonban ígér néhány kellemes változást is. A MÉK már ebben az évben is negyvenegy gazdasággal állt megbízható szerződéses kapcsolatban, s e gazdaságok közül néhány már közvetlenül a boltoknak szállít. Rövidül tehát az áru útja, csökkennek a költségek. Erősödnek azok a törekvések is, melyek a többcsatornás értékesítési rendszer kiépítését célozzák, mindez azonban csak lehetőség. Az idei tapasztalatok újra aláhúzzák a már korábban, sokszor leszögezett tényt: beruházásokra, új létesítményekre, a zöldségtermelő üzemek felfuttatására van szükség. A tartalomból: Uruguayban felfüggesztették a polgárjogot (2. old.) Zavarban a nyugatnémet ellenzék (2. old.) „Törzsvendégek“ a rendelőintézetben (3. old.) Á második négysz ázágyas (3. old.) A falusi munka becsülete (3. old.) Milliós károk a határban (5. oldj A szerkesztőség postájából (6. old.) A múlt hét végén még országosan Baranya vezetett az aratási munkákban, de szombati és vasárnapi, legfőképp azonban a nagy hétfői esőzések megye szerte megbénították a gabona betakarítást. Ha ez az időjárási fordulat nem jön közbe, ma már csak a sásdi és talán a pécsi járásban aratnának. így azonban, mint ezen a nyáron már annyiszor, a befejezés időpontja újra eltolódik. Pedig a gabonatermelő üzemek de maguk az aratók is — már évek óta nem várták ilyen türelmetlenül, hogy letegyék ennek a nehéz, küzdelmes és a termés megmentéséért valósággal közelharcot vívó munkának a gondját. Szerencsére már nem sok van vissza, hisz az eső legtöbb tsz-ben közvetlenül az aratás befejezése előtt érkezett. A siklósi járás közös gazdaságainak 90 százaléka végzett. Hétfőn délután még mindenütt álltak a kombájnok, de ma reggel, ha újabb eső nem zavarja meg, folytathatják a munkát, amely kb. egy-másfél napra való- nyi mindössze a járásban. A gabona nedvességtartalma meglehetősen magas, a járás szárító üzemei teljes kapacitással dolgoznak. Az ismétlődő esők nagyon felverték a gyomot a szigetvári járás gabonaföldjein is, ahol jég ugyan nem volt — a siklósi járásból Drávasztá- ra nagy jeget jelentett — de szombaton 36, hétfőn 34, ösz- szesen 70 milliméter csapadék hullott le. Ettől függetlenül, ha a gépek szerdán megindulhatnak, csütörtökig ez a járás is végez az aratással, hisz hétfőn délután már csak alig 500 hold ara- tatlan terület volt vissza. Kiadós esőt kapott a mohácsi járás is, az északi részeken 40—45 millimétert, délen 15—20 millimétert. A kombájnok hétfőn itt sem dolgozhattak, de a Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondották, hogy egy napra való munka van már csak — tsz- enként néhány hold — s szerda estig be tudják fejezni. Feltéve, ha az idő megengedi. Ez a három járás tehát a hét közepéig végez, nem tudják viszont befejezni az aratást még tán a hét végéig sem a másik két járásban a pécsiben és különösen a sásdiban. A pécsi járás nemcsak esőt, de több helyen jeget Is kapott, ezen a nyáron immár harmadszor. S bár ebben a járásban volt a legtöbb gépátcsoportosítás, az aratási gondok mégis itt jelentkeztek a legsúlyosabban, és persze a sásdi járásban, ahol hétfő estig a kenyér- gabona 70—80 százaléka volt learatva. Kézi adagolás helyett Elektronikus vezérlőberendezések Automatizálási program a Pécsi Dohánygyárban A Pécsi Dohánygyár automatizálási programjának eddigi legnagyobb kísérletét fejezték be — sikeresen. A hagyományos kézi adagolással szemben elektronikus vezérlő berendezés lát el folyamatosan, négy cigaretta- gyártó gépet a szükséges vágott dohánnyal. A kézi adagolásnál gyakran előfordult, A PARTKONQRESSZUS TISZTELETÉRE A Pécsi Szikra Nyomda az év első felében hét kiadö megrendelésére ötvenhat féle könyvet nyomtatott 284 724 példányban. A négymillió forint értékű munkához majdnem 108 tonna papírt használtak fel. A legnagyobb példányszámban Druori: Az elátkozott királyok című műve készült, több mint 38 ezer példányban. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelenik meg Gergely Sándor háromkötetes regénye, a Dózsa György, 3950 példányban. A nyomda kollektívája a kongresszusi verseny keretén belül felajánlotta, hogy augusztus 20-ra, határidő előtt jelenteti meg a Válogatott dokumentumok a baranyai, pécsi munkásmozgalom történetéhez című mü második kötetét 2000 példányban. A képen: a kötészetben csomagolás elölt ellenőrzik és borítózzák az elkészült könyveket. Erb János felvétele hogy a cigaretta vagy túl tömött, vagy laza volt. Az elektronikus berendezés ezt megszünteti. Folyamatosan, ütemesen biztosítja a dohányt, a mechanikai és ned- vességi tulajdonság károsodása nélkül. A folyamat röviden: Ha a gyártó gép garatjában nincs meg a megfelelő dohányszint, fény hatására, az elektronikus egység indítja az adagoló berendezés mechanikus részét és pneoma- tikus úton megindul a töltés. A berendezés jó tulajdonságai közé tartozik még, hogy jelz: illetve leáll a gyártó gép meghibásodásakor, és az esetleges dohány dugulásánál. További nyolc gép elektronikus adagolását is tervezik. Már elkészült az elektronikus egység, es ha megérkeznek a mechanikus részek, csak be kell kötni. A jövőben 12 gép üzemel ilyen módon. A szükséges beruházás — egy berendezés 150 ezer forint — két év alatt megtérül. És ami a leglényegesebb, a termelékenység növekedésén kívül. 12 gép felügyeletéhez mindössze egy személy szükséges, míg a jelenlegi módszerrel, három dolgozó szolgálja ki a gépeket, műszakonként. Tehát a nárom műszaknál hat munkás felszabadul, évi bérük 150 ezer forint. Módosul az elektromos energia szükséglet is, 12 gépnél évenként közel 60 ezer forinttal kevesebb. Csökkennek a költségek. I I
