Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
Ära: 80 fitter Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam, 169.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.júiíus21.,kedd Mennyit ér a jövő? A felelősségébresztés folyamata elkezdődött. Mi sem bizonyítja jobban, mint az MSZMP február 18—19-i ülése, mely ifjúságpolitikai kérdéseket tárgyalt, és az ülésen született állásfoglalást követő 1016/1970. sz. kormányhatározat. A központi határozatok azonban semmit nem érnek akkor, ha nem vonatkoztatjuk őket Saját magunkra, ha a felelősség nem egyenként, mindennap, mindannyiunkban ébred. Az ifjúság-problémák igen jelentős hányadát az ún. hátrányos helyzetűek ügye jelenti. A hátrányos helyzet létezését továbbtanulási arányszámok és egyetemi felvételeikről szóló statisztikák bizonyítják. A vidéken lakó és a munkás—paraszt származású fiatalok nem elsősorban anyagi vonatkozásban szenvednek hátrányokat. Hátrányaik életmódbeliek, a fürdőszoba és könyvespolc nélküli otthonokban kezdődnek és a rosszul felszerelt, szaktanárral kevéssé ellátott iskolákban folytatódnak. ök azok, akik nem kerülnek be a városi kollégiumokba. akik otthon maradnak dolgozni, akik számára a továbbtanulás lehetősége már adott, de feltételei még nem biztosítottak. Az iskola elvégzése és felnőtté válásuk, a „befejezettség” állapota között azonban még van egy nagyon lényeges, a hátrányos helyzet megszűntetésének enyhítésére kiválóan alkalmas életszakasz: a beilleszkedés, a társkeresés és helykeresés ideje. Amikor a fiatalok már életkorukból és anyagi helyzetükből adódóan elég ' függetlenek ahhoz, hogy maguk választotta közösségben töltsék el szabadidejüket, hogy saját ízlésüknek megfelelően szórakozzanak. Státisztikai adataink szerint a művelődési intézményeket 70 százalékban fiatalok látogatják. A megye művelődési házaiban legnagyobb számmal működő népművelési forma az ifjúsági klub. Az ifjúsági klubok elvi c 'lkitűzései igen tetszetősek. Mint a falusi fiatalok közösségei, olyan céllal jönnek létre, hogy a demokratikus közélet lehetőségét, az információszerzés és művelődés lehetőségét és a társas élet, a szórakozás lehetőségét biztosítsák a fiatalok számára. E szép célkitűzések azonban csak ritka esetben jutnak el a megvalósulásig. Baranya megyében 67 ifjúsági klub működik. Ezeknek körülbelül a fele nem rendelkezik a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Hogyan képzelhető el ilyen körülmények között nevelés, a hátrányos helyzet újratermelése helyett a hátrányos helyzet megszűntetése? Hogyan válhatnának ifjúságunk közéleti fórumaivá azok a klubok, melyekkel a község vezetői nem törődnek? Hogyan válhatnának a demokratikus közéletiségre nevelés színhelyeivé azok az ifjúsági klubok, melyekbe a község vezetői be sem teszik a lábukat? Mitől alakulna ki a társadalom, illetve a közvetlen környezet ügyeibe való aktív beleszólás igénye fiataljainkban, ha soha semmiről nem kérdezzük meg őszinte véleményüket? Azt mondjuk, hogy a fiatalok körében érdektelenség, passzivitás tapasztalható. Igényeljük egyáltalán aktivitásukat? A tömegkommunikációs eszközök ma már lehetővé teszik, hogy ugyanaz az ismeretanyag ugyanabban a pillanatban jusson el az ország bármely pontjára. De, sajnos nem élünk lehetőségeinkkel. Ifjúsági klubjaink nincsenek ellátva a legújabb kézikönyvekkel, a legfrissebb folyóiratokkal és napilapokkal, tv-vel, rádióval, magnetofonnal. Látogatásaim alkalmával nem egy esetben láttam sarokban hányódó „kibelezett” televíziót, régen elavult újságok rendezetlen halmazát, javíthatatlan magnetofont és recsegve üvöltő 10—15 táncdallemezt kopottra nyúzó lemezjátszót. Az eszközökkel való ellátottság ilyen szintjén ugyan mitől várjuk a korszerű, a „napra friss” információt? Az eszközök ilyen szintű kezelése mellett hogyan képzelhető el a szerzett információk tudatos felhasználása? Hiszen a tömegkommunikáció csak a lehetőséget nyújtja. A válogatás, a figyelemfelkeltés, a probléma- felvetés, a megvitatás, a kapott információk elsajátítása már nem az eszközök dolga. Régi tapasztalat, hogy az a klub becsüli meg leginkább felszerelését, melynek létrehozásában a fiatalok maguk is részt vettek. De kezdeményezni, támogatni, munkára buzdítani azért kell a fiatalokat. Ifjúsági klubjaink nagy része művelődési házakban kap helyet. Mint már említettem, művelődési intézményeink munkájának gerincét jelentik az ifjúsági klubok. Természetes, hogy költségvetésükből jelentős összegeket áldoznak e klubok fenntartására. De több pénzük nincs. Az állami támogatásból nem futja. Az ifjúsági klubok esetében többre, a helyi erőkre, a helyi pénztárcákra, gazdasági vezetőink felelősségvállalására van szükség. Az 1016/1970. sz. kormány- határozat 8. pontjában a következőket olvashatjuk: „A IV. ötéves terv időszakában jelentős összegeket kell előirányozni az ifjúságpolitika célkitűzései megvalósítására. Ezen túlmenően azonban szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek saját erőforrásaikkal is vegyenek részt az ifjúságpolitika megvalósításában, elsősorban a náluk foglalkoztatott fiatalokat illetően.” Az országos figyelmeztetés tehát elhangzott. Most már csak az a kérdés, hogy a községek, a szövetkezetek és a vállalatok vezetői mikor látják be, hogy az ifjúság nevelésére fordított energiák hosszabb távon ugyan, de többszörösen megtérülnek. Havas Gáborné Hazaérkezett a magyar ifjúsági küldöttség Hétfőn hazaérkezett a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának az a küldöttsége, amely Szűcs Pálnak, a KISZ KB osztályvezetőjének, a MIOT elnökének vezetésével részt vett New Yorkban az ENSZ világifjúsági találkozóján. A tanácskozást értékelve Szűcs Pál a következőt mon- áofcta: Sok oldalról hangzott el az óhaj, hogy a világbékét fenyegető veszélyt, elsősorban a vietnami háborút meg kell szüntetni, és az izraeli csapatokat ki kell vonni a megszállt arab területekről. Az amerikai imperializmust e tanácskozáson olyan kritika érte, amely az ENSZ falai között eddig még soha nem hangzott el. Új bedolgozóüzem létesítését tervezik Elkészült a hirdi rekonstrukció Évente egymillió háromszázötvenezer négyzetméter ponyva Elkészült a Hirdi Kenderfonó szövőműhelyének harmadik egysége, mintegy kétmillió forintos költséggel. Jelenleg a rekonstrukció utolsó mozzanatánál tartanak: megkezdődött a szegedi központból érkezett — számszerűit tizenkilenc — gépek beszerelése. A teljes termelés szeptember 1-én kezdődik. Az új szövőműhely segítségével a tervezett egymillió négyzet- méter ponyvatermék helyett egymillió háromszázötvenezret állítanak majd elő. Az új épületben szociális létesítmények — öltözők, mosdók, fürdők — is helyet kaptak. Így lényegesen jobb körülmények között tisztálkodhatnak és öltözhetnek a nődolgozók: a régi öltöző már igencsak szűk volt. A másik két szövődeépületből két felvetőgépet, három vetülék csé- vélőt. három kivarró állványt és két meo-asztalt már átszállítottak az újba, ezzel az ottani zsúfoltság is megszűnt. A rekonstrukció mellett már további fejlesztési lehetőségek is foglalkoztatják a gyár vezetőségét. — Tervbevettük egy bedolgozóüzem létesítését is — tájékoztatott Juhász László igazgató. — Körülbelül 80— 120 nő munkalehetőségét szeretnénk biztosítani. Egyelőre megfelelő ajánlatunk _ még nincs. Szükség volna egy 180 négyzetméter alapterületű helyiségre, ahol a gépeket helyezhetnénk el és ezen kívül raktár, iroda, valamint szociális helyiségek is kellenének. Olyan vidék jelentkezését várjuk, ahol e lehetőséHétfőra délután a Budapesti Húsipari Vállalatnál nagygyűlésen emlékeztek meg arról, hogy 16 évvel ezelőtt kötötték meg az indokínával kapcsolatos genfi egyezményt. Az eseményen résztvett és az elnökségben foglalt helyet dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnöke, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára. Ott volt — szintén az elnökség tagjaként — Luu Kiem, a Dél-Vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hantos János, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondott beszédet. Chan Tho Thong, a VDK magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, aki — Hantos János után — a nagygyűlés másik szónoka volt, többek között hangsúlyozta: az Egyesült Államok az elmúlt 16 esztendő alatt rendszelesen szabotálta az Indokínára vonatkozó 1954-es genfi egyezményt, valamint a Laosszal kapcsolatos 1962. évi genfi megállapodást, azért, hogy az indokínai országokat újtípusú gyarmatává, katonai támaszpontjává tégy«. gek adva vannak mind létszám, mind helyiség tekintetében. Mi is állandóan tárgyalunk, kutatunk ez ügyben, eddig eredménytelenül. Jó Két új lakótelep kommunális ellátottságára írt ki versenytárgyalásokat a Pécsi városi Tanács. A IV. ötéves terv időszakában megépülő Megyeri kertvárosi, valamint a Szigeti városrész lakossága húsz új üzletet kap. Ezek közül tizenkettő a Szigeti, nyolc pedig a Megyeri kertvárosi lakótelepen nyílik. A versenytárgyalásokat a Baranyákén, Meruker, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, a Baranya megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, a megyei ÁFÉSZ-ek közös vállalkozása, a Bádogos és Szerelő Ktsz, a Patyolat, a Villamosipari Gépjavító Vállalat, az Állami Fodrászipari Vállalat, a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat és az Építő Ktsz nyerték. A peremkerületek üzlethálózata kívánnivalókat hagy maga után. A helyzet ugyan nem katasztrofális, de igények itt is jelentkeztek. Így A nagygyűlés részvevői állásfoglalásban rögzítették, hogy a világbéke megteremtésének első számú feltétele most a szégyenteli vietnami háború azonnali befejezése, az Indokína népeit sújtó véres agresszió megszüntetése. Szépvölgyi Zoltán mondott zárszót a nagygyűléshez, majd felcsendültek az Internacio- nálé hangjai. volna, ha segítséget kapnánk. Biztosan akad Baranyában olyan község, ahol szívesen vennék egy ilyen üzem létesítését. I Kertvárosban, a Móra Fe- renc utcában épül új vegyes élelmiszerüzlet, a Baranya megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat kezelésében és Újhegyen, a szőlőhegy környékén a Pécsi ÁFÉSZ nyit vegyesboltot. Verseny- tárgyalást írtak ki egy Tol- buhin úti zöldségbolt létesítésére is, azonban jelentkező hiányában e szándék meghiúsult. 48 millió forintért épülnek boltok a IV. ötéves terv folyamán Pécsett. Az elmúlt heti hirtelen időváltozás, majd a többnapos zivataros-esős időjárás — mint arról vasárnapi számunkban is hírt adtunk — országszerte megakasztotta az aratást. Vasárnap óta javulás mutatkozik, de ha így marad az idő, akkor is kell még néhány napot várni, amíg a gépekkel ismét teljes lendülettel neki lehet látni az aratásnak. Mit jelent Baranyában a hetes kiesés, mire kell tekintettél lenni a gazdaságokban? Kérdésünkre Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője így tájékoztatott: — A megyében 25—30, helyenként 40 milliméter csapadék hullott le ezekben a napokban. Ez nálunk is akadályozta a munkát és növelte a gondokat. Baranyában is teljes mértékben géppel folyik az aratás és az erősen felázott földekre néhány napig még nem lehet rámenni a kombájnokkal. Jelentősebb Egy bét múlva kezdődnek a szovjet—NSZK tárgyalások Egy hét múlva kezdődnek Moszkvában a Szovjetunió és Nyugat-Németország tárgyalásai az erőszak kizárási szerződésről. Erről nyilatkozott vasárnap és hétfőn több nyugatnémet politikus. Karl Mörsch, a bonni külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Baden-Baden-i rádióban nyilatkozott. Mint mondotta, számítani lehet arra, hogy a moszkvai tárgyalások „hosszú ideig fognak tartani”, majd kijelentette: „Németországban sokan soha nem értették meg, hogy a második világháborút nem nyertük meg, s hogy azt utólag sem lehet megnyerni... nem formálhatunk igényt arra, hogy egyedül képviseljük az összes németeket!” Az AFP hírmagyarázatában azt írja, Moszkvában Scheel nehéz feladat előtt áll, de a bonni kormány szerint a tét megéri a fáradtságot”. károkról nem kaptunk jelentést. A megyében elvetett búza 80 százaléka keményszárú, intenzív fajta, ami nem dől meg annyira, mint a hagyományos fajták. — Nem lehet azonban ma még felértékelni, amit a kukorica és általában a kapások, valamint a takarmányfélék nyertek a száraz kánikulai időjárás utáni bőséges csapadék révén. — Az aratást illetően valamennyi gabona megérett, így most a legfontosabb, hogy minden gazdaság nagy gondot fordítson a sorrendiségre. Elsősorban az őszi árpára kell összpontosítani, mivel ennél nagy veszteséget okozhat minden nap késedelem. A továbbiakban is úgy kell megállapítani a „menetrendet”, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. Célszerű a San Pastore- val, majd a Libelulla-val kezdeni, utána a francia és a szovjet fajtákat sorraven- ni, s végül a magyar fajtákkal befejezni a munkát. KS/D. NAPLŐ TELEFOTO Az indokínai kérdéssel kapcsolatos genfi egyezmények 16. évfordulójáról nagygyűlésen emlékeztek meg Budapesten, a Húsipari Vállalat kultúrtermében. — Képünkön: Hantos János, a Fővárosi Tanács vb-elnökhe!yettese beszédét mondja Tizenhat évvel ezelőtt kötötték meg az indokinával kapcsolatos genfi egyezményt Nagygyűlés Budapesten Bővül az üzlethálózat Pécsett: Befejeződtek a versenytárgyalások Növelte az aratási gondokat i az esőokozta kiesés * <
