Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

r DUNANTÜLI NAPLÖ 1970. Július 13. ROMÁNIAI JEQYZETEK A BERUHÁZÁSOK ÉVEI A ki bukaresti tartózkodása első útjaként végig autózik a Champs Elysée-n, valami olyas­mit érez, mintha valahol Nyugat- Európában lenne, mondjuk Párizs- közvetlen közelében. S ez nem­csak a sugárút neve miatt van. Nagyvonalú az építkezés, impo­záns a forgalom, megkapóak a fé­nyek. De aztán előbb-utóbb végefér a főutca, s jönnek a zeg-zugos mellékutak, melyek mit sem tö­rődnek a belváros vágyakozásával, álmaival. E bazároktól tarka ne­gyedekben mindenki realista. Bu­karest közelebb van Konstantiná- polyhoz, mint Párizshoz. Szófiáról nem is szólva. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ^ ügyi Minisztérium jóvoltából egy negyven fős magyar mezőgaz­dasági delegációval közel kétezer kilométert tettem meg ebben a csodálatosan szép, bonyolult, s nap mint nap új meglepetésekkel szol­gáló országban. Az első, amit ész- rsvesz az idegen: csodálatosak az utak. A FIAT és Mercedes autó­buszok százkilométeres sebességgel száguldanak a nyugati határállo­mások irányából az ország belseje falé, s miközben mindenki a töké­letes vendéglátó-, szerviz- és ben- z'nkút-hálózatot dicséri, többnyire csak a gépkocsivezetők veszik ész­re, hogy milyen sok még az uta­kon a lovasszekér. Biharkeresztes, Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó, Plo- esti, Bukarest — legtöbben ezen az ú ;vonalon szerzik első élményeiket, s ezek az élmények, egészen biz­tos, még évek múlva is visszatér­nek. A táj szépsége lenyűgöző. A \ árosok — különösen Kolozsvár, Brassó, Temesvár és Szeben —, a valóságban talán még szebbek, mint a nagy gonddal és kiváló nyomdatechnikával előállított pa­noráma-képeslapokon. Kő és fa, víz és föld, épület és technika, em­ber és természet költőien kusza és mégis harmonikus szövevénye mindahány. Különösen az erdélyi esték felejthetetlenek. A belváro­sok sétautcáit elözönli a nép, s ez a színes kavargás estéről estére olyan, mintha éppen valamiféle népek-barátsága karnevált tartaná­nak. Román, magyar, német, szerb szavak keverednek egymással — a külföldi turisták nyelvéről nem is szólva. Az együttélő népek egy­másra hatásának ezernyi jele van. A karcsú, manzárd-szobás szász házak között hagymatetős, pravo- s láv templom áll, a szebeni kis­vendéglők szász zenészei román dalokat játszanak — harmonikán. A román rendőr — ha törve is —, de magyarul válaszol, a magyar 1 ín vök meg románul évelődnek a rogáti katonákkal. Kellemes, szí­vet melegítő ez a zsongás, kár, hogy az ember pár náp után más élményeket is szerez. A mélyben élnek még az évezredes indulatok. n ivat, kirakatok. A turista ezt nézi elsőnek, s ebből von le szinte minden következte­tési. Az áruházak belülről talán nem olyan csillogóak, mint kívül — ,áru azonban van, aki ráér, órá­kig válogathat. A hazai ipar elő­retörése minden területen megfi­gyelhető: talán nincs is forgalom­ban olyan árucikk, amit (vagy amihez hasonlót) kisebb-nagyobb sikerrel ne gyártanának. A divat­cikkek egy része francia, illetve olasz eredetű «— tehát világszínvo­nalú, de hogy kik hordják ezeket a valóban gyönyörű (s igen-igen drága) holmikat — azt nem köny- nyű megállapítani. Az utca em­bere ugyanis rendkívül szerényen öltözik. Ez a nőkre is vonatkozik, sőt a tinédzser-korú lányokra is. Mini — nincs. Maxi még úgy se. Nadrágkosztüm alig-alig. Az árak rendkívül közel esnek a közép-európai országok áraihoz, talán csak a papír-, fa- és textil­áruk árai alacsonyabbak valamivel. A tartós fogyasztási cikkek — te­levízió, mosógép, porszívó —, drá­gábbak, mint Magyarországon, s a választék is mintha kisebb lenne. A bukaresti áruházait többsége öreg, zsúfolt, talán ezért is mu­tatják meg a fővárosiak, szinte mindenkinek, az új autószalono­kat. A világ minden kocsija meg­található Románia útjain — Bu­karestben a Trabant megy olyan csodaszámba, mint nálunk, mond­juk, a Ford-Mustang —, ebben a kocsi-kavalkádban azonban egyre inkább a nemes vonalú Dacia vá­lik meghatározóvá. A Dacia a ro­mán Renault. Pitestiben gyártják, nem messze a fővárostól, s azon túl, hogy szép és jó — egy kicsit szimbólum is. Románia komplex ipari hatalom akar lenni, s ha et­től még elég messze is van, az utóbbi évek sikerei egyre látvá­nyosabbak. A Dacia egyébként 1100 köbcen­timéteres, de megjelent már a „nagy” Dacia is — az 1300-as. Ez utóbbi nagyon hasonlít az R—16- oshoz, mely tavaly az év kocsija volt. A Dacia—11 56 ezer lei. Részletre nem adják, de aki egy- összegben befizeti a vételárat — hat hónap múlva kocsitulajdonos. * A llami mintagazdaság, valahol Bukarest mellett. Az oda­vezető út meglehetősen keskeny és kátyús, a diadalívre emlékez­tető kapun túl azonban már tükör­sima az aszfalt. Jellegzetes román épületek, kastélyszerű irodaház. Minden frissen meszelve. A gaz­daság összterülete 800 hektár, ami nem mond sokat, az a tény, azon­ban, hogy e terület, utolsó négyzet- méterét is öntözik — már izga­lomba hozza delegációnkat. Tíz holdnyi melegház, 26. holdas fólia­kertészet, 250 hold gyümölcsös, 44 hold szőlő — a többi öntözött sza­bad-kertészet. A gazdaságnak , hét üzlete van a fővárosban, s 700 nagyfogyasztóval (gyárak, iskolák, vendéglők) tartanak fenn közvet­len kapcsolátot. Hétszáz állandó alkalmazottal dolgoznak, csúcsidő­ben azonban a háromezret is el­éri a létszám. Az átlagkereset 1300 lei. Az államilag meghatározott minimum: 800 lei. A bér egy része „mozgó” — tehát a teljesítmény­től függ. Ha nem sikerül teljesí­teniük a tervet — 10 százalékkal kevesebbet keresnek. A műszaki­aktól ugyanákkor 15—20 százalé­kot vonnak el. Tíz évvel ezelőtt ez a gazdaság 7 millió lei-es veszteséggel zárta az évet. Tavaly 10 milliós nyeresé­get értek el. A vezetők állítása szerint ennek kettős magyarázata van: áttértek a primőrtermesztés­re, s bevezették az anyagi érde­keltség elvét. Rengeteg paradicso­mot visznek piacra, de csak sze­zon előtt és szezon után. A hol­land rendszerű melegházak nya­rat varázsolnak a télbe — s ez az előrehozott nyár aranyat ér Czélsőségek. A rendkívül gon- ^ dósán karbantartott, pihe­nőkkel, parkirozó helyekkel és mi­ni-kempingekkel kiegészített autó­utak csenevész kukoricatáblák, virágos búzatáblák között suhan­nak. , Kevés a vegyszer. Pontosab­ban: kapás ember már, vegyszer még nincs elég. A termésátlagok messze elmaradnak a világ-, illet­ve európai színvonaltól, s bár a pillanatnyi gondok nagy részét az árvíz okozta, ez a tény mihden bizonnyal összefügg a városok ke­nyérboltjai előtt álló sorokkal. Jártunk egy állattenyésztő állami gazdaságban. Mindent, még a fe­jőgépek mosását is automatizálták, de ettől a szuper gazdaságtól alig öt kilométernyire már századeleji viszonyok között bőgtek a drága pénzért importált holland lapály­marhák. Gép rengeteg van: fran­cia, olasz, nyugatnémet és ameri­kai, minden a legkorszerűbb, em­ber azonban, aki kezelje már ke­vesebb. Románia a beruházások éveit téli, az építkezések és gép- beszerzések üteme mindenkit — az idegent is —, magával ragad, az igazi korszerűségig elvezető út azonban még nagyon hosszúnak ígérkezik. A modern gépek több­nyire kényesek — javítókapacitás meg alig-alig vftn, így aztán ma még gyakran előfordul, hogy míg a sokezer dollár értékű ma­sinák a fészer alatt állnak, a föl­deken ökrökkel vetnek, szántanak. A rád felé száguld az autóbusz ^ — ezek már a búcsú órái. A táj szelíd: mögöttünk az erdé­lyi Érchegység, előttünk a végte­len Alföld. A hőség már-már el­viselhetetlen: jólesik hát a sör. A pincér román, de magyarul mondja: egy pillanat. Nikkelezett állványt, vödröt hoz, egy pikoló fiú jeget. Enélkül Romániában egy kólát, málnaszörpöt se lehet meginni. Tágas éttermek, minden kényelemmel ellátott szállodák, pazar bárok, udvarias kiszolgálás. Itt nemcsak megtanulták, de al­kalmazzák is azt az elvet, hogy az idegenforgalomhoz nem elégsé­gesek a szép tájak ... Békés Sándor A Fekete-tenger északnyugati partvidékén, Herszonesz ókori város mellett százharminc éve folytatnak ásatásokat az i. e. 422—121-ból származtatott ókori település feltárására. Az ásatások során többezer kiáUltási tárgyat — hatalmas építészeti egységektől és márványból készült szarkofágoktól a különböző ókort érmékig és amulettekig - gyűjtöttek össze a Herszonesz! Történelmi-Archeo­lógiái Múzeumban. A múzeum kiállítása módot ad a látogatóknak, hogy be­tekinthessenek az ókori város hajdani életébe. A képen; Herszonesz baziliká­jának oszlopai. MINDENFÉLE — mindenfelől Az aranyváros. Ki- zil-Kum a világ egyik legnagyobb si­vataga. Nem is olyan régen ez a terült még lakatlan puszta­ság volt Ma Kizil- Kumban egymás után nőnek ki a földből a városok. Az utóbbi négy évben a sivatag kellős közepén fel­építették Zarafsan városát A város azon a helyeb épült, ahol a Szovjetunió leggaz­dagabb arany-lelőhe­lyére bukkantak. James Grady és fe­lesége, Mary elhatá­rozták, hogy ötven- szer fognak összehá­zasodni és elválni az Egyesült Államok 50 államában. A Grady- házaspár így kíván tiltakozni az Egye­sült Államok túlsá­gosan is liberális há­zassági törvényhozása ellen. * A nyolc „milliós”. Gyors ütemben nő a szovjet városok lé- lekszáma. Moszkvá­ban átlagosan 10 milli.ó ember tartóz­kodik, ebből 2—3 millió átutazóban: vendégek, belföldi és külföldi turisták, a központi hivatalokat felkereső ügyfelek. Moszkván kívül hét szovjet város lakos­ságának száma halad­ja meg az egymilliót. E városok: Lenin­grad, Kijev, Baku, Dilettánsok és autodidakták Gyakran halljuk, hogy azokat az embereket, akik valamilyen tudo­mánnyal vagy művésze­ti ággal pusztán kedvte­lésből foglalkoznak, le­kicsinylőén dilettánsok­nak nevezik. A „dilet­táns” kifejezéshez hoz­zátapadó lebecsülő ár­nyalat egyáltalán nem helyénvaló. Ha figye­lemmel kísérjük a tudo­mányos felfedezések fej­lődését, könnyen megál­lapíthatjuk, hogy szám­talan tudományos felfe­dezés éppen e lenézett dilettánsoknak, outside­reknek és autodidakták­nak köszönhető. ők voltak azok, akik egy ötlet, egy eszme rabjául szegődtek és nem érzékelték a szak- képzettség okozta gátló körülményeket, nem is­merték a szakemberek aggodalmait, ezért köny- nyűszerrel áthidalták mindazokat az akadá­lyokat, melyeket a ha­gyománytisztelet gördít az érdemes akadémiku­sok útjába. E lenézett dilettánsok között számos ismert személyiséget találunk. Ide sorolható például Benjámin Franklin, ko­ra kiváló tudósa, a vil­lámhárító ~ feltalálója (még középfokú képzett­sége sem volt). Vagy Galvani, a villamosság felfedezője. Sziléziai pa­raszt volt Priessnitz, aki a műveltség elemeivel sem rendelkezett, és így jött rá árrá az ötletre, hogy különböző beteg­ségeknél a ' hidegvizes gyógymódot alkalmazza. Kedvelt módszere a zu­hanyozás volt; róla ne­vezték el a hidegvizes borogatást priznicnek. A híres dilettánsok listáján különböző tár­sadalmi osztályok kép­viselői találhatók. Hiro- hitó császár magánszor­galomból tanulmányoz­ta a tenger biológiáját és számos komoly tudo­mányos felfedezést tett. A. Dryden munkás a maga erejéből, minden segítség nélkül fedezte fel a rakéták hajtóanya­gát (ezen a kérdésen évek óta sokszáz tudós törte a fejét). B. Mafes- soli, akit még a legki­válóbb szakemberek is a paleolitkori művészet legkitűnőbb ismerőjének tartottak, asztalos volt. S. Hales anglikán lel­kész magánkedvtelésből foglalkozott botanikával és felfedezte a heliotro- pizmus jelenségét. A. Dürer nemcsak nagysze­rű festő, de ismert ma­tematikus is volt. R. Stroud az alcatrazi bör­tön foglya volt és fog­sága idején írta meg a madarak gyógyításával foglalkozó kitűnő tanul­mányát. M. Farady pá­lyafutását laboratóriumi edények mosogatásával kezdte H Davy profesz- szomál és nem kisebb tekintélyre tett szert a tudományban, mint pro­fesszora. I. Micsurin autodidak­taként sajátította el ko­ra természettudományá­nak fontos eredményeit, sőt túl is szárnyalta ezeket az eredményeket. Nem csoda tehát, ha e híres szovjet kertészt, aki formai szempontból kertészeti képesítéssel nem rendelkezett, a Me­zőgazdasági Tudomá­nyok össz-szövetségi Akadémiája rendes tag­jává, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája pedig tiszteletbeli 'tagjá­vá választotta. G. Men­del szürke szerzetesként fedezte fel az öröklődés . törvényét. A lángeszű dilettán­sok sorában meg kell említeni J. Fraunhoffert, a spektroszkópia kiváló tudósát, aki üvegcsiszo­ló volt.' W. Herschei or­gonista fedezte fel az általa szerkesztett nagy tükrös teleszkóp segítsé­gével az Uránus boly­gót, majd e bolygó két mellékbolygóját. Sok neves művész fog­lalkozott kedvtelésből festészettel, Goethe még a Werther nagy sikere után sem tudta: festő-e vagy költő. Saljapin, a nagyszerű énekes tehet­séges festő és szobrász is volt. E képességeit később a maszkkészítés­nél kamatoztatta. Vala­mennyi maszkja külön remekmű volt. Muszorg­szkij, akit a világ egyik legnagyobb zeneszerző­jének tartanak, orosz ka­tonatiszt volt. Honfitársa az ugyancsak kiváló ze­neszerző, Borogyin, fog­lalkozását tekintve or­vos, biokémikus volt. Jó festőnek tartották Winston Churchillt. Te­hetséges zeneszerző volt a Nobel-díjas költő, Ra­bindranath Tagore is, aki több mint kétezer költeményének maga szerezte a dallamát. A költészet mellett festé­szettel és zenével fog­lalkozott az 1936-ban meggyilkolt spanyol köl­tő, F. G. Lorca is. Pá­lyája kezdetén még az a gondolat is felmerült benne, hogy csak zene­szerzéssel foglalkozik. Harkov, Novoszi- birszk, Gorkij és Taskent. A Szovjet­unió 22 városában a lakosság száma 500 000 , és egymillió között van. Szokatlan anyaság. Amikor Mr. Ted Kaz- zarovszki tüdőgyulla­dása után gyógyultan távozott az arizónai Phoenüt-város köz­kórházából, nem cse­kély mértékben cso­dálkozott el, amikor a számlát egy kislány születéséért kellett kifizetnie. E szokat­lan anyaságban a bű­nös a kórház számí­tógépe volt. * Különös rekord. Egy pakisztáni egye­temi hallgató 15 perc alatt 19 keménytojást fogyasztott el. A „be­mutatót” a baromfi- tenyésztők egyesülete rendezte a tojásfo­gyasztás fellendítése érdekében. A gondolkodás is okozhat csalódást. Mennyire igénybe vesznek a szellem dolgai egy gondolko­dót, példázza egy tör­ténet, melyet Ernst Bloch filozófus több­ször idéz előadásai­ban: „Miután Imma­nuel Kant hosszasan tanácskozott önmagá­val, elhatározta: meg­nősül. Midőn azon­ban választottja há­zában közölte elha­tározását, legnagyobb csalódására megtud­ta, hogy az elhagyta a várost — már húsz éve!” Franciaország hivatalo­san hadat üzent a szeny- nyeződésnek. Georges Pompidou elnök és Cha- ban-Delmas széleskörű kampányt indított Fran­ciaország légkörének megtisztítása érdekében. Az ország „a rendezet­len védelemről áttér a szervezett ellentáma­dásra’* — jelentette ki a miniszterelnök újság­írók előtt. A szennye­ződés elleni harcot el­sősorban törvényhozás útján indítják meg: egy sor határozat és rend­szabály született, ame­lyek értelmében tilos a 80 százalékig nem bont­ható vegyszerek alkal­mazása, hadat üzentek a zajnak, a tengervíz szennyeződésének, a hulladéknak, füstnek. A' kampány keretében szá­mos nemzeti parkot lé­tesítenek: tizenegyet még 1970 vége előtt. Óriási dokk. Japán­ban a Mitsui hajó­gyár gigászi dokkot épített, ahol 400 mé­ter hosszú, 72 méter széles, 12,5 méter me­rülési mélységű, 500 000 tonna vízki- szorítású hajókat is lehet majd építeni. Félvakok szemüve­ge. Az újfajta szem­üvegnek három erős lencséje van, s olyan emberek is látnak vele, akiken a közön­séges szemüveg már nem segít. A három lencse tengelye a szem érzékelő ideg­központjában fut össze. Mint a kísér­letek mutatják, ez a szemüveg mintegy 300 százalékkal javítja meg a látást. A szocializmus előnyomulásban 1909. év folyamán to­vább szilárdultak a szo­cialista világ gazdasági pozíciói és növekedett arányrésze a világ ipa­ri termelésében. A szo­cialista államok gazda­sága magas ütemben fejlődik. Különösen di­namikus a KGST tagor­szágok előrehaladása. Az elmúlt esztendő fo­lyamán Ipari termelé­sük volumene az 1950. évinek a 6,2-szerese volt, míg a kapitalista országokban ez a fej­lődés csak 2,7-szeres. A KGST tagországokra je­lenleg a világ nemzeti jövedelmének 25 száza­léka esik, a világ ipari termelésében pedig arányrészük, amely 1950-ben egyötödnél ke­vesebb volt, most közel egyharmadra emelke­dett. Jelenleg a KGST tag­országok olyan hatal­mas ipari potenciállal rendelkeznek, amely jelentősen meghaladja a Közös Piacban levő kapitalista országok po­tenciálját. 920 milliárd kilowattóra villamos­energia, 345 millió ton­na olaj. körülbelül 150 millió tonna acél, több mint 130 millió tonna cement — ez a szocia­lista közösség országai nehézipara évi terme­lésének színvonala, ösz- szehasonlításul rámutat­hatunk arra, hogy a Közös Piac országai 1968. év folyamán 488 milliárd kilowattóra vil­lamosenergiát, 98,5 mil­lió tonna acélt és 114 millió tonna cementet termeltek. Egy amerikai cég különösen nagy érzé­kenységű berendezést készített, amelynek rádió-f ejhallgató Ja pontosan meghatároz­za, hol és milyen fnélységben vannak a halak. Ha a horgász felteszi a fejhallga­tót, könnyen tájéko­zódni tud, mivel pon­tosan és világosan hallja mindazokat a hangokat, amelyek a víz alatt úszkáló ha­laktól származnak. A speciális fejhallgató használata esetén gyorsan zsákmány akad a vízbe dobott horogra. I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom