Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

4 DUNANTÜLI NAPLÓ 1973 augusztus 2. Nagyobb önállóságot kapnak a főiskolák Is A kormány rendeletben szabályozta a tőiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egyetemeken szervezett fő­iskolai karok céljait, felada­taikat és működésük rendjét. A főiskolák szervezetének és működésének általános rendezése eddig nem történt meg, s a mostani kormány- rendelet ezt a hiányt pótol­ja. Az oktatáspolitikai folya­mat részeként eddig is több újtípusú — karokra tagozódó — műszaki, illetve gazdasági főiskola létesült — ezzel egy időben a felsőfokú tech­nikumok és szakiskolák szá­ma fokozatosan csökkent, s a későbbiekben ezek várhatóan meg is szűnnek. A főiskolai oktatók és hall­gatók jogosan igénylik az ed­diginél nagyobb intézményi önállóságot, a vezetésbe való bevonásokat, a hallgatók jo­gainak az egyetemi hallgató­kéhoz hasonló biztosítását. A főiskolák adottságai lehetővé is teszik, hogy belső életük rendjét államunk közelítse az egyetemekre vonatkozó rendszerhez. A mostani kor­mányrendelet azt is célul tűz­te ki, hogy hosszabb időre megteremtse az oktató-nevelő munka legkedvezőbb feltéte­leit a főiskolákon is. A sza­bályozás tehát kiterjed a már működő és a jövőben létesü­lő valamennyi nem egyetemi jellegű főiskolára. A jövőben az egyetemek­hez hasonlóan a főiskolák vezetői dolgozzák ki például tanulmányi és vizsgaszabály­zatukat. De az eddiginél na­gyobb önállóságot kapnak ügyintézésükben és gazdálko­dásukban is. Ezzel természet­szerűen együtt jár, hogy a hallgatók nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak intézmé­nyük, saját főiskolai életük alakulásába, alakításába. A •főiskolák javaslattevő, véle­ményező testületéiben egy­aránt helyet kapnak az okta­tók és a hallgatók képviselői is. Még egyszer a halakról... r A lavina megindult Provizórikus megoldás százezerért — Papírnyárer dőt öntöznek ipari szennyvízzel Uj busószobor Mohácson Több mint ezer nyeremény A lottó júliusi jutalom sor­solását augusztus első hét­főjén 3-án, a Münnich Fe­renc utcai székházban rende­zi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A húzáson a 31. játékhét szelvényei között összesen 1094 tárgy nyere­ményt sorsolnak ki. Főnyere­mények: két, egyenként há­romszobás öröklakás, egy Skoda és egy Polski Fial személygépkocsi. A hónap sorsolási naptára: augusztus 7-én Siófokon, 14- én Csongrádon, 21-én Kis­kunfélegyházán, 28-án pedig Tiszavasváriban húzzák a lottó esedékes nyerőszámait. Dél-Baranya két jelentős folyóvizéből — az Almás pa­tak és a Fekete-víz — be­látható ideig „holt víz” ma­rad. A szigetvári, sellyei és a vajszlói horgász egyesüle­tek csak akkor kezdik meg az ivadékok betelepítését, ha biztosítva látják, hogy újabb mérgezés veszélye nem áll fenn Ez érthető. De vajon mi is történt a vízszennyezés óta? Meddig lesz holt víz a „holt víz”? Vám és a garancia Mint már arról beszámol­tunk, a dán szivattyúk meg­hibásodása miatt került sor a Szigetvári Konzervgyár kényszermegoldására, amit az Almás „meg is bosszúit”. A kivizsgálás megindulását követően már július 16-án megszüntették az ipari víz tisztítás nélküli kiengedését. Vásároltak egy SZ 380 24-es szivattyút szükségmegoldás­ként. Járókerekét házilag át­alakították, így a célnak megfelel. Viszont a dán szivattyúkat csak akkor cseréli ki a part- | ner, ha a gyár gondoskodik i kiszállításukról. Egyébként elromlásuk nem konstrukci­ós hibából ered. Csupán 30 Celsius fok hőmérsékletre szavatolják őket, míg az ipa­ri víz hőmérséklete elérte a 40 fokot is. A cserét viszont — a gyár főmérnökének, Tuska Sándornak tájékozta­tása szerint — megakadá­lyozza egy másfélhónapos hu­zavona. Az illetékesek eny- nyi idő alatt nem tudták még eldönteni, hogy a ki­szállítás vámügyileg a buda­pesti vagy a szigetvári vám­hatóságokra tartozik-e. Elsőként az országban Ennek ellenére a vízszeny- nyezést a konzervgyáriak megszüntették, s mégpedig nem akármilyen módon. Az üzemtől öt kilométerre egy kétszáz holdas papímyárer- dőt telepítettek. Ennek a fa­féleségnek nagy vízigényét — évente 2000 milliméter — az ipari szennyvízből pótol­ják, amelyet az öntözés meg­kezdése előtt hatalmas táro­lókba engednek. Az időjá­rástól függően, általában 3— 5 hetenként kerül sor egy- egy papímyár-szelvény el­árasztására. A megoldás ér­dekessége, hogy az ország­ban első ízben itt rendezked­tek be a feldolgozás közben keletkező ipari víz hasznosí­tására. A másik szennyező — il­letve városi fekália és a gyári fekáliavíz patakba en­gedője — a Komlói Víz- és Csatornaművek. Ugyanis az ő kezelésükbe tartozik az I-es számú átemelő, a meg­süllyedt akna. Tájékoztatást kaptunk a vállalat műszaki vezetőjétől, Katies Jánostól is. Elmondotta, hogy a ter­vezett provizórikus átemelő elkészült, a költség százezer I forint. Üj szivattyúkat he­lyeztek üzembe, s közel 250 méter hosszúságú, 100 milli­méteres acélcső-fektetésre volt szükség. A vízszennye­zés július 28-tól megszűnt. — A százezres kiadás egyelőre minket terhelt — mondotta —, de a szennye­zés nem a mi hibánkból tör­tént. Éppen ezért ezt az ősz- szeget valakinek meg kell fizetnie. A megsüllyedt ak­na ügye tudtommal a Szi­getvári városi Tanácstól a Baranya megyei Beruházási Vállalathoz került, ők inté­zik a további részét. Tengeri kígyó A Baranya megyei Beru­házási Vállalat megkapta a szigetvári tanács beadványát, amit a jogászcsoport vett kezébe. Az ügy nem egysze­rű. A megsüllyedt akna ki­vitelezője a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a konzervgyárral áll jogvi­szonyban a kérdést illetően. Ugyanis az aknát még a gyár felkérésére készítették el. A jelenlegi üzemeltető — a komlói vállalat — tehát hiába kereste fel őket. Csak­is a konzervgyár perelhet. — Négy felelőst is talál­hatunk — tájékoztatott Bán István műszaki ellenőr. — Egyrészt a kivitelezőt, más­részt tervezői hiba is lehet, harmadsorban megeshet, hogy a Dunántúli Vízépítő Vállalat, amely az aknára rákötötte a vezetéket, is hi­bás. Negyedsorban a jelen­legi üzemeltető. Egyelőre ta­lálgatni lehet. Pontos szak­értői véleményt csakis az akna környékének alapos megvizsgálása után adha­tunk. Ehhez a vizsgálathoz vákumkutas tisztítást kell végezni. A felvonulás költ­sége 80—120 ezer forintig terjedhet. Ennyibe kerül tehát a fe­lelős megállapítása? Valószí­nűleg többe. dunántúli Vízügyi Igazgató­ság bírságot vetett ki. Befe- jeződött a további szennye- ! zők kivizsgálása is. Majorla- ' ki József területi vízminősé- j gi felügyelő: — A vizsgálat eredménye szerint vétkes maradt a két vállalat: fő halpusztulást te­hát a kettős és egyidejű szennyezés okozta. A többi befolyó jelentéktelen. Az akna körül pedig to­vább kígyózik az ügy — kérdés: miért süllyedt meg? A közbeni ideiglenes megol­dások beruházási költségei egyelőre a gyors intézkedő- ket terhelik, de senki sem gondol arra, hogy saját „kon­tón” is maradhat. Ügy néz ki most már, hogy nem egy­szerű „csík-hal” pusztulásról van szó. Kozma Ferenc Nem lesz próbasütés Augusztus 1-re ígérték az építők, illetve a beruházók a siklósi kenyérgyár üzem­behelyezését. Ezzel kapcso­latos érdeklődésünkre a Ba­ranya megyei Sütőipari Vál­lalatnál tegnap egy lemondó sóhaj és egy meglehetősen bizonytalan dátum volt a válasz. Talán majd a hónap közepén... Mint ismeretes, az üzem­behelyezésnek már tavaly augusztusban meg kellett volna történnie, a súlyos be­tonépület megsüllyedése azonban felborított minden elképzelést. A helyreállítás menetrend szerint megtör­tént, az épület — mint ahogy az építők mondják —, „el­bír minden kritikát”, a sze­relőipari munkák nagyságá­val azonban — a jelek sze­rint —, az új határidők meg­határozásánál nem számol­tak, s így hiába volt a vil­lanyszerelők, technológiai­szerelők minden erőfeszítése. A szerelőipari részleg dolgo­zói már hetek óta dolgoznak minden szabad szombaton, s vasárnap — de a villamos­ipari munkák a legjobb eset­ben is csak ma estére feje­ződhetnek be. Ezt követi majd a motorok szerelése. Egyszóval: ha süllyedni már nem is süllyed, „csúszni” változatlan lendülettel csú­szik e kalandos sorsú gyár... Augusztus 3-tól 17-ig: Engedményes ruházati vásár Megoldás? Egyelőre a Baranya me­gyei Tanács halászati fel­ügyelője feljelentést tett a két vállalat ellen. A kárval­lott horgászegyesületek kár­térítést követelnek. Ä Dél­Mintegy 420—450 millió fo­rint. értékű ruházati cikket 20—30—40 százalékos enged­ménnyel hoz forgalomba a kereskedelem az augusztus 3- tól 17-ig tartó nyári szezon­végi vásáron — közölték a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztályán szomba­ton tartott tájékoztatón. A vásár idején a lakosság mint­egy 140—170 millió forinttal olcsóbban juthat a forgalom­ba kerülő cikkekhez. Viszonylag bő lesz a vá­laszték női pamut- és selyem­ruhákból, valamint fürdőru­hákból. Olcsóbban árulnak Pöndöly, röpike, kontykendő Évszázados hagyományokat őriznek Szebényben. Sajátos helyzeténél fogva megmaradt ősi szokás világa, népzenéje: a falu üde poézise. S ebben igen sokat tett Szebény 15 éve fennálló népi együttese, élén Horváth Istvánnal. A minap ellátogattunk ba­latoni vendégszereplésük előtti főpróbájukra. Megkapó, ahogyan elindult ezen az es­tén a falu népe. Csöppnyi kisiskolások és lányok, legé­nyek, szebényi viseletben, ök az új műsor szereplői. De jöttek a szülők, a hozzátar­tozók, meg néhányan az idő­sebb korosztályból is. Un- neplős kendőben, ünneplés feketében — köznapon este. És megteltek a művelődési otthon széksorai. Dobokai Matyi bácsi, egy az öregek közül. Forrásérté­kű nótafája ennek a falunak, élő hírmondója egy dalos­kedvű, táncoslábú generáció­nak. Egy azok közül, akik bírálóan mustrálják a szín­padon formálódó népi játék mozzanatait. Akik a régi vir­tus szívmelengető emlékeit ébresztgetve föl-fölkiabálnak Megőrzött kincsek Szebényben a mai fiataloknak, hogy „Pista, nem így jártuk ám!” Matyi bácsi 76 éves. Két- három éve meg-megpörgette még a szemrevaló szebényi menyecskéket egy-egy fordu­lóra a színpadon is. Élkísérte őket szerepléseikre, de hát most beteg a felesége. Nem illik ilyenkor itthagyni. El­mereng, majd szép kedvére hangolva emlékezik újra a régi bálokra, legényes csí­nyekre. Körénk gyűlnek a legifjab­bak: a 6—8 éves kislányok, legénykék. Körülsimogatom őket a szememmel; egyik bá- josabb, szebb, mint a másik. Csakúgy, mint a nagyobbak, az eladósornak. Mintha a természetnek is külön gond­ja lett volna a szebényi fia­talokra, mikor az arc és a termet szépségét adagolta. Ezt a szépséget ékesíti, ezt fogja keretbe a szebényi vi­selet. A kicsiket faggatom róla. Mondják is bátran: ez a kontykendő a két sallannal; ez a csipkés selyemblúz, másszóval „röpike”; ez pedig a kasmír szoknya, alatta a „pöndöly”-ökkel. Kikemé­nyítve, harangosra, mert úgy szép. Most csak kettő-három a próbára. Egyébként négy­öt „pöndöly” libben magasra a forgáskor, valaha hatot- hetet is felhúzta magukra a szebényi lányok. Megpendül a cimbalom, rá­zendít a zenekar. A színpa­don a Locsolás című tánc­játék kezdődik. Helyi gyűj­tésű népdalok csendülnek a lányok ízes szavú, hamvas, eredeti népi hangvételű éne­kében. A táncok füzére nyo­mán pedig fölvillan a helyi népszokás, a fiatalok húsvét­hétfői évődése a füves tisz­táson; az egykori .népi locso­lások derűs, játékos hangu­lata. Horváth István feldolgozá­sában ez is, csakúgy, mint a többi. Mert a másfél évti­zed alatt lassan sorrakerül a falu teljes szokásanyaga: a kétrészes Lakodalmas, a Ke­retes, a Lánysirató, a Kö­szöntő, a Paprikafüzés; a fia­talok játékosságát tükröző „Sulyárirom” meg a Kis- kútnál. Legutóbb pedig a Locsolás. S mindez nem minden. Az együttes vezetője újabb és újabb terveket melenget. Gondolatban formálódik már az Aratóünnep, a Fonóház, a Fosztó, a „Supplikálás” (aprószentek napján a vesz- szőzés szokása), s ki tudja még mi minden. A gyűjtő­szerkesztő munkában egy- emberként segít a szebényi tantestület. Az együttest pe­dig segíti a véméndi ÁFÉSZ: legutóbb 45 ezer forint érté­kű új garnitúrával. Tegnap indultak útnak. Este Balatonfüreden, ma pe­dig Siófokon, a szövetkezeti népiegyüttesek találkozóján mutatják be a szebényi fol­klór egyik megőrzött eredeti hagyatékát. (Wallinger) pamut-méterárukat is. Bősé­gesnek ígérkezik a divatos selyem ruhaanyagok, főleg az acetált nyomott-mintás se­lyem kínálat. A konfekció­kereskedelem raktárkészleté­ből néhány fajta férfiöltönyt, selyemblúzt, szoknyát és pan- talót is forgalomba hoz ked­vezményesen. Nagyobb meny- nyiségű nyári férfiing is tar­tozik a vásári árukínálathoz. A cipőkereskedelem szandá­lokat, víkendcipőket, a nők részére színes papucsokat, pantonetteket, továbbá gyer­mekszandálokat kínál. Buda­pesten a kedvezményes vá­sárra az üzlethálózatnak csaknem felét, 289 boltot, il­letve áruházat jelöltek ki. A tájékoztatón hangsú­lyozták, hogy a nyári vásár a vállalati önállóság jegyében bonyolódik, az egyes vállala­tok maguk határozták meg, mit kívánnak kiárusítani, mennyi az engedmény, ennek következtében nem egységes a választék és országosan nem egységesek az árak sem Az engedmény mértékét me­netközben nem változtatják, s a vásárt nem hosszabbítják meg. Egyúttal tájékoztatót adtak a ruházati kereskedelem első fél évi forgalmáról. A ruhá­zati cikkek kereslete a várt­nál is nagyobb volt, s a ter­vezett 7—8 százalék helyett 10 százalékkal nagyobb for­galmat bonyolítottak le, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A kereskedelem felké­szülése alaposabb volt, de még így sem tudtak minden igényt maradéktalanul kielé­gíteni. Különösen nagy mér­tékben, mintegy 20 százalék­kal, nőtt a felső kötöttáruk, szőnyegek, függönyök forgal­ma. Az első félévben sikerült felszámolni az alacsony ke­reskedelmi készletekből szár­mazó választékhiány nagy részét és általában javult az ellátás. ' A tavaszthozó, téltemető mitikus alak a legnagyobb kánikulában érkezett Mo­hácsra. Három napja ott áll a MÁVAUT-kirendeltség szom­szédságában, a parkban a váro6 második busószobra. Már úgy volt, hogy az ez évi busójáráson láthatjuk, ehelyett ott maradt továbbra is Budapesten, az alkotó Kiss Nagy András Munkácsy-díjas szobrászművész kertjében. Csak nagysokára akadt mes­ter, aki a gipszfigurát bronz­ba önti. Milyen is az új busószobor? A kis tér súlypontjában álló busóalak nem konkrétan egy mohácsi busót ábrázol. A köpenyes, dobos, álarcos figura a népi mitológia egy elképzelt alakja, elvont, de egyúttal reális. Tömbszerűsé­ge, a megformálás keresetlen- sége méginkább hangsúlyoz­za a szobor népi-mitológiai ihletését, a naiv hitvilág poé- zisét. A két méter, negyven­centis. hat mázsa súlyú figu­ra rusztikussága ellenére könnyednek hat, ez a gro­teszk légiesség a téma játé­kosságából adódik. Az alkotónak, Kiss Nagy Andrásnak ez a harmadik alkotása, amely Baranya me­gyébe került. A kétszeres Munkácsy-díjas szobrászmű­vész készítette a Pécsi Film­szemle egyik díját, az arany- busó-maszkot, Mohács város emlékplakettjét, és most ezt a busószobrot. A szobrász- művész ellátogatott Mohács­ra, hogy jelen legyen szobra felállításánál. — Szerencsés véletlennek mondható Baranyával létre­jött kapcsolatom — mondta Kiss Nagy András. — Ugyanis a megbízásaim, amiket itt kaptam, teljes egészében be­leillenek gondolatvilágomba, elképzeléseimbe. Szeretem a népi mitológiát. Igen sokat foglalkoztam a kisázsiai mű­vészettel és úgy érzem, eze­ket az ismeretanyagaimat jól fel tudtam használni, mind a busómaszk, mind pedig a bu­sószobor elkészítésénél. Két busószobor van már Mohácson. Két szobrászmű­vész alkotása. A feladat ugyanaz volt: a busójárást fémjelezni művészi alkotás­sal. A két művész az azonos témát teljesen eltérően dol­gozta fel. — Míg Lajula András a dekorativitásra törekedett, én a játékos egyszerűséget vá­lasztottam. A játék, az ala­koskodás egyidős az emberi­séggel. Örök téma. Csak augusztusban! Patyolat tárgy nyeremény- sorsjegy „Szolgáltatási tárgynyere­mény sorsjegyet" bocsátott ki a Patyolat Mosoda Válla­lat augusztus elsejével egy hónapi időtartamra. Rend­hagyó módon ezért a sors­jegyért tulajdonképpen fizet­ni nem kell. Azok a fogyasztók, akik augusztus 1. szeptember 1. között igénybe veszik a szol­gáltatást — tehát mosást, önkiszolgáló mosást, festést, bútorkárpit tisztítást, illetve vegytisztítást — és a szol­gáltatási díj meghaladja a 15, illetve vegytisztításnál a 30 forintot, egy darab sorsjegyet kapnak. Ha a díj összege magasabb, akkor annyi je­gyet kapnak, ahányszor a végösszegben megvan a 15, illetve a 30 forint, A tárgynyeremények a kö­vetkezők. Főnyeremény: egy Inter Star televízió, a többi nye­remények pedig egy AT 459 Viktória tv, egy Balkán Mo­ped motorkerékpár (50 köb­centis), egy magnetofon, egy VT 4901 rádió, két Lido tás­karádió, két Sport II. táska­rádió, tíz 200 forintos szol­gáltatási utalvány, húsz 100 forintos szolgáltatási utal­vány. A tárgynyeremények sorsolására ünnepélyes kere­tek között 1970. szeptember 26-án 10 órakor kerül sor, a vállalat kultúrtermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom