Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

1970. augusztus 15. dunantcli napló 5 Vasúton, autón jut ki az áru Repül a nehéz kő... Három éve bonyolítja a Dél-dunántúli Kőbánya Vál­lalat exportfuvarjait a pé­csi 12-es AKÖV. Ez a kis- határmenti áruforgalom teg­nap egy új átkelőhellyel bő­vült. A szállítás módja is újszerű: a nagyharsányi kő­bányából a zúzott kő, me­lyet a jugoszláv partner, a Slavonija Commerce vásá­rolt, vasúton érkezik Herceg- szántóra. Itt átrakják a te­hergépkocsikra és kilenc ki­lométeres utazás után érke­zik meg a kő Jugoszláviába. Napi háromszáz tonna kö­vet juttatnak át így a hatá­ron, s ez a szállítás novem­ber végéig tart. Több mint tizennyolcezer tonna útépí­téshez használható nagyhar- eányi követ szállítanak a vasút és az AKÖV dolgozói. Hat tehergépkocsi — a nagy strapabírású ZIL-ek — egy modem rakodógép és kilenc ember: ez az oszlop költözött Hercegszántóra. Ve­zetőjük Kassai Gábor, az el­ső napon ismerkedett a lehe­tőségekkel, tapasztalatokat gyűjt a kidolgozandó szállí­tási technológiához, mellyel zökkenőmentesen végezhetik munkájukat. A „stáb” a fuvarozó vál­lalat lakókocsijában lakik, s ha a kényelem nem is kele­ti, az igényeknek megfelel. Jó pihenésre nyújt alkalmat — a munkaidő tíz, tizenkét óra, a háromszáz tonna napi teljesítménynek menni kell. Érdekes, új színfolt a szál­lításban: az AKÖV külföld­re menő fuvarjainál még nem kooperált a vasúttal. A példa bizonyára ragadós lesz, mert jóval gazdaságosabb. — Egy régi épület felújítá­sával és bővítésével orvosi rendelőt és arvoslakást léte­sítenek Vókányban. A 250 ezer forintos beruházás so­rán üvegezett verandás váró- helyiséget is kialakítanak. Napirenden a Moziüzemi Vállalat munkája Tárgy Habosabban, őszintébben! Sokszor ellentmondásos mó­don kettős feladatot teljesíte­nek a moziüzemi vállalatok. Segítik a kulturális politika megvalósítását, ugyanakkor bevételi tervük is van. Nem könnyű eleget tenni mindket­tőnek. Különösen nem, is­merve, hogy a mozilágatott- ság világszerte csökken. Ho­gyan teljesíti e feladatait a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat? Erre keresett vá­laszt a Megyei Tanács vb, amikor tegnap délelőtti ülé­sén napirendre tűzte és meg­vitatta a vállalat munkáját Mohácson, a Kossuth Film­színházban. Rejtő János igazgató jelen­tése részletes képet ad arról, hogy a vállalat mennyit fej­lődött a legutóbbi beszámol­tatási időszak óta, az utóbbi hat-hét évben. Meglehetősen mélypoAtról indulva eredmé­nyei ma számottevőek. Az egy főre eső mozilátogatott­ság számában harmadik he­lyen állnak a megyék között. A nézőszám visszaesése mér­séklődött Baranyában; a vál­lalat számos fontos, kultúr­politikai céljainkat egyengető akciót, intézkedést foganato­sított Különösen figyelemre­méltóak a mozihálózat minő­ségi fejlesztésében tett erő­feszítéseik. Sok elavult be­rendezést kicseréltek, a me­gye filmszínházainak mintegy a felében szélesvásznú vetí­tés folyik. A rekonstrukció folyamán új mozik épültek (Szigetváron, Mohácson, Má- gocson); számos filmszínházat korszerűsítettek, felújítottak; a hálózatfejlesztésre kilenc év alatt kereken 52 millió fo­rintot költöttek. Egyszóval, van miről beszámolniok, ha az eredmények után érdeklő­dünk. S ezt, a vállalat hasz­nos törekvéseit, jó kezdemé­nyezéseit a végrehajtó bizott­ság is messzemenően elismer­te. Mégis több alapos bírálat érte ezt a jelentést, és na­gyon indokoltan. Megnyitották az autóutat Polgárdi és Aliga kozott Augusztus 14-én délben át­adták a közúti forgalomnak az M—7-es autóút Polgárdi és Aliga közötti 10,2 kilomé­ter hosszú új szakaszát. Az új útszakasz átadásával kap­csolatban a Belügyminiszté­rium közlekedési csoportfő­nöksége az alábbiakra hívja fel a Balatonra utazó jármű­vezetők figyelmét A déli part (Siófok) felé utazók, mint eddig is tet­ték, Polgárőrnél térjenek rá a 70-es útra. Az útszakasz átadásával egyidőben fontos változás, hogy megváltozik az elsőbbség: a 70-es útra felhajtani szándékozók köte­lesek biztosítani az ott hala­dó járművek zavartalan for­galmát. Amennyiben nem Polgárdinál hagyják el az autóutat, akkor az aligai cso­mópontnál a balatonakaraty- tyai úton balra kanyarodva a 71-es úton — a régi lepsé­nyi csomópontnál — érhetik el a 70-es utat Az északi part (Balatonfü­redi felé tartók az M—7-es új szakaszát a balatonaka- rattyai csomópontnál jobbra kanyarodva hagyják el. Visz- szafelé jövet az északi part irányából a járművek átha­ladnak az M—7-es autóút fe­lett, majd jobbrakanyarodás- 6a] csatlakoznak ahhoz, csak­úgy mint a székesfehérvári csúcsoshegyi csomópontnál. Ugyancsak az új út felett ha­ladnak azok is, akik a déli partról a régi lepsényi cso­mópontnál észak felé halad­va a 71-es úton közelítik — Üjra vakolják, festik és mázolják a merenyei műve­lődési otthont. Az épületet övező kertet kerítéssel vették körül és játszóteret létesíte­nek benne.. meg az M—7-eat. Miután ezek a járművek hátrányban vannak, az északi partról ér­kezőkkel szemben, célsze­rűbb, ha a polgárdi csomó­pontnál csatlakoznak az au­tóúthoz. A Belügyminisztéri­um közlekedési csoportfő­nöksége ismételten felhívja a járművezetőik figyelmét, hogy az M—7-es útról Pol­gárdinál jobbr akanyarodó járművek kötelesek elsőbb­séget biztosítani a 70-es úton haladóknak, megváltozik te­hát az eddig érvényben lévő forgalmi rend. A rendőrség kéri a közlekedésben részt­vevőket, hogy a szabályok betartásával járuljanak hoz­zá az újonnan átadott útsza­kaszon is a forgalom bizton­ságához. Ahogyan felszólalásában Takács Gyula, a Megyei Ta­nács vb-elnökhelyettese is kiemelte: a jelentés ered­mény-beállítottságú; regiszt­rálja a sikereket — amitől a moziüzem „^’’-vállalat­nak, a beszámoló pedig „győ­zelmi jelentésnek” tűnik egy kicsit. Ugyanakkor a kettős feladatból adódó nehézsége­ket problémákat s bizonyos negatív előjelű adatokat rész­ben elhallgat, részben meg­kerül ez a jelentés. Pedig érdemes szembe nézni olyan kérdésekkel is, mint a kul­túrpolitikai szempontból ki­emelt, ún. „A”-kategóriájú filmekben tapasztalható le­maradásunk (a 17. helyen áll Baranya!); a pécsi mozik mű­sorpolitikája stb. Ezt a hiá­nyosságot bírálta Novics Já­nos, a Megyei Pártbizottság titkára is, kiemelve egy na­gyon fontos körülményt. A X. kongresszus előkészületeinek időszakában különösképpen indokolatlan a beszámolók szerénytelen hangvétele; a tárgyilagosság, a probléma- felvetés lényeglátó őszintesé­ge nem hiányozhat akkor sem, ha munkánkban meg­tettük a magunkét. w. e. Ma startolt a „drákói44 tarifa A mai nap nulla órájától felemelt kocsiálláspénzeket és fekbéreket számit fel a MÁV a késve kirakott vas­úti kocsik és a rakterületről késve elszállított rakomá­nyok után. Ismeretes, a Gazdasági Bizottság szigorú intézkedéseket hozott a ko­csifordulók meggyorsítására, augusztus 15-től mélyen be­lenyúlnak a késedelmesen rakodó vállalatok zsebébe. Az új tarifa szerint a kocsi­álláspénz az első 24 órás ké­sés esetén kocsinként és óránként 24 forint, a követ­kező 24 órában már 100 fo­rint és a 48 órát meghaladó késedelem esetén kocsinként és óránként 200 forint. Ez azt jelenti, hogy három na­pos késés esetén már 7776 forint kocsiálláspénzt kell kifizetnie a címzettnek egyet­len vagon után. Ez kidobott pénz, előfordulhat, hogy ma­ga a rakomány nem ér eny- nyit A „drákói tarifa” a mai nappal startolt. Megkérdez­tük a MÁV egyik legnagyobb partnerét, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot, hogyan készültek augusztus 15-e fogadására? A kérdés azért is érdekes, mert mind­eddig, ilyenkor hétvégeken elnéptelenedtek a rakodóte­rek. Az eredetiség varázsa Belgrádi folklóregyüttes Baranyában Jugoszlávia népeinek és nemzetiségeinek táncaiból, népzenéjéből kötött csokrot nyújtottak át csütörtökön es­te a mohácsi közönségnek. A belgrádi Vukica Mitrovity népi együttes ezzel a műsor­ral kezdte meg magyarorszá­gi vendégszereplését. Fellé­pésüket a mohácsiak lelkes ünnepléssel fogadták. Mél­tán: a vendégegyüttes szín­vonalas, jól szerkesztett mű­sorában eredeti népművésze­tet hozott és nyújtott át a közönségnek. Az együttes 1952-ben ala­kult meg egy hatalmas belg­rádi konfekciógyárban. Név­adójuk Vukica Mitrovity, a gyár munkásnője volt. Hősi halált halt a fasiszták elleni harcban, a partizánmozgalom mártírja emlékét most ez az együttes őrzi, hirdeti nagy­sikerű fellépésein. Műsoruk különös értéke a dalok, táncok és a jellegze­tes jugoszláv népzene ere­detisége. Nálunk, a mi népi együtteseink a motívumanyag feldolgozott, gyakran temati­kus vagy több tételes for­májú bemutatáséra törek­szenek. Originális népi dal­lam- és táncanyagot jobbára csak falusi népi együttesek­nél találunk, de ott sem min­dig tisztán és pontosan. A jugoszláv műkedvelő művé­szeti csoportok eredeti fol­klórjuk visszaadására törek­szenek. Igazolva ezzel is azt, hogy az ősi motívumkincs mennyivel élőbb ott, mint Elzárásra büntették Az utcai verekedéssorozat résztvevőit Július 24-ón reggel Pécsett, a Bajcsy-Zs. utcai italbolt­ban szórakozott az a társa­ság, amelynek tagjai a dél­előtti órákban sorozatos bot­rányt, verekedést okoztak. Demeter János 22 éves, Pécs, Majális tér 15, Nikolics Ist­ván 18 éves, Fűzfa utcai, Ko­vács Kálmán 40 éves, Rigó utcai, valamint Nikolics Ro­zália 48 éves németi lakosok italoztak együtt. Velük volt Gyevnár István 35 éves pé­csi lakos is, aki aznap sza­badult a börtönből. A szó­váltás azzal kezdődött, hogy a korábban Kovács Kálmán­nal élő Nikolics Rozália ki­jelentette, Gyevnárhoz pár­tol. A hangoskodás az utcán is folytatódott* majd össze­verekedtek. Nikolics Rozália késsel a kezében kergette Kovácsot Veszekedve, verekedve ju­tottak el a főpályaudvarra, majd a Lokomotív vendég­lőbe, ahol az ital mellett megbékiiltek. Röviddel ké­sőbb ismét verekedés támadt, Nikolics Rozália megtámadta és ütlegelte az időközben odaérkező Sztojka Erzsébet pécsi lakost. A botránynak — amelynek időközben sok nézője akadt — a helyszínre érkező rendőrök vetettek vé­get. A verekedés résztvevőit garázdaságért 30—30 napi elzárással* büntette a Pécsi városi és járási Rendőrkapi­tányság szabálysértési ható­sága. nálunk. Pedig nincs szüksé­gük országos népdalmentő akciókra; e folklóranyag ter­mészetesen és elevenen él nemzeti kultúrájukban. Ügy, ahogyan a rádióban is hall­hatjuk naponta, s ahogyan a belgrádi eyüttes is szemlél­tette műsorában. összeállításuk tudatosan tükrözi a hat köztársaság népi kultúrájának kapcsola­tait, egymásra hatását, egy­séges gyökereit. A szerb, makedón, horvát és más tán­cok alap- és zenei motívum­anyagában sok a hasonlóság: dallamépítkezésben, ritmi­kában, a táncok alaplépései­ben. Ezek változatai, sajáto­san szerb, horvát vagy bosz­niai színei adják meg mű­sorszámainak egyedi karak­terét. A mi — sajnos első­sorban műdalok szokványos dallamfordulataihoz szokott fülünknek olykor egyhangú­nak tűnhet ez a tánc, ez a muzsika. Alaposabb figyelem­mel azonban nem minden­napi élményt nyújt népmű­vészetük. Miben rejlik a varázsa? Nem állíthatom, hogy a tánc­lépések és térformák válto­zatosságában. Számaik több­sége kóló: szerb, szlavóniai, makedón, bosnyák vagy más vidékről. Jellegzetes kör- és csigavonalban haladnak összekapaszkodva fiúk és lá­nyok. A pergő lépéseket, fi­gurákat, a lüktető és felfo­kozott szenvedélyes ritmus- képleteket azonban valami belső tűz ihleti. Ennek a ki­fejező erejében, a lányok temperamentumos szépségé­ben; népdalaik táncukba si­muló tercpárhuzamában; a vidékek népviseletének hím­zéseiben; zenéjük izgalmas ritmikájában — mindennek a harmonikus egységében van műsoruk szépsége, vará­zsa. Különösen éreztem ezt a fiúk erőt sugárzó kelet­szerbiai táncában; a zene nélkül, ruhadíszek csörgésére előadott boszniai Glamocs- ban; a makedón táncokban és a játékos elemekkel szőtt bánáti férfi-táncban. Szólis­táik közül Borá Ility (furu­lya) számait és Danilo Mi- sity népi hangvételű dalait említhetem. A zenekar veze­tője; Zorán Bahucki, a ko­reográfus: Györgye Mlacie- novity. A belgrádi Vukica Mitro­vity népi együttes a pécsi Szabadtéri Színpadon ma es te mutatja be műsorát. (Wallinger) A szállítási osztály tájé­koztatása szerint számos in­tézkedés történt a vállalat­nál. A munkásszállásokon táblák hívják fel a figyel­met a vagonkirakási lehető­ségekre. Még több rakodót — alkalmi rakodókat — szeret­nének beállítani, ezért tár­gyaltak a főiskolával és a honvédséggel. Teljes a ké­szültség a hétvégén, helyén van az irányító apparátus, készenlétben állnak a daru­sok. Ennél sokkal figyelem­re méltóbb, hogy felemelték a rakodási díjakat. A tégla és a klinker mázsájáért ed­dig 1 forint 20 fillért fizet­tek a rakodóknak, most má­zsánként 2,20-at, illetve 3 fo­rintot. De felemelték a má­zsánként! rakodási díját a perlitnek, a mésznek, a mészhidrátnak és más anya­goknak. Az asztalosáru kira­kásáért eddig mázsánként 1,20-at fizettek, de így a ra­kodó kocsinként csak 60—70 forintot keresett. Mostantól kocsinként fizetnek 200 vagy 400 forintot, attól függően, hogy 2 vagy 4 tengelyes ko­csiról van szó. Az építőipari vállalat a hét végén azt vár­ja a MÁV-tól, hogy folya­matosabban kapja meg a cí­mére érkezett vagonokat. Mi újság a MÁV-nál? Az igazgatósági áruirányítónál az esti órákban érdeklőd­tünk. Kevesebb a „zűrös” kocsi — hangzott a válasz — úgy látszik, készültek a vál­lalatok. Hat késve rakott ko­csi lesz, ezekért már az új tarifa szerint kell megfizetni a kocsiálláspénzt. Tegnap az esti órákban Pécs-felsőn hordós bitumennel megrakva 4 vagon vesztegelt. A kocsik, az aszfaltútépítő címére dél­után 3 órára érkeztek, az AKÖV-nek kellett volna el­fuvaroznia Pécs-külvárosban két rakott vagon indult neki az éjszakának, az egyikben ócskavas volt, a másikban borospalack-rekeszek. Hogy aztán milyen mérleggel zárul a hétvége, arra hétfőn ka­punk választ. (M. Z.) 250 játékfilm a tv-ben Most összegezték a rádió és a televízió elmúlt évi mű­sorának legfőbb jellemzőit. Ezek szerint a Kossuth és a Petőfi rádió tavaly 823 898 percen keresztül sugárzott műsort: s csaknem 60 száza­lékban zenét. így együttvéve közel félmillió percen át hallgattunk zened műsort, leggyakrabban — a zenei műsoridő 29 százalékában — szimfonikus zenét, verseny­műveket, nyitányokat, tánc­zenét 44 000 percben sugároz­tak, magyamótára és operá­ra egyaránt 51 000—51 000 perc jutott. Operettből pedig 25 000 perc volt a tavalyi műsoridő. Irodalmi és drámai művek a teljes műsoridőnek mint­egy 10 százalékát tették ki a rádióban, az ifjúság pedig 55 000 percben hallgathatott kifejezetten szárhára szer­kesztett műsort. Hírekre, es­ti híradóra, lapszemlére és kommentárra 87 000 perc ju­tott a rádió műsoridejéből. A Magyar Televízió képer­nyőjén 1969-ben 146 770 perc volt a műsoridő. A 12 hónap alatt 32 színdarabot, 63 tévé­játékot, illetve tévéfilmet, további 250 játékfilmet, 71 kisfilmet és 22 operát, illet­ve balettet láthattunk. Ta­valy 137 alkalommal volt sportközvetítés és vetélkedő­re is jutott több mint 10 000 perc. — Negyvenféle aromát kapott tegnap a HERBARIA pécsi gyógynövény szaküzle­te. Az olasz ürmösbor aro­mán kívül hiánycikknek szá- j mító, hazai gyártmányú likőr I ás pálinka aromák is érkez- I tek* Mérsékelt égöv Új magyar film Egy szándékában dicsérni-! való, egészében viszont alap­vetően hamissá torzult új magyar filmalkotásról kell megint számot adnom. Kéz- di Kovács Zsoltnak, az első­filmes rendezőnek, a volt Jancsó-asszisztensnek Mérsé­kelt égöv című filmjéről. Amelynek ragyogó szép ké­pei, megfontolt és szakmai-! lag kifogásolhatatlam színé-! szá teljesítményei egyébként tehetségről, szakmai tudásról vallanak. S amelynek kér­désfeltevése vitathatatlanul érdekes és szükséges, vála­szai azonban egy sor meg­alapozatlan véleményt, se­regnyi téveszmét, leegyszerű­sítő szentenciát sejtetnek. A szerző — ezt a hazai kritika bizonyára szomorúan jegyzi majd fel — maga is írta a filmjét. Elcsépelt ki­jelentés, mégis meg kell is­mételni: a filmrendezők nem okvetlenül írók is. Így aztán az a néhány jelenet, amikor a főhős, azaz az ő ellenpó­lusai kifejthetnék, ha csak egy-két jelzésszerű mondat erejéig is, álláspontjukat, egy elaggot, szentimentális és se­matikus regény fordulataira emlékeztetnek. A főhős — egy hajdani egészségügyi szervező, klinikai vezető, ma falura visszahúzódott, sértett orvos — mindössze arm jóban utal előéletére és nézeteire, amennyiben kijelenti, hogy a szocializmus ügyéért akár a börtönt is vállalta volna. A néző nem tehet egyebet, minthogy megpróbálja elhin­ni ennek az embernek: ko­molyan gondolja, amit mond, és másrészt megpróbálja el­hinni a többieknek, hogy ez az ember ugyanakkor renge­teg hibát követett el és „módszerei” ellentmondtak politikai meggyőződésének. A néző azért is kénytelen így elfogadni ezt a történel­mi szembenállást, mert en­nek árnyékát sem kapja meg a jelenben játszódó történet révén. Az ötvenes évek sú­lyait hordozó szereplők ez­úttal vadászatokon vesznek részt —• gyönyörű hajnali er­dőkben — és egy romanti­kus, hiteltelen szerelmi tör­ténet csetlő-botló bábfigurái­ként cselekszenek. A szerel­mi történet, ami minden bi­zonnyal arra volt hivatott, hogy a jelenbe áthozza a megcsontosodott „módszere­ket” egyfelől, s az emberibb, „mérsékelt” magatartásokat másfelől, önmagában elfo­gadhatatlan és indokolatlan. A főhős enyhén hisztériás tünetek közepette kísérli meg megtartani — vagy el­taszítani? — ki tudja hogyan szerzett feleségét. Negatív tulajdonságai nagyon ellent­mondásosan és bizonytalanul tűnnek elő a történet folya­mán, holott a film nyilván­valóan erre törekszik. A fia­talabb, a ,,mérsékelt”(?) kor­osztály erkölcsi fölényét kí­vánja-e kifejezni az a jele­net, ahol a házigazdaként szereplő orvos felszólítja a vendég fiatalembert: hozz bort! — s ez a fiatalember kikéri magának a parancsol­gatást? Ki tudja? A film nem nyugszik erős társadal­mi alapokon, csak valami ködös, szavakból szövődött alapanyagon, ami a végén még a szereplők jellegét i• bizonytalanná teszi. Így me­rő találgatássá válik, ha meg­kíséreljük kibontani, mit akart elmondani ez a film, mégis fel kell tételeznünk, hogy alapjában véve a „kö­zépnemzedék” megkérdője­lezhető emberi tévedéseit éfl sérüléseit kívánta megboly­gatni. S ez a törekvése nem lett volna értelmetlen. Saj­nos, azonban Somogyvári Rudolf sejtelmes intellektua- lizmusa, Törőcsik Mari majd- nem-emberivé csiszolt szen­vedései, Kozák András szót- lan ereje és a fiatal színé­szek természetes mozgása el­lenére egy olyan képződ­ményt kellett találnunk a film helyett^ amely, akár egy remek recept alapján össze­kevert étel, ehetetlen, mert kifelejtették belőle a sót H. E. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom