Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
6 DUNÁNTÚL,I NAPLÓ 1ÍH0. augusztus 26. Lépcsőfokok az ezredfordulóhoz Népgazdaságunk távlatait kutatók szerint 1965-től — tehát a harmadik ötéves terv kezdeti időszakától — számítva hazánkban az egy főre 5 -tó nemzeti jövedelem két, 1' ét és félszeresére nő — 1385-re. A 70-es években sor kerülhet az 5 napos munkahét bevezetésére, a heti átlagos 42,5 órás munkaidő mellett, majd több tényezőtől — pl. a termelékenység alakulásától — függően 1985-re általánossá válhat a heti 40 órás munkaidő. Elképzelhető 1985-re a jelenlegi átlagos nyugdíjak megduplázódása, s a családi pótlék négyszeresére emelése. Valószínű, hogy az 1980-as években a lakosság évenkénti gépkocsi vásárlása eléri a napjainkban forgalomban levő összes magángépkocsik s'-ámát. A lakosság által fogyasztott áruk mennyisége 15 év múltán legalább a duplája lesz a mainál. Minden 5 éves gyerek számára lesz óvodai, illetve előiskolai férőhely. Program, hogy 1985- ig minden arra igényt tartó családnak önálló lakása legyen. S az csak természetes, hogy másfél évtized múltán lakás csakis teljes komforttal létezhet. Ezeket az adatokat a népgazdaság 15 éves távlati terv prognózisából ragadtuk ki. Szándékosan az életszínvonal alakulását felvázoló adatokat, természetesnek véve azt, hogy mindenki tisztán látja: ezek eredmények, s nem ajándékok formájában teremtődnek meg — tisztes és tervszerű munkával valósulhatnak meg csupán. A szorgos munka, a munkában a tisztesség — lehet állampolgári elhatározás dolga, noha ezt az „elhatározást” népgazdasági és vállalati, sőt, munkahelyi szinten is lehet ösztönözni, formálni, ama bizonyos, elég sokszor szóbakerülő, gazdasági szabályzók segítségével. A munka tervszerűsége azonban már — népgazdasági méretekben mindenképp — társadalmi ügy. így a terv- szerűség záloga, egész terv- gazdasági rendszerünk. Ennek a rendszernek alapja — az ötéves tervek láncolata — a múltban a körülményeknek megfelelően, rugalmasan, kiegészülve a hároméves tervekkel. Ebben a tervperió- dus-láncolatban építkezik majd negyedszázada az ország gazdasága, gyarapszik, — hol lassabb, hol gyorsabb ütemben — a családok háztartása. Ennek a célszerű, tudatos folyamatnak előrevetítése lényegében az a távlati tervelőrejelzés, amelyből a bevezetőben idéztünk, hiszen a távlati terv összeállítóinak kiI zés eddigi eredményeit . — ! állapítja meg a határozat — i valamint a tudományos-mű- I szaki fejlődésre készített népgazdasági prognózisokat.” Minthogy a hosszútávú tervek lényegében tartalmazzák, hogy távlati céljaink eléréséért — amelyek közül néhányat fentebb megemlítettünk, s amelyeket sűrítetten a szocializmus teljes felépítésében lehet megfogalmazni — milyen üteműnek kell lenni a gazdaság fejlesztésének, milyen technikai fejleszés kell hozzá s milyen népgazdasági struktúra változás, s miképp kell alakulniok, fejlődniük a nemzetközi gazdasági kapcsolatainknak; — ezzel kijelöli azt is. hogy már a negyedik ötéves tervben milyen irányba kell folytatni a munkát — elindulva a gazdaságfejlesztéssel az ezredforduló felé — lépést tartva a nemzetközi fejlődéssel, ütemmel. Ennek érdekében az irányelvek pontról pontra megjelölik azokat a lépéseket, amelyeket a IV. ötéves terv- javaslatnak tartalmaznia kell, mikor az országgyűlés elé kerül megvitatásra. Itt megfogalmazódik, hogy a központi feladat a fejlesztés intenzívvé tétele, a termelékenység, jövedelmezőség javítása, hogy a központi kérdés a tudományos-technikai vívmányok jobb hasznosítása, hogy közelebb kerüljünk a nemzetközi élvonalhoz, s a szocialista gazdasági integráció megteremtésének szolgálata. Ezek a fő pontok, de elérésükhöz az I eszközöket is megjelöli a j határozat. Egyfelől, amikor a többi közt kimondja, hogy a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra, technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, másfelől akkor is, amikor a mainál magasabb szintű általános és szakképzést, és a kiterjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek fokozottabb kibontakoztatását sürgeti. A hatékonyabb, termelékenyebb munkához kell a korszerű technika, de ha nem párosul korszerű tudománynyal — nem hozza magával, nem hozhatja, azt a dinamikus fejlődést — amelyet céljaink eléréséhez szükségesnek tartunk. A korszerű tudományt pedig nem lehet pusztán licenszek, és know- how-k formájában importálni — ennek hazai „termelését” is fokozni kell. Éppen ezért, ha valaki távlati terveink, s ennek kapcsán már a IV. ötéves terv céljaink realtását firtatná — a realitást ebben a programfejezetben fedezheti fel. A IV. ötéves terv már tartalmazza is a közismerten számítástechnikai programként emlegetett fejlesztési tervet. A továbbképzés fontosságának hangsúlyozása pedig újólag arra utal, hogy a következő tervidőszakot valóban a következő évtizedekre való gyors, hatékony, és eredményes felkészülés éveinek kell tekinteni. A fejlődés gyorsul — bizony nekünk is meg kell teremtenünk szervezeti kereteit, annak — a világban sok helyen fáradoznak már ezen —, hogy valaki élete során, könnyedén és áldozatok nélkül, akár többször is pályát, mesterséget változtathasson. Kivált azoknak kell erre gondolniok, s azok számára intézkedik máris a KB határozat, akik majd az ezredforduló után mennek nyugdíjba. Igen, egyik — ha nem a legfontosabb „lépcsőfok” ez az ezredforduló felé: az oktatás, a továbbképzés fejlesztése. Ezt a cikket néhány, másfél—két évtized múltán várható életszínvonal-adat megemlítésével kezdtük s eljutottunk a jövő, vagy az azt követő oktatási évek feladataihoz. Az az érdekes azonban, hogy a IV. ötéves terv- javaslat, vagy az arról szóló irányelvek tárgyalása, ismertetése kapcsán — 5—10 esztendővel vissza is pillanthattunk volna. Könnyedén. Igen, ez ennek a programnak — jellegzetessége: so- ronkövetkező, legközelebbi s legsürgősebb teendőinket az eddig megtett útból, elért eredményeink alapos elemzéséből, jelenlegi képességeink naprakész felméréséből — s hazánk, de az egész világ következő évtizedekben várható fejlődéséből vezeti le. Gerencsér Ferenc Világgazdaság A szovjet—iraki kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kérdéseket vitatta meg Moszkvában Ivan Szemi- csasztnij, a szovjet külkereskedelmi miniszter első helyettese az iraki gazdasági küldöttséggel, amelynek élén Jasszat Al-duri földreformügyi miniszter áll. Algírban aláírták az angol—algériai légiforgalmi megállapodást, amelynek értelmében a British Overseas Airways Corporation (BOAC) és az algériai légiforgalmi társaság gépei hetekint egyszer közlekednek majd a London és Algir közötti járaton. Kereskedelem-politikai megbeszélések céljából az amerikai kormány meghívására Washingtonban tartózkodik Hans Apel, az SPD parlamenti frakciójának helyettes elnöke. A képviselő szeptember 13- ig tartó látogatása során számos amerikai államot keres fel és ott szenátorokkal, valamint a kongresszus tagjaival kereskedelem-politikai kérdésekről tárgyal. Az Audi—NSU—Auto— Union AG autógyár bejelentette, hogy öt autótípusának árát 1—2 százalékkal emeli. Az A1 Ahram című kairói lap közlése szerint az Egyesült Arab Köztársaság által az afrikai országokkal lebonyolított kereskedelem értéke a legutóbbi pénzügyi évben 8 millió egyiptomi fontról 12 millió egyiptomi fontra növekedett. A Djakartában aláírt megállapodás értelmében Hollandia 4,2 millió holland forint összegű hitelt nyújt Indonéziának tengeri kikötőinek korszerűsítésére. Cél: a hatékonyabb munka Eszköz: az érdekeltség fokozása Közgazdasági kísérletek szovjet vállalatoknál indulási alapja, nem is lehetett más csak a mai valóság, amelyet már megteremtettünk, s az az ütem, amely- lyel ezt létrehoztuk. Világos, persze, hogy ma már ehhez a munkához — a tudományos előrejelzéshez — a tudomány és a technika számtalan eszközt ad a tervkészítő kezébe, amellyel éltek is a szakemberek. Ez a folyamat, s ez a konkrét munka napjainkban, a negyedik ötéves terv ösz- szeállításakor természetszerűen kerül már előtérbe: ez az ötéves terv már teljes egészében a következő másfél évtized, sőt a kétezerig vezető gazdasági fejlesztési irány első, indító szakaszának minősült. Ez a minősítés fogalmazódott meg a Központi Bizottságnak a negyedik ötéves terv irányelveiről közreadott határozata második fejezetében: A népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei — cím alatt. „A IV. ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosszú távú terveAz utóbbi időben a szovjet újSágokban és folyóiratokban egyre gyakrabban találkozunk ilyen címekkel: ;,Mire tanít a scseki- nói kísérlet?”, „A scsekinói kísérlet elterjedése”, ,,A scsekinói stafétabot”, „A vegyészek után a kohászok következnek”. Már maguk a címek is tanúskodnak az új módszer népszerűségéről. Miért lett a scsekinói kísérlet megvitatás tárgya a párt Központi Bizottságának ülésén? Miért foglalkozott, vele egy különleges, össz-szövetségi szeminárium? Röviden ismertetjük a kísérlet lényegét. A Scsekinói Vegyipari Kombinátnak néhány evre előre — 1971-ig bezárólag — megállapították a termelési tervét, és a változatlan béralapját. A béralapot a dolgozók létszámának csökkenése esetén sem változtatják meg. Ennek alapján a kombinát kollektívája ösztönzést kapott, hogy a termelést kisebb létszámmal folytassa, mivel a megtakarított béralap a vállalat dolgozói között e'osztható, mégpedig fele közvetlenül a többet vállalók részére, a másik fele pedig — az ösztönzési alan révén — a vállalat többi dolgozói közül az arra érdemesek számára. Előrebocsátjuk, hogy a scsekinói módszer teljes összhangban áll a szovjet vállalatoknál három év óta bevezetés alatt álló közgazdasági reformma. Ismert, hogy ez a reform a vállalati munka mércéjéül a nyereséget, a jövedelmezőséget állította. Ennek természetes velejárója a gyártmányok folyamatos értékesítése és a termelés megfelelő gazdaságossága. Az új módszerre áttért vállalatok többsége sikeresen végzi munkáját és teljesíti a három fő mutatóban előírt feladatát. Ügy tűnik, hogy ilyen eredmények mellett a termelékenységnek is növekednie kell, pedig ez nem következett be. Bár az utóbbi években a termelés növekedésének kétharmada a termelékenység növekedésével jött létre, az eredményt nem tartják megnyugtatónak. Arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi ösztönzők nem voltak elégségesek, ezért újabb forrásokat kell felkutatni. így jutottak el a scsekinói kísérlet gondolatáig. — Az új gazdaságirányítási módszerre való áttérés kezdetétől — 1966-tól számítva — a scsekinói kísérlet a legjelentősebb — mondotta Kosztandov vegyipari miniszter. Segítségünkre van a legjobb módszerek felkutatásában, kipróbálásában, ellenőrzésében. Eredményei — a gazdasági reform keretében — kedvező hatást gyakorolnak a népgazdaság struktúrájának alakulására. A scsekinói vegyészek kb. három éve dolgoznak az új módszerrel. Ezalatt jelentős lépéseket tettek előre. A termelékenység megkétszereződött, a termelés 86,6 százalékkal növeke- | dett, ugyanakkor 1000 dolgozó j felszabadult a népgazdaság számára. A fizetés 30,7 százalékkal i növekedett. Ezek az eredmények I megfelelnek az adott időszak célkitűzéseinek, sőt közel egy évvel előbbre tartanak. A kedvező eredmények hatására harminc vállalat, mintegy kétszázezer főnyi összlétszám- mal, bekapcsolódott a kísérletbe. Ugyanakkor mondhatjuk-e, hogy a scsekinói mellett más — voronyezsi, baskiriai, kujbisevi — kísérletek is folynak? Igen is, nem is. Az alapelvek azonosak minden esetben, de a megvalósítás útja különböző. Ez megfelel a vállalatok jellegének, közgazdasági feltételeinek. így P* alkotó módon vették át a baskiriai olajbányászok és feldolgozók a scsekinói tapasztalatokat. Ez annyira jól sikerült, hogy önálló — baskiriai — módszerről beszélhetünk. Ennek lényege, hogy az egész kollektívát közvetlenül érdekeltté tette a létszám csökkentésében. A Basnyeftyhimzavodi Egyesülés több vállalatot foglal magába, I ezeknek különböző feltételei, I körülményei vannak. így pl. az ! egyiknél felesleges munkaerő, a j másiknál munkaerőhiány mutat- i kozott. Ha ilyen esetekben azonos feltételeket szabnak, egyik, vagy másik vállalat érdemtelen előnyhöz is juthat. Ezért döntés született, a béralapmegtakarítás 30 százalékát a vállalatok egy e célra létesített központi alapba Életszínvonal-emelés — hitelben Az életszínvonal emelkedésével évről évre nő a kiskereskedelmi forgalom. Ezen belül is mind nagyobb hányad a tartós fogyasztási cikk. A belkereskedelem forgalma 1950 óta körülbelül három és félszeresére emelkedett, és ugyanez idő alatt az úgynevezett vegyesiparcikkeké csaknem meghatszorozódott. A bútorvásárlások értéke 1955 óta hat és félszeresére nőtt, s tavaly már meghaladta a 3.4 milliárd forintot, hűtőszekrényből a múlt évben 191 ezer, mosógépből 168 ezer, televízió készülékből pedig 215 ezer darabot adtak el. Ezekből a tartós fogyasztási cikkekből a magyarországi ellátottság még nem érte ugyan el a legfejlettebb országok színvonalát, de a rendkívül gyors növekedés alapján feltételezhető, hogy 4—5 éven belül a családok 80—90 százalékának lesz televízió- készüléke, hűtőszekrénye és mosógépe. — A fogyasztás ilyen nagyarányú emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárul az áruvásárlási kölcsönakció, amely jelenleg már több mint 40 cikkcsoport több száz termékére terjed ki. Az Országos Takarékpénztár napjainkban a legkülönbözőbb árukra, így bútorra, optikai cikkekre, híradástechnikai gyártmányokra, kerékpárra, motorkerékpárra ad kölcsönt, — lényegesen megkönnyítve ezáltal a vásárolni szándékozók helyzetét. A közelmúltban reprezentációs vizsgálatot végeztek az áruvásárlási kölcsönt igénybe vevők körében, s ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 38.6 százaléka egyáltalán nem vásárolta volna neg az adott cikket, ha nem biztosítanak számára kölcsönlehetőséget. 37.8 százalékuk csak későbbi, bizonytalan. időpontban vette volna meg az árut. Csupán a megkérdezettek 23.6 százaléka válaszolta, hogy két éven belül készpénzért akkor is vásárolt volna, ha nem kap hitelt. Tavaly már több mint 550 ezren vásároltak hitelre, — hárommilliárd forint összértékben. Csak bútorból mintegy 1.3 milliárd forint értékben vettek hitelre; az összes bútorvásárlásnak több mint egyharmadát bonyolították le ilyen módon. Megközelítően 600 millió forintért vásároltak háztartási gépet, 930 millió forint érflzetik be. amely — figyelembe véve a termelékenységet, a termelési normatívákat — elosztásra kerül a vállalatok között. Ezzel kiegyelítik azt a különbséget, amely a tartalékait már alaposan kihasználó és a „sétálgató” vállalatok között mutatkozott. Még egy újdonság a baskiriai J módszerben. Az ösztönzési alap j nagysága közvetlenül a termelékenység növekedésének ütemétől függ. Ha az egyes vállalat termelékenységi növekedési mutatója magasabb az egyesülési át- j lagnál, minden egyes százalék, j az ösztönzési alap 7 százalékos j növekedését jelenti. Ez a válla- j lat kollektíváját — az igazgató- ; tói a munkásig — a termelékenység növelésére ösztönzi. Az eredményről korai lenne beszélni, mivel a baskiriai módszer mindössze hathónapos. Igaz, az eredmények annál beszédesebbek. 1600 munkáskéz felszabadult, a termelékenység 9 százalékkal növekedett — az előző félévi 1,6 százalékkal szemben. A termelés megkétszereződött, a mérleg szerinti nyereség 18,9 százalékkal növekedett a koráb- j bi 4,8 százalékkal szemben. Ezt | a kísérletet három évre terve- | zik. 1971 végére több mint 3000 dolgozó válik átirányíthatóvá I más területre. A termelékenység I 17, az átlagbér 13 százalékkal 1 növekedik. Az új vállalatgazdálkodási módszereknek az a lényeges vonása, hogy nem adminisztratív intézkedések, hanem alapos közgazdasági és mérnöki számítások szülöttei. Sokan a kísérletek „földrajzi” jellegére hivatkoznak, mondván, ott kerültek bevezetésre, ahol rendkívül szűkében vannak a munkáskéznek, vagyis északon és keleten. Ez így igaz, de mindez nem zárja ki, hogy a tapasztalatokat az ország bármelyik gazdasági-földrajzi területén felhasználják. M. ANTIPOV tékű híradástechnikai cikket és több mint 230 millió forint értékű járművet. Az áruvásárlási kölcsön- akciókban kezdetben csali a bérből és fizetésből előli vehettek részt. — Újabban azonban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagolt, továbbá nyugdíjasok, kisiparosok és kiskereskedők is. Egyetlen alapvető követelmény: a vásárlás értékétől függően a kölcsönt igénylőnek esetenként 10, de leginkább 20—30 százalék ősz- szeget készpénzben kell kifizetnie. Az 5000 forinton aluli vásárlásoknál legfeljebb 12 hónap, 5000 forint felett pedig 18 hónap a kölcsön visszafizetési határideje. A hitelre vásárolható áruk körét a Belkereskedelmi Minisztérium általában félévenként határozza meg, s az áruellátás javulásával újabb és újabb termékeket vonnak be az akció keretébe. Kiterjesztették a hitelakciót a hétvégi házak vásárlására is, sőt miután ezek nagyobb értéket képviselnek, az ilyen célra felvett hitelekre hosszabb törlesztési határidőt állapítottak meg. A 30 ezer forint feletti vételárnál például 36 hónap a kölcsön visszafizetési ideje. Az áruvásárlási hitelakció lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos vásárló rétegek előbb juthassanak különböző fogyasztási cikkekhez. Napjainkban például nagy segítséget jelent ez az árvízkárosult lakosság elpusztult ingóságainak pótlásánál, hiszen részükre különösen kedvezményes áru- vásárlási kölcsönt állapítottak meg. A tartós fogyasztási cikkeken túl ruházati cikkeket, háztartási berendezéseket és felszereléseket is hitelben vásárolhatnak. A vételárnak csupán 10 százalékát kell készpénzben kifizetniük, a maximális törlesztési idő pedig — az általános 18 hónap helyett — az ő esetükben 24 hónap. N. L. Az idény végi ruházati vásár gyorsmérlege Az idei, nyári idényvégi ruházati vásár gyorsmérlege szerint valamivel több mint 6 millió Ft értékű árut értékesítettek engedményes áron Baranya megye tanácsi kiskereskedelmi vállalatai. A tavalyinál három százalékkal több ruházati cikket vontak be az engedményes vásárba. A Merukernél és a Baranya Kereskedelmi Vállalatnál nyújtott árengedmény összege majdnem elérte a kétmillió forintot. A nyári vásár cikkeit régi hagyomány szerint 20—40 százalékos árengedménnyel hozták forgalomba. A két tanácsi vállalatnál az engedmény átlagos mértéke 30.8 százalék volt. A vásárlók főként a konfekció-áruk és a cipők iránt érdeklődtek. Az értékesítés női, leányka és gyermek- konfekcióból volt legmagasabb. Ezekből az árukból mintegy három és fél millió forint értékű mennyiség állt kedvezményes áron a vevők rendelkezésére. Megfigyelések szerint az előző évek tapasztalataival szemben nem rohamszerűen vásároltak az emberek. A forgalom folyamatos és egyenletes volt még a vásár utolsó napjaiban is. A nyári vásár legfőbb eredménye, hogy a vevők a lényegesen olcsóbban vett árukkal megtalálták számításaikat és a forgalom bevételeiből a kiskereskedelem jó időben biztosíthatja az őszi bevásárlások árualapjait 4 i
