Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
t If75. an^uszfus 11. DUNÁNTÜLI NAPLÓ Milyen lesz a 210 ezer lakosú Pécs? Űj városrészeh, 60 ezer ember számára Négy nyomsávos főúthálózat Vannak, akik íróasztalnál kiagyalt ábrándoknak tartják a városok jövőjét felvázoló távlati terveket, melyeket túlságosan komolyan venni nem szabad. Pedig a tervezők, egy bizonyos időhatáron belül és persze a korszerű tudományos eszközök birtokában meglehetősen pontosan meg tudják „jósolni” a jövő főbb körvonalait. Ezt bizonyítja Pécs legújabb általános rendezési terve is. Elektronikus számítógéppel A Kiss Dénes tervezőmérnök útmutatásával készülő terv az ősz folyamán kerül a kormány elé jóváhagyásra. Mit is tartalmaz e terv, milyen javaslatokkal fordulnak a kormányhoz? Ezt kérdeztük Papp József tervezőmérnöktől, a Pécsi Tervező Vállalat városrendezési szakosztályának vezetőjétől és Tóth Zoltán városi főépítésztől, A terv 3 ütemre bontható: 170 ezer fő, 210 ezer lakos és 265—275 ezer ember. A korszerű távlati tervek készítésénél ugyanis ma már nem az évszámok az irányadók, hanem az, hogy milyen követelményeket állít egy adott lélekszám a város elé. További érdekessége a terv- készítésnek, hogy igénybe vették az elektronikus számítógépek segítségét is. Sokat köszönhetünk a gépnek, az mutatta ki például, hogy — 210 ezer lakosra tervezve — már csak 4 nyomsávos főútvonalakat szabad építeni a városban, mint ahogy arra is választ adott, hogy meg kell építeni a Felszabadulás útját (Mohácsi utat) és Dömörka- put összekötő utat is. Mint ismert,, ez már. meg is kezdődött, s egyelőre még nem -mindenki ismerte fel, hogy ez szükséges. Ugyanazok azon- ban, akik ma kissé értetlenkedve figyelik az útépítési munkákat, elsőként szidnák ; a Városi Tanácsot, ha nem ; tudnának feljutni a Mecsekre 5ia Hunyadi utca forgalmi du- * gójában. Ezer lakos, 300 autó Mivel a Hunyadi utca már« »már elérkezett teljesítőképes- | sége végső határához, ezért fkell a Kelet-Mecseki út, s mint ahogy szükség lesz egy ' az Uránvárost a Mecsekkel közvetlenül összekötő útra is. Ez az út a Makár, Donátus, Bálics érintésével érné el a Magaslati utat. Ma a Szabadság úttól nyugatra 3, a Bem utcai villany- rendőrtől keletre csak egy kelet-nyugati irányú főútvonala van a városnak. Ezek már ma tó kevésnek bizonyulnak, a jövőben pedig minden közlekedést megbénítanánk, hiszen a tervezők 1000/300 gépkocsi aránnyal számolnak a távlatokban. Ez ugyan meglehetősen hihetetlennek és távolinak tűnik még ma, de ne felejtsük el, hogy eddig minden hihetetlennek látszó „autós adatot” felfelé korrigált az élet. Kelet-nyugati irányban a Skálái András utca folytatásában haladó ún. M6-os út veszi át a főforgalmat, megmarad a jelenlegi Rákóczi út, MELEGVIZES KISKAZÁN 9. sz. Vasbolt, Pécs kiépül az Északi körút. Egy újabb kelet-nyugati irányú utat építenek a pellérdi útból kiindulva, a i Pécsi-víz és vasút között haladva érné el a Basamalom utcát, illetve a Tüskésrétet. További utat kell majd építeni közvetlenül a Mecsek lábánál, mellyel a Jakabhegytől kiindulva el lehet jutni Pécsbányáig. A leírtak még nem is adnak teljes képet a tervbe vett főbb utakról, melyek mai szemmel nézve meglehetősen soknak látszanak, néhány évképzelése mellett szól egyébként az az érv tó, hogy Pécs már így tó elég hosszan elnyúlt kelet-nyugati irányban, s ha azt még tovább hosszabbítanánk avval, hogy odatelepítenénk az új üzemeket, meglehetősen sok időt venne igénybe a munkahelyek megközelítése. A lakónegyedekkel párhuzamosan „futó” ipari övezettel elkerülhető ez. Mint várható volt, a terv állást foglalt abban, hogy regionális vízműre lesz majd szüksége a városnak, következésképp újabb dunai, vagy drávai vízvezetéket kell majd építeni. Bár nem tartozik szorosan, a tervhez, nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb kétSzámvetés 25 év találmányaiból Kilenc a tízezerből Laskagomba kukoricacsután — Vágás kés nélkül — A legnagyobb siker a Heller-Forgó lég kondenzációs berendezés Az elmúlt negyedszázadban több mint tízezer találmányt szabadalmaztak a magyar feltalálók. Szakembereink az elmúlt évek sorún számos nagyjelentőségű új műszaki megoldással lepték mag a világot. tized múlva viszont talán nem tó lesznek elegendőek. Északon házak, délen ipar Ma körülbelül 150 ezer ember él Pécsett, a tervezők pedig a 2. ütemben 210 ezer fővel számolnak. Hová helyezik el a 60 ezer embert? A válasz: Szigeti városrész, a rekonstrukció alá kerülő Budai városrész (a Balokány és északi szomszédai), Nyugat- Mecsek, Makár-aldal, a Kovács-teleptől nyugatra eső oldal, az űt és vasút között. Megjegyezték, hogy itt egy újabb Uránvárost lehetne felépíteni. Űjabb elhelyezésekre nyújt lehetőséget a Tettye és belváros rekonstrukciója, s nem utolsósorban a Megyeri kertváros, melynek közműalapozási munkái már folynak. Amint látjuk, a tervezők a Megyeri kertvárost meg néhány kisebb új lakótelepet kivéve még most tó „bűvös” határnak tartják a vasútvonalat, holott attól délre tó épülhetnének lakótelepek. Megjegyezték azonban, hogy helyet kell hagyni az iparnak tó, hiszen a város iparszerkezete meglehetősen egyoldalú még, intenzív ipartelepítésre lesz majd szükség. Erre — a város távlati tervének jóváhagyása után — újabb terv készül majd. A tervezők — északon a városrészek, délen az ipar — elA Makár-oldal vágányú vasúttal kell össze- — kötni a fővárost és Pécset. S még egy: a szakemberek helikopter repülőteret kívánnak elhelyezni a jelenlegi Agrária Keményítőgyár, illetve temető között. Bár a VÁTI külön baranyai régiótervet készít Pesten Pécs távlati terve készítése kapcsán is „körül kellett nézni” Pécs övezetében. A tervezők meg tó tették ezt, s azt tapasztalták például, hogy Kozármtóleny lakossága nemcsak növekszik, hanem az átlagnál gyorsabban cserélődik. Egy agglomeráció Minden jel arra mutat, hogy a Pécset övező falvak átmenő állomást jelentenek sok faluról városba áramlók számára. Bizonyos fokig Szentlőrinc is, s különösen Pellérd, Kozármtóleny, Bo- gád, Nagykozár stb. hovatovább ún. zsilipközséggé válik. Ilyen zsilipközségek egyébként minden nagyobb város körül ki szoktak alakulni, s van ahol már-már várossá nőnek, mint Budapest szomszédságában Érd. Így alakulnak ki a település- halmazok, vagy ahogy a szakemberek mondják: agglomerációk. Bár Pécs és Komló két külön város, gyakorlatilag már ez tó egy agglomerációt képez, mely körül további ki- sebb-nagyobb „összesűrűsödé- sek” keletkeznek. Magyar László Pónik Harkányban Hortobágynak vetély- társa támadt a Dunántúlon. A Siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Tsz ménest alakított ki, ahol sportlovakat tenyésztenek, csikókat nevelnek és idomítanak, s emellett vendégeket is fogadnak lo- vasbemutatpkra, lovaglásra és kocsizásrá. A „ten- kesaljai „Hortobágy” rövid idő alatt népszerűvé vált a turisták — főleg a külföldiek — körében. Az utazási irodákkal történt megállapodás alapján az idei nyáron már sok turista ismerkedett meg a tenkesaljai csikósvilággal. A termelőszövetkezet pónitenyésztéssel is foglalkozik. A kedves lovacskákat elsősorban a harkányi fürdőközönség szolgálatába állítják majd: gyerekek lovagolhatnak rajtuk és kis kocsikat húznak a sétányokon. Egyike a legnagyobb sikert befutott találmányoknak a Heller László és Forgó .László mérnökök szerkesztette légkondenzációs berendezés. A két szakember új utakat nyitott meg az erőműépítkezésekben és az ipar- telepítésben egyaránt. Módszerük alkalmazásával olyan területen is létesíthetők erőművek, ipari objektümok, ahol a korábbi módszerek alkalmazása mellett, nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hűtővíz. A találmány nagy értékét igazolja, hogy a módszer felhasználásával Angliában és az NSZK- ban már atomerőműveket helyeztek üzembe, a Heller— Forgó-féle eljárást vezetik be a Szovjetunióban, az NDK-ban, és több más országban épülő új erőműveknél. Az Egyesült Államokban és Kanadában, Japánban és Ausztráliában egya- -ánt alkalmazni kívánják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály találmánya, a bioplaszt, a felszívódó sebészeti műanyag, méltán keltett nagy érdeklődést külföldön is, hiszen új alapokra helyezte a sebészeti műtéti technikát. A bioplasztok emberi vérfehérjéből előállított műanyagszerű termékek, s különleges tulajdonságuk, hogy az élő szervezetbe beültetve a regenerációs folyamatok irányítására használhatók fel, majd felszívódnak — nyomtalanul eltűnnek. Felszívódási idejük kémiai kezeléssel — a beteg testrész gyógyulásától függően szabályozható. Több külföldi, köztük japán és svájci cég vásárolta meg két magyar mérnök, Veress Ferenc és Veress Gergely talá’mányának licen- cét, amellyel bármilyen alakú fémrudak forgácsolás nélkül darabolhatok. A berendezés kés nélkül, az anyagok belső szerkezetében létrehozott feszültséggel „vág”. Olyan pontosan dolgozik, hogy a vágás felülete tükörsima marad, semmiféle utó- megmurÍKálásra nincs szükség. Szabó István görgősekéje — nyugodtan mondhatjuk — a szántás évezredes technikáját forradalmasító mező- gazdasági szerszám hosszú évek óta izgalomban tartotta nemcsak a műszaki szakértőket, hanem a széles közvéleményt is. A szükséges átalakításokkal, finomításokkal lényegében a vita is lezárult, s megkezdődött e nagy jövő előtt álló szerszám sorozatgyártása. A különleges eke alkalmazásával kétszer nagyobb területet lehet felszántani, s ugyanekkor a vonóerő szükséglet is 30—40 százalékkal csökken. Legnagyobb előnye azonban abban rejlik, hogy .szántás után nincs szükség tárcsázásra, boronálásra, mert az új típusú eke mindezt egyetlen műveletben elvégzi. A világ minden országából érdeklődnek az új eke iránt, és számos államban már megkezdődtek a próbák. Egy másik nagyjelentőségű találmányt a törökszentmiklósi Arany Kalász Tsz két vezetője, Lakatos László tsz-elnök és Baranyi József laborvezető dolgozták ki, akik gyümölcsérés-mérő készüléket szerkesztettek. Berendezésükkel — amely aranyérmet nyert a brüsszeli találmányi világkiállításon — meghatározható a különböző gyümölcsök tároláshoz legkedvezőbb érési foka. Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter találmánya a Hydrop-berendezés, amely talajvizek, tavak és a tenger felszíne alatt található ásványi anyagok kiemelésére alkalmas.. Munkába állítása új területeken nyitja meg a bányászat lehetőségét. Ugyancsak nagyjelentőségű találmány a Hal- dex néven már a világ szak- irodalmába is bevonult eljárás a meddőhányók hasznosítására. Alkalmazásával, az évtizedek óta felgyülemlett meddőhányók feldolgozásával értékes tüzelőanyagot választhatunk ki, a visz- szamaradó melléktermékeket pedig építőipari alapanyagként dolgozhatják fel. Az élelmezési problémák megoldásához nyújt nagy előrelépést a közelmúltban bejelentett laskagomba termesztési eljárás. Ennek lényege: az értéktelen kukoricacsutkán ízletes, fehér- jedús gombát termesztetek, csekély anyagi ráfordítással. Három hét alatt 100 kilogramm kukorica-csutkáról körülbelül 80 kiló gombát „arathatnak”. Az eljárást már a csehszlovákok és az osztrákok is átvették, Nyu- gat-Németországban, a Bene- lux-államokban, az Egyesült Államokban, és Mexikóban is be akarják vezetni. Nagy jelentőségű találmány Gál Pál úgynevezett alumínium lágyforrasztása is, amely néhány hónap alatt világszenzációt keltett. Módszerével az alumíniumot más fémekkel lehet összeforrasztani. E találmánynak szinte forradalmasító szerepe van a hőkicserélő iparban, ahol az acélt és a réz alkatrészeket alumíniummal helyettesíthetik; Japántól Amerikáig, számos cég jelentette be vásárlási szándékát a találmány licencére. Utazó fiatalok A csöppnyi szoba csupa polc, rajtuk tervszerű hanyagsággal szanaszét heverő könyvek. Az ajtóval szemben az egyik polcról két- ökölnyi idétlen agyagmalac vigyorog rám, nyakában zsinóron kis tábla: „Varsó”. — Ez az én módszerem. Gyerekesnek tűnik, de nem érdekes, lényeg az, hogy eddig sikerült összeszednem a pénzt. Varsó is szépen hízik már. Az lesz a következő utam. — Merre jártál a világban? — A szomszédok közül már csak Lengyelország van hátra, másutt mindenütt voltam. Évente egy utat tervezek, arra is éppen elég ösz- szeszedni a pénzt — mondja Kovács Péter, húszéves technikus. — Hogyan utazol? — Vagy a barátommal, vagy szólóban. Társasutazással nem megyek. — Én minden útra készülök, — ott balra láthatod a könyveket, — és már itthon jóelőre szelektálom a látnivalókat. Azt nézem meg, MIÉRT MENTEK, MIT LÁTTÁK! ami jellemző egy országból vagy városból, no meg azt, ami engem érdekel. — Mi érdekel? — A modern festészet. Arra mindig szorítok időt. Magam is mázolgatok egy kicsit. Ja, és még egy, amiért inkább szólóban megyek. Szeretem megismerni az embereket is, már amennyire két- három hét alatt lehet. De mégis más így a kontaktus, mint zárt rendben, előkelő idegenként vonulászni. — Nyugati utat nem tervezel? — De igen. Csakhogy én az országhatárt úgy léptem át, hogy itthon már mindent ismertem, amit érdemes megnézni hazánkban. Nagyon sok helyre eljutottam az iskolai kirándulásokon, néhány városba kerékpárral mentünk a barátommal, a többi helyekre pedig vagy a szerencse vagy a pénz vitt el. Szóval azt akarom csak mondani, hogy addig nem megyek messzebb, .míg a környéket nem ismerem. Igaz, Bécsbe elmehettem volna már... — és Béccsel is fogom majd kezdeni, talán egy két év múlva. M. I. tizenkilenc éves kislány, adminisztrátor. A közelmúltban tért haza egy társasutazásról, — az NDK-ban járt, autóbusznyi ».társával együtt. Az út nem volt éppen olcsó, adminisztrátori fizetéséből majd egy évig spórolt, míg összejött a pénz. — Merre jártak? — Drezdában és még sokfelé. Nagyon szép volt. — És mit látott? — Sokmindent. Azt igy nem lehet elmondani... — Weimarban jártak? — Igen. — Buchenwald? — Melyik is az? Ja, ahol a koncentrációs tábor volt. Az borzasztó. — Mi volt az út legnagyobb élménye?* — Egyik este eltévedtünk Drezdában. Alaposan megnyúlt srác, kicsit hevesbeszédű. Olykor, ha észreveszi magát lefékezi a mondatokat. — Engem a haverok hülyének tartanak, mert olyan sok pénzem megy el utazásra, aztán még egy göncöt se hozok magamnak. Azt mondják, elment az eszem, azért fizetni, amit még megfogni sem lehet, meg hogy ne csináljam olyan fene okosnak magam. Jó, van ebben igazság, nem értek én a mindenféle stílu- sokhoz, meg őszintén szólva van amikor a múzeumban is unatkozom, de akkor is nagyon érdekel az egész. Attól, hogy nem értek hozzá, még tetszhet, nem igaz? Szerintem egy épület, vagy híd akkor is lehet szép, és meg tó maradhat a fejemben, ha nem tudom milyen stílusban építették. — És emlékszel ilyenre? — Igen. Például a szófiai aranytemplom. Vagy egy még csodálatosabb, a rilai kolostor. — Hol jártál eddig? — Bulgáriában és Csehszlovákiában. — Most hová készülsz? — Az idén sehova. Jövőre majd megyek az NDK-ba. Tényleg sok pénzbe' kerülnek ezek az utak. Hallottam egy barátomtól, a németek úgy oldják meg a dolgot, hogy az idegenforgalmi helyeken nyáron is nyitva tartják a kollégiumokat, ahol a fiatalok nagyon olcsón szállást kaphatnak. Jó lenne ezt nálunk is így csinálni, aztán azt mondani a lengyeleknek, cseheknek meg a jugóknak, hogy csináljuk cserébe. Nektek mi adunk olcsó szállást, meg talán kaját is, ti meg adtok a mi fiataljainknak. Hát nem lehetne megcsinálni? D. fiú J. ) 1
