Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

* •tvrm fttitmi n at»t# ­1970. július 3L Megnyílt as SZKP KB plénuma M oszt v a: Csütörtökön Moszkvában megnyílt az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A plénum résztvevői meghallgatták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsá­ga fótit!'' 'inak beszámolóját A párt so- roniévö feladatai a mezőgazdaságban cím­mel. A beszámoló vitájában tizenegyen szólal­tak fel, köztük Pjotr Seleszt, az Ukrán j Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Gennagyij Voronov, az ŐSZ- J SZSZK minisztertanácsának elnöke, Saraf , Rasiüov, az Üzbég Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Nixon tv-interjúja flz elnök „álomvilágban él“ Nixon elnök szerdán a ké­ső esti órákban, magyar idő szerint csütörtökön hajnal­ban egy órás tv-interjú ke­retében válaszolt a három 4 NYUGAT-BERUN: Ken­neth Rush, az Egyesült Álla­mok bonni nagykövete kije- . an tette' a Nyugat-Berlinről Eolytatott négyhatalmi tár­gyalásokon mind ez ideig nem sikerült „alapvető haladást” elérni. Az amerikai diploma­ta a megbeszélések „fő eré­nyeként” a „türelmet” emlí­tette. Az amerikai diplomata a Nyugat-Berlin és a Nyugat között létrejött kapcsolatokat „erőseknek és tartósaknak” nevezte. 4 MOSZKVA: A* MSZMP Budapesti Bizottságánál* Moszk- Pában tartózkodó küldöttsége, amelyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára vezet, csü­törtökön a magyar vendégek találkoztak a moszkvai la liás- és közületi építési főhivatal dol­gozóival, megtekintették a szov­jet főváros egyik legnagyobb Házgyárát, majd felkerestek több új lakónegyedet. ♦ SPUT: A Spliti Hajó­gyár leszállította a Szudoim- port szovjet külkereskedelmi vállalatnak a Dmitrij Zsloba nevű, 2Í 000 tonnás fehérha­jót. Ez már a harmadik hajó, amely a Szovjetunió számára az idén a Spliti Hajógyárban elkészült. Ez a gyár egyéb­ként eddig 14 hajót gyártott szovjet megrendelésre. ♦ COLOMBO: A seyloni kul­turálisügyi miniszter főként buddhista papokból álló tanács- adótestülete Javasolta a mini­szoknyák betiltását. Indítványoz­ok. továbbá a pornográf Iro­dalom és fotók, a bűncselekmé­nyeket ismertető és szexuális jeleneteket tartalmazó filmek, bemutatásának eltiltását. ♦ NEW YORK: New York Idén nyáron éppen a csúcs- forgalom idején áramellátás nélkül marad, mivel az egyik elektromos centrálé elromlott és egész nyáron használha­tatlan lesz. 4 CIUDAD GUATEMALA: Sartán hivatalába lépett Car- los drama Osorio Guatemalái elnök. Az 52 éves volt katona­tiszt, a szélsőjobboldal képvise­lője, a március I-i választások eredményeképpen jutott hata-. lomra. 4 PITTSBURGH: Pilts- burghban üzembe helyezték a Videotonnak elnevezett be­rendezést, amely a telefoná­lók képét is közvetíti. Chica­góban és Pittsburghban ed­dig 35 videofont szereltek fel. Az újfajta telefonnál abban az esetben, ha a felhívott féllel váratlanul, vagy olyan­kor óhajtanának beszélni, amikor az illető alszik vagy öltözéke hiányos, egy gomb megnyomásával lehetetlenné válik képének közvetítése. 4 BERLIN: Nlraerf vezérőr­nagy, szudánl állam- és kor­mányfő, áki szerdán hivatalos látogatásra az NDK-ba érkezett, megkezdte megbeszéléseit Wal- | tér Ulbriehttal, az NDK állam- ] tanácsának elnökével. Az ADN ! Jelentése szerint Walter Ulbricht „A népek barátságának nagy í csillaga” elnevezésű arany ér- j demrenddel tüntette ki a szu- j dán! vendéget. 4 PÁRIZS: A most nyil- i vánosságra hozott adatok sze- ; rint 1969-ben 2,56 millió Iá- ! togató tekintette meg a pári- i zsi Eiffel-tornyot, 1,13 millió j látogató a versaillesi palotát i és 1,08 millió látogató a ; Louvre-t, 4 PHILADELPHIA: Szerdán | ünnepelte fennállásának 96. év- { j fordulóját az Egyesült Államok ' j legrégibb Adatkertje, a phila­delphiai állatkert. Az állatápo- i lók és a többi alkalmazottak, te- j j kin te ttel arra, hogy az évfor- j ! d u lóval egyidőb^n munkaszer- j ződésüfc is lejárt,' ezt az alkal- [ , mat használták fel bérköveteié- ( selk előterjesztésére. A sztrájk ideje alatt az állatok ellátását az állatkert igazgatóságának tag­jai végzik, 4 BELGRAD: Az illetékes jugoszláv és amerikai válla­latok és intézmények megál­lapodtak egy új 'jugoszláv— amerikai vállalkozás megte­remtésének alapelveiben. A közös vállalkozás célja a két ország közötti kereskedelem és gazdasági együttműködés fejlesztése, valamint Jugo- í szlávia termelő kapacitásá- j nak növelése. , 4 NEW YORK: Szerdán az ENSZ székhelyén megtartották a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország ENSZ-képvíselólnek 35. találkozóját a közel-keleti válság békés politikai rendezéséről fo­lyó négyhatalmi tárgyalások ke­retében, A megbeszélésre ezúttal Jakov Malik szovjet födelegátus szálláshelyén került sor. A kö­vetkező találkozó időpontja jú­lius 15-e. 4 SZÓFIA: Vraca közelé­ben felépült az új vasöntöde, amely a legkorszerűbb Bul­gáriában. Az üzem a Szovjet­unió közreműködésével ké­szült. Trónbeszéd az angol parlamentben Csütörtökön Londonban II. Erzsébet királynő kilenc per­ces trónbeszédével megnyílt a június 18-án megválasztott parlament első ülésszaka. A Heath-kormány által számára megírt trón beszéd­ben Erzsébet megemlítette a közös piaci belépéssel kap­csolatos tárgyalásokat, hang­súlyozta, hogy a kormány folytatni fogja az EGK-hoz való csatlakozásért tett erő­feszítéseit, tovább kívánja erősíteni a NATO-l, de az európai kelet—nyugati fe­szültség enyhítésén is mun­kálkodni óhajt. Megemlítette a királynő a közel-keleti és az indokínai konfliktust, amelyekben a brit kormány „az igazságos és tartós bé­kés rendezést” kívánja szór- í galmazni, majd a rhodésiai 1 kérdés „ésszerű és igazságos ! megoldásának . kísérletéről” j beszélt, s hozzátette, hogy ennek az ismert öt alapelv ; keretében kell végbemennie. Az észak-írországi helyzetről szólva a királynő a belfasti ! kormány erőfeszítéseinek tá­mogatását helyezte kilátás­ba és dicsérte a brit csapa­tok „helytállását”. Az ünnepélyes megnyitó szertartáson jelen volt dr. Házi Vencel, a Magyar Nép- köztársaság londoni nagykö­vete is. legnagyobb amerikai tv-há- lózat külpolitikai kommen­tátorainak kérdéseire. Hiva- talbalépése óta Nixon elnök most negyedszer adott tv-in- terjút, ezúttal először élő adásban. Az amerikai elnök rövid bevezető nyilatkozatában be­jelentette. hogy az Egyesült Államok egyik legismertebb veterán diplomatája, David Bruce-t kinevezte a Viet­nammal foglalkozó párizsi értekezlet amerikai küldött­ségének élére. David Bruce — mint Nixon megjegyezte — demokratapárti politikus, eddig öt elnököt szolgált és diplomáciai pályafutása so­' rán Nagy-Britanniában, az ; NSZK-ban és Franciaország- ■ ban töltött be nagyköveti tisztséget. Az elnök közlése szerint Bruce augusztus el- ' seje táján veszi át Párizsban ’ az amerikai küldöttség veze- : tését. A bejelentéssel kapcsolat­ban feltett kérdésekre vála- j szólva Nixon olyan fontos i fejleménynek minősítette az ■ j új fődelegátus kinevezését, i ami — mint mondotta — ■ „remélhetőleg érdekeltté te- j szí majd Hanoit az érdemi , tárgyalások folytatásában". Az elnök hangoztatta, hegy i az USA továbbra sem haj­landó a feltétel nélküli ki- j vonulásra, sem pedig a sai- j goni kormányzat „feladásá­ra”. Megismételte a csapa- j tok „kölcsönös visszavonó- \ sára” vonatkozó közismert amerikai tételt és kijelen- | tette, hogy amennyiben a j dél-vietnami nép nemzetkö- ; zileg ellenőrzött, szabad vá­lasztásokon kommunistákat kíván „bizonyos fokú hata­lomhoz” juttatni, egy új dél­vietnami kormány kebelé­ben, ez ellen az USA nem emelne kifogást, de a maga részről nem hajlandó „rá­kényszeríteni” egy koalíciós kormányt Dél-Vietnamra. ; Nixon elnök a továbbiak­ban kambodzsai intervenció­ját iparkodott igazolni, ami­kor megkérdezték, hajlandó-e az elnök kategőrikus biztosí­tékot adni arra, hogy a jö­vőben semmilyen körülmé­nyek között sem ad paran­csot újabb kambodzsai in­vázióra, Nixon először kité­rően válaszolt, majd újabb kérdésektől sarokba szorítva ezt mondotta: „Nem jelent­hetem ki most kategoriku­san, hogy erre soha, semmi­lyen körülmények között sem kerülhet sor. Észak-írországi helyzetkép Célt tévesztett lövések egy ellenzéki képviselőre Az elnököt ezután meg- í kérdezték, milyen törvényes felhatalmazás alapján foly- ] tat ‘ hadüzenet nélküli hábo- 1 ■ rút Indokínában. Nixon csu- i pán arra hivatkozott „törvé­■ nyes felhatalmazásként”, ! hogy neki, mint az Egyesült j Államok fegyveres erői fő- I parancsnokának, nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy „megvédje az amerikai katonák életét". Nixon a továbbiakban ta­gadta, hogy az USA kötele­zettséget vállalt volna a Lón Nol kormányzat meg­védésére, de közvetve elis­merte, hogy az intervenció­tól a Phnom Penh-i sezsim megmentését reméli. A közel-keleti helyzetre vonatkozó kérdésre válaszol­va Nixon kijelentette, hogy véleménye szerint ott még veszélyesebb a helyzet, mint Indokínában, mert szerinte az utóbbi térségben csökkent a szupernagyhatalmak köz­vetlen konfrontációjának ve­szélye, viszont a Közel-Kele­ten ez a veszély növekszik. Befejezésül hangoztatta, hogy az USA-nak és a Szov­jetuniónak egyaránt érdeke, hogy ellenőrzés alatt tart­sák a súlyos veszélyekkel fenyegető közel-keleti hely­zetet. Belfast Csütörtökön reggel Belfast­ban ismeretlen merénylők három lövést adtak le az ab­lakon keresztül Austin Currie katolikus ellenzéki képvise­lőre. A képviselő éppen tele­fonált, amikor a lövések el­dördültek, de szerencséje volt, mert mindhárom golyó elkerülte. Szerdán este — meglepe­tésre — incidensek nélkül zajlott le a protestánsok újabb nagy felvonulása az orániai ünnepségek kereté­ben. Reginaid Maudling belügy­miniszter szerdán újságírók előtt a helyzetet „a veszély és a reménység keveréké­nek” nevezte. A megoldást a tizenegyezer főnyi brit kato­naságtól várja, holott már többször bebizonyosodott, hogy a biztonsági erők csu­pán „tüneti kezelésre” alkal­masak. Tűzharc a repülőgépen Rio de Janeiro Kincsen halálos áldozata géprablók és a brazil kato­nai rendőrség közötti szerdai összecsapásnak. A Caravell gép fedélzetén lezajlott tűz­káré során a gép vezető pi­lótája láblövési kapott. A géprablók egyike öngyilkos­ságot kísérelt meg. de élet­ben maradt. Állapota súlyos. Az utasoknak az ijedtségen kívül nem történt baja, a sikertelen géprablási kísér­letben négy személy vett részt, köztük egy Jussié Jane nevű nő, aki állapotosnak tette magát. Valójában erre a trükkre azért volt szükség, hogy ruhája alatt elrejthesse a géprablók kézifegyvereit. A HAVANNA: Kuba eddig legnagyobb arányú cukornád­aratása utolsó fázisához ér­kezett. A hét elejéig nyert 8,3 millió tonna nyerscukor- mennyiség több mint egy­millió tonnával haladja meg az 1952. évi csúcseredményt. 4 NIZZA: Jelentékeny rend­íti erőket vezényeltek a fran­cia rivlerára, ahol ebben az év­ben hallatlan méreteket öltött a bűnözés. Januar l-e óta 33 rab­lást követtek eL •f SZÓFIA: Elutazott Szó­fiából Kurt Bachmann, a Né­met Kommunista Párt elnö­ke, aki szabadságát töltötte Bulgáriában. A német kom­munista vezetőt ott-tartózko- dasa alatt fogadta T odor ZitckotJ, a BKP Központi Bi- tottságának első titkára. SEATO-tanácskozás Manilában Lazulás a szövetségben BRIT ROHAMOSZTAGOK BELFASTBAN: Észak-Írország-' ban folytatódnak a Bernadette Devlin képviselőnő bebörtön­zése után kirobbant( zavargások. A brit hatóságok külön­legesen kiképzett és felszerelt csapatokat vetnek be a tüntetések szétverésére. Manila : A Fülöp-szigetek fővárosá­ban, Manilában, csütörtökön megnyílt a SEATO, a dél­kelet-ázsiai katonai paktum külügyminisztereinek értekez­lete. A nyolc tagállam közül csak heten képviseltetik ma­gukat, tekintve, hogy Fran­ciaország 1967 óta nem vesz részt a szövetség munkájá­ban. A tagállam Pakisztán osak kis küldöttséggel vesz részt a megbeszéléseken, míg a saigoni rezsim, amely hiva­talosan nem tagja a csopor­tosulásnak, nagylétszámú megfigyelői delegációt me­nesztett Manilába. Marcos fülöp-szigeti elnök rövid megnyitója után Rogers amerikai külügyminiszter mondott beszédet. Az Egye­latalkat Időlegesen lazábbra en­gedik. Számításaik kudarcba fulladtak, az arab világot nem sikerült kiszakítani a baladó né­pek körébőL Azzal párhuzamosan, hogy csökkent az olajmonarchiák po­litikai manőverezési lehetősége, ismét jelentkeztek az arab vi­lágon belüli politikai törésvona­lak. azaz fokozatosan kiújultak a hatnapos háború előtti politi­kai ellentétek. Következéskép­pen ismét akadályok támadtak a közös ellenség elleni egységes fellépés útján. Ez a folyamat, amely bővel­kedett jobboldali akciókban, kí­vülről pénzelt összeesküvések­ben, sőt nem nélkülözte a fegy­veres konfrontációt sem, meg­tört a progresszív arab orszá­gok erején, egyre szilárduló po- Iitikai-gazdasagi rendjén. Külö­nösképpen irreálissá vált a lí­biai és a szudáni demokratikus forradalmak után. Az arab országok akcióinak ősszehaugolására Trtpoliban el­fogadott program, amely líbiai, iraki és algériai javaslatokra épül, három alapelvet rögzít: 1* a megszállt területek felszabadí­tásának egyetlen eszköze a harc; 2. az USA ellenséges magatar­tást tanúsít az arabok iránt, mi­vel teljesen elkötelezte magát Izrael mellett; 3. a harchoz szük­séges arab erőforrások még ki- merítetlenek, mozgósításukra szükség van. Tripolibao ezúttal az arab vi­lág országainak megközelítően a fele alakított egységfrontot. Az arab egység kialakítására természetesen Tripoli előtt is tettek lépéseket, de a törekvés a közös ellenség elleni hatékony fellépés e legszükségesebb for­májára egészen más jellegű volt, mint most. A hatnapos háborút követően a khartouml csúcskonterencia határozataiban szükségesnek mondott akcióegység csak a ko­rábbi ellentétek „befagyasztá­sát” jelenthette. Az arab világ jobbszámya arra számított, hogy olyan történelmi pillanat érke­zett el, amikor a katonailag ne- ,héz helyzetbe kerüli progresz- sziv arab országok helyett az olaj monarchiák kezükbe ragad­hatják a kezdeményezést — akár azon az áron Is, hogy a nyugati világhoz fűződő kapcso­Arab aktivitás Ilyen körülmények között, az aktív védekezés politikájának meghirdetését követően a har­cot tudatosan vállaló országok­nak félreérthetetlenül tudniok kellett, kire számíthatnak és ki­re nem. A- múlt év decemberé­ben rendezett rabati csúcstalál­kozó — nem kétséges — ilyen politikai vízválasztóként szere­pelt. A Rabatot kővető polari­záció mégsem az Izraellel szem­beni frontokat gyengítette, ha­nem a földrajzirag szomszédos, politikailag egymáshoz közelálló, Szudán—Líbia—Egyiptom hár- masszövetségnek, vagyis egy progresszív arab csoportosulás­nak a kiindulópontjává vált. Szinte bizonyosnak lehetett te­kinteni, hogy ez a pozitív mag képes lesz maga köré gyűjteni mindazokat az arab világon be­lüli erőket, amelyek maguk Is feladatuknak érzik a megszállt területek visszaszerzéséért foly­tatott harcot és szívesen teszik i magukévá — feledve másodlagos jellegű nézeteltéréseiket, „csalá- ! dl perpatvaraikat” — a vége­láthatatlan viták helyébe lépő I határozott, akcióprogramot. Két- ! ségtelenül ezzel magyarázható mind Algéria, mind Szíria, mind pedig Irak aktív jelenléte. A. harcot tudatosan vállaló arab országok Tripoliban bonta­kozó • szövetsége, amit a líbiai fővárosban rendezett összejöve­tel inkább csak deklarált, köz­rejátszott abban, hogy az ame­rikai diplomácia hosszabb szü­net után, e részleges csúcsta­lálkozó előestéjén ismét moz­gásba lendült. Ügy tűnik, Wa­shington engedményeket tett ko­rábbi álláspontjához képest. Fel­adta például Izrael egyik leg­fontosabb követelésének, a köz­vetlen tárgyalások koncepciójá­nak támogatását. A közel-keleti válságban tanúsított magatartása alapvetően mégsem változott. Az Egyesült Államok ezúttal is a megszállt területek egy részé­nek átengedését követeli Izrael javára. Érthető ezek nyomán a haladó arab világ elutasító ma­gatartása. Sőt, logikusan követ­kezik az Is, hogy az egységtö­rekvések megzavarására irányu­ló amerikai akció visszájára for­dult: éppen — a korántsem tel­jes, de így ts rendkívüli Jelen­tőségű — részleges egység meg- I teremtéséhez járult hozzá. sült Államok csendes-óceáni hatalom marad — jelentette ki Rogers. Nem fordítunk há­tat nemzetközi politikánknak — folytatta — nem vonulunk izolácionalizmusba. A SEATO zárt ajtók mö­gött folyó manilal külügymi­niszteri értekezletének első napján Rogers amerikai kül­ügyminiszteren kívül felszó­lalt még Thaiföld. Dél-Viet- nam, Pakisztán és Nagy-Bri­tannia képviselője. Az érte­kezlet szóvivőjének közlésé­ből kitűnt, hogy a főtéma a kambodzsai helyzet volt. Thanat Khoman tai földi külügyminiszter bejelentette, kormánya „valószínűleg ka­tonai intézkedéseket lesz kénytelen foganatosítani, hogy megakadályozza az indokínai háború átterjedését az or­szágra”. ’ K. K. Panni nagykövet, a tüntetőén kislétszámú pakisz­táni küldöttség vezetője az addig elhangzott felszólalások szellemével szöges ellentét­ben arra hívta fel az értekez­let résztvevőinek figyelmét, hogy az indokínai helyzetet nem lehet katonai eszközök­kel megoldani, a tartós bé­két csak a közvetlenül érde­kelt felek között létrejövő politikai rendezés biztosíthat­ja. Anthony Royle, a brit kül­ügyminisztérium parlamenti államtitkára, az angol kül­döttség vezetője bejelentette, hogy Anglia új konzervatív kormánya minden rendelke­zésre álló eszközt fel akar használni az indokínai béke elérése érdekében. Egyúttal közölte, hogy a kormány kon­zultációt fog folytatni a nemzetközösség tagjaival a Malaysia és Singapore térsé­gében 1971 után- is fenntar­tandó brit katonai jelenlét, kérdéséről. I > í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom