Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

1970. július 25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Harmincnégy tok árnyékban Pécs és Szeged után: Vásárnyitás a ítába-parti városban Dél-dunántúli képzőművészek kiállítása Győrött A Győr megyei és a Győ­ri városi Tanács anyagi tá- j mogatásával a Győri Taní­tóképző Intézet az idén má- \ sodízben adott otthont hét hétre a dunántúli képzőmű- j vészeknek. A Pécsről, Szek- szárdról, Tatabányáról, Pá­páról, Szombathelyről, Ajká- j ról érkezett festők, grafiku- j sok, szobrászok és kerámi- j kusok két hét alatt mintegy i félezer művet alkottak. A Győrött, Győr környé­kén és a vadregényes Szi­getközben készült alkotások­ból pénteken kiállítás nyílt a Tanítóképző Intézet dísz­termében. A csinos lányok és a szeszipar Club 99 scotch whiskyje — mondják tréfásan a győri rendezők — mindnyájan az I. Győri Ipari Kiállítás és Vásár színvonalát hivatottak emelni. — Lvovi úttörők Balaton­fenyvesen. A KISZ Baranya megyei Bizottságának csere­akciója keretében 33 lvovi úttörő nyaral a KISZ bala- tanparti táborában, a bara­nyai úttörők egy csoportja pedig Lvovban tölti a nyár egy részét. Nagyon meleg van. A le­vegő mozdulatlan. Pécs szűk utcáin tegnap délután olyan forróság öm­lött végig, hogy a gumitalpú cipők és a gépjárművek ke­rekei mélyen süppedtek és nyomot hagytak a megpu­hult aszfaltban. A rekkenő hőségben tetőfedők dolgoz­nak a Perczel utca egyik háza tetején. Meztelen felső testük fénylik. Svájci sapká­juk alul kibúvó hajtincseik­ről csurog a verejték. A vil­lanyrendőr üvegfülkéjében ülő irányító zsebkendőjével törli homlokát, szürke zub­bonyának felső gombját meg­nyitja egy pillanatra, hogy a bőre valahonnan egy kis levegőt kapjon. Órájára néz, az csak hármat mutat, hej mikor lesz még nyolc. Az idegenvezető a Nagy Lajos kollégiumának fala mellett állva-dülve mormolja az ezerszer ismételt szöveget: „ ___Ott a hajdani Gázi Kh asim dzsámija áll... 22 méteres magas félgömb ku­polával ...” A turisták kö­zömbösen hallgatják. Mit tu­dom én? Lehet hogy a strandra gondolnak. Igazuk van... Víz. Vajon mennyit fo­gyasztunk egy nap? Felajánlások a pártkongresszusra Csökkentik a kirakodási időt Termelési tanácskozás a MÁV dombóvári csomópontjánál (Kiküldött munkatársunk­tól.) Amint Budapestről jövet Győrbe ér az autós, az úttól jobbra, mindjárt egy óriási iskolaépület tűnik a szemé­be. A „400-as Ipari Szak­munkásképző Iskola’’ felira­tot most egy eddig ismeret­len, op-art hatású embléma (három lapjával felénk néző kocka) fedi el, s mindez azt jelenti, hogy új város irat­kozott fel a vásárrendező magyar városok sorába. Teg­nap, a Rába parti városban megnyílt az I. Győri Ipari Kiállítás és Vásár. Győr az ország harmadik legnagyobb gyárvárosa. E tekintetben Pécs és Szeged is mögötte van, mégis a pécsi és a szegedi ipari vásárok polgárjogot nyertek, országos hírnek. Az a meglepő, hogy Győr csak most szánta rá magát erre a lépésre, holott azzal dicsekedhet, hogy már 1846-ban, elsőként rendezett ipari vásárt Magyarországon. Nos, azzal a szándékkal utaz­tam Győrbe, hogy a látottak alapján összehasonlítást te­gyek, vajon mit tudott nyúj­tani az ország harmadik leg­nagyobb városa? Amint említettem, a Győri Ipari Kiállítást és Vásárt a négyemeletes szakmunkás- képző iskolában és a hatal­mas iskolaudvaron rendez­ték meg. összesen 76 kiállító van és a névsorba belela­pozva rögtön kitűnik, szinte kizárólag a győri és a Győr megyei gyárak és üzemek vonultatták fel termékeiket, a kiállítás tehát a helyi ipart reprezentálja. Itt van­nak az ismert és külföldön is elismert győri gyáróriások, mindenekelőtt a Magyar Va­gon és Gépgyár kitűnő RÁBA-MAN motorjaival, kiállít a Richards Finom­posztógyár, a RÁBATEXT, a Pamutszövő és Műbőrgyár, a Cardo Bútorgyár, a Keksz- és Ostyagyár és mások. De megragadta az alkalmat és részt vesz a győri kiállításon néhány vidéki nagyvállalat, a VIDEOTON, a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár, a Hajdú­sági Iparművek és egy-két budapesti cég. Az ipari kiállítás nagyon lelkes rendezői elmondták: a kiállítást nem egykönnyen hozták tető alá, a felkészü­lésre nagyon kevés idő, — mindössze 3 hónap — állt rendelkezésre. Tudvalevő to­vábbá, hogy a győri válla­latok szinte kizárólag belföl­dön hiánycikknek számító, vagy pedig nagyrészt ex­portra kerülő termékeket ál­lítanak elő, kapacitásuk több évre lekötött, tehát a győri ipari kiállítástól nem várnak üzleteket. Ezért bizony — lokálpatriotizmusukra appel- lálva — úgy kellett őket be­szervezni, s nyilván; ez nem volt könnyű. De a rendezők — dicséretükre legyen mond­va — mindent elkövettek, hogy tető alá hozzák a vá­sárt. És sikerült Is a kezdet, ha meggondoljuk, midezt fő­próbának szánták: az első A KGM összesítése szerint a tárca vállalatai az első félévben 4.34 milliárd forint értékű vas- műszaki cikket adtak át a belkereskedelem­nek, 24.3 százalékkal többet, mint a tavalyi első félév­ben. Forgalmuk minden ed­diginél nagyobb volt, az igényeket az évekig hiányzó cikkekből is jobban, sőt a legjelentősebbekből teljes egészében ki tudták elégíteni. A minisztérium a 42 leg­fontosabb közszükségleti cikk gyártását külön is figyelem­mel kíséri, s megállapította, hogy az első félévben szinte valamennyiből lényegesen több készült, mint a múlt év első felében. A KGM válla­latok fél év alatt 98 000 hű­ig a z 1 ipari vásárt jövőre szeretnék rendezni, tekintve, hogy 1971-ben ünnepük Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. Máris bontakozik a Győri Ipari Kiállítás és Vásár jö­vője, és ez az, amire úgy hiszem, nekünk is érdemes nagyon is odafigyelni. Arról van szó, hogy a győriek máris kijelöltek egy szép ligetes helyen állandó vásár­területüket, ahová 30 millió forintos költséggel 2 ezer főt befogadó kiállítási és sport- csarnokot építenek. A tervek már el is készültek. A ha­talmas csarnokban idősza­konként ipari kiállításokat, máskor sporteseményeket rendeznek, s tulajdonképpen ez lesz a magja a későbbi állandó vásárvárosnak. Igaz, jövő évben még a mostani helyén lesz az ipari kiállítás, de bízvást állíthatjuk, jövőre Győr felnő Szegedhez és Pécshez. Országos vállalato­kat hívnak majd meg, sőt már felemelik karjukat: itt lesznek a cseh, itt pedig az osztrák kiállítók. Miklósvári Zoltán — SVÉD CÉGEKKEL újabb 31 autóbusz-karosszéria szál­lítására kötött szerződést az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyár, valamint a MOGURT Külkereskedelmi Vállalat. Az Ikarus—Volvo márkajelzésű autóbuszok közül tíz Stock­holm város közlekedési vál­lalatánál, huszonegy pedig a svéd államvasutaknál műkö­dik majd. — Szegedi ifjúsági napok. Szombat-vasárnap negyedik alkalommal fogadja Szeged az ország minden részéből odaérkező fiatalokat, az ifjú­sági napok résztvevőit. Bara­nya megye képviseletében 125 fiatal indul szombaton reg­gel, az Express külön autó­buszain a Tisza-parti város­ba. tőszekrényt, 141 000 televí­ziót, 120 000 olajkályhát, 512 tonna alumíniumedényt, 15 ezer magnót, 70 millió fo­rint értékű lakatot, zárat és bútorvasalást adtak át a ke­reskedelemnek. (Hűtőszek­rényből 9000-rel, televízióból 28 000-rel, fürdőkádból 13 000- rel, olajkályhából 47 000-rel, zárból, lakatból és vasalásból majdnem 20 millió forint ér­tékkel többet, mint tavaly.) A belkereskedelem és a kohó- és gépipar már egész évre egyeztette az igényeket, illetve a gyártási lehetősége­ket, s az év folyamán ösz- szesen 8.7 milliárd forint ér­tékű vas- műszaki cikket ad át a hazai kereskedelemnek a kohó- és gépipar. Ennek A MÁV dombóvári dol­gozói a párt X. kongresszu­sának tiszteletére a tegnap délelőtt megtartott tanácsko­záson felajánlásokat tettek. Ezek jegyében végzik to­vábbra is úgy gazdasági te­vékenységüket, hogy meg­tartsák a „Kiváló Csomó­pont” címet és a MÁV Igaz- gtóságok közötti versenyben továbbra is biztosítsák a Pé­csi Igazgatóság első helyét. Vállalták a tárgyi és sze­mélyi balesetek tovább csök­kentését, az anyag- és ener­giafelhasználás optimálissá tételét, a személyvonatok vezetői vállalták, hogy lét­számhiány esetén tehervona- tokat is továbbítanak. A pá­lyafenntartási főnökség dol­gozói csökkentik a kirako­dási időt és ezzel nagy gon­dot vesznek le a szállítás il­letékeseinek válláról. A szer­tárfőnökség biztosítja a fo­lyamatos anyagellátást és csökkenti az önköltséget to­vábbra is két százalékkal. A tanácskozáson részt vett Bencze József, a KPM Vas­úti Főosztálya főfelügyelője is. A MÁV dombóvári cso­mópontja baranyai vonatko­zásairól a következőket mon­dotta: — A dombóvári csomó­pont Dél-Dunántúl legna­gyobb vasúti csomópontja. Az itt folyó munka nemcsak Baranya ipari üzemeinek munkájára, de az egész or­szág vasúti hálózatának mun­kájára is erősen kihat. Gon­a mennyiségnek éppen a fe­le készült el az első félév­ben. Részleteiben azonban még most sem tudják teljes egészében kielégíteni a szük­ségleteket. Az első félév fo­lyamán például a kelleténél kevesebb vízcsövet tudott csak szállítani a Csepeli Cső­gyár. Száraz elemből — bár 30 százalékkal többet adtak át a kereskedelemnek mint tavaly — ugyancsak hiány van még. Ennek egyik oka, hogy az Angliából vásárolt elemgyártó gépsor késve ér­kezik. Várhatóan augusztus végén helyezik üzembe, s s utána tovább javítják az ellátást. Még ma sem teljes a választék kerékpárból, mo­torkerékpárból, magnetofon­ból, s több más cikkből. dolok elsősorban a Budapesti Igazgatóságra, melyet a déli Balatonparttól az országha­tárig terjedő területtel Dom­bóvár kapcsol össze. Két nagy határállomás, Gyéké­nyes és Magyarboly ki- és bejövő szerelvényei itt ala­kulnak irányvonatokká. A komlói szénbányák üres ko­csi ellátása kizárólag innen történik. Nagyharsány, a BCM vagonjai is ide futnak be. Dél-Dunántúlon — és ezen belül Baranya — ipara erősen fejlődik, s ehhez a szállításnak is igazodnia kell. És itt mindjárt felmerül­tek a gondok. Elavult az ál­lomás vágányzata, a biztosí­tóberendezés, aránytalanul szűk a dombóvári vasúti csomópont kapacitása. Ügy­nevezett tiszta vonatokat nem is tudnak összeállítani, mert rövidek a vágányok. Munkaerőhiánnyal is küzde­nek kocsi- és vonatkísérők tekintetében. Bencze József elmondotta, hogy a KPM Vasúti Főosztálya elkészítet­te a dombóvári csomópont átépítési terveit, s az új rendezőpályaudvar előrelát­hatólag a IV. ötéves terv végén kezd bekapcsolódni a munkába. A biztosítóberen­dezések korszerűsítése folya­matosan történik, modern Integra-Domino automata berendezések segítik majd a vasutasok munkáját. Ugyancsak tegnap délelőtt tartott műszaki konferenciát a dombóvári Vontatási Fő­nökség is. Itt komoly javas­lat született: kapcsolódva az árvíz okozta károk megtérü­lésére indított országos kez­deményezéshez, a nemzeti jövedelem egy százalékos nö­veléséhez, elhatározták, hogy az üzemanyag megtakarítás terén a korábbi egy száza­lékot háromra emelik. Ez éves viszonylatban kétezer tonna szén és kétszáz tonna diesel-olaj megtakarítását je­lenti. Előre is látható gon­dokat jeleztek ezen a kon­ferencián: a két éve beszer­zett Diesel mozdonyokhoz nincs alkatrész. Az őszi csúcsforgalomra ez nem túl jó prognózis. Nagy segítség lenne számukra, ha a deb­receni villamosítás után az ott felszabaduló Diesel von­tatókból 4—5 mozdonyt meg­kapnának. Ehhez rendelkez­nek a megfelelően kiképzett járművezetőkkel is. K. P. Ságvári-napok Oroszlón Az oroszlói KISZ alapszer­vezet védnöksége alatt, az idén immár harmadszor ren­dezik meg a Ságvári napok ünnepségsorozatot, amely a község fiataljainak kellemes nyári szórakozást biztosít. A Ságvári napok ünnepségsoro­zatát tegnap, pénteken este 7 órakor nyitották meg. Az Irodalmi Színpad ez alka­lommal ünnepi műsort adott, majd az úttörők műsora után filmvetítésre került sor. Ma, július 25-én reggel 9 órakor kiállítás keretében muttaják be a szakkörök munkáját, majd délután fél 5 órakor megrendezik a mo­torosok KRESZ-vetélkedőjét, utána pedig a lövészversenyt. Este fél 8 órakor kerül sor a KISZ alapszervezet zászló­avató ünnepélyére, míg este 8 órakor a színjátszó szak­kör bemutatja Örkény István: „Voronyezs” című darabját. Az ünnepségsorozat harma­dik napján, július 26-án, vasárnap reggel 9 órakor labdarúgó és női kézilabda villámtornát rendeznek, majd ezt követi a járási összetett honvédelmi verseny. Délután fél 4 órakor a színjátszó szakkör ad műsort, délután 6 órakor záróünnepélyt tar­tanak, majd este 7 órakor ifjúsági bállal zárul a III. Ságvári napok ünnepségso­rozata Oroszlón. Feldúlt állapotú asszony jelentkezett a komlói rend­őrkapitányságon és izgatott hangon beszélte el: „Takarí­tónő vagyok, általában éj­szakai műszakban dolgozom. Július 13-án is dolgoztam, velem volt 16 éves nevelt lányom. Éjfél után körül­belül fél kettő tájban befe­jeztem a munkát. Azért korábban, mert nevelt lá­nyom is segített takarítani. Hazafelé mentünk. Kender­földön lakunk, hogy megrö­vidítsük útunkat, az egyik gyalogösvényen haladtunk, elöl ment nevelt lányom, utána pedig én. Amikor a garázssor mellé értünk —, sötét éjszaka volt — egy férfi haladt el mellettem, majd nevelt lányomat utól- érve elkapta, a földre rán­totta. — Odaszaladtam, a támadót hajánál fogva le­rántottam a lányról. Segít­ségért kiáltoztam, mire a férfi elszaladt. Feljelentést teszek az ismeretlen tettes ellen. Ahogy a nagy izga­lomban megfigyelhettem: körülbelül 180 centi magas, erős termetű^ arca ogáild:% Víz- és Csatornaművek műhelyében elmondták, hogy csütörtökön kánikulai csú­csot mértek. 40 000 köbméter víz fogyott el Pécsett. Pénte­ken sem kevesebb. A szikvízüzemből kivittek 16 000 liter szódavizet és 20 000 üveg üdítőitalt. Pén­teken 18 000 liter szódavizet és 25 000 üveg bambit, ször­pöt kértek tőlük. Teljesítet­ték. Két tehergépkocsijuk állandóan úton volt, megál­lás nélkül dolgozott. És vajon mennyi fagylalt és sör fogyott? A Vendég­látó Vállalat központjában pontos kimutatást vezetnek. Eszerint csütörtökön Pécsett 26 mázsa, Baranyában mint­egy 12 mázsa fagyi fogyott Pénteken a fagylaltból 28— 30 mázsát kértek az üzlet­vezetők. A sörről csupán annyit tudtunk meg, hogy naponta 180 hektólitert szál­lítanak a „hálózatba” s mind egy kortyig elfogy. Fagylalt vagy ételmérge­zés a mai napig nem volt A KÖJÁL ellenőrzi a fagy- laltkészítő helyeket, az áru­sítókat és a kisvendéglőket. Dr. Ratkóczi Károly, a városi KÖJÁL igazgató fő­orvosa elmondta, hogy ki­sebb vendéglőkben találtak olyan ételeket, melyek az előző napról maradtak meg, holott a tésztát, a pörköltet, a szalontüdőt nem szabad másnapi eladásra hűtőszek­rényben tárolni. Találtak szabályszegőket. Megbírsá­golták őket. Az orvos kéri a fogyasztókat, hogy a kis­vendéglőkben frissen készült ételeket kérjenek. Ezzel megelőzik a kánikulában elő­fordulható mérgezés kelle­metlen következményeit. Jártam tegnap délután az utcákat, árnyékos oldalon, tűző napon. A Széchenyi té­ren, a Rákóczi úton, még a Szigeti úti építkezéseken sincs olyan elbírhatatlan hő­ség, mint a Kokszművek (ez a régi neve) gázkemencéi­nél. Szegedi István üzemmes­ter csütörtökön és pénteken 65 fokot (!) mért. Mint mondta délután 1—4 óráig kábító ott minden. Nincs le­vegő, csak gázfelhő és fojtó szag, tüzel a nap, csapkod a láng és a kemencék tetején hat ember dolgozik, lent az ürítőknél tizenhármán a tü­zes kokszot borítgatják. A munkások naponta, illetve munkaidejük alatt 50—60 üveg szódavizet isznak meg. Ez a védőitaluk. Pécsett a Sipőcz-patika fa­lában áll ismereteim szerint a város legnagyobb hőmérő­je. 1970. július 24-én, dél­után 16 órakor 34 fokot mu­tatott. Telitalálatot ért el a Me­teorológiai Intézet csütörtöki előrejelzése. Nagy István barna, őszülő haja van. A dulakodás nyomán a lány ruhája elszakadt, cipője sar­ka letört.” A rendőrségi vizsgálat so­rán számos tanút hallgattak ki, akik a segélykiáltásokra kinéztek a környező házak ablakain, akik közül néhá- nyan láttak egy férfit az egyik házba bemenni. Így jutottak el a gyanúsítottig, Glász Mihály vájárig. A rendőrségen több férfit — köztük a gyanúsítottat is — állítottak egy sorba, majd a szobába bevezették az asszonyt és a nevelt lá­nyát. Mindketten azonnal felismerték Glász Mihály személyében az éjszakai tá­madót. Ezután Glász beis­merte tettét. „Aznap sokat ittam és már délután hatá­roztam, hogv nem megyek műszakra. Éjszakás lettem volna. Ha elkezdek inni, nem tudom abbahagyni. Ií- tassan követtem el tettemet, mást nem tudok mondani... Nem gondoltam, hogy meg­találnak ...” Az éjszakai támadó ügye bíróság elé kerül Van már elegendő hűtőszekrény? olajkályha és fürdőkád „Ha elkezdek inni, nem tudom abbahagyni“ * Rendőrkézen az éjszakai támadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom