Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
Ära: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXVII. évfolyam, 183. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. augusztus 6., csütörtök A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti 1970 első félévéről Nyolc százalékkal nőttek a lakosság készpénzbevételei Hirosima üzenete H irosima neve immár szimbólum: nincs iskolásgyerek, aki ne tudná, ne tanulta volna történelemből, hogy negyedszázada ennek a szerencsétlen sorsú japán városnak a lakossága lett az első atombomba-támadás eleven célpontja. Rájuk, Hirosima halottai- ra. s a lappangó stroncium- halál félelmét magukban hordozó túlélőkre emlékezünk ma: és arra, hogy miért kell sokuknak még mindig — elpusztulnak. Huszonöt év múltán annyira bizonyítottan nyilvánvaló, hogy immár az amerikai történettudomány ismert művelői sem tagadják: a hirosi- mai — majd néhány nap múlva a nagasaki — atombombával az Egyesült Államok trumani hadvezetése nem a háborút rövidítette meg, hanem a későbbi hidegháborút robbantotta ki. A célpont ugyan Hirosima volt, de — a politikai címzett a Szovjetunió. Azon a huszonöt év előtti augusztus 6-án az Egyesült Államok az „atom- zsarqlás” néven ismert kurzust nyitotta meg, s vele óhatatlanul azt a folyamatot, amely a második világháború utáni fegyverkezési versenyhez vezetett. Hirosima ezért arra is figyelmeztet, hogy ki kényszerítette a világra ezt a veszélyekkel terhes versenyfutást. E zen a mai évfordulón, amikor hol helsinki, hol bécsi székhelyekkel a rakétafegyverkezés korlátozásáról tárgyal a két szuper- hatalom, különösen szembeötlő, mennyire hiábavaló volt Hirosima emberáldozata. A washingtoni számításokat keresztülhúzta az idő: helyesebben a szovjet haditechnika. A szocialista nagyhatalom — s vele szövetségeseinek közössége — immár régóta nem áll védtelenül az amerikai atomfenyegetéssel szemben. Mi több: ereje — nukleáris ütőereje is — olyan kényszerítő körülmény, amely a békés egymás mellett élés elfogadására szorítja az imperialista hatalmakat. Az „atompatt”-nak, ha szabad így mondani, ez az egyetlen jótékony hatása. Hirosima atombombázásának évfordulóján különösen időszerűnek érezzük a Szovjetunió és a többi szocialista ország által szorgalmazott leszerelési intézkedéseket, s azt a kívánságot, hogy az amerikai hadiipari nagytőke végül ne torpedózhassa meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai fegyverzet korlátozásának tárgyában folyó tárgyalásokat. Hirosima üzenetének, a „soha többé” valóra váltásának záloga az emberiség fennmaradásának kulcsa ma inkább mint bármikor: a felelős cselekvés. 904 lakást adtak át hat hónap alatt Az ipar termelése csupán 1,7 százalékkal emelkedett — Ötvenmilliós veszteség a munkaerő-vándorlás miatt A lakosság készpénzbevételei — az MNB kifizetései alapján — 1970. I. félévben több mint 8 százalékkal haladták meg az 1969. I. félévi bevételeiket. A nyereségrészesedések második negyedévben történő kifizetése, valamint a részleges bér- és nyugdijrendezések következtében a lakossági pénzbevételek növekedése a féléven belül a második negyedévben erőteljesebb volt. A munkás-alkalmazotti bérkifizetések mérsékeltebb ütemben emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, féléves szinten 6.8 százalékkal haladták meg azt. A termelő ágazatokban átlagosan 3 százalékkal bővült a foglalkoztatás, az átlagos keresetek az előző évinél mintegy 4 százalékkal magasabbak. A paraszti lakosság kész- pénzbevételei jelentősen meghaladták az előző évit, 14 százalékkal magasabbak a tavalyinál. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 17—18 százalékkal — nőttek a termékértékesítésből származó bevételek. Gazdagabb árukínálat A jövedelemnövekedés mértékét meghaladja a kiskereskedelmi áruforgalom emelkedése, mégis — figyelembe- véve az árualapokban jelentkező kisebb-nagyobb hiányosságokat, melyek a vásárlóerő kismértékű visszatartását okozhatják — megyénkben a takarékbetétállomány növekedése jelentős, 13 százalékkal magasabb, mint 1969 év végén volt, s megközelítően másfél milliárd forintot tesz ki. A megye kiskereskedelmi hálózatában forgalmazott áruk értéke fogyasztói folyóáron számítva 1970 első félévében meghaladta a 2.5 milliárd forintot, amely 11.7 százalékkal több az előző év első félévénél. Az egyes árufőcsoportok forgalma a korábbiaktól eltérően alakult. Élelmiszerekből az értékesítés, és a vendéglátás bevételei mintegy 5 százalékkal haladták meg a bázis időszak forgalmát. Valamelyest nagyobb az előfizetéses étkezésből származó bevételek aránya, a többlet azonban csak mintegy 4 millió forint, ennek is egy része az ételárak emelkedéséből adódik. Az élelmiszerek árukínálata a hús- és a hentesáruk kivételével többnyire az igényeknek megfelelt, az idényáras élelmiszercikkek árai összességükben kedvezőbbek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a megyére számított árindex 10—12 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül is legkedvezőbben a gyümölcsárak alakultak, de olcsóbb volt a tojás, a burgonya is. Ugyanakkor a zöldfélék árai lényegesen meghaladták az előző évit. A ruházati cikkek forgalma 10 százalékkal nőtt, a ruházati kereskedelem felkészülése, árualapokkal való ellátottsága jobb volt az előző évinél, azonban választéki és mennyisági hiányosságok miatt továbbra sem elégíthető ki a kereslet az igényeknek megfelelően, például felső kötöttáruból, öles férfi és női cipőkből, gyermekcipőkből és férfi fehérneműből. ; Az átlagos fejlődést erősen meghaladóan — 22 százalékkal — magasabb a vegyesiparcikkek forgalma. Az I. negyedévre vonatkozó összehasonlítások alapján Baranya megye Budapestet is megelőzve, a megyék között az első helyet foglalja el a vegyesiparcikkek forgalomnövekedési ütemének rangsorát tekintve. A vegyesiparcikkek forgalmán belül 18 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A televízió, hűtőszekrény, centrifuga, mosógép értékesítése (Folytatás a 3. oldalon) Alkotmányunk ünnepére készül az ország Változatos eseménysorozat az államalapító I. István születésének ezeréves évfordulója alkalmából Sajtótájékoztatón ismertették szerdán az országos programját azoknak az ünnepségeknek, amelyek az alkotmány törvénybe iktatásának 21. évfordulójához és az államalapító király, I. István születésének ezeréves jubileumához kapcsolódnak. A sokrétűnek ígérkező eseményekről, rendezvényekről Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára adott tájékoztatást. Eszerint az augusztus 20-hoz kapcsolódó program a hagyományosnál is gazdagabb lesz, mintegy folytatásaként a felszabadulás negyedszázados jubileumi megemlékezéseinek. .Székesfehérvároft lesz az ünnepségek nyitánya Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mond ünnepi beszédet azon a nagygyűlésen, amelyet augusztus 19- én Székesfehérvárott rendeznek. Ez lesz az országos ünnepségsorozat megnyitó eseménye. Részt vesznek ezen az eseményen a magyarországi egyházak magas rangú képviselői is. Több megyei nagygyűlés szerepel a programban : Tatán Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kalocsán Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kisújszálláson dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Balassagyarmaton dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lesz a megyei ün- j népség szónoka. A budai várban augusztus 20-án megkoszorúzzák I. István szobrát a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vezetői. Vidéken is mindenütt koszorúkat helyeznek el a megyei népfront-bizottságok képviselői az államalapító király szobrain. Az ünnepnap reggelén — 9 órakor — az ország valamennyi katolikus és protestáns templomában egyszerre megkondulnak a harangok, jelezve, hogy a Bazilikában főpapi ünnepi nagymisét celebrálnak. Ezt követően az egyházmegyékben is szentmisét tartanak a megyéspüspökök a székesegyházakban. Tudományos emlékülések, kiállítások sorozata is kapcsolódik I. István születésének évfordulójához. Történészek és más tudományágak képviselői, egyházi vezetők részvételével a Magyar Tudományos Akadémián. Az államalapító István király címmel tart előadást Bónis György, az állam- és jogtudományok doktora az első emlékülésen. A magyar államiság kezdeteiről, István király életművéről szóló előadások hangzanak el azon a tudományos eseményen, amelyet Székesfehérvárott rendeznek augusztus 15-én. A székesfehérvári István király múzeumban Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes nyitja meg azt a nagyszabású emlékkiállítást, amelynek anyagával I. István életművét reprezentálják. Mivel a millenniummal kapcsolatos megemlékezések több hónapon át tartanak. Az egyházi kiállítást István királyról ősszel láthatja majd a közönség: Esztergomban. A Műcsarnokban — augusztus 19-től — külföldön élő alkotók, összesen száz művész válogatott műveinek sokaságát sorakoztatják fel. Az új tanévben az első történelemórán minden általános és középiskolában megemlékeznek az államalapító királyról. Az I. István nevét viselő intézmények bensőséges eseményeket szerveznek a millenniumi időszakban. A Hazafias Népfront jóvoltából számos kiadványt kaphatnak kézhez az évforduló előkészítésében részt vevő aktivisták, pedagógusok. Már megjelent az az Első István király című népszerű-tudományos tanulmány, amelyet Bar- tha Antal történész készített. Plakátújság i$ készül — és (Folytatás a 2. oldalon) A terveket elfogadták Pécsi kórházak as NDK-nak A PTV sikeresen teljesítette eddigi legjelentősebb export vál la I ását Három lépcsőben, közel egy hónapon át folytak az átadás-átvételi tárgyalások. Az NDK-ban negyven, itt, Pécsett, közel húsz német szakember — orvosok, építészek, építők —, „vizsgáztatták” a PTV Köves Emil — vezette munkacsoportja által készített terveket — s az eredmény csillagos ötös lett. A Pécsi Tervező Vállalat maradéktalanul teljesítette eddigi legnagyobb szabású exportvállalását. Megkezdték a rostkender aratását megyénkben. A habard Béke Termelőszövetkezet egyik ötven katasztrális holdas tábláján vágják a rostnövényt. Mint ismeretes, néhány nagy magyar tervező vállalat, illetve intézet — a szellemi exportot bonyolító TES- CO Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, — néhány évvel ezelőtt nagyjelentőségű üzleteket kötött a Német Demokratikus Köztársaság több megyéjének beruházási szerveivel. A PTV lakótelepek, illetve kórházak tervezésére kapott megbízást. A kórházak Cottbus megye Lübben, illetve Weisswasser járásában kerülnek felépítésre, s mint azt Bálint János igazgató a munkálatok befejezése alkalmából adott rövid nyilatkozatában elmondotta: a legkorszerűbb kór- házépítési elvek alkalmazásával készültek. A tervezés, illetve előkészítés két évvel ezelőtt kezdődött. A tervezők több ízben jártak az NDK-ban, s a német fél képviselői is számos alkalommal felkeresték a vállalatot. Tervezői szempontból a sajátos német igények, szabványok és anyagok ismeretének hiánya okozta a legtöbb gondot. Köves Emil, Ybl-díjas az épületekről szólva elmondotta: előregyártott elemekből készülnek, s mindkettőt a rendkívül tömör alaprajz jellemzi. Számos helyiség kap mesterséges szellőztetést és világítást, s miután a kórház minden osztálya rendkívül magas szinten gépesített, illetve műszer rezett, építészeti szempontból a gyártervezési feladathoz állt legközelebb ez a munka. A pécsi tervezők az elmúlt években országos hírnevet szereztek kórházaikkal. A PTV műtermeiben készült egyebek mellett a nagyatádi, a dombóvári, a siófoki és a pincehelyi kórház, ez a mostani feladat azonban ennek ellenére teljesen új volt: hazánkban még egyetlen egészségügyi létesítményt sem építettek teljes egészében előregyártott szerkezetekből. Az erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt nagy sikernek elkönyvelhető munkák befejezése után — a két kórház tervezői díja 10 millió forint —, a PTV továbbra is kapcsolatban marad az NDK-val: 1973-ig — folyamatosan —, lakótelepeket szállítanak különböző vidéki városoknak. Az export feladatokkal és tervekkel kapcsolatban Bálint János ez alkalommal is leszögezte: a vállalat a hazai, azon belül is a pécs-baranyai igények kielégítését tartja a legfontosabbnak, véleményük szerint azonban a szellemi export lehetőségéről nem szabad lemondani. Hosszabb távon a hazai tervező kapacitás feltétlenül nagyobbnak bizonyul majd a belföldi igényeknél — a megfelelő hídfőállások kialakítása tehát nemcsak vállalati, de népgazdasági érdek is.
