Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

WO. Július S3.

DUNANTÜLI NAPLÓ

A Városi Tanács munkaügyi osztályának vizsgálata

Hogyan töltik a szabad szombatot?

Fejlesztik a pécsi

Szervezzenek közös kirándulásokat! Szombaton délután ne legyen tanítás!

Két és fél esztendő elég arra, hógy a csökkentett munkaidő tapasztalatait

mérlegre tegyük. Lehet ezeken okulni, de lehet a következő feladatokon finomítani is. Mindehhez kitűnő anyagot adott a Pécs város Tanácsa munkaügyi osztálya, amelynek munkatársai a közelmúltban gondos felmérést végeztek. Erről a napokban be is számoltunk, az SZMT elnökségi ülése alapján.

Pécs iparára és építőiparára jellemző nyolc vállalat dolgozói körében osztottak ki ezer kérdőívet. A kérdések két csoportba oszthatók: hogyan töltik jelenleg és hogyan kívánják eltölteni a jövőben a munkaidő csökkentés adta szabadidőt?

A többség dolgozik

Ha a válaszokat elemezzük, azonnal kiderül, hogy a szabadidő helyes felhasználása erősen sántít. Ugyanis a megkérdezettek 55,7 százaléka —, tehát több, mint fele, s ennek is kétharmada nő — otthon háztartási munkát végez, tehát főz, mos, takarít és bevásárol. Még az sem vigasztaló, hogy a jövőben ugyanezt a tevékenységet csupán 13,8 százalék kívánja folytatni, mert ez is sok. Arról nem is beszélve, hogy a többieknek csak az óhaja van, de elképzelése nincs, e nehéz otthoni munka könnyebbé

tételére.

A segítség csak intézményesen jöhet számításba.

Még több, változatosabb és minőségileg is jobb készételek, félkész ételek elterjesztése az egyik lehetőség. Még mindig elég sokan tartózkodnak a hűtött ételektől, ami nem is csoda, mert bármennyire is dicséretreméltó a gyártó cégek, például a

konzervgyárak, vagy a gaszt- rofolt előállító Dél-Budai

Vendéglátó Vállalat igyekezete, minőségben, árban és sajnos mennyiségben sem tudják fedezni az igényeket. Sokkal inkább hátrább vagyunk még az előtisztított, kellőképpen csomagolt konyhakerti növények (zöldségféleségek) bevezetésével. A Patyolat-szolgáltatás rendkívül sokat fejlődött az utóbbi években, de valószínű, hogy itt meg a kellő propagandával van baj. Igaz, munkaerőhiány gátolja az élelmiszer bevásárlást helyettesítő házhoz szállítást is, de nem hinnénk, hogy ezen a már szinte akut-kérdésen ne lehetne változtatni. Ide tartozik még: némely nagyobb forgalmú élelmiszer- bolt — hosszú évek tapasztalata ellenére sem tudja figyelemmel kísérni a vásárlóerő hullámzását. így fordulhat elő, hogy szombat délutánokon, vagy vasárnap délelőttökön nemcsak kenyér nincs, de még olyan áru sem, amelyet egyébként országszerte hirdetnek, mint például a hűtött baromfi.

Országjárás

A szabadidő otthon töltésének másik elterjedt változata: alvás, olvasás, tévé-nézés, barkácsolás ... stb. Feltétlenül előnyösebb az előbbinél, de felveti — sőt, a megkérdezettek többsége fel is vetette! — a hét végi televíziós« műsorok gazdagítását. Igaz, hogy a kívánságok, óhajok aligha kerülhetnek közös nevezőre, ezt a világ egyetlen tv-társasága sem képes megoldani, tekintettel az ízlések különbözőségére. De azoknak talán inkább igazuk van, akik egészen részletes meghatározással a vasárnap délelőtti műsort találják egysíkúnak, örökös képtárlátogatások, egyáltalán nem izgalmas kisiskolás vetélkedők. Többnyire „senkinek sem szólónak” minősítik. mondván, hogy a gyer- ssakek — akiknek számára a

műsor tulajdonképpen képernyőre került a kor technikai ismeretanyagából is, de a romantikus, „izgalmas” kalandfilmekből is többet kérnek.

Elgondolkoztató a következő adat: a megkérdezettek 7,4 százaléka tölti kirándulással a szabad szombatot — de a jövőre vonatkozóan ilyen igénnyel lép fel 36 százalék! A természetjárást, kirándulást, minden korosztály és minden foglalkozási ágban tevékenykedő dolgozó igényli. És még hozzá kollektív jelleggel. Üzemi, vállalati közös kirándulásokra gondolnak — akár az IBUSZ rendezésében is — Orfűre, Abaligetre, Harkányba, Siklósra. Nagyon soknak az a véleménye, hogy a MÁV (vagy az IBUSZ) indítson úgynevezett „filléres” vonatokat, nem egy, hanem két napra a Balaton mellé. Hasonlóképpen népszerű lenne — legalábbis a vélemények alapján — még több országjáró turistaút, sőt egyesek szerint más városban lévő testvérüzemek dolgozóival szeretnének találkozni. Ezek a kívánságok már csak azért is figyelmet érdemelnek, mert az a bizonyos „kollektív szellem” lám realizálódott, és ha egész héten át együtt munkálkodnak, hát néha-néha szabad szombatokon is együtt kívánják eltölteni az időt.

Családi program

összegezve a véleményeket: a munkaidő csökkentése főként az 50—60 éves korúak között talált általános megelégedésre, akik megfelelő élettapasztalattal rendelkeznek és így párhuzamot tudnak vonni a régi „látástól-vakulásig”, illetve a mai 40—44—48 órás munkarend között. A megkérdezettek jelentős százaléka (11,7) javasolta, hogy szabad szombaton egyáltalán, vagy legalább délutánján ne legyen tanítás az iskolákban, hogy gyermekeikkel kétnapos közös programot tudjanak összeállítani. A tanulmány egyben felhívja a vállalatok figyelmét arra, hogy a szabadidővel kapcsolatos felvilágosítás nem volt mindenütt megfelelő. Ugyanis még ma sincsenek tisztában sokan azzal, hogy a szabad szombat tulajdonképpen milyen jelleggel bír a munka- viszonyt illetően. Irreális kívánság például a szabad szombat külön „felszámolása” a rendes évi szabadságnál. Ha a szabad szombat beleesik a szabadságidőbe, azt a dolgozónak tudomásul kell vennie, tehát nem „nyújthatja” meg egy vagy két nappal szabadságát. Éppen így nem lehet a szabad szombatot „kifizetni” sem, ha az éppen valamelyik kettes ünnep egyik napjára esik. A vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőinek tehát a jövőben több gondot kell fordítaniuk az ilyen téves elképzelések tisztázására. A munkaidő-csökkentés rendkívül nagy vívmánya társadalmunknak, de azért be kell látni azt is, hogy a népgazdaság anyagi ereje véges és a túlzott álmok illuzórikusak.

R. F.

rostmíibőrgyárat

Megvalósulnak a fejlesztési elképzelések

Megszépült vendéglők

A pécsi gyárban hosszú évtizedekig a szemétbe került sok tonna, a bőrök faragásakor keletkező hulladék anyag. A közelmúltban felépített gyárrészlegben a hulladékot porrá őrölik, majd ragasztó anyagokkal, hengerléssel kiváló talpbélés anyagot gyártanak belőle. Az első évek sikeres termelése után felmerült a fejlesztés lehetősége, amely most Bérei Pál igazgató olaszországi látogatásakor realizálódott. Megállapodás született, a már működő gyár berendezéseit is készítő, veronai SAIFECS céggel, amely még az ősz folyamán megkezdi az újabb szárítók beszerelését.

A bővítés minden valószínűség szerint még ez év szeptemberében megkezdődik, és még 1970-ben be is fejeződik, amikor majd a jelenlegi létszámmal évi 2000 tonna rostműbőr gyártására nyílik lehetőség.

„Javulnak Pécsett a szórakozási lehetőségek” — írtuk meg lapunk 1970. január 17-i számában a B. m. Vendéglátó Vállalat vezetőinek nyilatkozata alapján, s részletesen felsoroltuk, milyen presszókat, üzleteket alakítanak át, korszerűsítenek az év folyamán. Fél év múlt el azóta, s máris arról számolhatunk be, hogy a hálózat- fejlesztéssel, korszerűsítéssel kapcsolatos tervek nagyobb hányada megvalósult.

Komlón, a Kossuth-aknán még az első negyedévben megnyílt az új büfé. Harkányban felépítették a régi és az új medence között azt a 19 méteres pavilonsort, amely a Lepke bisztró, az ABC áruház, a téli fürdőben lévő büfé és számos pavilon mellett a fürdőzők jobb ellátását szolgálja. — Üzembehelyezésével szinte teljesen megszűnt délidőban az ebédelők sorbanállása.

Parkok, fasorok, ligetek falun (3.)

Ne sajnálják az anyagiakat!

Nem szabad megtiltani az állatok kibajtását

Évenként csaknem húsz községrendezési tervet készítenek Baranya falvai számára a Baranya negyei Tervező Irodában. A tervezésnél figyelembe veszik a falvak parkosítási, fásítási igényeit is. A rendezési terv azonban csak javaslat, csak körvonalazza: a tereket, parkokat hogyan alakítsák ki.

— A kertmérnöknek, ha tervezni akar — mondja Fortwingler László tervező- mérnök — rendelkezésére áll a falu rendezési terve. Persze a rendezési terv húsz éves táviatokra szól...

A parkosítás is évtizedekre. Ezért bármilyen sokba kerülne is, ha egy község áldozatot hozott a rendezési terv elkészítéséért, ne sajnálja az anyagiakat, ha parkosítási koncepciók kidolgozásáról lesz szó.

Vértes Tibor, a Baranya megyei Tanács vb-titkára is egyetért ezzel a javaslattal, öt egyébként azért kerestük meg, hogy visszapillantsunk az 1961-től eltelt időszak eredményeire. Ekkor kezdődött ugyanis verseny a megyében a Baranya legtisztább, legkulturáltabb községe címért

— A Megyei Tanács évi 550 ezer forintot fordít arra, hogy szépítésre, csinosításra serkentse a községeket A

versenyben elért eredményekért kapott jutalmakat legtöbb község okosan, tervszerűen használja fel. Ez figyelhető meg leggondozottabb községeinkben, Dunaszek- csőn, Mágocson, Sellyén, Szentlőrincen. Mivel azonban a község adottságai és a vezetők képességei együtt döntötték el, milyen legyen a fásítás, parkosítás után a falu, az összkép vegyes. Sok olyan községünk van, mint Bár, Baksa, Páprád, Csány- oszró, Drávaszerdahely, Nagy- csány — és ki tudná felsorolni valamennyit? — ahol ötletszerűen fásítottak, virá- gosítottak. Szebbek lettek a falvak, de a mozgalom — bár megyei szintről anyagilag serkentve volt — a falvak nagy többségében mégis spontán maradt, kellő megfontoltság, szakemberek irányítása, érdekek összeegyeztetése nélkül.

Az „érdekek” a Megyei Tanács vb-titkári szobájában különös hangsúlyt kapnak. Több község lakóinak panasza juíott már el Vértes Tibor íróasztaláig. A panaszok lényege mindig az volt, hogy a parkosítás akadályozza az állattartást. Borjád és több más község lakóinak kérésére meg is szüntették a sérelmes tanácsrendeleteket.

Elhárult a hínárveszély

Már 27 halfaj él a Hermann Ottó tóban — Nem hagyják túlszaporodni a növényevő halakat

Megyénk egyik természeti érdekessége, a 49 holdas tekeresi Hermann Ottó tó a nyár elején erős hínároso- dásnak indult. Júniusban a szakemberek már 10,5 vagonra becsülték a tavon termelődött hínárt, márpedig ha ezt az ősz beálltáig nem tá- volítják el, a nagy mennyiségű hínár elkorhad, metángáz képződik belőle, ami különösen a téli jégpáncél alatt jelent szinte katasztrofális veszélyt a halakra.

Környezetének természetes szépsége mellett a tekeresi tó értékét és érdekességét épp a benne élő ritka halfajok együttese adja meg. A Magyarországon őshonos valamennyi halfajt — hazánk édesvizeiben 72 halfaj él — be kívánják telepíteni a tóba, amelyben máris 27- féle hal található, ilyen ritkaságok, mint a szivárvá- nyos pisztráng, amelyből tavaszai 6 ezer zsenge ivadékot és 20 darab kétnyaras pisztrángot helyeztek a tóba, ezeket Szilvásváradról hozták. De található a tóban kecsege (500 darab), csuka, veresszárnyú koncér, jászkeszeg, piros szárnyú kele, ragadozó ón vagy másnéven balin, compó, paduc, süllő, fenékjájó küllő, szélhajtó küsz, angolna és egyebek.

És természetesen van a tóban 136 darab növényevő amur, valamint 20 darab busa is (ez utóbbi nem hínárral, hanem fitoplankton- nal él). Több amur a biológiai egyensúly felborulásának veszélye nélkül nem helyezhető bele. Az amur nagyon falánk hal, önsúlyának hat-nyolcszorosát képes naponta megenni, tehát egy 1 kilós amur napi 6—8 kiló hínárt is megehet, s ha a hínár elfogy, nem válogat más vízi növényekben sem. A tekeresi tóban élő 136 amur — súlyuk most átlag 1 kiló és 20 deka — ebben a szezonhan több mint 700 mázsa hínárral képe« megbirkózni. A Megyei Tanács és a Megyei Horgász Szövetség döntése értelmében további növényevő halak betelepítése helyett a fennmaradó 300—350 mázsa hínárt inkább hagyományos eszközökkel távolítják el a tóból. Az elmúlt napokban végezték el ezt a munkát, balatoni halászköteleket

használva kézi, illetve gépi erővel húzták ki a partra a nagy mennyiségű hínárt.

A halak most már biztonságban vannak a kuriózum-tó és környéke teljes biztonságot azonban csak a hivatalos védetté nyilvánítás után kaphat, amely reméljük nem késik soká. A tórezervátum különleges védettséget élvez majd, a tóban kizárólag egyesületi tagok horgászhatnak, környékén a növényállományt megbolygatni, fákat kivágni szigorúan tilos.

— Nem érthetünk egyet azokkal a tanácsrendeletekkel — mondja a Megyei Tanács vb-titkára, amelyek megtiltják az állatok kihajtását, hiszen nem férnek ösz- sze a központi elgondolásokkal sem. Az idegenforgalmi szempontból fontosabb, nagyobb községek főutcáján meg lehet tiltani az állatok kihajtását, de a mellékutcákban ott nem. Ha mégis így történik, az a helyi tanácsok túlbuzgóságára utal. Sajnos, mi csak akkor léphetünk közbe, ha az esetről tudomást szerzünk, ha a lakosság jelzi, hogy sérelem érte. Egyébként az a véleményem, hogy a falusi élettel együtt járó szükségleteket okvetlenül figyelembe kell venni, bármihez kezdünk a községekben. Ez természetesen a parkosításra is vonatkozik.

Bármilyen furcsán hangzik: a községfejlesztésnek ma nincs gazdája a Megyei Tanácsnál. A spontaneitás azért is nyomja rá bélyegét a falvak arculatára. A KÖFA csoport megszűnésével megszűnt a községpolitikai munka központi irányítása. A községpolitikában azóta a pénzügyi szemlélet uralkodik. A tervosztály — sok egyéb teendője mellett — a jelenlegi körülmények között nem képes másra, minthogy felosztja a hiteleket és számot ad a felhasználásról. Ha megfigyeljük a Megyei Tanács vb. ülésein napirenden szereplő ügyeket, a községfejlesztés koncepcióival foglalkozó kérdéseket már nem találunk. A Megyei Tanács a KÖFA csoport felállítása idején sok okos községpolitikai kampányt indított. Most? A községi tanácsok szabadkezet élveznek, ám többségükben még nem eléggé önállóak ahhoz, hogy központi instrukciók nélkül minden vonatkozásban kifogástalanul dolgozzanak.

— A községpolitikai munka irányítását — mint Vértes Tibor mondotta — a Megyei Tanács vb-titkárságának kellene most kézbevennie.

Hogy miért nem teszik ezt, ha tudják? Egyszerű a magyarázat. A községek jelenlegi perspektíváival foglalkozó téma idén már kétszer is napirendre került volna Baranyában, ha nem késnének a tanácsok helyzetét meghatározó központi rendelkezések.

Harsányi Márta

Rne —

— Tenyésztojás Ausztriának. A siklósi fogyasztási szövetkezet a HUNGARO- COOP-on keresztül 90 ezer tenyésztojást exportált Ausztriába,

Magyarhertelenden a Sásdi járási Tanács, valamint a helyi Tanács nagy anyagi erőfeszítései árán felépült és megnyílt a strand melletti bisztró. Mohácson új kórház- büfé létesült, amely az SZTK rendelő betegeinek kiszolgálására is alkalmas. Sikondán felújították a Vadásztanyát, új WC blokkot építettek, rendbehozták a kerthelyiséget. Harkányban felújítva nyílt meg a Zöldkert vendéglő, a Bányász étterem és a Fasor kisvendéglő. Pécsett a Tettyét, a Kioszkot és a Csendes éttermet újították fel.

A B. m. Vendéglátó Vállalat folyamatban lévő hálózatfejlesztési elképzelései kö-' zül talán legfontosabb a; Misinán nyitandó étterem és presszó. A megnyitás az építkezés befejezésétől függ. A Kedves cukrászda átalakítása az év végéig befejeződik, s a szórakozóhelyiség Kolumbia néven nyílik meg újra. A Mokka presszó zsúfoltságának enyhítésére presszót alakítanak ki a Sopiana söröző bejárati részén. Szigetváron jól halad az Oroszlán szálló építkezése, de ez évben nem fejeződik be. Remélhető azonban, hogy az 1971-es főidényre megnyílik. A harkányi pavilonsorban épülő vendéglátóegység építésé sajnos veszélyben van. A kivitelezést végző dráva- szabolcsi termelőszövetkezet építőbrigádja lassan halad a munkával.

Készen vannak a tervei, de még nem valósulhattak meg: ilyen többek között a Sarokház presszó, amelyben galériát akarnak kialakítani. Mivel a miinka a PIK-kel közösen készül és a vállalat a következő évben tudja csak megvalósítani a tervet, a Sarokház átalakítása 1971 előtt nem várható. Hasonló a helyzet a siklósi Sportvendéglő ügyében is. A községi TÖVÁLL múlt év éegéj-öl ígéri a munka kivitelezései, de az ígéretből nem lesz vendéglő. Nem valósult meg a mohácsi Béke étterem kerthelyiségének rendbehozatala és a volt Vadászkürt vendéglő falatozóvá való átalakítása. A B. m. Vendéglátó Vállalat most úgy döntött: ha másként, nem megy, magánkisiparossal fogják a munkát elvégeztetni.

Az év vécéig még van idő, a fejlesztési elképzelések zöme addig megvalósulhat. A vállalat pénzügyi kiadásain már így is lemérhető, hogy csinosodtak, kellemesebbek lettek a vendéglátó egységek, hiszen fenntartásra 3.8 millió, fejlesztésre 3 millió, üvegekre, porcelánokra, konyhai eszközökre, textíliákra és egyéb fogyóeszközökre 1,4 millió forintot fordítottak az első félévben, lényegesen töb-. bet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fogyóeszközökre például két és félszer annyit költöttek, mint 1969. I. félévében.

Baranyai trófeák

az országos kiállításon

A hét elején érkezett visz- sza az a nyolc trófea, amely- lyel a baranyai vadászok képviseltették magukat a június végén Budapesten rendezett országos trófea-kiállításon. A rangos bemutatón láthatták az érdeklődők dr. Horváth Bélának a siklósi < Táncsics vadásztársaság te- > rületén ejtett aranyérmes > szarvas-trófeáját Kiállították még Kutnyánszki Gyula, a villányi Üj Alkotmány Vadásztársaság tagja által elejtett aranyérmes őz-agancsot. Ezen kívül hat ezüstérmes szarvas, illetve őz-trófeával szerepeltek megyénk vadász- társaságai.

A most bemutatott trófeák ) közül több az 1971-es buda- ' pesti vadászati világkiállítá- ;

son is szerepel majd.

i