Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

1970. augusztus 1. DUNANTÜLI napló 5 Záróünnepségei ért védett a Xll nyári szabadegyetem A Tanárképző Főiskola ma reggel elnéptelenedett. A XII. népek barátsága nyári szabadegyetem tíz országból összesereglett mintegy 200 hallgatója kéthetes szép programja után búcsút mon­dott, és ma elutazott Pécs­ről. A tegnap esti záróünnep­ségen utoljára egybegyűlt hallgatókat Právicz Lajos, a TIT megyei főtitkára köszön­tötte a főiskola dísztermé­ben. Az ünnepélyes zárszót Selymes Ferenc, főiskolai ta­nár, a szabadegyetem igaz­gatója mondotta el. Szólt a nyári szabadegyetem két fontos célkitűzéséről, eszmei tartalmáról. Egyfelől szeret­nénk a Föld minden részén jó barátokat szerezni ha­zánknak, ennek a tájnak, szülővárosunknak. Másfelől: a népek barátsága magasz­tos eszméjét szeretnénk ápol­ni ezzel, a nyári szabadegye­tem megújuló eseménysoro­zatával, programjával — mondotta egyebek között Ünnepi záró beszédét — amelyet lengyelül és néme­tül tolmácsoltak — az igaz­gatóság jókívánságaival fe­jezte be. Azzal a remény­nyel, hogy mielőbb viszont­láthatja Pécs kedves külföl­di vendégeit és mindazokat, akik érdeklődnek hazánk iránt — a következő nyáron, a XIII. nyári szabadegye­tem programján. A hallgatók nevében Mi- szinska Danuta varsói tanár­nő mondott köszönetét a rendezőknek, „örökre emlé­kezetes ez a két hét és ez a város, ahová mindannyian visszavágyunk” — mondotta. A vendégek közül Alfred Priess rostocki iskolaigazgató búcsúszavaiban hangsúlyoz­ta: — Megtanultuk szeretni az önök hazáját. A mielőbbi viszontlátásra!... A TIT megyei főtitkára végezetül bejelentette, hogy a mai nappal megindul a következő nyári szabadegye­tem szervezése. A részvevők hosszantartó tapssal fejezték ki köszönetüket, majd közös vidám baráti esttel zárult be véglegesen az idei nyári sza­badegyetem. — AZ UTÓBBI EVEKBEN rohamosan megnövekedett egyik legkedveltebb kirándu­lóhelyünk, a Duna-kanyar gépkocsi forgalma. Szűk, rosszállapotú útjai azonban már nem felelnek meg a meg­növekedett követelmények­nek. Az illetékesek azért el­határozták, hogy korszerűsí­tik a 11-es műutat. A munka megkezdődött: Csillaghegytől Szentendréig új nyomvonalat építenek. A Megyei Tanács vb-a elismerését fejezte ki a DEDASZ-nak Öt éy alatt 55 százalékkal nő a villamosenergia-fogyasztás Milyen lesz a megye vil­lamosipari fejlesztése az el­következendő 15 esztendő so­rán? — Ezt tárgyalta a Ba­ranya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága tegnapi ülé­sén. A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat átfogó, na­gyon alapos tanulmányt ter­jesztett a vb-ülés elé. Elöl­járóban rövid visszatekintést adott a DÉDÁSZ, a megye energiaellátásával kapcsola­tosan. Kuriózumként érdemes megemlíteni, hogy Pécsi vil­lamosítása 1894-ben kezdő­dött, kilencvenöt fogyasztó­val. Ma 370 ezer fogyasztóval számolnak a megyében — egyébként a megye villamo­sítását Í962-ben fejezték be. A DÉDÁSZ képviselői el­mondották, hogy a lakosság igényeinek növekedésével egyre több háztartási gép, rádió, televíziós készülék ke­rül forgalomba. Ehhez ener­giát kell biztosítani, csak­úgy, mint a megyei városai­nak közvilágítási rendszeré­nek korszerűsítéséhez. Utal­tak arra is, hogy a következő 15 esztendőben az energia- fogyasztást növeli majd az új Beremendi Cementművek, a Pécsi Húsüzem és majd a Pécsi Műszergyár belépése. Erre a DÉDÁSZ felkészült. A IV. ötéves tervben az egy fogyasztóra eső villamosener­gia mennyisége 55 ■ százalék­kal, az átlagos lakásfogyasz­tás 65 százalékkal növekszik. Ugyanebben az időszakban a DÉDÁSZ a meglévő villa­moshálózat felújítására és korszerűsítésére évenként kö­rülbelül 54 millió forintot fordít Ebből az összegből új transzformátor-állomások, il­letve 20, 10 és 0,4 kv-os há­lózat létesül. Ezenkívül a közvilágítás korszerűsítésére szintén több millió forintot fordítanak a megye városai­ban és nagyközségeiben. A beterjesztett tanulmány természetesen bőven foglal­kozott a feladatokkal, ame­lyeknek rögzítésére nincs al­kalmunk. A vita során azon­ban felmerült egy-két érde­kes kérdés. Az egyik az volt hogy — tekintettel a Gyön- gyösvisontai Erőmű gépeinek késedelmes beállítására — nem kell-e számítani az ener­giaellátás esetleges zavarai­ra. A szakemberek elmon­dották, hogy aggodalomra nincs okunk. Ugyanis a ma­gyar—osztrák energiacsere szerződés alapján energiát kapunk — csere alapon — az osztrákoktól. A másik forrás: energiát importálunk Szov­jetuniótól, még hozzá úgy, hogy a szovjet partnerek 1971 vége helyett, már az év ele­jén áramot adnak az ország­nak. Megyei problémaként felvetődött az is, hogy né­hány helység előbb utóbb el­néptelenedik az urbanizáció révén, ezért ezeknek a kis településeknek villamosítását mellőzni kell. A vb-ülés a vita után ha­tározatba foglalta elismerését a DÉDÁSZ eddigi tevékeny­ségét illetően. Munkába álltak az új diplomások Több mint hatezer betöltetlen állás Ezekben a napokban áll munkába az idén végzett több mint 11 000 ifjú diplo­más. A be nem töltött több mint 6000 állásban továbbra is ala­csonyabb képzettségű szak­emberekkel kénytelenek he­lyettesíteni a diplomásokat. Jelentős gond a pedagógus­hiány: 1300 katedra az idén is nélkülözi majd a szakkép­zett nevelőket. Különösen sok szakképzett óvónőt kell nélkülözni: az idén mintegy 400 álláshely marad betöltet­lenül az ország különböző óvodáiban. A meghirdetett mérnöki munkakörökből több mint kétezerbe nem jut műegyete­men végzett munkaerő. Je­lentős a közgadászhiány is: 1045 meghirdetett álláshely közül csupán 290-be jut szak­ember. Változatlanul kevés az orvosok száma is: 250-nel végeztek kevesebben, mint ahány álláshelyet meghirdet­tek. Néhány különleges csúcs is akadt az idei hiánylistán. A bajai vízgazdálkodási tech­nikusokat kilencszer annyi állás várta, mint amennyien diplomáztak, így 220 speciá­lis képzettségű technikust igénylő álláshely betöltetlen marad. A Székesfehérvárott végzett földmérő-technikuso­kat hétszeres álláshely-kíná­lat várta. Az „országos csú­csot” azonban a keszthelyi mezőgazdasági felsőfokú tech­nikum növényvédői tartják tízszeres állásmennyiséggel, ami azt jelenti, hogy 180 munkahelyen továbbra is hiába várnak szakképzett nö­vényvédő technikust. Heisler János technikus a szaporításra szánt szőja termését vizsgálja. Háttérben jobbra az új iroda­épület Vezet a Bezosztaja és a Rannaja Fajtaösszehasonlító kísérletek Bicsérden 16,5 mázsás borsótermés — VESZPRÉMBEN meg­kezdték a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes to­ronyház építését. A munká­hoz Veszprémbe szállították a legutóbbi BNV-n kiállított legkorszerűbb kúszódarut, amely egyszerre 3 tonnát ké­pes emelni. Amikor dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter megtekintette a bicsérdi kísérleti telepet, a nemrég épült új kutatási székházat, a tenyészkertet, és megismerte eredményeit, a látottak nagyon megnyerték tetszését. A házigazdák kér­désére, hogy a kutató inté­zetek most folyamatban lévő átprofilozása során várha­tóan milyen feladatot szán­nak az Iregszemcse irányí­tásával működő baranyai kutatóközpontnak, azt a vá­laszt adta, hogy erre a te­lepre igen fontos feladat vár a szarvasmarhaprogram segí­tésében. A fő kutatási terü­let itt a takarmánytermesz­tés lesz, s ezzel Bicsérd el­veszti mostani sokszínűségét. Ezen belül is az egynyári szálastakarmányok és a fe­hérjetakarmányok — a borsó és a szója — alapkutatásai dominálnak majd, s e tevé­kenység az olajos növények — a napraforgó és a repce — kutatásaival egészül ki. Ez azonban még nem el­döntött dolog, — bár nagyon logikus, hogy Bicsérd ezt a profilt kapja — s valószínű­leg ez a magyarázata annak az élénknek éppen nem ne­vezhető tempónak, amivel az immár egy éve átadott s még ma is teljesen néptelen kutatási főépület betelepítése folyik. Pedig a kb. 6 millió forintos költséggel létesített épületben 4,5—5 millió, fo­rint érték már benne van. A közelmúltban megérkez­tek a bútorok is az emeleti irodákba csakúgy, mint a földszinti laboratóriumokba, ezek azonban még nem ke­rültek végleges helyükre. Rö­videsen várják a külföldről Visszatérő közegészségügyi ellenőrzés — Viszontlátásra és jó hót végét mindenkinek! Egy alapos, kissé parázs hangulatú ellenőrzés után búcsúzott ezzel néhány hete, egy hétfői napon dr. Rodler Imre, a megyei KÖJÁL élelmiszer egészségügyi el­lenőre Huszár Istvántól, a Baranya megyei Vendéglátó­ipari Vállalat mohácsi ki­rendeltségvezetőjétől és mun­katársaitól. Ellenőrzésén ki­rívó hiányosságokat talált a cukrászüzem belső tisztasá­gában; ezen kívül az elké­szített fagylalt mennyisége is jóval meghaladta az üzem kapacitását. A hiányokat jegyzőkönyvezték, szigorúan meghagyva: pótolják őket és teremtsenek rendet mielőbb. A büntetéstől most még el­tekintenek. Utólag tudtuk meg: Mohá­cson szó szerint vették az el­lenőrző főorvos „búcsúsza­vait”, és már akkor, a hét végére valóban tökéletes rendet csináltak portáikon. S azóta is várták-várták hete­Fagylaltnézőben Mohácson ken át a közegészségügyi „viszontlátást”. Ez tegnap, július 31-én dél­előtt következett be, s a megyei KÖJÁL visszatérő ellenőrzésén mi is részt vet­tünk. A vállalat mohácsi terme­lő cukrászüzemében példás rend és tisztaság fogadta a hatóság embereit. Az egy hónapja még a földön tárolt edények most új polcokon sorakoznak; az olajlábazat ragyog a tisztaságtól; a hű­tőben előírt hőfokon vár szállításra a fagylaltlé. Elké­szült az új szeméttároló — s a gyártott fagylalt mennyi­sége is a termelő kapacitás­nak megfelelő. Lám, így is lehet... — Ezt a színvonalat jó lenne megtartaniuk — mond­ta búcsúzóul dr. Rodler. A villámellenőrzés további ál­lomásaira Huszár István ki­rendeltségvezető is elkísért bennünket. Az észrevételek röviden: Duna presszó: a fagylalt­adagoló öblítő vize sűrű. A tárolóhőmérséklet mínusz 14 fok, rendben. A személyi és a helyiség higiéniával szem­ben nincs kifogás. A KÖJÁL munkatársai azonban — biz­tos, ami biztos — „leoltják” a kiszolgáló személyzet ru­háját, karját, tenyerét. Elő­kerülnek a kémcsövek, és egy nap múlva kiderül, mi­lyen baktérium-mennyiség tenyészik ki a táptalajon, azaz milyen itt a személyi tisztaság foka. Liliputi presszó: rend, tisz­taság. Mintavételek. Közé­pen ízléses hűtővitrin, hátul egy új háromfázisú mosoga­tó. Egy másik üzemegység­ben új melegvizes boyler — mindkettőt a napokban sze­rezte be a vállalat Lassan, lassan úgy látszik, vidéken is sikerül korszerű, kulturált feltételeket teremteni — a tálalóablakon túl is... Ami nagyon örvendetes. Ezzel a gondolattal foglal­ta össze mohácsi tapasztala­tait az ellenőrzés vezetője is, dr. Rodler: — A legfontosabb követel­mények terén kifogásolható észrevételeink nincsenek. A korábbi és a helyi ellenőr­zések eredménnyel jártak, s ez utal a vállalat jó hozzá­állására, helyes egészségügyi szemléletére. Jó lenne ha­sonló példákkal találkoznunk további ellenőrzéseinken a többi járásban is ... Bizony jó lenne. A mi nyugalmunk és az eladók nyugalma érdekében is. Hi­szen Baranyában hosszú évek óta nem volt fagylalt­mérgezés. Nem is hiányzik. importált labor felszerelése­ket, műszereket is, amelyek értéke meg fogja haladni az egymillió forintot s ezekkel olyan fontos beltartalmi vizs­gálatokat is el tudnak majd végezni maguknak, de meg­bízásból a megye termelő üzemeinek is — amelyeket eddig Iregszemcsére, Keszt­helyre, Magyaróvárra s az ország más nagyobb kutató központjaiba küldtek. A ku­tatók egyrésze Iregről jön majd át, de vesznek fel új embereket is. De ez még, mint pénteki ottjártunkkor kideült, odébb van, tulaj­donképpen határidő sincs megszabva a beindulásra. Mindez azonban nem za­varja a 190 holdas kísérleti telep megszokott munkáját, amely két technikussal és 25 fizikai dolgozóval, vala­mint Denke Sándor telepve­zető irányításával az idén is gazdag kísérleti anyagot szolgáltat Iregszemcsének. A tenyészkertekben a bor­só és a kalászos parcellák aratása befejeződött, a bor­sóé már korábban, most végzik az adatfeldolgozást. Az idén 40 borsófajtát ha­sonlítottak össze s köztük több iregi fajtát, melyek kö­zül az IP—3-as fajta jól sze­repelt, bár a 16,5 mázsás ho­zama nem érte el a lány- csóki tsz 20 mázsás rekord­ját — Ennek egyik oka, hogy a lánycsóki földek job­bak. — Első ízben végeztek a Szigetvári és Pataki Kon­zervgyár részére — koope­rálva — zöldborsó fajtaösz- szehasonlító és zsengeség- vizsgáló kísérletet. A kísér­leti fajtákból a gyár „próba- konzerveket” készített. A 13 búzafajta közül a Bezosztája 30 mázsás, a Rannaja 29 má­zsás, a Libellula 30 mázsás, a Kiszombori 1-es 28 mázsás termést adott, a francia pu­ha búzafajták pedig megle­pően egészen gyenge termést produkáltak. Miért nem árcsökkentés? Baranyai tej Jugoszláyiának Tejet exportál Jugoszláviá­ba a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat. Az üzletet a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a tröszt kötötte és a megállapodás értelmében július 1. és au­gusztus 31-e között a pécsi üzemből naponta 15 ezer li­ter 3.6 százalékos zsírtartal­mú pasztőrözött tejet szállí­tanak Jugoszláviába. Ez a hír, őszintén szólva, kissé meglepő, hiszen ko­rábban éppen a tejipar pa­naszkodott, hogy a Mecsek- tej vállalkozásban komoly versenytársa akadt, a koráb­binál kevesebb tejet vásá­rolhatnak fel és e miatt a vállalatnál kihasználatlan kapacitások vannak. Nos, a tejipar szerint az exportra azért kerülhetett sor, mert csökkenteni akarják az or­szágban felhalmozódott ke­ménysajt készleteket, más­részt az év többi hónapjá­hoz képest a nyári hóna­pokban lényegesen több tej érkezik a gazdaságokból, te­hát elegendő mennyiség all rendelkezésre. Mármost a kérdéseink a következők: A tej, akárcsak a mecseki szén vagy a mo­hácsi farostlemez, alapanyag. Nem lenne jobb mégiscsak inkább magunknak feldol­gozni ? Tavaly ideiglenesen leszállították a keménysaj­tok árát A sajtvásárnak nagy sikere volt. Magasak a készletek? Csökkenteni akar­juk a készleteket? Akkor ta­lán az idén is élni kellene a tavalyi módszerrel. Az ár- csökkentés — biztos siker! (MZ) — Dominó fantázia névvel, a második félévben kerül forgalomba a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat új ter­méke. A világos fából ké­szült kárpitozott ülőgarnitú­rákból 1000-et gyártanak az idén. „Korai“ öröm Piaci árak összehasonlítá­sára vállalkozott a rádió tegnap reggeli krónikája. — Pénteken a hét órai összeál­lítás végén néhány termék budapesti és pécsi árát ve­tette egybe. A zöldpaprika ára közötti eltérést jóleső örömmel nyug­táztam. No lám, ez Buda­pesten 18—20 forintért kerül forgalomba, Pécsett viszont 11 forintot kérnek kilójáért. A paradicsomot nálunk 3— 3.60-ért árusítják, fent majd­nem öt forintért jutnak hoz­zá a háziasszonyok. Igaz, a görögdinnye itt is, ott is hét forint. Legalább dinnyében egyszinten vagyunk a pes­tiekkel ... Elmentem a Felsőmalom utca piacra. A borotaiak boltjában, a MÉK 5. számú árudájában „akkor már” 14 forintért árulták a zöldpap­rikát. a paradicsom árcédu­lájára 4.60 forint volt írva, a csirke kilóját 30 forintért hirdették. A korábban piacon járt asszonyoktól reggel a paprikáért 18—20 forintot kértek, a paradicsomot sem adták 5—6 forinton alul. Az őstermelők 11 óra után is ezen a szinten tartották az árakat. Ezek után mit mondha­tok? Tehet arról a rádió, Pesten, hogy a „korai” öröm­szerzési szándékát a pécsi kereskedelem elrontotta? — nist — Berki Viola kiállítása Tegnap este néhány érdek­lődő és pályatárs jelenlété­ben megnyílt Berki Viola festőművész kiállítása. Több mint húsz olajfest­ményéből álló kiállítását teg­nap a Janus Pannonius Mú­zeum néprajzi osztályának Rákóczi út 15. szám alatti helyiségében Csenkey Éva művészettörténész nyitotta meg. Megnyitóbeszédében rö­viden méltatta e művek sa­játos hangulatát. Berki Vio­la ironikus romantikáját. A tárlatot augusztus 17-ig tartják nyitva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom