Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

1970. július 1. Dunam mi napio Augusztus 15-ig lehet jelentkezni 65 000 első éves szakmunkás­tanuló Bár a szakmunkásképző iskolák 1. évfolyamára még augusztus 15-ig lehet jelent­kezni, a Munkaügyi Mi­nisztériumban már megvon­ták az idei „beiskolázás” előzetes mérlegét. Eddig összesen 97 ezren jelentkez­tek, s közülük 65 000 fiatalt vettek fel. A jelentkezettek egy része ugyanis olyan szakmát kívánt tanulni, amelyekből már többszörös volt a felvételre pályázók száma. Mások pedig — az orvosi vizsgálatok szerint nem voltak alkalmasak a választott szakmára. A jninisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a jelent­kezők száma az előző év ha­sonló időszakához képest 10, a felvetteké pedig 20 szá­zalékkal növekedett. 1967- ben az általános iskolát végzett fiataloknak csak 40 százaléka fordult elsőként szakmunkásképző * iskolák­hoz felvételre, az idén már a közvélemény — a szülők és a pályaválasztó fiatalok is — kedvezően fogadták az elmúlt évben hozott új tör­vényt, amely a szakmun­kásképző iskolákat a közép­fokú oktatási intézmények rangjára emelte. Jó hatása van annak is, hogy az idén már több fiatal mehet a b-tagozatra, s kap ilymódon szabad utat a továbbtanuláshoz. Kedve­ző változásokkal jár a jut­tatások, a szakmunkás-tanu­lókról történő gondoskodás egységesítése, és az, hogy egyszerűsítették a tanulók szerződtetésének ügyintézé­sét. Ügy tervezték, hogy az idei 87 000 elsőéves közül 7000 fiatal középiskolai vég­zettséggel érkezik a szak­munkásképző iskolákba. A terv e pontjának teljesítése függ az egyetemi felvételi vizsgák eredményétől is. Mindenesetre a, középiskolát ■ végzettek számara még bő­ven nyílik lehetőség szak­munkás pályákon is. Az elő­zetes tervekben 73 százalék­ban fiúk és 27 százalékban leányok felvételével számol­tak. Az eddigiek tanúsága szerint sP jelentkezett lá­nyoknak nem egészen felét vették fel a szakmunkás- képző iskolákba, s ez arról vall, hogy a lányok a fiúk­nál irreálisabbak a pálya­választásnál, másfelől pedig csak néhány „lányos-szak­mát ismernek, ezekhez ra­gaszkodnak és nem tájéko­zottak a választható szak­mák teljes köréről. Augusztus 15-ig még nyit­va vannak a kapuk, még várják az utánpótlást, első­sorban az építőipari, a for­gácsoló, gépszerelő, szerke­zeti lakatos, kohász, csőhá­lózat-, villamosgép- és be­rendezésszerelő szakmákban. Sásd — nagyközség • • Ünnepi tanácsülésen adták át az alapító oklevelet Az 1325-ben kiadott pá­pai tizedgyűjtő levél bizo­nyítja, hogy a mai Sásd, több mint félezer évvel ez­előtt Saád néven ismert volt. A településen nyolc kő­ház állt. Sásdon 1860-ban meg­épült a posta. 1867-ben já­rási székhely lett. 1877-ben megkapja az országos vá­sártartási jogot. 1882-ben megépült a vasútállomás, 1883-ban pedig a gyógy­szertár. Sásd 1970. július 1-én megkapta a nagyközségi rangot és az ezzel járó fel­adatokat. A városiasodás útjára lé­pett Sásd községi tanácsa tegnap délután ünnepi • ülést tartott a járási művelődési otthonban. Az ünnepségen részt vett Palkó Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Baranya megyei Tanács VB- elnöke, ott voltak a járás és község párt- és állami veze­tői. » Az ünnepi ülésen Szilágyi Mihály, a végrehajtó bizott­ság elnöke ismertette Sásd és a csatlakozott községek — Meződ, Varga, Vázsnok, Oroszló és Felsőegerszeg — településtörténetét, melyből kiderült, hogy Sásd mindig központ volt és ma is szék­hely-településként kell számba venni. A hegyháti központi köz­ség az utóbbi 25 éven fej­lődött legtöbbet történelme során. Az elmúlt két évti­zedben községeik ' nyolcvan százalékát járdákkal látták el. A villanyhálózat minden községre kiterjed. Sásdon — az Árpád utcq kivételével — minden utcában van vízve­zeték és közkút. A község­ben nagyszabású csatorna- építések folynak. A beteggondozás könnyí­tésére korszerű egészséghá­zat. tüdőgondozót, gyermek- szakorvosi rendelőt és kör­zeti orvosi rendelőt építet­tek. Eredményeket értek el i az iskola, bölcsőde és a I szolgáltató hálózat fejleszté­sében is. Örvendetes, hogy a községben 180 családi házat építettek az elmúlt évek so­rán, és több mint 200 la­kásba vezették be a vizet, alakítottak ki fürdőszobát. A számos eredményt ösz- szesítő, majd a távlatokat megjelölő ünnepi beszámoló után Palkó Sándor, a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke átadta Szilágyi Mihálynak a nagy­község alapító oklevelet. Az okmány felruházza Sásd nagyközséget mindazokkal a jogokkal, melyek a nagy­községeket megilletik. A nagyközségek alakításá­nak célja, hogy a nagyobb hatáskör és önállóság révén az eddigiektől eltérően elő­nyösebben biztosítsák a la­kosság kommunális, ellátási és hatósági szükségleteinek a városi színvonalat megkö­zelítő kielégítését. A helyi erőforrások koncentráltabb felhasználását, a lakosság kezdeményezésének további kibontakozását a helyi ügyek intézésébe való foko­zottabb bevonásán keresz­tül. Üj feladatként jelentkezik, hogy azokban a hatósági ügyekben, amelyekben eddig a járási tanács vb. szakigaz­gatási szervein döntöttek el­ső fokon, most az informá­ció adás helyett első fokon a nagyközségi tanács dönt. A tanács adja ki a többi kö­zött az építési engedélyeket, helyben hozzák meg az ipart, a kereskedelmet, a munkaügyet, a pénzügyeket, az adóügyeket és a mező- gazdaságot érintő első fokú határozatokat. A mai naptól az ötven ta­gú választott testület a ta­nács gondja lesz a helyi községpolitika kialakítása, megszervezése és végrehaj­tása. Ez magába foglalja a települések fejlesztését és községrendezést és a köz­séggazdálkodást egyaránt Nagy István Ismét jégverés Hétfőn ismét pusztított Baranyában, sorrendben a-i idei 6. jégveres. Megfigyelé­sek bizonyítják, hogy a Pé- ter-Pál 'napi jégeső rendsze­resen érinfi a megyét. Az Ál­lami Biztosító statisztikája szerint hosszú évekre vissza­menően, június 29-én mindig volt jégverés. Az idei június 29-én két­szer is esett jég Az első délben, és Vókány, Üjpetre, Szalánta. Egerág, Turony ha­tárát érintette. Elsősorban az aratás előtt álló ősziárpá­ban és más gabonákban tett kárt. A második jégesőt este fél nyolc tájban figyelték meg a Bolyi Állami Gazda­ságban. Az elemi csapás a gazdaság három kerületét — közöttük legsúlyosabban a károlymajorit — érintette. Károlymajorban a hibridku­korica károsodott. Holnaptól benépesül az utolsó fiaztató Termelni kezd a sombereki húsgyár A sombereki termelőszö­vetkezet 1969-ben kezdte építeni „sertésgyárát” 36 millió forintos költséggel. A fiaztatótelep hat egységének átadásáról már beszámoltunk — az utolsó egységet holnap telepítik. Bábolnáról hétfőn érkezett meg a hetedik — és egyben az utolsó — kocaszál­lítmány is, hetven darab. Ez utóbbi szállítmánnyal 490-re nőtt a kocák száma. A ser­téskombinát állatállományá­nak szaporítása, az elletés, periódikusan történik — 22 naponként. Május elsején volt az első, amit eddig kettő követett. Az ellés átlaga 9,31- es. A malacok 60, 38, vala­mint 10 naposak. A kombinát hat hizlaló épületét — ahova a 75 na­pos, harminc kilogrammot elért malacokat telepítik, jú­lius 17-én adják át az épí­tők. Az átadás határidejét a hizlalás technológiai sor­rendjének figyelembevételé­A tarkák a forgalomnak a 6-os főútvonal Pécs—Barcs közötti 63 kilométer hosszú útszakaszát, melynek építését 1965-ben kezdték. A 225 millió forintos költséggel épült út korszerűsítésével most egy korszerű vonalvezetésű, a meg- aövekedett forgalmat kielégítő út létesült. A gépjármű forgalom egyelőre csak a 7 méter szélességű burkolaton biztonságos. A két oldalán lévő padkák talaja a * esőtől még lazák. A figyelmeztető táblák intik a jármű - 1 vezetőket: a padkáról letérni tilos és életveszélyes. vei állapították meg: június 22-én éri el az első ellés ál­lománya a kívánt súlygyara­podást, így időben kerül az 1-es számú hizlaldába. A jú­lius 22-i első belépés után a további öt épület — a perio­dikus sorrendnek megfelelő­en — 22 naponként sorra be­lép a termelésbe. Az ablaknélküli, egyenként 550 sertést befogadó hizlal­dák kívül-belül csillogó alu­míniumlemez borításúak. A világítást az etetés előtt 30 másodperccel automata be­rendezés kapcsolja be, az etetés Lohmann-rendszerű. A friss levegőről légkondi­cionáló berendezések gondos­kodnak. A gazdaság szakem­berei úgy tervezik, hogy no­vember elejére teljes lesz az állomány. Szám szerint négy- ezer-négyzerötszáz a telep befogadóképessége. A kombinát kiszolgáló lé­tesítményei fokozatosan ké­szülnek el. Augusztusban át­adják a száz vagon befoga­dó képességű takarmányrak­tárt, valamint az új víztor­nyot. A 118 köbméter űrtar- talmú „agroglobusz” fogja majd a sertés- és a mellette lévő ezres tehenészeti telep vízellátását biztosítani. Külföldi „törzsvendégek46 a Balatonon Az idén tovább növekedett a tó­partra ismételtei visszatérő külföl­di turisták száma. A már „törzs­vendégnek” számító nyaralók ragaszkodnak megszokott pihe­nőhelyükhöz. A tihanyi kem­pingben például meghatározott szám szerint kérik a sátorhe­lyeket. A keszthelyi motelt 8 éve keresi fel minden "szezon­ban egy bécsi turista-csoport, ötödik éve utazik Keszthelyre húsz nyugatnémet család. Bala­tongyörökön több mint harminc házat bérelnek ki egész szezon­ra a mind''-» vissza*é~ő osztrák turisták. Hévízre hu­szonnégy utazási iroda küld vendégeket, többnyire autó­busszal, Felvételi a jogi karon Június 30-án, kedden délelőtt megkezdődtek az írásbeli felvételi vizsgák a Pécsi Tudományegye­tem Állam és Jogtudomá­nyi Karán. A nappali, az esti és a levelező tago­zatra jelentkezett mint­egy hatszáz felvételiző egy napon nyolc terem­ben oldotta meg az írás­beli feladatokat. Az írásbeli feladatok nem tartalmaztak maga­sabb követelményeket áz érettségi szintjénél. A je­löltek délelőtt a teszt­lapokat töltötték ki, 12 órakor pedig zárt borí­tékban megkapták a ki­dolgozandó témákat. Sza­badon lehetett választani a következő három téma közül: 1. A magyar ál­lam megalakulása; A geszták. 2. Az ipari for­radalom ; A munkásmoz­galom kezdetei és az utópista szocializmus. 3. A magyar történelem fon­tosabb mozzanatai a fel­szabadulástól napjainkig; A demokráciáért és a szocializmusért vívott harc tükröződése kz utol­só negyedszázad irodal­mában. A szóbeli vizsgákra szombattól kerül sor. Dr. Krauth János, a Dékáni Hivatal titkára elmon­dotta, hogy a jelentkezet­tek között a fizikai dol­gozók gyermekeinek a száma nem változott az előző évhez képest, de ezen belül a paraszti származású jelentkezők számaránya csökkent. A három tagozatra mirtdösz- sze kilenc paraszti szár­mazású jelentkező kérte a felvételét A lányok száma ism it nőtt, a fel­vételizők több mint öt­ven százaléka leány. A sikeres vagy sikerte­len felvételiről július kö­zepéig döntenek és az er­ről szóló értesítést legké­sőbb július 20-Ig minden­ki megkapja. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom