Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
1910. július 25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ n Miért van hőség az autóbuszokban? Nyaranta az autóbuszokban fúllasztó hőség tikkasztja az utasokat, a hőmérséklet 7—8 tokkal magasabb, mint a szabadban. Nyáron az autóbuszok belső légterének egy köbméterét általában 210 kalória óra meleg éri. Ez sokkal több, mint a meleg üzemekben megengedett, igaz a városi buszokban az utasok csak percekig tartózkodnak. Egy kísérlet során — a busz a nyári napnak megtel elő teljesítményű infravörös lámpákkal sugározták be — megállapították, hogy az ülés magasságában 34,5; tej- magasságban 38,2; közvetlenül a mennyezet alatt 40 Celsius fok hőmérséklet alakult ki, ugyanakkor kívül mindössze 25 Celsius tok meleg Holt. A további vizsgálat megállapította, hogy a gépkocsi- szekrény felmelegedése csak az egyik alapvető tényező. Az ablakokon. — különösen a tetőablakokon — keresztül igen sok meleg érkezik és természetesen a hajtómű hatása sem elhanyagolható. A tervezők arra a következtetésre jutottak, hogy a tetőt és az oldalfalakat hőszigetelő anyagból, fényvisz- szaverő felülettel kell készíteni. Az ablaküvegeknek is hőszigetelőnek kell lenniük; Természetesen beépíthető légkondicionáló berendezés is, de nagyon költséges és a motor' teljesítményének egy- harmadát felemészti. Célszerűbb; a hőszigetelés és a természetes ventilláció fokozása, a nyitható felületek növelésével. A légcsatornában végzett kísérletek során kialakított nyitható ablakfelületek segítségével' elérték, hogy a buszban mindössze 2—3 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet alakult ki, mint a «zabádban. Láthatatlan védőhártya A gépet egy időre használaton kívül helyezték. El kellett szállítani és tárolás előtt megfelelően konzerválni. Nyilván jól bezsírozzák és mehet a raktárba — gondolná a laikus. pedig sem a zsírozás, sem az elszállítás nem okvetlenül elvégzendő művelet — ha az új védőanyagot használják. Az új anyag mindössze húsz—harminc mikron vastag, szabad szemmel nem látható kompakt védőréteget alkot a felületen, de ez tökéletesen elegendő a nedvesség és a különböző gázok elleni védelemhez. . A felkenés után a gépet polietilén védőhuzattal takarják le és nyugodtan otthagyhatják a helyén, akár öt évre is. Az új anyag védi az acélt, az alumíniumot, a vasat, a rezet és más fémeket is. Korszerűbben, olcsóbban HORIZONT Előregyártás a lakásépítésben A lakáshiány világjelenség. Annak ellenére, hogy a világ úgyszólván minden te- • rületén — így hazánkban is — mindent elkövetnek a lakáshiány felszámolása érdekében, sajnos, még hosszú ideig probléma marad. Évente óvatos becslések szerint a világon mintegy 13 millió lakás épül, ugyanakkor 20 millió lakásra lenne szükség. Ezt a számot alátámasztják hazai felmérések is, ugyanis jelenleg kb. 340 —350 ezer lakásra lenne szükség, vagyis ilyen nagyságú lakáshiánnyal kell számolnunk. Miért van lakáshiány? A sok ok közül a legfontosabbak: A háborúk a meglévő lakásállományban rendkívül nagy pusztítást végeztek. Magyarországon több mint 120 ezer lakás semmisült meg a II. világháború idején, és alig maradt ép ház vagy lakás. A lakosság nagy hányada a háború után közvetlenül embertelen körülmények között lakott. A másik ok, a népszaporulat meggyorsulása; nemzetközi statisztikusok becslése szerint 2000-ben 6,5 milliárdra növekszik a világ népesedése. Ez azt jelenti, hogy kereken kétszer annyi lesz a Föld lakóinak száma, mint 1960-ban volt. A harmadik ok a házasságkötések és válások számának a jelentős növekedése. Mindezek azt mutatják, hogy a lakásépítés ütemét meg kell gyorsítani. A régi, hagyományos építőipari technológiákat az előregyártott — korszerű — technológiáknak kellett és kell átvenniük. Tömegméretű lakás- építkezések .csakis így valósíthatók meg. Segít a betonipar Jogosan tehető fel a kérdés, hogy az építés iparosításában kulcsszerepet betöltő beton- és vasbetongyártó iparág milyen formában tud segítséget nyújtani a. lakásépítés egésze, és különösen annak szerkezeti megoldásai terén? Ha egy-egy lakóházépítkezést látunk, akár több emeletes vagy földszintes családihéz is legyen *z, megfigyelhetjük, hogy a falazáshoz régóta használatos tégla mindjobban eltűnik ■ és a vasgerendák is csak javításoknál használatosak. Ennek oka, hogy ezek a hagyományos építőanyagok drágák, és nagy a munkaráfordítási idejük. Ezeket a régi technológiákat kiszolgáló építési anyagokat ma többek között: a beton és a vasbeton helyettesíti. A beton alapanyaga tudvalévőén cement, homokos-kavics (sóder) vagy más adalékanyag és víz. E három anyag keverékéből készül a beton, amelyet egyébként már a rómaiak is ismertek. 1867-ben Monier francia kertésznek tulajdonított találmány alapján elterjedt a vasnak és a betonnak együttes alkalmazásából származó anyag, a vasbeton. Korszerű építkezés A mai kor építőipari szakemberei „elővették” a már ismert építési anyagokat, hogy a korszerű építkezésekhez korszerű formában felhasználhassák. Mindenekelőtt különböző előregyártott vasbetongerendákat, áthidalókat készítettek, a vasgerendák helyett. A vasbetongerendák közeit kitöltő (téglaboltozatokat helyettesítő) béléselemek is tartozékai lettek az építkezéseknek. De megjelentek különböző feszítettbeton körüreges födémpallók is. Már az első időben igen kedveltek lettek, azt bizonyítja, hogy pl. a Beton- és Vasbetonipari Művek gyáraiban együttvéve szinte minden percben 13 méter előregyártott födémgerendát készítenek. így átlagosan 6 percenként k'észül el egy-egy lakás födéméhez a szükséges gerendamennyiség. De előregyártva készülnek a lépcsőelemek, lépcsőkarok, lépcsőpihenő-pallók, lépcsőpihenőáthidalók is. E termékek mellett mindjobban előtérbe kerültek a szobanagyságú falpanelek. Ezek is előregyártva készülnek, és az építkezés helyén csak össze kell szerelni őket. A vasbeton előregyártás e szerkezeteit, tovább bővítették. Megjelentek az úgynevezett térelemek, vagy másnéven vizesblokkok, lakásmagok. Ezek olyan vasbetonból készült előregyártott „dobozok”, amelyekben a fürdőszoba, konyha, wc, teljesen felszerelve kerül az építkezés színhelyére. Itt már csak a beemelést és a vezetékek bekötését kell elvégezni. Az előregyártó iparágak termelési volumenének állandó növelését igénylik a nagy lakásépítési programok. Míg 1945. előtti években átlag 34 ezer lakás épült, addig az elmúlt években már 60 ezer lakással számoltunk. 1969-ben 61 845 lakást adtak át. Az előregyártás tehát nagymértékben segíti elő a tömeges lakásépítést, mert az épület elemeit fedett helyen, gyártócsarnokokban készítik, nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, Az előregyártást tovább kellett fokozni, ami olyan megoldásokat eredményezett, miöt a házgyárak építését. Itt már úgyszólván minden szerkezeti elemet elkészítenek, az építkezés színhelyén csak a szerelőiparosoknak és- a szakiparosoknak van munkájuk. Jellemző szám: a Budapesten megépült, 3 házgyárban évente kb. 9 ezer lakást tudnak már előállítani. A többi gyár termelésével együtt évente mintegy 20 ezer lakás készül el. Jelenleg befejezés előtt áll a Debreceni Házgyár és épül a Szegedi Házgyár is. A házgyári hálózat további kiszélesítése révén tíz éven belül még 5 házgyárra lesz szükség. A lakásépítési programokat előmozdító új technológiák felhasználásával nemcsak lakóházak, hanem természetesen ibari, mezőgazdasági és más kommunális jellegű épületek is készülnek. MINI-KONDENZÁTOR Az Airtronic cég kifejlesztette a világ legkisebb kondenzátorát. Tantálból készült. Mérete 2.5x1.5 milliméter, kapacitása 0.47 mikrofarad. A mini-kondenzátor felhasználható az elektromos karórákban és a telefonkészülékekben. MINI TENGERALATTJÁRÓ A svéd mérnökök eredeti búvárcsónakot konstruáltak. Szi varalakú testében csupán egy személy számára van hely. A konstruktőrök szerint a búvárcsónak maximális merülési mélysége 70 méter. Ebben a mélységben 8 óráig tartózkodhat. Rendeltetése: fénykép- és filmfelvételek készítése a tengeri állatokról. Építkezés előregyártóit „dobozok”-kal. Mikrofilm és aktahegyek „A mikrofilm elolvasztja az aktahegyeket” — „A mikrofilm a mentsvár a papíráradat ellen.” Ilyen feliratokat olvasunk, s ugyanakkor rögtön, a jégheggyel való összehasonlítás tódul emlékezetünkbe. Ebből is csak egy hetede látszik, s a további hatheted rész a víztükör alatt elrejtve fekszik. Hol vannak hát ténylegesen az olvadó aktahegyek? Hol vannak a mikrofilmgátak a növekvő papíráradat ellen? Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy körülbelül 40 vállalat évente 500 millió lap papírt használ fel, s ennek a tömegnek egy része mondjuk fele, azaz 250 millió lap nem a papírkosárba, hanem a rendezőbe vándorol, akkor pusztán ennek tárolására 3750 négyzetméteres raktárhelyiség, s körülbelül 200 alkalmazott szükséges. Harc a repülőgéprablók ellen A repfllögépeltérítések egyre emelkedő szima — amit többnyire lőfegyveres fenyegetéssel hajtanak végre — indokolttá teszi bizonyos megelőző intézkedések bevezetését. A párizsi Orly-i repülőtéren a TWA légi- társaság utasainak beszállás előtt a képen látható, két függőleges aluminiumcsőből álló „kapun” keli keresztülhaladniuk. Ha fegyver, illetve ahhoz hasonló nagyságú fémtárgy van valakinek a csomagjában, vagy a ruházatába rejtve, a „csőkapuhoz” csatlakozó műszer figyelmeztető jelzést szólaltat meg. A jelzőberendezés azon az elven működik, mint a föld alatti (fém) csővezetékek nyomvonalát kimutató, a földben vagy' falban elrejtett fémtárgyak felderítésére szolgáló „kincskereső műszer”. A két „antenna” (a két alumíniumcső) között létesített elektromos teret a fémtárgy „megzavarja”, ekkor lép automatikusan működésbe a figyelmeztető jeladó, Ugyanez mikrofilmre véve 50 szekrényt vesz igénybe mindössze, körülbelül 25—30 négyzetméteres helyfelhasználással. Feldolgozásukra pedig mindössze 30—35 munkatárs elegendő. Nem elég érv ez a mikrofilm mellett? Az állami könyvtárak a világ minden részén áttérnek már arra, hogy felbecsülhetetlen értékű könyvállományokat mikrofilmre vive biztonságba helyezzék. A gazdasági életben, az államigazgatásban és a kutatásban egyre növekszik az irományok terjedelme. Csak egy példa erre. A századforduló idején a világon összesen körülbelül 100 szakfolyóiratot adtak ki a legkülönbözőbb tudományterületek. Ezzel szemben ma több mint 100 szakterület van, s ezek egyenként több mint 100 jelentősebb szakfolyóiratot adnak ki. Az egyes ember ezt az információáradatot már nem tudja legyűrni, s így itt már csak a mikrofilm segíthet. A mikrofilm másik előnye annak biztonságossága. Mindegyik filmről egy második kópiát is csinálnak, s így az eredeti filmet biztos helyen megőrizhetik. Szükség esetén pedig bármikor pótolhatják az elveszett kópiát. A feldolgozási idő is sokkal rövldebb, mint akár a komputeré. 140 000 sort például a komputer 2,5 óra alatt vesz fel, az új mikrofilmrendszer pedig ugyanezt a munkát körülbelül 10 perc alatt intézi el. De nem megvetendő az a különbség sem, ami súlyban mutatkozik a két eljárás között. Az első esetben a végeredmény egy 23 centiméteres film, amely egy 9x2 cm-es filmdobozban elfér, s mindössze 216 grammot nyom. ÜVEGSZEGEK Angliában az egyik egyetemi laboratóriumban eljárást dolgoztak ki a szegek üvegből való előállítására. Az ilyen szegek az üvegen kívül műanyagot is tartalmaznak. TÖRHETETLEN ÜVEG Lengyelországban „Bistan” néven új műanyag-fajtát hoztak ki, amelynek az a jellemzője, hogy csodálatosan tiszta, átlátszó. Éppen ezért a lehető legjobban felhasználható kirakatok üvegezésére, utcai lámpabúrák és más törékeny tárgyak készítésére. A „Bistan” — 80 és + 130 fok között nagyszerűen bírja a hőmérséklet-ingadozásokat. kézírást olvaső számítógép Az OFAC svájci vállalatnál beállítottak egy új IBM elektronikus számítógépet, amely egyéb berendezésektől eltérően kézzel írt szövegeket és számokat „olvas”. A programozáshoz nincs szükség lyukkártya-rendszerre. Teljesítménye percenként 620 oldal, vagyis másodpercenként körülbelül 300 betű. Azt a munkát, amelyhez a vállalatnál eddig 64 órára volt szükség, a gép két óra alatt elvégzi. A NUKLEÁRIS KUTATÁSOK ÁRA Dr. E. Stemglassnak, a pittsburgi egyetem tanárának állítása szerint az egy évnél fiatalabb korukban elhunyt amerikai és angol gyermekek 50 százaléka — a nukleáris kísérletek során képződött radioaktív sugárzás és csapadék áldozata. Dr. Sternglass szerint az Egyesült Államokban 400 000 gyermek, Angliában pedig kb. 100 000 gyermek halt meg a nukleáris kísérletek káros utóhatásai következtében. A tudós számításai szerint a halva született gyermekek és a vetélések száma még nagyobb: csupán az Egyesült Államokban kb. 2 millió. A BAKTÉRIUMSZÁMLÁLÓ TELEVÍZIÓ A mikroszkóp a képernyőre vetíti a vizsgált tárgyakat. A tárgyakat „lerajzoló” elektronsugár felvillanását elektronikus számláló rögzíti, amely nagyság szerint osztályoz és regisztrál. Á vizsgálat tárgya porszemek, vörös vértestek és baktériumok is lehetnek. TECHNIKA A FÜRDŐKÁDBAN Egy német cég szabadalmaztatta a fürdőkádba helyezhető, a masszázst helyettesítő berendezést. Egy ventillátor levegőt fuvat a fürdőkád alján elhelyezett sűrűn lyukacsos gumipárnába'. A lyukakon kiáramló levegő a fölötte fürdöző testét kellemesen végigdörzsöli részben vízsugarakkal, részben levegőbuborékokkal. Frissíti és élénkíti a vérkeringést, jótékony hatású az idegekre. Hálózati árammal működik, s fogyasztása viszonylag kicsi. HANGOSBESZÉLÖ — VÍZ ALATTI HASZNÁLATA Franciaországban forgalom- bahoztak egy miniatűr rádiót, amit víz alatt lehat használni. Vízhatlan tokba van beépítve egy hangerősítővel ellátott mikrofon. — Nagysága 8.3x8.5 cm. Eziel a készülékkel például utasítani lehet az úszómedencében víz alatt úszó tanulókat. Alkalmas arra is, hogy hajókról összeköttetést tartsanak fenn a víz alatt dolgozó búvárokkal. Természetesen még sok egyéb módon is lehet hasznosítani ezt a készüléket. LÁMPAGYÜJTAS SUGARPISZTOLLYAL Angliában a közúti rendőrség sugárpisztolyokat használ az autópályák mentén elhelyezett reflektorok bekapcsolására. Ezeket a reflektorokat csak sűrű ködben használják. A művelet végrehajtásához ki sem kell szállni a kocsiból. 1 ? *
