Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

1970. jűlíns 30. DUNANTÜLI naplö 3 Válaszolunk olvasóink kérdéseire Lakásépítés, lakáselosztás, lakbér Lapunkban egy ízben már válaszoltunk azokra a kérdé­sekre, amelyek a pártnak és a kormánynak a lakásépítés fejlesztésével, a lakáselosz­tással és a lakbérek új rend­szerével kapcsolatos határo­zatával hozzánk érkeztek. Azóta újabbakat kaptak a megyei, a városi szervek és a szerkesztőség. Ezért ma és még két-három alkalommal — mindig csütörtökön — ezekre adunk választ, megje­gyezve, hogy a határozat vég­rehajtásához sokoldalú kor­mány, miniszteri és tanács­szintű rendeleteket, intézke­déseket kell alkotni. Számos kérdésben ezért ma még részletes és határozott állás­foglalás nem várható, csupán a megoldás irányára, való­színű módjára utalhatunk. Hogyan emelkedik a lakbér akkor, ha a lakó saját erő­ből komfortosltotta a lakást, vagy hozzáépített? Ha a lakó saját erejéből komfortosította a lakását, il­letve hozzáépített, úgy a jö­vőben is figyelembe kell ven­ni majd a bérlő befekteté­seit. A lakások egész alapterü­letét veszik-e figyelembe a lakbérek megállapításánál? A lakbérek megállapításá­nál — kisebb, lényegtelen ki­vétellel — a lakások egész alapterületét veszik figye­lembe. Hogyan állapítják meg a lakbért ott, ahol együtt lak­nak nyugdíjasok és keresők? A lakbért egyformán álla­pítják meg, akár nyugdíjasok, akár keresők laknak a la­kásban. Eltérés a lakbérhoz­zájárulás megállapításában lesz, amelyet a végrehajtási szabályok fognak részletesen rendezni. v Hogyan állapítják meg a lakbéreket eltartási szerződés esetén? Az eltartási szerződéses la­kásokban is ugyanúgy álla­pítják meg majd a lakbére­ket, mint más lakásokban. Az eltartott ilyen esetben is kap lakbérhozzá j árulást. Hogyan állapítják meg a magántulajdonú bérlemény­ben lakók bérét? A jelenleg kötött lakbérű magántulajdonú lakások lak­bérét az állami lakások bé­réhez igazodóan fogják meg­állapítani. A személyi tulaj­donú lakások körében viszont továbbra is érvényben ma­radnak a szabad lakbér meg­állapodások. Kik állapítják meg, melyik kategóriába tartozik a lakás? A lakbér megállapítás ellen lesz-e fellebbezési lehetőség és ha igen, milyen fórumnál? Az Ingatlankezelő Vállalat állapítja meg, hogy melyik komfort-kategóriába tartozik a lakás, mégpedig a jogsza­bályok alapján. A lakbérek új összegét a tanácsok közlik a bérlővel. A tanácsok lehe­tőséget adnák a lakás-alap- terület, a komfort-kategória megállapítása során arra, hogy e műveleteket az ingat­lankezelő vállalatok a bérlők, esetleg társadalmi bizottsá­gok bevonásával végezzék. Fellebbezési lehetőségnek in­dokolt helyt adni, azonban nem lenne helyes hosszadal­mas bírói vagy államigazga­tási eljárásokat kezdeni. Miért nem részesítik lakbér kedvezményben a többgyer­mekes családokat, miért nem veszik figyelembe a lakás­ban lakó személyek számát? A lakbér, amely a jövőben is kedvezményes, nem tartal­maz amortizációt és nyeresé­get, a lakás minőségéhez, komfortosságához igazodik és nem családban élő személyek számához. A többgyermekes családok a lakások megszer­zésénél kapnak jelentős ked­vezményeket. A lakbérnek a lakásban lakó személyek, il­letve gyermekek számától függővététele nem szolgálná annak az alapelvnek az érvé­nyesítését, hogy a lakbér nyújtson fedezetet a fenntar­tási költségekhez. De más­részről a személyek száma változásának állandó nyomon- kísérése adminisztrációs ne­hézségeket is okozna. Miért nem tesz különbséget a határozat a kis- és nagy- keresetűek között, miért kapnak lakbér hozzájárulást azok is, akik nagyobb jöve­delemmel, gépkocsival vagy telekkel rendelkeznek? A lakbér funkciója nem az, hogy — mintegy adójellegűen — befolyásolja, differenciál­ja a bérlők jövedelmét. Ezt a differenciálást más eszkö­zökkel kell és lehet megva­lósítani. A cél viszont az volt, hogy a rendezés útján a lak­bér fedezetet nyújtson a lakó­házak fenntartására, de lé­nyegében ne csökkentse egyet­len család életszínvonalát sem. Bizonyos differenciálás természetesen mégis érvénye­sül az által, hogy a maga­sabb keresetűeknél várhatóan hamarabb szűnik meg a lak­bér hozzájárulás fizetése, mint a kiskeresetűaknél. Ide tartozik, hogy olyan lakbér­rendszer, amelyben a lakbér állandóan változna, ha nő vagy csökken a család jöve­delme, rendkívül sok admi­nisztrációt igénylő, bürokra­tikus rendszert teremtene és ez esetben sem tudnánk biz­tosítani azt a célt, hogy a lakbér fedezze a fenntartása költségeket. Néhány évvel ezelőtt arről beszéltünk, hogy a kommu­nizmus építése során fokoza­tosan eltöröljük a lakbéreket és egyéb szolgáltatások díját. Ml most a helyzet? Hazánkban jelenleg a szo­cializmus felépítésén dolgo­zunk. Az ország anyagi lehe­tőségei ismertek, amelyek meghatározzák a lakásellátás feltételeit is. Ugyanakkor a társadalmi igazságosságból ki­indulva a lakbéreket csak akkor lehetne eltörölni, ha az állam minden állampolgár lakásigényét ingyenlakással, szolgáltatásként ki tudná elé­gíteni. Mivel ez belátható időn belül megvalósíthatat­lan, ezzel irreális célt tűz­nének ki. Jelenleg az ország lakosságának körülbelül csak egynegyede lakik állami bér­lakásban. Aki saját maga gondoskodik lakásszükségle­tének kielégítéséről, sokszor erejét meghaladó teherválla­lásra kényszerül. Ilyen körül­mények között igazságtalan lenne, ha a lakosság egy ki­sebb része anyagi erőfeszítés nélkül, ingyen kapná a lakást az államtól. Virágzik a szegedi fűszerpaprika — késik a szedés A szegedi tájkörzetben virágzik a fűszerpaprika és a korai ültetési} bokrokon megjelentek a termések. A tervezett 9300 holdból a becs­lések szerint mintegy 900 hold hiányzik, mert a bel­vizek miatt sok helyen nem tudták kiültetni a palántákat, ezenkívül a jégverések és a szélviharok is pusztulást okoztak. Az elemi csapás ellenére a tavalyinál 400 holddal nagyobb területen termesztik az idén a fűszer- paprikát. Legalább két hetes eltolódás lesz az érésben, ennyivel később kezdődik majd a szedési idény. Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Élénk kooperációs tevékenység s Szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Bíró József miniszter sajtótájékoz­tatón elemezte a külkeres­kedelem első félévi tevékeny­ségét. 1970 első felében külkeres­kedelmünk rubel-elszámolású forgalma az államközi meg­állapodásoknak megfelelő ütemben bonyolódott: az ex­port 9.1, az import 21.9 szá­zalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának for­galmát. — A kivitel növe­kedésének csaknem fele a mezőgazdasági, élelmiszeripa­ri termékek export-többleté­ből adódott. A belföldi hús­ellátás érdekében az állati eredetű termékek kivitelét nem növeltük. Egyenlő esélyek? Szövetkezeti boltok Pécsett Az iparcikkeket a városokban vásárolják Hová költözködjék a magbolt? Gumiárubolt a Hal téren. A vevők színes forgatagá­ban német, szerb szavak röp­ködnek. Másfélmillió forint értékű autó- és kerékpárgumi, gumi matrac és strandpapucs, s ki tudná felsorolni mi minden fogy el itt egy hó­nap alatt. A fő profil az autógumi. A Gumigyár egyetlen vidéki lerakata és Pécs egyetlen ilyen jellegű üzlete ez. Az eladótér szűk, a raktár még annál is in­kább. De hát szövetkezeti viszonylatban ez nem ritka­ság. Ruházati bolt a Rákóczi úton. Ebben a néhány négy­zetméternyi öreg helyiségben minden hónapban egymillió forint értékű olcsó áru lel gazdára. Harminc-negyven százalékos engedménnyel árusítják a selymeket, szö­veteket és a nagykereskedel­mi árrést is a fogyasztónak adják. A raktár kicsi, zsú­folt és tűzveszélyes. Semmi remény a bolt, vagy a rak­tár bővítésére. Ez is szövet­kezeti üzlet. Bútorbolt a Bajcsy-Zsi- linszky utcában. A bolt előtt motorok sorakoznak, mellé­kesen ezek árusításával is foglalkoznak. Főként bútort adnak el, de az üzemeltetők rugalmasságára , jellemző, hogy lakberendezési tárgyak is kaphatók: televízió, rádió, hűtőszekrény, azonkívül a megvásárolt értékesebb da­rabokhoz ajándék-autószifon, befont konyakosüveg. Persze jobb körülmények között is működnek szövet­kezeti üzletek Pécsett. A Le­Öregek napja a bicsérdi tsz-ben Kétszáz nyugdíjasnak százezer forintos segély Bicsérd egyike azoknak a baranyai tsz-eknek, amelyek a legtöbb gondot fordítanak idős, nyugdíjas, illetve jára­dékos munkaképtelen tagja­ik szociális támogatására. Az öf és félezer holdas szö­vetkezetnek 620 tagja van, ebből 200 nyugdíjas, illetve járadékos, további 36 pedig nyugdíjban, járadékban még nem részesülő korhatáron fe­lüli idős ember, akiket men­tesítettek a közös munkában való részvétel alól, de nem zártak ki a tagok sorából. A tsz szociális alapja, amely­nek jelentős része az öregek megsegítését szolgálja, évről évre nő, s az idén már meg­haladja a félmillió forintot. A gondoskodás elsősorban a különösen rászorult idős ta­gokra terjed ki, akik közül tizenkilencnek egészíti ki rendes nyugdíját, illetve já­radékát minden hónapban 100 forinttal a szövetkezet. Bicsérden a tsz-törvényben megszabott maximumot kap­ják meg háztáji földként az öregek, s a közgyűlés lehe­tővé teszi, hogy a háztájiban tartott jószágok után mun­kanapot írjanak jóvá részük­re, ami jelentős segítséget nyújt a nyugdíj idő megszer­zésében. Az anyagi támogatás mel­lett az öregek erkölcsi meg­becsülése fejeződik ki az öregek napja hagyományos megünneplésében, amelyet hosszú idő óta minden év­ben megrendeznek. Az idén július 26-án, vasárnap tar­tották meg az öregek napját külön-külön minden üzem­egységben, Bicsérden, Zókon és Bodán. Az ünnepségeket a három községben eltérő időpontokban rendezték meg, s így a tsz vezetői mindhár­mon részt vettek. Nagy Ká­roly tsz-elnök köszöntötte az ünnepeiteket meghitt ünnep­ség keretében, amelyen a tsz bodai KlSZ-szervezeté­nek nemrég alakult népi- tánc-csoportja adott műsort. Most első ízben nyújtották át részükre azokat az utal­ványokat, amelyek fejenként két mázsa búza átvételére jogosítja az idős embereket, természetesen térítés nélkül. A több mint 100 ezer forint értékű — 400 mázsát kitevő — szociális segélyben két­száz nyugdíjas és járadékos részesült. Hétfőn a tsz veze­tősége ülést tartott annak a javaslatnak a megvitatására, hogy az új juttatást a 36 nem nyugdíjas, korhatáron felüli idős ísz-tagra is kiter­jesztik. Az idén húszán men­nek nyugdíjba Bicsérden s ennek arányában emelik fel jövőre a szociális alapot, hogy a munkában elfáradt idős emberek eltartásából a korábbinál is nagyobb mér­tékben vegye ki részét a kö­zösség. dinán a város egyik legkor­szerűbb ABC áruházát mond­hatják magukénak. De a vá­rosba való „betörés” nehéz­ségekkel jár, a szövetkeze­tek minden eszközt megra­gadnak ahhoz, hogy üzlet- hálózatukat a városok irá­nyában is bővítsék. Néhány évvel ezelőtt gátat szabtak a terjeszkedésnek az akkor érvényben lévő köz­ponti intézkedések, noha a szövetkezetek anyagi eszkö­zei bőségesebben álltak ren­delkezésre. Pécsett nagyáru­házai is építhettek volna a SZÖVOSZ által felajánlott központi beruházási kere'thől. Erre a célra megvásárolták volna a mostani Mecsek áru­házát, de az nem volt el­adó. Közben, mert Pécsett beépíthető telek sem volt ilyen célra, más városok kap­ták a SZÖVOSZ pénzeit, s felépültek az áruházak Kecs­keméten, Debrecenben, Szom­bathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Nyíregyházán és Marcaliban. Talán csak' Mohácson értékelték a szö­vetkezetek törekvéseit, biz­tosították az eszközöket ah­hoz, hogy itt ABC áruház, halszaküzlet, deliljátesz bolt, cipő és kötöttáru - szaküzlet nyílhasson. .Ma, amikor köz­ponti intézkedések már nem akadályozzák a szövetkeze­tek városban való terjeszke­dését, az anyagi korlátokon múlik a bejövetel. A szövetkezetek ennek el­lenére nem mondtak le fej­lesztési elképzeléseikről. Pé­csett öreg boltokba, tűzve­szélyes raktárakba is be­mennek annak érdekében, hogy javítsák az ellátást, s természetesen tisztes haszon mellett nyereséget érjenek el. A városi lakosság ellá­tásán kívül van még egy figyelemreméltó szempont­juk. Baranya aprófalvas me­gye, a városokra koncentrá­lódik a kereskedelmi forga­lom. A kis falvakban még élelmiszerboltot is csak ráfi­zetéssel lehet fenntartani. Következésképpen, a ruhá­zati és iparcikk szaküzletek a járási székhelyeken és a városokban létesülnek. A fa­lusi lakosság, amely élelmi­szereit a ráfizetéssel működő kis boltokban szerzi be, a ruházatra szánt és iparcik­kekre költendő összegeket a városba viszi. Az ÁFÉSZ-ek teljes joggal úgy érzik, hogy nemcsak joguk, kötelességük is a városban terjeszkedni. A szövetkezetek városi terjesz­kedése egyébként már érez­teti hatását: ézév első felé­ben 17,3 százalékkal nagyobb forgalmat értek el, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Érthetően a városokban nem veszik jónéven a kon­kurenciát. A Bajcsy Zsi­linszky utcai bútorboltot pél­dául több okból is be akar­ják záratni. Egyik indok: lyukak vannak a raktár pad­lóján, ezért megsérülhetnek a bútorok. Kissé nevetséges érv az is, hogy kultúrálatla­nul kereskednek.Nem vagyunk olyan bővében a jó üzletek­nek, hogy minden cikket csak korszerű üzletben áru­sítsanak. A szövetkezetek egyébként csak átmenetinek tekintik a jelenlegi állapotot. Amint és ahol lehet, új üzle­teket akarnak építeni. Pilla­natnyilag azonban új üzletek létesítésénél is hátrányban vannak az állami kereskede­lemmel szemben. Üj beruhá­zásoknál Versenytárgyalás dönti el, ki lesz a leendő üzlet üzemeltetője. A szö­vetkezet hiába licitál az ál­lami kiskereskedelmi válla­lat ajánlata fölé, van egy felső határ, s azonos ajánlat esetén az utóbbi kapja az üzemeltetés jogát akkor is, ha csak évek múlva nyitja meg a boltot és a szövetke­zetnek módja lenne rövid határidőn belül létrehozni az üzletet. Hátrányos helyzetük­re még egy szemléltető pél­da: le fogják Rontani Bajcsy Zsilinszky úton Pécs és Ba­ranya egyetlen magboltját. Hová menje lek? — kérdik. A városi tanács kereskedel­mi osztályának válasza: aho­va tudnak. De helykijelölés nincs. Ilyen körülmények kö­zött nagyon nehéz a terjesz­kedés. Pedig elvileg egyen- lőek az esélyek. H.M. Bontás a Rákóczi úton Pécs város fejlesztésé­hek jelentős állomása az úgynevezétt igazgatási központ kialakítása a II. kerületben. Közületek, in­tézmények kapnak helyet, s itt épül fel a többezer személy étkeztetését ellá­tó kombinát. A beruhá­zások megvalósításához megfelelő előkészítések szükségesek, ennek egyik része a bontás. Az első ütemben le­bontják a Rákóczi út, a Jókai' utca és a Szalai András utca által beha­tárolt területet. A szanálási eljárás má­sodik fázisában a Rákó­czi, a Jókai, a Szalai And­rás és a Bajcsy-Zsilinszky utcák által behatárolt te­rületen lévő régi épületek lebontására kerül sor. A TÜZÉP-központ körüli részre épül az SZMT székház, az Ifjúsági Ház és az MHSZ központi épülete. Az új városrész építé­sének egyik feltétele, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban lebonthassák, a töb­bi között, a PIK közpon­ti épületét, a Szikvízüze- met, a Közgazdasági Tech­nikum 80 személyes fiú- kollégiumát. A gépipari termékek közül különösen nőtt a szerszám­gépek, műszerek, erősáramú ipari termékek, valamint au­tóbuszok exportja több mint 2500 autbuszt exportáltunk. Az első félévben számot­tevően fokozódott a szocia­lista országokból származó gépek behozatala. Különösen vonatkozik ez a vasúti teher­kocsikra, traktorokra, mező- gazdasági gépekre, tehergép­kocsikra, építőipari gépekre. A dollár-elszámolású ex­portunk ez év első felében dinamikusan fejlődött, és 33.1 százalékkal haladta meg ’ a múlt év hasonló időszakának forgalmát. Az import növe­kedése azonban az export­nál is erőteljesebb volt — 57.5 százalék — ennek követ­keztében az év első felében a dollár elszámolású külke­reskedelmi áruforgalom mér­lege mintegy 800 millió de­vizaforintos passzívummal zárult. A fogyasztási cikkek dollár­elszámolású kivitele 1969 el­ső félévének szintjén moz­gott, ugyanakkor onnan két és félszer több fogyasztási cikket importáltunk, mint a múlt év első felében. Az im­port növekedése meghaladta azt a természetes emelke­dést, ami egyébként az ipar és a fogyasztás évről évre jelentkező igénytöbbletéből adódik. Közrejátszott ebben a nagy mennyiségű hús és zsír vásárlása, továbbá az, hogy feloldottunk néhány termékforgalmazási kötöttsé­get, s e cikkekből nagyobb készletekre volt szükség, nö­vekedett a fehérjetakarmá­nyok, papírfélék, műanyag- ipari alapanyagok behozatala. A miniszterhez intézett kérdések egy csoportja a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ra vonatkozó külkereskedel­mi távlati feladatokat érin­tette. Ezzel kapcsolatosan a miniszter kifejtette, hogy még erőteljesebben kívánunk bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. ' Eníiek megfelelően a külkereskede­lem jelenlegi mintegy 38 szá­zalékos részesedése a nemzeti jövedelemben kismértékben tovább növekszik. A gazda­sági szabályozóknak a gya­korlatban már bevált ösz­tönző hatásától várjuk, hogy mind az ipari, mind a me­zőgazdasági termelés export- képessége tovább fokozódjék. Indokolt a szabályozók bi­zonyos mértékű módosítása is. Majd tájékoztatójának má­sodik részében a termelési kooperációkról informálta az újságírókat. A KGST orszá­gok keresik a nemzetközi munkamegosztás újabb haté­konyabb formáit. A minisz­ter az együttműködésre jel­lemző példák között emlí­tette a Medicor és a bolgár Zema gyár kooperációját a röntgenkészülékek gyártásá­ban. A Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár és a leipzigi Bodenbearbeitungsgeräte Vál- lalat együttesen növényvédő gépcsaládot alakit ki. Az Egyesült Izzó román partne­rével kooperál a fényforrá­sok előállításában. Ismeretes a magyar—szovjet közúti járművek gyártására vonat­kozó megállapodás. Hasonló járműipari részegység- és alkatrész-csere bontakozott ki a lengyel és magyar jár­műipar között is. A Magyar Vagon- és Gépgyár jugoszláv vállalatokkal cserél tehergép­kocsi egységeket, alkatrésze­ket. Magyar—szovjet koope­ráció van a foszfátkiterme­lésben és dúsításban is. A magyar vállalatok tőkés partnereikkel is igyekeznek kooperációs kapcsolatba lép­ni. Ezek előmozdítására Ma­gyarország államközi szinten Ausztriával, Belgiummal, Dá­niával, Finnországgal, Fran­ciaországgal, Hollandiával, Olaszországgal, Norvégiával és Svédországgal kötött gaz­dasági, ipari, műszaki együtt­működési megállapodásokat. 1968-ban 28 vállalati koope­rációs megállapodást kötöt­tek az érdekeltek, az ilyen megállapodások száma ta­valy 42 volt. A kooperációs tevékenység megélénkült. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom