Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

1970. augusztus 18. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Látogatás az Autóipari Kutatóintézetben Lesz elektromos autó? Közlekedési újítási kiállítás Sebességváltás gázpedállal — Szervó kormány Korszerűsítik a Csepel motort Benzin, olaj, gőz- avagy villamosenergia lesz a jövő gépkocsijainak üzemanyaga? Az autóbuszvezetés az I egyik legnehezebb munka. | Városban például naponta 2500—3000-szer kell sebessé- j get váltani, ami kéznek, láb- j nak óriási fizikai megterhe- í lést jelent. Benzingőzben, olajfüstben ' zsúfolódnak a gépkocsik, és a fogaskerékszívű óriások tü­lekedésében mind gyakrab­ban halljuk felsikoltani a mentőautók szirénáit. Ezer probléma, ugyaneny- nyi kérdés foglalkoztatja az országúti közlekedés rabjait. Van-e hazánkban ember, aki választ tud adni, ahol meg­oldást tudnak találni? Talán igen. kormánykerekek mechanikus forgatását. A Pécsett is üze­melő csuklós autóbuszok kor­mányzása már ezekkel a szer­vo kormányokkal történik. Budapesten ma is részt vesz a forgalomban az a D— 710 típusú tehergépkocsi, amelyben csak az első és hátramenet sebességet keli be­kapcsolni. A többi a gázpedál nyomása közben automatikus vezérléssel történik. Sajnos, a külföldön is gyártott automa­tikus sebességváltók nem ösz­tönzik a hazai ipart az itt­honi gyártásra, pedig az im­port nehézségek miatt talán célszerű lenne a már kész itt­honit gyártani. A kísérleti gépkocsi vezetője szerint 3 nap alatt sem fárad úgy el, mint a kuplungos gépjármű­vön egyetlen óra alatt. A látomástól az autóig Az Autóipari Kutató Inté­zetben száznál több mérnök, csaknem ugyanennyi szak­munkás, technikusok és raj­zoló álmodja és valósítja meg a terveket a látomástól akár a kész gépkocsiig. Az intézet éppen húsz esz­tendeje alakult a Nehézipari Központ keretében működő Központi Autószerkesztés és a népszerűén Steyr Irodának nevezett szervező irodából. A Steyr licenc alapján indult a Csepel tehergépkocsik gyártá­sa, a romokban heverő ország szállítási feladatai egy csak­nem elpusztult gépkocsipark­ra hárultak. Az intézetre — jogelődjére — várt a feladat: gyorsan, egyszerű, megbízha­tó. terhelhető típusú gépko­csik gyártását kell megszer­vezni. így kezdődött Csepe­lén ... Azóta a magyar gyárt­mányú gépkocsik szaporodá­sával párhuzamosan fejlődött az intézet is. Az elmúlt években a vil­lamosipari kutató intézettel közösen egy elektromos meg­Az Autóipari Kutató négy főosztályból áll. A tervezők saját elképzeléseik, a meg­rendelő igénye és a külföldi példák alapján tervezik a gépkocsikat, azok fődarab­jait, legfontosabb szerkeze­teit. Mindezt a kísérleti gyárban elkészítik. Valóságos mini autógyár működik a bu­dapesti Csóka utcában. Húsz év után időszerűvé vált a Csepel motor rekonst­rukciója. Korszerű, 145 LE helyett 165 LE-s motorokat kell majd gyártani. Évi 200— 250 téma közül ez most egyik legfontosabb az Autóipari Kutatóban. Sikerrel megol­dották, hogy hidraulikák se­gítségével megkönnyítsék a hajtású gépkocsi tervein dol­goztak. Az egész világon tö­rekvés, hogy a városok leve­gőjét beszennyező benzinmo­torok helyett mást kísérletez­zenek ki. A legnagyobb autó­gyárakban, kutatókban egy­másután készülnek a gőz, hő- légmotoros, gázturbinás és villamosmotoros autók. Az utóbbi lenne a legjobb meg­oldás. Sajnos a megvalósítá­sa egyelőre nagyon nehézkes. Ha akkumulátoros, vagyis tá­rolt energiaforrást alkalmaz­nak, túl nehéz lesz, a me­netközben! villamos energia- termelés pedig túl bonyolult. Amíg egy benzinmotoros gép­kocsi legalább 400 kilométer­re elegendő energiát tud tan­kolni — a villamos autók 100 kilométerre is csak kockáza­tosán indulhatnak. Ha töké­letes megoldás még nincs is, egyes részletkérdésekben már­is jelentős eredményeket ér­tek el. A villamosipari ku­tatóban olyan vezérlőművet terveztek, amely fékezés, vagy lendületből történő ha­ladás esetén a hajtómotort generátorként működteti. Te­hát nem fogyasztja, hanem termeli az energiát. Az autó­ipari kutatóban kórházi szál­lításra, városi közlekedésre alkalmas személy és ugyan­csak városban használatos kis tehergépkocsik tervein dol­goznak. lyek ma a legtöbb családban naponként felmerülnek. Me­lyik a legjobb nálunk kapha­tó személygépkocsi? A többi szocialista országokhoz ha­sonlóan mi mért nem gyár­tunk személygépkocsit? A jegyzetfüzetemet már eltet­tem. Amit mondtak, csak ma­gánvélemény, a gépkocsikat sem áraik, sem tulajdonsá­gaik miatt nem lehet össze­hasonlítani. Akit Trabant vár a ház előtt, annak az a leg­jobb. Gyártani pedig csak akkor gazdaságos, ha legalább 100 ezres évi gyártásra van piac. Sokkal jobban járunk, ha a kormányszintű jármű­programban meghatározott évi 10—12 ezer Ikarust gyárt­juk, s ezért kapunk megfe­lelő mennyiségű személygép­kocsit. Lombost Jenő Olajtüzelésű bitumenmelegítő modellje. Fajták versenye Villányban Háromszáz mázsa paradicsom holdanként Egyre több tsz vásárol villányi vetőmagot Nem került a jegyzetfüzetbe A beszélgetések során nem volt nehéz rájönnöm, hogy az intézetben dolgozók vala­mennyien az autó szerelme­sei. Kiváló szakemberek — ez természetes. Nem hagy­hattam ki a kérdéseket, ame­Zöld egyenköpenyt visel­nek, amelyet a fiatalabb lá­nyok a divatnak megfelelő­en „minire” kurtítottak. Így aztán feltétlenül szép lát­ványt nyújt a piros paradi­csommal, sárga paprikával dús „kertészet” itt Villány— Virágos és Magyarboly kö­zött. Azért kerül idézőjel­be, mert az a nyolcvanhol­das terület tulajdonképpen nem is kertészet, hanem a Kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet kísérleti telepe. Az enyhén lejtős domboldalból egyelőre 15 holdat hasznosítanak. A mikro- és makró-parcellák mentén felvezető út végében két lakókocsi áll: az egyik az iroda. Herbert János tu­dományos munkatárs rezi­denciája, a másik pedig — amelynek homlokzatára né­mi iróniával valaki ezt pin- gálta fel: „Porta” — afféle szerszámraktár meg öltöző. Ideiglenes megoldás persze, mert a domb feletti facso­port árnyékában már épül a végleges rezidencia. Az intézet három eszten­deje vette birtokba a terü­letet, tavaly már „termeltek”, és hát az idei nyár is meg­hozta a maga gyümölcsét: mintegy 35 fajta és fajtaje­lölt paradicsomot, továbbá 18 fajta fűszerpaprikát mu­tatnak be, sőt, újabban he- terózis uborkafajtákat és korai zöldborsófajták vető­magját is termesztenek. — Az intézetnek mi a cél­ja ezzel a villányi kísérleti teleppel? Ismét Babarc a búzarekorder A tsz átlagtermése 22,2 mázsa búza holdanként A Bezosztáját megvédték a betegségektől Az aratás lényegében vé­gétért. Ami még kint van, egy-két apróbb táblácska, az már nem szól bele a re­kordok alakulásába. Ezúttal bizony szerényebbek a ter­méseredmények, kevesebb a kiugró hozam, a rekord, aminek pedig oly bővében voltunk az elmúlt két-három esztendőben. Tavaly Baranya megyében 16 termelőszövet­kezet búzatermése haladta meg a bűvös holdankénti 20 mázsás átlagot, az idén csak kettőé, ez a kettő a Babarci Béke, és a Lippói Béke Őre Termelőszövetkezet. Mind­kettő jó búzatermelő gazda­ság, a mérleg nyelve azon­ban tavaly is, meg most is Babarc javára billent, tavaly 25,2 mázsa, az idén 22,2 má­zsa a holdankénti átlag, nem kisebb területről, mint 1400 holdról. S ez az eredmény akkor is, most is megyei el­sőséget jelentett a szövetke­zetnek., Könnyű a mohácsi járás­ban jó búzát termelni, mond­hatná valaki s joggal. En­nek ellenére a szóródás, az egyes gazdaságok eredmé­nyei közötti különbség, itt is épp oly nagy, mint a megye más részein. A palotabozsoki tsz is a mohácsi járásban gazdálkodik, s idei búzater­mése alig haladta meg a holdankénti 10 mázsát. Az időjárás nagyon rossz volt a búzára, egész Baranyában, Babarc is kevesebbet takarí­tott be, mint tavaly, de amit elért, az még mindig kitűnő eredmény, amelynek értékét növeli, hogy ilyen körülmé­nyek közt érte el. Babarcon a Libellula 270 hold átlagá­ban 25 mázsát adott, a ki­tűnő új szovjet kemény búza fajta, a Rannaja pedig 130 holdon 23 mázsát, s a legna­gyobb területfoglaló, a be­tegségekre érzékeny kitűnő kenyérbúza, a Bozosztája . pedig 21.5 mázsát. A nagy termés egyik titka Babarcon a búza gyomtalansága volt, tavasszal időben elvégezték a gabona vegyszeres gyomirtá­sát, Dikonirttal. A gomba betegségekre érzékeny Be- zosztája fajtát pedig Ortho- ciddal és Thiovittal védték meg a lisztharmat ellen, ez az eljárás a megye más ré­szein sajnos még nem ter­jedt el. Babarc és Lippó élenjár az új módszer alkal­mazásában s ez meg is lát­szik eredményeiken. — Az erősen iparosodó Baranya zöldségellátása nem mindig kielégítő. A konzerv­ipar is egyre igényesebb a nyersanyagok tekintetében — mondja Herbert János. — A gondok megoldásának egyik — ránk vonatkozó út­ja — olyan zöldségfélék elő­állítása, nemesítése, amelyek részben korábban termőek másrészt magas terméshoza- múak. Az intézet „főprofil­ja” elsősorban a paradicsom termesztés komplex kutatása, és természetesen az új fajták rendszeres bemutatása, elter­jesztése a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok köré­ben. A bemutatókat általában a hétfői napokon bonyolítják le a megye zöldségtermesz­tési szakemberei előtt. Össze­hasonlíthatják a régi és új faj­tákat, rendelkezésükre áll a telep által pontosan felgyúj­tott adatok sokasága. Ugyan­is gondosan vezetik a fajta­naplót, amelyben az egyes fajták darabszámát, súlyát, a bogyók szárazanyag tartal­mát feltüntetik. — Milyen előnyös tulaj­donsággal rendelkeznek az új paradicsomfajták a régiekkel szemben? Herbert János felsorolja a fajták néhány érdekes jel­lemzőjét A hagyományos fajták — mint például a turul, a korai reziszta, vagy a No. 10 Bizon — 100 má­zsánál többet nem igen ad­nak le egy holdról. Alacsony a szárazanyag-tartalmuk is, ezért konzervipari feldolgo­zásra gazdaságtalanok. Az új fajták közül néhány: K3F/1, kerek, almaalakú pa­radicsom tavalyi termésátla­De Babarc más növények termelési eredményeiben is élenjár, s tavalyi 25,2 mázsás búza, 23,4 mázsás ősziárpa, 42,6 mázsás kukorica, 15,5 mázsás napraforgó és 280 mázsás cukorrépa hozamai­val méltón reprezentálja majd a táj termelési színvo­nalát az augusztus 28-án nyíló Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás ered­ménybemutató ján. ga 334 mázsa volt holdan­ként. A KG13, KG15 is jó­val 200 mázsa fölött hozott, amely gépi szedésre egyéb­ként kitűnően alkalmas, ezért is ajánlja nagygazdasá­gok részére az intézet. Ugyanis ez a fajta könnyen leszakítható a tőről, a ter­mésnek 70—80 százaléka egyszerre érik be, tehát gép­pel lehet szedni, egyébként pedig bogyója masszív, gépi szedés közben nem zúzódik. A K700 átlagosan 250 má­zsát ad holdanként és korai szabadföldi termesztésre al­kalmas. Ezért a konzervipar szívesen vásárolja, úgyneve­zett „nyitó-fajtának”. — A telep működésének van-e kézzelfogható eredmé­nye Baranyában? — Természetesen. A villá­nyi Űj Alkotmány, aztán a magyarbolyi, bolyi, beremen- di, mohácsi stb. termelőszö­vetkezetek az itt bemutatott anyag alapján vásároltak ta­valy is vetőmagot intézetünk­től. Herbert János elmondja, hogy a heterózis uborkafaj­ták — mint például a K32F/ 1, a K113F/1 és a K114F, — mennyiségben és minő­ségben is jobbak. A hagyo­mányos fajták közül a sa­látának való 50—80 mázsát, a vizesuborka 30—50 má­zsát, az ecetesuborkának való pedig csupán 20—30 mázsát terem katasztrális holdanként. A heterózis uborkák átlaghozama mind­egyiknél általában 50 száza­lékkal magasabb. Ha pedig a „vizes” és „ecetes” félé­ket éréskor kétnaponként szedik, akkor a részarány is nagyobb a salátának való uborkával szemben: ez ma­gasabb jövedelmet jelent, ugyanis a vizes- és ecetes­félék forintértéke jobb. — Milyen elképzeléseik vannak a jövőre vonatkozó­an? — Egyelőre a nyolcvan holdnyi területünkből 15 holdon tevékenykedünk, de a termelést fokozatosan ki­terjesztjük majd. Tárgyal­tunk a Villányi Mezőgazda- sági Szakmunkás Iskolával: együttműködnénk velük és mi biztosítunk részükre tan- kertészetet. Szeretnénk, ha Villány — szőlőtermelő kul­túrája mellett — zöldség- termesztő központtá alakul­na. Ehhez már eddig is sok segítséget kaptunk intéze­tünk Kossuth-díjas igazgató­jától, dr. Mészöly Gyula akadémikustól. R. F. Átmeneti időromlás országszerte A meteorológiai előre­jelzés ezúttal — sajnos kitűnően bevált. A nyu­gat felől érkező hűvös óceáni levegő hétfőn dél­ben elérte az ország nyu­gati részét, s Esztergom— Nagykanizsa vonalon he­lyezkedett el, ebben a térségben helyenként vi­harszerű széllökésekkel záporok, zivatarok kelet­keztek. így az ország nyugati és keleti része > között jelentős hőmérsék­leti különbség alakult ki. Míg a Dunántúlon 18—20 fokra csökkent a hőmér­séklet, a „frontvonaltól” keletre és délre 24—27 fokot mértek. A jelentések szerint ar­ra kell számítani, hogy a hűvös levegő elárasztja az egész Kárpát-meden­cét, a záporok, zivatarok átterjednek az ország kö­zépső és keleti részére is. Hétfőn kora délután a Ferihegyi időjárásjelző radar segítségével megál­lapították, hogy a hűvös zóna egy része az ország északi felében kelet felé „előresietett”, s a fővá­rost megkerülve elérte Gödöllőt. A következő időszak­ban tehát az időjárás át­menetileg az ország egész területén romlik, ez azon­ban nem lesz tartós. Kétszázezer újítás Kétmilliárd forint haszon A közlekedési vállalatok­nál húsz éves múltra tekint­het vissza a szervezett újító­munka. Ebből az alkalomból tegnap nagyszabású újítási kiállítás nyílt Pécsett a Tu­domány és Technika Házá­ban. Hetven vállalat több száz újítójának 111 újítását, illetve találmányát hozta Pécsre a KRM Közlekedés- politikai Főosztályának kez­deményezésére a Közleke­dési Múzeum és a Közleke­déstudományi Egyesület. A nyitóünnepségen — melyen a közlekedési vállalatok és a posta vezetői mellett dr, Nagy József, a megyei párt- bizottság titkára is megjeleni —, dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának veze­tője mondott rövid ünnepi beszédet. Húsz év alatt 550 ezer újítási javaslatot adtak be a közlekedési tárca vál­lalatainak dolgozói. Ebből 200 ezret elfogadtak, illetve bevezettek — s ez köze] 2 milliárd forintos megtaka­rítást eredményezett. Csak a MÁV Pécsi Igazgatósága te­rületén 3370 újítást vezettek be, s bár az újítások száma az utóbbi időben némileg csökkent, a népgazdasági eredmény évről-évre nő. Az újítómunka lehetőségeiről, megbecsüléséről szólva dr Szabó Tibor egyébként le­szögezte: az újítás kritika; valami réginek, megszokott­nak, elavultnak a bírálata, éppen ezért megfelelő kriti­kai légkör nélkül nincs ered­ményes újítómunka. A dol­gozók alkotó kedvének ki­bontakoztatása nélkül jié'díg nincs műszaki haladás, egy­szóval: az újítás — közügy. A kiállítás anyagában több pécsi újítás, illetve talál­mány is szerepel, közte Kar­dos Imre gépészeti csoport- vezető, a Pécsi Közúti Igaz­gatóság mérnöke által szer­kesztett sávfestőgép. Ez a berendezés valamennyi út­burkolati jel festésére al­kalmas — s teljes egészében hazai anyagokból készül. Újdonsága: a levegővezérlésű szórófej, mely egyesíti a ve­zérlést és habosítást, vagyis a levegő e gép esetében ket­tős feladatot lát el. A gép nemcsak párhuzamos, szag­gatott és megszakítás nél­küli útburkolati jelek festé­sére, de fényvisszaverő gyön­gyökkel kevert festék szórá­sára is alkalmas. Petruska Imre szerelő és Financsek Kálmán lakatos, a 12-és AKÖV dolgozói, moz gató és bejárató állványt szerkesztettek — Skoda mo­torokhoz. Skoda motoroknál — nagyjavítás után —, el­kerülhetetlen az újbóli bejá­ratás. Az újítás segítségévéi ez most állványon végezhető el, — tehát hiba esetén nem kell a motort a kocsiból is­mét kiszerelni. A kiállítás tablók, maket­tek, metszetek segítségéve ismerteti az újítások, talál­mányok lényegét. A nyitva- tartás ideje alatt — augusz­tus 29-ig —, szakvezetők ka­lauzolják a vendégeket. MELEGVIZES KISKAZÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom