Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Aro: 80 fittér Dunántúlt napló xxvii.évfolyam, 153.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. július 2., csütörtök Panaszok és ügyintézés A panaszok intézéséről van szó, — magánjellegűek- ről, közérdekűekről egyaránt Általában megállapítható, hogy a dolgozók panaszának intézése általában a törvényeknek megfelelően történik, bejelentéseikre szóban vagy írásban az előírt határidőn belül választ kapnak. Tapasztalat az is, hogy az utóbbi években a bejelentés, vagy panasz érdemi elintézésére mind kevesebb fellebbezés érkezik. Ez pedig a döntések előtti alapos kivizsgálásról, körültekintő munkáról tanúskodik. Az említett álatlános érvényű pozitív tapasztalatok azonban korántsem jelentik azt, hogy minden rendben van a panaszintézések körüL A napokban adták át a forgalomnak a 6-os főútvonal Pécs—Barcs közötti szakaszát. Az építés számos magántelket is érintett. Egyik telektulajdonos meglepődve tapasztalta, hogy telkére különböző anyagokat hordtak, feltúrták a földet, kitörték a kerítést. Igyekezett megtudni: melyik vállalat, vagy intézmény terhére róható a pusztítás? Küldözgették Pon- ciustól Pilátusig — érdemben senki sem akart vele szóba állni. Mit tehetett? Elment a NEB-hez és ott kért panaszára orvoslást A NEB megkereste a felelőst: az Aszfaltútépítő Vállalat a keresett vétkes. Ez az eset is bizonyítja: a panaszos számos esetben nem tudja hova forduljon sérelmével, — így aztán egy sor hivatalt megjár, míg elintéződik ügye. Miként lehetne ezen segíteni? Elsősorban a törvények és rendeletek szigorú betartásával. Mert például az említett vállalatnak kötelessége lett volna a tulajdonost értesíteni és beleegyezését kérni: engedje meg telkén az anyagraktározást. Ezzel elejét lehetett volna venni a sok kellemetlenségnek. T öbb panasz érkezik: különböző kereskedelmi vállalatok kevésbé tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat Kendelet van például arra, hogy a gyári hibás árukat — ha a hiba a rövid használat után nyilvánvaló — kötelesek kicserélni, vagy a vételárat visszafizetni Egy vevő pulóvert vásárolt, — 775 forint volt az ára — kétszeri kimosás után tönkrement Természetesen vitte vissza, — de hiába, nem cserélték ki. ö is a megyei NEB-hez fordult. Kicserélték! Felmerül a kérdés: miért csak a NEB „érdeklődésére” intézkedtek, amikor e nélkül is kötelesek lennének? Miért nem bánnak úgy a vevő, az állampolgár bejelentésével, panaszával, ahogyan azt a törvények, rendeletek szabályozzák? A Postavölgy egyik részén néhány ház van. A lakók már többször kérték: vezessék be hozzájuk a villanyt Később panaszkodtak — nem kapnak választ kérésükre. Végül felsőbb szervnek kellett őket megnyugtatni: a villany bevezetése szerepel az ezévi tervben. Természetesen vannak jogtalan, indokolatlan panaszok is. Ezekről viszont határozottan meg kell mondani: teljesíthetetlen. Mert a bejelentő, vagy a panaszkodó valamilyen választ — akár igenlő, akár tagadó — joggal elvár. Több törődést és érdembeni intézkedést kérnek az emberek bejelenté- •ükre, panaszukra. a f. Hitelverseny a ruházati ipar átfogó rekonstrukciójának végrehaj fására „Nagyüzem“ az AGROKER-nél Tizennégymilliárd forintos beruházással 40—42 százalékkal nő a textilruházati ipar kapacitása A Gazdasági Bizottság a közelmúltban fogadta el a ruházati ipar átfogó rekonstrukciós programjának koncepcióját. Ennek alapján az érdekelt vállalatok hozzáláttak saját terveik kialakításához. A Könnyűipari Minisztériumban felülvizsgálták a már kidolgozás közben is több alkalommal egyeztetett vállalati programok különböző variációit, s a tapasztalatokat a napokban iparáganként megtartott vállalati igazgatói értekezleteken összegezték. Részt vettek a tanácskozásokon az OKISZ és a nagyobb kisipari szövetkezetek képviselői is, mivel a ruházó ti Ipar fejlesztésénél számítanak a kis- és középüzemek fejlesztésére, korszerűsítésére is. összehangolt programok di nagyberuházásként kezelnek. Az értekezleteken a Köny- nyűipari Minisztérium vezetői bejelentették, hogy a Gazdasági Bizottság irányelvei alapján a fejlesztéshez szükséges hitelek felvételére úgynevezett hitelversenyt hirdetnek. A fejlesztési hiteleket azok a vállalatok kapják, amelyek olcsóbb, jobb, termelékenyebb megoldásokat valósítanak meg. A hitelek elbírálásánál figyelembe veszik, hogy a vállalati rekonstrukciók mennyire illeszkednek bele az iparág átfogó fejlesztési programjaiba, mennyire felelnek meg a népgazdasági célkitűzéseknek, milyen a gazdasági hatékonyságuk. Feltétel az is, hogy a rekonstrukció koncentrált, komplex legyen. Az átfogó rekonstrukciós program 18 főbb gyártmánycsoportra terjed ki. Feltételezhetően elmosódnak majd az iparági határok, mivel kötszövött termékek gyártására várhatóan több, eddig csak szövéstechnológiát alkalmazó üzem is berendezkedik, több gyár felkészül az eddig csak selyemipari „privilégiumot” jelentő szintetikus fonal terjedelmesítésére és selyemtípusú kelmét gyárt majd nem kimondottan selyem szövőgyár is. A gyártmánycsoportok közül az egyik legfontosabb kötöttáru- és kötszövőipar a tervek szerint a jelenlegi évi 10 900 tonna helyett a tervidőszak végére 16 200 tonna kötszövött ruházati cikket bocsát majd ki. Máris jelentkeztek A hitelkérelmeket a mi. nisztériumi felügyelet alá tartozó és a tanácsi vállalatok a Beruházási Bankhoz, míg a szövetkezetek a Magyar Nemzeti Bankhoz nyújthatják be. A kérelmek felülvizsgálását és eldöntésük előkészítését gyorsított eljárással végzik. Az igazgató értekezlet után a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár máris jelentkezett, hogy hitelkérelme elkészült és rövidesen benyújtja a bankhoz kidolgo- I zott fejlesztési programját. Az értekezleteken megállapították, hogy a vállalati programok összhangban vannak a népgazdasági célkitűzésekkel. Az elképzelések szerint öt év alatt 40—42 százalékkal növekszik a textil-alapanyaggyártó és a textil ruházati ipar össztermelése. A fejlesztés főmódszere a rekonstrukció, de a terv magába foglalja a létesítendő új kötöttárugyár termelését is. A textil- és textilruházati iparban a termelékenység ebben az időszakban 30— 35 százalékkal növekszik majd. A Gazdasági Bizottság azt is megvitatta, milyen anyagi ráfordításokat igényel a ruházati ipar fejlesztése és hogyan történjék ennek finanszírozása. A bőr- és cipőiparral együttesen a beruházásokhoz öt év alatt 17,2 milliárd forintra lesz szükség, s ebből 14,3 milliárd forintot a textilruházati iparnak szánnak. Ez utóbbiaknak vállalati saját eszközeikből 5,2 milliárd forint áll majd rendelkezésükre és mintegy 6 milliárd forint hitel felvételére lesz szükség, míg 1,6 milliárd forint az állami támogatás, 0,6 milliárd forint a tanácsi fejlesztési alapok hozzájárulása és 900 millió forint a már említett új kötszövő üzem beruházása lesz, amelyet egyeBár a vásárlási csúcsidő- szakon már túl vagyunk, még mindig nagy a forgalom az AGROKER Megyeri úti telepén. Eddig, csak gépekből, közel 100 millió forintot forgalmaztak. Jelenleg a legkeresettebbek az aratáshoz, betakarításhoz szükséges gépek. Eddig már leszállítottak hetven SZK— 4-es szovjet és tíz E—512-es NDK gyártmányú gabona- kombájnt. Pótkocsikból már százharminc darabot leszállítottak és még huszonöt érkezését várják. A rendre-aratókból tizenegy darabra volt igény, ezekből hat jött meg, újabb öt a közeljövőben érkezik. A tizenkilenc megrendelt járva- bálázógépből eddig nyolcat szállítottak le, ezeket is elvitték már a vásárlók. Az erőgépekből az árvízsújtotta területekre történt rendkívüli szállítások miatt némi eltolódással elégítik ki az igényeket, de ezekből is már megérkezett kilencven- hét MTZ és huszonhárom Zetor traktor. A képen: a telepen szállításra készítik elő a MTZ—50 traktorokat. A gépeket null-szerviz, vizsgáztatás és az összes papírforma elintézése után kapják meg a vásárlók. Erb János Nyolc-tíz napon helül fizetik az első ingókár-segélyeket az árvízkárosultaknak Családonként 7000—25 000 forintot osztanak ki Döntött az árvízkárosultak megsegítésére alakult Országos Társadalmi Bizottság: a segélyezés következő szakaszában családonként 7000— 25 000 forintot osztanak szét — jelentette be az újságíróknak szerdán a Magyar Vöröskereszt Arany János utcai központjában Rostás István főtitkár. A többi közt elmondotta, hogy az árvízi csekkszámla összege már több mint 226 millió forintot fizettek ki gyorssegélyként. Az Országos Társadalmi Bizottság alapos megfontolás után úgy határozott, hogy hamarosan megkezdik az ingóságokat, az állatállományt, a háztájit ért károkat enyhítő segélyek kiosztását is. Ennek összegét — a kár mértékétől, a család szociális helyzetétől, a gyermekek számától, s az egy családtagra jutó átlagjövedelemtől függően — 7000— 25 000 forintban szabta meg. A községekbe! alakult társadalmi bizottságok sorra járják az árvízkárt szenvedett családokat, úgynevezett nyilvántartó lapot töltenek ki, amelyen feltüntetik a javasolt összeget. A segélyezésre javasolták listáját — az összeg megjelölésével — kifüggesztik a tanácsi hirdetőtáblára, s indokolt észrevételek esetén módosítják. Ezt követően járási társadalmi bizottságok hagyják jóvá a kifizetendő összeget, s erről értesítik az árvízkárosultakat. A segélyt 5000 forintig készpénzben fizetik ki, az azon felüli összeget takarékbetétkönyvben kapják kézhez az érdekeltek. Rostás István azt is elmondotta, hogy azok az egyedülálló öregek, vagy idős házaspárok, akik koruk, egészségi állapotuk, anyagi helyzetük miatt nem tudják házukat újjáépíteni, szociális otthonban kaphatnak helyet, s személyenként 5000 forintig terjedő ingókár-segélyt is kaphatnak. Azok pedig, akiket az ártérről biztonságosabb helyre költöztetnek, s a községrendezés során kijelölt áj helyen kezdik meg otthonuk építését, külön 5000 forinttól 10 000 forintig terjedő ösz- szeggel segélyezhetők. A Vöröskereszt máris átutalt 120 millió forintot a Szabolcs-Szatmár megyei OTP-nek, ebből fizetik majd a meghatározott összegeket. Nyolc-tíz napon belül az első károsultak már kézhez kapják a pénzt Hétmillió forintos beruházás Korszerűsítik a baranyai mozikat A Baranya megye! Moziüzemi Vállalat nemcsak jó filmekkel vonzza a nézőket, hanem a megye 250 mozijának korszerűsítésével, szebbé és kényelmesebbé tételével is. Rejtő János igazgató tájékoztatása szerint « ! célra idén 7 millió forintot költenek, azonkívül, amit a helyi tanácsok fordítanak a kultúr- házakra, amelyek színháztermében általában vetítenek is. Pécsett, a Park mozi több mint 2 millió forintos felújítása már két éve folyik, ez évben elkészül a gépház és az előcsarnok, majd elkezdik a kertmozi rendbehozását. A Kossuth mozit kifestették, jelenleg tatarozzák a vállalat központjával együtt. A Május 1 és Fekete , gyémánt filmszínházakat is mo- I dernizálták. Jelentősebb karbantartási, felújítási és fejlesztési munkálatok több mint tíz nagyobb megyei moziban voltak vagy lesznek még az idén. Pl. Szászváron fél millióért alakították át a bányától átvett kultúrott- hont mozivá, Bolyban új gépekkel javították a képminőséget, Kaposszekcsőn a tavaly megkezdett nagyarányú átépítés idén befejeződik, másutt korszerűsítették a fűtést, falburkolatot, új székeket helyeztek el, javították a szellőzést. Több mint 30 helyen végeztek kisebb munkát, festettek, felújították a székeket stb. Befejezés előtt áll Üjmecsekalján az Endresz György üti óvoda és bölcsödé építése. A bölcsődében 40, az óvodában pedig 50 gyermeket tudnak majd elhelyezni, ezen kívül az óvodai személyzetnek szolgálati lakás is épüL A tartatomból: Losonczi Pál Mongóliában (2. oldal) Ismét a köztisztaságról (3. oldal) Szerdán délelőtt a „Bajcsyn“ (3. oldal) Mire költik a megmaradt költségvetési összeget? (3. oldal) ft I t
