Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

I DUNÁNTÚL! NAPLÓ 1970. július 28. Kádár János fogadta Sean Nolant Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tii:. a iijtfőn fogadta Scan Nolant, Írország Kommunista Páríjána., elnökét. A találkozó alkalmával eszmecserére ke­rült sor, amelyen érintették a két testvérpárt kapcsolatait és az időszerű nemzetközi problémákat. A szívélyes, elvtársi légkörű talá'kozón. részt vett Aczél György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztál- ának helyettes vezetője. II Gromiko—Scheel-találkozé a nemzetközi sajtó tükrében ♦ BUDAPEST: Hétfőn ha­zaérkezett az a magyar párt­munkásküldöttség, amely a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Klézl Rób ertnek, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettesének vezetésével tartózkodott Romániában. ♦ TOKIÓ: Az amerikai lé­gierő egyik DC—8 típusú szállítógépe a japán Naha melletti légitámaszpont be­tonjára való leszállás közben lezuhant. A katasztrófát a személyzetnek mindössze két tagja élte túl. ♦ LONDON: Vasárnap több százan tüntettek Londonban, követelve a bebörtönzött Ber­nadette Devlin szabadon bo­csátását. Egy tüntető kije­lentette, hogy a hatóságok számíthatnak a múlt héten az alsóház ülésén hatalmas pánikot keltett bombarobban­táshoz hasonló akciókra. ♦ PÁRIZS: Nyolc, bom­bákkal és vasrudakkal fel­szerelt motorbiciklis fiatal vasárnap éjszaka bezúzta egy spanyol bank párizsi épüle­tének ablakait, és gyújtó­bombákat dobott a bank he­lyiségeibe. Mire a tűzoltóság a helyszínre érkezett, a tet­tesek elmenekültek. ♦ RIO DE JANEIRO: A brazil hatóságok úgy döntöt­tek, hogy határozott intézke­désekkel véget vetnek az ön­kényesen igazságot szolgálta­tó „halálbrigádok” tevékeny­ségének. Az intézkedések egyelőre nem tűnnek ered­ményesnek: a halálbrigádok az elmúlt 48 óra alatt újabb nyolc áldozatukon „hajtották végre az ítéletet". ♦ TOKIÓ: A Tokiótól 880 kilométerre Dél-Nyugatra lé­vő Kyushu sziget déli részén hetes erősségű földrengés pusztított. Az első jelentések szerint kilenc ember köny- nyebben megsebesült. COLOMBONAK SIKERÜL? Róma: Emilio Colombo kijelölt olasz miniszterelnök hétfőn reggel megkezdte a tárgyalá­sokat a politikai pártokkal a már három hete tartó kor­mányválság megoldására. Co­lombo először saját pártjá­nak, a kereszténydemokra­táknak a képviselőit fogadta. Kedden találkozik a középbal három másik pártjával, a szo- cialistákakl, a szociáldemok­ratákkal és a republikánusok­kal, végül felveszi a kapcso­latot az ellenzéki pártokkal is. ♦ ♦ TOKIO: A Japán Szocia­lista Párt küldöttsége a Szov­jetunióban és az NDK-ban tett látogatása befejeztével vasárnap visszaérkezett To­kióba. A küldöttség Tomomi Narita, a párt elnöke veze­tésével a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a pártközi kapcsolatokat vitatta meg az SZKP, illetve az NSZEP kül­döttségével. •f CARACAS: A venezuelai rendőrség szombaton közöl­te, hogy négy felfegyverzett férfi pénteken este el akarta rabolni Francis John South- combe új-zélandi mezőgazda- sági szakértőt, a FAO vene­zuelai küldöttét és Victor Le­wis Parkért, a caracasi brit nagykövetség biztonsági szol­gálatának vezetőjét. A rablást kUérletet meghiúsították. + LONDON: Hivatalos brit körök bejelentették, hogy Londonba érkezett Szaid Bin Taimur, Maszkát és Oman volt szultánja. A hatvan éves volt uralkodót az elmúlt hé­ten palotaforradalom fosztot­ta meg az Arab-félsziget dél­keleti részén fekvő szultán- ság trónjától. A palotaforra­dalmat 28 éves fia vezette, akinek javára Szaid Bin Taimur végül is lemondott. Brit értesülések szerint az új szultán fegyveres erői rövid időn belül helyreállították „a rendet és nyugalmat” és a szultánságban már „minden csendes”. A volt szultánt egy londoni kórházban gyógyke­zelik, mert a palotaforrada­lom során könnyebb sérülé­seket szenvedett. SALAZAR MEGHALT Lisszabon : Antonio Salazar volt por­tugál miniszterelnök hétfőn 81 éves korában Lisszabon­ban elhunyt — közölte a Por­tugál Tájékoztatásügyi Mi­nisztérium irodája. Salazar 22 hónappal ezelőtt agyvérzést kapott, amely megbénította. Ekkor Marcello Caetano lett az utódja a miniszterelnöki székben. ♦ TOKIO: Szombaton este Tokiótól 402 kilométerre nyu­gatra a sűrű ködben össze­ütközött egy dán és egy ja­pán tehergőzös. A japán ha­jó elsüllyedt; a hét főnyi le­génység közül hatan a vízbe fulladtak, a hetediket a dán gőzös legénysége kimentette. + RÖMA: A köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint Saragat megbízta Co- lombot, alakítson új közép­bal kormányt. A megbízásból azonban hiányzik a „négy­párti” szó. Ez azt jelenti, hogy Colombo — ellentétben elődjével — nem köteles négypárti koalíciós kormányt alakítani, hárompárti kor­mányt is alakíthat. Ilyenfor­mán Saragat, amikor megbí­zást adott Colombonak, szem előtt tartotta a szocialisták, továbbá a kereszténydemok­raták egy részének követe­léseit. Colombora — várha­tóan — a szociáldemokraták szintén nyomást gyakorolnak majd. Colombo megbízatása a szociáldemokraták akarata ellenére történt. A Rudé Právo bonni tudó­sítója a következőket írja: Brandt kormányának nem kellene elszalasztania azt a lehetőséget, amelyet a Szov­jetunió és az NSZK között hétfőn Moszkvában kezdődő tárgyalások nyújtanak. Ezt várják a választók, akiknek a kormány tavaly kölcsönös megértést ígért a Kelettel, valamint mindazok, akik ér- j dekeltek Európa békéjében i és jövőjében. A Pogled című bolgár lap közli Gornenszki kommen­tárját a szovjet—nyugatné met tárgyalásokról. Ezekkel a megbeszélésekkel kapcso­latban megállapítható, hogy nem csupán két nagy euró­pai oszág kapcsolatairól van szó, hanem az egész európai földrész jövőbeni politikai légköréről is. A moszkvai tárgyalások eredményeitől függ, hogy tesznek-e újabb határozott lépést a békés egymás mellett élés elvének megerősítése, a háborúnak és a katonai erővel való fenye­getésnek a kizárása felé az államok közötti kapcsolatok­ban. A kommentár úgy véli, hogy inkább derűlátásra van ok, mintsem borúlátására. Belgrádi Politika: A bel­grádi Politika hangsúlyozza a megbeszélések nagy fontos­ságát nemcsak a szovjet— nyugatnémet viszony, de Európa szempontjából is. A lap kijelenti: „Kétségtelen, hogy ma egyetlen harmadik­nak sincs semmi oka arra, hogy féljen ezektől a kétol­dalú tanácskozásoktól. Es Scheel, mielőtt elutazott vol­na a tárgyalásokra, mégis szükségesnek tartotta, hogy elzarándokoljon Párizsba, Londonba és Washingtonba s biztosítson ott mindenkit, hogy senkit nem ér károso­dás az erőszak elvetéséről szóló szerződés miatt. Combat: Nem valószínű — írja vezércikkében a Com­bat hétfői száma — hogy Scheel nyugatnémet külügy­miniszter már magával vi­gye erről az útjáról az erő­szakos módszerek kizárásá­ról szóló szerződést, pedig ez utazásának a célja. Bochkor Jenő. az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Valamennyi nyugatnémet lap kiemeli, hogy Schee! „komoly diplomáciai feladat” előtt áll, amelynek megoldá­sa igen nagy jelentőségű egész Európára nézve. A Frankfurter Rundschau külön vezércikkben is foglal­kozik a nyugatnémet jobb­oldal bomlasztó tevékenysé­gével és megállapítja, hogy a Brandt—Scheel kormány ellen az utóbbi hetekben megindult nacionalista hecc­kampány végzetesen hasonló ahhoz az uszító hadjárathoz, amelyet a húszas években in­dítottak a jobboldali erők a weimari köztársaság meg­semmisítésére. A Süddeutsche Zeitung megbélyegzi az CDU—CSU, elsősorban pedig a CSU­Ünnepiés — a gondok jegyében Castro semmit se titkolt Fidel Castro kubai minisz­terelnök vasárnap este mint­egy kétszázezer főnyi hall­gatóság előtt beszédet mon­dott a kubai forradalom 17. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök beszédé­ben kizárólag belpolitikai problémákkal foglalkozott, őszintén ecsetelve elsősorban a nehézségeket, a problémá­kat, amelyeket eddig még nem sikerült megoldani és amelyek még az elkövetkező öt évben jelentkezni fognak Kuba gazdasági életében. Fidel Castro az országban bekövetkezett demográfiai robbanást a szakképzett munkaerő hiányát és az ipari vezetés hiányos képzettségét sorolta fel a többi között, mint olyan tényezőket, ame­lyek megakadályozták a ve­zetők elképzeléseinek, a for­radalom gazdasági célkitűzé­seinek megvalósítását. Közölte a miniszterelnök, hogy bizonyos változásokat fognak végrehajtani a kor­mány összetételében és fel­ajánlotta saját lemondását is, arra az esetre, ha a nép úgy látná, hogy személy szerint i ő is hibáztatható. Fidel Cast- ! rónak erre a kijelentésére a j tömeg lelkes „Fidel, Fidel!" I felkiáltásokkal válaszolt. A miniszterelnök javasol­ta továbbá, hogy a munka jobb megszervezése érdeké­ben szervezzenek kollektív csoportokat, a munkások, a fiatalok, a párttagok és a nő-dolgozók részvételével és ezek a kollektív csoportok biztosítsák a jobb kapcsola­tot a vezetők és a dolgozók között. Közölte, hogy hét­nyolctagú gazdasági koordi­nációs bizottságot állít fel a kormány. Fidel Castro hangsúlyozta, hogy a kubai nép csak két út között választhat: vagy végrehajtja a forradalom cél­kitűzéseit, vagy szembe kell néznie az ellenforradalom­mal. Végül bejelentette, hogy néhány héten belül népsza­vazást tartanak majd. Akik a forradalmi célkitűzések végrehajtása, a problémák és nehézségek vállalása és a munka helyett inkább az „édes életet” választják, — kiengedik az országból. pártvezér, Franz Josef Strauss céltudatos zavarkel­tését. A Spiegel című folyóirat legújabb száma hosszú cikk­ben foglalja össze a szovjet —nyugatnémet viszony eddi­gi alakulását. A Brandt-kor- mány helyzetét vizsgálva rá­mutat, hogy az SPD—FDP koalíció sorsa is kockán fo­rog a moszkvai tárgyaláso­kon, mert Brandték mind­máig nem valósították meg az NSZK-ban a beígért bel­ső reformokat, ezért csak va­lamilyen jelentős külpoliti­kai sikerrel szilárdíthatják meg pozícióikat. Összeesküvés Sekou loure eKen Abidjan: A Conakry-i rádió közöl­te, — hogy összeesküvést lep­leztek le, amelynek tagjai merényletet akartak szervez­ni Sekou Toure guineai elnök ellen. Az összeesküvés vezetője, a rádió szerint, feltételezhetően Thierno-Habib Diallo, a Nem­zeti Felszabadítási Front ne­vű titkos szervezet parancs­noka. Részt vett az összeeskü­vésben egy svájci cég gui­neai képviselője és egy meg nem nevezett európai ország főkonzulja is. A SZU-nyilatkozat: A párt egyhangúlag támogatja Vasszert Kairó: Az Arab Szocialista Unió országos kongresszusának ne­gyedik ülésszakán vasárnap este Labib Sukeir, a nemzet­gyűlés elnöke ismertette a k&ngresszus zárónyilatkozatdt, amelynek főbb pontjai a következők: — A párt teljes támogatásáról biztosítja Nasszer el­nöknek az amerikai javaslatok elfogadására vonatkozó döntését. — Követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse be az Izraelnek nyújtott katonai segítséget mindaddig, amíg Izrael arab területeket tart megszállva. — Megállapítja, hogy az EAK céljainak eléréséhez to­vábbra is szükséges a fegyveres erők harckészségének fo­kozása. — Köszönetét mond azért a katonai, politikai és gaz­dasági segítségért, amelyet a Szovjetunió nyújt az arab államoknak. — Határozottan elítéli Nagy-Britannia reakciós, im­perialista politikáját a Dél-Afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások felújítását. Kairó: Egyiptomi vadászbombázók hétfőn délután támadást in­téztek izraeli katonai állások ellen a Szuezi-csatörna északi övezetében. Az egyiptomi gépek súlyos veszteséget okoztak az izraeli csapatoknak, egy fegyverrak- j tár felrobbant. Valamennyi egyiptomi gép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. T el - A v i v : A Tel Aviv-i katonai szó­vivő szerint izraeli pilóták hétfőn lelőttek két egyiptomi MÍG—17-es gépet, amelyek izraeli állásokat támadtak a Szuezi-csatorna keleti part­ján. Am man : Az AI Fatah palesztinai el­lenállási szervezet lapja va­sárnapi számában a szervezet vezetőjének, Jasszer Arafat- nak nyilatkozatát közli. Ara­fat a többi között kijelentet­te, hogy a közel-keleti hely­zet bármiféle békés megoldá­sának elfogadása „jelenleg behódolást jelentene Izrael hódító szándékai előtt. Nem ismerünk el ebben az ügyben közvetítőt, sem Jarringot, sem mást. Egyetlen út áll előttünk: hazánkat fegyverrel kell felszabadítanunk. Vagy győzünk, vagy elpusztulunk Más választásunk nincs”. Osztrák memorandum B éc s : Bécsben hétfőn nyilvános­ságra hozták az osztrák kor­mánynak a múlt héten az európai államokhoz, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada kormányaihoz eljutta­tott memorandumát. A szovjet—nyugatnémet párbeszéd Az óriásgép, Scheel külügymi­niszterrel és négyszáz újságíró­val a fedélzetén, vasárnap eresz­kedett le a moszkvai Seremetye- vo-i repülőtérre és július 27-én a szovjet fővárosban megkez­dődtek a hivatalos szovjet-nyu­gatnémet megbeszélések. A tár­gyalások közvetlen célja egyez­mény kötése a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között az erőszakról való lemon­dásról. A tét azonban nemcsak kontinensünk e két országát érinti, hanem egész Európát. Ha ugyanis megszületik ez a diplo­máciai tárgyalásokkal oly hosz- szasan előkészített egyezmény, a bonni állam nemzetközi jogilag elismeri az európai realitásokat, kontinensünk státusz quóját. Ezzel új szakaszt nyit a nyugat­német állam politikájában, s kedvező helyzetet teremt a to­vábbi lépésekhez. A tárgyalások jelentősége, s a már említett, egész Európát érintő — tét nagysága — sokféle erőt hozott mozgásba, elsősor­ban az NSZK-ban. A csaknem tíz hónapja hivatalban lévő Brandt- kormány kétségtelenül jelentős lépéseket tett a realitások elis­merésére. Noha nem hozott konkrét eredményt, létrejött a két német állam kormányfőjé­nek erfurti és kasseli találko­zója, megindultak a lengyel- nyugatnémet s a most külügy­miniszteri szintre emelt szovjet —nyugatnémet megbeszélések. A Brandt-kormány eddigi lépései számunkra nem egyszer tétová­nak tűnhettek, de azokat túlsá­gosan soknak és „veszélyesnek” tartották bonni ellenfelei. Any- nyira, hogy mint ismeretes, Brandt kancellárt a „német ér­dekek kiárusításával” vádolták, s amikor a közelmúltban nyilván­valóvá vált, hogy megteremtőd­tek az erőszakról való lemon­dásra vonatkozó szerződés lénye­ges feltételei — a jobboldali Springer-konszern lapjai példát­lan módon nyilvánosságra hoz­ták az ezzel kapcsolatos fogal­mazványokat. Az úgynevezett titkos Bahr-papírok célzatos szel­lőztetése része volt annak a széleskörű kampánynak, amit a tavaly ellenzékbe szorult CDU— CSU intézett a szociáldemokrata­liberális koalíció megbuktatásá­ra. Strauss, a bajorországi CSU elnöke vállalta ennek a kam­pánynak vezérségét, hadat üzen­ve az európai enyhülésnek és a Moszkvában megkötésre váró egyezménynek. A nyugatnémet jobboldal most Franz-Josef Strauss körül gyülekezik, s mint Walter Ulbricht, az NDK Állam­tanácsának elnöke minapi ros­tocki beszédében figyelmeztetett, a hatalmas hadfelszerelési mono­póliumok által támogatott és Nyugat-Berlinre is kiterjedő jobboldali mozgalom ma a leg­főbb veszély Nyugat-Németor- szágban. Ilyen körülmények kö­zött különösen figyelemre méltók Walter Ulbrichtnak a Brandt kormányzatra vonatkozó megál­lapításai. Az NDK államfője üd­vözölte az erőszakot kizáró egyezmény megkötésére tett lé­péseket, amelyeket úgy értékelt, mint a realitások bonni részről való elismerésének jelét — ha ezt az egyezményt Moszkvában aláírják. Ebben az esetben to­vábbi előrehaladásra lehet szá­mítani az NSZK és az NDK kö­zötti érintkezésben, s mint mon­dotta, valamelyest meg lehetne rövidíteni a gondolkodási szüne­tet, vagyis a kasseli és a leg­közelebbi NDK—NSZK találkozó közötti időszakot. A bonni koalíció — nyilván­valóan az ellenzék lecsendesíté- sére is — igyekezett magát „le­fedezni” nyugati szövetségesei­nél, illetve támogatást szerezni keleti politikájához. Ennek érde­kében repült néhány nappal ez­előtt Scheel külügyminiszter Lon­donba és Washingtonba, (Párizs egyetértését Pompidou elnök fe­jezte ki Bonnban) ahonnan visz- szatérve hangzatos nyilatkozato­kat adott a vezető NATO-hatal- mak támogatásáról. Hogy ennek milyen árat szabtak, arra követ­keztetni lehet azokból a nyugat­német sajtóhangokból, amelyek újólag összekötik a szovjet- nyugatnémet tárgyalásokat a nyugat-berlini probléma rende­zésével. Még Brandt is az NSZK „nyugat-berlini érdekeiről” be­szélt egy hétfőn megjelent in­terjúban. Washington és Lon­don felemás — a részleteket el­kerülő — támogatása nem csen­desíti, hanem bátorítja a Strauss vezette ellenzéket és újabb ne­hezékeket helyez Scheel moszk­vai útipoggyászába. Sebes Tibor Az európai biztonsági kon­ferencia napirendjére az oszt­rák memorandum a követke­zőket javasolja: © Az európai biztonság megszilárdítása, az erőszak alkalmazásáról, illetve az erő­szakkal való fenyegetésről való lemondás az európai ál­lamok egymásközötti kapcso­lataiban. © A kereskedelmi, gazda­sági, tudományos-technikai és kulturálas kapcsolatok bőví­tése az egyenlőség alapján, az európai államok politikai együttműködésének növelése érdekében. © Az európai katonai po­tenciál kölcsönös és kiegyen­súlyozott csökkentése. Auszt­riának az a véleménye, hogy az európai fegyveres erők csökkentésének nemcsak az európai területen állomásozó külföldi csapatokra kell kor­látozódnia — hangoztatja a memorandum. Az osztrák kormány úgy véli — emeli ki ezután az emlékirat, hogy ennek a té­mának (a csapatok számának csökkentése) egy konferencia után létrehozandó szervezet vagy munkacsoport keretei között folytatódhatna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom