Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

Ata.: 80 tillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvn.évM99.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.»ug.26..szerda ]\em elég ismerni — alkalmazni is kell J I arcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpoliti­kai irányvonalát, ugyanakkor nem korszerűsítik a terme­lést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és fel­adataikat nem jobb munká­val, hanem az államra hárít­va, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társa­dalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan ha­szonélvezői legyenek.” Ezt a határozott, mondhat­ni úgy is, éles fogalmazású megállapítást idézzük most a Központi Bizottság vasárnap nyilvánosságra hozott kong­resszusi irányelveiből, mely­nek vitája már folyik a párt­csoportokban, s folytatódik majd a szeptemberi vezető- segválasztó taggyűléseken. Az idézett passzust nem kellett kikeresnünk, tintával bekari­kázva csúsztatta kezünkbe egy korosabb, kommunista mérnök, miközben pártcso­portjuk megbeszélését hall­gattuk. A nagylétszámú párt- csoportban — tizenheten van­nak — már éppen a negyedik felszólaló töprenkedett azon, vajon mit tudnak ők — sza­vaik lényegét idézve — hoz­zátenni a Központi Bizottság igaz, de éppen tömörségüknél fogva általánosnak tűnő meg­állapításaihoz? Egyetlen pártcsoportban, pártalapszervezetben lenne gond csupán ez? Aligha. Mert hiszen az említett pártcsoport is csupán azért töprengett e ^negállapátáson, mert nem vette észre az erdőtől a fát, az általánosban a nagyonis konkrétat, nekik szólót. A ko­rosabb mérnök ugyanis nem véletlenül mutatta a tintával jelölt szövegrészt. Gyáruk a múlt évben s az év eddig el­telt hónapjaiban is többször nézett farkasszemet a fizetés- képtelenséggel, termékeik el­helyezése mind nehezebb, mert a vevők mást, korsze­rűbbet, tetszetősebbet keres­nek. A bajból úgy-ahogy ma még kihúzza őket az export- támogatás, s más állami se­gítség, ám nyilvánvaló, hogy időt nyernek csak ezzel, de a tényekkel való szembené­zést nem kerülhetik el. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei érthetően nem bocsátkozhatnak részle­tekbe, hiszen akkor vaskos kötetet töltenének meg. A tö­mörség, s ami a következmé­nye, az összegező általánosí­tás azonban nemhogy akadá­lya, hanem éppen hogy for­rása a megértésnek, a sza­vakból következő feladatok, tettek helyi meghatározásá­nak. Való igaz: egy-egy párt­csoport, pártalapszervezet tel­jes részletességgel nem képes megvitatni az irányelvek egé­szét, de erre szükség sincsen. Arra azonban igen, hogy min­den kommunista közösség is­merje az irányelveket, s ezzel párhuzamosan a maga sajátos területének, feladatának meg­felelő irányelv-részleteket megkeresse, földolgozza, ki­bontsa a tömör mondatokba sűrített, a valóság ezer rész­letét tükröző lényeget. Az irányelvek ötödik feje­zetében olvashatjuk: „A szi­lárd alapműveltség biztosítá­sa mellett minden iskolatí­pusban törődjenek többet az egyéni képességek differen­ciált fejlesztésével, biztosít­sák és bátorítsák a tehetségek szabad kibontakozását.” Nos, aligha indokolt ezen sokat meditálni — mondjuk — egy termelőszövetkezeti pártcso­portban vagy pártszervezet­ben, ám egy pedagógus, egy tanácsi pártcsoportban vagy alapszervezetben elkerülheti-e figyelmüket? S ha már meg­ragadta, logikus, hogy fölmé­rik saját területüket, az ott lévő helyzetet, a lehetséges teendőket. Azaz: az általános­tól eljutnak a konkrétig, a szavaktól, az állásfoglalástól a tervekig és tettekig. Ez utóbbihoz értve természete­sen a felsőbb pártszervekhez címzett észrevételeket, javas­latokat is. Mert ezek jelen­tik az irányelvek megismeré­sének, megvitatásának, s föl­dolgozásának értelmét. A politikai dokumentumok, mint ez esetben a Központi Bizottság kongresszusi irány­elvei, végső soron mindig összegezések, s ezért minden­kihez szólnak, de nem külön- külön mindenkihez. A meg­értés forrása éppen ezért csakis az lehet, hogy ugyan­arról, az irányelvekről be­széljenek ugyan a kommunis­ták, de másként a tudomá­nyos kutatóintézetben, az ál­lamigazgatásban, s megint másként a termelőszövetke­zetben vagy az ipari üzem­ben. A szavak ereje nem a szavak ismétlésében van, ha­nem a szavak keltette gondo­latokban, véleményekben, s az azokból következő cseleke­detekben. Valamit félreértet­tek ott, ahol úgy gondolják: „nem lehetünk okosabbak a Központi Bizottságnál”, s ezért megelégednek az irány­elvek elolvasásával, formai megbeszélésével, anélkül, hogy a maguk okosságát, a helyi tapasztalatokat, tanulságokat és teendőket sorakoztatnák fel az irányelvek adta útmu­tatáshoz. A kettő együtt ad egészet. A Központi Bizottság az egész ország, a gazdaság, a társadalom, a párt eredmé­nyeit és teendőit összegezte. Törvényszerű, hogy a párt­szervezeteknek is ezt kell tenniük, a maguk húzósuga­rában, a maguk környezetére, tevékenységi területére értve. A IX. kongresszus óta el­telt esztendőkben az élet minden területén változá­sok seregét, a fejlődés fé­nyeinek tömegét jegyezhettük fel. A gazdasági reform be­vezetése és realizálása, a har­madik ötéves terv megvaló­sulása az állami életben a szocialista demokrácia kibon­takoztatása, az ideológiai, mű­vészeti munkában nagy sze­repet játszó alkotó viták ki­ragadott példák csu,pán a fejlődés, a változások érzé­keltetésére. Van tehát alap a nekirugaszkodásra, a holna­pi teendők fölmérésére. Az irányelvek minden kommu­nista közösség, de minden más közösség számára is meg­jelölik, milyen irányban ke­ressék e teendőket. Azt azon­ban, hogy e teendők végre­hajtásának útja, módja, mód­szere és stílusa mi legyen, mit vegyenek előbbre, s mit soroljanak hátrább, csakis helyben dönthetik el. Ezért nem elég ismerni az irányel­veket. Érteni is kell azokat. Érteni, tehát: alkalmazni! Rapai Gyulát fogadta Konsztantyin Katusev Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára kedden fo­gadta Rapai Gyulát, hazánk moszkvai nagykövetét és szívé­lyes, baráti megbeszélést folytatott vele. A találkozóra a nagykövet kérésére került sor.. Élénk diplomáciai tevékenység a közel-keleti helyseiről Jarring megkezdte tárgyalásait a konfliktusban érdekelt felekkel Képünkön: Gunnar Jarring bejelenti, hogy a közel-keleti kérdésben a tárgyalások meg­kezdése elől elhárult az utol­só akadály, mivel Izrael is kinevezte megbízottját. New York : Gunnar Jarring, U Thant ENSZ főtitkár közel-keleti közvetítője, kedden megkezd­te a tárgyalásokat a konflik­tusban érdekelt felekkel. Iz­rael, az Egyesült Arab Köz­társaság és Jordánia nehezen tető alá hozott közvetett kap­csolatfelvétele ezzel rfe t dúlt. Gunnar Jarring — a New York-ban megindult arab- izraeli közvetett tárgyalások első felvonásaként — kedden 45 perces eszmecserét tartott Tekoah-val, Izrael ENSZ- nagykövetével. A két diplo­mata kedden még egyszer ta­lálkozott, majd Tekoah haza­repült, hogy tanácskozzék kormányával. Az izraeli diplomata újság­íróknak elmondotta, hogy Iz­rael álláspontjának „alapel­veit” fejtette ki U Thant megbízottjának. Tekoah ki­jelentette még, hogy „békét kötni egy 22 éve tartó konf­liktus után sok nehéz prob­léma megoldását követeli meg”. Ügy állította be a dol­got, mintha az arab kormá­nyok „őszinteségén” múlna, hogy „valódi béke” jöjjön létre a közel-keleti térségben. Gunnar Jarring második látogatója — Abdul Hamid Saraf, Jordánia washingtoni nagykövete a jordániai fél képviseletével megbízott dip­lomata volt, kettejük tanács­kozása 25 percig tartott. Sa­raf a találkozó után kijelen­tette: „dr. Jarring-ban meg­van minden jószándék és el­tökéltség ahhoz, hogy előre vigye a tárgyalások ügyét”. Saraf távozása után El-Zajjat egyiptomi ENSZ-megbízott kereste fel Jarring reziden­ciáját. A keddi napon nyilatkozott U Thant ENSZ-főtitkár is. A Jarring vezette tárgyalások megnyitása alkalmából kije­lentette: a béke esélyeit ille­tően „optimistább, mint az 1967-es arab—izraeli háború óta bármikor”. Amman : Atallah jordániai külügy­miniszter kedden bejelentet­te, hogy Mohammed El-Far- ra, az ország állandó ENSZ- képviselője a jövő hónap ele­jén téi* vi66za New York-i állomáshelyére. Atallah egyúttal cáfolta azokat a híreket, hogy El- Farra megtagadta volna a részvételt a Jarring-vezette egyiptomi—jordániai—izraeli közvetett tárgyalásokon. A külügyminiszter szerint El-Farra jelenleg is tanács­kozik a jordániai illetékesek­kel. New Yorkiba való visz- szatérósét ugyan egy korábbi időpontra rögzítették, de „te­kintettel a jelenlegi körülmé­nyekre” utazását elhalasztot­ták. Atallah nem részletezte, melyek azok a körülmények, amelyek a halasztást szüksé­gessé tették. Ami saját szerepét illeti, Atallah külügyminiszter el­mondotta, ha „előre nem lát­ható fejlemények” közbe nem jönnek, ő vezeti majd Jordá­nia delegációját az ENSZ- közgyűlés szeptember elején megnyíló jubileumi üléssza­kára A tartalomból: Losonczi Pál Tanzániában (2. old.) Külföldi vendégek érkezése Budapestre (2. old.) Milyen less Pécs nagy kulturális létesítménye? (3. old.) Az utolsó percben (3. old.) Évadnyitás a Pécsi Nemzeti Színházban (5. old.) Életszínvonal' emelés — hitelben (6. old.) Egymillió forint értékű kö­zépiskolai tankönyvek érkez­tek az Állami Könyvterjesztő Vállalat központi tankönyv raktárából Pécsre. A több, mint 200 féle tankönyv a Polláck Mihály Építőipari Technikum jelenleg még üres tantermeiben nyert elhelye­zést. Az ÁKV Széchenyi téri boltja végzi az elosztást, né­hány nap alatt a pécsi kö­zépiskolák, s a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum diákjai kézhez vehetik tan­könyveiket. Megkezdődött a silózás A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár késik a silókombájnok szállításával A közelmúltban megye- szerte megkezdték a fővetésű silókukoricák betakarítását. Csak a termelőszövetkeze­tekben ötezer hold fővetésű és 10 ezer hold másodvetésű silókukoricát kell a követ­kező napokban, hetekben be­takarítani. A termés az idén igen szép, a silózás megkez­dése mégis már az elején sok helyen késedelmet szenved. A késedelem oka a géphiány, vagyis az a sajnálatos körül­mény, hogy, mint az idén már azt annyi mezőgazda- sági gép esetében tapasztal­tuk, nem az ütemezésnek megfelelően érkeznek, sok­szor heteket késnek az új gépszállítmányok. Az NDK-ból rendelt siló­kombájnok, ha nem is a jel­zett időben, de még a siló­zás kezdetére megérkeztek, a 10 német gép már jórészt kint dolgozik az üzemekben. Már hetekkel ezelőtt meg­érkeztek a KF—2,6-os szov­jet silózógépek is, ezeket azonban az AGROKER visz- szatártotta. Több termelőszö­vetkezetből érkezett panasz emiatt, hisz a gép itt állt a telepen és a silpzást kint nem tudták megkezdeni. A problémát az okozta, hogy ezek az egyébként népszerű szovjet gépek gyárilag nin­csenek ellátva olyan bizton­sági felszereléssel, amelyek használatát 1970. január 1. óta a magyar munkavédelmi szabályok előírják. A siló­kombájnok forgódobja köny- nyen balesetveszélyes lehet, ha azt kellően nem burkol­ják. Az elmúlt években csak Baranyában két halállal végződő és két csonkulásos balesetet idéztek elő az ilyen védőfelszerelés nélküli kom­bájnok. Ezért az új munka- védelmi szabályok kimond­ják, hogy új gépet bizton­sági felszerelés nélkül mun­kába állítani tilos, s a védő felszerelést 1970. év végéig fokozatosan a régi kombáj­nokra is fel kell szerelni. A budapesti AGRO- TRÖSZT intézkedésére az érdi és a bonyhádi gépjavító állomások megkezdték a védőberendezések gyártását, s ezek felszerelése a Pécsett veszteglő új kombájnokra is . részben már megtörtént,. s a hét elején, hétfőn, kedden megkezdték a gépek kiszállí­tását az üzemekbe. Az AGROKER géposztá­lyán elmondották, hogy da­cára az importnak, a megyé­ben jelentkező silókombájn- igényt ebben az évben nem tudják kielégíteni, s még a visszaigazolt mennyiség sem érkezik meg időre. Sajnos, a legnagyobb lemaradás ép­pen a hazai szállítónál, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárnál van. A megígért 20 darab Hurrikán nevű, járvasilózó szállítását a gyár a második negyedévre jelez­te, de még a mai napig sem érkeztek meg, bár ígéret most is van. Reméljük, hogy a BMG még a silózási sze­zonban leszállítja ezeket a kombájnokat, hogy a terme­lőszövetkezetek, ha már a vételárat 1970-ben fizetik ki, új szerzeményeiknek még az idén valami hasznukat is lássák. Nem is beszélve ar­ról, hogy népgazdaságilag sem közömbös az, hogy mennyi értéket tudnak a mezőgazdasági üzemek az idei mostoha esztendőben megmenteni, amikor a ku­korica sem ígér olyan jó termést, mint tavaly, s foko­zottan meg kell becsülni minden értéket, ami megter­mett.­Negyedmillió látogató a moszkvai magyar kiállításon A moszkvai jubileumi nép- gazdasági kiállításon kedden a műszer, a híradástechnika és a villamosgépipar ágazati napjára került sor. A megtartott sajtótájékoz­tatón Asztalos Lajos minisz­terhelyettes közölte: Moszk­vában most tartja ülését a magyar—szovjet műszeripari és automatizálási munkacso­port. A tanácskozás célja a műszaki-tudományos együtt­működés összehangolása, a gyártás-szakosítás és újabb kooperációk kialakítása. Fel­adata az is, hogy az 1971— 75-i időszakon egyeztessék a kölcsönös szállításokat. K. N. Rudnyev szovjet műszeripari és automatizá­lási miniszter a sajtótájékoz­tatón megállapította, hogy Magyarországon a gépipar gyártmány-szerkezetének vál­tozására, a gyártmányok mi­nőségének javítására és ál­talában az iparfejlesztésre jó hatással volt a gazdaságirá­nyítási reform bevezetése. Saját minisztériumában, il­letve a minisztérium felügye­lete alá tartozó ágazatban most hajtanak végre hasonló reformot és éppen ott tarta­nak, ahol a magyar ipar tar­tott, amikor megkezdte az irányítási módszerek reform­ját. A moszkvai magyar kiállí­tás kedden, nyitvatartásának hatodik napján fogadta ne- gyedmilliomodik látogatóját. A 250 ezredik látogató Va- lerij Dzsangirov volt, aki s kaukázusi Kiszlovodszkbar lakik. A fiatal lakatos Vi­deoton kempingrádiót kapott-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom