Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Ara:l forint ^Ság proletárjai, egyesüljetek1 fél mi ire W m m m attain C9KH9'' F V'. I m J Mvii- évfolyam, 174. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. július 26., vasárnap Nyári gondok 'Tisztelettel adózónk tó- punk hasábjain azok­nak a munkásoknak, akik ezekben a rendkívül meleg betekben bizony »okát szen­vednek. Szinte minden mun­kahelyen nehéz elviselni ezt a tikkasztó forróságot, hi­szen plusz 30 fokon felül már lélektanilag és fizikai­lag is próbára teszi az em­bert a huzamos ideig tartó kánikula. Veszélyes termé­szeti jelenség ez, amely el­len az üzemekben — úgy- ahogy védekezni is lehet, azonban a „gyárkapun” kívül már vajmi kevés törődés ta­pasztalható. Pedig az az em­ber, aki 8 órát — az építő­iparban ennél többet is —, eltölt a munkahelyén, fellép­het olyan jogos igénnyel* hogy legalább a szabadide­jében mérséklődjék a 34—37 fokos hőség okozta bántal- ma, kínlódása. Ilyenkor mindennemű kül­ső hatásra sokkal érzéke­nyebben reagál mindenki, mint normálisabb körülmé­nyek között Idegesíti az em­bert, hogy amikor családo­sán, vagy barátaival, de akár magányosan beül egy fris­sítőre, (például nemrég a Kedves cukrászdába), ahol egyszerre kifogyott a fagy­lalt, a szódavíz és minden­féle üdítőital és ha kútvíz- zel kér jeget, azt sem kap. Idegesíti az is, amikor (a Hősök-terén lévő presszóban) üveg sört kér és a felszol­gálónő — valami érthetetlen makacssággal bizonygatja, hogy a sör igen is hideg, amikor a napnál is világo­sabb, hogy meleg és ihatat­lan. Akut probléma a ven­déglátóipar szűk hűtőkapaci­tása. És vajon miért? Eszem­bejut egy négy évvel ezelőtti sörgyári összejövetel, ahol a jelenlévő vendéglátóipari és kereskedelmi szakemberek­nek a gyár igazgatója kije­lentette: mi lenne, ha a jö­vőben csak oda szállítana sört, ahol a szükséges és megfelelő hűtőtérrel ren­delkeznek, megóvandó a gyár termékének minőségét, jó hírnevét? Fenyegetését — egyelőre — nem váltja be, mert ebből országos botrány lenne. De elvileg megtehet­né. Tudok olyan — milliós értékrendű — vendéglátóipa­ri beruházásról, (igaz, a szomszédos megyében tör­tént), ahol a hűtőkapacitásra fordított összeg csupán 15 ezer forint volt Ma az ember szinte nap mint nap riadtan gondol arra, hogy reggel és délután autóbuszra kell ülnie, hogy eljusson munkahelyére, vagy otthonába. Éppen nemrég ol­vasom, hogy külföldi kísér­letek megállapították: a vá­rosi autóbuszok belső légte­rében körülbelül fejmagas­ságban már plusz 40 fok hő­ség van, holott a külső hő­mérséklet — a vizsgálat ide­jén — csupán 25 Celsius fok volt Most képzeljük el, hogy miként alakul ez az arány most, amikor a külső hő­mérséklet 32—34 fok? Mert nem hinném, hogy a mi autóbuszaink szellőztetése jobb volna, mint bárhol másutt Sőt A felső — úgy­nevezett billenő ablakok — de a tolóablakok is többnyi­re olyan nehezen záródnak télen, hogy a réseken beha­tol a hideg. Nyáron ezek az ablakok szintén elmozdítha- tatlanok és léghuzatot elő­idézni egyszerűen lehetetlen. Azért, mert a zárószerkeze­tek elrozsdásodtak, lemere­vedtek Nem egyszer tapasz­taltjuk azt* hogy a tető-; szellőző ajtót azért nem le­het felnyitni, mert bedrótoz­ták. És azért drótozták be, hogy le ne repüljön a tető­ről, ugyanis a zárószerkezet hiányzik. És hiányzik hetek, hónapok, évek óta. Az uta­sok fulladoznak, izzadnak, a ruházatot kiveri a veríték és a só, akár el is dobhatják. Mindez lezajlik negyed, vagy kétszer negyed óra alatt Va­lami rosszul értelmezett szo­lidaritást vállal a kalauznő, amikor a huzatra panasz­kodó — jóllehet egyetlen utas miatt — lezáratja az ablakot, mintha a fülledség és a rossz levegő közel sem ártana annyira a többi negy­ven utas egészségének, mint a friss levegőt szállító állí­tólagos „huzat”. Az • áldásos szellőztetéstől nagy gonddal foszt meg ben­nünket néha, egy-egy építő­ipari „blikk-flangos” újítás is. Enyhe iróniával azt is mondhatnám, hogy elértük a fejlett országok építőipari produkcióit. Mert például a csikágói Hillton-szálló egyet­len ablakát nem lehet ki­nyitni. Ugyanígy elmozdítha- tatlan a mohácsi halászcsár­da Dunára néző szép üveg­verandájának tolóablaka is. Mondják, hasonló gond van a harkányi Napsugár szálló­val, de tudok én Pécsett is több olyan tárgyalótermet, ahol a nagy nyílászárók se- ki, se-be rendszer alapján működnek. Csak hogy a Hill- ton-szállók bármelyikét lég­kondicionáló berendezéssel szerelték fel, míg nálunk egy közönséges ventilátor be­építése is „plusz-kiadásként” könyvelendő el, tehát el sem kezdik. És ha igen, akkor sem sokat ér. Furán hang­zik, de ráférne néha a szel­lőztetés az utcára is... Az uránvárosi kukásedények fe­dele — a jóég tudja miért — egyszerűen felnyithatatlan. Ha marad egy nyitott, az néhány órán lseiül megtelik és a lakók — mi mást is te­hetnének? — a többi szeme­tet a bödönök mellé öntik. Ebben a forróságban aztán intenzívebb a rothadás, kö­vetkezésképpen olyan bűz támad, hogy az ember lé­legzete eláll. A Kórház téri hentesüzlet raktári bejáratá­ból, — vagy talán a húst szállító kocsikról — húslé csordogál végig a járdamen­tén, ki az úttestre, hallat­lanul kellemetlen szagot árasztva. Azt aztán már csak a KÖJÁL szakemberei tud­ják, hogy az ilyen rothadó hulladék szabadtárolása és elcsorgása milyen súlyosabb következményekkel járhat, 36 fokos melegben. Veszélyes ez a kánikula. Hozzáteszem: életveszélyes. A gépjárművezetők figyelőké­pessége eltompul, ólomsúlyú­vá válnak a reflexek, álmos­ságot idéz elő az ablakon bevágó forró léghuzat Mun­katársam a héten öt autó­karambollal találkozott Pécs és Budapest között mindösz- sze három és fél óra alatt. A száguldás, a figyelmetlen vezetés soha nem vezetett jóra. Világos, hogy ebben a hőségben még fokozottabb óvatosságot kell tanúsítaniuk a járművezetőknek. Tie a figyelmességet, a megértést ki lehet ter­jeszteni akár egész közössé­günkre. Csak ezzel lehet egyensúlyozni a kánikula okozta ingerültséget, túlhe- vült érzékenységet a dolgo­zók, munkatársak körében, a kereskedelmi életben, köz­lekedésben egyaránt. Rab Fcrene Elsőként a megyében Befejezték az aratás! Tegnap délben — Ba­ranyában elsőként —, be­fejezte a kalászosok aratár sát a vejti Rákóczi Ter­melőszövetkezet. A közéi 200 hold puhabúza és 700 hold keménybúza betaka­rítását tizenkét nap alatt végezték el. Négy kom­bájnnal arattak — egy NDK gyártmányú és 3 SZK 4-es, összesen tizen­ötezer mázsa gabona ke­rült a raktárakba. — A Libelulla fajtából 11 má­zsa lett holdanként, míg a Bezosztája 16 mázsát adott. A termelőszövetkezet vezetői felajánlották a „munka nélkül maradt" kombájnokat, s kérik az arra rászoruló mezőgazda- sági üzemeket, hogy je­lentkezzenek. Küzdelmes betakarítás - változó terméshozamok Az évtized legnehezebb aratásaként tartják számon az ideit országszerte. A leg­nagyobb nehézséget a gabo­nák nagymérvű gyomosodása okozza. A tavasszal ugyanis a rendkívül csapadékos idő­járás miatt a kalászosok többségére nem tudtáik kiszór­ni a gyomirtó vegyszereket. További nehézséget okoz, hogy a még mindig gyakori esőzések miatt a talajok sok­helyütt nedvesek, nem bírják el a nehéz kombájnokat. A határban ezért szinte min­denütt készenlétben állnak a nagyteljesítményű lánctal­pas traktorok, hogy a ned­ves talajokon megrekedt kombájnokat „szárazra” húz­zák. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói, mint ez a hétvégi jelentésekből kiderül, a ne­hézségek közepette is dere­kasan helytállnak. Bár a múlt év hasonló időszaká­Termelőszovetkezeti vezetők továbbképzése Elnökök az iskolapadban Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése, az önálló vállalatszerű gazdálkodás erősítése a mezőgazdaságban, a jelentős műszaki fejlesz­tés sokoldalúan képzett szak­embereket kíván. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő májusi számában foglalkozott a tsz-elnökök és elnökhelyetesek továbbkép­zésének lehetőségeivel, mód­jaival. Az irányelvek leszö­gezik: bár a tsz-elnökök el­évülhetetlen érdemeket sze­reztek a szövetkezeti moz­galom fejlesztésében, a pa­rasztság új életformájának kialakításában, az egyre nö­vekvő követelmények még alaposabb és sokoldalúbb el­méleti és gyakorlati ismere­teket követelnek. További képzésre van tehát szükség. Baranya megye 104 terme­lőszövetkezetének közel két­száz vezetőjét érinti ez az intézkedés. A pécsi tsz szövetség to­vábbképzési terve három részre tagozódik: olyan veze­tők számára, akik felsőfokú, akik középfokú, valamint akik ennél alacsonyabb elő­képzettségben részesültek már, külön-külön indítanak tanfolyamokat Az egyetemi végzettséggel rendelkezők számára a MÉM felsőoktatási intézményeiben — Budapesten, Debrecenben, Keszthelyen, és Mosonma­gyaróváron — mérnök és vezető továbbképző, nyolchó­napos kurzusokat indítanak. Baranyához Keszthely esik legközelebb, ezért az ottani Agrártudományi Főiskolát választották a tsz szövetség illetékeset A középfokú végzettséggel rendelkező vezetők számára az országban négy helyen indul — Zsámbék, Székes- fehérvár, Orosháza és Deb­recen—Pallag — tanfolyam. A baranyai szakemberek Székesfehérváron tízhetes képzést kapnak. Az olyan elnökök, akik nem rendelkeznek középfokú képesítéssel, a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépis­kola levelező tagozatára irat­koznak be. hoz viszonyítva még mindig meglehetősen nagy az elma­radás, az elmúlt héten elis­merést érdemlően előreha­ladt a betakarítás. Az ország egyik legfontosabb gabona­termék körzetében — Békés megyében — több mint 700 kombájn vágta az elmúlt héten a búzát és az őszi­árpát. A kombájnoktól 1000- nél több tehergépkocsi és vontató szállította a tároló­helyekre az új búzát, A szé­rűkön éjjel-nappal tisztítot­ták, szárították a termést. Győr-Sopron megyében nagy­jából hasonló arányban, a vetésterület egyharmadán végeztek az aratással. Az ál­lami magtárak az új búzából 1200 vagonnyit, árpából pe­dig több mint 600 vagonnyit vásároltak fel eddig. Fejér megyében, ahol 450 kombájnnal vágták a búzát, naponta 6000 hold termését takarították be. A megye 110 000 holdnyi kenyérgabo­na vetésének eddig, az előb­biekhez hasonlóan, körülbe­lül 30 százaléka van biztos fedél alatt Somogybán, fél­ezernél több kombájn, együt­tesen 60 000 hold gabona aratásával végzett a hét vé­géig. Hajdu-Biharban a ter­melőterület egynegyedéről takarították be a termést örvendetes, hogy az ara- , tással egyidőben mindenütt jó ütemben végzik az úgyne­vezett járulékos munkákat — a tarlóhántást és a másodve­tést Csongrádban az árvízi veszteségek pótlásának egyik legjobb módját látják ebben. A frissen szántott területe­ken burgonyát, silókukoricát és káposztát vetnek, illetve ültetnek. A terméshozamok válto­zóak. Csongrádban különö­sen nagy különbségek van­nak. A vízjárta földek mind­össze 5—6 mázsával fizetnek, az elemi csapásoktól nem érintett táblákon viszont ugyanakkor 15—20 mázsa is megtermett holdanként. Bé­kés megyében eléggé alapo­san módosítani kellett az előzetes termésbecsléseket A megyék nagyrészéből — például Baranyából — alkat­részhiányról adnak jelentést Különösen Fejér megyében áll sok gép — többek között 100 pótkocsi és 50 traktor—: különböző alkatrészek besze­rezhetetlensége miatt A gé­pek e kényszerpihenője a* aratás késése, említett nehéz­ségei miatt az idén különö­sen érzékenyen érinti a gaz­daságokat Kétmillió forintos támogatás a szolgáltatások fejlesztésére A lakossági szolgáltatás fejlesztésére Baranyában 2 millió forintot irányzott elő az Országos Tervhivatal. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága az ösz- szegből elsősorban a gyorsan fejlődő Mohács szolgáltatását kívánja fejleszteni. Ezért a Patyolat Mosoda Vállalatnak másfélmillió forintot biztosí­tottak. A Mohácsi városi Ta­nács a Vörösmarty utca és a Szabadság utca sarkán la­kást épít. Az épület földszin­ti helyiségeit üzleti létesít­mények kialakítására áten­gedi. A Mosoda Vállalat ott Megérkezett az újabb lehűlés Dánia felett kialakult cik­lon sodorja hozzánk a hűvös óceáni levegőt Az előzetes számítások arra mutattak, hogy időjárásunk ennek a ciklonnak a hatására csak vasárnap délután változik meg, de a hűvös levegő be­áramlása már szombaton reggel megkezdődött. Ez volt az okozója a szombat dél­előtti záporoknak, zivatarok­nak és szélviharoknak a Du­nántúlon. Sopronban és kör­nyékén tizenhárom-tizennégy fokos maximumokat mértek, a keleti megyékben még sokfelé 30, Baján pedig 31 fokig emelkedett a hőmér­séklet. Jellemző, hogy Buda­pesten 12 órakor még 30,2, fél egykor már 27.2, három­negyed egykor pedig csak 21 fok volt a hómérséklet. A siófoki Meteorológiai In­tézet szerint az idő vasár­nap is szeles marad, de ki­rándulásra alkalmas lesz. mm Ot év alatt sxáxexer lakás kap telefont Igen sok telefonra vá­rakozót érdekel, hogy meggyorsul-e a távbeszélő hálózat bővítése, mikorra várható az igények kielé­gítése. Ezzel kapcsolatban az Országos Tervhivatal­ban a következőket mond­ták az MTI munkatársá­nak: — Sok egyéb sürgős fel­adat miatt hazánkban sajnos nem fejleszthettük az igé­nyeknek megfelelően a tele­fonhálózatot. Jelenleg 385 000 főközpomtú és 330 000 a vál­lalatok, intézmények alköz­pontjaihoz kapcsolt telefon- állomás működik, s különö­sen a főállomásokban nagy a hiány. A negyedik ötéves tervidőszakban a fejlesztési lényegesen meggyorsítjuk. A hírközlés bővítésére, korsze­rűsítésére 60 százalékkal töb­bet költünk, mint az előző öt évben, nagyobb összeget, mint eddig bármikor. A fő­városi központok fejlesztésén kívül növelik a váci, pécsi, siófoki, hódmezővásárhelyi, debreceni, szegedi, győri, egri, nyíregyházi miskolc— diósgyőri központok befoga­dóképességét is. — A telefonállomások számszerű bővítésén kívül fontos feladat a hálózat tech­nikai korszerűsítése. Folya­matban van az automatizá­lási program, ennek célja, hogy mind több várospár kö­zött teremtsük meg a köz­vetlen tárcsázás lehetőségét. A negyedik ötéves terv idő­szakában újabb 24 várospár­ra terjesztik ki a közvetlen tárcsázás lehetőségét. Auto­mata útján tarthat telefon­kapcsolatot Budapest Székes- fehérvárral, Szombathellyel, Zalaegerszeggel, Debrecennel, Gyöngyössel, Péccsel, Váccal, Siófokkal, Veszprém, Székes- fehérvárral, Szombathellyel, Zalaegerszeggel; Kaposvár Siófokkal, Veszprém PéccseL egy „Patyolat” szalont hoz létre. A Baranya megyei Fodrász Ktsz a részére juttatott 170 ezer forintból Mohácson, a Kossuth Lajos utcában kor­szerűsíti a nói-férfi fodrásza­tát. Az új épületben egy helyiségben kozmetikai sza­lont rendeznek be. Szigetvá­ron, a Zrínyi utcában lévő női fodrász és kozmetikai szalonjukat korszerűsítik, Drávaszabolcson férfi és női fodrászrészleget létesítenek. A Pécsi Tempó Ktsz részé­re 100 ezer forintot hagyott jóvá a végrehajtó bizottság. Ugyanis Mohácson, Szigetvá­ron, Komlón és Siklóson ko­moly igény jelentkezett az áruszállításra. A Tempó Ktsz a jelzett települések áruszál­lításának enyhítésére három egy tonnás tehergépkocsit vásárol. Ehhez szükséges a céltámogatás. Sellyén az Autó- és Motor- javító Ktsz a múlt évben megszüntette a gépjárműja­vítást. A telepet a Sellye és Vidéke Építő Szövetkezet megvette az üzemeltetni akarja, ennek egyik feltétele egy jelentős összegű beruhá­zás, melynek egyrészét a KISZÖV biztosítja. A Sellye és Vidéke Építő Szövetkezet­nek a Baranya megyei Ta­nács vb. — 100 ezer forintot juttatott a beruházások meg­valósításához. A Szerelőipari és Szolgál­tató Vállalattól mindtöbben kérik a háztartási gépek vil­lamosberendezéseinek teker­cselését. A szolgáltatás gép­igényes. A fejlesztéshez mint­egy 200 ezer forintos gépi beruházás szükséges, amely­ből 100 ezer forint áll a vállalat rendelkezésére. A kapott 60 ezer forinttal ki­egészítve a szükséges gépi berendezéseket megvásárol­ják. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom