Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

t If75. an^uszfus 11. DUNÁNTÜLI NAPLÓ Milyen lesz a 210 ezer lakosú Pécs? Űj városrészeh, 60 ezer ember számára Négy nyomsávos főúthálózat Vannak, akik íróasztalnál kiagyalt ábrándoknak tart­ják a városok jövőjét felvá­zoló távlati terveket, melye­ket túlságosan komolyan ven­ni nem szabad. Pedig a ter­vezők, egy bizonyos időhatá­ron belül és persze a kor­szerű tudományos eszközök birtokában meglehetősen pon­tosan meg tudják „jósolni” a jövő főbb körvonalait. Ezt bizonyítja Pécs legújabb ál­talános rendezési terve is. Elektronikus számítógéppel A Kiss Dénes tervezőmér­nök útmutatásával készülő terv az ősz folyamán kerül a kormány elé jóváhagyásra. Mit is tartalmaz e terv, mi­lyen javaslatokkal fordulnak a kormányhoz? Ezt kérdez­tük Papp József tervezőmér­nöktől, a Pécsi Tervező Vál­lalat városrendezési szakosz­tályának vezetőjétől és Tóth Zoltán városi főépítésztől, A terv 3 ütemre bontható: 170 ezer fő, 210 ezer lakos és 265—275 ezer ember. A kor­szerű távlati tervek készíté­sénél ugyanis ma már nem az évszámok az irányadók, hanem az, hogy milyen kö­vetelményeket állít egy adott lélekszám a város elé. További érdekessége a terv- készítésnek, hogy igénybe vet­ték az elektronikus számító­gépek segítségét is. Sokat kö­szönhetünk a gépnek, az mu­tatta ki például, hogy — 210 ezer lakosra tervezve — már csak 4 nyomsávos főútvona­lakat szabad építeni a város­ban, mint ahogy arra is vá­laszt adott, hogy meg kell építeni a Felszabadulás útját (Mohácsi utat) és Dömörka- put összekötő utat is. Mint ismert,, ez már. meg is kez­dődött, s egyelőre még nem -mindenki ismerte fel, hogy ez szükséges. Ugyanazok azon- ban, akik ma kissé értetlen­kedve figyelik az útépítési munkákat, elsőként szidnák ; a Városi Tanácsot, ha nem ; tudnának feljutni a Mecsekre 5ia Hunyadi utca forgalmi du- * gójában. Ezer lakos, 300 autó Mivel a Hunyadi utca már« »már elérkezett teljesítőképes- | sége végső határához, ezért fkell a Kelet-Mecseki út, s mint ahogy szükség lesz egy ' az Uránvárost a Mecsekkel közvetlenül összekötő útra is. Ez az út a Makár, Donátus, Bálics érintésével érné el a Magaslati utat. Ma a Szabadság úttól nyu­gatra 3, a Bem utcai villany- rendőrtől keletre csak egy kelet-nyugati irányú főútvo­nala van a városnak. Ezek már ma tó kevésnek bizo­nyulnak, a jövőben pedig minden közlekedést megbéní­tanánk, hiszen a tervezők 1000/300 gépkocsi aránnyal számolnak a távlatokban. Ez ugyan meglehetősen hihetet­lennek és távolinak tűnik még ma, de ne felejtsük el, hogy eddig minden hihetet­lennek látszó „autós adatot” felfelé korrigált az élet. Kelet-nyugati irányban a Skálái András utca folytatá­sában haladó ún. M6-os út veszi át a főforgalmat, meg­marad a jelenlegi Rákóczi út, MELEGVIZES KISKAZÁN 9. sz. Vasbolt, Pécs kiépül az Északi körút. Egy újabb kelet-nyugati irányú utat építenek a pellérdi út­ból kiindulva, a i Pécsi-víz és vasút között haladva érné el a Basamalom utcát, illetve a Tüskésrétet. További utat kell majd építeni közvetlenül a Mecsek lábánál, mellyel a Jakabhegytől kiindulva el lehet jutni Pécsbányáig. A leírtak még nem is ad­nak teljes képet a tervbe vett főbb utakról, melyek mai szemmel nézve meglehetősen soknak látszanak, néhány év­képzelése mellett szól egyéb­ként az az érv tó, hogy Pécs már így tó elég hosszan el­nyúlt kelet-nyugati irányban, s ha azt még tovább hosszab­bítanánk avval, hogy odate­lepítenénk az új üzemeket, meglehetősen sok időt venne igénybe a munkahelyek meg­közelítése. A lakónegyedek­kel párhuzamosan „futó” ipa­ri övezettel elkerülhető ez. Mint várható volt, a terv állást foglalt abban, hogy re­gionális vízműre lesz majd szüksége a városnak, követ­kezésképp újabb dunai, vagy drávai vízvezetéket kell majd építeni. Bár nem tartozik szorosan, a tervhez, nyilván­való, hogy előbb-utóbb két­Számvetés 25 év találmányaiból Kilenc a tízezerből Laskagomba kukoricacsután — Vágás kés nélkül — A legnagyobb siker a Heller-Forgó lég kondenzációs berendezés Az elmúlt negyedszázad­ban több mint tízezer talál­mányt szabadalmaztak a ma­gyar feltalálók. Szakembe­reink az elmúlt évek sorún számos nagyjelentőségű új műszaki megoldással lepték mag a világot. tized múlva viszont talán nem tó lesznek elegendőek. Északon házak, délen ipar Ma körülbelül 150 ezer em­ber él Pécsett, a tervezők pe­dig a 2. ütemben 210 ezer fő­vel számolnak. Hová helye­zik el a 60 ezer embert? A válasz: Szigeti városrész, a rekonstrukció alá kerülő Bu­dai városrész (a Balokány és északi szomszédai), Nyugat- Mecsek, Makár-aldal, a Ko­vács-teleptől nyugatra eső ol­dal, az űt és vasút között. Megjegyezték, hogy itt egy újabb Uránvárost lehetne fel­építeni. Űjabb elhelyezések­re nyújt lehetőséget a Tettye és belváros rekonstrukciója, s nem utolsósorban a Megye­ri kertváros, melynek közmű­alapozási munkái már foly­nak. Amint látjuk, a tervezők a Megyeri kertvárost meg né­hány kisebb új lakótelepet kivéve még most tó „bűvös” határnak tartják a vasútvo­nalat, holott attól délre tó épülhetnének lakótelepek. Megjegyezték azonban, hogy helyet kell hagyni az iparnak tó, hiszen a város iparszer­kezete meglehetősen egyolda­lú még, intenzív ipartelepí­tésre lesz majd szükség. Er­re — a város távlati tervé­nek jóváhagyása után — újabb terv készül majd. A tervezők — északon a város­részek, délen az ipar — el­A Makár-oldal vágányú vasúttal kell össze- — kötni a fővárost és Pécset. S még egy: a szakemberek helikopter repülőteret kíván­nak elhelyezni a jelenlegi Agrária Keményítőgyár, illet­ve temető között. Bár a VÁTI külön bara­nyai régiótervet készít Pesten Pécs távlati terve készítése kapcsán is „körül kellett néz­ni” Pécs övezetében. A ter­vezők meg tó tették ezt, s azt tapasztalták például, hogy Kozármtóleny lakossága nem­csak növekszik, hanem az át­lagnál gyorsabban cserélődik. Egy agglomeráció Minden jel arra mutat, hogy a Pécset övező falvak átmenő állomást jelentenek sok faluról városba áramlók számára. Bizonyos fokig Szentlőrinc is, s különösen Pellérd, Kozármtóleny, Bo- gád, Nagykozár stb. hovato­vább ún. zsilipközséggé vá­lik. Ilyen zsilipközségek egyébként minden nagyobb város körül ki szoktak ala­kulni, s van ahol már-már várossá nőnek, mint Buda­pest szomszédságában Érd. Így alakulnak ki a település- halmazok, vagy ahogy a szak­emberek mondják: agglome­rációk. Bár Pécs és Komló két kü­lön város, gyakorlatilag már ez tó egy agglomerációt ké­pez, mely körül további ki- sebb-nagyobb „összesűrűsödé- sek” keletkeznek. Magyar László Pónik Harkányban Hortobágynak vetély- társa támadt a Dunántú­lon. A Siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Tsz ménest alakított ki, ahol sportlovakat tenyésztenek, csikókat nevelnek és ido­mítanak, s emellett ven­dégeket is fogadnak lo- vasbemutatpkra, lovaglás­ra és kocsizásrá. A „ten- kesaljai „Hortobágy” rövid idő alatt népszerűvé vált a turisták — főleg a kül­földiek — körében. Az utazási irodákkal történt megállapodás alapján az idei nyáron már sok tu­rista ismerkedett meg a tenkesaljai csikósvilággal. A termelőszövetkezet pónitenyésztéssel is fog­lalkozik. A kedves lovacs­kákat elsősorban a har­kányi fürdőközönség szol­gálatába állítják majd: gyerekek lovagolhatnak rajtuk és kis kocsikat húznak a sétányokon. Egyike a legnagyobb si­kert befutott találmányok­nak a Heller László és Forgó .László mérnökök szerkesz­tette légkondenzációs beren­dezés. A két szakember új utakat nyitott meg az erő­műépítkezésekben és az ipar- telepítésben egyaránt. Mód­szerük alkalmazásával olyan területen is létesíthetők erő­művek, ipari objektümok, ahol a korábbi módszerek alkalmazása mellett, nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hűtővíz. A talál­mány nagy értékét igazolja, hogy a módszer felhasználá­sával Angliában és az NSZK- ban már atomerőműveket helyeztek üzembe, a Heller— Forgó-féle eljárást vezetik be a Szovjetunióban, az NDK-ban, és több más or­szágban épülő új erőművek­nél. Az Egyesült Államok­ban és Kanadában, Japán­ban és Ausztráliában egya- -ánt alkalmazni kívánják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály ta­lálmánya, a bioplaszt, a fel­szívódó sebészeti műanyag, méltán keltett nagy érdek­lődést külföldön is, hiszen új alapokra helyezte a sebé­szeti műtéti technikát. A bioplasztok emberi vérfehér­jéből előállított műanyagsze­rű termékek, s különleges tulajdonságuk, hogy az élő szervezetbe beültetve a rege­nerációs folyamatok irányí­tására használhatók fel, majd felszívódnak — nyomtalanul eltűnnek. Felszívódási ide­jük kémiai kezeléssel — a beteg testrész gyógyulásától függően szabályozható. Több külföldi, köztük ja­pán és svájci cég vásárolta meg két magyar mérnök, Veress Ferenc és Veress Gergely talá’mányának licen- cét, amellyel bármilyen ala­kú fémrudak forgácsolás nélkül darabolhatok. A be­rendezés kés nélkül, az anya­gok belső szerkezetében lét­rehozott feszültséggel „vág”. Olyan pontosan dolgozik, hogy a vágás felülete tükör­sima marad, semmiféle utó- megmurÍKálásra nincs szük­ség. Szabó István görgősekéje — nyugodtan mondhatjuk — a szántás évezredes techni­káját forradalmasító mező- gazdasági szerszám hosszú évek óta izgalomban tartot­ta nemcsak a műszaki szak­értőket, hanem a széles köz­véleményt is. A szükséges átalakításokkal, finomítások­kal lényegében a vita is le­zárult, s megkezdődött e nagy jövő előtt álló szer­szám sorozatgyártása. A kü­lönleges eke alkalmazásával kétszer nagyobb területet lehet felszántani, s ugyan­ekkor a vonóerő szükséglet is 30—40 százalékkal csök­ken. Legnagyobb előnye azonban abban rejlik, hogy .szántás után nincs szükség tárcsázásra, boronálásra, mert az új típusú eke mind­ezt egyetlen műveletben el­végzi. A világ minden or­szágából érdeklődnek az új eke iránt, és számos állam­ban már megkezdődtek a próbák. Egy másik nagyjelentősé­gű találmányt a törökszent­miklósi Arany Kalász Tsz két vezetője, Lakatos László tsz-elnök és Baranyi József laborvezető dolgozták ki, akik gyümölcsérés-mérő ké­szüléket szerkesztettek. Be­rendezésükkel — amely aranyérmet nyert a brüsszeli találmányi világkiállításon — meghatározható a külön­böző gyümölcsök tároláshoz legkedvezőbb érési foka. Dr. Lévárdi Ferenc, ne­hézipari miniszter találmá­nya a Hydrop-berendezés, amely talajvizek, tavak és a tenger felszíne alatt talál­ható ásványi anyagok ki­emelésére alkalmas.. Munká­ba állítása új területeken nyitja meg a bányászat lehe­tőségét. Ugyancsak nagyje­lentőségű találmány a Hal- dex néven már a világ szak- irodalmába is bevonult el­járás a meddőhányók hasz­nosítására. Alkalmazásával, az évtizedek óta felgyülem­lett meddőhányók feldolgo­zásával értékes tüzelőanya­got választhatunk ki, a visz- szamaradó melléktermékeket pedig építőipari alapanyag­ként dolgozhatják fel. Az élelmezési problémák megoldásához nyújt nagy előrelépést a közelmúltban bejelentett laskagomba ter­mesztési eljárás. Ennek lé­nyege: az értéktelen kuko­ricacsutkán ízletes, fehér- jedús gombát termesztetek, csekély anyagi ráfordítással. Három hét alatt 100 kilo­gramm kukorica-csutkáról körülbelül 80 kiló gombát „arathatnak”. Az eljárást már a csehszlovákok és az osztrákok is átvették, Nyu- gat-Németországban, a Bene- lux-államokban, az Egyesült Államokban, és Mexikóban is be akarják vezetni. Nagy jelentőségű talál­mány Gál Pál úgynevezett alumínium lágyforrasztása is, amely néhány hónap alatt világszenzációt keltett. Mód­szerével az alumíniumot más fémekkel lehet össze­forrasztani. E találmánynak szinte forradalmasító szerepe van a hőkicserélő iparban, ahol az acélt és a réz alkat­részeket alumíniummal he­lyettesíthetik; Japántól Ame­rikáig, számos cég jelentette be vásárlási szándékát a ta­lálmány licencére. Utazó fiatalok A csöppnyi szoba csupa polc, rajtuk tervszerű ha­nyagsággal szanaszét heverő könyvek. Az ajtóval szem­ben az egyik polcról két- ökölnyi idétlen agyagma­lac vigyorog rám, nyakában zsinóron kis tábla: „Varsó”. — Ez az én módszerem. Gyerekesnek tűnik, de nem érdekes, lényeg az, hogy ed­dig sikerült összeszednem a pénzt. Varsó is szépen hí­zik már. Az lesz a következő utam. — Merre jártál a világban? — A szomszédok közül már csak Lengyelország van hátra, másutt mindenütt vol­tam. Évente egy utat terve­zek, arra is éppen elég ösz- szeszedni a pénzt — mondja Kovács Péter, húszéves tech­nikus. — Hogyan utazol? — Vagy a barátommal, vagy szólóban. Társasutazás­sal nem megyek. — Én minden útra készü­lök, — ott balra láthatod a könyveket, — és már itthon jóelőre szelektálom a látni­valókat. Azt nézem meg, MIÉRT MENTEK, MIT LÁTTÁK! ami jellemző egy országból vagy városból, no meg azt, ami engem érdekel. — Mi érdekel? — A modern festészet. Ar­ra mindig szorítok időt. Magam is mázolgatok egy ki­csit. Ja, és még egy, amiért inkább szólóban megyek. Sze­retem megismerni az embe­reket is, már amennyire két- három hét alatt lehet. De mégis más így a kontaktus, mint zárt rendben, előkelő idegenként vonulászni. — Nyugati utat nem ter­vezel? — De igen. Csakhogy én az országhatárt úgy léptem át, hogy itthon már mindent ismertem, amit érdemes meg­nézni hazánkban. Nagyon sok helyre eljutottam az iskolai kirándulásokon, néhány vá­rosba kerékpárral mentünk a barátommal, a többi helyekre pedig vagy a szerencse vagy a pénz vitt el. Szóval azt akarom csak mondani, hogy addig nem megyek messzebb, .míg a környéket nem isme­rem. Igaz, Bécsbe elmehet­tem volna már... — és Béccsel is fogom majd kez­deni, talán egy két év múlva. M. I. tizenkilenc éves kis­lány, adminisztrátor. A kö­zelmúltban tért haza egy tár­sasutazásról, — az NDK-ban járt, autóbusznyi ».társával együtt. Az út nem volt ép­pen olcsó, adminisztrátori fi­zetéséből majd egy évig spó­rolt, míg összejött a pénz. — Merre jártak? — Drezdában és még sok­felé. Nagyon szép volt. — És mit látott? — Sokmindent. Azt igy nem lehet elmondani... — Weimarban jártak? — Igen. — Buchenwald? — Melyik is az? Ja, ahol a koncentrációs tábor volt. Az borzasztó. — Mi volt az út legna­gyobb élménye?* — Egyik este eltévedtünk Drezdában. Alaposan megnyúlt srác, kicsit hevesbeszédű. Olykor, ha észreveszi magát lefékezi a mondatokat. — Engem a haverok hülyé­nek tartanak, mert olyan sok pénzem megy el utazásra, aztán még egy göncöt se ho­zok magamnak. Azt mondják, elment az eszem, azért fizet­ni, amit még megfogni sem lehet, meg hogy ne csináljam olyan fene okosnak magam. Jó, van ebben igazság, nem értek én a mindenféle stílu- sokhoz, meg őszintén szólva van amikor a múzeumban is unatkozom, de akkor is na­gyon érdekel az egész. Attól, hogy nem értek hozzá, még tetszhet, nem igaz? Szerintem egy épület, vagy híd akkor is lehet szép, és meg tó marad­hat a fejemben, ha nem tu­dom milyen stílusban építet­ték. — És emlékszel ilyenre? — Igen. Például a szófiai aranytemplom. Vagy egy még csodálatosabb, a rilai kolos­tor. — Hol jártál eddig? — Bulgáriában és Cseh­szlovákiában. — Most hová készülsz? — Az idén sehova. Jövőre majd megyek az NDK-ba. Tényleg sok pénzbe' kerülnek ezek az utak. Hallottam egy barátomtól, a németek úgy oldják meg a dolgot, hogy az idegenforgalmi helyeken nyá­ron is nyitva tartják a kol­légiumokat, ahol a fiatalok nagyon olcsón szállást kaphat­nak. Jó lenne ezt nálunk is így csinálni, aztán azt mon­dani a lengyeleknek, csehek­nek meg a jugóknak, hogy csináljuk cserébe. Nektek mi adunk olcsó szállást, meg ta­lán kaját is, ti meg adtok a mi fiataljainknak. Hát nem lehetne megcsinálni? D. fiú J. ) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom