Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-09 / 159. szám
t*70. július 9t »unttntmt napin Otven új kút Pécsett Gondok és tervek a‘Pécsi Vízműnél — Százmilliós beruházást veszélyeztet a munkaerőhiány Talán ne „kiabáljuk” el a jó hírt: most már csaknem biztos, hogy több mint százmillió forintot kap a Vízmű a IV. ötéves tervben. Igaz, egyelőre' nincs szó regionális vízműről, a második dunai (vagy drávai?) vezetékről, de azért lesz pénz. Anyagot is tudnak szerezni, csak egy „komponensnél” fenyeget nagy hiány, s ez az ember. Újabb ötven kút No de erre még visszatérünk! Maradjunk egyelőre a több mint százmillió forintnál! Mintegy 50 új kutat akarnak fúrni a pellérdi. és tortyogói víznyerő területen, Szilágyi Elemér főmérnök számításai szerint ez kb. 12 ezer köbméterrel növeli a város napi vízhozamát. A 12 ezer köbméteres „plusz” a város mai 41—42 ezer köbméteres fogyasztásához képest 6zép mennyiség. Ha kissé szűkösen is, de töb- bé-kevésbé fedezné a város növekvő vízigényeit, feltéve, hogy időközben nem csökkenne a mohács—pécsi dunai vezeték kapacitása. Sajnos azonban, amellett 6ZÓ1 a valószínűség, hogy ez csökkenni fog, mert a 40 ezer köbméter napi teljesítményre tervezett vezeték már csak 35—36 ezer köbmétert „szállít”, mert — a különböző lerakódások következtében — szűkült a vezeték átmérője. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb meg kell , építeni a második dunai (esetleg drávai) vezetéket. Csupán az időpontról lehet vitatkozni még, a megépítés szükségességéről már nem. S az sem lehet vita tárgya, hogy fel kell használni a tisztított szennyvizet is, ha Duna-vizet akarunk felszabadítani a lakosságnak. Nincs más választás. E pillanatban az egész tisztított szennyvíz-ügy attól a kicsiny — mindössze egy hektáros — víztárolótól függ, amelyet ősszel akarnak átadni a Megyeri útnál. Csak e tározóval — illegve az ott folytatandó kísérletekkel — lehet ugyanis az üzemeket végképp . meggyőzni arról, hogy nem mumus a tisztított szennyvíz, a biológiai utótisztítást követően kitűnő ipari vízzé válik. Ha az üzemek igent mondanak, akkor mód nyílik egy nagy víztároló megépítésére, s vele együtt a tisztított szennyvíz nagyüzemi méretű felhasználására. Csak vizet, termelni nem elég. el is kell juttatni azt a lakossághoz. Meggyőzően bizonyftotta ezt az idei tavasz, amikor elegendő víz volt a Duna-vízzel ellátott területeken, a nyugati városrész és a belváros egyes lakónegyedei mégis szomjaztak, mert szűkek a vezetékek. Ma két, egyenként 300 milliméter átmérőjű vezeték szeli át kelet—nyugati irányban a várost, s egy újabb — 500 milliméter átmérőjű — gerincvezetéket építenek a IV. ötéves tervben. Ez a hét kilométer hosszúságú új vezeték, s a hozzá kapcsolódó belvárosi stb. vezeték-rekonstrukciók megszüntetik majd a jelenlegi szűk keresztmetszeteket. A Pécsi Vízmű 40 millió forintot költ a saját fejlesztési alapjából erre a célra. Jó hírek vannak a minőségről is. Sikerrel jártak az elmúlt évi ún. aktivált kova- savas derítési kísérletek Mohácson, ezért a Pécsi Vízmű — a Hőerőművel karöltve — az idén meghonosítja ezt az eljárást. Megérkeztek az aktív szénszűrőkhöz szükséges tartályok is, az ősszel a helyükön lesznek. Mindezek alapján bízni lehet abban, hogy jobb lesz a Duna-víz minősége. Ami pedig a pel- lérdi és a tortyogói területekről származó vizet illeti, ezeknél a vas- és mangán- tartalmat kívánják csökkenteni. Nemcsak a vízminőséget javítja, hanem a mennyiségi hozamot is egyenletesebbé teszi majd a. pellérdi központi vízmű-telep megépítése, mely szintén a közeli programban szerepel. A többi között azért is, mert egy Diesel-aggregátorral lesz ellátva, következésképp vihar és áramszünet, esetén sem kell tartani attól, hogy megszakad a vízszolgáltatás. ért csak augusztus közepén indítják meg a termelést ennél a 7 kútnál? Miért nem előbb? Erre kaptuk azt a felvilágosítást, hogy krónikus munkaerőhiány gyötri a vállalatot, s még a napi feladatokat sem könnyű ellátni, hogyan bővítsék a termelést?... A Pécsi Vízmű 20—21 ezer forintos évi átlagkeresete sajnos nem elegendő az emberek megtartására. Igaz ugyan, hogy minden évben megemelik néhány százalékkal a fizetést, de mivel alacsony a kiinduló alap, nem számíthatunk fordulatra, amíg nem történik radikális fizetésrendezés. Nagyon sürgős lenne a dolog, mert az a veszély fenyeget, hogy minden meglesz: a pénz is, anyag is, „csupán” az ember hiányzik. Az egész IV. ötéves terv beruházási programja veszélybe került a munkaerőhiány miatt, sőt — amint láttuk — veszélyben ván már a napi víztermelés is ... M. L. Színes filmet forgatnak Pécsett Sokak számára jelentett felejthetetlen élményt a Vidra című színes természetfilm. Épp ezért sokak számára szenzáció, hogy Hárs Mihály rendezésében készül a Vidra folytatása. Címe: Vízben és szárazon. A Vízben és szárazont a MAFILM népszerű tudományos stúdiója készíti és 1971- ben a vadászati világkiállítás alkalmából mutatják be Szekszárdon. Az előkészületek egyik érdekessége, hogy a film főszereplője a pécsi állatkert vidrája lesz. A film forgatásához különleges medence épül, amely vízalatti felvételek készítésére is alkalmas. A medence terveit hétfőn hozták le Budapestről a pécsi állatkertbe, megtörtént a helykijelölés is. A film forgatása augusztus elején kez- I dődik. A vevőket tájékoztatni kell! Válasz gázügyben • „Tisztelt szerkesztőség! Május hónapban egy pébé gáztüzelésű kályhát vásároltunk. Bejelentettük, és a gázpalackigénylést beadtuk. A Pécsi Gázmüvektől a következő választ adták: Értesítjük, hogy a pé- bégáz műszaki kapcsolását 1971-ben végezzük el. Szeretném, ha készülékem már a nyár folyamán üzemelne. Kérem segítségüket. Bischof István, Me- cseknádasd.” Hasonló levelek nagy számban érkeznek szerkesztőségünkbe. A problémával felkerestük a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatot: mi az oka annak, hogy egy-két évig kell várni a tűzhelytulajdonosoknak, míg készüléküket üzembehelyezik? — Országos problémáról van szó — tájékoztat Háda Sándor, a vállalat műszaki igazgatója. — Magyarországon az idei esztendőben százezer új propán-bután készülék bekapcsolását tervezte az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, ez év végére pedig összesen egymillió készülék üzemeltetését. A hihetetlenül nagyranőtt igények hatására a tervezettnél 300 ezerrel lesz több idén az előfizető. A további fejlesztéshez nagymennyiségű pébé- gázra van szükség. Nagy befogadóképességű tárolók, új töltőállomások létesítését tervezi a tröszt. Ezek a-beruházások 300—400 millió forintot igényelnek. Realizálásuk 1974—75-ben esedékes, ami annyit jelent, hogy ebben az időszakban az igényeket korlátlanul kielégíthetjük. Baranyában hasonló a helyzet. A Gázművek a kétezer tervezett bekötés helyett már négyezernél tart, míg további kétezer előfizetői igény vár sorsára. Így történt meg, hogy új fogyasztói bekapcsolás 111 kilogrammos palackok esetében csak 1971-ben, 22 kg-os pedig csak 1972-ben lehetséges. Az előfizetők száma növekszik ugyan, de még sem tehetik meg, hogy a már bekapcsolt tulajdonosok kárára, felelőtlenül, minden készüléket üzembe helyezzenek. Felmerül a kérdés: ha ismerték ezeket a körülményeket, miért nem tájékoztatta a kereskedelem a vevőket a palackbeszerzés és az üzembehelyezés problémáiról. Háda Sándor egy körlevelet mutat: a keltezés 1970. június 12. A Baranya me- | gyei Tanács VB kereskedelmi osztálya értesíti az ösz- szes kereskedelmi egységet a fennálló helyzetről, és javasolja. hogy a Gázmüvektől szerezzenek be további információkat. Rendeljék el a készülékeket forgalmazó üzletekben, hogy a vevőket tájékoztassák a készülék ; üzembehelyezésének várható j időpontjáról. I — Eddig még senki sem 1 jutott el hozzánk — mondja j Háda Sándor. — Megoldást . igen nehéz találni. — Mutat ; ,egy jpaksaméta levelet. —; A ; panaszosoknak igazuk -»juna, de kérjük őket, legyen ék-fu- relemmel, a Gázműveí? fnég- próbál elkövetni minden tőle telhetőt. Jól tudom, a kilátások nem „rózsásak”. A válaszok gázügyben nem hoztak megoldást, de úgy gondoljuk, hogy előbb lehetett és kellett volna erről a vevőket pontosan tájékoztatni. Társasházak nagy zöldterülettel Ezért nem volt víz? De térjünk vissza a jelenre, hiszen az olvasó azt is tudni szeretné, mi várható a nyári hónapokban. Sajnos, nem tudunk teljesen megnyugtató hírt közölni, mert — amint a Vízműnél mondották — a jövőben is vízhiányok keletkezhetnek helyenként, s nemcsak azért, mert több helyen szűk a vezeték, hanem azért is, mert nem termelnek annyi vizet, amennyit a város igényel... Mivel a Pécsi- Vízműnek 7 olyan mélyfúrású kútja van a pellérdi területen, amelyek még nincsenek bekötve a vízszolgáltatásba, kissé értetlenül hallgatja az ember ezt a választ. Nem érti: miTöbbet magánerőből! Tizenötezer állás vár 8800 új diplomást Ezekben a napokban fejeződik be az idén végzett diplomások elhelyezése. Eb-» ben az évben változatlanul két módon juthattak álláshoz az újdonsült szakemberek: pályázati rendszerrel, illetve egyéni elhelyezkedés útján. (A pedagógusok kivételével, akik csak pályázattal helyezkedhetnék el.) A kezdő szakemberek részére — egy-két kisebb létszámú szaktól eltekintve — az idén is jóval több állás áll rendelkezésre, mint a végzők száma. A tanév végén mintegy tizenegy és félezer új diplomát osztottak, illetve osztanak ki a különböző felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Az új diplomások közül mintegy 2700-an társadalmi ösztöndíjasként kezdik meg munkájukat. Tehát a pályázatra jogosult 8800 végzőst csaknem 15 000 állás várja — s ez megközelíti a kétszeres választékot. A meghirdetett munkaköröknek kétharmada vidéki és egy harmada fővárosi. Természetesen ez az arány szakterületenként változó: ennél is nagyobb a vidéki lehetőség az orvosok és a mező- gazdasági szakemberek számára. Különösen nagy a kereslet a gyógyszerészek iránt: minden új gyógyszerészre átlagosan két álláslehetőség jut. A közgazdászok helyzete a legkedvezőbb: a kezdő közgazdászokat most csaknem négyszeres álláskínálat várja. Változatlanul jelentős a pedagógushiány a vidéki általános iskolákban. Az idén 4014 állást hirdettek meg az alsó- és középfokú oktatási intézmények, ebből 647 fővárosi. 110 megyei jogú városi és 3257 vidéki munkahely. Ugyanakkor csaknem ezerrel kevesebben végeznek, mint a meghirdetett állások száma: várhatóan 3046 pedagógusjelölt kap diplomát, s közülük is 317-en társadalmi ösztöndíjjal végeznek. A betölthető állások száma tehát mindössze 2729. Nem jobb a létszámhelyzet az új mérnököknél sem. Nehéz és egyelőre népszerűtlennek látszó témát vetettek fel a komlói vezetők. Kevés lakás épül a városban magánerőből. Amíg más városokban 40 százalékkal, vagy még többel részesedik a magánerős építkezés, Komlón csak 5—10 százalékkal. Nagyon kevés ez, a komlói vezetők a 40 százalék elérését tűzték ki célul. EZERÖTSZÁZ LAKÁSIGÉNY A lakásigényekből nem lehet megmagyarázni, hogy miért húzódoznak az emberek a magánerős építkezéstől. — Ezerötszáz lakáskérelem fekszik a Városi Tanácson, a lakáshiány tehát Komlóra is jellemző. Azt sem lehet mondani, hogy kevesebb pénzük van az embereknek, mint más városokban, hiszen minden hatodik családnak autója van, s hasonlóan állnak az üdülőtelkekkel is. Ha az igazi okot kutatjuk, vissza kell- pergetni az idő kerekét. Azokra az évekre kell emlékeznünk, amikor várost építettek a falu helyén. Lakást kellett adni, hiszen nem lehetett volna tízezreket a városba telepíteni másképp. Nehéz munkára, a bányába hívták a férfiakat. És az emberek megszokták, hogy előbb-utóbb lakást kapnak az államtól. Csakhogy az alapozás időszaka lezárult, nem születő, hanem felépült város már Komló! A lakásépítés korábbi ütemét fenntartani nem lehet. Aki lakást akar, annak erejéhez mérten magának is hozzá kell járulnia az építéshez. Dicséret és elismerés illeti a Városi Tanács vezetőit, hogy felvetették ezt a városlakói előtt,ki bírná CSATORNÁZÁSSAL ? Valószínű, a régi szemleletnek tulajdonítható, hogy a .más városokban folyó lakás- építkezés ezernyi gondjához- bajához képest kissé furcsa, néha fordított világgal találkozik az, aki Komló területére lép. Itt nem adlák- vették annyira a lakást, mint máshol. Előfordult, hogy családi házat épített az, aki bérlakásban élt, s amikor átköltözött, beballagott a tanácsra, és lemondott az állami lakásról. Igaz, hogy minden városban így kellett volna tenni, dehát betartották ezt a szabályt? Azt is meglepve hallja az ember, hogy van egy új • városrész Komlón, ahol nem az a gond, hogy elmaradnak a lakásépítéstől a kapcsolódó beruházások, tehát nincs elég óvoda, iskola, üzletház, orvosi rendelő stb., hanem az, hogy minden megvan, csak nincs hozzájuk elég lakás! Pedig pontosan ez a helyzet a Szilváson. Egyelőre nem tudják jól kihasználni a korszerű ABC áruházát. Más városokban úgy ellepnék az ilyen városrészeket a társasházépítők, mint a darazsak a mézet. Komlón agitálni kell. Százhúsz társasházi lakást épít fel a következő években az OTP, s egyelőre csak 30 a jelentkező. Tehát igény nélkül építenek. Mégis okosan teszik, hiszen biztosra vehető: mire felépülnek, bőven lesz jelentkező. — Ha már az én terhemre épül, akkor legyen családi ház — mondják Komlón. Ebben persze nem állnak egyedül, hiszen Pécsett, Szigct- várott meg ■ Mohácson is gyakran hallani ilyesmit. De talán sehol sem olyan erős a családi ház iránti vágy, mint a bányászvárosban. Igaz, hogy más a bányában dolgozni, mint egy irodában, vagy akár egy üzemcsarnokban. Mégis fel kell tenni a kérdést: mi történne, ha csak családi házak épülnének? Mit szólnának azok néhány év múlva, akik beköltöznek? Éppen tavaly tett panaszt a Hazafias Népfrontnál egy lakóküldöttség Komló bávidföld nevű városrészéből, tehát a családi házas övezetből. Azt kifogásolták, hogy nincs csatornázás. — Ugyanazok, akik néhány évvel korábban a családi házak mellett kardoskodtak! Nagyon nehezen akarják belátni, hogy nincs olyan Krő- zus, aki ki tudná fizetni az ilyen, családi házak tengeréből álló, szétterpeszkedő városrészek csatornázási költségét. Pedig ez az igazság! TÁRSASHÁZ ÉS ZÖLDIGÉNY A magyar építészek több társasháztípust kidolgoztak már, köztük olyanokat is, amelyekhez viszonylag nagy zöldterület tartozik. Ilyen típusokat kellene ajánlani Komlón is. Nem hajthatunk fejet ugyan a családi ház iránti nosztalgia, a maradiság előtt, ugyanakkor el kell ismerni, hogy aki a föld mélyében dolgozik, annál kétszeres erővel lép fel a fény- és zöldigény. Van tehát megoldás, a többszintes, csatornázott társasház meg a zöldigény összeegyeztethető! Mindenki nyerne: a város meg a leendő lakók is, ha sok ilyen társasház épülne Dávidföldön. Azok, akik tamáskodnak, gondoljanak azokra, akik panaszt tettek- a Hazafias Népfrontnál. Így talán könnyebb lesz dönteni. Magyar László Se vége, se hossza A fölöttébb termékeny bürokratizmus ismét világra szült valamit. Nagy Gyula tizenhét esztendős fiú három évvel ezelőtt tanulónak szerződött a Pécsi Faipari Ksz siklósi üzeméhez. 1969. január 25-én hozzá hasonló korú társaival együtt ő is megkapta a személyi igazolványt. A személyi igazolványt a rendőrség állította és állítja ki ma is. Érthető módon a Siklósi járási Rendőrkapitányságon jegyezték be igazolványába munkahelyét is. A fiú közben — három év után — szakmunkásvizsgát tett és azt is elhatározta, hogy munkahelyet változtat, amihez joga van. Azért június 27-én, szombaton Pécsre utazott a szövetkezet munkaügyi osztályához, hogy személyi igazolványában tüntessék fel kilépését. Ügyét — szabad szombat lévén — nem tudták elintézni. Hétfőn ismét beutazott. Az osztályvezető távollétében senki nem volt hajlandó a kilépést bejegyezni. Pénteken ismét jelentkezett: az osztály vezetőnő a Szakmunkásképző Iskolába (508.) küldte, hogy ott talán majd megejtik az óhajtott bejegyzést. Nem történt semmi: menjen visz- sza a szövetkezethez, erre ők jogosultak. Visszament, ahol aztán közölték vele, hogy az első bejegyzést a rendőrség szorgalmazta (hát ki más?!), következésképpen a szövetkezetnek nincs lehetősége arra, hogy ... Szóval se vége — se hosz- sza az érthetetlen tanácsoknak. A fiú már egy hete ingázik Siklós és Pécs között egyre növekvő aggodalommal: „nagykorúsították”, amikor kezéhez kapta az igazolványt és ezzel bele is lépett a felnőttek által kreált bürokratizmus bonyolult útvesztőjébe. — Rab —
